A foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód

Ezen irányelv egy általános keretet rögzít az egyének közötti, valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetéstől mentes, egyenlő munkahelyi bánásmód biztosítása érdekében az Európai Unióban (EU).

JOGI AKTUS

A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv célja annak biztosítása, hogy vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján a munkahelyeken mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön, és ne szenvedjen hátrányos megkülönböztetést.

Milyen típusú hátrányos megkülönböztetésekre terjed ki az irányelv hatálya?

Az irányelv hatálya kiterjed mind a közvetlen diszkriminációra (egy adott jellemzőn alapuló megkülönböztető bánásmód) és a közvetett diszkriminációra (bármely olyan rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat, amely látszólag semleges, de a fenti kategóriákba tartozó személyeket másokhoz képest hátrányosabb helyzetbe hozza). A zaklatás, amely ellenséges környezetet teremt, szintén a hátrányos megkülönböztetés egy formájának tekintendő.

Kire vonatkozik és kire nem vonatkozik az irányelv?

Az irányelv vonatkozik minden, akár a köz-, akár a magánszférában dolgozó személyre az alábbiakkal kapcsolatosan:

• munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási feltételeket, valamint az előmenetelt is;
• szakképzés;
• alkalmazási és munkakörülmények (beleértve az elbocsátást és a díjazást is);
• tagság vagy részvétel a munkavállalók vagy a munkaadók szervezeteiben vagy bármely szervezetben, amelynek tagjai egy bizonyos szakmát gyakorolnak.

Az irányelv hatálya nem terjed ki az állampolgársági alapon történő megkülönböztetésre, valamint az állami rendszerek - beleértve az állami szociális biztonsági és a szociális védelmi rendszereket is - kifizetéseire.

Mit lehet tenni a hátrányos megkülönböztetés megállítására?

A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy jogi és/vagy közigazgatási eljárások minden olyan személy számára hozzáférhetőek legyenek, akik úgy érzik, hogy az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának elmulasztása miatt őket sérelem érte, még akkor is, ha az a jogviszony, amelyben a feltételezett hátrányos megkülönböztetés történt, már nem áll fenn. A jogorvoslatra és a végrehajtásra vonatkozóan további részletek az irányelv II. fejezetében olvashatók.

Hogyan javítható a helyzet?

Egy ezen irányelvről és a faji egyenlőségi irányelvről készült jelentés (COM(2014) 2 final) szerint a legfőbb kihívás a már rendelkezésre álló védelemmel kapcsolatos ismeretek bővítése, valamint az irányelvek jobb gyakorlati alkalmazásának biztosítása.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Közös jelentés a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (faji egyenlőségi irányelv) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (foglalkoztatási egyenlőségi irányelv) alkalmazásáról (COM(2014) 2 final, 2014.1.17. - A Hivatalos Lapban nem tették közzé).

Utolsó frissítés: 27.06.2014