Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata
MI AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA?
-
A szabályzat meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek a Bíróságnak a Szerződésekhez csatolt 3. jegyzőkönyvben szereplő alapokmányának alkalmazásához és kiegészítéséhez szükségesek.
-
Célja, hogy a Bíróság eljárásai egyszerűbbek és átláthatóbbak legyenek a jogalanyok és a nemzeti bíróságok számára, és hogy jobban figyelembe vegye a Bíróság ügyterhének alakulását.
FŐBB PONTOK
A Bíróság az egyike annak a két bírósági ágnak, amely az Európai Unió Bíróságát, az EU és az Európai Atomenergia-közösség igazságszolgáltatási intézményrendszerét alkotja. A másik bírósági ág a Törvényszék. Ezeknek a szerveknek a feladata biztosítani a jogok tiszteletben tartását a Szerződések értelmezésében és alkalmazásában, többek között azáltal, hogy ellenőrzik az EU jogi aktusainak törvényességét.
A Bíróság szervezete
A Bíróság szervezete a következő módon épül fel:
-
Összetétel: a Bíróság 28 bíróból és 11 főtanácsnokból áll, akiket hat évre neveznek ki. A főtanácsnokok feladata, hogy támogassák a Bíróság munkáját, és jogi véleményt adjanak. A Bíróság elnökét és alelnökét a bírák választják meg hároméves időtartamra. Az elnök feladata a Bíróság képviselete és a Bíróság munkájának irányítása; feladatai ellátásában az alelnök segíti.
-
A tanácsok megalakítása és az előadó bírák kijelölése: a Bíróság szervezetén belül öt bíróból álló tanácsokat hoz létre, ezek elnökét három évre választják meg; valamint három bíróból álló tanácsokat is felállít, ezek elnöke egy évig viseli tisztségét. Az egyes ügyekhez a Bíróság elnöke előadó bírát jelöl ki, míg a főtanácsnokokat az első főtanácsnok jelöli ki. Amennyiben szükséges, a Bíróság segédelőadókat nevezhet ki.
-
A hivatalvezető szerepe: a Bíróság a hivatalvezetőt hat évre nevezi ki. A hivatalvezető felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és megőrzéséért, és ő felel az irattárért. Ezenkívül segíti a Bíróság tagjainak munkáját, gondozza a Bíróság kiadványait. Végső soron a hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – irányítja az intézmény szervezeti egységeit.
-
A Bíróság működése: az ügyeket a teljes ülés, a nagytanács, illetve az öt vagy három bíróból álló tanács elé utalják. Az ügyet elbíráló bírók száma az ügy jelentőségétől és összetettségétől függ. A legtöbb ügyet öt bíró bírálja el, igencsak ritkán fordul elő, hogy az egész Bíróság tárgyalja az ügyet. Ugyanazon ítélkező testület határozhat több ügyről együttesen. A Bíróság határozatai kötelező jelleggel titkosak.
-
A nyelvhasználat szabályai: egy ügyhöz egy eljárásnyelv van rendelve. A közvetlen keresetekben a felperes választhatja ki ezt a nyelvet az EU 24 hivatalos nyelve közül. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az eljárás nyelve a nemzeti bíróság nyelve.
Az eljárás jellemzői
A Bíróság előtti eljárás alapvetően a következő szakaszokból áll:
-
Az eljárás írásbeli szakasza: ebben a szakaszban a felek között beadványváltásra kerül sor. A beadványok tartalmát szabályok határozzák meg. Az eljárás e szakaszának lezárását követően az előadó bíró előzetes jelentést nyújt be a Bíróság általános értekezletéhez.
-
A bizonyításfelvétel: a Bíróság dönthet bizonyításfelvételről, ide a részt vevő felek személyes megjelenése, tájékoztatás és dokumentumok benyújtásának kérése, tanúvallomás, szakértői vélemény és helyszíni szemle tartozhat.
-
Tárgyalásra is sor kerülhet szükség szerint. A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti. A tárgyalás történhet a nyilvánosság kizárásával.
-
A főtanácsnok indítványa: az ügyek mintegy felénél a főtanácsnok ismerteti indítványát. Amennyiben az ügyben új jogkérdések nem merülnek fel, a Bíróság határozhat úgy, hogy nincs szükség indítványra.
-
A jogerős határozat: a Bíróság ítéletet vagy végzést hoz. Csak az ítéletet hirdetik ki nyilvános ülésen. Az ítéletek és végzések különböző információkat tartalmaznak, többek között a tények összefoglalását vagy az indokolást. Ezt követően a felek egy-egy másolatot kapnak. Az ítéletek és végzések a Bíróság honlapján elérhetőek.
A szabályzat ezenkívül külön rendelkezéseket tartalmaz a Bíróság előtt zajló különböző eljárásokra vonatkozóan:
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem
A nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatali kérelmet adhatnak be a Bírósághoz, hogy kérdést tegyenek fel az uniós jog érvényességére vagy értelmezésére vonatkozóan. Az előzetes döntéshozatali kérelem keretében többek között az alábbiak tehetnek észrevételeket:
-
az eljárásban részt vevő felek;
-
az uniós országok;
-
az Európai Bizottság;
-
az intézmény, amely elfogadta a vitatott érvényességű jogi aktust.
A Törvényszék határozatai elleni fellebbezés
A Törvényszék határozata ellen lehetőség van fellebbezni. Ebben az esetben keresetlevelet kell benyújtani a Hivatalvezetőhöz, amely kereset tartalmazza többek között a felhozott jogalapokat és érveket. A keresetlevélnek a határozat teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésére kell irányulnia.
MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT?
Az eljárási szabályzat 2012. november 1 -jétől alkalmazandó.
HÁTTÉR
További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:
FŐ DOKUMENTUM
A Bíróságeljárási szabályzata (HL L 265., 2012.9.29., 1–42. o.)
A Bíróság eljárási szabályzatának módosítása (HL L 173., 2013.6.26., 65. o.)
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1–12. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14–17. o.)
utolsó frissítés 11.08.2016