A nemzeti parlamenteknek az uniós ügyekben betöltött szerepe
ÖSSZEFOGLALÓ
BEVEZETÉS
A Lisszaboni Szerződés jelentős lépést jelent a nemzeti parlamentek uniós ügyekben betöltött szerepe tekintetében, mivel első alkalommal sorolja fel külön rendelkezésben (az Európai Unióról szóló szerződés – EUSZ – 12. cikkében) azokat az intézkedéseket, amelyek által a nemzeti parlamentek „tevékenyen hozzájárulnak az Unió jó működéséhez”. Részvételüket a következő négy fő intézkedés biztosítja:
— |
a tájékoztatás és a dokumentumok továbbítása;
|
— |
a szubszidiaritás elve tiszteletben tartásának felülvizsgálata;
|
— |
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség értékelési mechanizmusaiban való részvétel;
|
— |
a Szerződések felülvizsgálatában való részvétel.
|
TÁJÉKOZTATÁS
A következő dokumentumok kötelezően továbbítandók a nemzeti parlamentekhez:
— |
— |
a zöld könyvek;
|
— |
a közlemények*;
|
— |
az éves munkaprogram és a jogalkotási tervezés vagy politika bármely egyéb eszköze;
|
— |
a jogalkotási javaslatok;
|
— |
a Tanács üléseinek napirendje és eredményei;
|
— |
az Európai Számvevőszék éves jelentése;
|
— |
a Bizottság éves jelentése az uniós hatáskörökre irányadó elvek alkalmazásáról;
|
— |
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget érintő uniós szakpolitikák megvalósításának értékelése.
|
A nemzeti parlamentek ezen túlmenően a Szerződések – rendes felülvizsgálati eljárás keretében történő – módosítására irányuló javaslatokról és az EU-hoz való csatlakozási kérelmek benyújtásáról is értesítést kapnak.
A SZUBSZIDIARITÁS FELÜLVIZSGÁLATA
A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv lehetővé teszi a nemzeti parlamentek számára, hogy indokolással ellátott véleményt terjesszenek elő, amennyiben úgy vélik, hogy valamely uniós jogalkotási aktus tervezete nem összeegyeztethető a szubszidiaritás elvével. A jogalkotási eljárásban részt vevő intézményeknek valamennyi indokolással ellátott véleményt figyelembe kell venni. A jogalkotási aktusokra irányuló javaslatra vonatkozó egyéb következmény azok számától függ.
A jegyzőkönyv két szavazatot biztosít minden nemzeti parlamentnek (kétkamarás nemzeti parlament esetén mindkét kamara egy-egy szavazattal rendelkezik). Amennyiben a szavazatoknak legalább az egyharmada képviseli az előterjesztett indokolással ellátott véleményeket, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a javaslatot, és határozhat annak fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. E szavazatküszöb az összes szavazat egynegyedére csökken a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel és a rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos javaslatok esetén. Ha az előterjesztett indokolással ellátott véleményeket a szavazatok többsége képviseli – a Bizottság pedig a javaslat fenntartásáról határoz –, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az első olvasat lezárását megelőzően mérlegelnie kell, hogy a javaslat összhangban áll-e a szubszidiaritás elvével.
Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik a szubszidiaritás elvét megsértő jogalkotási aktus megtámadására irányuló, valamely tagállam által benyújtott, illetve egy tagállam által a saját jogrendje szerint nemzeti parlamentje illetve a nemzeti parlamenti kamarája nevében hozzá továbbított keresetek elbírálására.
A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN BETÖLTÖTT EGYEDI SZEREP
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a nemzeti parlamentek egyedi szerepet töltenek be. Részt vesznek az Eurojust tevékenységeinek értékelésében és az Europol tevékenységeinek vizsgálatában.
Ezen túlmenően a nemzeti parlamentek kifogásolhatják a Tanács azon határozatait, amelyek (a Tanács minősített többséggel történő határozathozatalával járó) rendes jogalkotási eljárást kiterjesztik a határokon átnyúló vonatkozásúcsaládi jog egyes aspektusaira, amelyek különben a Tanács egyhangú határozatát megkövetelő különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartoznak (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkében szereplő áthidaló – „passerelle” –klauzula).
A SZERZŐDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
A Lisszaboni Szerződés emellett teljes mértékben bevonja a nemzeti parlamenteket a Szerződések felülvizsgálati eljárásába az alábbiak szerint:
— |
A rendes és az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretein belül a Szerződések módosításai, amelyek általában parlamenti ratifikációt igényelnek, azt követően lépnek hatályba, hogy azokat alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi tagállam megerősítette (egyszerűsített eljárás esetén pedig jóváhagyta).
|
— |
A rendes felülvizsgálati eljárás keretein belül – többek között a nemzeti parlamentek képviselőiből álló – konventet hívják össze azzal a céllal, hogy a módosításokra irányuló javaslatokról szóló ajánlásokat megvizsgálja és elfogadja.
|
— |
Az EUSZ 48. cikke (7) bekezdése szerinti általános áthidaló („passerelle”) klauzula értelmében az Európai Tanácsnak a különleges jogalkotási eljárásról a rendes jogalkotási eljárásra – vagy az egyhangú szavazásról a minősített többséggel történő határozathozatalra – történő áttérésre irányuló kezdeményezéséről értesíteni kell a nemzeti parlamenteket, a kezdeményezés pedig nem fogadható el, ha valamely nemzeti parlament azzal szemben hat hónapon belül kifogást támaszt.
|
AZ EURÓPAI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK KONFERENCIÁJA (COSAC)
Az uniós ügyekkel foglalkozó nemzeti parlamenti bizottságok tagjai, valamint az Európai Parlament képviselői 1989 óta az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája – ismertebb nevén, a francia betűszóval élve a COSAC – keretében évente kétszer üléseznek az információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a közös európai érdekű kérdések megvitatása céljából.
A COSAC szerepét a nemzeti parlamenteknek az EU-ban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvben is elismerik, amelynek értelmében a COSAC bármilyen olyan észrevételt megfogalmazhat, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság figyelmére érdemesnek tart.
KULCSFOGALMAK
* A közlemény kötelező joghatállyal nem járó szakpolitikai dokumentum. A Bizottság akkor kezdeményezi közlemény közzétételét, ha ki kívánja fejteni véleményét egy időszerű kérdésben. A közlemény nem bír kötelező jogi erővel (Európai Igazságügyi Hálózat fogalommeghatározása alapján).
HÁTTÉR
További információk:
— |
— |
Az Európai Ügyekkel Foglalkozó Parlamenti Bizottságok Konferenciája (COSAC) – (a 41 kamarához tartozó linkekkel)
|
— |
— |
utolsó frissítés 20.10.2015