Az EU iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról – naprakésszé tett változat

Az Európai Unióról (EUSZ) szóló szerződés 3. cikke

MI AZ IRÁNYMUTATÁSOK, ILLETVE AZ EUMSZ 3. CIKKÉNEK CÉLJA?

Az iránymutatások célja, hogy a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében operatív eszközökkel ruházzák fel az Európai Uniót a világ más részeivel való kapcsolatain keresztül.

Az iránymutatások mindazokra vonatkoznak, akik az EU-nak a világ többi részével ápolt kapcsolatainak kontextusában lépnek fel abból a célból, hogy csökkentsék a fegyveres konfliktusok hatásait a civil lakosságra és a hadifoglyokra. Kiegészítik az EU által az emberi jogokkal kapcsolatosan (például a kínzásra és a halálbüntetésre vonatkozóan) elfogadott iránymutatásokat és egyéb közös álláspontokat.

Az EUSZ 3. cikk (5) bekezdése felsorolja az EU alapvető értékeit, köztük azokat, amelyeket külső kapcsolatainak kontextusában az EU előmozdítani törekszik. Ezen értékek közé tartoznak a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság alapelvei.

FŐBB PONTOK

Ezeknek az iránymutatásoknak a címzettjei az EU keretein belül tevékenykedő állami (beleértve az EU intézményeit is) és nem állami szereplők (nem kormányzati szervezetek stb.).

Fegyveres konfliktusok hatásainak enyhítése

A nemzetközi humanitárius jog a fegyveres konfliktus törvénye vagy a háború törvénye néven is ismert. Ez a jog valójában a hadviselés eszközeinek és módszereinek szabályozása a fegyveres konfliktusok hatásainak enyhítése céljából. A jogi elvek tiszteletben tartásának célja a népesség azon részének védelme, amely egyáltalán nem vesz részt vagy már nem vesz részt a konfliktusban (azaz a polgárok és a hadifoglyok védelme).

A nemzetközi humanitárius jog az alábbiakra alkalmazandó:

• több ország között vagy országon belül zajló fegyveres konfliktusok, függetlenül azok eredetétől; ugyanakkor eltérő jogi rendszerek alkalmazandók a nemzetközi fegyveres konfliktusra, valamint a belső fegyveres konfliktusra;
• fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó területfoglalások.

Emellett a nemzetközi emberi jogi szabályok mind békeidőben, mind háborús konfliktus idején alkalmazhatók, kiegészítve a nemzetközi humanitárius jogokat.

Operatív iránymutatások

Az EU elkötelezett a nemzetközi humanitárius jog hatékony alkalmazása mellett. A szereplőknek először részletes információkat kell gyűjteniük a konfliktusokról, majd jelentéseket, értékeléseket és ajánlásokat kell készíteniük. A szereplők a következők:

• az európai intézmények, különösen a Tanács munkacsoportjai, amelyek együttműködnek az érintett nemzetközi szervezetekkel, köztük a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC), az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) és a Nemzetközi Humanitárius Tényfeltáró Bizottsággal (IHFCC);
• az EU misszióvezetői és a különleges képviselői (a polgári műveletek misszióvezetői, az EU katonai műveleteinek parancsnoka és a különleges képviselők). Elsődleges feladatuk a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének felderítése;
• a Tanács nemzetközi közjogi munkacsoportja és a Tanács humanitárius segítségnyújtással és élelmiszer-segélyezéssel foglalkozó munkacsoportja.

Az EU több eszközzel is rendelkezik a fellépéseihez:

• politikai párbeszéd az EU-n kívüli államokkal konfliktushelyzetekben és békeidőben;
• általános politikai közlemények, amelyek révén az EU állást foglal a humanitárius jog tiszteletben tartása mellett;
• kezdeményezések és közlemények, amelyekkel az EU elítél bizonyos helyzeteket vagy cselekedeteket;
• korlátozó intézkedések és szankciók, amelyek a konfliktusban részes államokkal vagy egyénekkel szemben alkalmazhatók; ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a nemzetközi joggal;
• együttműködés a nemzetközi szervezetekkel;
• válságkezelési műveletek, amelyek magukban foglalhatják a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) által vagy a háborús bűncselekmények más kivizsgálásánál használható információk gyűjtését;
• egyedi büntetőeljárások a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért felelős személyek ellen;
• a népesség, a katonai személyzet és a rendvédelmi szervek képzése és oktatása;
• a fegyvereladások ellenőrzése a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontnak megfelelően, amely szerint a kiviteli engedélyt ahhoz kell kötni, hogy a fegyvert importáló ország tiszteletben tartja-e az emberi jogokat.

Egyéni felelősség konfliktushelyzetben

A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének meghatározott esetei háborús bűncselekményeknek minősülnek. A háborús bűncselekményeket a népirtással és az emberiség elleni bűncselekményekkel azonos körülmények között követik el. Az EU országai felügyelik, hogy a háborús bűncselekmények felelősei saját nemzeti bíróságuk vagy egy másik ország bírósága, illetve az NBB előtt feleljenek.

HÁTTÉR

További információk:

• Nemzetközi humanitárius jog – tájékoztató (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – I. cím – Közös rendelkezések – 3. cikk (az EUSZ korábbi 2. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 17. o.)

Az Európai Unió iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról – naprakésszé tett változat (HL C 303, 2009.12.15., 12–17. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2011/168/KKBP határozata (2011. március 21.) a Nemzetközi Büntetőbíróságról és a 2003/444/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 76, 2011.3.22., 56–58. o.)

utolsó frissítés 02.03.2018