A KAP jövője 2020-ig
A jövőbeni közös agrárpolitikának (KAP) a hatékony mezőgazdaság mind gazdasági, mind ökológiai szempontból történő támogatására, valamint az erős mezőgazdasági ágazatnak a területek egészén történő megőrzésére kell törekednie. Az Európai Uniónak (EU) erős közös agrárpolitikára kell támaszkodnia annak érdekében, hogy fejlessze a vidéki területek intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési potenciálját.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye (2010. november 18.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” [COM(2010) 672 - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
A közlemény meghatározza azokat a kihívásokat, amelyekkel a mezőgazdaságnak és a közös agrárpolitikának (KAP) az elkövetkező években szembe kell néznie. A kihívásokat a korábbi tapasztalatok elemzése, a jelenlegi gazdasági környezet, és egy 2010 során szervezett széles körű társadalmi vita alapján határozták meg.
A Bizottság e közleményben lehetséges irányokat mutat a KAP jövőjéről való gondolkodáshoz. Ennek megfelelően javaslatot tesz arra, hogy a KAP alapjául szolgáló célkitűzéseket a beazonosított újabb kihívásokhoz igazítsák. A hangsúlyt többek között az erős és minőségi agrártermelésre, a természeti erőforrások védelmére és a mezőgazdasági ágazatnak a Unió egész területén történő fenntartására kell helyezni.
Végül a Bizottság kifejti, hogy mely eszközök teszik lehetővé a kitűzött célok elérését. Ezen eszközök révén a KAP-nak környezetbarátabbá, méltányosabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá kell válnia.
CÉLKITŰZÉSEK
Élelmiszer-biztonság
A globális kereslet az elkövetkező évtizedekben továbbra is növekedni fog. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy hozzájáruljon a kereslet kielégítéséhez. Elengedhetetlen, hogy az EU megőrizze és növelje a termelési kapacitását.
Az európaiak olyan minőségi és nagyon változatos élelmiszer-kínálatot igényelnek, amely megfelel a szigorú biztonsági, minőségi és állatjóléti normáknak. Csak egy erős mezőgazdaság teszi lehetővé az élelmiszeripar erőteljesen versengő ágazata számára, hogy megőrizze a fontos szerepét az EU gazdaságában és kereskedelmében. Az EU világszinten élen jár a legtöbb feldolgozott és magas hozzáadott értékű mezőgazdasági termék exportjában.
Természeti erőforrások
A mezőgazdaság nyomást gyakorolhat a környezetre (vízszennyezés, a talaj kimerülése, vízhiány, a természetes élőhelyek csökkenése), ugyanakkor pozitív hatással is lehet rá (az éghajlat stabilitása, biológiai sokféleség, tájkép, áradásokkal szembeni ellenálló képesség).
AZ EU-nak törekednie kell a mezőgazdaság negatív hatásainak korlátozására, és ösztönöznie kell annak pozitív hozzájárulásait. A jövőbeni KAP-nak támogatnia kell az energiahatékonyságot, a szénmegkötést, a biomassza- és a megújulóeneria-termelést és általánosságban véve az innovációt.
Kiegyensúlyozott területi fejlődés
A mezőgazdaság az EU vidéki területeinek zömében továbbra is alapvető gazdasági tényező maradt. Versenyképes és dinamikus mezőgazdasági ágazatot kell fenntartani, amely vonzza a fiatal gazdálkodókat, hogy ezáltal megmaradjon az európai vidéki területek életképessége és a bennük rejlő potenciál.
ESZKÖZÖK
Közvetlen kifizetések
A fentiekben kifejtett célkitűzések elérése érdekében a Bizottság a közvetlen kifizetések rendszerének kiigazítását tervezi, hogy azok jobb elosztásúak és jobban célzottak legyenek.
A javaslat alapján a közvetlen kifizetések a gazdálkodók alapjövedelmét támogatják a termeléstől függetlenített kifizetések által, egy felső határérték bevezetésével, az „aktív mezőgazdasági termelőket” célozva, a mezőgazdasági kistermelők egyszerű támogatásával, és a meghatározott természeti korlátokkal rendelkező területek fokozott figyelembevételével.
A Bizottság a környezetvédelemmel kapcsolatos odaítélési szempontok szigorítását javasolja az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatok megvalósítására irányuló (állandó legelők, a takarónövényzet, a vetésforgó és az ökológiai célú területpihentetés stb.) közvetlen kifizetések kötelező, a „környezetbarátabbá válást” ösztönző részének segítségével.
Piaci intézkedések
A Bizottság kimondja, hogy a KAP-nak továbbra is fenn kell tartania a mezőgazdaságnak a mezőgazdasági piacok felé való irányultságát, megőrizve azokat a piacszabályozási eszközöket, amelyek válságok és piaci zavarok idején bizonyították fontosságukat. Az elkövetkező években egyes mezőgazdasági piacoknak fejlődniük kell, különösen a cukorágazatban bevezetett rendszernek, amely 2014/2015-ben hatályát veszti.
A Bizottság úgy véli, általánosabb intézkedéseket kell hozni az élelmiszer-ellátási lánc működésének javítására, amelynek átláthatóbbnak kell lennie, és amelyen belül az alkupozícióknak kiegyenlítettebbnek kell lenniük.
Vidékfejlesztési politika
Végezetül a Bizottság hangsúlyozza az EU által a KAP segítségével folytatott vidékfejlesztési politika fontosságát. Javasolja a környezetvédelmi fejezet megerősítését és e szakpolitikának az egyéb uniós politikákkal történő összehangolásának javítását.
A Bizottság javasolja, hogy hangsúlyozzák a mezőgazdaság versenyképességét azáltal, hogy a helyi kezdeményezések bátorításával ösztönzik az innovációt, elősegítik a természeti erőforrások megfelelő kezelését, és növelik a területi egyensúlyt.
A promóciós és a minőségértékelési eszközök erősítésén kívül a Bizottság úgy véli, be kell vezetni egy kockázatkezelési eszköztárat is a jövedelmekkel kapcsolatos bizonytalanságok és a piaci áringadozások hatékonyabb kezeléséhez.
Utolsó frissítés: 01.03.2011