A jogalkotás minőségének javítása – Az uniós intézmények közötti megállapodás

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról

MI A MEGÁLLAPODÁS CÉLJA?

• A megállapodás célja, hogy javítsa az uniós jogalkotás módját annak biztosításával, hogy az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság („a három intézmény”) elkötelezettek legyenek amellett, hogy a teljes jogalkotási ciklus során jóhiszemű és átlátható módon együttműködjenek egymással.
• A megállapodás felváltja a 2003. december 16-i intézményközi megállapodást a Parlament és a Bizottság között 2010. október 20-án létrejött keretmegállapodás sérelme nélkül.

FŐBB PONTOK

Éves és többéves programtervezés

A három intézmény valamennyi jogalkotás kezdetén megállapodik a többéves prioritásokban. Ezen túlmenően évente elfogadják az éves intézményközi prioritásokról szóló együttes nyilatkozatot, amelynek alapját a Bizottság éves munkaprogramja képezi. Az első ilyen együttes nyilatkozatot 2017-re vonatkozóan fogadták el.

Hatásvizsgálatok

A megállapodás kiköti, hogy a Bizottságnak hatásvizsgálatokat kell végeznie valamennyi jelentős jogalkotási és nem jogalkotási javaslatához. A hatásvizsgálatok hatálya alá tartozó tényezők a következők:

• gazdasági, környezeti és társadalmi hatások;
• szubszidiaritás és arányosság;
• a versenyképességre és különösen a kkv-kre gyakorolt hatások;
• digitális szempontok;
• területi hatások.

A Bizottságot a részben külső szakértőkből álló Szabályozói Ellenőrzési Testület segíti a bizottsági hatásvizsgálat minőségének objektív módon történő ellenőrzésében.

A Parlament és a Tanács, amennyiben a jogalkotási folyamat szempontjából célszerűnek és szükségesnek ítélik, hatásvizsgálatokat végeznek a Bizottság javaslatára vonatkozó saját érdemi módosításaikat illetően. Ezenkívül a megállapodás szabályokat határoz meg a nyilvános konzultáció és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, valamint az uniós jogalkotás utólagos értékeléséhez.

Átláthatóság

A megállapodás hangsúlyozza a jogalkotási eljárások átláthatósága fokozásának jelentőségét, többek között a következőkkel:

• a három intézmény közötti jobb gyakorlati intézkedések a nemzetközi megállapodásokra vonatkozó együttműködés és információmegosztás terén;
• a háromoldalú egyeztetések* megfelelő kezelése;
• a jogalkotási folyamat sikeres eredményeinek együttes bejelentése a nyilvánosság felé;
• a jogalkotási dossziékat tartalmazó közös adatbázis, amely a jogalkotási folyamat különböző szakaszainak nyomonkövethetőségét teszi lehetővé.

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

A megállapodás szabályokat állapít meg a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ) 290. és 291. cikke szerinti alkalmazásának tisztázására és elősegítésére, és erre a célra egységes záradékokat felsoroló mellékletet tartalmaz. Különösen a következőkben sikerült megállapodni:

• a Bizottság konzultációt folytat az uniós országok szakértőivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során, és a Parlament, valamint a Tanács szakértői azonos feltételekkel vehetnek részt a kapcsolódó üléseken és férhetnek hozzá valamennyi kapcsolódó dokumentumhoz;
• rövid időn belül kiigazításra kerül valamennyi Lisszaboni Szerződés előtti fájl;
• további tárgyalásokra fog sor kerülni nem kötelező elhatárolási kritériumok meghatározása érdekében a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokhoz (vagyis az EUMSZ 290. és 291. cikkei alkalmazásának nem kötelező kritériumai); és
• létrehozásra kerül a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nyilvános jegyzéke (a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok intézményközi nyilvántartása „DelReg” 2017 vége óta működik).

Az uniós jog végrehajtása és alkalmazása

A megállapodás a következő három, az uniós jog végrehajtásának és alkalmazásának javítására és egyértelműsítésére irányuló újítást tartalmazza:

• 1.

  Az uniós országoknak világosan tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot az uniós országokban meghozott azon intézkedésekről, amelyek az uniós jogot átültetik a nemzeti jogba, a 2011-es együttes nyilatkozatokkal összhangban az ilyen intézkedésekről szóló bejelentéseket magyarázó dokumentumokat illetően;

• 2.

  Az uniós országokat felkérik arra, hogy amennyiben az uniós jogszabály tartalmához nem kapcsolódó további elemekkel egészítik ki a nemzeti jogszabályt („túlszabályozás”), egyértelműen azonosítsák azt az átültető jogi aktusban (azaz abban a jogi aktusban, amely az uniós jogszabályt a nemzeti jogba átülteti) vagy az ahhoz kapcsolódó dokumentumban;

• 3.

  a Bizottság a Parlament és Tanács részére szóló éves jelentésében köteles feltüntetni a túlszabályozás valamennyi esetét.

Egyszerűsítés

A megállapodás arra kötelezi a három intézményt, hogy működjenek együtt a jogszabályok egyszerűsítése és a terhek csökkentése érdekében, miközben biztosítják a jogszabály célkitűzéseinek teljesítését. A három intézmény megerősíti:

• az iránti elkötelezettségét, hogy a hatályos jogszabályok módosítására gyakrabban alkalmazza az átdolgozást mint jogalkotási technikát, és amennyiben az átdolgozás nem alkalmas módszer, a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalását a módosító jogi aktus elfogadását követően mihamarabb;
• hogy előmozdítják a leghatékonyabb szabályozási eszközök – így például a harmonizáció és a kölcsönös elismerés – alkalmazását annak érdekében, hogy elkerüljék a túlszabályozást és az adminisztratív terheket.

A Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) elnevezésű programjához való hozzájárulásként a Bizottság vállalja, hogy elkészíti az éves terhek felmérését azon uniós törekvéseknek az eredményeiről, amelyek célja a jogszabályok egyszerűsítése.

A megállapodás végrehajtása

A megállapodás 50. pontja előirányozza, hogy a három intézmény rendszeres időközönként kövesse nyomon e megállapodás végrehajtását, politikai szinten éves egyeztetések révén az intézményközi koordinációs csoport keretében.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ A MEGÁLLAPODÁS?

A megállapodás 2016. április 13. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Intézményközi megállapodás a jogalkotás minőségének javításáról — összefoglaló (Európai Parlament)
• A jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodás (Az Európai Unió Tanácsa).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament 2016. március 9-i határozata az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás megkötéséről (2016/2005(ACI)) (HL C 50., 2018.2.9., 91–97. o.)

Együttes nyilatkozat az EU 2018–2019. évi jogalkotási prioritásairól (HL C 446., 2017.12.29., 1–3. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 1. szakasz – Az Unió jogi aktusai – 290. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 172. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 1. szakasz – Az Unió jogi aktusai – 291. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 173. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 2. szakasz – A jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 295. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 175. o.)

Közös nyilatkozat az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól (HL C 484., 2016.12.24., 7–8. o.)

Az Európai Parlament és a Bizottság nyilatkozata a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás elfogadása alkalmából (2016. április 13.) (HL L 124., 2016.5.13., 1. o.)

A tagállamok és a Bizottság 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozata a magyarázó dokumentumokról (HL C 369., 2011.12.17., 14. o.)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (2011. október 27-i) együttes politikai nyilatkozata a magyarázó dokumentumokról (HL C 369., 2011.12.17., 15. o.)

Egységes szerkezetbe foglalt keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról (HL L 304, 2010.11.20., 47–62. o.)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (HL C 321., 2003.12.31., 1–5. o.)

utolsó frissítés 31.07.2018