Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR)

Az Európai Unió (EU) az integrált határellenőrzés javítása, valamint a határokon átnyúló bűnözés és az illegális bevándorlás megelőzése érdekében létrehozta az európai határőrizeti rendszert (az EUROSUR-t).

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1052/2013/EU rendelete az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

2013 októberében az EU elfogadta az európai határőrizeti rendszert (az EUROSUR-t) létrehozó rendeletet.

Többcélú rendszer

Az EUROSUR az illegális bevándorlásnak és a határokon átnyúló bűnözésnek a külső határokon történő megelőzésére létrehozott többcélú rendszer. Az európai partokat elérni próbáló migránsok védelmének a biztosításához és életének a megmentéséhez is hozzá fog járulni e jogszabály.

Olyan mechanizmust hoz létre, amely gyors információcserét és együttműködést tesz lehetővé a határőrizeti ügynökségek számára. A nemzeti koordinációs központokon keresztül valamennyi uniós ország határőrizetért felelős „nemzeti hatóságának” (pl. határőröknek, rendőrségnek, parti őrségnek, tengerészetnek stb.) össze kell hangolnia tevékenységeit a többi uniós országnak, valamint az EU határügynökségének, a Frontexnek az ilyen tevékenységeivel.

A megfelelőbb információknak köszönhető gyorsabb reagálás

Az EUROSUR hírszerzés alapú megközelítést alkalmaz, amelynek révén a nemzeti és uniós hatóságok jobban meg tudják érteni, hogy mi történik a külső határokon, és gyorsabban tudnak reagálni a bűnözői hálózatok által alkalmazott új útvonalakra és módszerekre.

Gyors reagálási képesség

Az EUROSUR lehetővé teszi az uniós országok számára, hogy ne pusztán az egyes váratlan eseményekre, hanem az EU külső határain előforduló kritikus helyzetekre is gyorsabban tudjanak reagálni. Ebből a célból a külső szárazföldi és tengeri határokat „határszakaszokra” osztották fel, és mindegyikhez alacsony, közepes, illetve magas „hatásszintet” rendeltek hozzá. Ennek révén beazonosíthatóvá válnak a külső határokon a problémás helyek, illetve lehetővé válik az egységes nemzeti és - szükség esetén - uniós szintű reagálás.

Alapvető jogok

A schengeni egyezményt aláíró uniós országoknak és a Frontexnek maradéktalanul tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, különösen a visszaküldés tilalmának elvét (amely megtiltja, hogy az üldözés valódi áldozatát visszaküldjék oda, ahol üldözik), valamint a személyes adatok védelmét.

Hatálybalépés

2013 decemberétől az EUROSUR a schengeni egyezményt aláíró 19 - déli és keleti külső határokkal rendelkező - uniós országban kezdte meg működését. A fennmaradó 11 schengeni ország 2014. december 1-jén csatlakozott az EUROSUR-hoz.

Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (1) nem vett részt e rendelet elfogadásában. Abban azonban megegyeztek, hogy az Egyesült Királyság (1) és Írország - regionális hálózatokon keresztül - együttműködhet az EUROSUR-ral. Dánia azóta úgy határozott, hogy részt vesz az EUROSUR-ban.

utolsó frissítés 22.04.2014

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.