19.5.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 157/11

Felhívás szándéknyilatkozat benyújtására az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) tudományos bizottságában való tagságra

Hiv. sz.: CEI-SCIE-2017

(2017/C 157/09)

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) ezúton meghirdet 11 helyet a tudományos bizottságában. Az új tagok hivatali ideje 2018. június 4-én kezdődik és 2023. június 3-án ér véget. Az FRA az Európai Unió egyik szakértői szerve, amelynek feladata, hogy az (uniós jog hatályán belül eljáró) uniós intézmények és tagállamok számára tényeken alapuló tanácsadást biztosítson az alapvető jogok területén.

Bár része az általános uniós igazgatásnak, az Ügynökség teljes mértékben függetlenül működő intézmény, bécsi székhellyel. Jelenlegi tudományos bizottsága nemzetközileg elismert emberi jogi szakértőkből álló, komoly megbecsülésnek örvendő testület. Tagságát legnagyobb részben egyetemi tanárok alkotják, akik különféle tudományterületeket képviselnek és korábban magas pozíciókat töltöttek be: közéjük tartozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának alelnöke, különböző nemzeti emberi jogi intézmények elnökei, ENSZ különmegbízottak, nemzetközi felügyelőbizottságok tagjai és hasonlók. A tudományos bizottság a kiemelkedő emberi jogi szakértők gyűjtőhelye, amely felügyeli az EU emberi jogi intézményének munkáját.

Az FRA tudományos bizottságában való tagság komoly tekintéllyel jár, ugyanakkor nagyfokú elkötelezettséget és jelentős időbeli ráfordítást is kíván. A tudományos bizottság feladata, hogy az emberi jogok teljes spektrumán garantálja az FRA munkájának tudományos színvonalát. A tagok évente legalább 4 alkalommal összeülnek az FRA bécsi székhelyén.

1. AZ ÜGYNÖKSÉG

Az FRA az Európai Unió bécsi székhelyű (Ausztria) tanácsadó szerve (1).

Az FRA célja, hogy a Közösség és tagállamai érintett intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a közösségi jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakértelmet biztosítson annak érdekében, hogy amikor saját hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák, segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában (2).

Az Ügynökség az alapjogok helyzetét vizsgálja az EU-ban és 28 tagállamában. A tagjelölt országokat, valamint a stabilizációs és társulási megállapodást kötött országokat fel lehet kérni az Ügynökség munkájában való részvételre (3).

Az FRA a következő szervekből áll:

Igazgatótanács

Végrehajtó bizottság

Tudományos bizottság

Igazgató

2. A TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG

Ez a szándéknyilatkozati felhívás felkéri az alapvető jogok terén egy vagy több tudományágban a szükséges tapasztalatokkal rendelkező szakértőket, hogy jelezzék az Ügynökség tudományos bizottságában való tagság iránti érdeklődésüket.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: az Ügynökség) létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Ügynökség igazgatótanácsa tudományos bizottságot nevez ki, amely tizenegy független, az alapvető jogok területén magasan képzett személyből áll.

A tudományos bizottság szerepe:

A rendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban a fent említett tudományos bizottság szavatolja az Ügynökség munkájának tudományos minőségét.

Ebből a célból az Ügynökség igazgatója bevonja a tudományos bizottságot a 4. cikk (1) bekezdésének a)–f) és h) pontja szerint az Ügynökségre ruházott feladatokkal összefüggésben összeállítandó dokumentumok elkészítésébe és közzétételébe, azaz a következőkbe:

—

az alapvető jogokról szóló releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információk és adatok összegyűjtése, tárolása és terjesztése, beleértve a kutatásokból és megfigyelésekből származó, az uniós tagállamok, uniós intézmények, szervek és hivatalok, valamint kutatóközpontok, nemzeti szervek, nem kormányzati szervezetek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek által, köztük az Európa Tanács illetékes szervei által az Ügynökséggel közölt eredményeket is,

—	az Európai Bizottsággal és az uniós tagállamokkal együttműködve módszerek és szabványok kidolgozása az alapjogokkal kapcsolatos adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának európai szinten történő javítása érdekében,

—	tudományos kutatások és felmérések végzése, előkészítő tanulmányok és megvalósíthatósági tanulmányok készítése az alapvető jogokhoz kapcsolódó kérdésekről,

—	vélemények megfogalmazása és közzététele az alapvető jogokhoz kapcsolódó konkrét témakörökben,

—	éves jelentés közzététele az Ügynökség tevékenységi körébe tartozó alapjogi kérdésekről, bemutatva a bevált gyakorlatok példáit is,

—	tematikus jelentések közzététele az Ügynökség saját elemzései, kutatásai és felmérései alapján,

—	kommunikációs stratégia kialakítása és a civil társadalommal folytatott párbeszéd előmozdítása annak érdekében, hogy jobban ráébressze a közvéleményt az alapvető jogok fontosságára, és aktívan tájékoztassa az Ügynökség munkájáról.

A tudományos bizottság a fentieken túl az Ügynökség éves munkaprogramját is véleményezi.

A tudományos bizottság működése:

Az igazgatótanácstól eltérően a tudományos bizottság egy tanácsadó szerv, amely nem vesz részt az Ügynökség igazgatásában és irányításában. A bizottság ugyanakkor munkaszerv is, azaz szerepe van az Ügynökség kutatási folyamataiban. Ebből következően a tagoktól elvárható az elkötelezettség aziránt, hogy az Ügynökség munkájában való közreműködésükre jelentős időt és munkát fordítsanak; közreműködésüknek az Ügynökség munkájának minőségével kapcsolatos, indoklással ellátott érvelés formájában kell történnie, amihez részletes írásbeli hozzászólásokra is szükség lehet. A jelenlegi munkamódszerek szerint a bizottság egyes tagjai „előadói” minőségben egy vagy több konkrét kutatási projektet felügyelnek, a projekt ötletének felmerülésétől egészen a végleges eredmények közzétételéig. Az „Ügynökség munkájának tudományos minőségére” vonatkozó döntéseket azonban a tudományos bizottság tagjai közösen hozzák meg. A bizottságot az elnök vezeti, akit a bizottság egyéves hivatali időre választ meg (4). Az elnök munkáját az FRA igazgatói hivatalán belül egy kapcsolattartó támogatja.

A tudományos bizottság összetétele:

A rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tudományos bizottság tizenegy független, az alapvető jogok területén magasan képzett személyből áll. Az igazgatótanács a tagokat átlátható pályázati felhívási és kiválasztási eljárást követően, az Európai Parlament illetékes bizottságával (5) konzultálva nevezi ki.

Az Ügynökség igazgatótanácsa gondoskodik az általa kinevezett tudományos bizottság tagságának kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásáról. Emellett az igazgatótanács törekszik a férfiak és nők kiegyensúlyozott részvételének megvalósítására a tudományos bizottságban. Az egyes tudományterületekre és specializációkra ugyancsak megfelelő figyelmet fordít annak érdekében, hogy az Ügynökség többéves keretprogramjában meghatározott különböző területek le legyenek fedve.

A rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Ügynökség igazgatótanácsának tagjai a tudományos bizottságnak nem lehetnek tagjai.

A tudományos bizottság tagjai szakértők az emberi jogokhoz kapcsolódó vagy az emberi jogok szempontjából releváns egy vagy több tudományterületen, többek között a következőkön:

—	társadalomtudományok; a kutatási módszertanok és több országra kiterjedő, összehasonlító kutatások terén szakértelemmel rendelkező jelölteket is beleértve,

—	jog, beleértve az összehasonlító alkotmányjogot, az uniós jogot és a nemzetközi jogot,

—	politikai tudományok,

—	statisztika.

Hivatali idő:

A tudományos bizottság tagjainak hivatali ideje öt évre szól. A hivatali idő nem megújítható. A tudományos bizottság tagjai független személyek. A bizottság tagjainak be kell tartaniuk a titoktartási szabályokat.

Másik személy kizárólag saját kérésükre léphet helyükbe, vagy akkor, ha feladataik ellátásában folyamatosan akadályoztatva vannak. Amennyiben azonban valamely tag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. Az igazgatótanács tagjai egyharmadának vagy az Európai Bizottságnak a javaslatára szintén bejelentheti, hogy tovább már nem áll fenn a függetlenség, és visszavonhatja az érintett személy megbízását. Az igazgatótanács a rendes tagokra vonatkozó eljárással összhangban a hivatali idő fennmaradó részére új tagot nevez ki. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag megbízása teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható. Az Ügynökség a tudományos bizottság tagjainak listáját honlapján közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.

A tudományos bizottság ülései:

A rendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban a tudományos bizottság évi négy alkalommal plenáris ülésen ül össze. Az ülések helyszíne kivételes esetektől eltekintve az Ügynökség székhelye (Bécsben). A tagoktól elvárható, hogy részt vegyenek ezeken az üléseken, és közreműködésükre jelentős időt és munkát fordítsanak, amibe beletartozik a hozzájuk lehetőség szerint írásban benyújtott és indoklással ellátott anyagok áttekintése és észrevételezése is.

A tudományos bizottság tagjai a tudományos bizottság tevékenységeiben való részvételük kapcsán költségtérítésre jogosultak (6).

3. ELŐÍRT KÉPESÍTÉSEK ÉS TAPASZTALAT, ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK

A. Pályázati feltételek

A tudományos bizottságban való tagságra jelentkezőknek a következő négy követelménynek kell eleget tenniük:

—	a megfelelő tudományterületek valamelyikén szerzett, posztgraduális vagy ennek megfelelő szintű egyetemi diploma,

—	a fent említett diploma megszerzése után teljesített hét év igazolt szakmai gyakorlat az alapvető jogok területén, összefüggésben az olyan tudományágakkal, mint a társadalomtudományok, a politikai tudományok, a jog és/vagy a statisztika,

—	az uniós tagállamok valamelyikének vagy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK rendelet 28. cikkével összhangban az FRA munkájában megfigyelőként részt vevő államok valamelyikének állampolgársága,

—	az EU egyik hivatalos nyelvének alapos ismerete és egy másik uniós nyelv kielégítő ismerete (7).

B. Kiválasztási szempontok

ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK:

A tudományos bizottság tagjaira a következő öt alapvető felvételi kritérium vonatkozik:

— Tudományos kiválóság : tudományos kiválóság az Ügynökség megbízatásához szigorúan hozzátartozó területeken, amit az adott szakterületen megjelent publikációk vagy a szakmai tapasztalat más mutatói igazolnak olyan tudományterületeken, mint a jog, társadalomtudomány, politikatudomány, statisztika, földrajz, közgazdaságtan, antropológia vagy újságírás.

— Több országra kiterjedő, összehasonlító tapasztalat : az Ügynökség munkájához szorosan kapcsolódó területeken egynél több országban szerzett, széles körű munka- és/vagy kutatási tapasztalat.

— Az alapvető/emberi jogok gyakorlati megvalósulásának beható ismerete : széles körű tapasztalat az alapvető/emberi jogok jogi, társadalomtudományi, politikai és/vagy gyakorlati érvényesítése terén, például a terepmunka és adatelemzés, technikai tanácsadás, jogi ítéletek területén vagy nemzetközi kormányzati vagy nem kormányzati szervezet munkatársaként szerzett tapasztalat.

— Vélemények és/vagy ajánlások megfogalmazása : az Ügynökség érdeklődései területeivel kapcsolatos, országos vagy nemzetközi szinten kiadott vélemények vagy ajánlások megfogalmazásában szerzett tapasztalat.

— A tudományos angol nyelv kiváló ismerete : az angol nyelv kiváló ismerete írásban és szóban. A tudományos bizottság a szóbeli és az írásbeli kommunikációban egyaránt az angol (8) nyelvet használja.

ELŐNYT JELENT:

A következő négy kritérium teljesülése további előnyt jelent:

—	jelenlegi vagy korábbi, tudományos intézményben betöltött állandó professzori vagy más kutatásorientált tisztség,

—	doktori fokozat;

—	multidiszciplináris környezetben, lehetőség szerint nemzetközi közegben szerzett szakmai tapasztalat,

—	a kutatási eredményeknek a célközönség különféle rétegei körében való, innovatív és eredményes terjesztésében szerzett tapasztalat.

A fentiekben felsorolt alapvető kritériumoknak való megfelelés pontozása a tények és bizonyítékok alapján az alábbiak szerint történik:

1. Tudományos kiválóság (0–30 pont)

—	szakirányú tudományos publikációk: legalább 10 magas színvonalú publikáció,

—	állami hatóságok részére készített releváns szakértői vélemények, ajánlások vagy következtetések,

—	releváns kutatási projektek különböző uniós tagállamokban,

—	szakirányú tanítási tevékenység az EU különböző tagállamaiban, valamint nemzetközi konferenciák elnökeként, nemzetközi munkacsoportok és multidiszciplináris projektek résztvevőjeként szerzett tapasztalat.

2. Több országra kiterjedő, összehasonlító tapasztalat (0–15 pont)

—	terepmunkában, például multinacionális felmérésekben szerzett szakirányú tapasztalat,

—	nemzetközi vagy transznacionális közegben, politikai és jogi tanácsadás terén szerzett szakirányú tapasztalat,

—	politikai rendszerek összehasonlításában és az összehasonlító alkotmányjogban (EU) szerzett szakirányú tapasztalat.

3. Az alapvető/emberi jogok gyakorlati és politikai érvényesülésének beható ismerete (0–15 pont)

—	szakirányú államigazgatási vagy politikai tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve,

—	szakirányú igazságszolgáltatási tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve,

—	nem kormányzati szervezeteknél szerzett szakirányú tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve,

—	országos emberi jogi intézményeknél vagy más, országos szintű emberi jogi szerveknél szerzett szakirányú tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve,

—	nemzetközi szinten szerzett szakirányú alapjogi tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve.

4. Vélemények és/vagy ajánlások/következtetések megfogalmazása (0–15 pont)

—	a tudományos kutatások releváns gyakorlati ajánlásokba való átültetésében szerzett széles körű tapasztalat,

—	állami szerveknek és nem kormányzati szervezeteknek szóló tömör, politikailag releváns szakértői vélemények kiadásában szerzett széles körű tapasztalat,

—	tudományos szerkesztőként szerzett széles körű tapasztalat,

—	az alapvető jogok nyilvánosság felé való közvetítésében szerzett tapasztalat.

5. A tudományos angol nyelv kiváló ismerete (0–10 pont)

—	a tudományos angol nyelv kiváló ismerete írásban,

—	tudományos témájú, angol nyelvű írásban és szerkesztésben szerzett széles körű tapasztalat.

Az előnyként feltüntetett kritériumokra összesen 0–5 pontot lehet adni.

A kiválasztási szakaszban a kiegyensúlyozott földrajzi és nemek szerinti megoszlást is figyelembe veszik.

4. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA

Kérjük a jelentkezőket, hogy pályázatukat elektronikusan nyújtsák be az Ügynökség weboldalán keresztül: http://fra.europa.eu/en/about-fra/recruitment/vacancies

Kizárólag az online beadott pályázatokat fogadjuk el. Egy pályázat csak akkor minősül elfogadhatónak, ha tartalmazza a következőket:

—	motivációs levél (legfeljebb egy oldal),

—	regisztrációs űrlap, amely az Ügynökség honlapján az e szándéknyilatkozati felhíváshoz kapcsolódó oldalon található,

—	a könyvekben és a szakértői értékelés alá eső folyóiratokban megjelent tudományos publikációk jegyzéke, az öt legfontosabb cikkről készült kivonatokkal együtt (a kivonatok közül háromnak angol nyelvűnek kell lennie). A kiválasztás későbbi szakaszában további igazoló dokumentumokra lehet szükség.

A felhívással és a pályázati eljárással kapcsolatban a következő címen lehet felvilágosítást kérni:

selection-scientific-committee@fra.europa.eu

5. FELVÉTELI ELJÁRÁS, KINEVEZÉS ÉS HIVATALI IDŐ

Előválogatás:

Az Ügynökség igazgatója előkészíti és megszervezi a tudományos bizottság tagjainak előválogatásához szükséges munkát. Az Ügynökség osztályvezetőiből és az Európa Tanács által e célból kinevezett személyből álló előfelvételi bizottság elnöke az igazgató. Az előfelvételi bizottságban az Ügynökség igazgatótanácsának két tagja megfigyelői minőségben lehet jelen.

Az előfelvételi bizottság a pályázati feltételekkel összhangban meggyőződik a jelöltek alkalmasságáról. Amennyiben egy jelölt nem felel meg e követelmények valamelyikének, a felvételi folyamat következő lépéséből kizárják.

Az előfelvételi bizottság ezt követően a felvételi követelmények szerint értékeli mindegyik alkalmas jelöltet. Ezután „egyéni értékelőlapot” készít az egyes jelöltekről, amelyen feltünteti rövid megjegyzését is, kiemelve az érintett jelölt konkrét értékeit/hiányosságait.

Az igazgató ismerteti az FRA végrehajtó bizottságával az előfelvételi folyamat eredményeit, az alkalmatlannak ítélt jelöltekre vonatkozó információkat is beleértve.

Felvétel:

A végrehajtó bizottság a megállapított felvételi követelmények alapján értékeli az összes jelöltet.

Az értékelés során a végrehajtó bizottság a következőket veszi figyelembe:

—	az előfelvételi bizottság munkáját,

—	azt az igényt, hogy a tudományos bizottság tagjainak szakterületei lefedjék az FRA legfontosabb munkaterületeit,

—	a kiegyensúlyozott földrajzi és nemek szerinti megoszlás szükségességét.

A végrehajtó bizottság benyújtja az igazgatótanácsnak a legalkalmasabb jelöltek listáját. Ezen a listán tizenegynél több, de huszonkettőnél kevesebb névnek kell szerepelnie. A listán szerepelnie kell a szerzett pontszámnak és az egyes jelöltek tudományos bizottsági tagságra való alkalmasságával kapcsolatos megállapításnak is.

A végrehajtó bizottság elnöke ismerteti az igazgatótanáccsal a felvételi folyamat eredményét, beleértve a fent említett listán nem szereplő jelöltekről, valamint az alkalmatlannak talált jelöltekről szóló feljegyzést is.

Az Ügynökség ügyviteli szolgálatai technikai és logisztikai támogatást nyújtanak a felvételi folyamathoz.

Kinevezés:

A végrehajtó bizottság által benyújtott lista alapján az Ügynökség igazgatótanácsa az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott konzultációt követően kinevezi a tudományos bizottság tagjait. Azok a jelöltek, akiket nem neveznek ki, tartaléklistára kerülnek.

A rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagok kinevezése öt évre szól, a megújítás lehetősége nélkül.

A tartaléklista érvényessége a kinevezett tudományos bizottság hivatali idejére szól. Üresedés esetén az igazgatótanács új tagot nevez ki a tartaléklistáról. A megüresedett hely betöltése a tudományos bizottság hivatali idejének hátralévő részére szól. A rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonban az igazgatótanács az eredeti tag kinevezésekor alkalmazott eljárással megegyező módon jár el, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságával (LIBE) folytatott konzultációt is beleértve. A potenciális jelölteknek tudniuk kell, hogy a LIBE bizottsági ülések nyilvános eljárása következtében előfordulhat, hogy a LIBE bizottság a jelöltek nevét és önéletrajzát nyilvánosságra hozza. A potenciális jelölteknek joguk van tiltakozni az adataik nyilvánossága ellen; ehhez e-mailt kell küldeniük a következő címre: selection-scientific-committee@fra.europa.eu

6. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI, ÉRDEKELTSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT

A tudományos bizottság tagjait személyre szólóan nevezik ki. A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindenfajta külső befolyástól függetlenül járnak el. Ezért felkérik őket egy kötelezettségvállalási nyilatkozat és egy érdekeltségi nyilatkozat aláírására (9).

A tagoknak ezenkívül titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben vállalják, hogy az Ügynökség által „korlátozott terjesztésűnek (restreint UE) vagy bizalmasnak (confidentiel UE)” minősített információk kezelésekor eleget tesznek a titoktartási szabályoknak (10).

7. ESÉLYEGYENLŐSÉG

Az FRA támogatja minden olyan személy jelentkezését, aki eleget tesz a pályázati feltételeknek, és szívesen lenne tagja az FRA tudományos bizottságának.

Az FRA alapelve az esélyegyenlőség, ezért biztosítja, hogy felvételi eljárásaiban nem alkalmaz nem, bőrszín, faji, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság vagy bármely más helyzet alapján történő megkülönböztetést.

Az FRA elkötelezetten törekszik a nemek közötti egyensúly megvalósítására, ezért különösen szorgalmazza a női jelöltek jelentkezését.

8. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pályázatokat az FRA nem küldi vissza a jelentkezőknek. Az FRA által a jelöltektől bekért személyes adatok feldolgozása a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban történik. Ez különösen az ilyen adatok titkosságára és biztonságára vonatkozik.

A személyes adatok feldolgozása kizárólag a felvételi eljárás céljára szolgál. Amennyiben a jelöltnek kérdése lenne a személyes adatai kezelésével kapcsolatban, azt a következő címen teheti fel:

selection-scientific-committee@fra.europa.eu

A jelölteknek ugyancsak joguk van ahhoz, hogy az eljárás bármely szakaszában az európai adatvédelmi biztoshoz forduljanak: http://www.edps.europa.eu.

9. HATÁRIDŐ

A pályázatok benyújtásának határideje 2017. július 7. 13:00 (helyi idő, GMT +1).

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a beérkező pályázatok nagy száma miatt a pályázatok beadási határidejének napján az adatmennyiség feldolgozása problémákat okozhat a rendszerben. Ezért mindenkinek azt javasoljuk, hogy a pályázatot jóval a határidő lejárata előtt küldje be.

(1) Alapító rendeletét az Európai Unió Tanácsa fogadta el, közzététele: HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(2) Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikke.

(3) Lásd a 168/2007/EK rendelet 28. cikkét.

(4) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége eljárási szabályzatának 19. cikke.

(5) Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság („LIBE bizottság”).

(6) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége eljárási szabályzatának 24. cikke.

(7) FIGYELEM! Az ülések és szellemi termékek munkanyelve – az FRA és a tudományos bizottság tagjai esetében egyaránt – az angol. Az FRA szellemi termékeinek csak a végső változatait fordítja le más uniós nyelvekre, ezért a jelöltekkel szemben elvárás az angol nyelv nagyon magas szintű ismerete – a hallás utáni, az írott és az olvasott szövegértés terén –, mivel a bizottság munkája során fordításra és tolmácsolásra nincs mód.

(8) Az Ügynökség eljárási szabályzata 4. cikkének (2) bekezdése.

(9) Az eljárási szabályzat 27. cikkének (2) bekezdése.

(10) Az eljárási szabályzat 26. cikkének (2) bekezdése és.

(11) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.