1.

A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezésére vonatkozik. ( 2 )

2.

E kérelmet az A‑t képviselő Ligebehandlingsnævnet (egyenlő bánásmóddal foglalkozó testület, Dánia) és a HK/Danmark szakszervezeti liga, valamint a HK/Privat szakszervezeti szövetség közötti jogvita keretében terjesztették elő azzal kapcsolatban, hogy ez utóbbi alapszabályának rendelkezése szerint A nem indulhatott a szakszervezet elnökjelöltjeként a választás napján betöltött életkora miatt.

3.

A kérdést előterjesztő bíróság a 2000/78 irányelvnek ilyen helyzetre történő alkalmazhatóságáról kérdezi a Bíróságot. A jelen indítványban előadott álláspontom szerint ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely szakszervezet alapszabályában e szervezet elnöki tisztségének betöltéséhez előírt korhatár az említett irányelv hatálya alá tartozik.

4.

A 2000/78 irányelv „Az irányelv hatálya” című 3. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„A[z Európai Unióra] ruházott hatáskörök keretein belül ez az irányelv vonatkozik minden személyre, mind a köz‑, mind a magánszektorban, beleértve a köztestületeket [helyesen: az állami szerveket] is, a következők tekintetében:

5.

Az 1996. június 12‑i lov nr. 459 om forbud mod forskelsbehandling på arbejdsmarkedet m.v.‑t (a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló 459. sz. törvény) módosította a 2000/78 irányelvet átültető 2004. április 7‑i 253. sz. törvény és 2004. december 22‑i 1417. sz. törvény.

6.

E törvény alapeljárásra alkalmazandó változata 1. §‑ának 1. bekezdése a következőket mondja ki:

„A jelen törvény értelmében hátrányos megkülönböztetésnek minősül bármely, az […] életkoron […] alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés.”

7.

Az említett törvény 2. §‑ának 1. bekezdése a következőket írja elő:

„A munkáltató nem alkalmazhat a munkavállalók vagy a rendelkezésre álló állásokra jelentkezők között hátrányos megkülönböztetést a felvétel, az elbocsátás, az áthelyezés vagy az előléptetés terén, illetve a díjazás és a munkafeltételek kapcsán.”

8.

Ugyanezen törvény 3. §‑ának 3. és 4. bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„3.   A hátrányos megkülönböztetés tilalma minden olyan személyre is vonatkozik, aki a szabadfoglalkozásokhoz való hozzájutással kapcsolatban rendelkezéseket vezet be és döntéseket hoz.

„4.   A hátrányos megkülönböztetés tilalma minden olyan személyre is vonatkozik, aki valamely munkavállalói vagy munkaadói szervezet tagságáról vagy az abban való részvételről, valamint az ilyen szervezetek által a tagjaik részére nyújtott ellátásokról dönt.”

9.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az 1948‑ban született A‑t a HK szakszervezet területi képviseletén alkalmazták szakszervezeti megbízottként. 1980‑ban áthelyezték a nemzeti szakszervezeti ligához. 1992‑ben a HK/Service (később HK/Privat) szakszervezeti szövetség kongresszusa elnökhelyettesnek, 1993‑ban pedig elnöknek választotta. Ezt követően négyévente újraválasztották és a szövetség elnöki tisztségét egészen 2011. november 8‑ig töltötte be, amikor is elérte 63. életévét, és túllépte az említett szakszervezeti szövetség alapszabályának 9. cikkében meghatározott, az ugyanazon évben tartandó választáson jelöltként történő indulásra vonatkozó korhatárt. E cikk ugyanis az (1) bekezdésében előírja, hogy csak olyan tag választható meg elnöknek, aki a választás napján még nem töltötte be a 60. évét, e korhatárt a 2005. évi kongresszust követően újraválasztott tagok tekintetében 61 évre módosították.

10.

2016. június 22‑én az A által benyújtott panasz alapján az egyenlő bánásmóddal foglalkozó testület úgy határozott, hogy ellentétes a többek között a munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvénnyel, hogy A az életkora miatt nem indulhatott jelöltként 2011‑ben a kongresszuson a HK/Privat elnöki tisztségének betöltésére irányuló választáson, és a HK/Danmarkot, valamint a HK/Privatot kártérítésként 25000 dán korona (DKK) ( 3 ) (mintegy 3460 euró) kamatokkal növelt összegének megfizetésére kötelezte.

11.

Mivel e határozatot nem hajtották végre, az alapeljárás felperese ( 4 ) a HK/Danmark és HK/Privat elleni keresettel fordult a Københavns Byrethez (koppenhágai körzeti bíróság, Dánia). Mivel e kereset elvi kérdéseket vetett fel, azt az Østre Landsret (keleti fellebbviteli bíróság, Dánia) elé utalták.

12.

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntése attól a kérdéstől függ, hogy A, mint a HK/Privat választott elnöke és politikai tisztséget betöltő tagja a 2000/78 irányelv hatálya alá tartozik‑e, tekintettel arra, hogy igenlő válasz esetén nem vitatott, hogy e szakszervezeti szövetség alapszabályának 9. cikke ezen irányelv értelmében vett, életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg A‑val szemben.

13.

E bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy A a szövetség elnökeként a HK/Privat átfogó irányításáért felelt és feladatkörébe tartozott a szakmai ágazatain belüli politikai tevékenységének a meghatározása, a kollektív szerződések megkötése és megújítása, valamint ez utóbbiak betartásának felügyelete. Ezenkívül végrehajtotta a kongresszus és a szövetségi elnökség határozatait, valamint a HK/Danmark elnökségének határozatait, amelynek szintén tagja volt.

14.

Az említett bíróság A foglalkoztatási feltételeit illetően utal arra, hogy az A által aláírt 2009. október 27‑i alapszabállyal összhangban, őt a HK/Privat szakszervezetnél teljes munkaidőben foglalkoztatták és nem végzett a HK‑n kívüli tevékenységet. A havi munkabére egy adott állami fizetési fokozatnak megfelelő, 69548,93 DKK (mintegy 9350 euró) összegnek felelt meg. ( 5 ) Nem tartozott a lov om retsforholdet mellem arbejdsgivere og funktionærer (a munkáltatók és munkavállalók közötti jogviszonyokról szóló törvény) ( 6 ) hatálya alá, mivel politikai jellegű tisztségről volt szó. Nem tartozott kollektív megállapodás hatálya alá sem, hanem a HK alapszabálya vonatkozott rá. A lov om ferie (szabadságról szóló törvény) ( 7 ) azonban alkalmazandó volt rá és szakmai titoktartás terhelte.

15.

A kérdést előterjesztő bíróság ezenkívül hangsúlyozza, hogy A a szövetség választott elnökeként nem minősült munkavállalónak, hanem bizalmi tisztséget töltött be és az őt megválasztó HK/Privat kongresszusának tartozott felelősséggel. Mindazonáltal az elnöki szerepkör a rendes munkavállalókra jellemző egyes elemeket is magában foglalt.

16.

E bíróság úgy véli, hogy a Bíróság nem határozta meg pontosan a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett „munkavállalás”, „önálló vállalkozás” és „foglalkozás” fogalmát, és hogy nem határozott arról, hogy valamely munkavállalói szervezet politikai tisztséget betöltő választott tisztségviselői ezen irányelv hatálya alá tartoznak‑e.

17.

E körülmények között az Østre Landsret (keleti fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [2000/78] irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéseket, hogy az alapügyben fennálló körülmények között az említett irányelv hatálya alá tartozik az a személy, aki munkavállalói szervezeti szövetség választott elnöke és vezetőségi tagja?”

18.

Írásbeli észrevételeket nyújtott be az alapeljárás felperese, a HK/Danmark és a HK/Privat, a Fagbevægelsens Hovedorganisation (szakszervezeti szövetség, Dánia, a továbbiakban: FH), a görög kormány, valamint az Európai Bizottság. E felek a 2021. október 20‑án tartott tárgyaláson előadták szóbeli észrevételeiket.

19.

Előzetesen meg kell jegyezni, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével az előterjesztő bíróság kizárólag arra kér választ a Bíróságtól, hogy valamely szakszervezet elnökének a megválasztásához előírt életkori feltétel a 2000/78 irányelv tárgyi hatálya alá tartozik‑e. E bíróság ellenben nem kér választ a Bíróságtól az életkoron alapuló eltérő bánásmód fennállására és annak esetleges igazolására vonatkozóan. E szempontokat ezért a jelen indítványban nem vizsgálom.

20.

Az említett bíróság a 2000/78 irányelv hatályának pontosítására kéri a Bíróságot valamely szakszervezet alapszabályának azon rendelkezését illetően, amely e szervezet elnöki tisztsége tekintetében a választhatóságot azon feltételtől teszi függővé, hogy az e tisztségre jelentkező jelölt nem töltötte be a 60. vagy 61. évét.

21.

Úgy kell tekinteni, hogy kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra kér választ, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő, „a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei” fogalmát úgy kell‑e értelmezni, hogy e fogalom hatálya alá tartozik valamely szakszervezet alapszabályában e szervezet elnöki tisztségének betöltéséhez előírt korhatár.

22.

A görög kormányhoz hasonlóan úgy vélem, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos és teljeskörű válasz adása érdekében ez utóbbi által feltett kérdést úgy kell érteni, hogy az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjára is vonatkozik.

23.

Következésképpen az e bíróság által feltett kérdést a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja, majd ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szempontjából fogom vizsgálni. Végül megfogalmazok néhány észrevételt a javasolt értelmezésnek az egyesülési szabadsággal való összeegyeztethetőségét illetően.

24.

A 2000/78 irányelv már a címe szerint is a foglalkoztatásra és a munkavégzésre vonatkozik. A tagállamok és a szociális partnerek, amikor a foglalkoztatás és a munka területén – az immár az Európai Unió Alapjogi Chartájának ( 8 ) 21. cikkében rögzített – az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét konkretizáló 2000/78 irányelv hatálya alá tartozó intézkedéseket fogadnak el, kötelesek ezen irányelvet tiszteletben tartva eljárni ( 9 ).

25.

A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az irányelvet „minden személyre alkalmazni kell, mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve az állami szerveket is, […] tekintettel a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei[re], beleértve a kiválasztási és felvételi feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén, beleértve az előmenetelt is”.

26.

Amint arra a Bíróság már rámutatott, a 2000/78 irányelv „a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei” fogalmának meghatározásával kapcsolatban nem a tagállamok jogára utal. Az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből márpedig az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. ( 10 ).

27.

Ezenkívül, mivel a 2000/78 irányelv nem határozza meg „a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei” kifejezést, azt a köznyelvben elfogadott szokásos jelentését alapul véve kell értelmezni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés a részét képezi ( 11 ).

28.

E tekintetben a Bíróság megállapította, hogy „a munkavállaláshoz[, illetve] […] a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei” kifejezés az általános nyelvhasználatban olyan körülményekre és tényekre vonatkozik, amelyek fennállását feltétlenül meg kell állapítani ahhoz, hogy valamely személy megkaphasson egy adott állást vagy munkát ( 12 ).

29.

A Bíróság utalt arra is, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjából az következik, hogy ezen irányelv alkalmazandó „az álláskereső személyre, ideértve az állásra való kiválasztás és felvétel feltételeit is” ( 13 ). Mindazonáltal ahhoz, hogy egy személy az ezen irányelv által nyújtott védelemre hivatkozhasson, az is szükséges, hogy valóban el akarja nyerni azt az állást, amelyre formálisan pályázik ( 14 ).

30.

A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az irányelv hatálya alá tartozik például azon szabályozás, amely a tűzoltók felvételét a 30 évesnél ( 15 ) fiatalabb személyekre korlátozza, ugyanúgy, ahogyan az a szabályozás, amely a kötelező egészségbiztosítási rendszer keretében a társadalombiztosítóval kötött szerződés alapján végzett fogorvosi hivatás gyakorlását felső korhatárhoz köti ( 16 ).

31.

A Bíróság ezen ítélkezési gyakorlatára tekintettel úgy vélem, hogy amennyiben a HK/Privat alapszabálya által előírt korhatárt kötelezően be kell tartani ahhoz, hogy valamely személy betölthesse e szakszervezet elnöki tisztségét, egy ilyen szabály a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei” közé tartozik.

32.

E vélemény alátámasztására megjegyzem, hogy e rendelkezésnek maga a szövege is az uniós jogalkotó azon szándékáról tanúskodik, hogy ezen irányelv hatályát különösen szélesen határozza meg. A „munkavállalás”, „önálló vállalkozás” és „foglalkozás” kifejezéseket ( 17 ) egymás mellé helyezve ugyanis e jogalkotó véleményem szerint valamennyi szakmai tevékenységhez való hozzájutás feltételeit le kívánta fedni, függetlenül annak jellegétől és jellemzőitől. Az említett irányelv így mind a köz‑, mind a magánszektorban ( 18 ) történő foglalkoztatásra alkalmazandó, függetlenül e foglalkoztatás jellegtől és módjától. E tekintetben megjegyzem, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelvre vonatkozó tanácsi javaslat ( 19 ) indokolásában a 3. cikkre vonatkozó magyarázat szerint „[a] munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységhez való hozzájutásra vonatkozó egyenlő bánásmód (a) pont) magában foglalja bármely olyan rendelkezésből eredő valamennyi hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, amely akadályozza a személyeknek a munkavállalás és szakmák minden formájához való hozzáférését [nem hivatalos fordítás]” ( 20 ).

33.

Meg kell állapítani, hogy a HK/Privathoz hasonló szakszervezet elnöki tisztségébe való megválasztás szakmai tevékenység gyakorlását eredményezi. Véleményem szerint kétségtelen, hogy ha a „munkavállalás” fogalmának a köznyelvben használt jelentésére utalunk, akkor A a választáson való indulással a szakszervezeten belül kívánt munkát vállalni, amelyet a jelen esetben a HK/Privat teljes munkaidőben történő irányítása jellemez, amelyért havi munkabérben részesül ( 21 ).

34.

Véleményem szerint egyértelmű, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában a „munkavállalás”, „önálló vállalkozás” és a „foglalkozás” fogalmak azt bizonyítják, hogy az uniós jogalkotónak semmiképpen nem állt szándékában ezen irányelv hatályának korlátozása az EUMSZ 45. cikk és a másodlagos uniós jog számos rendelkezése értelmében vett „munkavállaló” jogállást biztosító foglalkozásokra, amelyeknek az a célja, hogy megvédjék a munkavállalókat mint a munkaviszonyban gyengébb felet. Ezzel kapcsolatban a „munkavállaló” fogalma általában olyan személyre vonatkozik, aki meghatározott ideig, más javára és irányítása alatt, díjazás ellenében szolgáltatást nyújt ( 22 ).

35.

Nincs szó annak kimondásáról, hogy a „munkavállaló” uniós jogból eredő fogalommeghatározásának nincs jelentősége a 2000/78 irányelv keretében. A Bíróság ítélkezési gyakorlata ugyanis több példát tartalmaz e fogalommeghatározás használatára a hátrányos megkülönböztetések elleni küzdelem terén. ( 23 ) Ennek oka, hogy a Bíróság ítéletei, függetlenül attól, hogy mely területet érintenek, az egyenlő bánásmód elvének szempontjából ( 24 ) pontosítják a „munkavállaló” fogalmát, ami közvetve maga után vonja e fogalommeghatározás valamennyi olyan területen történő használatát, ahol ezen elvről van szó. Másképp megfogalmazva a „munkavállaló” EUMSZ 45. cikk értelmében vett fogalommeghatározásának természetesen az a célja, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód elvét érintő valamennyi ügyre hatással legyen.

36.

Ezzel együtt, noha az így meghatározott munkavállalók kétségtelenül a 2000/78 irányelv hatálya alá tartoznak, e hatály véleményem szerint szélesebb, és mindazokat a helyzeteket lefedi, amelyekben az ezen irányelv által felsorolt, valamely hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos okok egyikén alapuló feltételt támasztanak bármely szakmai tevékenység végzéséhez, legyen szó különösen a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységről ( 25 ). Összességében a felvétel bármely akadályát fel lehet fogni az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szemszögéből.

37.

Amint azt a görög kormány a tárgyaláson jogosan megjegyezte, és amint arra a 2000/78 irányelv jogalapja utal, ( 26 ) az irányelv nem minősül a munkavállalókat, mint a munkaviszonyban leggyengébb felet védő szabályozásnak. Ezen irányelv célja társadalmi és közérdekből a megélhetési módokhoz való hozzájutás és a munka révén a társadalomhoz való hozzájárulási képesség előtti, megkülönböztetésen alapuló akadályok megszüntetése, függetlenül attól, hogy milyen jogi formában történik a munkavégzés.

38.

Így az említett irányelv hatálya nem korlátozódik azokra a tevékenységekre, amelyek jellemzői lehetővé teszik az azt végezni kívánó személyeknek, hogy megfeleljenek az EUMSZ 45. cikk értelmében vett „munkavállaló” fogalma valamennyi feltételének.

39.

Megjegyzem különösen, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövegéből nem tűnik ki a munkáltatóval szembeni alárendeltségi viszony fennállására vonatkozó feltétel, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság kételyei a jelek szerint összpontosítanak. Ellenkezőleg, az „önálló vállalkozáshoz” való hozzájutás e rendelkezésben való említése azon tényt szemlélteti, hogy nem szükségszerűen kell a munkáltatóval szembeni alárendeltségi viszonyt bizonyítani ahhoz, hogy valamely helyzet ezen irányelv hatálya alá tartozzon. Az említett rendelkezés szövegéből egyébiránt az következik, hogy az „a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei[re vonatkozik], […] a szakmai hierarchia minden szintjén” ( 27 ), beleértve tehát a legmagasabb szintet is.

40.

Megjegyzem ezenkívül, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja „a kiválasztási és felvételi feltételeket” említi, amely véleményem szerint magában foglalhatja a választás útján szervezett valamely szakmai tevékenységhez való hozzájutást is. Véleményem szerint az a tény, hogy valamely szakszervezet elnöki tisztségét választás útján töltik be, amelyen a szervezet tagjai vehetnek részt, nem olyan jellegű, hogy kizárja ezen irányelv alkalmazását. Amellett, hogy az irányelv nem tesz különbséget a munkavállaláshoz való hozzájutás módjai között, a Bíróság már megállapította, hogy valamely állásra történő felvétel módja az említett irányelv alkalmazása szempontjából irreleváns. ( 28 )

41.

Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott azon tény, amely szerint a szakszervezet elnöki tisztsége politikai jellegű feladatok ellátásával jár, számomra irrelevánsnak tűnik annak meghatározása szempontjából, hogy a 2000/78 irányelv – a 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírtakkal összhangban – alkalmazandó‑e. Ugyanis még ha az ilyen feladatok gyakorlása a nemzeti jogban jelentőséggel is bírhat, ( 29 ) hangsúlyozni kell, hogy e rendelkezés értelmében ezen irányelv „bármely tevékenységi ágban” alkalmazandó. Úgy tűnik ezenkívül, hogy amennyiben a tagállamok előírhatják, hogy az említett irányelv nem alkalmazandó egy adott tevékenységi ágra, ezt az irányelv kifejezetten kimondja. Ez a helyzet a fegyveres erők esetében, amelyek a fogyatékosságon és az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tekintetében ugyanezen irányelv 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően kizárhatók az irányelv hatálya alól.

42.

Tehát véleményem szerint a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának egyértelmű kifejezéseiből az következik, hogy az irányelv hatálya kiterjed az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló, korhatárt bevezető szabályra, amennyiben e szabály a szakszervezet elnöki tisztségének betöltéséhez szükséges feltételt ír elő.

43.

Az e rendelkezés szövegéből levezethető értelmezést véleményem szerint alátámasztják ezen irányelv célkitűzései.

44.

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelvet az EK 13. cikk – jelenleg EUMSZ 19. cikk (1) bekezdés – alapján fogadták el, amely hatáskört biztosít az Unió számára, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen többek között az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés leküzdésére. Ezen irányelv ezért általános keretet kíván létrehozni a minden személy számára biztosítandó, „a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott” egyenlő bánásmódhoz, hatékony védelmet nyújtva számukra az irányelv 1. cikkében ( 30 ) említett okok valamelyikén – köztük az életkoron – alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen.

45.

A 2000/78 irányelv (9) preambulumbekezdése hangsúlyozza, hogy „[a] foglalkoztatás és a munkavégzés kulcselemei a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőségnek, s jelentősen hozzájárulnak a polgárok teljes részvételéhez a gazdasági, kulturális és társadalmi életben, valamint képességeik kibontakoztatásához”. Ezen irányelv (11) preambulumbekezdése szintén ebben az értelemben mondja ki, hogy „[a] [többek között] […] az életkoron […] alapuló hátrányos megkülönböztetés meghiúsíthatja az [EUM]‑Szerződés célkitűzéseinek a megvalósítását, különösen a foglalkoztatás magas szintjének és a magas szintű szociális védelemnek az elérését, az életszínvonal növelését, az életminőség javítását, a gazdasági és szociális kohéziót és szolidaritást, valamint a személyek szabad mozgását”.

46.

A 2000/78 irányelv így a hatálya alá tartozó területen konkretizálja az immár a Charta 21. cikkében ( 31 ) foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.

47.

A Bíróság megállapította, hogy e célra és ezen irányelv által védeni kívánt jogok jellegére, valamint az annak alapjául szolgáló alapvető értékekre tekintettel az ezen irányelv hatályát meghatározó 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, „a munkavállaláshoz[, illetve] a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételeinek” fogalma nem értelmezhető megszorítóan ( 32 ).

48.

A 2000/78 irányelv célkitűzését nem lehetne elérni, ha a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni védelem a foglalkoztatási jogviszony nemzeti jog szerinti hivatalos minősítésétől, vagy attól függne, hogy valamely személy alkalmazásakor az egyik vagy a másik szerződésfajtát választották ( 33 ). Ugyanígy, e célkitűzést akadályozná, ha egy ilyen védelem valamely egyedi munkavállalás keretében betöltött tisztségek jellegétől függne.

49.

Mindezek a körülmények véleményem szerint azon megközelítés mellett szólnak, amely szerint a szakszervezet alapszabályában e szervezet elnöki tisztségének betöltéséhez előírt korhatár a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően az irányelv hatálya alá tartozik.

50.

Úgy vélem, hogy az alapeljárás tárgyát képező helyzet a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdése d) pontjának hatálya alá is tartozik.

51.

Emlékeztetek arra, hogy e rendelkezés a következőre vonatkozik: „tagság vagy részvétel a munkavállalók vagy a munkaadók szervezeteiben vagy bármely szervezetben, amelynek tagjai egy bizonyos szakmát gyakorolnak, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott ellátásokat is” ( 34 ).

52.

Véleményem szerint, amikor valamely A‑hoz hasonló személy indulni kíván a választáson annak érdekében, hogy a szakszervezet elnöke legyen, ez a „részvétel” ( 35 ) egy formája, vagy másképp megfogalmazva a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett bekapcsolódás egy ilyen szervezet tevékenységébe.

53.

A 2000/78 irányelv ezen alkalmazási területe a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15‑i 1612/68/EGK tanácsi rendeletből ( 36 ) került átvételre.

54.

E rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében „[a]zt az állampolgárt, aki egy másik tagállamban áll alkalmazásban, egyenlő bánásmód illeti a szakszervezeti tagság és az azzal kapcsolatos jogok gyakorlásának vonatkozásában, beleértve a szavazati jogot is […]. Továbbá joga van arra, hogy megválasszák a vállalkozás munkavállalói képviseleti szervébe” ( 37 ).

55.

Az említett rendelet keretében a tagság és az alkalmazás magában foglalja a választás jogát és a választhatóságot ( 38 ).

56.

A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5‑i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 39 ) 8. cikkének első bekezdése már kifejezetten „egy szakszervezet ügyviteli vagy vezetői tisztségeire való választhatóság jogát” említi.

57.

E körülmények alapján úgy vélem, hogy a „részvétel” kifejezést úgy kell érteni, mint amely többek között egy szakszervezet ügyviteli vagy vezetői tisztségeire való választhatóság jogát érinti. Nem látok olyan okokat, amelyek miatt az egyenlő bánásmód elvét a munkavállalók szabad mozgása területén alkalmazni kellene egy ilyen tisztség betöltésére, ugyanakkor ezt nem kellene alkalmazni az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem területén.

58.

A tárgyaláson a Bizottság jelezte, hogy álláspontja szerint a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja arra az esetre vonatkozik, amelyben a munkáltató rögzíti valamely munkavállalói szervezetben a munkavállalók részvételére vonatkozó korlátokat. Véleményem szerint a Bizottság e rendelkezést megszorítóan értelmezi, amelyet annak szövege nem indokol. Úgy vélem ugyanis, hogy az említett rendelkezés szövege nem zárja ki, hogy egy ilyen korlátokat előíró intézkedés magától e szervezettől eredjen, nevezetesen annak alapszabályából.

59.

Azon álláspontja alátámasztására, amely szerint a 2000/78 irányelv nem alkalmazható valamely szakszervezet elnöki tisztségébe való megválasztásra, az FH a tárgyaláson kifejtette, hogy ezen irányelvet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1948. július 9‑i, az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló, 87. számú egyezménye 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell értelmezni, amelyből az következik, hogy a szakszervezetek szabadon választhatják meg képviselőiket ( 40 ). Ezen érv megfogalmazásával az FH azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy ezen irányelv a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalma általános elvének uniós jogbeli kifejezésének minősül, amelyet az ILO egy másik egyezménye oltalmaz, nevezetesen az ILO 1951. június 20‑i, a (foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő) hátrányos megkülönböztetésről szóló 111. számú egyezménye, amelyet az említett irányelv (4) preambulumbekezdése említ. E két egyezmény léte arra utal, hogy a szakszervezeteknek az elnökeik megválasztására vonatkozó szabadságát össze kell egyeztetni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmával.

60.

Márpedig az FH ezen érvelésével valójában azt állítja, hogy e szabadságnak elsőbbséget kell élveznie a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmához képest. Másképp megfogalmazva az a megközelítés, amely a szakszervezet elnöki tisztségébe való megválasztást a 2000/78 irányelv hatálya alá vonja, összeegyeztethetetlen lenne a szakszervezeteknek a képviselőik megválasztására vonatkozó szabadságával, amely a Charta 12. cikkének (1) bekezdésében kimondott egyesülési szabadság szakszervezeti célú összetevője ( 41 ).

61.

Egy ilyen érvelés véleményem szerint nem lehet eredményes. A szakszervezeteknek a képviselőik megválasztására vonatkozó szabadsága nem adhat szabad kezet ez utóbbiaknak arra, hogy alapszabályukban olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetéshez vezethetnek.

62.

E tekintetben úgy vélem, hogy a Bíróságnak analógia útján a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban a 2020. április 23‑i Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI ítéletében ( 42 ) elfogadott érvelést kellene alkalmaznia.

63.

Így azon értelmezést, amely szerint a szakszervezet elnöki tisztségébe való megválasztás a 2000/78 irányelv hatálya alá tartozik, nem gyengíti az egyesülési szabadság gyakorlásának az FH által a tárgyaláson hivatkozott lehetséges korlátozása, amit egy ilyen értelmezés maga után vonhat.

64.

Amint ugyanis a Charta 52. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, az egyesülési szabadság nem abszolút jog, és annak gyakorlása korlátozható, feltéve hogy e korlátozásokat törvény írja elő, és azok tiszteletben tartják e jog lényeges tartalmát, valamint az arányosság elvét, vagyis ha a korlátozás elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

65.

A jelen esetben márpedig ez a helyzet, mivel az egyesülési szabadság gyakorlásának a 2000/78 irányelvből esetlegesen eredő korlátozásait törvény írja elő, mivel azok közvetlenül ezen irányelvből következnek.

66.

E korlátozások egyébiránt tiszteletben tartják az egyesülési szabadság lényeges tartalmát, mivel kizárólag az említett irányelv céljainak ‑ azaz a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód elvének a biztosítása, valamint a foglalkoztatás és a szociális védelem magas szintjének elérése – érdekében alkalmazandók. E korlátozásokat tehát e célok igazolják.

67.

Az ilyen korlátozások tiszteletben tartják az arányosság elvét is, mivel a tiltott hátrányos megkülönböztetés okait a 2000/78 irányelv 1. cikke sorolja fel, az irányelv mind tárgyi, mind pedig személyi hatályát ezen irányelv 3. cikke határozza meg, és az egyesülési szabadság gyakorlásába való beavatkozás nem haladja meg az említett irányelv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket, mivel valamely szakszervezet alapszabályának csak azon rendelkezéseit tiltja, amelyek a foglalkoztatás vagy a munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek.

68.

Ezenkívül az egyesülési szabadság gyakorlásának a 2000/78 irányelvből eredő korlátozása szükséges a foglalkoztatással és a munkavégzéssel kapcsolatos azon jogok biztosításához, amelyekkel az ezen irányelv 1. cikkében felsorolt okok valamelyikével jellemzett csoportokhoz tartozó személyek rendelkeznek.

69.

Különösen, ha – a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdése a) és d) pontjának általam javasolt értelmezésével ellentétben – ezen irányelv tárgyi hatályán kívül esnének azok a rendelkezések, amelyek megakadályozzák, hogy a személyek bizonyos csoportjai valamely szakszervezet elnöki tisztségének betöltésére irányuló választáson induljanak, többek között azért, mert ez a tisztség politikai jellegű feladatokat foglal magában, az ilyen elnöki tisztség betöltésének korlátozása az említett irányelv által védett bármelyik okból lehetséges lenne. Ez kizárná a szakszervezetek keretében gyakorolt szakmák egész sorát a foglalkoztatás és a munkavégzés területén ugyanezen irányelv által biztosított védelem alól.

70.

Hozzáteszem, hogy ha egy ilyen felfogást követnénk, ez azt jelentené, hogy valamely szakszervezet alapszabályában a személy vallására vagy szexuális irányultságára lehetne hivatkozni annak érdekében, hogy az illetőt ne lehessen e szervezet elnökévé választani. Látható tehát, hogy a 2000/78 irányelv hatályának megszorító értelmezése milyen túlzásokat eredményezhet.

71.

Végezetül, legalábbis ellentmondásosnak tűnik számomra, hogy egy olyan szervezet, amelynek a munkavállalói jogok védelme a feladata, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő szabály hatályának megszorító felfogását védi.

72.

A fentiek fényében úgy vélem, hogy egy szakszervezet alapszabályának olyan rendelkezése, amely e szervezet elnöki tisztsége tekintetében a választhatóságot bizonyos életkor alatti személyekre korlátozza, nem kerülhet ki a 2000/78 irányelv által a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem rendszerének a hatálya alól. Egy ilyen rendelkezés tehát ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tárgyi hatálya alá tartozik.

73.

A fenti megfontolásokra tekintettel tehát azt javasolom, hogy a Bíróság az Østre Landsret (keleti fellebbviteli bíróság, Dánia) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely szakszervezet alapszabályában e szervezet elnöki tisztségének a betöltéséhez előírt korhatár ezen irányelv hatálya alá tartozik.