INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása súlyos fenyegetést jelent az uniós gazdaság és pénzügyi rendszer integritására, valamint az EU polgárainak biztonságára nézve. Az Europol becslése szerint az EU éves bruttó hazai termékének mintegy 1 %-a esetében „deríthető fel gyanús pénzügyi tevékenységben való érintettség” 1 . Miután több nagy horderejű ügyben merült fel, hogy uniós hitelintézetek pénzmosásban lehettek érintettek, a Bizottság 2019 júliusában csomagot 2 fogadott el, amelyben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem akkori uniós rendszerének eredményességét és hatékonyságát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy reformokra van szükség. Ezzel összefüggésben a biztonsági unióra vonatkozó, a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós stratégia 3 kiemelte, hogy az európaiak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel szembeni védelme érdekében meg kell erősíteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós keretét.

2020. május 7-én a Bizottság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervet 4 terjesztett elő. A cselekvési tervben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket hoz a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok és azok végrehajtásának megerősítése érdekében, és hat prioritást (pillért) határozott meg:

1.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó hatályos uniós keret hatékony végrehajtásának biztosítása;

2.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egységes uniós szabálykönyvének létrehozása;

3.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének megvalósítása;

4.támogatási és együttműködési mechanizmus létrehozása a pénzügyi információs egységek számára;

5.az uniós szintű büntetőjogi rendelkezések érvényesítése és információcsere;

6.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret nemzetközi dimenziójának megerősítése.

A cselekvési terv 1., 5. és 6. pillérének végrehajtása folyamatban van, a többi pillér viszont jogalkotási intézkedést igényel. Az (EU) 2015/847 rendelet átdolgozására irányuló jelen javaslat a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó négy jogalkotási javaslatból álló csomag részét képezi, amely a Bizottság 2020. május 7-i cselekvési tervének végrehajtása során egyetlen összefüggő egésznek tekinthető, és amely új és koherensebb szabályozási és intézményi keretet hoz létre az EU-n belül a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén. A csomag a következőket tartalmazza:

–a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletre irányuló javaslat 5 ,

–a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv 6 hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvre irányuló javaslat 7 ,

–a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem hatóságának (AMLA) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat 8 , valamint

–az (EU) 2015/847 rendelet átdolgozására irányuló jelen javaslat, amely kiterjeszti a nyomonkövethetőségi követelményeket a kriptoeszközökre.

Ez a jogalkotási javaslat a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvre irányuló javaslattal és a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletre irányuló javaslattal 9 együtt teljesíti az egységes uniós szabálykönyv létrehozásának célkitűzését (2. pillér).

Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt támogatta a Bizottság által a 2020. májusi cselekvési tervben felvázolt elképzeléseket. 2020. július 10-i állásfoglalásában az Európai Parlament az uniós szabályok megerősítésére szólított fel, és üdvözölte az EU pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézményi felépítésének felülvizsgálatára irányuló terveket 10 . 2020. november 4-én a Gazdasági és Pénzügyi Tanács következtetéseket fogadott el, amelyek támogatják a Bizottság cselekvési tervének minden pillérét 11 .

A Bizottság 2019. évi jelentéseiben bemutatott bizonyítékok megerősítik, hogy a belső piac egészében harmonizált szabályokra van szükség. E jelentések megállapították, hogy bár az (EU) 2015/849 irányelv 12 követelményei széles hatókörűek, alkalmazásuk nemzeti törésvonalak és eltérő értelmezések mentén széttagolt amiatt, hogy közvetlenül nem alkalmazhatók, és nem kellően részletesek. A jelenlegi állapot nem teszi lehetővé a határokon átnyúló helyzetek eredményes kezelését, ennélfogva a belső piac megfelelő védelmére sem alkalmas. Emellett további költségeket és terheket ró a határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplőkre, és szabályozási arbitrázshoz vezet.

A pénzátutalások pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való esetleges felhasználásának megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében elfogadásra került az (EU) 2015/847 rendelet 13 , amelynek célja, hogy biztosítsa a pénzátutalások teljes nyomonkövethetőségét és az információnak a fizetési lánc egészében történő továbbítását egy olyan rendszer létrehozása révén, amely kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy a pénzátutalások során adják meg a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat. Az (EU) 2015/847 rendelet azonban jelenleg a virtuális eszközök átutalására nem vonatkozik, csak a pénz átutalására terjed ki, a pénz fogalmát pedig az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14 4. cikkének 25. pontja „bankjegyek és pénzérmék, számlapénz és elektronikus pénz”-ként definiálja. Valójában csak 2018-ban fogadtak el új nemzetközi standardokat annak érdekében, hogy a pénzátutalás során alkalmazott információmegosztással azonos jellegű információmegosztási követelményeket állapítsanak meg a virtuális eszközök átutalására vonatkozóan.

A virtuális eszközök átutalása eddig nem tartozott a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá, ami a kriptoeszköz-tulajdonosokat pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak teszi ki, mivel az illegális pénzmozgások kriptoeszközök átutalásával is történhetnek, és káros hatással vannak a pénzügyi ágazat integritására, stabilitására és jó hírére, továbbá veszélyeztetik az Unió belső piacát, valamint a kriptoeszköz-átutalások nemzetközi fejlődését. A pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása és a szervezett bűnözés továbbra is jelentős probléma, amelyet uniós szinten kell kezelni.

Tekintettel arra, hogy a virtuális eszközök átutalásai hasonló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak vannak kitéve, mint az elektronikus átutalások, azokat ugyanolyan jellegű követelményeknek kell alávetni. Logikusnak tűnik ezért, hogy a jogalkotó ugyanazt a jogalkotási eszközt alkalmazza e közös kérdések kezelésére. Az (EU) 2015/847 rendeletet ezért ki kell egészíteni annak érdekében, hogy az megfelelően kiterjedjen a virtuális eszközök átutalására is. Mivel e cél elérése érdekében további jelentős módosításokra van szükség, az egyértelműség érdekében az (EU) 2015/847 rendeletet át kell dolgozni.

·Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel

Ez a javaslat a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a 2019. december 18-i (EU) 2019/2175 rendelettel módosított 2015. május 20-i (EU) 2015/847 rendeletből 15 indul ki. Ezt a javaslatot – a kapcsolódó, egymással teljes mértékben összhangban levő többi jogalkotási javaslattal együtt – egy csomag részének kell tekinteni. Ez a javaslat összhangban van a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásainak legutóbbi módosításaival, különösen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények hatálya alá tartozó jogalanyok körének a virtuáliseszköz-szolgáltatókra való kiterjesztésével és a tevékenységeikből eredő kockázatok csökkentésével kapcsolatban. A pénzátutalásban részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók már több éve kötelesek a pénzátutalásokat az egyes átutalások feladójára és kedvezményezettjére vonatkozó információkkal kísérni, és ezeket az információkat az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk. Ezeket az elektronikus átutalásokkal kapcsolatos információmegosztási kötelezettségeket nemzetközi szinten gyakran „utazási szabályként” emlegetik, amelyet az uniós jogban az (EU) 2015/847 rendelet hajtott végre. Az elmúlt években a virtuális eszközökhöz kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal összefüggő, növekvő aggodalmak arra késztették a nemzetközi standardalkotó szervezeteket és különösen az FATF-et, hogy összehangolják a pénzforgalmi szolgáltatók számára már kialakított átláthatósági rendszert a virtuális eszközök átutalásait feldolgozó virtuáliseszköz-szolgáltatókra vonatkozó rendszerrel 16 . E javaslat célja, hogy a virtuális vagy kriptoeszközök átutalásának kezdeményezőire és kedvezményezettjeire vonatkozó adatok gyűjtésével és hozzáférhetővé tételével az uniós jogba bevezesse a virtuáliseszköz-szolgáltatókra vonatkozó új követelményeket.

E célból ez a javaslat módosítja a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, kiterjesztve a kriptoeszközökre az elektronikus átutalásokra jelenleg alkalmazandó tájékoztatási követelményeket, egyes jellemzőik eltérései miatt szükséges kiigazításokkal.

Az uniós jogi keret koherenciájának biztosítása érdekében ez a rendelet a „kriptoeszköz” és a „kriptoeszköz-szolgáltató” fogalmát a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatban 17 [kérjük, illessze be a hivatkozást – a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 593 final] szereplő definícióval azonos módon határozza meg. A „kriptoeszköz” e javaslatban használt fogalommeghatározása megfelel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásaiban szereplő „virtuális eszköz” fogalommeghatározásának is, és az e javaslatban szereplő kriptoeszköz-szolgáltatások és kriptoeszköz-szolgáltatók jegyzéke magában foglalja a FATF által ilyenként azonosított virtuáliseszköz-szolgáltatókat, beleértve azokat is, amelyek valószínűleg pénzmosási aggályokat vetnek fel.

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az (EU) 2015/847 rendelet módosítása mellett ez a javaslat összhangban van a fizetésekre és pénzátutalásokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal (pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv, fizetési számlákról szóló irányelv, elektronikuspénz-irányelv 18 ). Kiegészíti a Bizottság szeptember 24-i digitális pénzügyi csomagját 19 , és biztosítja az uniós keret és az FATF-szabványok közötti teljes összhangot.

A biztonsági unióra vonatkozó, 2020. júliusi uniós stratégiában a Bizottság megemlítette, hogy támogatni fogja az újonnan felmerülő kockázatokkal – például a kriptoeszközökkel és az új fizetési rendszerekkel – kapcsolatos szakértelem és jogszabályi keret fejlesztését is. Mindenekelőtt megvizsgálja, milyen intézkedéseket célszerű hozni válaszképpen a kriptoeszközök (például a bitcoin) megjelenésére, továbbá értékeli, hogy az új technológiák milyen hatással lesznek a pénzügyi eszközök kibocsátására, cseréjére, megosztására és az azokhoz való hozzáférésre.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

A meglévő jogszabályokat módosító jogszabályok tekintetében a jogalap meghatározása céljából fontos figyelembe venni azt is, hogy a jogszabály milyen jogszabályt módosít, és különösen a jogszabály célját és tartalmát 20 . Ez a rendeletjavaslat az EUMSZ 114. cikkén alapul, amely megegyezik a módosítani tervezett, jelenlegi (EU) 2015/847 rendeletnek és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelenlegi uniós jogi keretének jogalapjával 21 . Amennyiben valamely jogalkotási aktus már összehangolta a tagállamok jogszabályait egy adott uniós szakpolitikai területen, az uniós jogalkotót nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy az EUMSZ által elismert általános érdekek védelmére, valamint az Uniónak az EUMSZ 9. cikkében meghatározott átfogó célkitűzéseire tekintettel e jogi aktust hozzáigazítsa a körülmények megváltozásához vagy a tudomány fejlődéséhez 22 . Ilyen helyzetben ugyanis az uniós jogalkotó csak akkor láthatja el megfelelően ezen általános érdekek és az Unió Szerződés által elismert átfogó célkitűzéseinek védelmére irányuló feladatát, ha lehetősége van arra, hogy a releváns uniós szabályozást az ilyen változások vagy fejlődés figyelembevétele érdekében kiigazítsa 23 . A 114. cikk továbbra is megfelelő jogalap a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló jogszabályoknak a körülmények változásához és az ismeretek alakulásához – például a kriptoeszközök növekvő megjelenéséhez és használatához – való hozzáigazítását célzó módosításához, tekintettel egyrészt arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása folyamatosan jelentős veszélyt jelent a belső piacra, másrészt azokra a gazdasági veszteségekre és zavarokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása határokon átnyúló szinten esetlegesen okozhat.

·Szubszidiaritás

A Bizottság pénzmosás elleni 2019. évi csomagja 24 kiemelte, hogy a bűnözők milyen módszerekkel tudták kihasználni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó tagállami rendszerek közötti eltéréseket. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás jelentős részének határokon átnyúló jellege miatt az ilyen bűncselekmények megelőzéséhez elengedhetetlen a nemzeti felügyeletek és a pénzügyi információs egységek közötti jó együttműködés. A pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek hatálya alá tartozó szervezetek közül sok folytat határokon átnyúló tevékenységet, a nemzeti felügyeletek és a pénzügyi információs egységek eltérő megközelítése viszont akadályozza őket abban, hogy csoportszinten optimalizálják a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem gyakorlatát. Különösen az uniós tagállamok közötti, határokon átnyúló pénz- és értékátutalások csak uniós szinten szabályozhatók hatékonyan.

A virtuális eszközök átutalása jelenleg nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá. E szabályok hiánya a kriptoeszköz-tulajdonosokat pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak teszi ki, mivel az illegális pénzmozgás kriptoeszközök átutalásával is megvalósulhat, és káros hatással van a pénzügyi ágazat integritására, stabilitására és jó hírére, továbbá veszélyezteti az Unió belső piacát, valamint a kriptoeszköz-átutalások nemzetközi fejlődését. A pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása és a szervezett bűnözés továbbra is jelentős probléma, amelyet uniós szinten kell kezelni.

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.

·Arányosság

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás határokon átnyúló jellege a tagállamok közötti koherens és következetes megközelítést tesz szükségessé, amely egységes szabálykönyv formájában rögzített egységes szabályrendszeren alapul. Jelenleg az uniós szabályok nincsenek teljes mértékben összhangban a pénzmosási irányelv legutóbbi módosítása óta elfogadott legújabb nemzetközi standardokkal, mivel nem terjednek ki a virtuális eszközök átutalásának nyomon követhetőségére és a kriptoeszköz-szolgáltatók közötti információmegosztási kötelezettségekre, tekintettel arra, hogy az (EU) 2015/847 rendeletben meghatározott jelenlegi uniós szabályok csak az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában pénzként meghatározott eszközöket érintő elektronikus átutalásra vonatkoznak. Közelmúltbeli közös véleményükben 25 az uniós felügyeleti hatóságok konkrét kockázatnövelő tényezőket azonosítottak az új üzleti modellek és termékek (a „fintech” azaz a pénzügyi technológia) tekintetében. Első e tényezők között a nem szabályozott, azaz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok hatálya alá nem tartozó pénzügyi termékek és szolgáltatások nyújtása. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

·A jogi aktus típusának megválasztása

Az (EU) 2015/847 rendeletben meghatározott jelenlegi uniós szabályokat annak biztosítása érdekében fogadták el, hogy az FATF által 2012. február 16-án elfogadott, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemről szóló nemzetközi standardokat (a továbbiakban: a felülvizsgált FATF-ajánlások) és különösen az elektronikus átutalásokról szóló 16. FATF-ajánlást (a továbbiakban: a 16. FATF-ajánlás) és az annak végrehajtására vonatkozó felülvizsgált értelmező megjegyzést az egész Unióban egységesen alkalmazzák. Ezek a szabályok azonban csak az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában „bankjegyek és pénzérmék, számlapénz és elektronikus pénz”-ként meghatározott pénzre vonatkoznak, amely nem foglalja magában a kriptoeszközöket. E szabályokat ezért most megfelelően ki kell egészíteni.

Az európai parlamenti és tanácsi rendelet megfelelő eszköz arra, hogy az uniós jogba a jogalkotó bevezesse a 15. FATF-ajánlásban foglalt úgynevezett „utazási szabályt”, amely előírja egyrészt azt, hogy az átutalást kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatók szerezzék be és tárolják a kriptoeszköz-átutalások kezdeményezőire vonatkozó előírt és pontos, továbbá azok kedvezményezettjeire vonatkozó előírt információkat, hogy a fenti információkat haladéktalanul és biztonságosan továbbítsák a kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatónak vagy (adott esetben) pénzügyi intézménynek, és kérésre bocsássák azokat a megfelelő hatóságok rendelkezésére, másrészt pedig előírja azt, hogy a kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatók szerezzék be és tárolják a kezdeményezőre vonatkozó előírt és a kedvezményezettre vonatkozó előírt és pontos információkat, és kérésre bocsássák azokat a megfelelő hatóságok rendelkezésére. Az (EU) 2015/847 rendeletet módosító jelen rendelet egy egységes szabálykönyv részét képezi, amely közvetlenül és azonnal alkalmazandó, ezáltal kiküszöböli annak lehetőségét, hogy az átültetésbeli eltérések miatt a szabályok alkalmazása tagállamonként eltérő legyen.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Az (EU) 2015/847 rendeletet a mai napig nem értékelték és nem vetették alá célravezetőségi vizsgálatnak. Ez azonban nem akadályozhatja meg az FATF-szabványok gyors integrációját az uniós keretrendszerbe.

Az FATF által 2018 októberében elfogadott új standardok új fogalommeghatározásokat vezettek be a „virtuális eszköz” és a „virtuáliseszköz-szolgáltatók” fogalmára, amelyek átvétele érdekében módosítani kell az uniós jogot. Az [kérjük, illessze be a hivatkozást – a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 593 final] már meghatározza egyrészt a „kriptoeszköz-szolgáltatás” fogalmát, amely magában foglalja a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások és tevékenységek olyan listáját, amely megfelelően tükrözi az új FATF-standardok hatálya alá tartozó tevékenységek teljes körét, másrészt a „kriptoeszköz” fogalmát („érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható”), amelynek ugyancsak meg kell felelnie az FATF ajánlásaiban 26 szereplő „virtuális eszközök” fogalommeghatározásának.

Az uniós jognak az FATF-standardokkal való további összehangolása érdekében be kell építeni az uniós jogba továbbá a 15. FATF-ajánláshoz fűzött értelmező megjegyzésben foglalt információmegosztási kötelezettségeket (az úgynevezett „utazási szabály”), amelyet e rendeletjavaslat valósít meg. A fent említetteknek megfelelően (lásd: „Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel”) és az uniós jogi keret koherenciájának biztosítása érdekében ez a rendelet a „kriptoeszközök” és a „kriptoeszköz-szolgáltatók” [kérjük, illessze be a hivatkozást – a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 593 final] rendeletben szereplő fogalommeghatározásait fogja használni.

·Konzultációk az érdekelt felekkel

A jelen javaslatot is tartalmazó csomagot támogató konzultációs stratégia számos alkotóelemből állt:

–Konzultáció a Bizottság cselekvési tervét bejelentő ütemtervről. A Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” portálján 2020. február 11. és március 12. között folytatott konzultáció keretében számos érdekelt féltől 42 észrevétel érkezett;

–2020. május 7-én nyilvános konzultáció indult a cselekvési tervben javasolt intézkedésekről, amely a nyilvánosság és az érdekelt felek valamennyi csoportja előtt nyitva állt, és 2020. augusztus 26-ig tartott. A konzultációhoz 202 hivatalos hozzászólás érkezett;

–Célzott konzultáció a tagállamokkal, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes hatóságokkal. A tagállamoknak lehetőségük nyílt arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával foglalkozó szakértői csoport különböző ülésein, a tagállami pénzügyi információs egységek pedig a pénzügyi információs egységek platformjának ülésein és írásbeli beadványokon keresztül nyilvánítottak véleményt. A megbeszéléseket a tagállamokkal és az illetékes hatóságokkal folytatott, kérdőívekkel segített célzott konzultációk támogatták;

–Az Európai Bankhatóságnak 2020 márciusában küldött, szakvélemény iránti megkeresés, amely alapján az EBH szeptember 10-én nyilvánított véleményt;

–2020. július 23-án az európai adatvédelmi biztos véleményt adott ki a Bizottság cselekvési tervéről;

–2020. szeptember 30-án a Bizottság magas szintű konferenciát szervezett, amelyen a nemzeti és uniós hatóságok képviselői, európai parlamenti képviselők, valamint a magánszektor, a civil társadalom és a tudomány képviselői vettek részt.

Az érdekelt felek összességében kedvező észrevételeket tettek a cselekvési tervvel kapcsolatban. Az Európai Unió virtuáliseszköz-szolgáltatóinak egyes képviselői 27 mindazonáltal jelezték, hogy az utazási szabályra vonatkozó szabványosított globális, nyílt forráskódú és ingyenes technikai megoldás hiánya a kis szereplők kriptoeszköz-piacról való kizárásához vezethet, mivel csak a fontos szereplők engedhetik meg maguknak a szabályoknak való megfelelést. Másrészt viszont a határokon átnyúlóan működő és jelenleg eltérő joghatósági szabályok hatálya alá tartozó kötelezett szolgáltatók esetében ezek a különbségek jelentős megfelelési költségeket generálnak, így középtávon a harmonizált szabályok a megfelelés terén költségmegtakarítást eredményeznének, az újonnan érintett szervezetek számára pedig a többletköltségek mérsékeltek lennének.

·Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

E javaslat előkészítése során a Bizottság az elismert forrásokból származó minőségi és mennyiségi bizonyítékokra támaszkodott, többek között az EBH kriptoeszközökkel kapcsolatos szakvéleményét tartalmazó, 2019. január 9-én kiadott jelentésére 28 , amelyben az EBH azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a legutóbbi FATF-ajánlásokat és a FATF által kiadott további standardokat vagy iránymutatásokat annak holisztikus felülvizsgálata részeként, hogy szükség van-e uniós szintű fellépésre a kriptoeszközökkel kapcsolatos kérdések kezelése érdekében.

Kérdőívek útján a tagállamoktól is kapott tájékoztatást a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok végrehajtásáról.

·Hatásvizsgálat

Ezt a javaslatot a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek (RSB) 2020. november 6-án benyújtott és általa 2020. december 4-én jóváhagyott hatásvizsgálat 29 kíséri. Ugyanez a hatásvizsgálat kíséri a jelen javaslattal együtt benyújtott két másik jogalkotási javaslatot, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló rendelettervezetet, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló (EU) 2015/849 irányelv felülvizsgálatát. A Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményében számos formai javítást javasolt a hatásvizsgálattal kapcsolatban, amelyek átvezetése megtörtént.

Ami az FATF „utazási szabályának” uniós jogba való bevezetését illeti, a hatásvizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a legegyszerűbb lehetőség a pénzátutalásokról szóló rendelet olyan módosítása lenne, amely azt kiterjeszti a virtuális eszközök átutalására is. Az „utazási szabály” végrehajtása új egyedi követelményeket vezet be mind az újonnan lefedett, mind pedig a pénzmosási irányelvben már szabályozott virtuáliseszköz-szolgáltatókra vonatkozóan, előírva számukra, hogy szerezzék be, tárolják és osszák meg a virtuáliseszköz-átutalások felhasználóira vonatkozó szükséges és pontos információkat, és azokat kérésre bocsássák a megfelelő hatóságok rendelkezésére 30 . Ezek a konkrét kötelezettségek különböző technikai kihívásokat támasztanak, mivel a virtuáliseszköz-szolgáltatóknak olyan technológiai megoldásokat és protokollokat kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik ezen információk összegyűjtését és megosztását mind egymás között, mind az illetékes hatóságokkal. Pontos költségbecslések azonban nem készültek, és meg kell jegyezni, hogy ez a követelmény olyan előnyökkel is jár, amelyeket ugyancsak nem könnyű felmérni: az FATF új globális standardjainak bevezetése, amelyeket a világ több joghatóságában egyidejűleg kell alkalmazni, ugyanis meg fogja könnyíteni a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását.

·Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Bár, amint fent említettük, még nem került sor a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok hivatalos utólagos értékelésére vagy célravezetőségi vizsgálatára, a javaslat több elemével kapcsolatban megállapítható, hogy azok további egyszerűsítéshez vezetnek, és a hatékonyság javítását eredményezik. A kriptoeszközök jelentette pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási fenyegetések kezelése érdekében az (EU) 2015/847 rendelet javasolt átdolgozása kötelezővé teszi az uniós jogi keret pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni követelményeinek hatálya alá tartozó kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy gyűjtsék és tegyék hozzáférhetővé az általuk végzett kriptoeszköz-átutalások kezdeményezőire és kedvezményezettjeire vonatkozó adatokat. Azáltal, hogy az átdolgozás rendelet formájában harmonizált és közvetlenül alkalmazandó szabályokat állapít meg, az (EU) 2015/847 rendelet javasolt átdolgozása biztosítani fogja, hogy az uniós jog hatálya alá tartozó kriptoeszköz-szolgáltatók összehangolt módon teljesítsék információmegosztási kötelezettségeiket, mentesíti a tagállamokat az átültetés feladatától, és megkönnyíti a határokon átnyúlóan tevékenykedő szervezetek üzleti tevékenységét az EU-ban. Ez a felügyeletek és a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést is egyszerűsíteni fogja az alkalmazott szabályaik és gyakorlataik közötti eltérések csökkenése miatt. Ezek az új szabályok jelentősen javítani fogják a kriptoeszköz-szolgáltatók ellenőrzését, és a nemzetközi színtéren biztosítani fogják, hogy az Európai Unió és tagállamai megfeleljenek az FATF ajánlásaiban előírt vonatkozó intézkedéseknek.

·Alapvető jogok

Az EU elkötelezett amellett, hogy biztosítsa az alapjogok magas szintű védelmét. A jelenlegi rendelet 15. cikke értelmében a személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 irányadó. A Bizottság vagy az EBH által e rendelet szerint kezelt személyes adatokra az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 irányadó. Az általános adatvédelmi rendelet 33 alkalmazandó lesz a kriptoeszköz-szolgáltatókra az általuk kezelt és a virtuális eszközökkel történő, határokon átnyúló értékátruházáshoz kapcsolódó személyes adatok tekintetében.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tárgy

A javaslat a pénzátutalásokra vonatkozó jelenlegi rendelkezések mellett kiterjeszti az (EU) 2015/847 rendelet hatályát a kriptoeszköz-szolgáltatók által végrehajtott kriptoeszköz-átutalásokra is. Célja, hogy az uniós jogban érvényesítse az FATF-nek a „virtuális eszközökre” és „virtuáliseszköz-szolgáltatókra” vonatkozó, új technológiákról szóló, 2019. júniusi 15. ajánlását, és különösen a kriptoeszköz-átutalások két végén elhelyezkedő kezdeményező és kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatók új tájékoztatási kötelezettségeit (az úgynevezett „utazási szabályt”) 34 .

Hatály

E rendelet követelményei minden olyan esetben alkalmazandók a kriptoeszköz-szolgáltatókra, amikor akár rendeleti (fiat) valutával, akár kriptoeszközzel végrehajtott ügyleteik a következőket foglalják magukban: a) hagyományos elektronikus átutalás, vagy b) kriptoeszköz-átutalás egy kriptoeszköz-szolgáltató és egy másik kötelezett szolgáltató között (pl. két kriptoeszköz-szolgáltató vagy egy kriptoeszköz-szolgáltató és egy másik kötelezett szolgáltató, például bank vagy más pénzügyi intézmény között). A kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységekkel és a kriptoeszköz-szolgáltatók műveleteivel kapcsolatos kockázatokra tekintettel a kriptoeszköz-átutalásokat magukban foglaló ügyletek esetében a 16. FATF-ajánláshoz fűzött értelmező megjegyzéssel összhangban minden kriptoeszköz-átutalásra a határokon átnyúló elektronikus átutalásokra alkalmazandó követelmények vonatkoznak, nem pedig a belföldi elektronikus átutalásokra alkalmazandók.

A kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó új kötelezettségek jellege

A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a kriptoeszköz-átutalást kísérő adatok tartalmazzák a következőket: a kezdeményező nevét és a kezdeményező számlaszámát, amennyiben van ilyen számla, és azt az ügylet feldolgozására használják; a kezdeményező címét, hivatalos személyi okmányának számát, ügyfél-azonosító számát vagy születési idejét és helyét. A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának azt is biztosítania kell, hogy a kriptoeszköz-átutalást kísérő adatok tartalmazzák a kriptoeszköz-kedvezményezett nevét és számlaszámát, amennyiben van ilyen számla, és azt az ügylet feldolgozására használják.

A kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának hatékony eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a kezdeményezőre vonatkozó információk részét képezik-e a kriptoeszköz-átutalásnak, vagy követik-e azt. A kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának ugyancsak hatékony eljárásokat kell alkalmaznia – ideértve adott esetben az utólagos vagy valós idejű monitoringot is – a kezdeményezőre vagy kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának észlelésére.

Záró rendelkezések

A rendelet a Hivatalos Lapban történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

2021/0241 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzátutalásokat ⌦ és egyes kriptoeszköz-átutalásokat ⌫ kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás)

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 35 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 36 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

⇩ új

(1)Az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 37 jelentős mértékben módosították 38 . Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)Az (EU) 2015/847 rendelet elfogadásának célja az volt, hogy biztosítsa a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által az elektronikus átutalásokat teljesítő pénzügyi szolgáltatókra vonatkozóan előírt követelmények Unió-szerte egységes alkalmazását, különös tekintettel a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó azon követelményre, hogy a pénzátutalásokat a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó információknak kell kísérniük. Az új technológiákra vonatkozó FATF-standardok legfrissebb, 2019 júniusában elfogadott módosításai, melyek célja az úgynevezett virtuális eszközök és virtuáliseszköz-szolgáltatók szabályozása, a virtuáliseszköz-átutalások nyomon követhetőségének megkönnyítése érdekében új, hasonló követelményeket vezettek be a virtuáliseszköz-szolgáltatók tekintetében. Ezen új követelmények értelmében a virtuáliseszköz-átutalásokat teljesítő szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a virtuális eszközök átutalását az átutalást kezdeményezőre és a kedvezményezettekre vonatkozó információk kísérjék, amelyeket be kell szerezniük, tárolniuk kell, és meg kell osztaniuk a virtuáliseszköz-átutalás másik oldalán lévő partnerükkel, valamint kérésre a megfelelő hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(3)Tekintettel arra, hogy az (EU) 2015/847 rendelet jelenleg csak a pénzátutalásokra vonatkozik a bankjegyek és pénzérmék, számlapénz és a 2009/110/EK irányelv 2. cikke 2. pontjában szereplő meghatározás szerinti elektronikus pénz értelmében, célszerű a rendelet hatályát kiterjeszteni a virtuális eszközökre.

🡻 2015/847 (1) preambulumbekezdés

⇨ új

(4)A pénzátutalással ⇨ és kriptoeszköz-átutalással ⇦megvalósuló illegális pénzáramlás árthat a pénzügyi ágazat integritásának, stabilitásának és megítélésének, továbbá fenyegetést jelenthet az Unió belső piacára és a nemzetközi fejlődésre nézve. A pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása és a szervezett bűnözés továbbra is jelentős probléma, amelyet uniós szinten kell kezelni. A bűnelkövetők és elkövető társaik a bűnözésből származó jövedelmek eredete elleplezésére, illetve a büntetendő cselekmények elkövetésére vagy terrorista célokra történő pénzátutalásokra ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalásokra ⇦ való törekvéssel súlyosan veszélyeztethetik a pénzátutalási ⇨ és kriptoeszköz-átutalási ⇦ rendszerek biztonságosságát, integritását és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat.

🡻 2015/847 (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új

(5)Amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra uniós szinten, a pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmust finanszírozók a büntetendő cselekmények elkövetésének megkönnyítéséhez valószínűsíthetően kihasználják a tőke szabad mozgását az Unió pénzügyileg integrált térségén belül. Az Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) keretein belüli nemzetközi együttműködésnek, illetve ajánlásai globális szintű végrehajtásának célja a pénzátutalással ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalással ⇦megvalósuló pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozása.

🡻 2015/847 (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új

(6)A fellépés nagyságrendjénél fogva az Uniónak biztosítania kell az FATF által 2012. február 16-án ⌦ , majd 2019. június 21-én ⌫ elfogadott, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemről szóló nemzetközi standardok (a továbbiakban: a felülvizsgált FATF-ajánlások) és különösen ⇨ az új technológiákról szóló 15. ajánlás (a továbbiakban: a 15. FATF-ajánlás), ⇦az elektronikus átutalásokról szóló 16. ajánlás (a továbbiakban: a 16. FATF-ajánlás), valamint annak végrehajtásához készített ⌦ ezen ajánlások ⌫ felülvizsgált értelmező megjegyzéseinek egységes végrehajtását ⌦ alkalmazását ⌫ az Unió egészében és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés vagy egyéb eltérés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalások ⇦ és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalások ⇦ kezelésében. A tagállamoknak a határokon átnyúló pénzátutalások ⇨ és kriptoeszköz-átutalások ⇦ terén önállóan, nem összehangolt módon történő fellépése jelentős hatást gyakorolna a fizetési rendszerek ⇨ és kriptoeszköz-szolgáltatások ⇦ zökkenőmentes működésére uniós szinten, és ezáltal árthatna a pénzügyi szolgáltatások belső piacának.

🡻 2015/847 (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(7)A nemzetközi szintű fellépés következetességének előmozdítása és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében a további uniós intézkedések meghozatalánál figyelembe kell venni a nemzetközi szinten tett lépéseket , namely ⌦ és különösen ⌫ a felülvizsgált FATF-ajánlásokat.

⇩ új

(8)Az (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 bevezette a virtuális fizetőeszköz fogalmát, és a virtuális fizetőeszközök és rendeleti (fiat) pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, továbbá a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókat az uniós jogi keret pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeinek hatálya alá tartozó szervezetek közé sorolta. A legutóbbi – különösen az FATF-en belüli – nemzetközi fejlemények most szükségessé teszik a virtuáliseszköz-szolgáltatók további, még nem lefedett kategóriáinak szabályozását, valamint a virtuális fizetőeszköz jelenlegi fogalommeghatározásának kiszélesítését.

(9)Meg kell jegyezni, hogy a kriptoeszközök fogalmának az [kérjük illessze be a hivatkozást – a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletjavaslat (MiCA) – COM(2020) 593 final] rendeletben 40 szereplő meghatározása megfelel a virtuális eszközök az FATF ajánlásaiban szereplő meghatározásának, és az említett rendelet hatálya alá tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások és kriptoeszköz-szolgáltatók jegyzéke magában foglalja az FATF által ilyenként azonosított és esetlegesen pénzmosási aggályokat felvető virtuáliseszköz-szolgáltatókat is. Az uniós jogi keret koherenciájának biztosítása érdekében e javaslatnak hivatkoznia kell a kriptoeszközök és a kriptoeszköz-szolgáltatók említett fogalommeghatározásaira.

🡻 2015/847 (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)E rendelet, és ennek keretében a 16. FATF-ajánlás végrehajtása és érvényesítése releváns és hatékony megoldást jelent a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre, illetve azok megakadályozására.

🡻 2015/847 (6) preambulumbekezdés

⇨ új

(11)E rendeletnek nem szándéka, hogy felesleges terheket vagy költségeket rójon a pénzforgalmi szolgáltatókra ⇨ , kriptoeszköz-szolgáltatókra ⇦vagy az azok szolgáltatásait igénybe vevő személyekre. E tekintetben a preventív megközelítésnek célzottnak és arányosnak kell lennie, továbbá teljes mértékben meg kell felelnie a tőke szabad mozgása Unión belül biztosított elvének.

🡻 2015/847 (7) preambulumbekezdés

(12)A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós stratégia 2008. július 17-i felülvizsgált változata (a továbbiakban: a felülvizsgált stratégia) kiemelte, hogy folytatni kell a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és a terroristagyanús személyek által a saját pénzügyi források felhasználásának ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket. Ismeretes, hogy az FATF folyamatosan törekszik ajánlásainak a javítására és közös megegyezés kialakítására arra vonatkozóan, hogy azokat hogyan kellene végrehajtani. A felülvizsgált stratégia leszögezi, hogy a felülvizsgált FATF-ajánlásoknak valamennyi FATF-tag és az FATF-hez hasonló típusú regionális szervek tagjai általi végrehajtása rendszeres időközönként értékelésre kerül, és hogy ebben a tekintetben fontos a tagállami végrehajtásra vonatkozó közös megközelítés.

⇩ új

(13)Emellett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló, 2020. május 7-i bizottsági cselekvési terv 41 azonosította a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós rendszer javítását célzó sürgős fellépés hat kiemelt területét, beleértve az e rendszerre vonatkozó koherens szabályozási keret létrehozását az Unióban, hogy részletesebb és összehangoltabb szabályokat lehessen kialakítani, különösen a technológiai innováció és a nemzetközi szabványokban bekövetkezett fejlemények következményeinek kezelése, valamint a meglévő szabályok eltérő végrehajtásának elkerülése érdekében. A nemzetközi szintű munka abba az irányba mutat, hogy ki kell terjeszteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok hatálya alá tartozó ágazatok vagy szervezetek körét, és értékelni kell, hogy e szabályokat hogyan kell alkalmazni a virtuáliseszköz-szolgáltatókra, amelyekre e szabályok eddig nem vonatkoztak.

🡻 2015/847 (8) preambulumbekezdés

⇨ új

(14)A terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében intézkedések születtek egyes személyek, csoportok és szervezetek pénzének és gazdasági erőforrásainak befagyasztása céljából; ilyen intézkedés volt a 2580/2001/EK 42 , a 881/2002/EK 43 és a 356/2010/EU 44 tanácsi rendelet. Ugyanebből a célból szintén intézkedések születtek a pénzügyi rendszernek a pénz és gazdasági erőforrások terrorista célokra történő felhasználásával szembeni védelme érdekében. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve 45 [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelv ⇨ és az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet ⇦ több ilyen intézkedést is tartalmaz. Ezen intézkedések azonban nem akadályozzák meg teljes mértékben, hogy a terroristák vagy egyéb bűnözők pénzeik átutalása érdekében igénybe vegyék a fizetési rendszereket.

🡻 2015/847 (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új

(15)A pénzátutalások ⇨ és kriptoeszköz-átutalások ⇦ teljes körű nyomon követhetősége kiemelten fontos és értékes eszköze lehet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének, felderítésének és az arra vonatkozó nyomozásnak, valamint a korlátozó intézkedések, különösen a 2580/2001/EK rendelet, a 881/2002/EK rendelet és a 356/2010/EU rendelet szerinti intézkedések, az ezen intézkedéseket végrehajtó uniós rendeletek teljes körű betartásával való végrehajtásának. Ezért az adatok fizetési ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalási ⇦ láncban való továbbításának a biztosítása érdekében olyan rendszert indokolt kidolgozni, amely kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat ⇨ és kriptoeszköz-szolgáltatókat ⇦, hogy a pénzátutalásokat ⇨ és a kriptoeszköz-átutalásokat ⇦ a fizető félre és a kedvezményezettre ⇨ , illetve kriptoeszköz-átutalások esetében a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre ⇦vonatkozó adatok kísérjék.

🡻 2015/847 (10) preambulumbekezdés

(16)E rendeletnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikkén alapuló, a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóit, illetve a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókat bizonyos, források befagyasztására irányuló, megfelelő lépések megtételére, vagy a pénzátutalásra vonatkozó külön korlátozások betartására esetlegesen kötelező rendeletek – így például a 2580/2001/EK rendelet, a 881/2002/EU rendelet és a 356/2010/EK rendelet – által előírt korlátozó intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazandónak lennie.

🡻 2015/847 (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új

(17) E rendelet alkalmazása nem sérti a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 46 átültető nemzeti jogszabályokat ⌦ az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 47 ⌫. Az e rendeletnek való megfelelés céljából gyűjtött személyes adatok például nem kezelhetők tovább a 95/46/EK irányelvvel összeegyeztethetetlen módon. Szigorúan meg kell tiltani mindenekelőtt a személyes adatok kereskedelmi célból történő további kezelését. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet minden tagállam fontos közérdekként ismeri el. Így Ee rendelet alkalmazása során a 95/46/EK irányelv 25. cikkével összhangban a személyes adatoknak a megfelelő védelmi szintet biztosítani nem tudó harmadik országokba történő továbbítását az említett irányelv 26. cikke alapján ⇨ az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetének megfelelően ⇦ kell ⇨ végrehajtani ⇦. Fontos, hogy a több joghatóság alatt működő, Unión kívüli fióktelepekkel vagy leányvállalatokkal rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók ⇨ és kriptoeszköz-szolgáltatók ⇦ ne legyenek akadályozva a gyanús ügyletekre vonatkozó információk azonos szervezeten belüli továbbításában, amennyiben megfelelő biztosítékokat alkalmaznak. Ezenfelül ⇨ a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatóinak, ⇦a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóinak és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket kell alkalmazniuk a személyes adatoknak azok véletlen elvesztése, megváltoztatása vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatala, illetve az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés elleni védelme céljából.

🡻 2015/847 (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(18)Azok a személyek, akik valamely pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló szerződés alapján kizárólag papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik, valamint azon személyek, akik pénzforgalmi szolgáltatók számára kizárólag a pénztovábbítással kapcsolatos üzenetküldő vagy egyéb támogató rendszert, illetve klíring-elszámolási és elszámolási rendszert működtetnek, nem tartoznak ⌦ tartozhatnak ⌫ e rendelet hatálya alá.

🡻 2015/847 (13) preambulumbekezdés

(19)Az 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/2366 irányelv 48 49 3. cikke a)–m) és o) pontjában hivatkozott szolgáltatásoknak megfelelő pénzátutalások nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Célszerű kizárni e rendelet hatálya alól a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából alacsony kockázatot képviselő átutalásokat is. E kivételek közé tartoznak a fizetési kártyák, elektronikus pénzeszközök, mobiltelefonok vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy információtechnológiai (IT) eszközök, amennyiben azokat kizárólag áruk és szolgáltatások vásárlására használják és a kártya vagy az eszköz száma minden átutalás mellett megtalálható. A fizetési kártya, az elektronikus pénzeszköz, a mobiltelefon vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tevő egyéb digitális vagy IT-eszköz személyek közötti pénzátutalás végrehajtására történő felhasználása azonban e rendelet hatálya alá esik. Emellett ki kell zárni e rendelet hatálya alól a bankjegykiadó automatából történő készpénzfelvételt, az adók, a pénzbírságok vagy más illetékek befizetéseit , az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket, és a digitalizált csekkek továbbításával végrehajtott átutalásokat, ideértve többek között az elektronikusan feldolgozott csekkeket és váltókat is, valamint azokat a pénzátutalásokat, amelyek esetében mind a fizető fél, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató.

🡻 2015/847 (14) preambulumbekezdés

⇨ új

(20)A nemzeti fizetési rendszerek ⇨ és kriptoeszköz-átutalási rendszerek ⇦ jellemzőinek figyelembevétele érdekében és feltéve, hogy a pénzátutalások ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalások ⇦ minden esetben visszavezethetők a fizető félig ⇨ vagy a kezdeményezőig ⇦, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy e rendelet hatálya alól kivonják az alábbiakat: az áruk és szolgáltatások vásárlására szolgáló bizonyos kis értékű, belföldi pénzátutalásokat, ideértve az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket is ⇨ , és a kis értékű kriptoeszköz-átutalásokat ⇦.

🡻 2015/847 (15) preambulumbekezdés

⇨ új

(21)A pénzforgalmi szolgáltatóknak ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak ⇦ biztosítaniuk kell, hogy a fizető félre és a kedvezményezettre ⇨ vagy a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre ⇦ vonatkozó adatok ne hiányozzanak és ne legyenek hiányosak.

🡻 2015/847 (16) preambulumbekezdés

⇨ új

(22)A kisebb pénzátutalási ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalási ⇦ ügyletekből származó lehetséges terroristaveszély ellen alkalmazott túl szigorú azonosítási követelmények az ügyleteket illegális csatornák felé terelhetik, ezért ennek a kockázatnak az ellensúlyozása érdekében, valamint a fizetési rendszerek ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatások ⇦ hatékonyságának csökkentését elkerülendő, azon pénzátutalások ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalások ⇦ esetében, amelyeknél az adatellenőrzésre még nem került sor, a fizető fél és a kedvezményezett ⇨ , vagy kriptoeszköz-átutalás esetében a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett ⇦ adatai helyességének ellenőrzésére vonatkozó követelményt csak az 1 000 EUR-t meghaladó egyedi pénzátutalásokra ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalásokra ⇦ kell alkalmazni, kivéve, ha a pénzátutalás ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalás ⇦más olyan pénzátutalásokhoz ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalásokhoz ⇦ köthető, amelyek együttes értéke meghaladná az 1 000 EUR-t, ha a pénzt ⇨ vagy kriptoeszközt ⇦ a kedvezményezett ⇨ vagy kriptoeszköz-kedvezményezett ⇦ készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában kapta vagy ilyen módon került számára kifizetésre, illetve, amennyiben okkal lehet arra következtetni, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

🡻 2015/847 (17) preambulumbekezdés

⇨ új

(23)Azon pénzátutalások ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalások ⇦ esetében, amelyeknél az adatellenőrzés elvégzettnek tekinthető, a pénzforgalmi szolgáltatók ⇨ és kriptoeszköz-szolgáltatók ⇦ nem kötelesek kötelezhetők minden egyes pénzátutalás alkalmával megbizonyosodni a fizető fél és a kedvezményezett adatainak helyességéről ⇨ , vagy minden egyes kriptoeszköz-átutalás alkalmával megbizonyosodni a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett adatainak helyességéről, ⇦, amennyiben az (EU) 2015/849 irányelvben [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelvben ⇨ és az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendeletben ⇦ meghatározott kötelezettségeknek eleget tesznek.

🡻 2015/847 (18) preambulumbekezdés

⇨ új

(24)A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogalkotási aktusokra, nevezetesen a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 50 , a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 51 és a 2007/64/EK az (EU) 2015/2366irányelvre tekintettel az Unión belüli pénzátutalások esetében elegendő csak egyszerűsített információk, például a fizetési számlaszám(ok) vagy az egyedi ügyletazonosító megadásáról rendelkezni ⇨ , vagy kriptoeszköz-átutalások esetében, amennyiben azokat nem számláról vagy számlára hajtják végre, más olyan módszert alkalmazni, amely biztosítja a kriptoeszköz-átutalás egyedi azonosíthatóságát és a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett címazonosítójának nyilvántartását a megosztott főkönyvben⇦ .

🡻 2015/847 (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új

(25)Annak érdekében, hogy harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságok felkutathassák az ilyen célokra használt pénz ⇨ vagy kriptoeszközök ⇦ forrását, az Unióból az Unión kívülre irányuló pénzátutalásoknak ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalásoknak ⇦ tartalmazniuk kell a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét. ⇨ Amennyiben a fizető fél közli a szolgáltatójával a jogalany-azonosítót (LEI), akkor a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó teljes körű információknak ezt tartalmazniuk kell, mert a LEI a pénzátutalásban részt vevő felek pontosabb azonosítását teszi lehetővé, és könnyen beilleszthető a meglévő pénzforgalmi üzenetformátumokba, például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által a pénzügyi intézmények közötti elektronikus adatcsere céljára kialakított üzenetformátumba. ⇦ Ezek a ⌦ A harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős ⌫ hatóságok csak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából kaphatnak hozzáférést a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes köréhez.

🡻 2015/847 (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(26)A tagállamok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságainak, valamint az illetékes tagállami ⌦ és uniós szintű ⌫ igazságszolgáltatási és bűnüldözési szerveinek ⌦ hatóságoknak⌫ fokozniuk kell az egymással, illetve harmadik országok – köztük a fejlődő országok – illetékes hatóságaival folytatott együttműködést az átláthatóságnak, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztásának további erősítése érdekében.

⇩ új

(27)A kriptoeszközök átutalása tekintetében e rendelet követelményeit minden olyan esetben alkalmazni kell a kriptoeszköz-szolgáltatókra, ha ügyleteik – akár rendeleti (fiat) pénzben, akár kriptoeszközben – kriptoeszköz-szolgáltató részvételével zajló hagyományos elektronikus átutalással vagy kriptoeszköz-átutalással járnak.

(28)A kriptoeszköz-tevékenységeknek és a kriptoeszköz-szolgáltatók műveleteinek határokon átnyúló jellege, valamint az ezekhez kapcsolódó kockázatok miatt a kriptoeszközök minden átutalását határokon átnyúló elektronikus átutalásként kell kezelni, azaz nem alkalmazható egyszerűsített belföldi elektronikus átutalási rendszer.

(29)A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a kriptoeszköz-átutalást kísérő adatok tartalmazzák a kezdeményező nevét, számlaszámát – amennyiben létezik ilyen számla, és azt az ügylet feldolgozására használják –, továbbá címét, hivatalos személyi okmányának számát, ügyfél-azonosító számát vagy születési idejét és helyét. A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának azt is biztosítania kell, hogy a kriptoeszköz-átutalást kísérő adatok tartalmazzák a kriptoeszköz-kedvezményezett nevét és számlaszámát, amennyiben van ilyen számla, és azt az ügylet feldolgozására használják.

🡻 2015/847 (21) preambulumbekezdés

(30)Annak érdekében, hogy az egyetlen fizető féltől származó, több kedvezményezettnek szánt pénzátutalásokat egyedi átutalásokat tartalmazó csoportos átutalás keretében, kötegben lehessen az Unióból az Unión kívülre küldeni, rendelkezni kell arról, hogy az ilyen egyedi átutalások esetében elegendő legyen a fizető fél fizetési számlaszámát vagy egyedi ügyletazonosítóját és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét feltüntetni, feltéve, hogy a köteg tartalmazza a fizető félre vonatkozó, helyesség szempontjából ellenőrzött adatok teljes körét, valamint a kedvezményezettre vonatkozó, teljes mértékben visszakövethető adatok teljes körét.

⇩ új

(31)A kriptoeszköz-átutalások tekintetében el kell fogadni a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó információk kötegelt benyújtását, amennyiben az haladéktalanul és biztonságosan történik. Nem engedélyezhető a kért információk átutalást követő benyújtása, mivel a benyújtásnak az ügylet teljesítése előtt vagy annak időpontjában kell megtörténnie, és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak vagy más kötelezett szolgáltatóknak a kért információkat magával a kötegelt kriptoeszköz-átutalással egyidejűleg kell benyújtaniuk.

🡻 2015/847 (22) preambulumbekezdés

⇨ új

(32)A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok hiányának, illetve hiányosságának felderítését célzó, hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a szolgáltató ellenőrizni tudja a pénzátutalásokat kísérő, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó, előírt adatok meglétét, valamint elősegítendő a gyanús ügyletek azonosítását. Ezeknek az eljárásoknak adott esetben utólagos és valósidejű ⇨ az átutalás után vagy közben történő ⇦ monitoringot is magukban kell foglalniuk. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a fizetési lánc egészében megadják az előírt tranzakciós információkat az elektronikus átutalás részeként vagy egy kapcsolódó üzenetben.

⇩ új

(33)A kriptoeszköz-átutalások tekintetében a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának hatékony eljárásokat kell alkalmaznia a kezdeményezőre vonatkozó információk esetleges hiányának vagy hiányosságának megállapítására. Ezeknek az eljárásoknak adott esetben az átutalás után vagy közben történő, annak megállapítását célzó monitoringot is magukban kell foglalniuk, hogy hiányoznak-e a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó szükséges információk. Nem követelhető meg, hogy az információkat közvetlenül magához a kriptoeszköz-átutaláshoz kapcsolják, feltéve, hogy azokat haladéktalanul és biztonságosan nyújtják be, és kérésre a megfelelő hatóságok rendelkezésére bocsátják.

🡻 2015/847 (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új

(34)Mivel az anonim pénzátutalások esetén potenciálisan fennáll a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás veszélye, helyénvaló előírni a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy kérjenek a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat. Az FATF által kidolgozott kockázatalapú megközelítéssel összhangban helyénvaló a magasabb és az alacsonyabb kockázatú területek azonosítása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának célzottabb kezelése érdekében. Ennek megfelelően ⇨ a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának, ⇦ a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony kockázatalapú eljárásokkal kell rendelkeznie olyan esetekre, amikor a pénzátutalásból hiányoznak a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok, ⇨ vagy amikor a kriptoeszköz-átutalásból hiányoznak a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok, ⇦ annak érdekében, hogy eldönthessék, hogy végre kell-e hajtani, el kell-e utasítani vagy fel kell-e függeszteni a pénzátutalást, és milyen megfelelő nyomon követő ⌦ utó ⌫ intézkedéseket kell hozni.

🡻 2015/847 (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új

(35)A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának ⇨ , a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának ⇦ és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak különleges gondossággal kell eljárnia – felmérve a kockázatokat –, ha a fizető félre vagy a kedvezményezettre ⇨ , vagy a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre ⇦ vonatkozó adatok hiányát vagy hiányosságát észleli, és a gyanús ügyleteket jelentenie kell az illetékes hatóságoknak az (EU) 2015/849 [...] irányelvben rendeletben megállapított bejelentési kötelezettségekkel és az ez ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedésekkel összhangban.

🡻 2015/847 (25) preambulumbekezdés

⇨ új

(36)A fizető félre vagy a kedvezményezettre ⇨ , vagy a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre ⇦ vonatkozó adatok nélkül vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalásokra ⇨ és kriptoeszköz-átutalásokra ⇦vonatkozó rendelkezések minden olyan kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandók, amelyek értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóknak ⇨ , a kriptoeszköz-szolgáltatóknak ⇦és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük, és⇨ /vagy ⇦ el kell utasítaniuk a polgári, a közigazgatási vagy a büntetőjogi rendelkezéseket sértő pénzátutalásokat.

🡻 2015/847 (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(37)Célszerű, hogy az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete 52 által létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, a továbbiakban (EBH), az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete 53 által létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, a továbbiakban (EIOPA), valamint az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete 54 által létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság, a továbbiakban (ESMA) iránymutatásokat adjon ki azzal a céllal, hogy támogassák a pénzforgalmi szolgáltatókat a fizető félre vagy kedvezményezettre vonatkozóan hiányzó vagy hiányos adatokat tartalmazó pénzátutalási esetek azonosítására és a megfelelő utóintézkedések megtételére irányuló hatékony eljárások bevezetésében.

🡻 2015/847 (27) preambulumbekezdés

⇨ új

(38)A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem keretében történő gyors intézkedés érdekében a pénzforgalmi szolgáltatóknak ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak ⇦ haladéktalanul válaszolniuk kell a letelepedési helyük szerinti tagállam pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságainak a fizető félre és a kedvezményezettre ⇨ vagy a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre ⇦ vonatkozó adatközlés iránti megkereséseire.

🡻 2015/847 (28) preambulumbekezdés

⇨ új

(39)A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának ⇨ vagy a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának ⇦ a tagállama szerinti munkanapok számát kell figyelembe vennie azon napok számának meghatározásánál, amelyen belül válaszolni kell a fizető félre ⇨ vagy a kezdeményezőre ⇦ vonatkozó adatközlés iránti megkeresésekre.

🡻 2015/847 (29) preambulumbekezdés

⇨ új

(40)Mivel a büntető ügyekben folytatott nyomozások során előfordulhat, hogy csak az eredeti pénzátutalás ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalás ⇦ után hónapokkal vagy esetenként évekkel később azonosíthatók a szükséges adatok vagy az ügyletben érintett személyek, valamint annak érdekében, hogy a nyomozások keretében hozzá lehessen férni a lényeges bizonyítékokhoz, helyénvaló kötelezni a pénzforgalmi szolgáltatókat ⇨ vagy kriptoeszköz-szolgáltatókat ⇦ arra, hogy a fizető félre és a kedvezményezettre ⇨ vagy a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre ⇦ vonatkozó adatokat meghatározott ideig tárolják a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából. Ez az adattárolási időtartam nem haladhatja meg az öt évet, ezen időszakot követően pedig minden személyes adatot törölni kell, feltéve, hogy a nemzeti jog másként nem rendelkezik. Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése, illetve az azzal kapcsolatos nyomozás céljából ez szükséges, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – a nemzeti büntetőjognak a büntető ügyben folyamatban lévő nyomozások és jogi eljárások esetén alkalmazandó, a bizonyítékokra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül – az intézkedések szükségességének és arányosságának felmérését követően lehetővé tegyék vagy előírják az adatok további öt évet meg nem haladó időtartamra történő tárolását.

🡻 2015/847 (30) preambulumbekezdés

(41)Az e rendeletnek való jobb megfelelés érdekében, és „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről” című, 2010. december 9-i bizottsági közleménnyel összhangban ki kell bővíteni az illetékes hatóságok felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörét, valamint szankcionálási hatáskörét. Rendelkezni kell közigazgatási szankciókról és intézkedésekről, és figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fontosságát, a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat és intézkedéseket kell meghatározniuk. A tagállamoknak erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot, valamint az EBH, az EIOPA és az ESMA (a továbbiakban: az európai felügyeleti hatóságok) vegyes bizottságát.

🡻 2015/847 (31) preambulumbekezdés

(42)Az e rendelet VI. fejezetének végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 55 megfelelően kell gyakorolni.

🡻 2015/847 (32) preambulumbekezdés

(43)Az Unió területén kívül eső országok és területek egy része monetáris uniót alkot valamely tagállammal, egy tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Uniót képviselő egyik tagállammal, és vannak olyan pénzforgalmi szolgáltatóik, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállam fizetési és elszámolási rendszereiben. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletnek az érintett tagállamok és ezen országok vagy területek között történő pénzátutalásokra való alkalmazása következtében ezen országok vagy területek gazdaságát esetlegesen számottevő negatív hatás érje, helyénvaló lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy ezeket a pénzátutalásokat az adott tagállamokon belüli pénzátutalásként kezeljék.

🡻 2015/847 (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Tekintettel a számos módosításra, amelyet e rendelet szerint az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten 56 szükséges lenne végrehajtani, a rendeletet az egyértelműség érdekében hatályon kívül kell helyezni.

🡻 2015/847 (34) preambulumbekezdés

⇨ új

(44)Mivel e rendelet céljait ⇨ – nevezetesen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen többek között a nemzetközi standardok végrehajtása, valamint a pénzátutalások esetében a fizető félre és a kedvezményezettre, illetve kriptoeszköz-átutalások esetében a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó alapvető adatok rendelkezésre állásának biztosítása révén folytatott küzdelmet – ⇦ a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

🡻 2015/847 (35) preambulumbekezdés

⇨ új

(45)Ez a rendelet ⇨ az (EU 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 hatálya alá tartozik. ⇦ Ttiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jogra (8. cikk), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra (47. cikk), valamint a ne bis in idem elvre.

🡻 2015/847 (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keretszabályozás zökkenőmentes bevezetésének biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet alkalmazásának kezdő időpontja megegyezzen az (EU) 2015/849 irányelv átültetési határidejével.

🡻 2015/847 (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(46)Az európai adatvédelmi biztossal egyeztetésre került sor az (EU 2018/1725a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével28. cikkének (2) bekezdésével 58 összhangban, és az európai adatvédelmi biztos ⌦ […]-án/én ⌫ 2013. július 4-én 59 véleményt 60 nyilvánított,

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

⇨ új

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet ⇨ a pénzmosás és ⇦ a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából megállapítja a tetszőleges pénznemű pénzátutalásokat kísérő, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokkal ⇨ , valamint a kriptoeszköz-átutalásokat kísérő, a kezdeményezőre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokkal ⇦ kapcsolatos szabályokat arra az esetre, ha a pénzátutalásban ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalásban ⇦ részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók ⇨ vagy kriptoeszköz-szolgáltatók ⇦ legalább egyike az Unióban letelepedett szolgáltató.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltató ⇨ , kriptoeszköz-szolgáltató ⇦ vagy közvetítő pénzforgalmi szolgáltató által küldött vagy fogadott, bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokra ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalásokra ⇦alkalmazandó.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó az (EU) 2015/2366 irányelva 2007/64/EK 3. cikkének a)–m) és o) pontjában felsorolt szolgáltatásokra.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a fizetési kártya, elektronikus pénzeszköz, mobiltelefon vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszköz használatával végrehajtott pénzátutalásokra, amelyek esetében teljesülnek a következő feltételek:

a)a kártyát vagy eszközt kizárólag áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kifizetésére használják; és

b)a kártya vagy eszköz száma az ügyletből eredő minden átutalás mellett megtalálható.

Ez a rendelet azonban alkalmazandó azokban az esetekben, amikor fizetési kártyát, elektronikus pénzeszközt, mobiltelefont vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszközt személyek közötti ⇨ pénz ⇦átutalás ⇨ vagy személyek közötti kriptoeszköz-átutalás ⇦ végrehajtására használnak fel.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a természetes vagy jogi személyekre, akiknek vagy amelyeknek a kizárólagos tevékenysége a papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítása, és akik vagy amelyek ezen feladatot egy pénzforgalmi szolgáltatóval kötött szerződés alapján végzik, valamint azokra a természetes vagy jogi személyekre sem, akiknek vagy amelyeknek a kizárólagos tevékenysége a pénzforgalmi szolgáltatók számára a pénztovábbításhoz kapcsolódó üzenetküldési vagy egyéb támogató rendszer vagy klíring- és elszámolási rendszer működtetése.

Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan pénzátutalásra ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalásra ⇦ ⌦ amelynek esetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül ⌫:

a)amely esetében a fizető fél ⇨ kész ⇦pénzt vesz fel a saját fizetési számlájáról;

b)amely esetében az ⌦ a pénzátutalás ⌫ ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalás ⇦egy tagállamon belül a hatóságok számára adók, pénzbírságok vagy más illetékek megfizetése céljából történik;

c)amely esetében mind a fizető fél, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató ⇨ , vagy mind a kezdeményező, mind a kriptoeszköz-kedvezményezett a saját nevében eljáró kriptoeszköz-szolgáltató ⇦;

d)amely végrehajtása digitalizált csekkek továbbítása révén történik, ideértve többek között az elektronikusan feldolgozott csekkeket is.

⇩ új

Az [kérjük, illessze be a hivatkozást – a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletjavaslat (COM(2020) 593 final)] rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott elektronikuspénz-tokeneket e rendelet értelmében kriptoeszközökként kell kezelni.

Ez a rendelet nem alkalmazandó a személyek közötti kriptoeszköz-átutalásokra.

🡻 2015/847

⇨ új

(5) Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a rendeletet olyan, az adott tagállamon belüli pénzátutalások ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalások ⇦ esetében, amelyek egy kedvezményezettnek ⇨ vagy kriptoeszköz-kedvezményezettnek ⇦ a kizárólag áru- és szolgáltatásvásárlásra használható fizetési számlájára irányulnak, feltéve, hogy valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója ⇨ vagy a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója ⇦ az (EU) 2015/849 irányelv[kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet hatálya alá tartozik;

b)a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója egy egyedi ügyletazonosító segítségével ⇨ , vagy – kriptoeszköz-átutalás esetében – a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója az egyedi kriptoeszköz-átutalások azonosítását a megosztott főkönyvben lehetővé tevő módszer segítségével ⇦ képes a kedvezményezetten ⇨ vagy a kriptoeszköz-kedvezményezetten ⇦ keresztül nyomon követni a pénzátutalást ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalást ⇦ attól a természetes vagy jogi személytől számítva, aki vagy amely a kedvezményezettel ⇨ vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettel ⇦ az áru- vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött;

c)a pénzátutalás ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalás ⇦ összege nem haladja meg az 1 000 EUR-t.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„terrorizmusfinanszírozás” : az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 1. cikkének (5) bekezdésében 2. cikkének 2. pontjában meghatározott terrorizmusfinanszírozás;

2.„pénzmosás” : az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében 2. cikkének 1. pontjában említett pénzmosási tevékenységek;

3.„fizető fél” : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról pénzátutalást engedélyez, vagy – fizetési számla hiányában – pénzátutalási megbízást ad;

4.„kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt pénzösszeg szándékolt jogosultja;

5.„pénzforgalmi szolgáltató”: a 2007/64/EK az (EU) 2015/2366 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett pénzforgalmi szolgáltatók kategóriái, az említett irányelv 26. 32. cikke szerint mentességben részesülő természetes vagy jogi személyek és az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvének 61 9. cikke szerint mentességben részesülő, pénzátutalási szolgáltatást nyújtó jogi személyek;

6.„közvetítő pénzforgalmi szolgáltató”: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely nem a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, és amely pénzátutalást fogad és továbbít a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, vagy egy másik közvetítő pénzforgalmi szolgáltató nevében;

7.„fizetési számla” : a 2007/64/EK az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 14. 12. pontjában meghatározott fizetési számla;

8.„pénz”: a 2007/64/EK az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 15. , 25. pontjában meghatározott pénz;

9.„pénzátutalás”: a fizető fél nevében pénzforgalmi szolgáltatón keresztül, legalább részben elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeget egy pénzforgalmi szolgáltatón keresztül hozzáférhetővé tegye a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a fizető fél és a kedvezményezett személye azonos-e vagy sem, és függetlenül attól is, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója azonos-e, ideértve az alábbiakat:

a)a 260/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott átutalások;

b)a 260/2012/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott beszedések;

c)a 2007/64/EK az (EU) 2015/2366irányelv 4. cikkének 13. 22. pontjában meghatározott belföldi vagy határokon átnyúló készpénzátutalások;

d)a fizetési kártyával, elektronikus pénzeszközzel, mobiltelefonnal vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszközzel végrehajtott átutalások;

⇩ új

10. „kriptoeszköz-átutalás”: a kezdeményező nevében kriptoeszköz-szolgáltatón keresztül, legalább részben elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a kriptoeszközt egy kriptoeszköz-szolgáltatón keresztül hozzáférhetővé tegye a kriptoeszköz-kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett személye azonos-e vagy sem, és függetlenül attól is, hogy a kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatója és a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója azonos-e.

🡻 2015/847

⇨ új

1110.„csoportos átutalás”: több egyedi pénzátutalás ⇨ vagy kriptoeszköz-átutalás ⇦, amelyek továbbítás céljára egy kötegbe kerülnek;

1211.„egyedi ügyletazonosító”: a pénzforgalmi szolgáltató által – a pénzátutalás végrehajtásához használt fizetési és elszámolási rendszer vagy üzenetküldési rendszer protokolljaival összhangban – meghatározott betű-, szám- vagy szimbólumkombináció, amely lehetővé teszi az ügylet visszakövetését a fizető félig és a kedvezményezettig;

1312.„személyek közötti ⇨ pénz ⇦átutalás”: két olyan természetes személy közötti ügylet, akik fogyasztókként kereskedelmi, üzleti, illetve szakmai tevékenységükön kívüli célból járnak el;.

⇩ új

14. „személyek közötti kriptoeszköz-átutalás”: olyan természetes személyek közötti ügylet, akik fogyasztókként kereskedelmi, üzleti, illetve szakmai tevékenységükön kívüli célból járnak el, kriptoeszköz-szolgáltató vagy más kötelezett szolgáltató igénybevétele vagy bevonása nélkül;

15. „kriptoeszköz”: a(z) [kérjük illessze be a hivatkozást – a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletjavaslat (COM(2020) 593 final)] rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott kriptoeszközök, kivéve, ha az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartoznak, vagy más módon pénznek minősülnek;

16. „kriptoeszköz-szolgáltató” : a(z) [kérjük illessze be a hivatkozást – a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletjavaslat (COM(2020) 593 final)] rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben egy vagy több, a(z) [kérjük illessze be a hivatkozást – a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletjavaslat (COM(2020) 593 final)] rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt;

17. „tárcacím”: olyan számla száma, amelynek letéti őrzését kriptoeszköz-szolgáltató biztosítja, vagy egy tárca alfanumerikus kódja egy blokkláncon;

18. „számlaszám”: olyan, kriptoeszközök tárolására szolgáló számla száma, amelynek letéti őrzését kriptoeszköz-szolgáltató biztosítja;

19. „kezdeményező”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kriptoeszköz-szolgáltatónál vezetett számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott számláról kriptoeszköz-átutalást engedélyez, vagy – számla hiányában – kriptoeszköz-átutalási megbízást ad;

20. „kriptoeszköz-kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt kriptoeszközök szándékolt jogosultja;

21. „jogalany-azonosító”: az ISO 17442 szabványnak megfelelő, valamely jogalanyhoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus hivatkozási kód.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

II. FEJEZET

A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. SZAKASZ

A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

4. cikk

A pénzátutalásokat kísérő adatok

(1) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a fizető félre vonatkozó következő adatok kísérjék a pénzátutalást:

a)a fizető fél neve;

b)a fizető fél fizetési számlaszáma; valamint

c)a fizető fél címe, vagy hivatalos személyi okmányának száma, ügyfél-azonosító száma vagy születési ideje és helye;.

⇩ új

d)a fizető fél érvényben lévő jogalany-azonosítója, feltéve, hogy a megfelelő pénzforgalmi üzenetformátumban rendelkezésre áll a szükséges mező, és a fizető fél megadja a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

(2) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a kedvezményezettre vonatkozó következő adatok kísérjék a pénzátutalást:

a)a kedvezményezett neve; valamint

b)a kedvezményezett fizetési számlaszáma;.

⇩ új

c)a kedvezményezett érvényben lévő jogalany-azonosítója, feltéve, hogy a megfelelő pénzforgalmi üzenetformátumban rendelkezésre áll a szükséges mező, és a fizető fél megadja a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

⇨ új

(3) Az (1) bekezdés b) és a (2) bekezdés b) pontjától eltérve a nem fizetési számláról indított vagy nem fizetési számlára irányuló pénzátutalások esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának kell gondoskodnia arról, hogy a pénzátutalást a fizetési számlaszám(ok) helyett inkább egy egyedi ügyletazonosító kísérje.

(4) A pénz átutalása előtt a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenőriznie kell az (1) bekezdésben ⇨ és adott esetben a (3) bekezdésben ⇦ említett adatok helyességét.

(5) A (4) bekezdésben említett ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni amennyiben:

a)a fizető fél azonosítása az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikkének ⇨ [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 16., 37. cikkének és 18. cikke (3) bekezdésének ⇦ megfelelően megtörtént, és az azonosítás során szerzett információt az említett irányelv rendelet 40. 56. cikkének megfelelően tárolták; vagy

b)az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 14. cikkének (5) bekezdése 21. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazandó a fizető félre.

(6) Az 5. és 6. cikkben meghatározott eltérések sérelme nélkül a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója nem teljesíthet semmilyen pénzátutalást mindaddig, amíg meg nem győződött arról, hogy teljes körűen betartja az e cikkben foglaltakat ⌦ teljes körűen nem biztosítja az e cikkben foglaltak betartását ⌫.

5. cikk

Pénzátutalások az Unión belül

(1) A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, ha a fizetési láncban részt vevő valamennyi pénzforgalmi szolgáltató az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a pénzátutalást legalább a fizető fél és a kedvezményezett fizetési számlaszámának vagy, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosítónak kell kísérnie, a 260/2012/EU rendeletben előírt adatközlési követelmények sérelme nélkül, amennyiben azok alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdéstől függetlenül, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója köteles a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vagy a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató adatközlés iránti kérelmének kézhezvételétől számított három munkanapon belül rendelkezésre bocsátani a következőket:

a)az 1000 EUR-t meghaladó összegű pénzátutalások esetében – függetlenül attól, hogy ezek az átutalások egy ügylet vagy több, egymással összeköthető ügylet keretében kerültek végrehajtásra – a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó, 4. cikk szerinti adatok;

b)azon pénzátutalások esetében, amelyek nem haladják meg az 1000 EUR-t, és nem köthetők össze olyan más pénzátutalásokkal, amelyek az érintett pénzátutalással együtt meghaladnák az 1000 EUR-t, legalább:

i.a fizető fél és a kedvezményezett neve; valamint

ii.a fizető fél és a kedvezményezett fizetési számlaszáma vagy, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosító.

(3) A 4. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzátutalások esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának nem szükséges ellenőriznie a fizető félre vonatkozó adatokat, kivéve, ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója:

a)az átutalandó pénzösszeget készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában kapta; vagy

b)okkal következtethet arra, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

6. cikk

Pénzátutalások az Unión kívülre

(1) Az egyetlen fizető féltől származó csoportos átutalások esetén, amennyiben a kedvezményezettek pénzforgalmi szolgáltatói az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók, a 4. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a csoportos átutalás részét képező egyedi átutalásokra, feltéve, hogy a csoportos átutalási köteg tartalmazza a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előírt adatokat, azokat a 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerint ellenőrizték és az egyedi átutalások tartalmazzák a fizető fél fizetési számlaszámát vagy, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosítót.

(2) A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve és – amennyiben az alkalmazandó – a 260/2012/EU rendeletben előírt adatközlés sérelme nélkül, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, azokat a pénzátutalásokat, amelyek nem haladják meg az 1000 EUR-t, és nem köthetők össze olyan más pénzátutalásokkal, amelyek az érintett pénzátutalással együtt meghaladnák az 1000 EUR-t, legalább az alábbi adatoknak kell kísérniük:

a)a fizető fél és a kedvezményezett neve; valamint

b)a fizető fél és a kedvezményezett fizetési számlaszáma vagy, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosító.

A 4. cikk (4) bekezdéstől eltérve, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának nem szükséges a fizető félre vonatkozó, e bekezdésben említett adatokat ellenőriznie, kivéve, ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója:

a)az átutalandó pénzösszeget készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában kapta; vagy

b)okkal következtethet arra, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

2. SZAKASZ

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

7. cikk

A fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának hatékony eljárásokat kell alkalmaznia annak ellenőrzésére, hogy a pénzátutalások végrehajtásához használt üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszeren belül a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok bevitelére szolgáló mezőket az említett rendszer elfogadott szabályaival összhangban lévő megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték-e ki.

(2) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának hatékony eljárásokat kell alkalmaznia – ideértve adott esetben ⌦ az utólagos vagy valósidejű az átutalás után vagy közben történő monitoringot is ⌫ – a következő, fizető félre vagy kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának észlelésére:

a)olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, az 5. cikkben említett adatok;

b)olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 4. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok;

c)olyan csoportos átutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 4. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában a csoportos átutalásra vonatkozóan említett adatok.

(3) Az 1000 EUR-t meghaladó összegű pénzátutalások esetén, függetlenül attól, hogy ezek az átutalások egy ügylet vagy több, egymással összeköthető ügylet keretében kerültek végrehajtásra, a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás vagy az összegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása előtt, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója – a 2007/64/EK az (EU) 2015/2366 irányelv 69. 83.és 70. 84. cikkében foglalt követelmények sérelme nélkül – köteles megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenőrizni a kedvezményezettre vonatkozó, az e cikk (2) bekezdésében említett adatok helyességét.

(4) Az 1 000 EUR-t meg nem haladó pénzátutalások esetében, amelyek nem köthetők össze olyan más pénzátutalásokkal, amelyek az érintett pénzátutalással együtt meghaladnák az 1 000 EUR-t, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának nem szükséges ellenőriznie a kedvezményezettre vonatkozó adatok helyességét, kivéve, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója:

a)a pénzösszeget készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában fizeti ki; vagy

b)okkal következtethet arra, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni, amennyiben:

a)a kedvezményezett azonosítása az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikkének ⇨ [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 16., 37. cikkének és 18. cikke (3) bekezdésének ⇦ megfelelően megtörtént, és az azonosítás során szerzett információt az említett irányelv rendelet 40. 56. cikkének megfelelően tárolták; vagy

8. cikk

Pénzátutalások a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó hiányzó vagy hiányos adatokkal

(1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója hatékony kockázatalapú eljárásokat alakít ki és alkalmaz – adott esetben többek között az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 13. 16. cikkében említett kockázatérzékenységen alapuló eljárások alapján – annak meghatározása céljából, hogy végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni kell-e egy olyan pénzátutalást, amelyből teljesen hiányoznak a fizető félre és kedvezményezettre vonatkozóan előírt ⇨ teljes körű ⇦ adatok, valamint amelyek révén a megfelelő utóintézkedések meghatározhatók ⇨ annak meghatározása céljából, hogy milyen megfelelő utóintézkedések alkalmazandók ⇦.

Amennyiben a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a pénzátutalás beérkezésekor azt észleli, hogy a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 4. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában, az 5. cikk (1) bekezdésében vagy a 6. cikkben említett adatok hiányoznak vagy hiányosak, vagy azokat nem a 7. cikk (1) bekezdésében említett üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszer elfogadott szabályaival összhangban lévő megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték ki, akkor a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának el kell utasítania az átutalást, vagy kockázatérzékenység alapján be kell kérnie a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatokat az összegnek a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírása vagy az összegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása előtt vagy az után.

(2) Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató ismételten elmulasztja a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok elküldését, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának lépéseket kell tennie, amelyek elsőként figyelmeztetések küldését és határidők meghatározását jelenthetik, azt megelőzően, hogy a szolgáltató vagy visszautasítja az adott pénzforgalmi szolgáltatótól származó jövőbeli pénzátutalásokat vagy korlátozza, illetve megszünteti az érintett pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát.

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának jelentenie kell az említett mulasztást és az ügyben tett lépéseket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóságnak.

9. cikk

Értékelés és jelentés

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a hiányzó vagy hiányos, fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatokat is tényezőként ⌦ hiányának vagy hiányosságának tényét ⌫ figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és jelenteni kell-e az (EU) 2015/849 irányelvvel [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelettel összhangban létrehozott ⇨ azt jelenteni kell-e a ⇦ pénzügyi információs egységnek.

3. SZAKASZ

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek

10. cikk

A fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatoknak az átutalással való együtt tárolása

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a pénzátutalást kísérő valamennyi hozzá beérkezett, fizető félre és kedvezményezettre vonatkozó adatot az átutalással együtt tároljon.

11. cikk

A fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1) A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony eljárásokat kell alkalmaznia annak észleléséhez, hogy a pénzátutalás végrehajtásához használt üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszeren belül a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok bevitelére szolgáló mezőket az adott rendszer elfogadott szabályaival összhangban lévő megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték-e ki.

(2) A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony eljárásokat kell alkalmaznia – ideértve adott esetben az utólagos vagy valósidejű monitoringot is – a következő, a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának észlelésére:

a)olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója egyaránt az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, az 5. cikkben említett adatok;

b)olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 4. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok;

c)olyan csoportos átutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében a csoportos átutalás tekintetében előírt adatok.

12. cikk

Pénzátutalások a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó hiányzó adatokkal

(1) A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók hatékony kockázatalapú eljárásokat alakítanak ki annak meghatározása céljából, hogy végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni kell-e egy olyan pénzátutalást, amelyből hiányoznak a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok, valamint amelyek révén a megfelelő utóintézkedések meghatározhatók ⇨ annak meghatározása céljából, hogy milyen megfelelő utóintézkedések alkalmazandók ⇦ .

Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor azt észleli, hogy a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 4. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában, az 5. cikk (1) bekezdésében vagy a 6. cikkben említett adatok hiányoznak, vagy azokat nem a 7. cikk (1) bekezdésében említett üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszer elfogadott szabályaival összhangban lévő megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték ki, akkor el kell utasítania az átutalást, vagy kockázatérzékenység alapján be kell kérnie a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatokat a pénzátutalás továbbítása előtt vagy az után.

(2) Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató ismételten elmulasztja a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok elküldését, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak lépéseket kell tennie, amelyek elsőként figyelmeztetések küldését és határidők meghatározását jelenthetik, azt megelőzően, hogy a szolgáltató vagy visszautasítja az adott pénzforgalmi szolgáltatótól származó jövőbeli pénzátutalásokat vagy korlátozza, illetve megszünteti az érintett pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát.

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató köteles jelenteni az említett mulasztást és az ügyben tett lépéseket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóságnak.

13. cikk

Értékelés és jelentés

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak a fizető félre vagy kedvezményezettre vonatkozó hiányzó adatokat tényezőként figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és az (EU) 2015/849 irányelvvel [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelettel összhangban jelenteni kell-e a pénzügyi információs egységnek.

⇩ új

III. FEJEZET

A kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek

1. SZAKASZ

A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

14. cikk

A kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatok

(1) A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a kezdeményezőre vonatkozó következő adatok kísérjék a kriptoeszköz-átutalást:

a) a kezdeményező neve;

b) a kezdeményező számlaszáma, amennyiben az ügylet feldolgozására számlát használnak;

c) a kezdeményező címe, hivatalos személyi okmányának száma, ügyfél-azonosító száma vagy születési ideje és helye.

(2) A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó következő adatok kísérjék a kriptoeszköz-átutalást:

a) a kriptoeszköz-kedvezményezett neve;

b) a kriptoeszköz-kedvezményezett számlaszáma, amennyiben létezik ilyen számla, és azt használják az ügylet feldolgozására.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjától és a (2) bekezdés b) pontjától eltérve, a nem számláról indított vagy nem számlára irányuló átutalások esetében a kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatója biztosítja, hogy a kriptoeszközök átutalása egyedileg azonosítható legyen, és hogy a megosztott főkönyvben nyilván legyen tartva a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett címazonosítója.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat nem kell közvetlenül a kriptoeszköz-átutaláshoz kapcsolni, vagy abban szerepeltetni.

(5) A kriptoeszköz átutalása előtt a kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenőriznie kell az (1) bekezdésben említett adatok helyességét.

(6) Az (5) bekezdésben említett ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni amennyiben:

a) a kezdeményező azonosítása az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 16. cikkének, 18. cikke (3) bekezdésének és 37. cikkének megfelelően megtörtént, és az azonosítás során szerzett információt az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 56. cikkének megfelelően tárolták; vagy

b) az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 21. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazandó a kezdeményezőre.

(7) A 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eltérés sérelme nélkül a kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatója nem teljesíthet semmilyen kriptoeszköz-átutalást mindaddig, amíg teljes körűen nem biztosítja az e cikkben foglaltak betartását.

15. cikk

Kriptoeszköz-átutalások

(1) Az egyetlen kezdeményezőtől származó csoportos átutalások esetében a 14. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a csoportos átutalás részét képező egyedi átutalásokra, feltéve, hogy a csoportos átutalási köteg tartalmazza a 14. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előírt adatokat, azokat a 14. cikk (5) és (6) bekezdése szerint ellenőrizték, és az egyedi átutalások tartalmazzák a kezdeményező fizetési számlaszámát vagy, amennyiben a 14. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosítót.

(2) A 14. cikk (1) bekezdésétől eltérve, azon kriptoeszköz-átutalásokat, amelyek nem haladják meg az 1 000 EUR-t, és nem köthetők össze olyan más kriptoeszköz-átutalásokkal, amelyek az érintett kriptoeszköz-átutalással együtt meghaladnák az 1 000 EUR-t, legalább a következő adatoknak kell kísérniük:

a) a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett neve;

b) a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett számlaszáma, vagy amennyiben a 14. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, annak biztosítása, hogy a kriptoeszközügylet egyedileg azonosítható;

A 14. cikk (5) bekezdésétől eltérve, a kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatója csak a következő esetekben köteles a kezdeményezőre vonatkozó, e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett adatokat ellenőrizni:

a) a kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatója az átutalandó kriptoeszközöket készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában kapta;

b) a kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatója okkal következtethet arra, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

2. SZAKASZ

A kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

16. cikk

A kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1) A kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának hatékony eljárásokat kell alkalmaznia – ideértve adott esetben az átutalás után vagy közben történő monitoringot is – annak megállapítása érdekében, hogy a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó információk szerepelnek-e a kriptoeszköz-átutalásban vagy a csoportos átutalásban, vagy követik-e azt.

(2) Az 1 000 EUR-t meghaladó összegű kriptoeszköz-átutalások esetében, függetlenül attól, hogy ezek az átutalások egy ügylet vagy több, egymással összeköthető ügylet keretében kerültek végrehajtásra, az összegnek a kriptoeszköz-kedvezményezett rendelkezésére bocsátása előtt, a kriptoeszköz-kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója – az (EU) 2015/2366 irányelv 83. és 84. cikkében foglalt követelmények sérelme nélkül – köteles megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenőrizni a kedvezményezettre vonatkozó, az (1) bekezdésben említett adatok helyességét.

(3) Az 1 000 EUR-t meg nem haladó kriptoeszköz-átutalások esetében, amelyek nem köthetők össze olyan más kriptoeszköz-átutalásokkal, amelyek az érintett kriptoeszköz-átutalással együtt meghaladnák az 1 000 EUR-t, a kriptoeszköz-kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának nem szükséges ellenőriznie a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok helyességét, kivéve, ha:

a) a kriptoeszköz-kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a kriptoeszközöket készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában fizeti ki;

b) a kriptoeszköz-kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója okkal következtethet arra, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni, amennyiben a következők bármelyike fennáll:

a) a kriptoeszköz-átutalás kedvezményezettjének azonosítása az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 16. cikkének, 18. cikke (3) bekezdésének és 37. cikkének megfelelően megtörtént, és az azonosítás során szerzett információt az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 56. cikkének megfelelően tárolták;

17. cikk

Kriptoeszköz-átutalások a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó hiányzó vagy hiányos adatokkal

(1) A kriptoeszköz-kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója hatékony kockázatalapú eljárásokat alkalmaz – többek között az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelet 16. cikkében, 18. cikkének (3) bekezdésében és 37. cikkében említett kockázatérzékenységen alapuló eljárások alapján – annak meghatározása céljából, hogy végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni kell-e egy olyan kriptoeszköz-átutalást, amelyből hiányoznak a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozóan előírt teljes körű adatok, valamint annak meghatározása céljából, hogy milyen megfelelő utóintézkedések alkalmazandók.

Amennyiben a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója a kriptoeszköz-átutalások átvétele során tudomást szerez arról, hogy a 14. cikk (1) vagy (2) bekezdésében vagy a 15. cikkben említett információk hiányoznak vagy hiányosak, a kriptoeszköz-szolgáltató kockázatérzékenységi alapon elutasítja az átutalást, vagy a kriptoeszközöknek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása előtt vagy után bekéri a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó szükséges információkat.

(2) Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató ismételten elmulasztja a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó előírt információk szolgáltatását, a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója lépéseket tesz, amelyek kezdetben figyelmeztetések kiadását és határidők meghatározását foglalhatják magukban, és az átadott kriptoeszközöket visszautalja a kezdeményező számlájára vagy címére. Alternatív megoldásként a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóság általi felülvizsgálatig tarthatja az átadott kriptoeszközöket anélkül, hogy azokat a kedvezményezett rendelkezésére bocsátaná.

A kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának jelentenie kell az említett mulasztást és az ügyben tett lépéseket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóságnak.

18. cikk

Értékelés és jelentés

A kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának vagy hiányosságának tényét figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy a kriptoeszköz-átutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletjavaslat] rendelettel összhangban jelenteni kell-e a pénzügyi információs egységnek.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

⇨ új

IV.III. FEJEZET

ADATOK, ADATVÉDELEM ÉS ADATTÁROLÁS

19.14. cikk

Adatszolgáltatás

A pénzforgalmi szolgáltatóknak ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak ⇦, a letelepedési helyük szerinti tagállam nemzeti jogszabályaiban megállapított eljárási szabályoknak megfelelően – az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti központi kapcsolattartó ponton keresztül is, amennyiben ilyen kapcsolattartó pont kijelölésére sor került – kizárólag ⌦ teljes körűen és haladéktalanul válaszolniuk kell azokra – és csak azokra –, az e rendelet alapján kötelezően közlendő adatokra vonatkozó megkeresésekre, amelyek ⌫ a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóságoktól érkező, az e rendelet alapján kötelezően közlendő adatokra vonatkozó megkeresésekre kell válaszolniuk, méghozzá teljes körűen és haladéktalanul ⌦ érkeznek ⌫.

20.15. cikk

Adatvédelem

🡻 2019/2175 6. cikk (1) bekezdés

(1) A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62 irányadó. A Bizottság vagy az EBH által e rendelet szerint kezelt személyes adatokra az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 63 irányadó.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

⇨ új

(2) A pénzforgalmi szolgáltatók ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatók ⇦ személyes adatokat e rendelet alapján kizárólag a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából kezelhetnek, és azok e célokkal összeférhetetlen módon való további kezelése tilos. E rendelet alapján tilos a személyes adatok kereskedelmi célú kezelése.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatók ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatók ⇦ üzleti kapcsolat létesítése vagy eseti ügylet végrehajtása előtt kötelesek az új ügyfelek számára közölni a 95/46/EK irányelv az (EU) 2016/679 rendelet 10. 13. cikkében előírt adatokat. Ennek részeként rendelkezésre kell bocsátani egy általános ismertetőt azokról a jogi kötelezettségekről, amelyeknek a pénzforgalmi szolgáltatók ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatók ⇦ e rendelet értelmében kötelesek megfelelni a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából végzett személyesadat-kezelés során.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatók ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatók ⇦ kötelesek biztosítani a kezelt adatok bizalmas jellegének tiszteletben tartását.

21.16. cikk

Adattárolás

(1) A fizető félre és a kedvezményezettre ⇨ , vagy kriptoeszköz-átutalások esetében a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre ⇦ vonatkozó adatok nem tárolhatóak a feltétlenül szükséges időn túl. A fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a 4–7. cikkben előírt adatokat ⇨ , a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója pedig a 14–16. cikkben előírt adatokat ⇦ 5 évig köteles tárolni.

(2) Az (1) bekezdésben említett tárolási idő lejártával a pénzforgalmi szolgáltató ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltató ⇦ biztosítja, hogy a személyes adatok törlésre kerüljenek, kivéve, ha a nemzeti jog, amely meghatározza, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak mely körülmények között lehet vagy kell tovább tárolniuk az adatokat, másként rendelkezik. A tagállamok kizárólag azt követően tehetik lehetővé vagy írhatják elő az adatok további tárolását, hogy részletekbe menően megvizsgálták, hogy szükséges és arányos-e a további tárolás, és megítélésük szerint az indokolt azon az alapon, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése vagy az azzal kapcsolatos nyomozás céljából szükséges. Az adatok további tárolásának időtartama nem haladhatja meg a pénzátutalást követő öt évet.

(3) Amennyiben 2015. június 25-én valamely tagállamban folyamatban van olyan bírósági eljárás, amely feltételezett pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez, felderítéséhez, az azzal kapcsolatos nyomozáshoz, illetve vádemeléshez kapcsolódik, és valamely pénzforgalmi szolgáltató birtokában van olyan információknak vagy dokumentumoknak, amelyek az említett folyamatban lévő eljáráshoz kapcsolódnak, a pénzforgalmi szolgáltató a nemzeti joggal összhangban 2015. június 25-től számított öt évig tárolhatja ezeket az információkat, illetve dokumentumokat. A tagállamok a nemzeti büntetőjog bizonyítékokra vonatkozó, a büntető eljárásokban folyamatban lévő nyomozásokra és bírósági eljárásokra alkalmazandó rendelkezéseinek sérelme nélkül lehetővé tehetik vagy előírhatják az említett információk, illetve dokumentumok további öt évig történő tárolását, amennyiben megállapításra került, hogy a tárolási időszak meghosszabbítása feltételezett pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése, az azzal kapcsolatos nyomozás, vagy az azt érintő vádemelés szempontjából szükséges és arányos.

IV. FEJEZET

SZANKCIÓK ÉS MONITORING

22.17. cikk

Közigazgatási szankciók és intézkedések

(1) A tagállamok a büntetőjogi szankciók megállapításához és alkalmazásához fűződő joguk sérelme nélkül szabályokat állapítanak meg az e rendelet bármilyen megszegése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozóan, és megteszik az ezek végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és meg kell felelniük az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelv VI. IV. fejezete 4. szakaszában foglaltaknak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem állapítanak meg szabályokat az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetében alkalmazandó közigazgatási szankciókról vagy intézkedésekről, ha az adott jogsértést saját tagállami joguk büntetőjogilag szankcionálja. Ilyen esetben a tagállamok közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kötelezettségek pénzforgalmi szolgáltatóra ⇨ és kriptoeszköz-szolgáltatóra ⇦ vonatkoznak, e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a szankciók vagy intézkedések – a nemzeti jogra is figyelemmel – alkalmazhatók legyenek a vezető testület tagjaira vagy bármely természetes személyre, aki a tagállami jogszabályok szerint felelős a rendelkezés megszegéséért.

🡻 2019/2175 6. cikk (2) bekezdés

(3) A tagállamok 2017. június 26-ig értesítik a Bizottságot, valamint az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát az (1) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot és az EBH-t az említett szabályok bármely későbbi módosításáról.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

⇨ új

(4) Az [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelv 39. cikkével összhangban az illetékes hatóságoknak a feladataik gyakorlásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel rendelkeznek rendelkezniük kell az (EU) 2015/849 irányelv 58. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók és intézkedések elrendelésére vonatkozó hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az említett közigazgatási szankciók vagy intézkedések elérjék a kívánt hatást, és a határokon átnyúló esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatóak legyenek a 18. 23. cikkben foglalt azon jogsértésekért, amelyeket az ő javukra egy olyan személy követett el, aki önállóan, vagy a jogi személy valamely szervének részeként járt el, és a jogi személyben az alábbiak alapján vezető tisztséget töltött be:

a)a jogi személy képviseletének joga;

b)a jogi személy nevében történő döntéshozatal jogköre; vagy

c)a jogi személyen belüli ellenőrzésgyakorlás jogköre.

(6) A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatóak legyenek, ha az e cikk (5) bekezdésében említett személyek egyike általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé a 18. 23. cikkben említett jogsértések egyikének a jogi személy alá rendelt személy általi, a jogi személy javára történő elkövetését.

(7) Az illetékes hatóságok bármely alább felsorolt módon gyakorolhatják a közigazgatási szankciók és intézkedések e rendelet szerinti megállapítására vonatkozó hatásköreiket:

a)közvetlenül;

b)más hatóságokkal együttműködésben;

c)oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket;

d)az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresésével.

Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók és intézkedések megállapítására vonatkozó hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az említett közigazgatási szankciók és intézkedések elérjék a kívánt hatást, és a határon átnyúló esetek kezelése során koordinálják cselekvésüket.

23.18. cikk

Különös rendelkezések

A tagállamok biztosítják, hogy közigazgatási szankcióik és intézkedéseik magukban foglalják legalább az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelv 59. cikke (2) és (3) bekezdésében 40. cikke (2) és (3) bekezdésében, valamint 41. cikke (1) bekezdésében foglalt közigazgatási szankciókat és intézkedéseket e rendelet következő módon történő megsértése esetében:

a)a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozóan előírt adatok pénzforgalmi szolgáltató általi megadásának ismételt vagy rendszeres elmulasztása, a 4., 5. vagy 6. cikket megsértve ⇨ , vagy a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozóan előírt adatok kriptoeszköz-szolgáltató általi megadásának ismételt vagy rendszeres elmulasztása, a 14. és 15. cikket megsértve ⇦;

b)az adatok tárolásának a pénzforgalmi szolgáltató ⇨ vagy kriptoeszköz-szolgáltató ⇦ általi ismételt, rendszeres vagy súlyos elmulasztása, a 16. 21. cikket megsértve;

c)a hatékony kockázatalapú eljárások kialakításának pénzforgalmi szolgáltató általi elmulasztása, a 8. vagy 12. cikket megsértve ⇨ , vagy kriptoeszköz-szolgáltató általi elmulasztása a 17. cikket megsértve ⇦;

d)a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók súlyos mulasztása a 11. vagy a 12. cikknek való megfelelés terén.

24.19. cikk

A szankciók és intézkedések közzététele

Az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelv 60. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével 42. cikkével összhangban az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül közzéteszik az e rendelet 17. 22. és 18. 23. cikkében említett esetekben alkalmazott közigazgatási intézkedéseket és szankciókat, megnevezve a jogsértés típusát és jellegét, valamint feltüntetve a felelős személyek azonosítására vonatkozó információkat is, amennyiben ez az egyes esetek értékelése alapján szükséges és arányos.

25.20. cikk

Szankciók és intézkedések illetékes hatóságok általi alkalmazása

(1) A közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának, valamint a közigazgatási pénzbírságok mértékének a meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, ideértve az (EU) 2015/849 irányelv […] 60. cikke (4) bekezdésében 39. cikke (5) bekezdésében felsoroltakat is.

(2) Az e rendelet alapján megállapított közigazgatási szankciók és intézkedések tekintetében az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelv 62. cikke irányelv 6. cikkének (6) bekezdése és 44. cikke alkalmazandó.

26.21. cikk

A jogsértések bejelentése

(1) A tagállamok hatékony mechanizmusokat alakítanak ki az e rendelet megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentésére való ösztönzés érdekében.

Az említett mechanizmusok minimálisan magukban foglalják az (EU) 2015/849 irányelv [kérjük illessze be a hivatkozást – a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslat] irányelv 61. cikke (2) bekezdésében 43. cikkében említett mechanizmusokat.

(2) A pénzforgalmi szolgáltatók ⇨ és a kriptoeszköz-szolgáltatók ⇦ az illetékes hatóságokkal együttműködve kialakítják a megfelelő belső eljárásokat ahhoz, hogy az alkalmazottaik vagy a hasonló helyzetben lévő személyek a jogsértéseket a kötelezett szolgáltatón belül egy külön erre szolgáló, biztonságos, független és névtelenséget biztosító, az adott pénzforgalmi szolgáltató ⇨ vagy kriptoeszköz-szolgáltató ⇦ jellegének és méretének megfelelő csatornán keresztül jelenteni tudják.

27.22. cikk

Monitoring

(1) A tagállamok az illetékes hatóságok számára kötelezettségként előírják, hogy hatékony monitoring révén ellenőrizzék e rendelet betartását, és ennek biztosítása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket, valamint hatékony mechanizmusokkal ösztönözzék az e rendelet előírásai megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentését.

🡻 2019/2175 6. cikk (3) bekezdés

⇨ új

(2) ⇨ Két évvel e rendelet hatálybalépését követően, majd azt követően háromévente ⇦ A 17. cikk (3) bekezdése szerinti értesítést követően a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az IV. fejezet alkalmazásáról, különös tekintettel a határon átnyúló esetekre.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

VI. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

28.23. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ELTÉRÉSEK

29.24. cikk

Az Unió területén kívüli országokkal és területekkel kötött megállapodások

(1) A Bizottság bármely tagállam számára engedélyezheti, hogy harmadik országgal vagy az EUSZ-nek és az EUMSZ-nek az EUMSZ 355. cikkében említett területi hatálya alá nem tartozó területtel (a továbbiakban: az érintett ország vagy terület) olyan megállapodásokat kössön, amelyek eltéréseket tartalmaznak e rendelettől, annak érdekében, hogy az adott ország vagy terület és az érintett tagállam között történő pénzátutalásokat az érintett tagállamon belüli pénzátutalásként lehessen kezelni.

Ezek a megállapodások kizárólag valamennyi alábbi feltétel teljesülése esetén engedélyezhetők:

a)az érintett ország vagy terület monetáris uniót alkot az érintett tagállammal, a tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Uniót képviselő egyik tagállammal;

b)az érintett országban vagy területen található pénzforgalmi szolgáltatók közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállamban működő fizetési és elszámolási rendszerekben; valamint

c)az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatóktól az e rendeletben megállapítottakkal megegyező szabályok alkalmazását követeli meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodást megkötni kívánó tagállam kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, és megad számára minden, a kérelem elbírálásához szükséges információt.

(3) Az ilyen kérelemnek a Bizottsághoz történő beérkezésekor az adott tagállam és az érintett ország vagy terület közötti pénzátutalásokat átmenetileg az adott tagállamon belüli pénzátutalásként kell kezelni, amíg e cikknek megfelelően határozat nem születik.

(4) Ha a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden, a kérelem elbírálásához szükséges információval, felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és pontosan közli, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége.

(5) A Bizottság a kérelem elbírálásához általa szükségesnek ítélt valamennyi információnak a beérkezését követő egy hónapon belül értesíti a kérelmező tagállamot, és továbbítja a kérelem másolatát a többi tagállamnak.

(6) A 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság az e cikk (5) bekezdésében említett értesítéstől számított három hónapon belül határoz arról, hogy engedélyezi-e az érintett tagállam számára a kérelem tárgyát képező megállapodás megkötését. ⌦ Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ⌫

A Bizottság az első albekezdésben említett határozatot a kérelem beérkezésétől számított tizennyolc hónapon belül mindenképpen elfogadja.

(7) Azok a tagállamok, amelyek a Bizottság 2012/43/EU végrehajtási határozata 64 , a Bizottság 2010/259/EU határozata 65 , a Bizottság 2009/853/EK határozata 66 vagy a Bizottság 2008/982/EK határozata 67 alapján engedélyt kaptak arra, hogy egy érintett országgal vagy területtel megállapodást kössenek, az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontja alapján történő elbírálásához szükséges naprakész információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátják legkésőbb 2017. március 26-ig.

A Bizottság az információ beérkezésétől számított három hónapon belül megvizsgálja a rendelkezésére bocsátott információkat annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatóktól valóban megköveteli az e rendeletben megállapítottakkal megegyező szabályok alkalmazását. Amennyiben a vizsgálat során a Bizottság úgy véli, hogy az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, úgy a vonatkozó bizottsági határozatot vagy bizottsági végrehajtási határozatot hatályon kívül helyezi.

🡻 2019/2175 6. cikk (4) bekezdés (kiigazított szöveg)

30.25. cikk

Iránymutatások

2017. június 26-ig Aaz európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban az illetékes hatóságoknak és a pénzforgalmi szolgáltatóknak címzett iránymutatásokat bocsátanak ki az e rendelettel összhangban – különösen a 7., a 8., a 11. és a 12. cikk végrehajtása tekintetében – hozandó intézkedésekről. 2020. január 1-jétől az EBH adott esetben ilyen iránymutatásokat bocsát ki ⌦ adott esetben az EBH bocsát ki ilyen iránymutatásokat ⌫.

🡻 2015/847 (kiigazított szöveg)

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31.26. cikk

Az 1781/2006/EK rendelet Hhatályon kívül helyezése

Az 1781/2006/EK ⌦ (EU) 2015/847 ⌫ rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

32.27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. június 26-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Europol: From suspicion to action – Converting financial intelligence into greater operational impact (A gyanútól a cselekvésig – A pénzügyi értesülések operatív hatásának fokozása), 2017.

(2) A Bizottság közleménye – A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós keret jobb végrehajtása felé (COM(2019) 360 final); a Bizottság jelentése az uniós hitelintézeteket érintő közelmúltbeli állítólagos pénzmosási ügyek értékeléséről (COM(2019) 373 final); a Bizottság jelentése a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés keretének értékeléséről (COM(2019) 371 final).

(3) COM (2020) 605 final.

(4) C(2020) 2800 final, a továbbiakban: a cselekvési terv.

(5) C(2021)420 final.

(6) Az (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelv a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)

(7) C(2021)423 final.

(8) C(2021)421 final.

(9) C(2021)420 final.

(10) Az Európai Parlament 2020. július 10-i állásfoglalása: A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó átfogó uniós politika – A Bizottság cselekvési terve és egyéb közelmúltbeli fejlemények (2020/2686(RSP)), P9_TA(2020)0204.

(11) A Tanács következtetései a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről (12608/20).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)

(13) Az (EU) 2015/847 rendelet a pénzátutalásokat kísérő adatokról (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(15) Az (EU) 2015/847 rendelet a pénzátutalásokat kísérő adatokról (HL L 141., 2015.6.5., 1. o. és HL L 334., 2019.12.27., 1. o.).

(16) Lásd különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) új technológiákról szóló, 2019 júniusában módosított 15. ajánlását.

(17) COM (2020) 593 final.

(18) Az (EU) 2015/2366, a 2014/92/EU és a 2009/110/EK irányelv.

(19) Ez a csomag magában foglalja a kriptoeszközök piacairól szóló irányelvjavaslatot, valamint a digitális működési rezilienciára vonatkozó uniós szabályozási keretre irányuló javaslatot.

(20) A Bíróság 2019. december 3-i ítélete, Cseh Köztársaság kontra Parlament és Tanács, C-482/17, EU:C:2019:1035, 42. pont.

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről.

(22) A Bíróság 2016. december 21-i ítélete, AGET Iraklis, C-201/15, EU:C:2016:972, 78. pont.

(23) A Bíróság 2020. december 8-i ítélete, Magyarország kontra Parlament és Tanács, EU C.2020:1001, 41. és 42. pont.

(24) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(25) Az európai felügyeleti hatóságok közös véleménye az Európai Unió pénzügyi szektorát érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról, 2019. október 4. (JC2019 59).

(26) Az FATF pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló nemzetközi standardjai (2020 októberében módosítva): ( http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/recommendations/pdfs/FATF%20Recommendations%202012.pdf )

(27) A felvetés nevezetesen a blokklánccal és virtuális fizetőeszközökkel foglalkozó munkacsoporttól származik.

(28) EBH: Jelentés az Európai Bizottság számára a kriptoeszközökről, 2019. január 9., https://www.eba.europa.eu/eba-reports-on-crypto-assets

(29) Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Hatásvizsgálat, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, valamint a bűnüldözésre vonatkozó, alábbi elemekből álló bizottsági jogalkotási javaslatcsomagot kíséri:

(30) Az „utazási szabályra” vonatkozó követelményt a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosítása hajtja végre. Vö. a 6. melléklet 8. szakaszával. A szabály a 15. FATF-ajánlásból származik (értelmező megjegyzéssel).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(33) Az (EU) 2016/679 rendelet.

(34) A 15. FATF-ajánláshoz fűzött értelmező megjegyzés: „Az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a kezdeményező virtuáliseszköz-szolgáltatók beszerezzék és tárolják a virtuáliseszköz-átutalások kezdeményezőire vonatkozó előírt és pontos információkat, valamint azok kedvezményezettjeire vonatkozó előírt információkat, továbbá hogy azokat haladéktalanul és biztonságosan benyújtsák a kedvezményezett virtuáliseszköz-szolgáltatónak vagy (adott esetben) pénzügyi intézménynek, és kérésre a megfelelő hatóságok rendelkezésére bocsássák”, továbbá hogy „a kedvezményezett virtuáliseszköz-szolgáltatók beszerezzék és tárolják a virtuáliseszköz-átruházások kezdeményezőire vonatkozó előírt információkat, valamint azok kedvezményezettjeire vonatkozó előírt és pontos információkat, és kérésre a megfelelő hatóságok rendelkezésére bocsássák azokat”.

(35) HL C […], […], […]. o.

(36) HL C […], […], […]. o.

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.)

(38) Lásd az I. mellékletet.

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.)

(40) A MiCA-ra való hivatkozásokat a szöveg elfogadását követően kell beilleszteni.

(41) A Bizottság közleménye a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervről (C(2020) 2800 final).

(42) A Tanács 2580/2001/EK rendelete (2001. december 27.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről (HL L 344., 2001.12.28., 70. o.).

(43) A Tanács 881/2002/EK rendelete (2002. május 27.) az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaida szervezetekkel összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni további korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 139., 2002.5.29., 9. o.).

(44) A Tanács 356/2010/EU rendelete (2010. április 26.) a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 105., 2010.4.27., 1. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 73. oldalát.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.)

(51) Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.)

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(53) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(54) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(55) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(56) Az Európai Parlament és a Tanács 1781/2006/EK rendelete (2006. november 15.) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról (HL L 345., 2006.12.8., 1. o.)

(57) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(58) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(59) HL C 32., 2014.2.4., 9. o.

(60) [A vélemény HL hivatkozása]

(61) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(62) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(63) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(64) A Bizottság 2012/43/EU végrehajtási határozata (2012. január 25.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Dán Királyságnak a Grönlanddal, illetve a Feröer szigetekkel kötendő, a Dán Királyság és e területek közötti pénzátutalásoknak Dánián belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodások megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 24., 2012.1.27., 12. o.).

(65) A Bizottság 2010/259/EU határozata (2010. május 4.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Francia Köztársaságnak a Monacói Hercegséggel a Francia Köztársaság és a Monacói Hercegség közötti pénzátutalásoknak a Francia Köztársaságon belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodás megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 112., 2010.5.5., 23. o.).

(66) A Bizottság 2009/853/EK határozata (2009. november 26.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Franciaországnak a Saint-Pierre és Miquelonnal, Mayotte-tal, Új-Kaledóniával, Francia Polinéziával, valamint Wallis és Futunával a Franciaország és e területek közötti pénzátutalások Franciaországon belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodás megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 312., 2009.11.27., 71. o.).

(67) A Bizottság 2008/982/EK határozata (2008. december 8.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Egyesült Királyságnak a Jerseyvel, Guernseyvel és a Man-szigettel az Egyesült Királyság és e területek közötti pénzátutalások Egyesült Királyságon belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodás megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 352., 2008.12.31., 34. o.).

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
1781/2006/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	3. cikk
3. cikk	2. cikk
4. cikk	4. cikk (1) bekezdés
5. cikk	4. cikk
6. cikk	5. cikk
7. cikk	7. cikk
8. cikk	7. cikk
9. cikk	8. cikk
10. cikk	9. cikk
11. cikk	16. cikk
12. cikk	10. cikk
—	11. cikk
—	12. cikk
—	13. cikk
13. cikk	—
14. cikk	15. cikk
15. cikk	17–22. cikk
16. cikk	23. cikk
17. cikk	24. cikk
18. cikk	—
19. cikk	—
—	26. cikk
20. cikk	27. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2175 rendelete (HL L 334., 2019.12.27., 1. o.)		(Csak a 6. cikk)

Az (EU) 2015/847 rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk (1), (2) és (3) bekezdés	2. cikk (1), (2) és (3) bekezdés
2. cikk (4) bekezdés, első és második albekezdés	2. cikk (4) bekezdés, első és második albekezdés
–	2. cikk (4) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés
2. cikk (5) bekezdés	2. cikk (5) bekezdés
3. cikk, bevezető szövegrész	3. cikk, bevezető szövegrész
3. cikk, 1–9. pont	3. cikk, 1–9. pont
–	3. cikk, 10. pont
3. cikk, 10. pont	3. cikk, 11. pont
3. cikk, 11. pont	3. cikk, 12. pont
3. cikk, 12. pont	3. cikk, 13. pont
–	3. cikk, 14–21. pont
4. cikk (1) bekezdés, bevezető szövegrész	4. cikk (1) bekezdés, bevezető szövegrész
4. cikk (1) bekezdés, a), b) és c) pont	4. cikk (1) bekezdés, a), b) és c) pont
–	4. cikk (1) bekezdés, d) pont
4. cikk (2) bekezdés, bevezető szövegrész	4. cikk (2) bekezdés, bevezető szövegrész
4. cikk (2) bekezdés, a) és b) pont	4. cikk (2) bekezdés, a) és b) pont
–	4. cikk (2) bekezdés, c) pont
4. cikk (3)–(6) bekezdés	4. cikk (3)–(6) bekezdés
5–13. cikk	5–13. cikk
–	14–18. cikk
14. cikk	19. cikk
15. cikk	20. cikk
16. cikk	21. cikk
17. cikk	22. cikk
18. cikk	23. cikk
19. cikk	24. cikk
20. cikk	25. cikk
21. cikk	26. cikk
22. cikk	27. cikk
23. cikk	28. cikk
24. cikk (1)–(6) bekezdés	29. cikk (1)–(6) bekezdés
24. cikk (7) bekezdés	–
25. cikk	30. cikk
26. cikk	31. cikk
27. cikk	32. cikk
Melléklet	–
–	I. melléklet
–	II. melléklet