EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.8.8.
COM(2018) 576 final
2018/0305(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, 1987. május 20-i egyezménnyel létrehozott EU–CTC vegyes bizottságban, valamint az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezménnyel létrehozott EU–CTC vegyes bizottságban az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez való csatlakozása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT TÁRGYA
Ez a javaslat az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, 1987. május 20-i egyezménnyel létrehozott EU–CTC vegyes bizottságban, valamint az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezménnyel létrehozott EU–CTC vegyes bizottságban (a továbbiakban: vegyes bizottságok) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság) az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló egyezményhez, illetve az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez (a továbbiakban: egyezmények) való csatlakozásra történő felkérésére vonatkozó határozat mindkét vegyes bizottság általi tervezett elfogadása kapcsán az Unió nevében képviselendő álláspont kialakításáról szóló határozatra vonatkozik.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1. Az egyezmények
Az egyezmények célja, hogy megkönnyítsék az áruk szállítását az Európai Unió és az egyezményekben szerződő félként részes többi ország között. Az egyezmények 1988. január 1-jén léptek hatályba.
Az Európai Unió az egyezmények szerződő fele.
Az egyezményekben szerződő félként részes, de az Unióban tagsággal nem rendelkező országokra az egyezmények egységes árutovábbítási országokként hivatkoznak.
2.2. A vegyes bizottságok
A vegyes bizottságok feladata az egyezmények igazgatása és megfelelő végrehajtásuk biztosítása. A vegyes bizottságok határozatok útján kérnek fel harmadik országokat az egyezményekhez csatlakozásra.
A vegyes bizottságok határozatait a szerződő felek közös megegyezéssel fogadják el.
2.3. •A vegyes bizottságok tervezett jogi aktusai
•A jogi aktus típusának megválasztása
A tagjelölt országoknak az egységes árutovábbítási eljárásról, illetőleg az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló 1987. évi EK–EFTA egyezményekhez való csatlakozása előkészítésével összefüggésben követendő stratégiáról szóló, az Európai Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2001. évi közlemény, azt követően az egyes szomszédos országoknak a két egyezményhez való csatlakozása előkészítésével összefüggésben követendő stratégiáról szóló, az Európai Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2010. évi közlemény, valamint a két közleményben elfogadott megközelítést jóváhagyó, 2011. április 14-i tanácsi következtetések számos ország tekintetében támogatást irányoznak elő az egyezményekhez való csatlakozásukra irányuló erőfeszítésekhez.
Az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállamaként az egyezményeket azok 1988. évi hatálybalépése óta alkalmazza. Így elegendő tapasztalattal rendelkezik az egyezmények rendelkezéseinek alkalmazása terén, és az Unió tagállamaként teljesíti a 2001. és a 2010. évi közleményben meghatározott technikai feltételeket.
Amikor az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, az egyezményeknek az Egyesült Királyság tekintetében való alkalmazandósága automatikusan megszűnik, mivel kizárólag az Unió szerződő fél (nem a tagállamai). Az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez önálló szerződő félként való csatlakozása jelentősen meg fogja könnyíteni az Unió, az Egyesült Királyság és a többi egységes árutovábbítási ország közötti áruszállítást.
Amennyiben az EU és az Egyesült Királyság tárgyalópartnerei által elfogadott átmeneti rendelkezések az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján jelenleg tárgyalási folyamatban lévő kilépési megállapodás keretében hatályba lépnek, az Unió által részes félként kötött nemzetközi megállapodások – többek között az egyezmények – a kilépés időpontjától 2020. december 31-ig alkalmazandóak az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez való csatlakozása ezért csak ilyen helyzetben hatályos attól az időponttól kezdődően, amikortól az uniós jog (beleértve a szóban forgó egyezményeket is) már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.
A Bizottság felkérést kap arra, hogy fogadja el ezt a határozatra irányuló javaslattervezetet, és továbbítsa a Tanácsnak.
A vegyes bizottságok által az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez való csatlakozásra történő felkérése tárgyában hozott határozatok – az elfogadásuk napján történő hatálybalépésről rendelkező 2. cikküknek megfelelően („Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.”) – kötelező érvényűvé fognak válni a szerződő felek számára.
Az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló egyezmény 11. cikke (3) bekezdésének, valamint az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően a harmadik feleknek az egyezményekhez való csatlakozásra történő felkérésére vonatkozó határozatokat a szerződő feleknek a saját jogszabályaiknak megfelelően kell hatályba léptetniük.
3.AZ UNIÓ ÁLTAL KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT
A javasolt álláspont egy olyan határozat elfogadása, amely felkéri az Egyesült Királyságot az egyezményekhez csatlakozásra, annak érdekében, hogy az egyezmények alkalmazandóak legyenek az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésekor, illetve amennyiben az EU és az Egyesült Királyság tárgyalópartnerei közötti átmeneti rendelkezések az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján jelenleg tárgyalási folyamatban lévő kilépési megállapodás keretében hatályba lépnek, attól az időponttól kezdődően, amikortól az uniós jog (beleértve a szóban forgó egyezményeket is) már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.
A javasolt álláspont célja az Unió, az Egyesült Királyság és a jelenlegi egységes árutovábbítási országok közötti kereskedelem megkönnyítése. Az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez való csatlakozása – az árutovábbítási alakiságok egyszerűsítése és az áruk szállításának megkönnyítése révén – várhatóan jelentős és kézzelfogható előnyöket fog eredményezni a kereskedők és a vámigazgatási szervek számára.
A javasolt álláspont összhangban van a közös kereskedelempolitikával.
4.JOGALAP
4.1.Eljárásjogi szempontok
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
Az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló egyezmény 11. cikkének (3) bekezdése, illetve az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény 15. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a vegyes bizottságok az 1. cikk (2) bekezdése, illetve a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében határozat útján kérnek fel harmadik országokat az egyezményekhez csatlakozásra.
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A vegyes bizottságok megállapodás útján – nevezetesen az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló egyezmény (10. cikke) és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény (14. cikke) által – létrehozott testületek.
A vegyes bizottságok által elfogadandó határozatok joghatással bíró jogi aktusok. A határozatok az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló egyezmény 15. cikkének, valamint az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény 20. cikkének megfelelően a nemzetközi jog értelmében kötelező érvényűek lesznek.
Bár a vegyes bizottságok által a felkérés tárgyában meghozandó határozat időpontjában az Egyesült Királyság nem lesz harmadik ország, az Uniónak azonban érdeke annak biztosítása, hogy az Egyesült Királyság különálló szerződő félként csatlakozzon az egyezményekhez attól az időponttól kezdődően, amikortól az uniós jog (beleértve a szóban forgó egyezményeket is) már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Ezért elő kell készíteni a szóban forgó egyezményekhez való csatlakozásra történő felkérés vegyes bizottságok általi elfogadását annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá válását követően haladéktalanul különálló szerződő féllé váljon.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják az egyezmények intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozatok eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
Az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez való csatlakozásra történő felkérésével elért egyszerűsítések a hatékony határátlépési eljárásokra vonatkoznak. A tervezett jogi aktusok elsődleges célkitűzése és tartalma ezért a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos.
Ezért a javasolt határozatok anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.
4.3.Következtetések
A javasolt határozatok jogalapját az EUMSZ 207. cikkének kell képeznie, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2018/0305 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, 1987. május 20-i egyezménnyel létrehozott EU–CTC vegyes bizottságban, valamint az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezménnyel létrehozott EU–CTC vegyes bizottságban az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez való csatlakozása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, 1987. május 20-i egyezmény, valamint az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény (a továbbiakban: egyezmények) az Európai Gazdasági Közösség, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Köztársaság, a Svéd Köztársaság és a Svájci Államszövetség között jött létre 1987. május 20-án, és 1988. január 1-jén lépett hatályba.
(2)Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) kinyilvánította, hogy különálló szerződő félként kíván csatlakozni az egyezményekhez attól az időponttól kezdődően, amikortól az egyezmények már nem alkalmazandóak az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.
(3)Az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló egyezmény 11. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyezmény által létrehozott vegyes bizottság határozattal fogadhatja el a harmadik országoknak az egyezményhez való csatlakozásra történő felkérését.
(4)Az egységes árutovábbításról szóló egyezmény 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyezmény által létrehozott vegyes bizottság határozattal fogadhatja el a harmadik országoknak az egyezményhez való csatlakozásra történő felkérését.
(5)Helyénvaló kialakítani az Unió nevében az említett vegyes bizottságokban képviselendő álláspontot, mivel az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez különálló szerződő félként való csatlakozásra történő felkérésére vonatkozó határozatok kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve.
(6)Ezek az egyezmények hatékony határátlépési eljárásokat biztosítanak a szerződő felek közötti kereskedelemhez.
(7)Bár a vegyes bizottságok által a felkérés tárgyában meghozandó határozat időpontjában az Egyesült Királyság nem lesz harmadik ország, az Uniónak azonban érdeke annak biztosítása, hogy az Egyesült Királyság különálló szerződő félként csatlakozzon az egyezményekhez attól az időponttól kezdődően, amikortól az uniós jog (beleértve a szóban forgó egyezményeket is) már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.
(8)Mindkét egyezmény rendelkezik arról, hogy a szerződő félként való csatlakozásra felkért harmadik országok ezt csatlakozási okmány benyújtásával teszik meg, valamint arról, hogy a csatlakozás a csatlakozási okmány benyújtását követő második hónap első napján válik hatályossá.
(9)Erre az időbeli ütemezésre tekintettel, valamint annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság a harmadik országgá válását követően haladéktalanul csatlakozhasson ezekhez az egyezményekhez, elő kell készíteni az egyezményekhez való csatlakozásra történő felkérések vegyes bizottságok általi elfogadását.
(10)Az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez csatlakozása kizárólag attól az időponttól hatályos, amikortól az Egyesült Királyság már nem tartozik az egyezmények hatálya alá az Európai Unió tagállamaként, illetve amennyiben az Európai Unió és az Egyesült Királyság olyan átmeneti rendelkezésekről állapodik meg, amelyek szerint az egyezmények alkalmazandóak az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, akkor attól az időponttól hatályos, amikortól ezen átmeneti rendelkezések alkalmazandósága megszűnik,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, 1987. május 20-i egyezménnyel létrehozott EU–CTC vegyes bizottságban az Egyesült Királyságnak az egyezményhez való csatlakozásra történő felkérése tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt vegyes bizottsági jogi aktus tervezetén alapul.
2. cikk
Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezménnyel létrehozott EU–CTC vegyes bizottságban az Egyesült Királyságnak az egyezményhez való csatlakozásra történő felkérése tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt vegyes bizottsági jogi aktus tervezetén alapul.
3. cikk
Miután az Egyesült Királyság teljesítette az egyezményekhez csatlakozás technikai feltételeit, illetve miután meggyőző biztosítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az egyezményeknek az Egyesült Királyságra mint szerződő félre való tényleges alkalmazási időpontja előtt ezek a technikai feltételek időben teljesülni fognak, az Uniónak az 1., illetve a 2. cikkben említett vegyes bizottságokba delegált képviselője javaslatot tesz az Egyesült Királyságnak az egyezményekhez való csatlakozásra történő felkéréséről szóló határozatokra, és azokról e határozat 1. és 2. cikkével összhangban szavaz.
4. cikk
Az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítésével foglalkozó EU–CTC vegyes bizottság határozata, valamint az egységes árutovábbítással foglalkozó EU–CTC vegyes bizottság határozata az elfogadását követően közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök