EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.3.23.
COM(2018) 152 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az Európai Iskolák adminisztratív struktúrájának reformja
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.3.23.
COM(2018) 152 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az Európai Iskolák adminisztratív struktúrájának reformja
1Bevezetés
Az Európai Iskolák célja az, hogy többnyelvű és multikulturális oktatást biztosítsanak az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) intézményei alkalmazottainak gyermekei számára az óvodai, az alapfokú és a középfokú oktatás szintjén (beleértve az európai érettségi bizonyítványt is). Ezáltal az Európai Iskolák hozzájárulnak az európai közszolgálat vonzerejéhez.
Az Európai Iskolák az uniós tagállamok és az Unió által létrehozott kormányközi szervezetek közé tartoznak, és az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény szerződő felei 1 . 13 Európai Iskola működik hat uniós tagállamban 2 , és ezek az elhelyezkedésük szerinti országban közjogi intézménynek minősülnek. A legfőbb döntéshozó szervet, az Igazgatótanácsot a tagállamok, az – Uniót képviselő – Európai Bizottság, valamint a szülők, az alkalmazottak és más érdekelt felek képviselői alkotják 3 . Az Igazgatótanács mindegyik tagja – a Bizottságot is beleértve – egy-egy hellyel és szavazattal rendelkezik. Az Európai Iskolák elnöki tisztjét az uniós tagállamok között iskolaévenként más-más tagállam tölti be, a rendszer általános igazgatását pedig – az Igazgatótanácsot képviselve – az Európai Iskolák Főtitkársága biztosítja.
Az említett egyezmény 25. cikkének megfelelően az Európai Bizottság – az Unió nevében – pénzügyi hozzájárulást nyújt az Európai Iskolák költségvetéséhez. E hozzájárulás célja az Európai Iskolák teljes kiadása és teljes egyéb bevétele közötti különbség fedezése. E hozzájárulásból származik az Európai Iskolák bevételének legnagyobb része (2017-ben mintegy 60 %-a), és ebből fedezik a helyben felvett tanárok és adminisztratív dolgozók fizetését, a kiküldött tanárok nemzeti fizetésének kiegészítését, valamint az általános költségeket 4 . A másik fő bevételi forrás a tagállamoktól származik (2017-ben mintegy 18 %), az Európai Iskola tanárainak és más alkalmazottainak kiküldetése és a nekik juttatott nemzeti javadalmazás kifizetése révén. A bevétel fennmaradó részét azon más szervek és vállalatok által befizetett hozzájárulások adják, amelyek alkalmazottainak gyermekei az iskolák tanulói (mintegy 14 %, megnevezése szerint a II. kategória), valamint a III. kategóriába 5 tartozó szülők által fizetett tandíj és hozzájárulás (mintegy 8 %).
Az elmúlt években az Európai Iskolák rendszerének pénzgazdálkodása komoly nehézségekkel került szembe. Mind a Számvevőszék, mind pedig a Belső Ellenőrzési Szolgálat hiányosságokat azonosított a 2013–2015-ös időszak tárgyéveire vonatkozóan kiadott éves jelentéseikben. A Számvevőszék a 2013. és a 2014. évi jelentésében úgy ítélte meg, hogy nem tudja garantálni, hogy az Európai Iskolák összevont pénzügyi beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat. A Számvevőszék a 2015. és 2016. évi jelentésében azonban nem tárt fel lényeges hibákat a végleges összevont pénzügyi beszámolókban.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat rámutatott a belső kontroll bizonyos gyengeségeire, és kiemelte, hogy fennáll az Európai Iskolák pénzeszközei hűtlen kezelésének kockázata.
Az Európai Iskolák pénzgazdálkodási hiányosságai nem veszélyeztetik a Bizottság (a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság) által az Európai Iskoláknak folyósított pénzjuttatások jogszerűségét és szabályszerűségét, mivel e pénzjuttatások szigorúan szabályozottak. Mindazonáltal az Európai Iskolák egyik fő támogatójaként a Bizottság igyekezett biztosítani a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra, illetve az Európai Iskolák műveleteinek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan előírt garanciák teljesülését.
Ennek megfelelően – az ellenőrzési jelentések és az egyik iskola beszámolójában 2012-ben azonosított csalás alapján – a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság reputációs fenntartást tett közzé az Európai Iskolák pénzgazdálkodása tekintetében a legutóbbi négy éves tevékenységi jelentésében (2013 és 2016 között). Emellett a Bizottság a legutóbbi négy mentesítés ellen szavazott az Európai Iskolák költségvetésének 2012., 2013. 2014. és 2015 évi végrehajtása tekintetében (míg az Igazgatótanács összes többi tagja azok mellett szavazott).
Az Európai Parlament (a továbbiakban: az EP) az EU 2015. évi általános költségvetésére vonatkozó mentesítési eljárásról szóló jelentésében 6 az Európai Iskolák pénzgazdálkodásának bizonyos hiányosságaira mutatott rá, tükrözve a Számvevőszék, és a Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapításait.
Ezért az EP felszólította a Bizottságot, hogy az Európai Iskolák igazgatásának minden területén maradéktalanul lássa el feladatkörét, valamint a Parlamentnek és a Tanácsnak szóló közleményt sürgetett arról, hogyan lenne a legcélszerűbb megreformálni az Európai Iskolák adminisztratív struktúráját 7 .
E közlemény tehát annak bemutatására irányul, hogy mi a Bizottság véleménye az Európai Iskolák adminisztratív és pénzügyi struktúrájáról, valamint az e területekkel kapcsolatban folyamatban lévő reformokról.
2Előrelépések az Európai Iskolák rendszerének adminisztratív struktúrájára irányuló reform terén
Fontos elismerni, hogy az Európai Iskolák Rendszere adminisztratív struktúrájának reformja tekintetében már fontos eredményeket értünk el.
A legjelentősebb ezek közül az, hogy az Igazgatótanács 2017 szeptemberében elfogadta az Európai Iskolák költségvetéséről szóló módosított pénzügyi szabályzatot 8 (a továbbiakban: a pénzügyi szabályzat). A pénzügyi szabályzat módosítását a Bizottság kezdeményezte, és 2014 végén megbízást kapott az Igazgatótanácstól arra, hogy megbeszéléseket indítson erről. Az új pénzügyi szabályzat a pénzügyi irányítás új modelljét vezeti be az Európai Iskolák rendszerébe. Ez elsősorban az engedélyezésre jogosult tisztviselői és a számvitelért felelős tisztviselői szerepkör fokozatos centralizálásából áll. A Bizottság örömmel fogadja azt is, hogy a módosított pénzügyi szabályzatot még szorosabban összehangolták az Unió költségvetési rendeletével 9 , különösen a költségvetési alapelvek, a belsőkontroll-rendszerek (ezen belül a hatékonyabb jelentéstétel és számvitel) és a közbeszerzési szabályok tekintetében.
Emellett az ellenőrök által azonosított hiányosságok csökkentése érdekében az Európai Iskolák számos intézkedést tettek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítása és a csalással szembeni harc érdekében. Ezek közé tartozik az eredményszemléletű elszámolás végrehajtása, az ellenőrzés eredményeiről való beszámolás, valamint a belső kontroll keretének átalakítása (mindenekelőtt kockázatértékelés és kockázati nyilvántartás bevezetésére került sor, valamint felülvizsgálták a belsőkontroll-standardokat). 2014 óta működik a belső kontroll koordinációja, hogy tanácsot és útmutatást nyújtson az iskoláknak és az Európai Iskolák Központi Hivatalának az ellenőrzés ajánlásainak hatékony nyomon követéséről, valamint a belsőkontroll-rendszer kialakításáról és végrehajtásáról. Az Európai Iskolák Központi Hivatalában szakképzett közbeszerzési egység jött létre. A feladatok elkülönítésének elvét felülvizsgálták és továbbfejlesztették, valamint elfogadták az érzékeny feladatköröket betöltő alkalmazottak (pl. kirendelt pénzügyi ügyintézők) mobilitására vonatkozó szabályokat, a helyben felvett gazdasági igazgatókra vonatkozó szabályok megvitatása pedig folyamatban van.
Az Európai Iskolák jelentős előrelépést tettek a belső kontroll fizetési rendszert érintő strukturális hiányosságainak kezelése terén. A fizetések végrehajtása tekintetében minden iskolában megfelelően elválasztják már a hatásköröket. Ennek eredményeként a Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapította, hogy a fizetési rendszer gyengeségével kapcsolatos csalási kockázatot kellőképpen csökkentették, így lezárta az ehhez kapcsolódó ajánlást 10 . Ezt a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2016. évi jelentése 11 megerősíti.
Továbbá az Európai Iskolák pénzügyi szabályzata lehetővé teszi az OLAF számára, hogy igazgatási vizsgálatokat folytasson le az Európai Iskolákban, beleértve az Európai Unió pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmével kapcsolatos vizsgálatokat is. Emellett az Európai Iskolák csalás elleni stratégiát alakítanak ki, és az OLAF az igazgatási megállapodások keretében csalásmegelőzési képzést fog biztosítani.
Ezenkívül az Európai Iskoláknak és a Főtitkárság Hivatalának éves beszámolójára vonatkozóan fokozatosan külső független ellenőrzéseket vezetnek be. Öt iskola esetében már sor került az ellenőrzésre, és három éven belül az összes többi iskolában is elvégzik ezeket.
E különböző elemeket figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2017. évi tevékenységi jelentésében már nincs szükség arra, hogy fenntartsa a reputációs fenntartását.
Bár az Európai Iskolák Központi Hivatalának az iskolákkal kapcsolatos tanácsadói szerepköre alapvető fontosságú, a Bizottság is hozzájárult a belső kontrollra és a pénzgazdálkodásra vonatkozó támogatásra és iránymutatásra fordított források megerősítéséhez. Közelebbről, a Bizottság proaktív módon tanácsadást és képzést biztosított az Európai Iskolák számára az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körével, a programozással és jelentéstétellel, valamint a belsőkontroll-rendszer kialakításával kapcsolatban. 2016 októberében szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás megkötésére került sor, hogy lehetővé váljon az Európai Iskolák számára a Bizottság által pénzügyi, költségvetési és közbeszerzési kérdésekről szervezett képzések követése.
A Számvevőszék 2015. és 2016. évi jelentése megerősítik az előrelépéseket, mivel nem tártak fel lényeges hibákat a 2015-re vonatkozó pénzügyi kimutatásokban. A Számvevőszék korábbi jelentéseihez képest kedvezőbb következtetései azt tükrözik, hogy kezdenek megmutatkozni az Európai Iskolák által az elmúlt években tett szükséges intézkedések eredményei.
Mindazonáltal az adminisztratív struktúra teljes átalakítása és a belső kontroll átszervezése hosszú távú folyamat. Ezt tükrözi a Számvevőszék 2016. évi jelentése, amely az előrehaladás elismerése mellett erőteljes fenntartást tartalmazott a belső kontroll azon továbbra is fennálló hiányosságai tekintetében, amelyek a munkaerő-felvétel, a közbeszerzés és a fizetés szabályozásával kapcsolatban jelentkeznek, ami rámutat arra, hogy szükség van az Európai Iskolák adminisztratív struktúrájának további reformjára.
3A Bizottság álláspontja az Európai Iskolák rendszerének adminisztratív struktúrájára irányuló reformról
Mindenekelőtt fontos emlékeztetni arra, hogy az EP 2011-es állásfoglalására 12 reagálva a Bizottság 2012-ben vitát kezdeményezett az Igazgatótanácson belül az irányítási modell módosításáról. Ennek eredményeként az Igazgatótanács megállapította, hogy az egyezményt nem szükséges módosítani, mivel az Igazgatótanács hatáskörrel rendelkezik az Európai Iskolák rendszerében jelentkező hiányosságoknak a jelenlegi modell keretében való kezeléséhez szükséges döntések meghozatalára.
A Bizottság tehát tudomásul veszi, hogy a jelenlegi irányítási rendszer elegendő mozgásteret biztosít az Európai Iskolák rendszerének különböző területein szükséges reformok meghozatalára. A Bizottság a továbbiakban is eleget tesz feladatkörének, iránymutatást és támogatást nyújtva az Európai Iskolák számára a jelenlegi adminisztratív és irányítási struktúrán belül.
Másfelől a tagállamoknak továbbra is be kell tartaniuk kötelezettségeiket az Európai Iskolák tekintetében, tekintettel a jelenlegi kormányközi együttműködési irányításra, amelynek értelmében központi szerep hárul rájuk az általános oktatási keretben, továbbá eleget kell tenniük pénzügyi kötelezettségvállalásaiknak és a befogadó országként teljesítendő kötelezettségeiknek.
A Bizottság szerint az Európai Iskolák rendszerének adminisztratív struktúráját az alábbi módokon célszerű megszilárdítani:
3.1Pénzügyi irányítás: a főbb szerepkörök centralizálása
Az Európai Iskolák új pénzügyi szabályzata értelmében az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatkörét fokozatosan centralizálni fogják, az Európai Bizottságon belül alkalmazott modellnek megfelelően.
Közelebbről, az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatkörét az Európai Iskolák Főtitkárságának szintjén centralizálják, a jelenlegi 14 engedélyezésre jogosult tisztviselő helyett (jelenleg e feladatkört a Központi Hivatal esetében a helyettes főtitkár, az iskolák esetében pedig a 13 igazgató gyakorolja). A centralizálást 2020. január 1-jén véglegesítik. A főtitkár engedélyezésre jogosult tisztviselőként megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőket nevezhet majd ki (az Európai Iskolák igazgatóit, illetve saját költségei tekintetében egy, a Központi Hivatal szintjén meghatározandó szereplőt).
A 2018. január 1. és 2019. december 31. közötti átmeneti időszakban a főtitkár éves tevékenységi jelentést nyújt be az Igazgatótanácsnak 2019 áprilisában és 2020 áprilisában az Európai Iskolák rendszerének általános igazgatásáról, ideértve a költségvetési gazdálkodással és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással, valamint a belsőkontroll-rendszerekkel kapcsolatos fő következtetéseket is. Emellett a főtitkár azonnal jelenti az Igazgatótanácsnak, ha az Európai Iskolák rendszerével kapcsolatos kontrollból vagy ellenőrzésből származó lényeges megállapításokra hívják fel figyelmét.
A főtitkár emellett jelentést tesz az Igazgatótanácsnak – első alkalommal 2019 júliusának közepén – a költségvetési és pénzgazdálkodásról, valamint az utólagos ellenőrzésekből és a belsőkontroll-rendszerekből származó főbb megállapításokról.
A számvitelért felelős tisztviselő feladatkörének fokozatos centralizálása 2018. január 1-jén kezdődött, és a tervek szerint e folyamat 2020-ban zárul le teljes egészében. A 13 Európai Iskolában és (saját kiadásai tekintetében) a Központi Hivatalban a számvitelért felelős tisztviselő felügyelete alá tartozó helyi számviteli összekötői feladatköröket alakítanak ki. A számvitelért felelős központi tisztviselő első alkalommal a 2018. évi beszámoló esetében (2019 júliusában) írja majd alá a beszámolókat, és erősíti meg, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a pénzügyi helyzetről.
A reform korszerűsíti az Európai Iskolák számvitelét, felügyeleti jogkört biztosít az Igazgatótanács számára, és elősegíti a Számvevőszék megállapításaiban szereplő, a konszolidációval, a megbízhatósággal és pontossággal kapcsolatos pronlémákat, a késéseket, a leltárt és a tárgyieszköz-gazdálkodást érintő hiányosságok felszámolását.
A módosított pénzügyi szabályzat végrehajtásának eredményeként kialakul az Európai Iskolák új pénzügyi irányítási modellje. Ez várhatóan megerősíti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az Európai Iskolák rendszerének átláthatóságát és elszámoltathatóságát, miközben tiszteletben tartja az iskolák autonómiáját, az egyezmény 6. cikkének megfelelően, valamint biztosítja az egyes pénzügyi szereplőkhöz és megbízott/közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkhöz tartozó felelősségi köröket.
Az új pénzügyi szabályzat biztosítja a centralizálás folyamatának elindítását lehetővé tevő jogi keretet. Ez a folyamat a jelenlegi struktúrát érintő számos módosítással jár, és ezeket az Európai Iskoláknak körültekintően kell végrehajtaniuk. Több kérdés fog felmerülni, a Központi Hivatal és az Európai Iskolák személyi állományával kapcsolatosaktól kezdve a különböző szolgálatok centralizálásának mértékét, valamint a központi és helyi adminisztrációra gyakorolt hatásokat érintőkig. Az Európai Iskolák csak e kérdések alapos értékelését és megoldását követően érhetik el a centralizálástól várható előnyöket.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselői és a számvitelért felelős tisztviselői szerepkör fokozatos centralizálására való tekintettel 2017 szeptemberében az Igazgatótanács – a módosított pénzügyi szabályzat mellett – végrehajtási tervet fogadott el. Ez határidőket is meghatároz pénzügyi irányítás javításához szükséges lépések (pl. a közbeszerzés pontosabb eljárásainak előkészítése, költségvetési tervezés és jelentéstétel, a számviteli szoftver hiányosságainak felszámolása, valamint központi számviteli validálási mechanizmusok kialakítása) tekintetében.
E centralizálási törekvés megvalósítása igen sok kihívással jár, és csak úgy lehetséges, ha az Európai Iskolák megfelelően megvalósítják a végrehajtási tervet.
3.2A pénz- és költségvetési gazdálkodás és a belső kontroll fejlesztése
Az Európai Iskolák adminisztrációja által ellátott legfontosabb szerepkörök centralizálása mellett a belsőkontroll-rendszer átszervezéséhez az Európai Iskoláknak az alábbi területekre kell további figyelmet fordítaniuk.
3.2.1Fizetési rendszer
Mint a 2. pont erről beszámol, a Belső Ellenőrzési Szolgálat és a Számvevőszék egyaránt megállapította, hogy a hiányosságokkal kapcsolatos csalási kockázatot kellőképpen csökkentették. Ugyanakkor a Számvevőszék a 2016-os pénzügyi évről szóló jelentésében ismételten fenntartásokkal élt ajánlásában, mivel a számviteli szoftvernek az elektronikus fizetési rendszerbe való integrálása továbbra is a belső kontroll még kezeletlen hiányosságaihoz vezet. Tehát – bár a csalási kockázat kellőképpen csökkent – további erőfeszítésekre van szükség más fennmaradó kockázatok csökkentése érdekében.
A Bizottság támogatta a fizetések végrehajtásának centralizálását, az Igazgatótanács 2017. szeptemberi döntésének megfelelően, az új pénzügyi irányításra vonatkozó 2017–2019-es végrehajtási tervvel összefüggésben.
3.2.2A feladatok különválasztása és a pénzügyi folyamatok
Az engedélyezéssel és a számvitellel kapcsolatos szerepköröket külön kell választani. Ezt egyrészt az tükrözi majd, hogy a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő szerepkörét az iskolaigazgató látja el, és megbízatását közvetlenül a főtitkártól kapja. Másrészt pedig mindegyik iskolában és a Központi Hivatalban számviteli összekötő lesz majd, aki a számlák napi kezeléséért, valamint a számvitelért felelős központi tisztviselő által meghatározott szabályok alkalmazásáért felel. Emellett minden tranzakcióra vonatkozóan érvényesítik a „négy szem elvét”.
A kiküldött személyzetre vonatkozó szabályzatot nemrég módosították 13 , hogy az megfelelőbben tükrözze az Európai Iskolák jelenlegi igazgatási kontextusában a pénzügyi ügyintézők/adminisztrátorok feladatkörének jelentőségét és az ahhoz kapcsolódó kockázatokat. A 2018. január 1-jén hatályba lépett új szabályzata a kiküldött pénzügyi ügyintézőkre vonatkozó mobilitási rendelkezéseket, valamint a feladatok és bértáblák pontosabb meghatározását tartalmazza.
Az Európai Iskolák Főtitkársági Hivatalának az egyértelműség és a következetesség érdekében megfelelő módon újból meg kell határoznia a pénzügyi ügyintézők jövőbeli feladatainak részletes leírását.
3.2.3Belső kontrollkörnyezet
A Bizottság szerint a belsőkontroll-rendszerek további megerősítésére van szükség. A Bizottság támogatja az Igazgatótanács által e célból az új pénzügyi szabályzat kapcsán és az ellenőrzési ajánlások végrehajtását célzó kockázatcsökkentő intézkedésekkel összefüggésben elfogadott cselekvési terveket. E terv célja többek között a belsőkontroll-standardok korszerűsítése, a kockázatértékelés fejlesztése, valamint az utólagos ellenőrzések olyan módszertanának kialakítása, amely a tranzakciók minden típusára kiterjed.
Ezek az intézkedések javítják az iskolák által nyújtott információk megbízhatóságát, valamint egyértelműen figyelmeztetnek a meglévő vagy lehetséges problémákra.
3.3 A források újraelosztása a centralizálási törekvés megvalósítása érdekében
A pénzügyi szabályzat 2017 szeptemberében elfogadott módosításával összefüggésben a 2017. és 2018. évi költségvetésben létrehozták a centralizálási folyamat előmozdításához szükséges álláshelyeket.
A Bizottság kérte, hogy a 2019. évi költségvetés-tervezet eljárásának keretében vitassák meg újra a személyzetátcsoportosítás kérdését. A Bizottság véleménye szerint az Európai Iskoláknak olyan többéves humánerőforrás-tervet kellene kidolgoznia, amely lehetővé tenné a prioritásoknak és szükségleteknek megfelelő személyzetátcsoportosítást. Olyan kiegyensúlyozott megoldásra van szükség, amely figyelembe veszi egyfelől azt, hogy meg kell erősíteni az iskolákban a hatékony pénzgazdálkodást és a belsőkontroll-rendszereket, másfelől pedig azt, hogy létre kell hozni a központi feladatkörök támogatásához szükséges centralizált struktúrákat.
3.4. Méltányos és megbízható költségmegosztási rendszer
Az eredetileg az Európai Iskolák rendszerének derékhadát képező kiküldött tanárok száma folyamatosan csökken, párhuzamosan az e személyzeti kategóriába tartozók illetménye fizetésének formájában nyújtott tagállami hozzájárulások csökkenésével. Eközben a tanulók létszáma gyorsan növekszik.
A tagállamok különösen fontos szerepet játszanak a tanárok kiküldése tekintetében, mindenekelőtt az angol, francia és német tanárok esetében. Az e nyelveken tanító kiküldött tanárok számának csökkenése kétszeresen is kihat az Európai Iskolákra. Egyrészt emiatt az iskolák arra kényszerülnek, hogy helyben vegyenek fel tanárokat, az összes ebből adódó, az Európai Iskolák rendszerének nyújtott uniós kiegyenlítő támogatással kapcsolatos kedvezőtlen költségvetési következménnyel, mivel a helyben felvett tanárok fizetését az uniós költségvetés fedezi, míg az Európai Iskolák rendszerének alapját az egyezmény értelmében a tanárok tagállami kiküldése képezi 14 . Másrészt a kiküldött tanárok számának csökkenése hozzájárulhat ahhoz, hogy – az anyanyelvi tanárok felvételének nehézségei esetén – növekszik a nem anyanyelvi tanárok által tartott órák száma.
Tekintettel arra, hogy az Európai Iskolák rendszerének pénzügyi fenntarthatóságához elengedhetetlenül fontos a kiegyensúlyozott költségmegosztási rendszer, a Bizottság javasolja a jelenlegi rendszer felülvizsgálatára irányuló megbeszélések indítását annak érdekében, hogy a 2020/2021-es tanévtől alkalmazható, életképes megoldást lehessen kidolgozni. A felülvizsgált költségmegosztási rendszerben továbbra is a tanárok tagállami kiküldetésének vagy kinevezésének kell alkotnia az Európai Iskolák rendszerének alapját. A rendszernek megfelelően figyelembe kell vennie továbbá az iskolák tényleges szükségleteit és a brexit lehetséges következményeit, fenntartva emellett a tagállamok közötti méltányos költségmegosztást.
Ezenfelül a Bizottság úgy véli, hogy a költségmegosztási modellt azoknak a teljesen vagy részben az uniós költségvetésen kívüli forrásokból finanszírozott egyéb uniós intézményeknek, ügynökségeknek és szerveknek is megfelelően alkalmazniuk kell, amelyek alkalmazottainak gyermekei az Európai Iskolák tanulói közé tartoznak. Ezzel kapcsolatban a Bizottság hozzájárulási megállapodásokat írt alá az EBB csoporttal és az Európai Stabilitási Mechanizmussal 15 , akárcsak az EUIPO-val (korábbi nevén: OHIM) 16 és más ügynökségekkel és szervekkel (Egységes Szanálási Testület és több közös vállalkozás) annak érdekében, hogy azok fedezzék az alkalmazottaik gyermekeinek oktatási költségeit. Emellett 2017 végén az egyezmény 28. cikkén alapuló részvételi megállapodás aláírására került sor az Európai Iskolák és az Európai Központi Bank között. Néhány más ügynökséggel is folyamatban vannak a megbeszélések annak érdekében, hogy biztosítható legyen az Európai Iskolák költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulásuk.
4Következtetés
Az Európai Iskolák adminisztratív és pénzügyi struktúrájuk hosszú távú strukturális reformjába fogtak. Eddig ez azzal az eredménnyel szolgált, hogy csökkent az Európai Iskolák fizetési rendszereiben a belső kontroll terén megállapított azon hiányosság, amely központi szerepet játszott a Bizottság reputációs fenntartásának kiadásához vezető csalási ügyben. Azt is eredményezte, hogy megerősítették a belső kontroll jelenlegi struktúráját, valamint módosították a pénzügyi szabályzatot oly módon, hogy az lehetővé tegye az Európai Iskolák számára adminisztratív struktúrájuk nagyobb szabású reformját.
A belső kontroll és az adminisztratív irányítás javításához további lépésekre van szükség, mint azt a fentiek részletezték. Az adminisztratív struktúra reformjához az Európai Iskolák teljes elkötelezettségére, valamint a megfelelő tervezés helyes végrehajtására van szükség. A Bizottság a továbbiakban is minden lehetséges módon biztosítja az iskolák számára a szükséges támogatást.
Az egész rendszer jövőbeli fenntarthatóságához elengedhetetlenül fontos az uniós költségvetés, a tagállamok, valamint az Európai Iskolák rendszerének előnyeiből részesülő intézmények és szervek közötti igazságos és megbízható költségmegosztási rendszer.
A Bizottság szerint a tagállamok teljes körű elkötelezettsége mellett az Európai Iskolák által tapasztalt főbb hiányosságok és kihívások kezelhetők az Európai Iskolákra vonatkozóan meghatározott hatályos keretben. Ezért a Bizottság továbbra is annak biztosítására törekszik, hogy ezt az álláspontot figyelembe vegyék az Európai Iskolák felügyeleti rendszerében, azaz a Pedagógiai Vegyes Bizottságban, a Költségvetési Bizottságban és az Igazgatótanácsban.
Hivatalos Lap L 212., 1994.8.17., 3. o.
Alicante, Brüsszel I. (Uccle + Berkendael), Brüsszel II. (Woluwé), Brüsszel III. (Ixelles), Brüsszel IV. (Laeken), Frankfurt am Main, Mol, Bergen, Karlsruhe, München, Varese, Luxembourg I. és Luxembourg II., hat országban (Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Luxemburg), 2017-ben összesen mintegy 27 000 beíratott tanulóval.
Továbbá az Európai Szabadalmi Iroda (a müncheni Európai Iskola esetében), az Európai Beruházási Bank/Európai Beruházási Alap (a luxembourgi Európai Iskola esetében, 2016 óta), az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (az alicantei Európai Iskola esetében, 2017 óta), valamint az Európai Központi Bank (a frankfurti Európai Iskola esetében, 2017 óta); kizárólag a megállapodásaikban szereplő Európai Iskolával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó szavazati joggal.
Az Európai Iskolák Főtitkársági Hivatalának épületekkel kapcsolatos kiadásai, az iskolák takarítása, karbantartása, informatikai és oktatási támogatása.
A fennmaradó I. kategóriába tartozó tanulók az uniós intézmények/szervek alkalmazottainak gyermekei, akik mentesülnek a tandíj alól.
A8-0150/2017.
2015/PAR/0371. sz. ajánlás.
Az Igazgatótanács 2017. szeptember 5-én elfogadta az új pénzügyi szabályzatot. Hiv. sz.: 2017-12-D-21-en-1 https://www.eursc.eu/BasicTexts/2017-12-D-21-en-1.pdf .
Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról.
(HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
A Belső Ellenőrzési Szolgálat nyomon követése a Belső Ellenőrzési Szolgálat által, az Európai Iskolák készpénz- és bevételi gazdálkodására vonatkozóan végzett ellenőrzés végre nem hajtott ajánlásairól.
Jelentés az Európai Iskoláknak a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról https://www.eca.europa.eu/en/Pages/DocItem.aspx?did=42117
2011/2036(INI), 2011. szeptember 27.
Az Igazgatótanács 2017. június 8-án több módosítást fogadott el az Európai Iskolák kiküldött személyzetére vonatkozó szabályzatban. Ref. 2017-04-D-8-en-1.
Az egyezmény 3. cikkének (2) bekezdése és 25. cikkének (1) bekezdése.
Az Európai Beruházási Alapot is képviselő Európai Beruházási Bank és az Európai Stabilitási Mechanizmus, 2015 decemberében.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, 2017. júniusában.