EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.1.31.
COM(2018) 50 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az Erasmus+ program (2014-2020) félidős értékelése
{SWD(2018) 40 final}
Az Erasmus+ az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúságügyi, valamint sporttal kapcsolatos intézkedéseket támogató programja. A 2014–2020 1 közötti időszakra 16,45 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező program több mint 4 millió résztvevő számára kíván lehetőséget nyújtani új kompetenciák megszerzésére, személyes, valamint társadalmi-oktatási és szakmai fejlődésre a világ bármely más pontján igénybe vett oktatás, képzés, illetve munkatapasztalat vagy önkéntes tevékenység révén. Célja, hogy elősegítse a minőség növelését, az innovációt, a kiválóságot és a nemzetközivé válást az oktatással és képzéssel, a fiatalokkal, valamint a sporttal foglalkozó szervezetek körében. Az Erasmus+ emellett segítséget nyújt az európai országok számára az oktatási és képzési rendszereik, valamint a fiatalokkal és sporttal kapcsolatos szakpolitikáik korszerűsítéséhez, megerősítve a növekedésben, munkahelyteremtésben, versenyképességben, innovációban és társadalmi kohézióban játszott ösztönző szerepüket.
Ez az Erasmus+ programról készült, az azt megelőző programok hosszú távú hatásának értékelését is tartalmazó félidős értékelő jelentés az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 21. cikke alapján kerül benyújtásra, a jelentésben foglaltak alátámasztását tartalmazó szolgálati munkadokumentum kíséretében. A jelentés a programban részt vevő országok nemzeti jelentésein, független külső fél által készített értékelő jelentésen, egyéb tanulmányokon, a program irányításával kapcsolatos tapasztalatokon és az érdekeltektől kapott több mint egymillió válaszon alapul. Az értékelés az Erasmus+ valamennyi részt vevő országban 3 történő megvalósítására kiterjed, a teljes költségvetés megnövelését megelőző, 2014–2016 közötti időszakban. Vizsgálja továbbá az Erasmus+ előzményeként a 2007–2013 közötti időszakban végrehajtott hét program hosszú távú hatását (utólagos értékelés), a partnerországokban is.
Az Erasmus+ jól halad a jogalapban rögzített teljesítménymutatók teljesítése felé; kiemelendő, hogy kevesebb mint három év alatt 1,8 millióan vettek részt a mobilitást ösztönző tevékenységekben, és több mint 240 000 szervezet vett részt az együttműködési projektekben. Ami az értékelés alapját illeti, 2007 és 2016 között az értékelt programok több mint 4,3 millió fiatal és több mint 880 000 szakember számára finanszírozták a mobilitást a tanulás terén. Ennél is többen élvezhették a 940 000 részt vevő szervezettel közösen zajló együttműködési projektek előnyeit.
Az értékelés összességében megállapítja, hogy az Erasmus+ programot az érdekeltek és a nagyközönség egyaránt nagyra értékeli. A munkadokumentumban részletesen bemutatott értékelés megállapítja, hogy az értékelés tárgyát képező programok kiemelten eredményesek voltak. Európai hozzáadott értékük vitathatatlan. Az Erasmus+ programot emellett egységesebbnek, relevánsabbnak és részben hatékonyabbnak látták a megelőző programoknál. A nemzeti jelentésekben foglalt javaslatokat és a független értékelő szervezet ajánlásait figyelembe véve az értékelés javaslatot tesz a jelenlegi program végrehajtásának kiigazítására, hogy 2020-ig teljes körűen kiaknázhatók legyenek a programban rejlő lehetőségek, majd ismerteti az ezt követő program számára releváns tökéletesítési javaslatokat.
Eredményesség
Az értékelés megállapította, hogy az Erasmus+ programot az érdekeltek és a nagyközönség egyaránt nagyra értékeli, és az Unió harmadik legpozitívabb eredményének tartja. A program kedvezményezettjeinek elégedettségi aránya meghaladja a 90 %-ot.
A tanulók (hallgatók, gyakorlati szakmai oktatásban részt vevők, önkéntesek, fiatalok stb.) körében az értékelt programok kedvező hatással voltak és vannak a készségek és kompetenciák elsajátítására, növelve a foglalkoztathatóságot és a vállalkozói szellemet, valamint lerövidítve az oktatásból a munkába történő átmenethez szükséges időt (13 %-os növekedés azokhoz képest, akik nem vettek részt az Erasmus+ vagy az azt megelőző programokban). Az értékelés megállapítja, hogy az Erasmus+ program növeli a külföldön történő munkavégzésre és tanulásra való hajlandóságot (+31 %) és ösztönzi a nyelvtudás fejlődését (a vizsgált nyelvtudási készségek 7 %-kal magasabbak voltak); valamint a résztvevők hasznosabbnak látják a tanulást szakmai és személyes fejlődésük szempontjából (+8 %); emellett a program az adott képzést elvégzők arányát is növeli (+2 %).
Igazolható továbbá, hogy a program hozzájárul az Unión belüli kohézió erősítéséhez. Az Erasmus+ ösztönzi a pozitív társadalmi/állampolgári magatartást és azt, hogy az érintett „európainak érezze magát” (+19 % a részt nem vevőkhöz képest). A megelőző programokhoz és a hasonló nemzeti programokhoz képest nagyobb arányban képes elérni a hátrányos helyzetű fiatalokat (akik az Erasmus+ résztvevőinek 11,5 %-át teszik ki). Az értékelés rámutat azonban arra, hogy nagyobb erőfeszítést kell tenni a társadalom sérülékenyebb tagjainak elérése és a kisebb szervezetek bevonása érdekében.
·A Bizottság a program jelenlegi, 2020-ig terjedő struktúráján belül növelni fogja az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az Erasmus+ könnyebben hozzáférhetővé váljon a hátrányos környezetből érkező, illetve speciális szükségletekkel rendelkező résztvevők számára. Lépéseket tesz annak érdekében, hogy megkönnyítse az iskolák és más kisebb szereplők részvételét a programban.
·2020 után a Bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne fokozni a jövőbeni program vagy programok befogadást erősítő dimenzióit a hátrányos helyzetű és sérülékeny csoportok oktatással és képzéssel, az ifjúsággal, illetve a sporttal kapcsolatos tevékenységekbe történő integrált bevonásával.
A szakemberek (pedagógusok, oktatók, fiatalokkal foglalkozók, munkatársak stb.) számára a programokban való részvétel szakmai fejlődést jelent, különösen a kapcsolati háló bővítése (+22 százalékpont) és a digitális erőforrások nagyobb mértékű használata (+5 pont) terén, miközben az Európához való tartozás érzése is erősödik (+6 pont).
A részt vevő szervezetek (iskolák, egyetemek, szakképzési és felnőttképzési szolgáltatók, ifjúsági és sportszervezetek stb.) körében a várt változások fokozatosan, a program különböző területein eltérő intenzitással valósulnak meg. A mélyrehatóbb átalakuláshoz tartós részvétel szükséges. Az értékelés azonban igazolja a program egyértelmű „európaizáló” hatását 4 .
Az értékelés megállapítja továbbá, hogy bár ez kevésbé látható, a programok hatással voltak az oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos szakpolitikák kialakítására és végrehajtására 5 , különösen a felsőoktatás terén, ahol a költségkeret kellően nagy volt, vagy a hatóságok közötti, szakpolitikával kapcsolatos együttműködés finanszírozásán keresztül közvetetten ért el hatást. Hosszú távon a programok Európa-szerte kialakították azt a képet, hogy a mobilitás a tanulás terén előnyös az egyén számára, és hogy az ebből származó tanulási eredményeket közös elismerés illeti. Az értékelés tárgyát képező programok az Unió globális törekvéseit is támogatták azzal, hogy elősegítették a végzettségek elismerését Európa és a partnerországok között.
A rendszerszintű hatást erősíti a támogatott programok eredményeinek egységes, e célra létrehozott platformon 6 . történő, növekvő mértékű közzététele. Nem egyértelműen bizonyított azonban, hogy a projektek eredményeit a szakpolitikai döntéshozók felhasználják, különösen, ha az utóbbiak nem vesznek részt már a kezdetektől a projektben.
·A szakpolitikára gyakorolt hatás fokozása érdekében a Bizottság új utakat keres a rendszerszintű hatások ösztönzésére és a sikeres projektek eredményeinek nemzeti szinten történő hatékonyabb beépítésére.
·A jövőbeni programok előkészítése során megvizsgálja azon sikeres Erasmus+ projektek nagyobb léptékű fejlesztésének és finanszírozásának lehetőségét (az európai strukturális és beruházási alapok támogatásával), amelyek nemzeti szintű strukturális reformokhoz vezethetnek.
Az értékelés összességében megállapítja, hogy az Erasmus+ a félidőre elérte vagy meghaladta a jogalapban rögzített mutatók többségét. Az igény messze meghaladja a finanszírozási lehetőségeket. A jövőre nézve az értékelés – a többéves pénzügyi keret sérelme nélkül – megállapítja, hogy a program képes egy megnövelt költségvetés felvételére. Ha erre sor kerül, javasolt a program különböző területei közötti megoszlást úgy módosítani, hogy nagyobb teret kapjanak azok a szektorok, ahol a megnövelt költségvetéssel a leghatékonyabban érhetők el eredmények. Megállapítható, hogy az elkövetkezendő évek Erasmus+ tevékenységeiben való részvétel növelése tekintetében nagy potenciállal rendelkeznek az iskolai oktatással, szakképzéssel és a fiatalokkal kapcsolatos tevékenységek, amelyeknél a programok hatása igazolható volt, a költségvetésből való kisebb részesedés miatt azonban a hatás nem volt olyan széles körű, mint a felsőoktatásban.
·2018-tól új intézkedések és tevékenységek indulnak az Erasmus+ keretében az iskolai tanulók, a szakképzésben részt vevők és a gyakorlati szakmai oktatásban részt vevők rendelkezésére álló mobilitási lehetőségek számának növelésére.
·A Bizottság az európai identitás oktatás és kultúra révén történő megerősítéséről szóló közleményében 7 közzétette, hogy a jövőben bővíteni kívánja az Erasmus+ programot a tanulók minden kategóriája (tanulók, hallgatók, gyakornokok, gyakorlati szakmai oktatásban részt vevők stb.), valamint a tanárok számára, 2025-re megkettőzve a résztvevők számát és erősítve a hátrányos környezetből érkezők bevonását 8 .
A közelmúltban indult csak el a mesterszakos tanulmányokra vonatkozó diákhitelgarancia-eszköz. Az első kedvezményezettek visszajelzései pozitívak. Az eszközzel kapcsolatos mennyiségi várakozások azonban az indulás késedelme, a pénzügyi intézmények érdeklődésének hiánya és a hallgatók információhiánya miatt eddig nem teljesültek.
·A Bizottság 2020-ig csökkenteni kívánja a mesterszakos tanulmányokra vonatkozó diákhitelgarancia-eszközhöz rendelt éves költségvetési keretet, anélkül, hogy módosítaná az egyéb felsőoktatási tevékenységekhez rendelt teljes keretet.
Európai uniós hozzáadott érték és relevancia
Az eredmények fényében az értékelés kiemeli az értékelés tárgyát képező programok kétségtelen európai hozzáadott értékét 9 . Ennek forrása a finanszírozott tevékenységek nagy mennyisége és széles köre, a tanulási mobilitáshoz való igazságosabb hozzáférés, a legjobb gyakorlatok alkalmazásának általánossá tétele, az európai uniós integráció elmélyítése és a program nyilvánvaló nemzetközi dimenziója. A hasonló tevékenységeket finanszírozó egyéb, nemzeti szintű programok a mennyiség és a tartalom köre tekintetében is jelentősen szűkebbek. Valószínűtlen, hogy képesek lennének az Erasmus+ által nyújtott finanszírozás helyébe lépni.
Az értékelés megállapította, hogy az Erasmus+ program az elődeinél jobban illeszkedik az uniós szakpolitikákhoz, és kellően rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon az Unió szintjén felmerülő új szükségletekhez, mint például a társadalmi befogadás fokozása és az erőszakos radikalizálódás megakadályozása 10 . A program hatásának maximalizálása érdekében az értékelés javasolja a prioritások pontosabb meghatározását és számuk csökkentését.
·A jelenlegi programban nagyobb hangsúlyt kapott a társadalmi befogadást erősítő fellépés, a párizsi nyilatkozat 11 , az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer és az EU ifjúsági stratégiája 12 új, kiemelt jelentőségű területei, valamint az Új európai készségfejlesztési program 13 nyomán.
·A programnak a jövőben is hozzá kell járulnia az Unió politikai prioritásainak megvalósításához, miközben meg kell őriznie rugalmasságát a szükséges korrekciók végrehajtásához, valamint relevanciáját a részt vevő országok számára. Indokolt lenne, hogy egyes intézkedések, különösen a partneri együttműködést támogatók, kevesebb prioritásra koncentráljanak.
A program záró értékelése az Erasmus+ programon belül a felsőoktatásban és a szakképzésben megvalósuló innováció ösztönzésére bevezetett, széles körű tudásfejlesztési szövetségek és ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek értékelésére is kiterjed majd. E tevékenységek megvalósulása nem érte el a félidős értékeléshez szükséges szintet.
·A Bizottság 2020-ig folytatja a nem az innovációt ösztönző, hanem elsősorban az együttműködést és cserét előmozdító projektek eltérő projektkezelési módszereinek egységesítését.
·Az új programban ki kell térni az innováció fokozására szolgáló módszerekre.
Az értékelés megjegyzi továbbá, hogy lehetőség lenne célzottabb intézkedések bevezetésére a Jean Monnet tevékenységek relevanciájának és a program hozzáadott értékének növelésére a felnőttoktatási szektorban.
Az európai uniós témakörök oktatása és kutatása mára viszonylag elterjedtté vált a felsőoktatásban. Az elmúlt tíz év gazdasági és politikai válságai nyomán azonban szükség van az európai integráció jobb megismerésére és az Európához tartozás érzésének erősítésére a legfiatalabb generációkban.
·A jövőben a Jean Monnet tevékenységeket át lehetne alakítani úgy, hogy szélesebb célcsoport (köztük iskolák) számára legyenek alkalmasak, és hozzájáruljanak a közös európai értékek tudatosításához.
Az értékelés kiemeli, hogy a jelenleg a népesség széles körét megcélzó felnőttoktatási szektorban kifejtett hatás az ágazat elaprózottsága és sokfélesége miatt felhígul.
·A Bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne az uniós támogatást a transznacionális tevékenységekre összpontosítani a felnőttoktatási szektorban.
Koherencia
Az értékelés megállapította, hogy magas fokú komplementaritás áll fenn az Erasmus+ és más releváns európai uniós szakpolitikák és programok (pl. az Európai Szociális Alap és a Horizon 2020) között. Bár a szinergia mértéke változó, kiemelendő, hogy az értékelés nagyon kevés átfedést talált 14 .
Az elődeihez képest nagy fokú belső koherencia az egész életen át tartó tanulás szem előtt tartásából ered. A (nemzeti szinten) gyakran elkülönítve kezelt területek egyetlen uniós programban történő szerepeltetése a jelek szerint fokozza a komplementaritást és a nemzetközi szemléletet 15 .
Nagy mértékben nőtt az Erasmus+ programon belüli, szektorok közti együttműködés (az előző programokhoz képest +23 százalékponttal). Az együttműködési projektek túlnyomó többségében mára már legalább egy olyan szervezet is részt vesz, amely másik szektorhoz tartozik. Az Erasmus+ program keretében fokozatosan megvalósul az oktatási és képzési ágazat, valamint a civil társadalom közötti együttműködés.
Az értékelés kiemeli, hogy amint azt a hatásvizsgálat feltételezte, a programnak egyértelműen jót tett a struktúra leegyszerűsítése, a tevékenységek három fő tevékenység szerinti csoportosítása (egyéni mobilitás, együttműködés és szakpolitikai reformok támogatása). Az egységes elnevezés növelte a program láthatóságát, ami mindegyik szektor számára előnyt jelentett. A kis országok, valamint a közép- és kelet-európai országok bevonásának növelésével javult a programon belüli földrajzi egyensúly.
A sport terén a koherencia további növelésére nyílik lehetőség. Érdemi eredmények csak akkor várhatók, ha az erőforrások nem oszthatók túl sok részre.
·A Bizottság növelni kívánja a sporttal kapcsolatos egyes tevékenységek koncentráltságát, elsősorban a társadalmi befogadás terén, és csökkenti az ifjúsági tevékenységekkel való átfedést.
Hatékonyság és egyszerűsítés 16
Igazolást nyert, hogy az Erasmus+ mobilitási intézkedései — különösen a tanulók mobilitása (melynek költsége az EU számára 15 euró/nap/tanuló) — egyértelműen költséghatékonyak. Kulcsfontosságú kihívás a decentralizált intézkedések hatékonyságának növelése a partnerországokkal, amelyek meghatározott feltételekkel és az EU külkapcsolati alapok keretében elaprózott költségvetéssel rendelkeznek.
Az irányítási költségek (amelyek az Erasmus+ költségvetésének 17 6 %-át teszik ki) észszerűek, különösen a hasonló nemzeti programokkal összevetve (átlagosan 14 %), bár nagyobb méretgazdaságosság is elérhető lett volna. Ennek megfelelően 2020-ra a hatékonyság további növelése várható.
Ami az egyszerűsítést illeti, az Erasmus+ integrált jellege lehetővé teszi más szektorokhoz tartozó eszközök igénybevételét a pályázáshoz, nyomon követéshez, ellenőrzéshez és az eredmények közzétételéhez. A megelőző és a jelenlegi program közötti nehéz átmeneti időszak után mára széles körű egyetértés alakult ki arról, hogy az Erasmus+ jelentős fejlődésen ment keresztül (pl. pályázás leegyszerűsítése, digitalizálás, szakképzési mobilitási tanúsítvány, online nyelvi támogatás 18 ), de szükség van az eljárások és az informatikai eszközök könnyebb kezelhetőségének biztosítására, hogy a végrehajtó szervek és a kedvezményezettek adminisztrációs terhei a kapott támogatás összegével arányosan csökkenthetők legyenek.
·A Bizottság 2018-tól online űrlapok bevezetésével könnyíti meg a pályázást. A fokozatos tökéletesítés a program teljes futamideje alatt folytatódni fog.
·A jövőben a programnak meg kell szilárdítania a hatékonyság terén eddig elért előrelépéseket, különösen az adminisztrációs terhek csökkentését. Ehhez szükség van a pályázati és beszámolási eljárások egyszerűsítésére, az informatikai eszközök nagyobb átjárhatóságának és felhasználóbarát működésének biztosítására, valamint az elszámoltathatóság megőrzése mellett a költségvetés rugalmasságára.
A nemzeti szerveken keresztül történő, decentralizált végrehajtás rendszere mára stabilan kialakult. 2014-ben bevezetésre került egy valóban teljesítményalapú programirányítási szemlélet. Az Erasmus+ nyomonkövetési eredményeinek igazolt javulását javulására építve egyes mutatókat pontosítani szükséges, valamint csökkenteni kell és jobban kell felhasználni a résztvevőktől bekért adatokat.
·A centralizált és decentralizált intézkedések közötti szinergia növelése érdekében javították az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség és a nemzeti hatóságok közötti kommunikációt.
·A Bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne tökéletesíteni az Erasmus+ nyomonkövetési gyakorlatát úgy, hogy azt kiterjesztik az együttműködési projektekre és központosított intézkedésekre, a begyűjtött adatokat pedig adatbányászati eljárásokkal hasznosítják, megalapozott adatokat biztosítva a döntéshozatalhoz.
A külső intézkedésekre vonatkozó eszközökből származó finanszírozással együtt.
HL L 347., 2013.12.20., 50. o.; költségvetés.
A programban részt vevő országok: az EU tagállamai, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Törökország. Partnerországok: egyéb, EU-n kívüli országok.
Munkadokumentum, 5.1.2.1 pont.
Munkadokumentum, 5.1.2.2. pont.
http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/projects
Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén — Az Európai Bizottság hozzájárulása a 2017. november 17-i göteborgi vezetői találkozóhoz, COM(2017) 673.
A többéves pénzügyi keret sérelme nélkül.
Munkadokumentum, 5.5 pont.
Munkadokumentum, 5.2. pont.
Nyilatkozat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról, Párizs, 2015. március 17.
A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer megvalósításáról, HL C 417., 2015.12.15., 25. o.; Tanácsi állásfoglalás a 2016–2018-as időszakra szóló, külön uniós ifjúsági munkatervről, HL C 417., 2015.12.15., 1. o.
COM(2016) 381, 2016. június 10.
Munkadokumentum, 5.3.2 pont.
Munkadokumentum, 5.3.1 pont.
Munkadokumentum, 5.4 pont.
Az operatív költségvetésből fenntartott nemzeti ügynökségek irányítási költségeivel együtt.
https://erasmusplusols.eu/