Vezetői összefoglaló

A 904/2010/EU rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A héacsalás állandó problémát jelent uniós szinten, hiszen az ebből származó bevételkiesést 160 milliárd EUR-ra becsülik, amely összegből 40–60 milliárd EUR a határokon átnyúló héacsalásnak tudható be. Ez a helyzet a héairányelvben előírt „átmeneti héaszabályozás” jól körülhatárolható gyenge pontjaiban gyökerezik, amely megengedi, hogy az árukat és szolgáltatásokat héamentesen értékesítsék az Unión belüli kereskedelemben. A javaslat három fő problémával foglalkozik:

·a Közösségen belül „eltűnő kereskedő” útján elkövetett csalás („körhintacsalásként” is ismert), amikor is egy határokon átnyúló termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás vevője héamentesen vásárol árukat vagy szolgáltatásokat, majd úgy számítja fel a héát, hogy nem fizeti be azt az adóhatóságoknak, miközben az ő vevője levonhatja az adót;

·a használt gépjárművek értékesítésekor elkövetett csalás, amikor is csak a különbözet adóköteles, és nem az értékesítés teljes összege; és

·a 42-es és 63-as eljáráskóddal végzett vámeljárásokat érintő csalás, amelyek esetében az általános héaszabályozással ellentétben nem kell megfizetni a héát a behozatal szerinti országban, mivel az árukat egy másik tagállamban lévő vállalkozásnak szállítják.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A kezdeményezések célja az, hogy hatékonyabb és eredményesebb eszközöket adjon az adóigazgatások kezébe, amikor a héacsalás határokon átnyúló helyzetekben előforduló három fő formája ellen lépnek fel. Az információk jobb felhasználásának és a hatóságok közötti megosztásának, valamint az Eurofisc megerősítésének köszönhetően a tagállamok adóigazgatásai jobban tudják majd azonosítani a csalókat, fel tudják számolni a csalásokat, végső soron pedig egyenlő versenyfeltételeket tudnak majd biztosítani a vállalkozások számára.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?

Bár a héa kezelése, beszedése és ellenőrzése elsősorban a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik, a héacsalás gyakran az egységes piacon belül lebonyolított határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódik. A csalások negatívan befolyásolják az egységes piac működését, és súlyos bevételkiesést okoznak az uniós költségvetésben. Ezért az EU együttműködési eszközöket vezetett be, amelyek az adóigazgatások közötti információcserét szervezik meg, és támogatják a közös ellenőrzési tevékenységeket, továbbá létrehozta az Eurofiscet. Ezen eszközök hatékonyságának uniós szinten történő javítása – különösen az Eurofisc megerősítésén keresztül – jóval nagyobb értéket képvisel, mint ami tagállami szinten elérhető lenne.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? 

A hatásvizsgálat öt fő cselekvési lehetőséget azonosított, amelyek további alintézkedésekre bonthatók. Mindegyik lehetőség – amelyek együttesen egy intézkedéscsomagot alkotnak – javítaná a határokon átnyúló héacsalásokkal kapcsolatos helyzetet:

·a közös adatfeldolgozás és adatelemzés bevezetése az Eurofisc keretében;

·az adóigazgatások új együttes fellépései az ellenőrzés területén, és ezek koordinációjának javítása az Eurofisc keretében;

·az információk és hírszerzési adatok cseréjének kialakítása az Eurofisc keretében a tagállamok adóigazgatásai között, uniós szinten pedig a bűnüldöző hatóságok között;

·a gépjármű-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférés javítása;

·a 42-es és 63-as eljáráskóddal végzett vámeljárásokkal kapcsolatban a héaregisztrációs és váminformációs adatok megosztása a vámhatóságok és adóhatóságok között.

Ki melyik alternatívát támogatja?

A tagállamok támogatják a közös adatfeldolgozás megvalósítását, valamint a 42-es és 63-as eljáráskóddal végzett vámeljárásokat érintő csalás elleni fellépést célzó intézkedések bevezetését. A gépjármű-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférés biztosítása kisebb mértékben ugyan, de szintén elnyerte a tagállamok támogatását.

Más érdekelt felek az új automatikus információcsere, valamint az adóhatóságok és bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés új formáinak bevezetését részesítették előnyben. Az érdekelt felek támogatták az Eurofisc nagyobb szerepvállalását, és általában pozitívan ítélték meg a közös ellenőrzéseket.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

Önmagában nem lehetett pontosan értékelni és számszerűsíteni az előnyben részesített fő cselekvési lehetőségek hasznát.

Tagállamok: a kezdeményezésben bemutatott fő cselekvési lehetőségek várhatóan gyorsan és hatékonyan fogják javítani a határokon átnyúló héacsalásokkal kapcsolatos helyzetet, és ezért növelni fogják a héabevételeket.

Vállalkozások: a csalók elleni célzottabb fellépés csökkentheti az Unión belüli kereskedelemben részt vevő vállalkozások megfelelési költségeit.

Egységes piac: a kezdeményezés várhatóan pozitív hatást gyakorol majd az egységes piac működésére, mivel a héacsalás elleni küzdelem Unió-szerte biztosítani fogja a szabálykövető vállalkozások számára az egyenlő versenyfeltételeket. 

A környezeti és társadalmi hatások nem jelentősek.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)?

Vállalkozások: nincsenek többletköltségek. A javaslat megteremti a feltételeket a már rendelkezésre álló információk jobb felhasználásához és elemzéséhez.

Tagállamok: a közös adatfeldolgozás bevezetése nem jár majd többletköltségekkel, hiszen ezeket a költségeket a Fiscalis program fedezi. A gépjármű-nyilvántartási adatok és a váminformációk már rendelkezésre állnak. Informatikai fejlesztésekre lesz szükség ahhoz, hogy az adóigazgatások automatikus hozzáférést kapjanak az információkhoz, ezek azonban csak kisebb mértékűek lesznek. A költségüket viszont nem lehet megbecsülni, mivel nem találhatók aktuális összehasonlító adatok, illetve a tagállamok nem szolgáltattak ilyen adatokat.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A vállalkozásokat, kkv-kat és mikrovállalkozásokat várhatóan nem érinti negatívan a kezdeményezés, hiszen az nem jár semmilyen adminisztratív teherrel és megfelelési költséggel.

A kiegyenlítettebb versenyfeltételek és az egységes piac jobb működése előnyhöz juttatják majd ezeket a vállalkozásokat. 

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

Bár a cselekvési lehetőségek közül néhány fejlesztési költségeket von maga után, a tagállamok költségvetéseinek előnyük származik majd a héacsalás elleni küzdelem érdekében életbe léptetett új eszközökből. Nem lehet pontosan számszerűsíteni ezt a nyereséget, mindazonáltal nettó haszonnal lehet számolni.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

A javaslat a héával kapcsolatos információk újfajta cseréjéhez és közös feldolgozásához vezet majd, ami személyes adatokat is érinthet. Ennek hatása lehet az alapvető jogokra. Azonban a kezdeményezésben tervbe vett új információcsere és adatfeldolgozás szigorúan arra a körre fog irányulni és korlátozódni, ami a kezdeményezés célkitűzéseinek teljesítéséhez, azaz a határokon átnyúló héacsalás elleni hatékony küzdelemhez szükséges.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?  

A 904/2010/EU rendelet 59. cikke alapján a rendelet alkalmazását ötévente felül kell vizsgálni. Emellett a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal a rendelet alkalmazásával kapcsolatban rendelkezésükre álló összes információt (49. cikk), valamint többek között az éves statisztikákat.