Vezetői összefoglaló
|
Hatásvizsgálat a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság létrehozásáról szóló egyezményre irányuló tárgyalások megkezdésének engedélyezéséről szóló ajánlásról
|
A. A fellépés szükségessége
|
Miért? Milyen problémát kell megoldani?
|
Az elmúlt években a beruházó és állam közötti vitarendezés kereskedelmi és beruházási megállapodásokba foglalását egyre több nyilvános vizsgálat és kérdésfelvetés övezte. A választottbíráskodás elvein alapuló, ad hoc beruházó és állam közötti vitarendezésből fakadó problémák közé sorolják, hogy hiányzik belőle vagy csak korlátozott mértékben jellemző rá a legitimitás, a következetesség és az átláthatóság, valamint hogy nincs lehetőség a felülvizsgálatra. E korlátok kezelése érdekében az EU 2015 óta azt a megközelítést követi, hogy a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszernek az uniós kereskedelmi és beruházási megállapodásokba foglalása útján intézményesíteni kell a beruházási viták rendezésének rendszerét. Ugyanakkor bilaterális jellege miatt a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer nem képes a fent említett problémák teljes körű kezelésére. Ezenkívül minél több beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert foglalunk uniós megállapodásokba, azok igazgatása annál bonyolultabbá válik a Bizottság számára, és annál több költséget jelent az EU költségvetésének, amely a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer működési költségeinek egy részét fizetni fogja.
|
Mi a kezdeményezés várható eredménye?
|
A kezdeményezés célja a beruházási viták rendezésére szolgáló olyan keret kialakítása, amely állandó, független és legitim; kiszámítható, következetes ítélkezési gyakorlatot folytat; lehetővé teszi a határozatokkal szembeni jogorvoslatot; költséghatékony; átlátható és eredményes. Arra törekszik, hogy összhangba hozza az Unió beruházási viták rendezésére vonatkozó szakpolitikáját az Uniónak a nemzetközi kormányzás és a nemzetközi vitarendezés más területein alkalmazott, a multilaterális megoldásokat előnyben részesítő globális megközelítésével.
|
Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?
|
A beruházási viták rendezésének multilaterális reformját nem lehetne tagállami szinten végrehajtani, mivel ebben az esetben az nem vonatkozna valamennyi meglévő beruházási szerződésre, és kihagyná azokat, amelyeket az EU kötött meg. A tagállamok nem rendelkeznek hatáskörrel minden olyan kérdésben, amelyekkel ez a kezdeményezés foglalkozik, és amelyek az EU kizárólagos vagy megosztott hatáskörébe tartoznak.
|
B. Megoldások
|
Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért?
|
Az 1. alternatíva (az alapforgatókönyv) azt jelenti, hogy az EU továbbra is tárgyalna beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerekről a kétoldalú beruházási megállapodásaiban, míg a beruházó és állam közötti vitarendezés továbbra is létezne mindaddig, amíg az azt alkalmazó szerződések hatályukat nem vesztik.
A 2. alternatíva szerint az EU és a tagállamok újratárgyalnák kétoldalú beruházási megállapodásaikat és az Energia Charta Egyezményt azzal a céllal, hogy hozzáigazítsák az ezekben foglalt vitarendezési rendelkezéseket a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerhez.
A 3. alternatíva szerint a beruházó és állam közötti vitarendezés választottbíráskodási szabályait reformálnák meg úgy, hogy összhangban álljanak a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer elveivel.
A 4. alternatíva állandó multilaterális fellebbviteli bíróság létrehozását irányozza elő.
Az 5. alternatíva állandó multilaterális beruházási bíróság létrehozását tervezi. Az előnyben részesített jellemzőknek megfelelően ez a bíróság elsőfokú bíróságból és fellebbviteli bíróságból állna, és a részt vevő bírákat a munkaterhelés függvényében jelölnék ki. A bírákat meghatározott időtartamra neveznék ki, és magas szintű képzettségi és etikai követelményeknek kellene megfelelniük. Független testület nevezné ki őket, és véletlenszerűen elosztott ügyeken dolgoznának. A fellebbviteli bírósághoz a tények értékelése során elkövetett nyilvánvaló hibák, valamint eljárási hibák és jelentős téves jogalkalmazás esetén lehetne fordulni. A bíróság titkársággal rendelkezne, és az államok későbbi csatlakozás útján is szerződő felekké válhatnának. Mérlegelni kell a kkv-knak és a fejlődő országoknak nyújtandó esetleges támogatást. A költségeket a szerződő felek fejlettségi szintjét figyelembe véve kellene felosztani, és nem kellene kizárni a felhasználókra kivetett díjak lehetőségét sem.
A 6. alternatíva szerint a beruházásvédelem multilaterális anyagi szabályairól lehetne tárgyalni, ami szélesebb keretet adna a multilaterális vitarendezési rendelkezésekről szóló tárgyalásnak.
A 7. alternatíva szerint javítani kellene a beruházó és állam közötti vitarendezést a kétoldalú uniós beruházási megállapodásokban és az Energia Charta Egyezményben.
A 8. alternatíva szerint a beruházó és állam közötti vitarendezés fokozatosan hatályát vesztené, és a külföldi befektetők és a fogadó állam közötti vitákban a fogadó állam hazai bíróságai határoznának.
|
Ki melyik alternatívát támogatja?
|
A nonprofit ágazat széles körben támogatja azokat az elveket, amelyekre az állandó multilaterális beruházási bíróság létrehozásának alternatívája épül, nevezetesen az állandóságot, a függetlenséget, valamint a bíráknak a vitás felektől való függetlenségét és távolságtartását. Az üzleti csoportok látják az ebben az alternatívában rejlő lehetőségeket, de attól tartanak, hogy a bírák kinevezésének új rendszerével értékes szakértelem veszhet el, valamint hogy a fellebbezés lehetősége hosszadalmasabbá teheti az eljárásokat. A tudományos körök és a gyakorló jogászok általában a jelenlegi rendszer olyan irányú reformját támogatják, amely által az összhangba kerül a hazai és nemzetközi igazságszolgáltatási rendszerek elveivel.
|
C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai
|
Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?
|
A valamennyi al-alternatíva jellemzőit egyesítő beruházási vitákkal foglalkozó multilaterális mechanizmus létrehozása növelné a beruházási viták rendezésének legitimitását azáltal, hogy elválasztaná a bírákat a vitás felektől és garantálná azok függetlenségét. Az eljárásokat egyszerűsítenék, ezzel költségeket takarítanának meg a beruházók és az államok számára. A bíróság állandósága hozzájárulna az ítélkezési gyakorlat kiszámíthatóságának fokozásához, ami felgyorsítaná a határozathozatalt is, sőt akár megelőzhetné maguknak a vitáknak a kialakulását is. A fellebbviteli bíróság hozzájárulna a jogi szabályszerűséghez és javítaná a következetességet.
A multilaterális beruházási bíróság globális szinten kezelné a beruházó és állam közötti vitarendezés során felmerült kérdéseket, amelyeket a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer csak kétoldalú szinten kezel. Ösztönözné az erős multilaterális együttműködést és a jó globális kormányzást, mivel a bíróság célja az lenne, hogy biztosítsa valamennyi érdekelt ország inkluzivitását, valamint azt, hogy egy ország fejlettségi szintje ne akadályozza a bíróság hatékony igénybevételét. Egyszerűsítené az EU szakpolitikai döntéshozatalát, hiszen fokozatosan felváltaná az uniós megállapodásokban foglalt kétoldalú beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszereket, valamint a tagállamok beruházási szerződéseiben foglalt, beruházó és állam közötti vitarendezési mechanizmusokat.
|
Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?
|
Az előnyben részesített jellemzőkkel létrehozott multilaterális beruházási bíróság éves költségvetési hatásai becslések szerint 5,4 millió EUR körül lennének az EU és a tagállamok számára. Ez a becslés 14 állandó bíró (9 az elsőfokú bíróságon és 5 a fellebbviteli bíróságon) és 42 alkalmazott (bírónként 3 fő alkalmazott) javadalmazását teszi ki, amit észszerű létszámnak tekintenek a működés megkezdéséhez. Ezek a feltevések más nemzetközi bíróságok tapasztalatain és 45 szerződő fél (köztük az EU, a 28 tagállam és 16 harmadik ország) közötti felosztási kulcsokon alapulnak, figyelembe véve a szerződő felek fejlettségi szintjét (az IMF kvótarendszere szerint). A tényleges költségek változhatnak többek között a bírák tényleges száma, a titkárság mérete és a szerződő felek számának függvényében, melyek a jelenlegi szakaszban még nem határozhatók meg pontosan. Ezenkívül ezek a paraméterek idővel változhatnak, így a költségek is módosulhatnak.
Mivel a multilaterális bíróságra irányuló kezdeményezés kizárólag eljárási szabályokkal foglalkozik (pl. vitarendezés), és anyagi jogi szabályokkal nem (amelyeket az alapul szolgáló beruházási megállapodások tartalmaznak), és ezért nem szolgál alapul további ügyek bíróság elé utalásához, a kártérítés fizetéséhez kapcsolódó pénzügyi vonatkozások irrelevánsnak tekinthetők.
|
Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?
|
Az előnyben részesített alternatíva biztosítja majd, hogy a beruházók legitim, független és hatékony vitarendezési rendszert vehessenek igénybe, méretüktől és/vagy árbevételüktől függetlenül. A bírósági eljárások várhatóan rövidebbek lesznek, így kevesebb költséget jelentenek majd a beruházók számára, figyelembe véve, hogy nem kell majd időt fordítani a bírák kinevezésére és a viták célzottabbak lesznek, mivel az anyagi jogi beruházási rendelkezések értelmezése kiszámíthatóbb és következetesebb lesz. A kkv-k további támogatásban részesülhetnek, figyelembe véve ezzel alacsonyabb árbevételüket.
|
Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?
|
A fent ismertetett feltevéseken alapuló becslések szerint a bíróság évente 2,7 millió EUR költséget jelentene a tagállamok költségvetései számára. Ez kevesebb lenne, mint az alapforgatókönyv költsége az EU és a tagállamok költségvetése számára (melyet megközelítőleg 9 millió EUR-ra becsülnek).
|
Lesznek-e egyéb jelentős hatások?
|
A multilaterális beruházási bíróság könnyítené az adminisztratív terheket azáltal, hogy egységes eljárási szabályok szerint központosítaná az összes vitát. Mivel a multilaterális beruházási bíróságra irányuló kezdeményezés kizárólag eljárási szabályokkal foglalkozik, és anyagi jogi szabályokkal nem, a kezdeményezésnek várhatóan nem lesznek vonatkozó környezeti vagy társadalmi hatásai. Kisebb társadalmi hatások várhatók, tekintettel a választottbírák/bírák közössége számára a bíróságnál megnyíló szakmai lehetőségekre. Ugyanez vonatkozik a bíróság titkárságának potenciális alkalmazottai előtt megnyíló szalmai lehetőségekre.
|
D. További lépések
|
Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?
|
A Bizottság rendszeres éves nyomon követést végez majd, amint működésbe lép a multilaterális bíróság. Rendszeresen ellenőrizni fogja az EU által a bíróság költségeihez tett pénzügyi hozzájárulások felhasználását is. A multilaterális beruházási bíróság működésének értékelésére akkor kerül majd sor, amikor már elegendő ideje működik ahhoz, hogy értékelhető adatok álljanak rendelkezésre.
|