INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unióban az aktív korban lévő azon személyek, akik majdani nyugdíjukat ki kívánják egészíteni, számos különböző módon, például ingatlan, életbiztosítás és más hosszú távú befektetési termékek vásárlása révén igyekeznek előre biztosítani nyugdíjas éveik anyagi hátterét. A magánnyugdíjtermékek a nyugdíj-előtakarékoskodás további lehetőségét jelentik. A tagállamok magánnyugdíjpiacainak fejlettsége azonban eltérő, és a magánnyugdíjtermékek sem azonos mértékben megfizethetőek az egyes országokban. Azoknak, akik többet szeretnének megtakarítani nyugdíjas éveikre, a tőkepiaci befektetéseken alapuló, megfelelő magánnyugdíjtermékek nagyobb választékát szükséges biztosítani. További közpolitikai kihívást jelent annak biztosítása, hogy az állami, a foglalkoztatói és magánnyugdíjak kombinációjából származó nyugdíjjövedelem szintje hosszú távon elegendő legyen.

A piac szétaprózottsága megakadályozza, hogy a magánnyugdíj-szolgáltatók a kockázatdiverzifikáció, az innováció és a méretgazdaságosság előnyeit maximális mértékben kihasználják. Ez korlátozza a választékot és a vonzerőt, és növeli az előtakarékoskodók költségeit. Hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a tőkepiacok likviditása és mélysége nem olyan mértékű, mint más olyan joghatóságokban (például az Amerikai Egyesült Államokban), ahol a nyugdíjalapok mint intézményi befektetők nagyobb szerepet játszanak. Ezenkívül egyes meglévő magánnyugdíjtermékek nem rendelkeznek megfelelő jellemzőkkel 1 , továbbá hozzáférhetőségük és tagállamok közötti hordozhatóságuk – a szolgáltatók és a megtakarítók határokon átnyúló minimális tevékenysége miatt – korlátozott.

Egy, a magánnyugdíjakra vonatkozó új uniós kezdeményezés ezért uniós és nemzeti szinten kiegészíthetné a jelenleg hatályos, egymástól eltérő szabályokat azáltal, hogy a további megtakarítási lehetőséget kereső magánszemélyek számára megteremti egy páneurópai nyugdíjtermék kereteit. Ez a keret nem váltja fel, és nem is harmonizálja a meglévő nemzeti magánnyugdíjrendszereket. A csomag a megtakarítani kívánók számára új, önkéntes keretet biztosít az előtakarékoskodáshoz azáltal, hogy biztosítja a fogyasztóvédelem megfelelő szintjét a termék lényeges jellemzői tekintetében. Ugyanakkor a keret eléggé rugalmas lesz ahhoz, hogy lehetővé tegye a különböző szolgáltatók számára, hogy a termékeket az üzleti modelljükhöz igazítsák. Arra fogja ösztönözni a szolgáltatókat, hogy hosszú távon fenntartható módon fektessenek be a reálgazdaságba, különösen infrastrukturális projektekbe és infrastrukturális vállalatokba, megteremtve ezzel a páneurópai magánnyugdíjtermék (a továbbiakban: PEPP) keretében keletkező hosszú lejáratú kötelezettségek forrásait.

Összességében a javaslat egyfajta „minőségi védjegyet” hoz létre az uniós követelményeknek megfelelő magánnyugdíjtermékek számára, és ezáltal elősegíti a fogyasztói bizalom erősödését. A fogyasztók számára a szolgáltatók nagyobb választékát nyújtja majd, a szolgáltatók számára pedig egyenlő versenyfeltételeket biztosít. Emellett a javaslat hozzájárulhat a magánnyugdíjak egységes piacának létrehozásához, és – a fogyasztók érdekében – ösztönözheti a szolgáltatók közötti versenyt.

A Bizottság 2015. szeptemberi, a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terve 2 kimondta, hogy „[a] szerződő aktív hozzájárulását igénylő európai magánnyugdíj olyan szabályozási mintaként szolgálhatna, amelynek használatát – a fogyasztók védelmének megfelelő szintje mellett – a nyugdíjszolgáltatók EU-szerte választhatnák termékeik felkínálásakor. Egy nagyobb, »harmadik pillérbe« tartozó európai nyugdíjpiac az intézményi befektetőknek történő forrásbiztosítást és a reálgazdaságba való befektetést is elősegítené.” A Bizottság a cselekvési tervben azt is bejelentette: „értékelni fogja, hogy létrehozható-e szakpolitikai keret az egyszerű, hatékony és versenyképes magánnyugdíj-szolgáltatások sikeres európai piacának létrehozásához, és el fogja dönteni, hogy szükséges-e uniós jogszabály ennek a piacnak a támogatásához”.

2016. január 19-i állásfoglalásában 3 az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nincsenek elérhető és vonzó, megfelelő kockázatú (hosszú távú) befektetési, valamint költséghatékony és megfelelő megtakarítási termékek a fogyasztók számára. Miközben ismételten hangsúlyozta a befektetők és fogyasztók választási lehetőségei sokféleségének szükségességét, az EP kiemelte, hogy „elő kell segíteni egy olyan környezet kialakulását, amely ösztönzi az innovációt a pénzügyi termékek terén, nagyobb sokféleséget és több előnyt teremtve a reálgazdaság számára, és ösztönzőket biztosítva a befektetésekhez, és amely hozzájárulhat a megfelelő, biztonságos és fenntartható nyugdíjak biztosításához az uniós polgárok számára, mint például egy egyszerű, átlátható kialakítású páneurópai nyugdíjtermék kidolgozása”.

2016. júniusi következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, „gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, és támogatni kell a reálgazdaságba történő beruházásokat a tőkepiaci unió létrehozására vonatkozó terv előmozdítása révén” 4 .

2016 szeptemberében „Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása” című közleményében 5 – az Európai Parlament, a Tanács és az érdekeltek részéről a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatban kifejezésre juttatott erőteljes támogatás fényében – a Bizottság ígéretet tett arra, hogy „megvizsgálja egy egyszerű, hatékony és versenyképes uniós egyéni nyugdíjbiztosítási termékre vonatkozó javaslat lehetőségét”.

Ezt követően „A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata” című közleményében a Bizottság bejelentette, hogy 2017. június végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy páneurópai magánnyugdíjtermékről. „Ez megteremti a páneurópai szinten kezelhető, megfizethető és önkéntes magánnyugdíj-megtakarítások biztonságosabb, költséghatékonyabb és átlátható piacának alapjait. Segít majd kielégíteni a nyugdíj-megtakarításaik megfelelőségét javítani kívánó személyek igényeit, kezelni a demográfiai kihívást, kiegészíteni a meglévő nyugdíjtermékeket és -rendszereket, valamint támogatni a magánnyugdíjak költséghatékonyságát azáltal, hogy jó lehetőségeket kínál a magánnyugdíjak hosszú távú befektetésére.” 6

A jelen javaslat egy, a nemzeti rendszerek mellett működő, kiegészítő önkéntes rendszerre irányul, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy páneurópai szinten hozzanak létre magánnyugdíjtermékeket. Célja, hogy a háztartások megtakarításait a hagyományos eszközök, például a takarékbetétek felől a tőkepiacok felé terelje.

A javaslat biztosítani kívánja, hogy a fogyasztók teljes mértékben tisztában legyenek az adott termék lényeges tulajdonságaival. Ami a befektetési politikát illeti, a fogyasztók választhatnak majd egy alapértelmezett, biztonságos befektetési opció és különböző kockázat-hozam profilokkal rendelkező alternatív lehetőségek közül. A fogyasztók számára előnyt jelent majd, hogy a PEPP-termékek az EU-n belül hordozhatók lesznek, költségeik teljes mértékben átláthatóak maradnak, és lehetőség lesz a szolgáltatóváltásra is (a szolgáltatóváltási költségek maximálása mellett).

A javaslat a szolgáltatók széles köre – bankok, biztosítók, vagyonkezelők, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, befektetési vállalkozások – számára kívánja lehetővé tenni PEPP-termékek létrehozását, és tekintetükben egyenlő versenyfeltételeket kíván biztosítani. A PEPP-termékeket – ideértve a velük kapcsolatos tanácsadást is – online lehetne kínálni, azaz nem lenne szükség fiókhálózat igénybevételére; ez megkönnyíti majd a piachoz való hozzáférést. A szolgáltatókat „európai útlevélre” vonatkozó szabályok segítenék az új nemzeti piacokra való belépésben. A termékek kulcsfontosságú elemeinek szabványosítása ugyancsak csökkenteni fogja a szolgáltatók költségeit, és elő fogja segíteni a különböző nemzeti piacokon gyűjtött hozzájárulások egyesítését annak érdekében, hogy az eszközöket uniós szintű befektetésekbe csatornázzák.

Az egyéb elemekkel – például a nyugdíj-hozzájárulások felhalmozásának feltételeivel – kapcsolatos rugalmasság arra szolgál, hogy lehetővé tegye a fogyasztók számára a lakóhelyük szerinti tagállamban rendelkezésre álló nemzeti adókedvezmények igénybevételét, feltéve, hogy a szolgáltatók a PEPP-termékeket az adókedvezményre való jogosultság nemzeti követelményrendszeréhez igazítják.

Annak érdekében, hogy a tagállamokat arra ösztönözzék, hogy nyújtsanak adókedvezményt a PEPP-termékek esetében, a Bizottság e javaslattal párhuzamosan ajánlást fogadott el a magánnyugdíjtermékek – köztük a páneurópai magánnyugdíjtermék – adóügyi kezeléséről.

1.2.A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A nyugdíjak terén az EU a következő főbb kezdeményezéseket fogadta el az elmúlt években:

·1998. évi irányelv a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről 7 ;

·2014. évi irányelv a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságáról 8 , amelynek célja a munkavállalók mobilitásának elősegítése a foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó egyes szabályok által támasztott akadályok csökkentése révén;

·2016. évi irányelv a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről 9 , amely megerősíti a foglalkoztatói nyugdíjalapok irányítására, az információk nyilvánosságra hozatalára és a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó követelményeket.

A Bizottság által a nyugdíjak területén hozott további nem jogalkotási intézkedések között szerepel a „Track and trace your pension in Europe” (Kövesd nyomon a nyugdíjad Európában) elnevezésű projekt 10 , amelynek célja a különböző tagállamokban keletkező személyes nyugdíjjogosultságokra vonatkozó információk követését lehetővé tevő európai nyomonkövetési szolgáltatás létrehozása, továbbá idetartozik a RESAVER projekt 11 is.

A PEPP-javaslat nem érinti a fent említett három irányelvet, mivel azok a foglalkoztatói nyugdíjakkal foglalkoznak. Ami a nem jogalkotási kezdeményezéseket illeti, a PEPP beilleszthető lesz a jövőbeli projektekbe.

1.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat célja, hogy fokozza a magánnyugdíjak Unión belüli elterjedését. A javaslat összhangban van azzal az uniós szakpolitikával, amely a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzésére irányul a nyugdíjakról szóló, 2012. évi bizottsági fehér könyvben 12 is hangsúlyozott adekvát nyugdíjak elérése érdekében. Ezzel összhangban a nyugdíjak megfelelőségéről szóló 2015. évi jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a kiegészítő (azaz a foglalkoztatói és egyéni) nyugdíj-megtakarításokból származó jogosultságok növelése más intézkedések mellett csökkentheti az egyes tagállamokban az állami rendszerekből származó alacsonyabb nyugdíjak hatását. A 2017. évi éves növekedési jelentés arról számolt be, hogy a kiegészítő nyugdíjak széles körű elérhetősége és fokozott igénybevétele kulcsfontosságú szerepet játszhat a nyugdíjjövedelem biztosításában (különösen abban az esetben, ha az állami nyugdíj nem elegendő), ezért azt – a nemzeti környezettől függően – megfelelő eszközökkel támogatni kell.

A javaslat összhangban áll a fogyasztóvédelem erősítésére vonatkozó uniós politikával, különösen azáltal, hogy alacsony kockázatú alapértelmezett befektetési opciót kínál a nyugdíj-előtakarékoskodóknak, előírja, hogy a PEPP-megtakarítók számára – különösen a költségek tekintetében – teljes átláthatóságot kell biztosítani, és lehetővé teszi a költségplafon melletti szolgáltatóváltást.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

2.1.Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke, amely lehetővé teszi a tagállami rendelkezések közelítésére vonatkozó olyan intézkedések elfogadását, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A magánnyugdíjak belső piacának működését jelenleg akadályozza a nemzeti piacok nagy fokú szétaprózottsága és a magánnyugdíjtermékek korlátozott mértékű hordozhatósága. Ez megnehezítheti, hogy a polgárok éljenek alapvető szabadságaikkal. Megakadályozhatja például, hogy valaki egy másik tagállamban vállaljon munkát, vagy másik tagállamban menjen nyugdíjba. Emellett a meglévő magánnyugdíjtermékek szabványosításának hiánya akadályozza, hogy a szolgáltatók éljenek a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának jogával.

A javaslat széles körben szabványosított, valamennyi tagállamban rendelkezésre álló páneurópai terméket hoz létre, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy teljes mértékben igénybe vegyék a belső piac nyújtotta lehetőségeket, mivel biztosítja, hogy a fogyasztók külföldre helyezzék át nyugdíjjogosultságaikat, és több – akár más tagállambeli – nyugdíjszolgáltató közül válasszanak. A javaslat harmonizálja a PEPP alapelemeit: az engedélyezést, a forgalmazást (beleértve a tájékoztatást és a tanácsadást), a befektetési politikát, a szolgáltatóváltást, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást és a hordozhatóságot. A javaslatot a magánnyugdíjtermékek – többek között a páneurópai magánnyugdíjtermék – adóügyi kezeléséről szóló ajánlás 13 egészíti ki. Az ajánlás azt kívánja biztosítani, hogy a PEPP az egyes tagállamokban ne essen kívül a nemzeti adózási ösztönzők hatályán, abban az esetben sem, ha a PEPP alapvető termékjellemzői nem felelnek meg a tagállamok által az adókedvezmény feltételéül előírt valamennyi nemzeti kritériumnak.

2.2.Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUMSZ 4. cikke értelmében a belső piac megvalósítására irányuló uniós fellépést az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritási elv fényében kell értékelni. Meg kell vizsgálni, hogy a javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudnák-e elérni nemzeti jogrendszerük keretében (szükségességi teszt), valamint hogy léptékük és hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók-e (hatékonysági teszt).

Először is, ami a szükségességi tesztet illeti, a tagállamok nem összehangolt erőfeszítései – akár központi, regionális vagy helyi szinten – nem tudják orvosolni a termékek szabályozásának jogi széttagoltságát, ami megfelelési többletköltségeket eredményez a szolgáltatók számára, és gátolja a határokon átnyúló tevékenységet. Például a pénzügyi termékekre vonatkozó értékesítési előírásokról szóló uniós jogszabályok (így a biztosítási értékesítésről szóló irányelv, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv [MiFID II]), valamint a lakossági befektetési csomagtermékekről, illetve biztosítási alapú befektetési termékekről [PRIIP] szóló rendelet 14 ) a magánnyugdíjtermékek többségére nem alkalmazandók, így ezek a termékek a nemzeti jogszabályok hatálya alá tartoznak.

Mivel a magánnyugdíjtermékekre így kizárólag nemzeti szabályozás vonatkozik, a szolgáltatók és a megtakarítók között információs aszimmetria lép fel, különösen a határokon átnyúló viszonylatban. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy a megtakarítók nincsenek kellőképpen tisztában az általuk vásárolt magánnyugdíjtermékek tényleges teljesítményével, vagy nem tudnak szolgáltatót váltani. Amennyiben a nemzeti szintű szolgáltatók nem adnak elegendő információt a megtakarítók számára, ez csökkentheti a magánnyugdíjszolgáltatókba vetett bizalmat, és kevesebb tranzakciót, alacsonyabb szintű nyugdíjpiaci szerepvállalást és rosszabb megtakarítói döntéseket eredményezhet.

A magánnyugdíjtermékek hordozhatósága fontos szempont azon személyek számára, akik másik uniós országba költözve nem kívánnak terméket és szolgáltatót váltani. Azoknak, akik jelenleg költöznek át egy másik tagállamba, az ott működő szolgáltatók által, lényegesen eltérő feltételek mellett kínált másik terméket kell keresniük, és az eredeti megtakarítást nem vihetik tovább. A nemzeti adókedvezmények ösztönöznek a nyugdíj-előtakarékosságra, és a magánnyugdíjak népszerűségének egyik kulcselemét jelentik. A magánnyugdíjtermékek tagállamok közötti hordozhatóságának egyik fő akadálya az ilyen adókedvezmények elvesztése egy másik tagállamba való költözés esetén. A tagállamok önmagukban nem képesek orvosolni a hordozhatósággal kapcsolatos említett problémákat.

Másodsorban, ami a hatékonysági tesztet illeti, az uniós szintű fellépés elősegítheti a piac szétaprózottságából fakadó következmények orvoslását, különösen a költségek tekintetében. Amennyiben nem kerül sor uniós fellépésre, az eszközpool valószínűleg továbbra is kis méretű, nemzeti jellegű marad, a méretgazdaságossági előnyöket nem lehet kihasználni, és a verseny a hazai szolgáltatókra korlátozódik. Ebben az esetben az egyéni megtakarítók nem tudják kihasználni a hatékonyabb működés és a nagyobb eszközpoolból származó nagyobb hozam által lehetővé tett alacsonyabb árak és szélesebb termékskála jelentette előnyöket. A szétaprózottság a szolgáltatók működését is megdrágítja: a nemzeti szabályozás eltérései megfelelési többletköltségeket generálnak. A szolgáltatóknak kevésbé éri meg, hogy más tagállamokban is kínáljanak termékeket, főként a magas költségek miatt. Ezzel szemben egy szabványosított uniós magánnyugdíj várhatóan a nagyobb eszközpool létrehozásának lehetőségén keresztül csökkenti a szolgáltatók költségeit. Egy tanulmány például megállapította, hogy az állandó költségeknek a tagok egy nagyobb csoportjára való terítése 25 %-kal csökkentheti az igazgatási költségeket 15 .

A magánnyugdíjakra vonatkozó uniós jogi keret létrehozása a méretgazdaságosság megteremtése révén – különösen a befektetések és az igazgatás tekintetében – csökkentené a szolgáltatók költségeit. Az uniós magánnyugdíj-keretrendszer elősegítené a szolgáltatók határokon átnyúló működését, mivel lehetővé tenné számukra bizonyos feladatok uniós szintű központosítását (ahelyett, hogy a helyben működő egységeikre bíznák vagy kiszerveznék ezeket). A szabványosítás megkönnyítené a szolgáltatók számára, hogy a több tagállamban működő és az alkalmazottaik számára uniós szintű magánnyugdíj-biztosítási terméket kereső vállalati ügyfelek számára megoldást kínáljanak. Ez a forgalmazás hatékonyságának növekedéséhez is vezethet, például azáltal, hogy digitális csatornákat használnak a magánnyugdíjak értékesítéséhez. A magánnyugdíjakra vonatkozó uniós jogi keretet a pénzügyi technológia területén folytatott uniós szakpolitikai munka kísérheti.

A magánnyugdíjak szélesebb körű igénybevétele hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben megfelelő, az állami és a foglalkoztatói nyugdíjakat kiegészítő bérpótlási arányokat lehessen biztosítani. A biztonságos és jó minőségű magánnyugdíjtermékek nagyobb választéka minden munkavállaló számára előnyös, függetlenül attól, hogy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként dolgozik, és hogy egy másik tagállamban vállalt munkát, vagy sem. A magánnyugdíjak egységes uniós piaca az emberek szélesebb köre számára hozzáférhetővé tenné ezeket a termékeket. Az uniós szabályokban előírt minimális termékelőírások átláthatóságot, egyszerűséget és biztonságot teremtenének a PEPP-megtakarítók számára. A javasolt megoldás egyúttal figyelembe venné az uniós polgárok növekvő mobilitását és a munkavégzés egyre rugalmasabb jellegét.

2.3.Arányosság

Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Magánnyugdíjtermékek elvileg már jelenleg forgalmazhatók minden tagállamban. Piaci potenciáljukhoz képest azonban e termékek nem terelnek elegendő megtakarítást a tőkepiacok felé, és így nem járulnak hozzá megfelelő mértékben a tőkepiaci unió megvalósításához. Ráadásul egyes meglévő magánnyugdíjtermékek tulajdonságai nem kielégítőek, és nem megfelelő mértékű a határokon átnyúló hordozhatóság, valamint a magánnyugdíj-szolgáltatások színvonala sem.

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálatban felvázolt szakpolitikai lehetőségek a következők voltak: az uniós szintű fellépés mellőzése, a PEPP-rendszer bevezetése és a nemzeti magánnyugdíjrendszerek harmonizálása.

Az uniós fellépés mellőzésével járó forgatókönyv nem vezetne a fenti célkitűzések eléréséhez. Ezzel szemben a nemzeti rendszerek harmonizálása lehetővé tenné a célkitűzések elérését, de a nagyon eltérő nemzeti helyzetek teljes harmonizációját tenné szükségessé – a magánnyugdíjak rendszere néhány tagállamban jól kidolgozott, másokban nem. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ennek az opciónak a megvalósítása túl nagy terhet jelent. Célszerű tehát javaslatot tenni egy, az EU egészére kiterjedő magánnyugdíjtermékre vonatkozó, a meglévő nemzeti rendszereket kiegészítő PEPP-keretrendszerre.

A hatásvizsgálat során a Bizottság értékelte a PEPP legfontosabb jellemzőinek és az ajánlott elemek adózással kapcsolatos következményeinek lehetőségeit is. A forgalmazás, a befektetési politika, a szolgáltatóváltás és a határokon átnyúló elemek tekintetében a legfontosabb jellemzők úgy kerültek kialakításra, hogy azok biztosítsák a fogyasztók megfelelő védelmét, és vonzóvá tegyék a keretrendszert a majdani PEPP-szolgáltatók számára. A forgalmazás tekintetében például jelentős mértékben az ágazati szabályokat kellene alkalmazni. A befektetési politika tekintetében az alapértelmezett opció tőkevédelmet ír elő, a szolgáltatók azonban alternatív befektetési lehetőségeket is javasolhatnának. A szolgáltatóváltás megengedett, de a váltás gyakorisága korlátozott lenne. A határokon átnyúló hordozhatóság és kínálat tekintetében a javasolt opció a nemzeti részalapok más tagállamba költözés esetén történő létrehozásának technikáján alapul (ezt a technikát alkalmazzák jelenleg egyes foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények), azonban a PEPP-megtakarítók érdekében további egyszerűsítéseket tartalmaz.

A PEPP okozta adminisztratív teher korlátozott lenne, mivel a javaslat a biztosítók, a nyugdíjalapok, a befektetési vállalkozások, a vagyonkezelők és a bankok meglévő portfóliójának új termékkategóriával való kiegészítésével jár, e szervezetek mindegyikét a meglévő szabályozási keretek alapján pedig már jelenleg is felügyelik a nemzeti illetékes hatóságok. A hatóságok új jelentéstételi követelményeket írhatnak elő a szolgáltatók számára a PEPP szolgáltatása és különösen a PEPP határokon átnyúló forgalmazásának nyomon követése tekintetében. Ennek az adminisztratív tehernek arányosnak kell lennie a PEPP határokon átnyúló szolgáltatása jelentette kockázatokkal, lehetővé tenné a piac nyomon követését, a megfelelő felügyeletet, és hozzájárulna a fogyasztóvédelemhez.

2.4.A jogi aktus típusának megválasztása

Az EUMSZ 114. cikke rendeletek és irányelvek formájában egyaránt lehetővé teszi jogi aktusok elfogadását. Az alábbiakban ismertetett okokból a Bizottság a rendelet által történő szabályozás mellett döntött.

Mivel először is a rendelet valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, lehetővé teszi a PEPP gyorsabb bevezetését, és elősegíti a nyugdíjcélú megtakarítások és a befektetések szintjének növelésére irányuló, a tőkepiaci unió keretében megfogalmazódó igények gyorsabb teljesítését.

Másodszor, mivel a javaslat harmonizálja a PEPP-termékek alapvető jellemzőit, külön nemzeti szabályokat ezekre nem kell alkalmazni, ezért ez esetben a rendelet az irányelvnél megfelelőbb eszköznek tűnik. Azok az elemek azonban, amelyek kívül esnek a javaslat hatályán (pl. a felhalmozási szakaszban érvényesülő feltételek), természetesen nemzeti szabályozás hatálya alá tartoznának.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

3.1.Konzultáció az érdekelt felekkel

A Bizottság 2016 júliusa és októbere között nyilvános konzultációt tartott az uniós magánnyugdíjakról (a konzultáció részeként nyilvános meghallgatásra is sor került), melynek során összesen 585 hozzájárulást kapott az érdekelt felek széles körétől 16 . A válaszokból kiderült, hogy a magánszemélyek az EU egész területén komolyan érdeklődnek az egyszerű, átlátható és költséghatékony magánnyugdíjtermékek iránt. A nyilvános konzultáció során a szakemberektől is kért a Bizottság az uniós magánnyugdíj-keretrendszer és a PEPP megvalósíthatóságával kapcsolatos visszajelzéseket. A szakma összességében úgy véli, hogy a PEPP-keretrendszer jó lehetőséget kínál egy új nyugdíjtermék kifejlesztésére, és néhány szakember már most készül a PEPP bevezetésére.

3.2.Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A javaslat a Bizottság megbízásából az Ernst & Young által az európai magánnyugdíj-keretrendszerről készített tanulmányon alapul. A 2017 júniusában elkészült tanulmány mindenekelőtt az egyes tagállamokban érvényesülő adózási követelmények és egyéb jogi előírások tükrében vizsgálja egy ilyen rendszer bevezetésének lehetőségét, valamint értékeli a PEPP piaci potenciálját. A tanulmány fő következtetése az, hogy a tagállami adórendszerek rendkívül eltérőek, ezért fontos, hogy az uniós PEPP-keretrendszer rugalmasan tudjon alkalmazkodni a nemzeti kritériumokhoz. A tanulmány ezenkívül arra a következtetésre jutott, hogy a PEPP bevezetésével az uniós magánnyugdíjpiac 0,7 billió EUR-ról 2030-ra 2,1 billió EUR-ra nőhet, míg a PEPP nélkül csak 1,4 billió EUR-ra nőne (feltételezve, hogy a PEPP-re is vonatkoznának a magánnyugdíjtermékekre jelenleg alkalmazott nemzeti adókedvezmények).

A javaslat továbbá az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) a magánnyugdíjtermékek egységes uniós piacának kialakítására vonatkozó szakvéleményén 17 alapul. A szakvélemény Az egységes magánnyugdíjpiac felé című, korábbi, előzetes EIOPA-jelentésre 18 épül. Szakvéleményében az EIOPA a következőket ajánlja:

·a PEPP bevezetése a nemzeti rendszerek harmonizálása helyett; valamint

·a PEPP legfontosabb jellemzőinek uniós szinten történő meghatározása, bizonyos egyéb, az adózás szempontjából érzékeny elemek meghatározásának nemzeti hatáskörben hagyásával.

A szakvélemény mindenekelőtt a biztonságos, alapértelmezett befektetési opciót és a PEPP-megtakarítók átlátható tájékoztatására vonatkozó részletes követelményeket ajánlja a legfontosabb jellemzők közé sorolni. A javaslat összhangban van ezekkel az ajánlásokkal.

Végezetül a javaslat a következőkre épül:

·az OECD tanulmánya az OECD-beli és az EU-beli finanszírozott magánnyugdíj-rendszerek adóügyi kezeléséről; 19

·a Bizottság és az OECD közös projektje az adózásról, a pénzügyi ösztönzőkről és a nyugdíjcélú megtakarításokról; 20

·az OECD tanulmánya a magánnyugdíjak szabályozásának alapelveiről; 21 valamint

·az Oxera tanulmánya a magánnyugdíjtermékekbe befektető megtakarítók pozíciójáról az EU 14 tagállamában. 22

3.3.Hatásvizsgálat

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2017. május 22-én kedvező véleményt 23 adott ki a PEPP-javaslatról, módosítva május 2-án kiadott első, negatív véleményét 24 . A testület javasolta, hogy a hatásvizsgálat helyezzen nagyobb hangsúlyt a PEPP legfontosabb jellemzőinek elemzésére, és ismertesse részletesebben, hogy a PEPP legfontosabb jellemzői hogyan viszonyulnak a meglévő magánnyugdíjtermékek főbb jellemzőihez.

A testület továbbá a PEPP bevezetését előirányzó opció hatásának részletesebb számszerűsítését és az alapul szolgáló feltételezések tisztázását is kérte. A hatásvizsgálat végleges változata e kéréseket a következők révén teljesíti:

·részletezi a PEPP jellemzői tekintetében felmerült különböző lehetőségeket;

·kifejti, miképpen alapulnak a választott megoldások a legmagasabb piaci penetrációs indexszel rendelkező, már meglévő magánnyugdíjtermékek jellemzőin; valamint

·számszerűsíti a PEPP bevezetésének a magánnyugdíjpiac volumenére és a tőkepiacokra gyakorolt, várt hatását.

A javaslat összhangban áll a hatásvizsgálat következtetéseivel 25 .

A hatásvizsgálatban vizsgált általános szakpolitikai alternatívák a következő lehetőségeket tartalmazták:

·az uniós fellépés elmaradása;

·PEPP-keretrendszer bevezetése; vagy

·a nemzeti magánnyugdíjrendszerek harmonizálása.

Az első lehetőség választása esetén továbbra is fennmaradnának a feltárt hiányosságok (a nemzeti tőkepiacok szétaprózottsága, a meglévő magánnyugdíjtermékek elégtelen jellemzői, valamint a határokon átnyúló hordozhatóság és szolgáltatásnyújtás korlátozásai). Ezzel szemben a harmadik lehetőség orvosolná ezeket a hiányosságokat. Ez azonban magában foglalná a magánnyugdíjakra vonatkozó nemzeti adórendszerek harmonizálását is, amihez a tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség. Ezenkívül a szolgáltatók számára jelentős megfelelési költségek merülnének fel: egyrészt valamennyi magánnyugdíjterméküket hozzá kellene igazítaniuk az új rendszerhez. Emellett ez a rendszer folyamatosan és akár jelentősen eltérne azoktól az ágazati szabályozásoktól, amelyek keretében a szolgáltatók más pénzügyi termékeiket forgalmazzák.

A hatásvizsgálat ezért arra a következtetésre jutott, hogy a második szakpolitikai lehetőséget kell előnyben részesíteni, mivel az olyan új harmonizált páneurópai keretet kínál, amely kiegészíti a meglévő nemzeti rendszereket, és a túlzott megfelelési költségeket kiküszöbölő célzott megoldások alkalmazásával igyekszik orvosolni a feltárt hiányosságokat.

A PEPP-keretrendszernek pozitív gazdasági hatása lenne. Az Ernst & Young tanulmánya szerint a PEPP bevezetésével az uniós magánnyugdíjpiacon kezelt eszközök volumene 0,7 billió EUR-ról 2030-ra 2,1 billió EUR-ra, míg PEPP nélkül csak 1,4 billió EUR-ra nőne, feltételezve, hogy a PEPP-re is vonatkoznának adókedvezmények.

Társadalmi hatása is kedvező lenne, mivel több nyugdíjba vonuló számára adna lehetőséget arra, hogy egyéb nyugdíjjövedelmüket a PEPP-ből származó forrásokkal egészítsék ki, és ezáltal megfelelőbb szintű nyugdíjat érjenek el. Különösen a nem szabványos foglalkoztatásban lévő munkavállalók, az önálló vállalkozók és a mobil munkavállalók körében gyakorolna jelentős hatást, mivel ezek a csoportok csak korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá az állami vagy foglalkoztatói nyugdíjrendszerekhez. A pozitív társadalmi hatás erőteljesebb lenne azokban a tagállamokban, ahol jelenleg korlátozott választékban állnak rendelkezésre a magánnyugdíjtermékek, és korlátozott mértékben veszik igénybe ezeket.

Nem várhatók jelentős környezeti hatások, jóllehet amennyiben a szolgáltatók ösztönzést kapnak arra, hogy befektetéseik során figyelembe vegyék a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket (ehhez kapcsolódó közzétételi követelményekkel), a fenntarthatóság tekintetében pozitív hatások keletkezhetnek.

3.4.Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, különösen a személyes adatok védelméhez való jogot, a tulajdonhoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőséget. Hozzájárul a Charta 38. cikkében megfogalmazott célokhoz, amennyiben elősegíti a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítását.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat hatással van az uniós költségvetésre. Az európai felügyeleti hatóságok számára keletkező újabb feladatok a források növelését, valamint egyes, a működéssel kapcsolatos beruházásokat tesznek szükségessé. E feladatok közé tartoznak a következők:

·a PEPP engedélyezése;

·új útmutatások kidolgozása; és

·az összes engedélyezett PEPP-et tartalmazó központi nyilvántartás kialakítása.

Ezek költségei 2019-ben 1 000 000 EUR-t tehetnek ki, beleértve a működéssel kapcsolatos egyszeri beruházásokat is; 2021-re évente összesen mintegy 1 200 000 EUR költség várható. Az európai felügyeleti hatóságok jelenlegi társfinanszírozási szabályai értelmében e finanszírozás 40 %-a az uniós költségvetés részét képezi, amely így nem haladja meg a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretben meghatározott előirányzatokat.

5.TOVÁBBI ELEMEK

5.1.Végrehajtási tervek, nyomon követés, értékelés és jelentéstétel

A rendelet hatálybalépését követően a Bizottság figyelemmel fogja kísérni a célkitűzésekre vonatkozó főbb középtávú teljesítménymutatókat. Ezek a mutatók a következőket foglalják magukban:

·a magánnyugdíjtermékek összesített forgalmának alakulása (a kezelt eszközök volumenében), továbbá a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-befektetések földrajzi és ágazati megoszlásának alakulása (az EU-n belüli beruházások növelésére és a tőkepiaci unió megvalósításához való hozzájárulásra vonatkozó célkitűzés);

·a nyilvántartásba vett PEPP-termékek száma és a magánnyugdíjtermékek (ideértve a nemzeti termékeket és a PEPP-et is) százalékos aránya a háztartások pénzügyi eszközeiben (a magánnyugdíjpiaci termékek termékjellemzőinek javítására vonatkozó célkitűzés); valamint

·a határokon átnyúló tevékenység céljából szolgáltatási „útlevelet” használó szolgáltatók száma és az egynél több nemzeti részalapot tartalmazó PEPP-termékek aránya az összes magánnyugdíjtermékben (a magánnyugdíjtermékek határokon átnyúló szolgáltatásának és hordozhatóságának növelésére vonatkozó célkitűzés).

A teljesítménymutatók nyomon követésében mindenekelőtt az európai felügyeleti hatóságok által gyűjtött adatok segíthetnek.

Emellett a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a tagállamok a nemzeti jogszabályok révén milyen mértékben vették figyelembe a PEPP számára biztosított kedvezményes adóügyi elbírálásra vonatkozó bizottsági ajánlást.

A javaslat szerint a rendelet alkalmazásának kezdő időpontja után öt évvel értékelést kell végezni.

5.2.A javaslat rendelkezéseinek részletes magyarázata

A páneurópai magánnyugdíjtermékről szóló javasolt rendeletnek 11 fejezete van. Az első fejezeten kívül (Általános rendelkezések) és az utolsó fejezeten kívül (Záró rendelkezések) a jogi aktus szerkezete a termék életciklusát követi.

Az I. fejezet vázolja a javasolt rendelet célkitűzéseit, amelyek a következőket foglalják magukban:

·újabb tőkeforrások mozgósítása és a reálgazdaságba irányuló hosszú távú európai beruházások felé való terelése;

·a termékjellemzők javítása annak érdekében, hogy a polgárok számára egyszerű, biztonságos és költséghatékony magánnyugdíjtermék álljon rendelkezésre, és hogy választani tudjanak a különböző típusú PEPP-szolgáltatók közül; valamint

·a határokon átnyúló PEPP-szolgáltatások és a hordozhatóság ösztönzése.

Az I. fejezet tartalmazza a javasolt rendelet legfontosabb fogalmainak meghatározását, ideértve a „páneurópai magánnyugdíjtermék”, a „PEPP-számla”, a „nyugellátás”, a „felhalmozási szakasz”, a „kifizetési szakasz”, a „PEPP-szolgáltató”, a „PEPP-forgalmazó” és a „szolgáltatóváltás” fogalmát.

Az alkalmazandó szabályokról szóló cikk ismerteti a javasolt rendelet, a PEPP szerződéses rendelkezései, valamint a tárgyra vonatkozó nemzeti szabályozás közötti összefüggéseket.

A II. fejezet bevezeti azt az elvet, amely szerint csak az alkalmazandó ágazati jogszabály alapján az illetékes hatóságok által uniós szinten engedélyezett pénzügyi vállalkozások nyújthatnának be a PEPP szolgáltatására (azaz létrehozására és forgalmazására) vonatkozó engedély iránti kérelmet. PEPP szolgáltatására, azaz a „PEPP” megjelölés magánnyugdíjtermékekre való használatára vonatkozó engedélyt kizárólag az EIOPA adhat ki. A „PEPP” vagy „páneurópai magánnyugdíjtermék” megjelölés csak akkor használható valamely magánnyugdíjtermék vonatkozásában, ha az EIOPA engedélyezte, hogy az adott magánnyugdíjterméket „PEPP” megjelölés alatt forgalmazzák. Meglévő magánnyugdíjtermék az EIOPA engedélyét követően átalakítható PEPP-termékké; ebben az esetben a kérelem elutasításáról vagy jóváhagyásáról hozott döntést megelőzően az EIOPA-nak konzultálnia kell a pénzügyi vállalkozás illetékes felügyeleti hatóságával.

Emellett a II. fejezet szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy a PEPP-termékeket az azokat létrehozó pénzügyi vállalkozásoktól eltérő pénzügyi vállalkozások is forgalmazhassák. Ide egyrészt az olyan pénzügyi vállalkozások tartoznak, amelyek rendelkeznek az illetékes nemzeti hatóságaik által a forgalmazás tekintetében kiadott külön engedéllyel, másrészt az (EU) 2016/97 irányelv (a biztosítási értékesítésről szóló irányelv) alapján nyilvántartásba vett biztosítók, viszontbiztosítók és kiegészítő biztosításközvetítők.

A III. fejezet megállapítja a PEPP-szolgáltatók tekintetében a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a letelepedés szabadságának biztosításával kapcsolatos hatásköröknek a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti megosztását. Tudomásul véve, hogy néhány tagállam aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a különböző típusú potenciális PEPP-szolgáltatókra alkalmazandó eltérő prudenciális rendszerek miatt a versenyfeltételek egyenlősége esetlegesen nem lesz biztosított, a szolgáltatási „útlevél” rendszere nagymértékben enyhíti a különböző prudenciális rendszerek versenyre gyakorolt hatását, amennyiben az a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságaira támaszkodik, az EIOPA által kiadott „megjelölési” engedéllyel együtt.

A III. fejezet tartalmazza a hordozhatóságra vonatkozó rendelkezéseket is. Ez lehetővé teszi a lakóhelyüket másik tagállamba áthelyező PEPP-megtakarítók számára, hogy továbbra is az eredeti tagállamban nyitott PEPP-számlára fizessék be megtakarításaikat. Ebben az esetben a PEPP-megtakarítók jogosultak lesznek arra, hogy igénybe vegyék az ugyanabba a PEPP-termékbe történő folyamatos befizetéshez kapcsolódó valamennyi előnyt és ösztönzőt.

A hordozhatósági szolgáltatás mögött álló mechanizmus egy új részalap megnyitását irányozza elő az egyes PEPP-számlákon belül. Ez a részalap megfelel a PEPP-megtakarító új lakóhelye szerinti tagállam által nemzeti szinten rögzített, a PEPP tekintetében igénybe vehető ösztönzők alkalmazását lehetővé tevő jogi követelményeknek és feltételeknek. A javasolt rendelet rögzíti az új részalapok megnyitására, a felhalmozott jogosultságok részalapok közötti áthelyezésére és az ezen opcióról való tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseket, és fokozatos megközelítést követ: a rendelet alkalmazásának első három évében a PEPP-szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk a rendelkezésre álló részalapokról, ezt követően pedig a PEPP-megtakarítók jogosultak lesznek arra, hogy az összes tagállam tekintetében nemzeti részalapokat nyissanak.

A IV. fejezet célja, hogy a PEPP jellemzőivel kapcsolatban a lehető legnagyobb átláthatóságot biztosítsa különösen a lehetséges PEPP-megtakarítók számára. A szabályok egyértelművé teszik mindenekelőtt azt, hogy a PEPP-re vonatkozó valamennyi dokumentumot és információt elektronikus úton kell a jövőbeli PEPP-megtakarítók és PEPP-kedvezményezettek rendelkezésére bocsátani – az elektronikus terjesztés az alapértelmezett opció. A PEPP-szolgáltatók és -forgalmazók ezeket a dokumentumokat és információkat kérésre díjmentesen biztosítják tartós adathordozón is.

A tanácsadás tekintetében a PEPP-szolgáltatóknak el kell végezniük a potenciális PEPP-megtakarítók alkalmasságának és megfelelőségének vizsgálatát, bár a megtakarítók lemondhatnak a tanácsadáshoz való jogukról, ha az alapértelmezett opció mellett döntenek.

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás fő eleme a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum. A rendeletjavaslat részletezi a tájékoztatás formáját, tartalmát és feltételeit.

A PEPP-szerződés időtartama alatt nyújtott információkra vonatkozóan a szolgáltatónak „PEPP számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót” kell készítenie. Ez a következőkre vonatkozó információkat fogja tartalmazni:

·a felhalmozott jogosultságok és a felhalmozott tőke;

·a PEPP-konstrukció keretében biztosított teljes vagy részleges garanciák; valamint

·adott esetben a garancia jellege és a felhalmozott egyéni jogosultságok védelmét szolgáló mechanizmusok.

Az V. fejezet a PEPP felhalmozási szakaszával foglalkozik, ideértve a PEPP-szolgáltatókra és a PEPP-megtakarítókra vonatkozó befektetési szabályokat. A PEPP-szolgáltatókra alkalmazandó rendelkezések az óvatosság elvén 26 alapulnak, létrehozva a befektetési politikák biztonságos és megbízható keretét.

A PEPP-szolgáltatók legfeljebb öt befektetési opciót kínálhatnak a PEPP-megtakarítók számára, amelyek egyike olyan alapértelmezett befektetési opció, amely biztosítja legalább a PEPP-megtakarító befektetett tőkéjének megtérülését. A PEPP-szolgáltatóknak valamennyi befektetési opciót olyan bizonyított kockázatcsökkentési technikák alapján kell kialakítaniuk, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a PEPP-megtakarítóknak. A PEPP-szerződés megkötésekor a PEPP-megtakarítóknak ki kell választaniuk egy befektetési opciót, és biztosítani kell számukra azt, hogy döntésükön a felhalmozási szakaszban ötévenként egyszer díjmentesen változtathassanak.

A felhalmozási szakasszal összefüggő valamennyi egyéb feltétel meghatározása a tagállamok hatásköre marad. E feltételek közé a következők tartozhatnak:

·a felhalmozási szakasz kezdetét meghatározó korhatár;

·a felhalmozási szakasz minimális időtartama;

·a befizetések maximális és minimális összege és folyamatossága; valamint

·különös nehézségek esetén a nyugdíjazást megelőző visszaváltás feltételei.

A VI. fejezet meghatározza a letétkezelő kijelölésének mechanizmusát olyan PEPP-konstrukció esetében, amelyben a befektetési kockázatot teljes mértékben a PEPP-megtakarítók és a PEPP-kedvezményezettek viselik. A rendelkezések kiterjednek az eszközök letéti őrzésére, a letétkezelő felügyeleti feladataira és felelősségére.

A rendeletjavaslat előírja olyan eljárások kidolgozását, amelyek keretében az ügyfelek és egyéb érdekelt felek, mindenekelőtt a fogyasztói szövetségek panaszt nyújthatnak be a PEPP-szolgáltatókkal és -forgalmazókkal szemben. A panaszt minden esetben meg kell válaszolni. Megfelelő mechanizmusokat kell létrehozni továbbá a PEPP-megtakarítók, valamint a PEPP-szolgáltatók vagy -forgalmazók közötti viták rendezését szolgáló pártatlan és független, bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokhoz.

A javasolt rendelet lehetőséget ad arra, hogy a PEPP-szolgáltatók fedezzék a halandósági kockázatot és az egyéb biometrikus kockázatokat.

A VII. fejezet szabályozza a PEPP-szolgáltatók közötti váltást. A PEPP-megtakarító kérelmére az átadó szolgáltatónál vezetett PEPP-számla pozitív egyenlege áthelyezésre kerül az átvevő szolgáltatónál nyitott új PEPP-számlára, és a korábbi PEPP-számla megszűnik. A szolgáltatók közötti váltás biztosítható azonos tagállamban székhellyel rendelkező PEPP-szolgáltatók között (belföldi szolgáltatóváltás) vagy eltérő tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltatók között (határokon átnyúló szolgáltatóváltás). Meg kell határozni az átadó PEPP-szolgáltató által a nála vezetett számla lezárásával kapcsolatosan a PEPP-megtakarító felé felszámított összes díj és költség felső összeghatárát.

A VIII. fejezet a PEPP felhalmozási szakaszához kapcsolódó feltételek többségének meghatározását a tagállamok hatáskörében hagyja, így mindenekelőtt a következőket:

·a nyugdíjbavonulási életkor;

·a nyugdíjbavonulási életkor elérése és a kifizetési szakasz kezdetének kötelező összekapcsolása;

·a PEPP-konstrukcióbeli tagság minimális időtartama; valamint

·a PEPP-konstrukcióhoz való csatlakozás és a nyugdíjbavonulási életkor között eltelt időtartam maximális hossza.

A kifizetések formájával (például járadék, egyösszegű kifizetés, lehívási kifizetés) összefüggésben a javaslat kötelezővé teszi a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a PEPP-szolgáltatók, PEPP-megtakarítók és PEPP-kedvezményezettek a szerződésben szabadon meghatározhassák a kifizetések formáját, ami egyes tagállamokban befolyásolhatja a nemzeti adóösztönzők PEPP tekintetében történő biztosítását.

A IX. fejezet rendelkezik a felügyeleti hatáskörök EIOPA és a nemzeti hatóságok közötti megosztásáról. Az EIOPA-nak nyomon kell követnie az EU területén létrehozott vagy forgalmazott nyugdíjkonstrukciókat és ennek során ellenőriznie kell, hogy azok csak akkor használják a PEPP-megjelölést vagy sugallják azt, hogy páneurópai nyugdíjterméket kínálnak, ha rendelkeznek a javasolt rendeletben előírt engedéllyel.

A X. fejezet ismerteti a rendeletjavaslat rendelkezéseihez kapcsolódó azon jogsértéseket, amelyek szankcióval járhatnak, a szankciók nemzeti hatóságok általi kiszabásának módját, továbbá a jogsértések és szankciók jelentésének módját.

A XI. fejezet felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő területeken:

·összeférhetetlenségek;

·ösztönzők;

·PEPP-termékek értékesítése tanácsadással és tanácsadás nélkül;

·termékfelügyeleti és irányítási követelmények;

·a szerződés időtartama alatt nyújtott tájékoztatás; valamint

·adatszolgáltatás a nemzeti hatóságok számára és befektetési opciók.

A Bizottság emellett szabályozástechnikai standardokat fog elfogadni, hogy meghatározza a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmát és rendelkezésre bocsátását, valamint végrehajtás-technikai standardok keretében szabályozza a PEPP-számlaértesítő és intézményi tájékoztató egységesített megjelenési formáját.

A Bizottságnak a rendelet hatálybalépése után öt évvel el kell végeznie a rendelet értékelését. A Bizottság az értékelés során megvizsgálja mindenekelőtt a következőket: a szabályok működése a gyakorlatban és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok, a PEPP-megjelölés PEPP-szolgáltatók általi használatának mértéke, a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-konstrukció keretében végrehajtott befektetések földrajzi és ágazati megoszlása, e rendelet hatása a magánnyugdíjak piacára, a IV. fejezet szerinti tájékoztatási követelmények megfelelősége, a rendelet PEPP-befektetésekre irányuló ösztönzőkre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítésének megfelelősége, olyan akadályok megléte, amelyek korlátozhatják a PEPP-megjelölést használó magánnyugdíjtermékekbe való befektetést, ideértve az egyéb uniós jogszabályok által a PEPP-megtakarítókra gyakorolt hatást, a PEPP-szolgáltatók által a PEPP-megtakarítók egyéni PEPP-számláin belül nyitott új részalapokkal összefüggésben felszámított díjak és költségek, valamint a PEPP-hez kapcsolódó befektetési döntések környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre gyakorolt hatása.

2017/0143 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 27 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az uniós háztartások megtakarítási rátája a világon a legmagasabbak között van, de e megtakarítások zömét rövid lejárattal, bankszámlákon tartják. A tőkepiaci befektetések fokozása segíthet leküzdeni az idősödő népesség és az alacsony kamatok jelentette kihívásokat.

(2)A magánnyugdíjak fontos szerepet játszanak a hosszú távú megtakarítók és a hosszú távú befektetési lehetőségek összekapcsolásában. A magánnyugdíjak nagyobb, európai piaca több forrást biztosíthat az intézményi befektetők számára, és elősegítheti a reálgazdaságba való befektetések növelését.

(3)A magánnyugdíjak belső piacának működését jelenleg akadályozza a nemzeti piacok nagy fokú szétaprózottsága és a magánnyugdíjtermékek korlátozott mértékű hordozhatósága. Ez megnehezítheti, hogy a polgárok éljenek alapvető szabadságaikkal. Megakadályozhatja például, hogy valaki egy másik tagállamban vállaljon munkát, vagy másik tagállamban menjen nyugdíjba. Emellett a meglévő magánnyugdíjtermékek szabványosításának hiánya akadályozza, hogy a szolgáltatók éljenek a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának jogával.

(4)A tőkepiaci unió elő fogja segíteni Európában a tőke mobilizálását, és azon vállalkozásokhoz, kkv-khoz, infrastrukturális projektekhez és egyéb hosszú távú, fenntartható projektekhez történő eljuttatását, amelyeknek tőkeforrásokra van szükségük a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A tőkepiaci unió egyik fő célja, hogy a megtakarítások jobb felhasználásával növelje a lakossági befektetők befektetéseit és a rendelkezésükre álló befektetési lehetőségeket.

(5)2015 szeptemberében a Bizottság a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben 28 bejelentette: „értékelni fogja, hogy létrehozható-e szakpolitikai keret az egyszerű, hatékony és versenyképes magánnyugdíj-szolgáltatások sikeres európai piacának létrehozásához, és el fogja dönteni, hogy szükséges-e uniós jogszabály ennek a piacnak a támogatásához”.

(6)2016. január 19-i állásfoglalásában 29 az Európai Parlament kiemelte, hogy „elő kell segíteni egy olyan környezet kialakulását, amely ösztönzi az innovációt a pénzügyi termékek terén, nagyobb sokféleséget és több előnyt teremtve a reálgazdaság számára, és ösztönzőket biztosítva a befektetésekhez, és amely hozzájárulhat a megfelelő, biztonságos és fenntartható nyugdíjak biztosításához az uniós polgárok számára, mint például egy egyszerű, átlátható kialakítású páneurópai nyugdíjtermék kidolgozása”.

(7)2016. június 28-i következtetéseiben 30 az Európai Tanács megállapította, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, és támogatni kell a reálgazdaságba történő beruházásokat a tőkepiaci unió létrehozására vonatkozó terv előmozdítása révén”.

(8)2016. szeptember 14-i „Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása” című közleményében 31 a Bizottság bejelentette, hogy „megvizsgálja egy egyszerű, hatékony és versenyképes uniós egyéni nyugdíjbiztosítási termékre vonatkozó javaslat lehetőségét [...] A vizsgált lehetőségek egyike egy 2017-ben beterjesztendő jogalkotási javaslat.”

(9)„A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata” című közleményében 32 a Bizottság bejelentette, hogy „2017. június végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy páneurópai magánnyugdíjtermékről. Ez megteremti a páneurópai szinten kezelhető, megfizethető és önkéntes magánnyugdíj-megtakarítások biztonságosabb, költséghatékonyabb és átlátható piacának alapjait. Segít majd kielégíteni a nyugdíj-megtakarításaik megfelelőségét javítani kívánó személyek igényeit, kezelni a demográfiai kihívást, kiegészíteni a meglévő nyugdíjtermékeket és -rendszereket, valamint támogatni a magánnyugdíjak költséghatékonyságát azáltal, hogy jó lehetőségeket kínál a magánnyugdíjak hosszú távú befektetésére.”

(10)A magánnyugdíjtermékek körében a PEPP kialakítása hozzá fog járulni a nyugdíjcélú megtakarítások választékának bővítéséhez, és uniós piacot hoz létre a PEPP-szolgáltatók számára. Javítja a háztartások nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeit.

(11)A PEPP-re vonatkozó jogszabályi keret megteremti a páneurópai szinten kezelhető, megfizethető és önkéntes nyugdíjcélú befektetések sikeres piacának alapjait. A meglévő nyugdíjtermékek és -rendszerek kiegészítésével segít majd kielégíteni a nyugdíjcélú megtakarításaik megfelelőségét javítani kívánó személyek igényeit, hozzájárul a demográfiai kihívások kezeléséhez, és számottevő új magántőkeforrást biztosít a hosszú távú beruházások céljára. Ez a keret nem helyettesíti, és nem is harmonizálja a meglévő nemzeti magánnyugdíjrendszereket.

(12)A rendelet harmonizálja a PEPP egyes alapvető elemeit, amelyek olyan kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatosak, mint a forgalmazás, a befektetési politika, a szolgáltatóváltás vagy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás és hordozhatóság. Ezen alapvető jellemzők harmonizálása elősegíti a magánnyugdíj-szolgáltatók egyenlő versenyfeltételeinek kialakítását, hozzájárul a tőkepiaci unió megvalósításához és a magánnyugdíjak belső piacának integrációjához. Mindez egy nagymértékben szabványosított páneurópai termék létrehozásához vezet, amely minden tagállamban rendelkezésre áll, és azáltal, hogy megengedi a nyugdíjjogosultságok külföldre történő áthelyezését, továbbá szélesebb választási lehetőséget kínál a különböző típusú szolgáltatók között, egyebek mellett határokon átnyúlóan is, lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy maradéktalanul kihasználják a belső piac biztosította előnyöket. A nyugdíjszolgáltatások határokon átnyúló nyújtása előtt álló kevesebb akadály miatt a páneurópai magánnyugdíjtermék összeurópai alapon növeli majd a szolgáltatók közötti versenyt, és olyan méretgazdaságossági előnyöket jelentene, amelynek eredményeként csökkenhetnek a megtakarítók költségei.

(13)Az EUMSZ 114. cikke rendeletek és irányelvek formájában egyaránt lehetővé teszi jogi aktusok elfogadását. A jogalkotó rendelet elfogadását részesítette előnyben, mivel az valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. Rendelet elfogadása ezért lehetővé teszi a PEPP késedelem nélküli bevezetését, és elősegíti a nyugdíjcélú megtakarítások és a befektetések szintjének növelésére irányuló igények gyorsabb teljesítését a tőkepiaci unió keretei között. Mivel ez a rendelet a PEPP-termékek alapvető elemeinek harmonizálására irányul, külön nemzeti szabályokat nem kell alkalmazni, ezért ez esetben a rendelet a célnak megfelelőbb eszköz, mint az irányelv. Ezzel szemben a rendelet hatályán kívül eső elemek (pl. a felhalmozási szakaszra vonatkozó feltételek) nemzeti szabályok hatálya alá tartoznak.

(14)Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által kiadott egyetlen termékengedélynek egységes szabályrendszer alapján biztosítania kell a PEPP-szolgáltatók hozzáférését a teljes uniós piachoz.

(15)Az egységes PEPP-útlevél biztosítani fogja a PEPP egységes piacának létrehozását.

(16)A magas színvonalú szolgáltatás és a hatékony fogyasztóvédelem biztosítása érdekében a fogadó és a székhely szerinti tagállamnak szorosan együtt kell működnie az ezen rendeletben foglalt kötelezettségek végrehajtása terén. Amennyiben a PEPP-szolgáltatók és a forgalmazók a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján különböző tagállamokban folytatnak üzleti tevékenységet, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának kell felelnie az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés biztosításáért, mivel őt szorosabb kapcsolat fűzi a PEPP-szolgáltatóhoz. A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti méltányos felelősségmegosztás biztosítása érdekében, amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságának tudomására jut, hogy a területén kötelezettségszegés történt, tájékoztatnia kell erről a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, amelynek ezt követően meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket. Ezenkívül a fogadó tagállam illetékes hatósága számára biztosítani kell a jogot a beavatkozásra akkor, ha a székhely szerinti tagállam nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket, vagy ha a meghozott intézkedések nem elégségesek.

(17)Fióktelep vagy állandó jelenlét másik tagállamban való létrehozása esetén helyénvaló a székhely szerinti és a fogadó tagállam között megosztani a végrehajtási felelősséget. Míg az üzlet egészére vonatkozó kötelezettségek – például a szakmai követelményekkel kapcsolatos szabályok – teljesítéséért a szolgáltatásnyújtás esetével megegyező rendszer keretében továbbra is a székhely szerinti tagállamnak kell felelősnek lennie, addig a fogadó tagállam illetékes hatóságának kell érvényesítenie a területén nyújtott szolgáltatások vonatkozásában a tájékoztatási követelményekkel és az üzletvitellel kapcsolatos szabályok betartását. Amennyiben azonban a fogadó tagállam illetékes hatóságának tudomására jut bármely olyan, a területén elkövetett kötelezettségszegés, amellyel kapcsolatban ez a rendelet a fogadó tagállamot nem ruházza fel hatáskörrel, a szoros együttműködés megköveteli, hogy értesítse a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, amely ezt követően köteles meghozni a megfelelő intézkedéseket. Ilyen esetnek minősül különösen a jó hírnévvel kapcsolatos szabályok, valamint a szakmai ismeretekkel és kompetenciával kapcsolatos követelmények megszegése. A fogadó tagállam illetékes hatósága számára ezenfelül a fogyasztók védelme érdekében biztosítani kell a jogot a beavatkozásra akkor, ha a székhely szerinti tagállam nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket, vagy ha a meghozott intézkedések nem elégségesek.

(18)A tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezniük kell minden olyan eszközzel, amely szükséges annak biztosításához, hogy a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók az Unió egész területén szabályszerűen folytathassák üzleti tevékenységüket, függetlenül attól, hogy e tevékenységet a letelepedés szabadsága vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzik-e. A felügyelet eredményessége érdekében az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek arányban kell állniuk az adott szolgáltató vagy forgalmazó üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, függetlenül attól, hogy az érintett szolgáltató vagy forgalmazó milyen jelentőséggel bír a piac általános pénzügyi stabilitása szempontjából.

(19)A PEPP páneurópai dimenziója nemcsak a szolgáltatók szintjén, azok határokon átnyúló tevékenységének lehetőségei révén biztosítható, hanem a PEPP-megtakarítók szintjén is, éspedig a PEPP hordozhatósága révén, hozzájárulva ezáltal az EUMSZ 21. és 45. cikke szerinti szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló személyek magánnyugdíj-jogosultságainak védelméhez. A hordozhatóság azt jelenti, hogy egy másik tagállamba költöző PEPP-megtakarítónak nem kell PEPP-szolgáltatót váltania; új PEPP-szolgáltató mindamellett akkor is választható, ha a megtakarító nem változtat lakóhelyet.

(20)A PEPP-nek nemzeti részalapokból kell állnia, amelyek mindegyike rendelkezik azokkal a magánnyugdíjtermék-jellemzőkkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hozzájárulásokra ösztönzőket lehessen alkalmazni. Az egyes PEPP-megtakarítók szintjén az első részalapot a PEPP megnyitásakor kell létrehozni.

(21)Annak érdekében, hogy a PEPP-szolgáltatók számára zökkenőmentes legyen az átmenet, e rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kötelezni kell a szolgáltatókat arra, hogy olyan PEPP-termékeket biztosítsanak, amelyek minden egyes tagállam tekintetében részalapokat tartalmaznak. Mindamellett a fogyasztók esetleges megtévesztésének elkerülése érdekében a PEPP bevezetésekor a szolgáltató köteles tájékoztatást adni arról, mely nemzeti részalapok állnak azonnal rendelkezésre.

(22)Figyelembe véve a létrehozott nyugdíjrendszer jellegét és a kapcsolódó adminisztratív terheket, a PEPP-szolgáltatóknak és -forgalmazóknak egyértelmű és megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a potenciális PEPP-megtakarítók és -kedvezményezettek számára a nyugdíjba vonulással kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése érdekében. Ugyanebből az okból a PEPP-szolgáltatók és -forgalmazók magas szintű átláthatóságot kötelesek biztosítani a rendszer különböző szakaszaiban, így a belépést megelőző szakaszban, a tagság során (beleértve a nyugdíjazást megelőző szakaszt) és a nyugdíjazást követően. Tájékoztatást kell nyújtani különösen a felhalmozott nyugdíjjogosultságokról, a nyugellátás előrevetített szintjeiről, a kockázatokról és garanciákról, valamint a költségekről. Amennyiben a nyugellátás előrevetített szintjei gazdasági forgatókönyveken alapulnak, az ilyen információknak tartalmazniuk kell egy kedvezőtlen forgatókönyvet is, amely szélsőséges, de valószerű.

(23)A PEPP-rendszerhez való csatlakozást megelőzően a potenciális PEPP-megtakarítók számára biztosítani kell minden szükséges információt ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassanak.

(24)Az optimális termékátláthatóság biztosításához a PEPP előállítóinak el kell készíteniük az általuk előállított PEPP-re vonatkozó, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, mielőtt megkezdhetik a termék PEPP-megtakarítók számára történő forgalmazását. Nekik kell felelősséget vállalniuk a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum pontosságáért is. A PEPP-re vonatkozó, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a PEPP-re vonatkozó módosításokkal megfelel az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 szerinti, lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak.

(25)A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok széles körű terjesztésének és elérhetőségének biztosítása érdekében e rendeletben elő kell írni a PEPP előállítója számára, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokat a honlapján tegye közzé.

(26)Nemzeti szinten már folyamatban van nyugdíjtermék-kalkulátorok kialakítása. Ugyanakkor annak érdekében, hogy ezek a kalkulátorok a lehető leghasznosabbak legyenek a fogyasztók számára, tartalmazniuk kell a PEPP különböző előállítói által felszámított költségeket és díjakat, valamint a közvetítők vagy a befektetési lánc más szereplői által felszámított egyéb költségeket és díjakat is, amelyeket a PEPP előállítói nem szerepeltetnek az áraikban.

(27)Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő elemek mellett a PEPP-re vonatkozó, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szerepeltetendő részletes információknak, valamint az információk megjelenítésének további harmonizációját olyan szabályozástechnikai standardok révén kell megvalósítani, amelyek kiegészítik a 2017. március 8-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 34 meghatározott szabályozástechnikai standardokat, és figyelembe veszik a fogyasztói magatartással kapcsolatban rendelkezésre álló kutatási eredményeket és a folyamatban lévő kutatásokat, ideértve a fogyasztók felé irányuló információközlés különböző módjainak hatékonyságával kapcsolatos tesztelés eredményeit is.

(28)A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak egyértelműen megkülönböztethetőnek és különállónak kell lennie bármely marketingkommunikációs anyagtól.

(29)A PEPP-szolgáltatóknak számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót kell összeállítaniuk a PEPP-megtakarítók számára, amelyben ismertetik a PEPP-konstrukcióval kapcsolatos alapvető személyes és generikus adatokat és biztosítják a konstrukcióra vonatkozó folyamatos tájékoztatást. A számlaértesítőnek és intézményi tájékoztatónak világosnak és átfogónak kell lennie, továbbá olyan releváns és megfelelő információkat kell tartalmaznia, amelyek elősegítik a nyugdíjjogosultságok mindenkori és konstrukciók közötti áttekintését, valamint a munkavállalói mobilitást.

(30)A PEPP-szolgáltatóknak kellő időben, a PEPP-megtakarítók nyugdíjba vonulása előtt tájékoztatást kell adniuk a folyósítási lehetőségeikről. Amennyiben a nyugellátást nem életjáradék formájában nyújtják, a nyugdíjkorhatárhoz közelítő tagokat nyugdíjba vonulásuk pénzügyi megtervezésének megkönnyítése érdekében tájékoztatni kell a rendelkezésre álló ellátáskifizetési termékekről.

(31)A nyugellátások kifizetési szakasza során a PEPP-kedvezményezetteket továbbra is tájékoztatni kell ellátásaikról, valamint a kapcsolódó folyósítási lehetőségekről. Ez különösen fontos, amikor a folyósítási szakaszban a PEPP-kedvezményezettek jelentős szintű befektetési kockázatot viselnek. A PEPP-kedvezményezetteket tájékoztatni kell a nekik járó ellátások szintjében bekövetkező bármely csökkenésről is, már az ilyen csökkentés végrehajtása előtt, a csökkentést eredményező döntést követően. Bevált gyakorlatként, bármilyen ilyen jellegű döntés meghozatalát megelőzően a PEPP-szolgáltatóknak ajánlott egyeztetést folytatni a PEPP-kedvezményezettekkel.

(32)A PEPP-megtakarítók és PEPP-kedvezményezettek jogainak megfelelő védelme érdekében a PEPP-szolgáltatóknak képesnek kell lenniük olyan eszközallokációs döntések meghozatalára, amelyek megfelelnek kötelezettségeik pontos jellegének és lejárati szerkezetének. Ezért hatékony felügyeletre, továbbá a befektetési szabályokkal kapcsolatos olyan megközelítésre van szükség, amely elegendő rugalmasságot biztosít a PEPP-szolgáltatóknak ahhoz, hogy a legbiztonságosabb és a leghatékonyabb befektetési politika mellett döntsenek, ugyanakkor teljesítsék a körültekintő fellépésre vonatkozó kötelezettségüket. Az óvatosság elvének való megfelelés ezért megköveteli azt, hogy a befektetési politikát a PEPP-szolgáltatók ügyfélstruktúrájához igazítsák.

(33)Azáltal, hogy a rendelet az óvatosság elvét teszi a tőkebefektetések elvi alapjává, valamint hogy a PEPP-szolgáltatók számára lehetővé teszi a határokon átnyúló működést, ösztönzi a megtakarítások magánnyugdíj-ágazatba történő terelését, és ezáltal hozzájárul a gazdasági és társadalmi fejlődéshez.

(34)E rendeletnek megfelelő szintű befektetési szabadságot kell biztosítania a PEPP-szolgáltatók számára. A PEPP-szolgáltatók, mint alacsony likviditási kockázatokkal rendelkező, nagyon hosszú távú befektetők, helyzetükből kifolyólag hozzájárulhatnak a tőkepiaci unió fejlesztéséhez azáltal, hogy – prudens keretek között – befektetnek olyan nem likvid eszközökbe, mint például a részvények, valamint olyan egyéb hosszú távú gazdasági profilú eszközökbe, amelyeket nem szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) vagy szervezett kereskedési rendszerben (OTF) értékesítenek. Élvezhetik továbbá a nemzetközi diverzifikáció előnyeit is. A kötelezettségek devizanemétől eltérő devizanemben kibocsátott részvényekbe, valamint a hosszú távú gazdasági profilú, nem szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben értékesített egyéb eszközökbe való befektetéseket tehát a PEPP-megtakarítók és a PEPP-kedvezményezettek érdekeinek védelme céljából az óvatosság elvével összhangban nem szabad korlátozni, kivéve, ha ez prudenciális alapon indokolt.

(35)A tőkepiaci unió elmélyítésével összefüggésben széles körű annak értelmezése, hogy mi minősül hosszú távú gazdasági profilú eszköznek. Az ilyen eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért esetükben nem érvényesül a másodlagos piacok likviditása. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket, és ide értendők a tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokban fennálló részesedések és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint az ilyen vállalkozásoknak nyújtott hitelek. A tőzsdén nem jegyzett vállalkozások közé tartoznak az infrastruktúra-projektek, a tőzsdén nem jegyzett, növekedésre törekvő társaságokba történő befektetések, valamint az ingatlanba és egyéb, hosszú távú befektetés céljára alkalmas eszközbe történő befektetések. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes infrastruktúra-projektek gyakran nem jegyzett eszközök, és a projektfinanszírozáshoz hosszú lejáratú hitelekre támaszkodnak. Kötelezettségeik hosszú távú jellegére tekintettel a PEPP-szolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy eszközportfóliójuk megfelelő részét a reálgazdaságba irányuló, hosszú távú gazdasági előnyökkel járó fenntartható befektetésekre, mindenekelőtt infrastukturális projektekre és vállalkozásokra fordítsák.

(36)Az Egyesült Nemzetek által támogatott Felelős Befektetési Elvek között szereplő környezeti, társadalmi és irányítási tényezők fontosak a PEPP-szolgáltatók befektetési politikája és kockázatkezelési rendszerei számára. A PEPP-szolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy befektetési döntéseik során vizsgálják meg ezeket a tényezőket, és vegyék figyelembe, hogy azok miként képezik kockázatkezelési rendszerük részét.

(37)Arra vonatkozó kötelezettségük teljesítésének biztosítása érdekében, hogy befektetési politikájukat az óvatosság elvével összhangban alakítsák ki, meg kell akadályozni, hogy a PEPP-szolgáltatók a Pénzügyi Akció Munkacsoport által azonosított, kiemelt kockázatot jelentő, illetve nem együttműködő joghatóságokban fektessenek be.

(38)Tekintettel arra, hogy a PEPP célkitűzése a hosszú távú nyugellátás, úgy kell meghatározni a PEPP-megtakarítók rendelkezésére bocsátott befektetési opciók keretét, hogy magában foglalja azon elemeket, amelyek alapján a befektetők befektetési döntést tudnak hozni, ideértve a számukra választhatóként kínált befektetési opciók számát. Miután a PEPP-megtakarító a PEPP-szerződés megkötésekor meghozta a befektetési opcióra vonatkozó első döntést, lehetővé kell tenni számára, hogy azt észszerű időközönként (ötévente) módosíthassa, de a szolgáltatók számára biztosított legyen a kellően stabil környezet hosszú távú befektetési stratégiájukhoz, és ezzel párhuzamosan érvényesüljön a befektetővédelem.

(39)Az alapértelmezett befektetési opciónak biztosítania kell a PEPP-megtakarítók számára a befektetett tőke megtérülését. A PEPP-szolgáltatók emellett inflációs indexálási mechanizmust alkalmazhatnak az infláció legalább részbeni fedezése céljából.

(40)Az illetékes hatóságnak a PEPP-megtakarítók és a PEPP-kedvezményezettek jogainak védelmére és a PEPP-szolgáltatók stabilitására és megbízhatóságára vonatkozó elsődleges célkitűzéseit szem előtt tartva kell gyakorolnia hatásköreit.

(41)Amennyiben a PEPP-szolgáltató foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy befektetési vállalkozás, letétkezelőt kell kijelölnie az eszközei letéti őrzéséhez. Erre a fogyasztók védelme érdekében van szükség, mivel a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre alkalmazandó ágazati szabályozás nem írja elő letétkezelő kijelölését.

(42)A költségek és díjak átláthatóságának biztosítása elengedhetetlen a PEPP-megtakarítók bizalmának megszerzéséhez és annak lehetővé tételéhez, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Ennek megfelelően meg kell tiltani a nem átlátható árazási módszerek használatát.

(43)Az e rendeletben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az EIOPA és az illetékes hatóságok beavatkozási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó feltételek részletes meghatározásáról. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról,

(44)Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 , az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 10–14. cikkének megfelelően a Bizottságnak az európai felügyeleti hatóságok által a vegyes bizottság közreműködésével kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum megjelenítésére és azon egyedi elemeinek tartalmára vonatkozóan, amelyeket nem szabályoznak a [lakossági befektetési csomagtermékre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot meghatározó szabályozástechnikai standardok]. A Bizottságnak ki kell egészítenie az európai felügyeleti hatóságok technikai munkáját a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum európai felügyeleti hatóságok által javasolt megjelenítésére vonatkozó fogyasztói tesztek végzésével.

(45)A PEPP-ügyfelek bíróság előtti jogorvoslatra vonatkozó jogának sérelme nélkül könnyen igénybe vehető, megfelelő, független, pártatlan, átlátható és hatékony alternatív vitarendezési eljárásokat kell biztosítani a PEPP-szolgáltatók vagy -forgalmazók és a PEPP-ügyfelek közötti olyan viták rendezéséhez, amelyek tárgyát az e rendeletből fakadó jogok és kötelezettségek képezik.

(46)A hatékony és eredményes vitarendezési eljárások kialakítása céljából a PEPP-szolgáltatóknak és -forgalmazóknak olyan hatékony panasztételi eljárással kell rendelkezniük, amelyet ügyfeleik igénybe vehetnek, mielőtt a vita alternatív vitarendezési eljárásban történő rendezésre vagy bíróság elé kerülne. A panasztételi eljárás keretében rövid és egyértelműen meghatározott határidőket kell megszabni, amelyeken belül a PEPP-szolgáltatónak vagy a PEPP-forgalmazónak reagálnia kell a panaszra. Az alternatív vitarendezési testületeknek elegendő kapacitással kell rendelkezniük ahhoz, hogy megfelelő és hatékony módon vegyenek részt az e rendelet szerinti jogokat és kötelezettségeket érintő viták ügyében a határokon átnyúló együttműködésben.

(47)Annak érdekében, hogy a PEPP-megtakarítók jobb feltételekkel tudjanak befektetni, ugyanakkor ösztönzést kapjon a PEPP-szolgáltatók közötti verseny, a PEPP-megtakarítók számára biztosítani kell azt a jogot, hogy a felhalmozási és a kifizetési szakaszban – egyértelmű, gyors és biztonságos eljárás keretében – szolgáltatót váltsanak.

(48)A szolgáltatóváltási eljárásnak a PEPP-megtakarító számára könnyen lebonyolíthatónak kell lennie. Ennek megfelelően az eljárás PEPP-megtakarító nevében történő kezdeményezéséért és lebonyolításáért a fogadó PEPP-szolgáltatónak kell felelősnek lennie. A PEPP-szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a szolgáltatóváltási eljárás kialakításakor önkéntes alapon további eszközöket, például technikai megoldásokat vegyenek igénybe.

(49)A váltásra vonatkozó meghatalmazást megelőzően a PEPP-megtakarítót tájékoztatni kell a szolgáltatóváltás lebonyolításához szükséges valamennyi lépésről.

(50)A sikeres váltáshoz az átadó PEPP-szolgáltató együttműködésére is szükség van. Ezért az átadó PEPP-szolgáltatónak meg kell adnia az átvevő PEPP-szolgáltató számára az ahhoz szükséges információkat, hogy a fizetések áthelyezhetők legyenek az új PEPP-számlára. Az átadott információnak azonban a szolgáltatóváltáshoz szükséges mértékre kell korlátozódnia.

(51)A határokon átnyúló szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében a PEPP-megtakarító számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy részletes információt kérjen az új PEPP-szolgáltatótól az új PEPP-számlára vonatkozóan, lehetőség szerint az új PEPP-szolgáltatóval lebonyolított egyetlen megbeszélés keretében.

(52)A PEPP-megtakarítót nem érheti a szolgáltatóváltásban részt vevő PEPP-szolgáltatók valamelyikének hibájából eredő pénzügyi veszteség, beleértve a díj- vagy kamatfizetési kötelezettséget. Mindenekelőtt a PEPP-megtakarítóra nem háríthatók át azok a pénzügyi veszteségek, amelyek pótlólagos díjak, kamatok és egyéb költségek megfizetéséből, valamint a fizetések késedelmes teljesítése miatt felszámított bírságokból, kötbérekből és bármilyen más pénzügyi hátrányból erednek.

(53)A PEPP-megtakarítók számára biztosítani kell, hogy egy PEPP-szerződés megkötésekor szabadon dönthessenek arról, hogy a kifizetési szakaszban milyen kifizetési módot választanak (járadék, egyösszegű kifizetés vagy egyéb), de lehetőséget kell adni arra is, hogy ezt követően ötévente egyszer módosíthassák választásukat, hogy a nyugdíjba vonuláshoz közeledve a kifizetés módját jobban összehangolhassák igényeikkel.

(54)A PEPP-szolgáltatók számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy kifizetési opciók széles körét bocsássák a PEPP-megtakarítók rendelkezésére. E megközelítés révén – a PEPP-megtakarítók számára biztosított nagyobb rugalmasságnak és szélesebb választási lehetőségeknek köszönhetően – megvalósulhat a PEPP-termékek széles körű elterjedésére irányuló cél. E megközelítés lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy PEPP-termékeiket a leginkább költséghatékony módon alakítsák ki. Összhangban van más uniós politikákkal és politikai szempontból megvalósítható, mivel kellő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak annak eldöntéséhez, hogy mely kifizetési lehetőségeket ösztönözzék.

(55)Garantálni kell a PEPP-termékbe való befektetéshez kapcsolódó költségek és díjak teljes átláthatóságát. A fogyasztóvédelem biztosításával párhuzamosan egyenlő feltételeket kell teremteni a szolgáltatók számára. A különböző termékek kapcsán összehasonlítható információ állna rendelkezésre, ami hozzájárul a versenyképes árképzéshez.

(56)Bár a PEPP-szolgáltatók folyamatos felügyelete a megfelelő illetékes nemzeti hatóságok feladata, az EIOPA-nak össze kell hangolnia a felügyeletet a PEPP-termékek tekintetében, hogy biztosítsa egy egységes felügyeleti módszertan alkalmazását, és így hozzájáruljon a nyugdíjtermék páneurópai jellegéhez.

(57)Az EIOPA-nak együtt kell működnie a tagállami illetékes hatóságokkal, és meg kell könnyítenie a hatóságok közötti együttműködést. Ezzel összefüggésben az EIOPA-nak együtt kell működnie az illetékes nemzeti hatóságokkal a felügyeleti intézkedések alkalmazására irányuló feladatuk végrehajtása során azáltal, hogy bizonyítékokat bocsát rendelkezésükre a PEPP-termékekhez kapcsolódó jogsértésekről. Az EIOPA-nak továbbá a határokon átnyúló esetekben kötelező erejű közvetítést kell folytatnia az illetékes hatóságok közötti nézeteltérések rendezéséhez.

(58)Annak biztosítása érdekében, hogy a PEPP-terméket előállító pénzügyi vállalkozások, valamint a PEPP-terméket forgalmazó pénzügyi vállalkozások és személyek teljesítsék e rendelet rendelkezéseit, és az Unió egészében hasonló elbánásban részesüljenek, hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket kell előírni.

(59)A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i bizottsági közleménnyel 38 összhangban, valamint e rendelet követelményei teljesítésének biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodjanak arról, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket vonjon maga után.

(60)Jóllehet a tagállamok szabadon állapíthatnak meg közigazgatási és büntetőjogi szankciókat előíró szabályokat ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókat előíró szabályokat állapítsanak meg e rendelet megsértésének azon eseteire, amelyek nemzeti büntetőjoguk hatálya alá tartoznak. Ha azonban a tagállamok e rendelet megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, az nem csökkentheti, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok lehetőségét arra, hogy e rendelet alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük kellő időben információkhoz jussanak vagy velük kellő időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértést büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatósághoz utalták.

(61)Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni olyan pénzbírságok megállapítására, amelyek kellően magasak a tényleges vagy lehetséges haszon ellensúlyozásához és még a nagyobb pénzügyi vállalkozások és azok vezetői számára is visszatartó erővel bírnak.

(62)Ahhoz, hogy a szankciók alkalmazása az Unióban következetes legyen, az illetékes hatóságoknak a közigazgatási szankciók vagy egyéb intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírságok szintjének meghatározása során az összes lényeges körülményt figyelembe kell venniük.

(63)Annak biztosításához, hogy az illetékes hatóságok jogsértésekről és szankciókról hozott határozatai nagyobb visszatartó erővel bírjanak, továbbá a fogyasztóvédelem megerősítése keretében – annak érdekében, hogy a fogyasztók figyelmét felhívják valamely PEPP-termék e rendeletet megsértő módon történő forgalmazására – az említett határozatokat közzé kell tenni, feltéve, hogy a fellebbezésre rendelkezésre álló idő letelt és nem nyújtottak be fellebbezést, kivéve, ha az említett közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy veszélynek tesz ki egy folyamatban lévő nyomozást.

(64)A potenciális jogsértések feltárása céljából az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges vizsgálati hatáskörökkel, és hatékony mechanizmusokat kell létrehozniuk, amelyekkel lehetővé teszik a lehetséges vagy tényleges jogsértések bejelentését.

(65)Ez a rendelet nem érinti a bűncselekményekre vonatkozó tagállami jogszabályok rendelkezéseit.

(66)A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő bármely feldolgozásának, így például a személyes adatok illetékes hatóságok közötti cseréjének vagy továbbításának összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 39 , az információk európai felügyeleti hatóságok közötti bármely cseréjének vagy továbbításának pedig összhangban kell lennie a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 40 .

(67)Az adóösztönzők különböző formát ölthetnek, és számos tagállamban fontos szerepet játszanak a magánnyugdíjtermékek igénybevételének támogatásában. Sok tagállamban a magánnyugdíj-konstrukciókba befizetett hozzájárulások explicit vagy implicit adókedvezményben részesülhetnek.

(68)Ez a rendelet nem értelmezhető úgy, hogy kötelezi a tagállamokat arra, hogy a PEPP-termékekre ugyanazokat az adózási szabályokat alkalmazzák, mint amelyeket a nemzeti joguk alapján az összehasonlítható magánnyugdíjtermékek esetében alkalmaznának. Mindazonáltal a nemzeti elbánásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. és 45. cikkéből következő és az Európai Unió Bírósága által értelmezett elvét alkalmazva lehetővé kell tenni, hogy egy olyan PEPP-termék, amely objektív módon összehasonlítható egy adott tagállamban forgalmazott magánnyugdíjtermékkel, ugyanabban az adókedvezményben részesüljön, mint amelyet az adott tagállam a magánnyugdíjtermékre biztosít, amennyiben a PEPP-megtakarítónak ebben a tagállamban adókötelezettsége van. Ez akkor is alkalmazandó, ha a PEPP-terméket másik tagállambeli szolgáltató biztosítja.

(69)A tagállamok törekedjenek arra, hogy a PEPP bevezetését követően vegyék figyelembe az (EU) 2017/... bizottsági ajánlást, és a nemzeti magánnyugdíjtermékekre nyújtott adókedvezményeket terjesszék ki a PEPP-termékekre is.

(70)El kell végezni e rendelet felülvizsgálatát többek között a piaci fejleményeknek, például új típusú PEPP-termékek megjelenésének, valamint az uniós jog egyéb területein bekövetkezett fejleményeknek az értékelésével.

(71)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, különösen a személyes adatok védelméhez, a tulajdonhoz, a vállalkozások szabadságához, a férfiak és nők közötti egyenlőséghez való jogot, valamint a magas szintű fogyasztóvédelem elvét.

(72)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a PEPP-megtakarítók védelmének fokozását és a PEPP-termékekbe vetett bizalmuk erősítését – többek között e termékek határokon átnyúló forgalmazása esetén is – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban e cél az intézkedés hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések teljesítéséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg az Unióban „páneurópai magánnyugdíjtermék” vagy „PEPP” megnevezéssel forgalmazott magánnyugdíjtermékek engedélyezése, előállítása, forgalmazása és felügyelete tekintetében.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)„magánnyugdíjtermék”: olyan termék, amely:

a) egyéni megtakarító és gazdálkodó szervezet közötti, önkéntes alapon kötött szerződésen alapul;

b) kifejezetten nyugdíjcélú;

c) a nyugdíjazásig a tőke felhalmozását írja elő, és csak korlátozott lehetőséget biztosít a nyugdíjazás előtti, korai visszavonásra;

d) nyugdíjazáskor jövedelmet biztosít;

(2)„páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP)”: kollektív vagy egyéni befektetések vagy megtakarítások kezelése céljából az uniós jog alapján engedélyezett, szabályozott pénzügyi vállalkozás által, jóváhagyott PEPP-rendszer keretében szolgáltatott, a nyugdíjba vonulásra tekintettel a PEPP-megtakarító által önkéntesen jegyzett, nem vagy szigorú korlátok között visszaváltható, hosszú távú megtakarítási magánnyugdíjtermék;

(3)„PEPP-megtakarító”:

a) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 4. cikke (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott lakossági ügyfél;

b) a 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 értelmében vett olyan ügyfél, aki nem minősül a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott szakmai ügyfélnek;

(4)„PEPP-konstrukció”: olyan szerződés, megállapodás, vagyonkezelési meghatalmazás vagy szabályrendszer, amely meghatározza, hogy milyen nyugellátás milyen feltételek mellett biztosítható a PEPP-szolgáltatóval egyeztetett egyéni nyugdíjcélú megtakarítási terv alapján;

(5)„PEPP-számla”: PEPP-megtakarító vagy PEPP-kedvezményezett nevén lévő magánnyugdíjszámla, amelyet olyan ügyletek végrehajtására használnak, amelyek lehetővé teszik a PEPP-megtakarító nyugdíjcélú megtakarításainak rendszeres befizetését, valamint a nyugellátásnak a PEPP-kedvezményezett számára történő kifizetését;

(6)„PEPP-szolgáltatás”: PEPP előállítása és forgalmazása;

(7)„PEPP-kedvezményezett”: a PEPP szerinti nyugellátásban részesülő személy;

(8)„PEPP-forgalmazás”: PEPP-szolgáltatásra vonatkozó szerződések megkötésével kapcsolatos tanácsadással, ajánlattétellel vagy ilyen szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos egyéb tevékenységek, az ilyen szerződések megkötésével, illetve az ilyen szerződések kezelésében és teljesítésében való közreműködéssel kapcsolatos tevékenységek, ideértve az információk rendelkezésre bocsátását egy vagy több nyugdíjbiztosítási szerződésről olyan kritériumoknak megfelelően, amelyeket az ügyfél egy weboldalon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül választ ki, valamint a nyugdíjtermékek rangsorának összeállítását, ideértve az árak és a termékek összehasonlítását, vagy a nyugdíjbiztosítási szerződés árára vonatkozó kedvezményt, amennyiben az ügyfélnek lehetősége van a weboldalon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül nyugdíjbiztosítási szerződést kötni;

(9)„PEPP-nyugellátás”: olyan ellátás, amelyet a nyugdíjba vonulás elérésére vagy annak várható elérésére való hivatkozással fizetnek. Az ellátás élethossziglani kifizetések, időszakos kifizetés, egyösszegű kifizetés vagy ezek bármilyen kombinációja formájában biztosítható;

(10)„felhalmozási szakasz”: rendszerint a PEPP-kedvezményezett nyugdíjba vonulásáig tartó azon időszak, amelynek során az eszközök (befizetések) a PEPP-számlán halmozódnak;

(11)„kifizetési szakasz”: az az időszak, amelynek során a PEPP-számlán felhalmozott eszközöket a nyugellátás vagy más jövedelmi igények finanszírozása érdekében felhasználják;

(12)„járadék”: egy adott időszak, például a PEPP-kedvezményezett élettartama, vagy meghatározott számú év során meghatározott időközönként a befektetés ellenében fizetendő összeg;

(13)„lehívási kifizetés”: annak lehetősége, hogy a PEPP-kedvezményezett meghatározott mértékig, rendszeres időközönként tetszés szerinti összeget vegyen fel;

(14)„PEPP-szolgáltató”: PEPP előállítására és forgalmazására engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás;

(15)„PEPP-forgalmazó”: olyan pénzügyi vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik más által előállított PEPP-termékek forgalmazására, továbbá a biztosító, a viszontbiztosító és a kiegészítő biztosításközvetítő;

(16)„tartós adathordozó”: bármely olyan eszköz, amely:

a) lehetővé teszi a PEPP-ügyfél számára a személyesen neki címzett információknak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását; valamint

b) lehetővé teszi a tárolt információ változatlan formában történő reprodukálását;

(17)„illetékes hatóságok”: az egyes tagállamok által a PEPP-szolgáltatók felügyeletére kijelölt nemzeti hatóságok;

(18)„a PEPP-szolgáltató székhely szerinti tagállama”: az a tagállam, amelyben a PEPP-szolgáltató létesítő okirat szerinti székhelye található;

(19)„a PEPP-szolgáltató fogadó tagállama”: a PEPP-szolgáltató székhely szerinti tagállamától eltérő olyan tagállam, amelyben a PEPP-szolgáltató PEPP-termékeket állít elő vagy forgalmaz;

(20)„részalap”: az egyes egyéni PEPP-számlákon belül nyitott olyan szakasz, amely megfelel a PEPP-megtakarító lakóhelye szerinti tagállam által nemzeti szinten rögzített, a PEPP-befektetések tekintetében igénybe vehető ösztönzők alkalmazását lehetővé tevő jogi követelményeknek és feltételeknek. Ennek megfelelően egy személy az egyes részalapok tekintetében PEPP-megtakarító vagy PEPP-kedvezményezett lehet, a felhalmozási és a kifizetési szakaszokra vonatkozó jogi követelményektől függően;

(21)„tőke”: összesített tőke-hozzájárulások és le nem hívott tőke, amelyek a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt díjak, költségek és kiadások levonása után befektethető összegek alapján kerülnek kiszámításra;

(22)„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének C. szakaszában meghatározott instrumentum;

(23)„letétkezelő”: eszközök letéti őrzésével és az alap szabályainak és az alkalmazandó jognak való megfelelés felügyeletével megbízott intézmény;

(24)„alapértelmezett befektetési opció”: olyan befektetési stratégia, amelyet akkor alkalmaznak, ha a PEPP-megtakarító nem adott utasításokat arra vonatkozóan, hogy miként fektessék be a PEPP-számláján felhalmozott forrásokat;

(25)„kockázatcsökkentési technikák”: a kockázati kitettség mértékének és/vagy a kockázat bekövetkezése valószínűségének szisztematikus csökkentésére szolgáló módszerek;

(26)„szolgáltatóváltás”: pozitív számlaegyenlegnek a PEPP-ügyfél kérésére történő áthelyezése az egyik PEPP-szolgáltatónál vezetett PEPP-számláról egy másik PEPP-szolgáltatónál vezetett PEPP-számlára, a korábbi PEPP-számla lezárásával vagy anélkül;

(27)„tanácsadás”: egy vagy több PEPP-szerződésre vonatkozóan a PEPP-megtakarítónak annak kérésére vagy a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó kezdeményezésére adott személyes ajánlás;

(28)„PEPP-ügyfél”: PEPP-megtakarító, leendő PEPP-megtakarító és/vagy PEPP-kedvezményezett.

3. cikk
Alkalmazandó szabályok

A PEPP-szolgáltatásra a következő szabályok alkalmazandók:

a) e rendelet rendelkezései;

b) amennyiben e rendelet lehetővé teszi, a PEPP-megtakarító és a PEPP-szolgáltató között a PEPP-szolgáltatásra vonatkozóan létrejött szerződés rendelkezései;

c) az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben vagy – amennyiben egyes kérdéseket e rendelet csak részben szabályoz – a rendelet hatálya alá nem tartozó kérdésekben:

i.kifejezetten a PEPP-re vonatkozó uniós intézkedések végrehajtása keretében a tagállamok által elfogadott törvényi rendelkezések;

ii.a tagállamok azon törvényi rendelkezései, amelyeket az előállító székhelye szerinti tagállam jogával összhangban előállított és forgalmazott, a PEPP-pel összehasonlítható magánnyugdíjtermékekre kell alkalmazni.

II. FEJEZET
ENGEDÉLYEZÉS

4. cikk
Engedélyezés

(1)Az Unió területén PEPP csak akkor állítható elő és forgalmazható, ha azt az EIOPA e rendelettel összhangban engedélyezte.

(2)A PEPP-re vonatkozóan kiadott engedély valamennyi tagállamban érvényes. Az engedély feljogosítja birtokosát az EIOPA által engedélyezett PEPP előállítására és forgalmazására.

5. cikk
A PEPP engedélyezése iránti kérelem

(1)PEPP engedélyezését csak a következő pénzügyi vállalkozások kérhetik:

a) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 43 megfelelően engedélyezett hitelintézetek;

b)a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 44 megfelelően engedélyezett, a 2009/138/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése és II. melléklete szerinti közvetlen életbiztosítással foglalkozó biztosítók;

c)az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 45 megfelelően nyilvántartásba vett vagy engedélyezett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények;

d)a 2014/65/EU irányelvnek megfelelően engedélyezett azon befektetési vállalkozások, amelyek portfóliókezelést vagy befektetési tanácsadást végeznek;

e)a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 46 megfelelően engedélyezett befektetési társaságok vagy alapkezelő társaságok;

f)a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 47 megfelelően engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelők.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt pénzügyi vállalkozások a PEPP engedélyezésére irányuló kérelmeiket az EIOPA-hoz nyújtják be. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a PEPP-megtakarítók számára javasolt szabványos szerződési feltételekre vonatkozó információk;

b) a kérelmező azonosítására, valamint aktuális és korábbi pénzügyi tapasztalataira és történetére vonatkozó információk;

c) azon személyek azonosítása, akik ténylegesen irányítják a PEPP előállítását és/vagy forgalmazását;

d)a PEPP-pel kapcsolatos portfólió- és kockázatkezelési, valamint igazgatási eljárásokra vonatkozó információk;

e)a PEPP-pel kapcsolatos befektetési stratégiákra, kockázati profilra és egyéb jellemzőkre vonatkozó információk;

f) azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a kérelmező forgalmazni kívánja a PEPP-et;

g) adott esetben a letétkezelő azonosítására vonatkozó információk;

h) a PEPP-megtakarítók rendelkezésére bocsátandó információk ismertetése, többek között a PEPP-megtakarítók által benyújtott panaszok kezelését célzó eljárások ismertetése;

i) a kérelmező az (1) bekezdésben említett, alkalmazandó uniós jogalkotási aktusnak megfelelő engedélyének vagy nyilvántartásba vételének igazolása, valamint az engedélyt megadó vagy a nyilvántartásba vételt elrendelő illetékes hatóság azonosító adatai.

(3)Az EIOPA az (1) bekezdés alapján benyújtott dokumentáció és információk tekintetében magyarázatot és kiegészítő információkat kérhet.

(4)Az EIOPA felkérheti az engedélyért folyamodó pénzügyi vállalkozás illetékes hatóságát arra, hogy adjon magyarázatot és tájékoztatást a (2) bekezdésben említett dokumentáció tekintetében. Az illetékes hatóságnak az EIOPA által benyújtott kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül válaszolnia kell a megkeresésre.

(5)Az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentáció és információk későbbi módosításairól haladéktalanul értesíteni kell az EIOPA-t.

6. cikk
A PEPP engedélyezésének feltételei

(1)Az EIOPA a hiánytalan kérelem benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül engedélyezi a PEPP-et, de csak abban az esetben, ha maradéktalanul meggyőződött arról, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)a kérelmező megfelel e rendeletnek;

b)a kérelmező számára az illetékes hatóság engedélyezi olyan termékek előállítását, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó típusú befektetési stratégiákat követik;

c)a javasolt PEPP megfelel e rendelet valamennyi követelményének;

d)a javasolt PEPP olyan befektetési stratégián alapul, amely lehetővé teszi a javasolt szerződéses szabályokban szereplő nyugellátás biztosítását.

(2)A kérelemre vonatkozó határozat meghozatala előtt az EIOPA konzultál a kérelmező illetékes hatóságával.

(3)Az EIOPA tájékoztatja a kérelmezőt a PEPP engedélyezésének esetleges elutasítását megalapozó okokról.

(4)Amennyiben az engedély megadásának feltételei már nem teljesülnek, az EIOPA visszavonja a PEPP engedélyét.

(5)Az EIOPA negyedévente tájékoztatja az 5. cikk (1) bekezdésében felsorolt pénzügyi vállalkozások illetékes hatóságait az engedélyek e rendelet szerinti megadásáról, elutasításáról vagy visszavonásáról.

(6)Az EIOPA biztosítja az 1093/2010/EU rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) és az 1095/2010/EU rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) való koordinációt, és továbbítja e hatóságok számára a feladataik gyakorlásához szükséges információkat.

7. cikk
Megjelölés és átalakítás

(1)A „PEPP” vagy „páneurópai magánnyugdíjtermék” megjelölés csak akkor használható valamely magánnyugdíjtermék vonatkozásában, ha az EIOPA e rendelettel összhangban engedélyezte, hogy a magánnyugdíjterméket „PEPP” megjelölés alatt forgalmazzák.

(2)Meglévő magánnyugdíjtermék az EIOPA engedélyét követően átalakítható „PEPP” termékké.

(3)A PEPP-szolgáltatók nem alakíthatnak át „PEPP” terméket olyan magánnyugdíjtermékké, amely nem tartozik e rendelet hatálya alá.

8. cikk
A PEPP forgalmazása

(1)Az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi vállalkozások a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiadott, forgalmazásra jogosító engedély birtokában forgalmazhatnak más által előállított PEPP-termékeket.

(2)Az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 48 megfelelően nyilvántartásba vett biztosításközvetítők jogosultak más által előállított PEPP forgalmazására.

9. cikk
A különböző típusú szolgáltatókra alkalmazandó prudenciális szabályok

A PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók mindenkor kötelesek megfelelni e rendelet rendelkezéseinek, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban rájuk vonatkozó prudenciális szabályoknak.

10. cikk
Nyilvános központi nyilvántartás

Az EIOPA nyilvános központi nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti az e rendelet alapján engedélyezett valamennyi PEPP-terméket, az egyes termékek szolgáltatóját és a PEPP-szolgáltatók illetékes hatóságát. A nyilvántartást elektronikus formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

III. FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS ÉS A PEPP HORDOZHATÓSÁGA

I. SZAKASZ
A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS ÉS A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA

11. cikk
A szolgáltatásnyújtás szabadságának és a letelepedés szabadságának a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók általi gyakorlása

A szolgáltatások nyújtásának szabadsága vagy a letelepedés szabadsága alapján a PEPP-szolgáltatók PEPP-termékeket nyújthatnak, a PEPP-forgalmazók pedig PEPP-termékeket forgalmazhatnak valamely fogadó tagállam területén, amennyiben ezt az 5. cikk (1) bekezdésében vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogalkotási aktusok által vagy azok alapján megállapított vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően teszik.

II. SZAKASZ
HORDOZHATÓSÁG

12. cikk
Hordozhatósági szolgáltatás

(1)A hordozhatósági szolgáltatás lehetővé teszi a PEPP-megtakarítók számára, hogy egy másik tagállamba való költözést követően továbbra is hozzájárulásokat halmozzanak fel a szolgáltatótól a költözést megelőzően vásárolt PEPP-hez tartozó számlán.

(2)A hordozhatósági szolgáltatás igénybevétele esetén a PEPP-megtakarítók jogosultak megőrizni a PEPP-szolgáltató által nyújtott, az adott PEPP-termékbe való folyamatos befektetéshez kapcsoló valamennyi előnyt és ösztönzőt.

13. cikk
A hordozhatósági szolgáltatás nyújtása

(1)A PEPP-szolgáltatók biztosítják, hogy a hordozhatósági szolgáltatás a náluk PEPP-számlát vezető, a szolgáltatás igénybevételét kérő PEPP-megtakarítók rendelkezésére álljon.

(2)A PEPP-re vonatkozó ajánlattételkor a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-forgalmazó tájékoztatja a potenciális PEPP-megtakarítót arról, hogy mely nemzeti részalapok állnak azonnal rendelkezésre.

(3)E rendelet alkalmazásának megkezdését követően legkésőbb három évvel minden egyes PEPP-termék tekintetében valamennyi tagállam vonatkozásában nemzeti részalapokat kell biztosítani a PEPP-szolgáltatóhoz intézett kérésre.

14. cikk
A PEPP részalapjai

A 13. cikk (3) bekezdése szerinti határidő sérelme nélkül a PEPP-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy minden egyedi PEPP-számlán belül olyan új részalap legyen nyitható, amely megfelel a PEPP-megtakarító új lakóhelye szerinti tagállam által nemzeti szinten rögzített, a PEPP tekintetében igénybe vehető ösztönzők alkalmazását lehetővé tevő jogi követelményeknek és feltételeknek.

15. cikk
Új részalap megnyitása

(1)A 13. cikk (3) bekezdése szerinti határidő sérelme nélkül, közvetlenül azt követően, hogy tájékoztatást kapott a PEPP-megtakarító azon szándékáról, hogy gyakorolja a tagállamok közötti mozgáshoz való jogát, a PEPP-szolgáltató tájékoztatja a PEPP-megtakarítót arról, hogy PEPP-számláján új részalapot nyithat, valamint közli vele a részalap megnyitására rendelkezésre álló határidőt.

(2)E lehetőség kihasználása érdekében a PEPP-megtakarító kérelmet küld a PEPP-szolgáltatónak, amely a következő információkat tartalmazza:

a) a PEPP-megtakarító új lakóhelye szerinti tagállam;

b) az az időpont, amelytől a befektetéseket az újonnan megnyitott részalapba kell irányítani;

c) az elfogadott befektetési stratégia vagy egyéb elemek esetleges módosítására vonatkozó lényeges információk.

(3)Legkésőbb a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül a PEPP-szolgáltató a IV. fejezet II. és III. szakasza szerinti, az új részalapra vonatkozó feltételekről szóló teljes körű ingyenes tájékoztatást és tanácsadást biztosít a PEPP-megtakarító számára.

(4)Az új részalapot az alkalmazandó kötelmi joggal összhangban, a PEPP-megtakarító és a PEPP-szolgáltató közötti új szerződés aláírásával vagy a meglévő szerződés módosításával kell megnyitni. A megnyitás napját a szerződésben kell meghatározni, vagy ilyen kikötés hiányában az új részalapot a szerződés vagy annak módosítása aláírásának napjától kell megnyitottnak tekinteni.

16. cikk
A felhalmozott jogok áthelyezése a PEPP részalapjai között

(1)A PEPP-megtakarító kérésére a PEPP-szolgáltató javaslatot tesz a PEPP-megtakarítónak arra, hogy felhalmozott eszközeit áthelyezi a PEPP-számla különböző részalapjai között annak érdekében, hogy minden eszközt egyetlen részalapban vonjon össze.

(2)Az eszközök (1) bekezdés szerinti áthelyezését az eszközök természetbeni visszaváltása nélkül kell lehetővé tenni.

17. cikk
A hordozhatóságra vonatkozó információk nemzeti hatóságok számára való rendelkezésre bocsátása

(1)A PEPP-szolgáltató a hordozhatósági szolgáltatás nyújtására vonatkozó valamennyi szerződéses megállapodásról tájékoztatja a rá vonatkozóan prudenciális felügyelet gyakorló nemzeti hatóságot.

(2)Az (1) bekezdés szerinti információkat az új részalap megnyitását követő egy hónapon belül elektronikus úton kell eljuttatni a nemzeti felügyeleti hatóságnál vezetett központi adatbázisba, és a tájékoztatásnak legalább a következőket tartalmaznia kell:

a) a részalap azonosítása (a PEPP-megtakarító neve; az alkalmazandó nemzeti szabályozás; a részalap megnyitásának napja);

b) adott esetben az áthelyezett eszközök összege;

c) az áthelyezés módja (az áthelyezett eszközök természetbeni visszaváltásával vagy anélkül).

IV. FEJEZET
A FORGALMAZÁSRA ÉS A TÁJÉKOZTATÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ
Általános rendelkezések

18. cikk
Általános elv

Forgalmazási tevékenysége során a PEPP-szolgáltató és a PEPP-forgalmazó minden esetben az ügyfél érdekeinek megfelelően, becsületes, tisztességes és szakszerű módon jár el.

19. cikk
A különböző típusú PEPP-szolgáltatókra és -forgalmazókra alkalmazandó forgalmazási szabályok

A PEPP forgalmazása tekintetében a különböző típusú PEPP-szolgáltatók és -forgalmazók kötelesek megfelelni a következő szabályoknak:

a)az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott biztosításértékesítők betartják az említett irányelv V. és VI. fejezetében a biztosítási alapú befektetési termékek forgalmazására vonatkozóan meghatározott szabályokat átültető, alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, az említett termékek forgalmazására vonatkozó, az említett szabályok alapján elfogadott, közvetlenül alkalmazandó uniós rendelkezéseket, valamint az e fejezet 18., 19., 21–23. és 27–32. cikkében foglalt rendelkezéseket;

b)a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások betartják a pénzügyi eszközök forgalmazására és értékesítésére vonatkozóan az említett irányelv 16. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében, 23., 24. és 25. cikkében meghatározott szabályokat átültető, alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, az említett szabályok alapján elfogadott, közvetlenül alkalmazandó uniós rendelkezéseket, valamint az e fejezet 18., 19., 21–23. és 27–32. cikkében foglalt rendelkezéseket;

c)valamennyi egyéb PEPP-szolgáltató és -forgalmazó köteles megfelelni e fejezet valamennyi rendelkezésének.

20. cikk
Ösztönzők

A PEPP-termékek forgalmazásával kapcsolatos díjak és jutalékok a PEPP-megtakarítótól vagy annak megbízásából eljáró személytől eltérő félnek való kifizetése vagy ilyen féltől való átvétele, illetve nem pénzbeli juttatások ilyen fél számára történő nyújtása vagy ilyen féltől való elfogadása tekintetében az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy PEPP-forgalmazó betartja a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (7) bekezdésének b) pontjában és (9) bekezdésében a befektetési vállalkozásokra vonatkozóan meghatározott szabályokat átültető, alkalmazandó nemzeti jogszabályokat. E cikk alkalmazásában a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdésében az említett irányelv 23. cikkére való hivatkozást e rendelet 18. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.

21. cikk
Elektronikus forgalmazás és egyéb tartós adathordozók

Az e fejezet szerinti valamennyi dokumentumot és információt elektronikus úton kell eljuttatni a PEPP-ügyfélnek, feltéve, hogy lehetővé teszik számára ezen információknak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint hogy az eszköz lehetővé teszi a tárolt információ változatlan formában történő reprodukálását. A PEPP-szolgáltató és a PEPP-forgalmazó kérésre díjmentesen biztosítja ezeket a dokumentumokat és információkat más tartós adathordozón is.

22. cikk
Termékfelügyeleti és irányítási követelmények

(1)A PEPP-szolgáltatók eljárásokat tartanak fenn, működtetnek és vizsgálnak felül az egyes PEPP-termékek forgalmazás előtti jóváhagyására és a meglévő PEPP-termékek jelentős kiigazítására vonatkozóan.

A termék jóváhagyási folyamatának a PEPP jellegéhez mérten arányosnak és megfelelőnek kell lennie.

A termék jóváhagyási folyamata során meg kell határozni minden egyes PEPP azonosított célpiacát, biztosítani kell, hogy az adott azonosított célpiac valamennyi releváns kockázatának értékelése megtörténjen, és hogy a tervezett értékesítési stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen, valamint észszerű lépéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a PEPP az azonosított célpiacon kerüljön értékesítésre.

A PEPP-szolgáltatónak ismernie kell az általa kínált PEPP-termékeket, és rendszeresen felül kell vizsgálnia azokat, figyelembe véve minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac potenciális kockázatát, legalább annak felmérése érdekében, hogy a termék továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és hogy a tervezett értékesítési stratégia továbbra is megfelelő-e.

A PEPP-szolgáltatók a PEPP-forgalmazók rendelkezésére bocsátanak a PEPP-re és a termék jóváhagyási folyamatára vonatkozó minden releváns információt, beleértve a PEPP célpiacának meghatározását is.

A PEPP-forgalmazóknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az ötödik albekezdésben említett információk megszerzésére, valamint az egyes PEPP-termékek jellemzőinek és azonosított célpiacainak megértésére.

(2)Az e cikkben említett szabályok, folyamatok és intézkedések nem sérthetik az ezen rendelet szerinti vagy az ezen rendelet értelmében alkalmazandó összes egyéb követelményt, beleértve a közzétételre, az alkalmasságra vagy megfelelőségre, az összeférhetetlenség azonosítására és kezelésére, valamint az ösztönzőkre vonatkozóakat is.

II. SZAKASZ
SZERZŐDÉSKÖTÉST MEGELŐZŐ TÁJÉKOZTATÁS

23. cikk
A KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUM

(1)A PEPP-szolgáltató – azt megelőzően, hogy a PEPP-terméket a PEPP-megtakarítóknak kínálná – az e fejezetben meghatározott követelményekkel összhangban elkészíti az adott termékre vonatkozó, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, és azt közzéteszi a honlapján.

(2)A PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók megfelelnek az 1286/2014/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének, valamint 6–18. cikkének.

(3)Az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott információkon kívül a „Milyen termékről van szó?” című szakasz a következő információkat tartalmazza:

i.a nyugellátás és az arra vonatkozó garancia mértékének ismertetése;

ii.a PEPP-konstrukcióban való részvétel minimális vagy maximális időtartama;

iii.nyugdíjbavonulási életkor;

iv.a hordozhatósági szolgáltatásra vonatkozó általános információk, beleértve a részalapokra vonatkozó információkat is;

v.a szolgáltatóváltásra vonatkozó általános információk és hivatkozás a szolgáltatóváltásra vonatkozóan az 50. cikk szerint rendelkezésre álló konkrét információkra;

vi. a befektetési politika környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel összefüggő teljesítményével kapcsolatosan rendelkezésre álló információk;

vii.a PEPP-szerződésre alkalmazandó jog, amennyiben a felek nem választhatják meg szabadon az alkalmazandó jogot, vagy amennyiben a felek azt szabadon választják meg, az a jog, amelynek választását a PEPP-szolgáltató javasolja.

(4)A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum mellett a PEPP-szolgáltatók és -forgalmazók megadják a potenciális PEPP-megtakarítóknak a PEPP-szolgáltató fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentésekre vonatkozó hivatkozásokat, és lehetővé teszik a szóban forgó információkhoz való könnyű hozzáférést.

(5)A potenciális PEPP-megtakarítók rendelkezésére kell bocsátani továbbá a PEPP-konstrukcióhoz kapcsolódó befektetések teljesítményére, valamint a PEPP-megtakarítók és a PEPP-kedvezményezettek által viselt költségek szerkezetére vonatkozó, legalább öt évre – vagy amennyiben a konstrukció öt évnél rövidebb ideje működik, a működési időszakára – visszatekintő információkat.

(6)E cikk következetes alkalmazása érdekében az európai felügyeleti hatóságok (az Európai Bankhatóság, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az EIOPA) az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán keresztül végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a (3) és (4) bekezdésben említett egyes információelemek bemutatásának részleteit és tartalmát, valamint az említett információk összehasonlítást lehetővé tevő, egységesített formátumban történő bemutatásához szükséges követelményeket.

A végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásakor az európai felügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük a PEPP-termékek különböző típusait és a közöttük lévő különbségeket, a PEPP-megtakarítók kompetenciáit, továbbá a PEPP-termékek azon jellemzőit, amelyek lehetővé teszik, hogy a PEPP-megtakarítók válasszanak a különböző alapul szolgáló befektetések vagy a termék által kínált egyéb választási lehetőségek közül, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezt a választást különböző időpontokban is meg lehet tenni, vagy a választás a későbbiekben módosítható.

Az európai felügyeleti hatóságok ...-ig benyújtják a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

24. cikk
A forgalmazáshoz kapcsolódó információk nyilvánosságra hozatala

(1)Az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó a PEPP-termékhez kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően kellő időben megadja a PEPP-megtakarítóknak vagy a potenciális PEPP-megtakarítóknak a PEPP-szerződésre és a szolgáltatóra vagy forgalmazóra vonatkozóan legalább azon információkat, amelyeket a biztosítási szerződésekre és biztosításközvetítőkre vonatkozóan az (EU) 2016/97 irányelv 19. cikke, továbbá 29. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontja határoz meg.

(2)Az (1) bekezdés szerinti információkat az összehasonlítást lehetővé tevő egységesített formátumban, továbbá érthető formában oly módon kell megadni, hogy észszerűen feltételezhető legyen, hogy azok alapján a PEPP-megtakarítók képesek átlátni a kínált PEPP-termék jellegét és kockázatait, és ezáltal megalapozott befektetési döntéseket tudnak hozni.

(3)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben említett egységesített formátum alapját jelentő kritériumok pontos meghatározása érdekében.

III. SZAKASZ
Tanácsadás és a tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó előírások

25. cikk
Az igények és szükségletek meghatározása és tanácsadás

(1)A PEPP-termékhez kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó – a PEPP-megtakarítótól kapott információk alapján – pontosan meghatározza a szóban forgó PEPP-megtakarító nyugdíjjal összefüggő igényeit és szükségleteit, és érthető módon, objektív információkkal látja el a PEPP-megtakarítót, hogy az megalapozott döntést tudjon hozni.

A javasolt szerződésnek összhangban kell lennie a PEPP-megtakarítók nyugdíjra vonatkozó igényeivel és szükségleteivel.

(2)Ha bármely konkrét szerződés megkötése előtt tanácsadásra kerül sor, az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó személyre szabott ajánlatot ad a PEPP-megtakarító részére, elmagyarázva, hogy egy bizonyos PEPP-termék miért felel meg leginkább a PEPP-megtakarító igényeinek és szükségleteinek.

(3)Az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó a PEPP-termékre vonatkozó tanácsadás során betartja a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályokat átültető, alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, továbbá az e szabályokra vonatkozóan az említett irányelv 25. cikkének (8) bekezdése alkalmazásában elfogadott, közvetlenül alkalmazandó uniós rendelkezéseket.

(4)Amennyiben az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy PEPP-forgalmazó arról tájékoztatja a PEPP-megtakarítót, hogy független alapon biztosít tanácsadást, azt a piacon rendelkezésre álló magánnyugdíjtermékek kellően nagy számának elemzése alapján kell megtennie, hogy szakmai kritériumoknak megfelelően személyre szabott ajánlatot tudjon adni arra vonatkozóan, hogy mely PEPP-szerződés felelne meg a PEPP-megtakarító szükségleteinek. Ez a tanácsadás nem korlátozható csupán azokra a PEPP-szerződésekre, amelyeket a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó, a vele szoros kapcsolatban álló szervezet vagy a PEPP-szolgáltatóval vagy -forgalmazóval szoros jogi vagy gazdasági kapcsolatban – többek között szerződéses kapcsolatban – álló más szervezet biztosít, mert ez a tanácsadás függetlenségét veszélyeztető kockázatot jelent.

(5)Az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy PEPP-forgalmazó biztosítja és az illetékes hatóságok kérésére igazolja, hogy a PEPP-termékre vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személyek birtokában vannak az e fejezet szerinti kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek. A tagállamok közzéteszik az ismeretek és a szakértelem értékeléséhez használt kritériumokat.

26. cikk
PEPP-szerződés megkötése tanácsadás nélkül

(1)A 25. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a PEPP-megtakarító az alapértelmezett befektetési opcióra vonatkozó szerződés megkötésekor lemondhat arról a jogáról, hogy tanácsadásban részesüljön.

Amennyiben a PEPP-megtakarító lemond a tanácsadáshoz való jogáról, az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó a PEPP-forgalmazási tevékenység során tájékoztatást kér a PEPP-megtakarítótól vagy potenciális PEPP-megtakarítótól annak a felkínált vagy kért PEPP-termék szempontjából releváns befektetési területen szerzett ismereteiről és tapasztalatáról, hogy értékelni tudja, hogy a felkínált vagy kért PEPP-termék megfelelő-e a PEPP-megtakarító számára.

Amennyiben az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó az első albekezdésnek megfelelően kapott tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, hogy a termék nem megfelelő a PEPP-megtakarító vagy potenciális PEPP-megtakarító számára, figyelmezteti erre a PEPP-megtakarítót vagy potenciális PEPP-megtakarítót. Ez a figyelmeztetés szabványosított formátumban is kiadható.

Ha a PEPP-megtakarítók vagy potenciális PEPP-megtakarítók nem adják meg az első albekezdésben említett tájékoztatást, vagy elégtelen tájékoztatást adnak ismereteikről és tapasztalatukról, akkor a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó figyelmezteti őket, hogy nem tudja megállapítani, hogy a szóban forgó termék megfelelő-e számukra. Ez a figyelmeztetés szabványosított formátumban is kiadható.

(2)A 25. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a PEPP-megtakarító az alapértelmezett befektetési opcióval összefüggésben lemondott a tanácsadáshoz való jogáról, az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó az e cikk (1) bekezdésében előírt információk beszerzése vagy megállapítások megtétele nélkül folytathat PEPP-forgalmazói tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a tevékenység az alapértelmezett befektetési opciót érintő olyan PEPP-szerződésekhez kapcsolódik, amelyek a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében csak nem összetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatban jelentenek befektetési kitettséget, és szerkezetükből adódóan nem nehezítik meg a PEPP-megtakarító számára a kapcsolódó kockázatok megértését;

b) a PEPP forgalmazása a PEPP-megtakarító vagy potenciális PEPP-megtakarító kezdeményezésére történik;

c) a PEPP-megtakarító vagy potenciális PEPP-megtakarító egyértelmű tájékoztatást kapott arról, hogy a PEPP-termék forgalmazása során a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó nem köteles értékelni a nyújtott vagy kínált PEPP vagy PEPP-forgalmazási tevékenység megfelelőségét, és hogy a PEPP-megtakarító vagy potenciális PEPP-megtakarító nem részesül a vonatkozó üzletviteli szabályok által biztosított megfelelő védelemben. Az ilyen figyelmeztetés szabványosított formátumban is kiadható;

d) a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó teljesíti az e fejezetnek megfelelő, rá alkalmazandó szabályok szerinti kötelezettségeket a PEPP-forgalmazási tevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenség tekintetében.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak pontos meghatározása érdekében, hogy az e rendelet 19. cikkének c) pontjában említett PEPP-szolgáltatóknak vagy -forgalmazóknak a PEPP-forgalmazási tevékenységek végrehajtása során hogyan kell megfelelniük az e cikkben meghatározott elveknek, ideértve az annak értékeléséhez beszerzendő információt, hogy a PEPP-termék megfelelő-e ügyfeleik számára, és a PEPP-hez kapcsolódó nem összetett szerződések értékelésének kritériumait e cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alkalmazásában. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a következőket:

a) a PEPP-megtakarítónak vagy potenciális PEPP-megtakarítónak kínált vagy nyújtott szolgáltatások jellege, tekintettel a tranzakciók típusára, tárgyára, méretére és gyakoriságára; valamint

b) a kínált vagy figyelembe vett termékek jellege, ideértve a különböző típusú pénzügyi eszközöket.

IV. SZAKASZ
A szerződés időtartama alatt nyújtott tájékoztatás

27. cikk
Általános rendelkezések

(1)A PEPP-szolgáltatók a kiemelt információkat tartalmazó tömör, személyre szabott dokumentumot állítanak össze valamennyi PEPP-megtakarító számára, figyelembe véve a nemzeti nyugdíjrendszerek egyedi sajátosságait, valamint a nemzeti szociális, munka- és adójogot (a továbbiakban: PEPP számlaértesítő és intézményi tájékoztató). A dokumentum címének tartalmaznia kell a „PEPP számlaértesítő és intézményi tájékoztató” szavakat.

(2)Azon pontos dátumra, amelyre a PEPP számlaértesítőben és intézményi tájékoztatóban szereplő információk vonatkoznak, továbbá a PEPP számlaértesítőben és intézményi tájékoztatóban szereplő információk formátumára és az említett információk jelentős változásainak kezelésére az (EU) 2016/2341 irányelv 38. cikkének (2)–(4) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy az ott szereplő „számlaértesítő és intézményi tájékoztató” e rendelet alkalmazásában a PEPP számlaértesítőre és intézményi tájékoztatóra utal.

(3)Emellett a PEPP-megtakarítót a szerződés teljes időtartama alatt tájékoztatni kell a következő információkat érintő minden változásról:

a) az általános és különös szerződési feltételek;

b) a PEPP-szolgáltató neve, társasági formája, központi irodájának és adott esetben a szerződést megkötő fióktelepének címe;

c) a 23. cikk (2)–(5) bekezdésében említett valamennyi információ a PEPP-termékre vonatkozó feltételek változása vagy a PEPP-hez kapcsolódó szerződésre alkalmazandó jog módosítása esetén;

d) arra vonatkozó információ, hogy a befektetési politika miként veszi figyelembe a környezeti, társadalmi és irányítási kérdéseket.

28. cikk
A PEPP számlaértesítő és intézményi tájékoztató

(1)A PEPP számlaértesítő és intézményi tájékoztató legalább az alábbi kiemelt információkat tartalmazza:

a) a PEPP-megtakarító személyes adatai, a PEPP-szolgáltató neve, a nyugdíjprognózisra vonatkozó információk, a felhalmozott nyugdíjjogosultságokra vagy a felhalmozott tőkére vonatkozó információk, a PEPP-megtakarító vagy bármely harmadik fél által fizetett hozzájárulások és a PEPP-konstrukció finanszírozási szintjére vonatkozó információ az (EU) 2016/2341 irányelv 39. cikke (1) bekezdése a), b), d), e), f) és h) pontjának megfelelően azzal, hogy a „tag” a PEPP-megtakarítót, a „foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény” a PEPP-szolgáltatót, a „nyugdíjkonstrukció” a PEPP-konstrukciót és a „támogató vállalkozás” bármely harmadik felet jelenti;

b) a PEPP-szolgáltató engedélyezésének vagy nyilvántartásba vételének helye szerinti tagállam és az illetékes hatóság neve;

c) adott esetben a PEPP-konstrukció keretében nyújtott teljes vagy részleges garanciára vonatkozó információk, és amennyiben releváns, a felhalmozott egyéni jogosultságokat védő garancia és mechanizmusok jellege;

d) a PEPP-konstrukció egészének múltbeli teljesítményére vagy adott esetben a PEPP-megtakarító által választott befektetési opció teljesítményére vonatkozó, diagram formájában megadott információ a rendelkezésre álló évek, de legfeljebb az utolsó tíz év tekintetében;

e) a PEPP-szolgáltató által legalább az elmúlt 12 hónapban levont költségek lebontása, megjelölve az igazgatási költségeket, az eszközök letéti őrzésének költségeit, a portfólióügyletekhez kapcsolódó költségeket és egyéb költségeket, valamint a költségek végső nyugellátásra gyakorolt hatásának becslését.

(2)A Bizottság a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az (1) bekezdés a) pontjában említett nyugdíjprognózisokra vonatkozó feltételezések meghatározásának szabályait. Ezeket a szabályokat kötelesek alkalmazni a PEPP-szolgáltatók adott esetben a nominális befektetési hozam éves rátájának, az infláció éves rátájának és a bérek jövőbeli alakulásának megállapítása során.

(3)Az 55. cikknek megfelelően a tagállamok megosztják a PEPP számlaértesítő és intézményi tájékoztató formátumára és tartalmára vonatkozó bevált gyakorlataikat.

29. cikk
Kiegészítő információk

(1)A PEPP számlaértesítő és intézményi tájékoztató pontosítja, hogy hol és hogyan lehet hozzájutni a kiegészítő információkhoz, beleértve az alábbiakat:

a) az (EU) 2016/2341 irányelv 40. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott további gyakorlati információk;

b) a PEPP-szolgáltató éves beszámolójára és éves jelentéseire vonatkozó információk, figyelembe véve az adott szolgáltató által működtetett minden egyes PEPP-konstrukciót, valamint adott esetben az egyes PEPP-konstrukciókra vonatkozó éves beszámolók és éves jelentések;

c) a PEPP-szolgáltató befektetési politikájának elveire vonatkozó írásban rögzített nyilatkozat, amely tartalmazza legalább a befektetési kockázat mérésére vonatkozó módszereket, az alkalmazott kockázatkezelési eljárásokat, a PEPP-kötelezettségek jellegét és futamidejét tekintetbe vevő stratégiai eszközallokációt, továbbá azt, hogy a befektetési politika miként veszi figyelembe a környezeti, társadalmi és irányítási kérdéseket;

d) adott esetben információk arról, hogy a járadék formájában kifejezett összegekhez milyen feltételezéseket használtak fel a járadék rátáját, a PEPP-szolgáltató típusát és a járadék időtartamát illetően;

e) információk az ellátások szintjéről korai visszaváltás esetén.

(2)Azon PEPP-konstrukciók esetében, amelyeknél a PEPP-megtakarítók befektetési kockázatot viselnek, és a PEPP-konstrukcióban meghatározott külön szabály a PEPP-megtakarító számára kötelező befektetési opciót szab meg, a PEPP számlaértesítő és intézményi tájékoztató megadja, hogy hol található kiegészítő információ.

(3)Az EIOPA a nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációt és a fogyasztói vizsgálatot követően végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben pontosan meghatározza a 28. cikkben és az e cikkben említett információk bemutatásának részleteit.

Az EIOPA [a rendelet hatálybalépését követő 9 hónapon belül]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardok tervezetét.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

30. cikk
A nyugdíjba vonulást megelőzően a PEPP-megtakarítóknak és a kifizetési szakaszban a PEPP-kedvezményezetteknek nyújtandó információk

(1) A PEPP-megtakarítóknak a nyugdíjazást megelőző szakaszban meg kell kapniuk az (EU) 2016/2341 irányelv 42. cikkében meghatározottaknak megfelelő tájékoztatást.

(2) A PEPP-szolgáltatók rendszeresen tájékoztatják a PEPP-kedvezményezetteket az (EU) 2016/2341 irányelv 43. cikkében meghatározottaknak megfelelően, azzal, hogy a „folyósítás” e rendelet alkalmazásában a kifizetési szakaszt jelenti.

31. cikk
A PEPP-megtakarítók és PEPP-kedvezményezettek kérésére nyújtandó kiegészítő információk

A PEPP-megtakarítók és PEPP-kedvezményezettek vagy képviselőik kérésére a PEPP-szolgáltató a következő kiegészítő információkat bocsátja rendelkezésre:

a) a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett éves beszámolók és éves jelentések, vagy – amennyiben a PEPP-szolgáltató felelősségi körébe egynél több PEPP-konstrukció tartozik – a konkrét PEPP-konstrukcióhoz kapcsolódó beszámolók és jelentések;

b) a 29. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat;

c) a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett prognózis előállításához használt feltételezésekkel kapcsolatos további információk.

V. SZAKASZ
ADATSZOLGÁLTATÁS A NEMZETI HATÓSÁGOKNAK

32. cikk
Általános rendelkezések

(1)A PEPP-szolgáltatók benyújtják az illetékes hatóságoknak a felügyelet céljából szükséges információkat. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell legalább azokat az információkat, amelyek a felügyeleti felülvizsgálati eljárás során elvégzendő következő tevékenységekhez szükségesek:

a) a PEPP-szolgáltatók által alkalmazott irányítási rendszer, az általuk folytatott üzleti tevékenység, a fizetőképességgel kapcsolatban alkalmazott értékelési elvek, a vállalt kockázatok és a kockázatkezelési rendszerek, valamint a tőkestruktúra, tőkeigény és tőkekezelés értékelése;

b) a felügyeleti jogok gyakorlásából és a felügyeleti kötelezettségek teljesítéséből eredő megfelelő döntések meghozatala.

(2)Az illetékes hatóságok az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:

a) az (1) bekezdésben említett azon információk jellegének, körének és formátumának meghatározása, amelyeket a PEPP-szolgáltatóknak a következő időpontokban kell benyújtaniuk:

i. előre meghatározott időszakonként,

ii. előre meghatározott események bekövetkeztekor,

iii. a PEPP-szolgáltató helyzetére vonatkozó vizsgálatok során;

b) a PEPP-szolgáltatók által kötött szerződésekre vagy harmadik felekkel kötött szerződésekre vonatkozó információk megszerzése a PEPP-szolgáltatóktól; valamint

c) információkérés külső szakértőktől, például könyvvizsgálóktól és biztosítási matematikusoktól.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett információk a következőket tartalmazzák:

a) minőségi vagy mennyiségi elemek, illetve ezek megfelelő kombinációja;

b) múltbeli, aktuális vagy jövőbeli elemek, illetve ezek megfelelő kombinációja;

c) belső vagy külső forrásokból származó információk, illetve ezek megfelelő kombinációja.

(4)Az (1) és (2) bekezdésben említett információk megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) összhangban vannak az érintett PEPP-szolgáltató üzleti tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint különösen az abban rejlő kockázatokkal;

b) hozzáférhetőek, minden lényeges szempont tekintetében hiánytalanok, összehasonlíthatóak és tartósan következetesek;

c) relevánsak, megbízhatók és érthetőek.

(5)A PEPP-szolgáltatóknak megfelelő rendszerekkel és struktúrákkal kell rendelkezniük az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez, valamint a PEPP-szolgáltató igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete által jóváhagyott írásban rögzített politikával a benyújtott információ folyamatos megfelelőségének biztosításához.

(6)Az EIOPA kérésére az illetékes hatóságok hozzáférést biztosítanak a PEPP-szolgáltatók által megadott információkhoz.

(7)A Bizottság a 62. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az (1)–(4) bekezdésben említett információkat a felügyeleti jelentések megfelelő mértékű konvergenciájának biztosítása érdekében.

Az EIOPA a nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációt és fogyasztói vizsgálatot követően végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a felügyeleti adatszolgáltatás formátumának meghatározására.

Az EIOPA [a rendelet hatálybalépését követő 9 hónapon belül]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardok tervezetét.

A Bizottság felhatalmazást kap a második albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

V. FEJEZET
FELHALMOZÁSI SZAKASZ

I. SZAKASZ
A PEPP-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

33. cikk
Befektetési szabályok

(1)A PEPP-szolgáltatók befektetéseiket az óvatosság elvével összhangban és különösen az alábbi szabályoknak megfelelően hajtják végre:

a) az eszközöket összességében a PEPP-megtakarítók hosszú távú érdekeinek legmegfelelőbb módon kell befektetni. Esetleges összeférhetetlenség esetén a PEPP-szolgáltatónak, illetve a portfólióját kezelő szervezetnek kell gondoskodnia arról, hogy a befektetéseket kizárólag a PEPP-megtakarítók érdekében valósítsák meg;

b) a vagyont olyan módon kell befektetni, hogy biztosítva legyen a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége;

c) a vagyont túlnyomórészt szabályozott piacokon kell befektetni. Az olyan eszközökbe való befektetést, amelyek nem forgalmazhatók szabályozott piacokon, mindenképpen prudens szinten kell tartani;

d) származtatott eszközökbe való befektetésre csak akkor van lehetőség, ha ezek az eszközök hozzájárulnak a befektetési kockázat csökkenéséhez, vagy megkönnyítik a hatékony portfóliókezelést. Ezeket az eszközöket prudens alapon kell értékelni, a mögöttes eszköz figyelembevételével, és be kell vonni a PEPP-szolgáltató eszközeinek értékelésébe. A PEPP-szolgáltatónak továbbá kerülnie kell az egyetlen ellenérdekű félnél vállalt túlzott kockázatnak és egyéb származtatott műveletek nagy fokú kockázatának való kitettséget;

e)az eszközöket megfelelően diverzifikálni kell oly módon, hogy elkerülhető legyen a valamely eszközbe, kibocsátóba, vagy üzleti csoportba történő túlzott befektetés révén kialakuló egyoldalú kitettség, illetve a kockázat felhalmozódása a portfólió egészében. Azonos kibocsátó vagy ugyanahhoz a csoporthoz tartozó kibocsátók által kibocsátott eszközökbe való befektetés nem teheti ki a PEPP-szolgáltatót túlzott kockázati koncentrációnak;

f)az eszközök nem fektethetők be a Pénzügyi Akció Munkacsoport által azonosított, kiemelt kockázatot jelentő, illetve nem együttműködő joghatóságokban;

g)a PEPP-szolgáltató nem vállalhat túlzott tőkeáttételből és túlzott lejárati transzformációból eredő kockázatokat.

(2)Az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szabályok csak olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben a PEPP-szolgáltatókra vonatkozó megfelelő ágazati jogszabályok nem írnak elő szigorúbb rendelkezéseket.

II. SZAKASZ
A PEPP-MEGTAKARÍTÓKRA VONATKOZÓ BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

34. cikk
Általános rendelkezések

(1)A PEPP-szolgáltató legfeljebb öt befektetési opciót kínálhat a PEPP-megtakarítónak.

(2)A befektetési opcióknak tartalmazniuk kell egy alapértelmezett befektetési opciót, és tartalmazhatnak alternatív befektetési opciókat.

(3)A PEPP-szolgáltatóknak valamennyi befektetési opciót igazolt – a PEPP-megtakarítók számára megfelelő védelmet biztosító – kockázatcsökkentési technikák alapján kell kialakítaniuk.

35. cikk
A befektetési opció PEPP-megtakarító általi kiválasztása

A PEPP-megtakarító a PEPP-szerződés megkötésekor a befektetési opciók közül egyet választ.

36. cikk
A kiválasztott befektetési opció módosításának feltételei

(1)A PEPP-megtakarítónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a PEPP felhalmozási szakaszában ötévente egyszer másik befektetési opciót válasszon.

(2)A befektetési opció módosítása a PEPP-megtakarító számára ingyenes.

37. cikk
Alapértelmezett befektetési opció

(1)Az alapértelmezett befektetési opció tőkevédelmet biztosít a PEPP-megtakarító számára, mivel kockázatcsökkentési technikán alapul, ami biztonságos befektetési stratégiát jelent.

(2)A tőkevédelem lehetővé teszi a PEPP-megtakarító számára, hogy a befektetett tőkét visszakapja.

38. cikk
Alternatív befektetési opciók

(1)Amennyiben a PEPP-szolgáltatók alternatív befektetési opciókat kínálnak, ezek legalább egyikének költséghatékony befektetési lehetőséget kell biztosítania a PEPP-megtakarítók számára.

(2)Az alternatív befektetési opciók keretében alkalmazandó kockázatcsökkentési technikákat a PEPP-szolgáltatók határozzák meg.

39. cikk
A befektetési opciókra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a) az alapértelmezett befektetési opció keretében tőkevédelmet biztosító kockázatcsökkentési technika;

b) az alternatív befektetési opciókra alkalmazandó kockázatcsökkentési technikák.

III. SZAKASZ
A FELHALMOZÁSI SZAKASZ EGYÉB SZEMPONTJAI

40. cikk
A felhalmozási szakaszhoz kapcsolódó feltételek

(1)Ha e rendelet nem rendelkezik másként, a 3. cikk b) pontjának megfelelően a PEPP-termékek felhalmozási szakaszához kapcsolódó feltételeket a tagállamoknak kell meghatározniuk.

(2)E feltételek magukban foglalhatják mindenekelőtt a felhalmozási szakasz kezdetére vonatkozó korhatárokat, a felhalmozási szakasz minimális időtartamát, a befizetések maximális és minimális összegét és folyamatosságát, valamint a különös nehézségek miatti, nyugdíjba vonulást megelőző visszaváltásra vonatkozó feltételeket.

VI. FEJEZET
BEFEKTETŐVÉDELEM

41. cikk
Letétkezelő

(1)Amennyiben a PEPP-szolgáltató az 5. cikk (1) bekezdésében említett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy befektetési vállalkozás, ki kell neveznie egy vagy több letétkezelőt az eszközök letéti őrzésére és a felügyeleti feladatokra.

(2)A letétkezelő kinevezése és feladatainak végrehajtása tekintetében az (EU) 2016/2341 irányelv 33. cikkének (5), (6) és (7) bekezdése alkalmazandó.

(3)Az eszközök letéti őrzése és a letétkezelő felelőssége tekintetében az (EU) 2016/2341 irányelv 34. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazandó. A letétkezelő felelősséggel tartozik a PEPP-szolgáltató és a PEPP-megtakarítók felé az utóbbiak azon veszteségeiért, amelyek a letétkezelő kötelezettségeinek indokolatlan elmulasztásából vagy azok nem megfelelő végrehajtásából fakadnak. A letétkezelő felelősségét nem érinti, hogy az általa letétben őrzött eszközök összességét vagy egy részét harmadik félre bízza.

(4)A letétkezelő felügyeleti feladatai tekintetében az (EU) 2016/2341 irányelv 35. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

42. cikk
Biometrikus kockázatok fedezése

A PEPP-szolgáltatók kínálhatnak olyan PEPP-terméket, amely biztosítja a biometrikus kockázatok fedezését is. E rendelet alkalmazásában „biometrikus kockázat” a magas életkor eléréséhez, a fogyatékossághoz és a halálhoz kapcsolódó kockázat.

43. cikk
Panaszkezelés

(1)A PEPP-szolgáltatók és -forgalmazók megfelelő és hatékony eljárásokat vezetnek be és alkalmaznak a PEPP-ügyfelek által az e rendelet szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel összefüggően benyújtott panaszok rendezésére.

(2)Ezeket az eljárásokat minden olyan tagállamban alkalmazni kell, amelyben a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó szolgáltatásokat nyújt, és azoknak elérhetőnek kell lenniük az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy több hivatalos nyelv esetén a PEPP-ügyfél által választott hivatalos nyelven, illetve egy másik nyelven, amennyiben arról a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó és a PEPP-ügyfél megállapodott.

(3)A PEPP-szolgáltatónak vagy -forgalmazónak meg kell tennie minden lehetséges erőfeszítést annak érdekében, hogy – papíralapú formátumban, vagy amennyiben arról a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó és a PEPP-ügyfél megállapodott, más tartós médium felhasználásával – választ adjanak a PEPP-ügyfél által benyújtott panaszra. A válaszban ki kell térni a panaszban foglalt valamennyi pontra, és azt megfelelő időkereten belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül meg kell küldeni. Kivételes helyzetekben, amennyiben a panasz a PEPP-szolgáltatón vagy -forgalmazón kívül álló okokból nem válaszolható meg 15 munkanapon belül, a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó köteles ideiglenes választ küldeni, világosan feltüntetve az érdemi válasz késedelmének okait és a PEPP-ügyfélnek adandó végső válasz határidejét. A végső válasz kézhezvételének határideje semmilyen esetben sem haladhatja meg a 35 munkanapot.

(4)A PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó tájékoztatja a PEPP-ügyfelet legalább egy olyan alternatív vitarendezési szervről, amely az ügyfél e rendelet szerinti jogait és kötelezettségeit érintő jogviták kezelése tekintetében illetékes.

(5)A (3) bekezdésben említett információt világos és érthető módon, valamint könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó weboldalán, a fióktelep helyiségeiben, valamint bele kell foglalni a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó és a PEPP-ügyfél között létrejött szerződésre alkalmazandó általános szerződési feltételekbe. A tájékoztatásban fel kell tüntetni, hogyan érhetők el további információk az érintett, alternatív vitarendezési szervről és annak igénybevételéről.

(6)Az illetékes hatóságok olyan eljárásokat alakítanak ki, amelyek révén a PEPP-ügyfelek és más érdekelt felek – beleértve a fogyasztói szervezeteket is – panaszt nyújthatnak be az illetékes hatóságokhoz a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó e rendelet rendelkezéseit állítólagosan sértő magatartása miatt. A panaszt minden esetben meg kell válaszolni.

44. cikk
Bíróságon kívüli jogorvoslat

(1)A PEPP-ügyfél és a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó közötti, az e rendeletből eredő jogokat és kötelezettségeket érintő jogviták rendezéséhez a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 49 szerinti megfelelő, független, pártatlan, átlátható és hatékony alternatív vitarendezési eljárásokat kell kialakítani, és adott esetben igénybe kell venni a meglévő illetékes testületeket. Ezek az alternatív vitarendezési eljárások alkalmazandók azokra a PEPP-szolgáltatókra vagy -forgalmazókra, akikkel szemben az eljárást megindították, és a megfelelő vitarendezési testület hatáskörének ki kell terjednie ezekre a PEPP-szolgáltatókra vagy -forgalmazókra.

(2)Az (1) bekezdésben említett szervek hatékonyan együttműködnek az e rendeletből eredő jogokat és kötelezettségeket érintő, határokon átnyúló jogviták rendezése érdekében.

VII. FEJEZET
PEPP-SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTTI VÁLTÁS

45. cikk
A szolgáltatóváltás lehetőségének biztosítása

(1)A PEPP-szolgáltatók biztosítják a szolgáltatóváltás lehetőségét, amely során a PEPP-ügyfél kérésére a pozitív számlaegyenleget áthelyezik az átadó PEPP-szolgáltatónál vezetett PEPP-számláról az átvevő szolgáltatónál nyitott új PEPP-számlára, és a korábbi PEPP-számlát lezárják.

A szolgáltatók közötti váltás biztosítható azonos tagállamban székhellyel rendelkező PEPP-szolgáltatók között (belföldi szolgáltatóváltás) vagy eltérő tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltatók között (határokon átnyúló szolgáltatóváltás).

(2)A PEPP-szerződés megkötését követően a PEPP-megtakarító legfeljebb ötévente válthat PEPP-szolgáltatót.

46. cikk
A szolgáltatóváltás

(1)A szolgáltatóváltást a PEPP-megtakarító kérésére az átvevő PEPP-szolgáltatónak kell kezdeményeznie. A szolgáltatóváltás során legalább a (2)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket be kell tartani.

(2)Az átvevő PEPP-szolgáltató a PEPP-megtakarító által adott meghatalmazás kézhezvételekor kezdeményezi a szolgáltatóváltást.

A meghatalmazást a szolgáltatóváltás kezdeményezésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy a felek megállapodása szerinti bármely más nyelven kell kiállítani.

A meghatalmazás lehetővé teszi, hogy a PEPP-megtakarító külön hozzájárulást adjon az átadó PEPP-szolgáltatónak a (3) bekezdésben említett egyes feladatok elvégzéséhez, az átvevő PEPP-szolgáltatónak pedig az (5) bekezdésben említett egyes feladatok elvégzéséhez.

A meghatalmazás lehetővé teszi, hogy a PEPP-megtakarító konkrétan azonosítsa a váltás által érintett eszközportfóliókat és/vagy összegeket. A meghatalmazás lehetővé teszi továbbá, hogy a PEPP-megtakarítók pontosan meghatározzák azt az időpontot, amikortól a befizetést az átvevő PEPP-szolgáltatónál nyitott PEPP-számlára kell teljesíteni. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint a (4) bekezdés értelmében az átadó PEPP-szolgáltató által továbbított dokumentumok az átvevő PEPP-szolgáltató általi kézhezvételét követő hatodik munkanap. A tagállamok előírhatják, hogy a PEPP-megtakarító a meghatalmazását írásban adja meg, valamint hogy a meghatalmazásból egy példányt át kell adni a PEPP-megtakarítónak.

(3)A (2) bekezdésben említett meghatalmazás kézhezvételétől számított két munkanapon belül az átvevő PEPP-szolgáltató felkéri az átadó PEPP-szolgáltatót a következő feladatok végrehajtására, amennyiben a PEPP-megtakarító meghatalmazása ezeket előírja:

a) a meglévő átadandó eszközök listájának továbbítása az átvevő PEPP-szolgáltató és – amennyiben az utóbbi ezt a meghatalmazásban kifejezetten kéri – a PEPP-megtakarító számára;

b) a PEPP-megtakarító által meghatározott időpontban a fennmaradó pozitív egyenleg áthelyezése az átvevő PEPP-szolgáltatónál nyitott vagy vezetett PEPP-számlára; valamint

c) a PEPP-megtakarító által meghatározott időpontban az átadó PEPP-szolgáltatónál vezetett PEPP-számla lezárása.

(4)Az átvevő PEPP-szolgáltató kérelmének kézhezvételét követően az átadó PEPP-szolgáltató végrehajtja a következő műveleteket, amennyiben a PEPP-megtakarító meghatalmazása azokat tartalmazza:

a) öt munkanapon belül megküldi a (3) bekezdés a) pontjában említett információkat az átvevő PEPP-szolgáltatónak;

b) amennyiben az átadó PEPP-szolgáltató nem rendelkezik olyan rendszerrel, amely a beérkező összegeket automatikusan átirányítja a PEPP-megtakarító által az átvevő PEPP-szolgáltatónál nyitott számlára, a meghatalmazásban meghatározott időponttól leállítja a PEPP-számlára beérkező összegek elfogadását. A tagállamok előírhatják az átadó PEPP-szolgáltató számára, hogy adjon indokolást a PEPP-megtakarítónak, ha nem fogadja el a beérkező befizetéseket;

c) a fennmaradó pozitív egyenleget a meghatalmazásban meghatározott időpontban áthelyezi a PEPP-számláról az átvevő PEPP-szolgáltatónál nyitott új PEPP-számlára;

d) a PEPP-számlát a meghatalmazásban megjelölt időpontban lezárja, amennyiben a PEPP-megtakarítónak nincs további fennálló kötelezettsége az adott PEPP-számla tekintetében, és feltéve, hogy az e bekezdés a), b) és c) pontjában előírt műveleteket végrehajtották. A PEPP-szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a PEPP-megtakarítót, amennyiben a PEPP-megtakarító számlájának lezárását fennálló kötelezettségek akadályozzák.

(5)Az átadó PEPP-szolgáltatótól kért, (3) bekezdés szerinti információk kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az átvevő PEPP-szolgáltató, ha és ahogyan a meghatalmazás előírja, illetve abban a mértékben, amelyben az átadó PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-megtakarító által megadott információk számára ezt lehetővé teszik, elvégzi az alábbi műveleteket:

a) megteszi a szükséges előkészületeket a beérkező befizetések befogadásához, és a meghatalmazásban megjelölt időponttól befogadja a befizetéseket;

b) tájékoztatja a meghatalmazásban megadott fizető feleket a PEPP-megtakarító átvevő PEPP-szolgáltatónál vezetett PEPP-számlájának adatairól, és megküldi a PEPP-megtakarító meghatalmazásának egy példányát a fizető felek részére.

Amennyiben az átvevő PEPP-szolgáltató nem rendelkezik a fizető felek első albekezdés b) pontja szerinti tájékoztatásához szükséges minden információval, fel kell kérnie a PEPP-megtakarítót vagy az átadó PEPP-szolgáltatót a hiányzó információk megadására.

Ha a PEPP-megtakarító maga kívánja megadni a fizető feleknek az ezen bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett információkat, nem pedig az átvevő PEPP-szolgáltató részére kíván a (2) bekezdéssel összhangban külön hozzájárulást adni ahhoz, hogy ezt megtegye, akkor az átvevő PEPP-szolgáltatónak az első albekezdésben említett határidőn belül levélmintát kell a PEPP-megtakarító rendelkezésére bocsátania, amely tartalmazza a PEPP-számla adatait és a meghatalmazásban megjelölt kezdő időpontot.

47. cikk
A belföldi és határokon átnyúló szolgáltatóváltás megkönnyítése a PEPP-megtakarítók számára

(1)Amennyiben a PEPP-megtakarító jelzi PEPP-szolgáltatójának, hogy azonos vagy másik tagállamban található PEPP-szolgáltatónál kíván PEPP-számlát nyitni, akkor az a PEPP-szolgáltató, amelynél a PEPP-megtakarító PEPP-számlát vezet, e kérelem kézhezvételét követően köteles az alábbiakban felsoroltak szerint segítséget nyújtani a PEPP-megtakarítónak:

a) a megelőző 13 hónapban a PEPP-megtakarító PEPP-számláján jóváírt ismétlődő beérkező befizetésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló információ térítésmentes átadása a PEPP-megtakarítónak;

b) a PEPP-megtakarító PEPP-számláján fennmaradó pozitív egyenleg átutalása a PEPP-megtakarító által az átvevő PEPP-szolgáltatónál nyitott PEPP-számlára, feltéve, hogy a fogyasztó a kérésében minden olyan adatot megadott, amely lehetővé teszi az átvevő PEPP-szolgáltató azonosítását, valamint a PEPP-megtakarító PEPP-számlájának az azonosítását;

c) a PEPP-megtakarító PEPP-számlájának lezárása.

(2)Amennyiben a PEPP-megtakarítónak nincs további fennálló kötelezettsége a PEPP-számla tekintetében, akkor azon PEPP-szolgáltató, amelynél a PEPP-megtakarító PEPP-számlát vezet, az e cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említettek szerinti segítséget a PEPP-megtakarító által megjelölt időpontban köteles biztosítani, mely időpont a felek eltérő megállapodásának hiányában nem lehet korábbi, mint a PEPP-megtakarító kérelmének a PEPP-szolgáltató általi kézhezvételét követő hatodik munkanap. A PEPP-szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a PEPP-megtakarítót, amennyiben PEPP-számlájának lezárását fennálló kötelezettségek akadályozzák.

48. cikk
A szolgáltatóváltáshoz kapcsolódó díjak és költségek

(1)A PEPP-megtakarító számára díjmentesen hozzáférést kell biztosítani az átadó vagy az átvevő PEPP-szolgáltatók által tárolt személyes adataihoz.

(2)Az átadó PEPP-szolgáltató a 46. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti, az átvevő PEPP-szolgáltató által kért információkat úgy bocsátja rendelkezésre, hogy azokért nem számít fel díjat a PEPP-megtakarítónak vagy az átvevő PEPP-szolgáltatónak.

(3)Az átadó PEPP-szolgáltató által a nála vezetett PEPP-számla lezárásáért a PEPP-megtakarító felé felszámított díj és költség összege az átadó PEPP-szolgáltatónak átutalandó pozitív egyenleg legfeljebb 1,5 %-a lehet.

(4)Amennyiben az átadó vagy az átvevő PEPP-szolgáltató a 46. cikk szerint nyújtott – az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említettektől eltérő – bármely szolgáltatás után díjat számít fel a PEPP-megtakarítónak, a díj mértékének észszerűnek kell lennie, és összhangban kell lennie az adott PEPP-szolgáltató tényleges költségeivel.

49. cikk
A PEPP-megtakarítók pénzügyi veszteségekkel szembeni védelme

(1)Az érintett PEPP-szolgáltató haladéktalanul megtéríti a PEPP-megtakarító azon pénzügyi veszteségét – ideértve a díjakat, költségeket és kamatokat is –, amely közvetlenül amiatt merült fel, hogy a szolgáltatóváltási eljárásban részt vevő PEPP-szolgáltató nem teljesítette a 46. cikk szerinti kötelezettségeit.

(2)Olyan rendkívüli és előre nem látható körülmények fennállása esetén, amelyek az ezen körülményekre hivatkozó PEPP-szolgáltatón kívül állnak, és amelyeknek a következményei minden ellenkező irányú erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlenek lettek volna, vagy abban az esetben, ha a PEPP-szolgáltatót uniós vagy nemzeti jogi aktusokban meghatározott egyéb jogi kötelezettségek terhelik, az (1) bekezdés szerinti felelősség nem alkalmazandó.

(3)Az (1) bekezdés szerinti felelősséget a nemzeti szinten alkalmazandó jogszabályi követelményekkel összhangban kell megállapítani.

(4)A PEPP-megtakarító viseli a PEPP-számlán tartott eszközöknek az átadó PEPP-szolgáltatótól az átvevő PEPP-szolgáltatóhoz való áthelyezése céljából történő természetbeni visszaváltásához kapcsolódó költségeket és a pénzügyi veszteség kockázatát.

(5)A PEPP-megtakarító viseli az átadó PEPP-szolgáltató által biztosított tőkevédelemhez kapcsolódó költségeket és pénzügyi veszteség kockázatát. Ez a tőkevédelem, amely lehetővé teszi a PEPP-megtakarító számára, hogy a befektetett tőkét visszakapja, és inflációs indexálási mechanizmust biztosít, a szolgáltatóváltás időpontjában megszűnik.

50. cikk
A szolgáltatóváltásra vonatkozó információk

(1)A PEPP-szolgáltatók a PEPP-megtakarítók rendelkezésére bocsátják a szolgáltatóváltásra vonatkozó következő információkat:

a) az átadó és az átvevő PEPP-szolgáltató szerepe a szolgáltatóváltási eljárás egyes lépéseiben, a 46. cikkben meghatározottak szerint;

b) az egyes lépések végrehajtására rendelkezésre álló határidő;

c) a szolgáltatóváltási eljárásért felszámított díjak;

d) mindazon információk, amelyeket a PEPP-megtakarítónak kell megadnia.

A PEPP-szolgáltatók egyéb információkat is elérhetővé tesznek, többek között – adott esetben – az annak az uniós betétbiztosítási rendszernek, befektetőkártalanítási rendszernek vagy nyugdíjvédelmi rendszernek az azonosításához szükséges információkat, amelynek az adott PEPP-szolgáltató a tagja. E pont alkalmazásában a „nyugdíjvédelmi rendszer” a PEPP-megtakarítóknak vagy a PEPP-kedvezményezetteknek a PEPP-szolgáltató fizetésképtelensége esetén fizetendő kártérítésre vonatkozó megállapodás.

(2)Az (1) bekezdésben említett információkat elektronikus formában mindenkor elérhetővé kell tenni a PEPP-szolgáltató honlapján, továbbá papíron vagy egyéb tartós adathordozón díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni a PEPP-szolgáltatók minden olyan helyiségében, amelybe a PEPP-megtakarítók beléphetnek, és kérésre a PEPP-megtakarító rendelkezésére kell bocsátani.

VIII. FEJEZET
KIFIZETÉSI SZAKASZ

51. cikk
A kifizetési szakaszhoz kapcsolódó feltételek

(1)A 3. cikknek megfelelően a kifizetési szakaszhoz kapcsolódó PEPP-feltételeket a tagállamok határozzák meg, amennyiben azokról e rendelet nem rendelkezik.

(2)E feltételek közé tartozhat mindenekelőtt a következők megállapítása: a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjkorhatár és a kifizetési szakasz kezdetének kötelező összekapcsolása, a PEPP-konstrukcióban való részvétel minimális időtartama, a nyugdíjkorhatár és a PEPP-konstrukcióhoz való csatlakozás közötti maximális időtartam, valamint rendkívüli nehézségek esetén a visszaváltásra vonatkozó feltételek.

52. cikk
A kifizetések módja

(1)A PEPP-szolgáltatók a következő egy vagy több kifizetési módot biztosíthatják a PEPP-megtakarítóknak:

a) életjáradék;

b) egyösszegű kifizetés;

c) lehívási kifizetés;

d) a fenti módozatok kombinációi.

(2)A PEPP-megtakarítónak a PEPP-szerződés megkötésekor ki kell választania a kifizetési szakaszban teljesítendő kifizetés módját, amelyet adott esetben később a felhalmozási szakaszban ötévente egyszer megváltoztathat.

IX. FEJEZET
FELÜGYELET

53. cikk
Az illetékes hatóságok általi felügyelet és az EIOPA általi nyomon követés

(1)A PEPP-szolgáltató illetékes hatósága folyamatosan felügyeli az e rendeletnek való megfelelést. A hatáskörébe tartozik továbbá a PEPP-szolgáltató alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott kötelezettségek teljesítésének, valamint a PEPP-szolgáltató intézkedései és szervezete PEPP-termék nyújtása során végrehajtandó feladatok szempontjából való megfelelőségének felügyelete.

(2)Az EIOPA nyomon követi az Unió területén létrehozott vagy forgalmazott nyugdíjkonstrukciókat annak ellenőrzéséhez, hogy csak akkor használják a PEPP-megjelölést vagy sugallják azt, hogy páneurópai konstrukciót tartanak fenn, ha rendelkeznek az e rendelet szerinti engedéllyel és megfelelnek e rendeletnek.

(3)Az EIOPA a többi európai felügyeleti hatósággal együttműködve felülvizsgálja a PEPP-szolgáltatók illetékes hatóságok által elfogadott éves felügyeleti terveit.

54. cikk
Az illetékes hatóságok hatásköre

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel.

55. cikk
Az illetékes hatóságok és az EIOPA közötti együttműködés

(1)Az EIOPA és a PEPP-szolgáltató illetékes hatósága együttműködik és kicseréli az ebben a rendeletben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információkat.

(2)Az illetékes hatóságok az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 50 , a 2009/138/EK irányelvnek, az (EU) 2016/2341 irányelvnek, a 2014/65/EU irányelvnek, a 2009/65/EK irányelvnek és a 2011/61/EU irányelvnek megfelelően működnek együtt.

(3)Az illetékes hatóságok és az EIOPA az 1094/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében.

(4)Az illetékes hatóságok és az EIOPA az 1094/2010/EU rendelettel összhangban minden olyan információt és dokumentációt közölnek egymással, amely az e rendelet szerinti feladataik teljesítéséhez szükséges, különös tekintettel az e rendelet megsértése eseteinek azonosítására és orvoslására.

(5)E cikk következetes alkalmazása érdekében az EIOPA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben pontosan meghatározza az együttműködés és az információcsere eljárását, valamint az említett információk összehasonlítást lehetővé tevő, egységesített formátumban történő bemutatásához szükséges követelményeket.

Az EIOPA [a rendelet hatálybalépését követő 9 hónapon belül]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardok tervezetét.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

56. cikk
Az illetékes hatóságok közötti, a határokon átnyúló eseteket érintő nézeteltérések rendezése

(1)Ha valamely PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó illetékes hatósága e rendelet alkalmazásával összefüggésben nem ért egyet egy másik tagállam illetékes hatóságának eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy az eljárásának hiányával, az EIOPA egy vagy több érintett illetékes hatóság kérésére az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatóságokat a megállapodás elérésében.

Több országot érintő esetekben és amennyiben objektív kritériumok alapján megállapítható a tagállamok illetékes hatóságai közötti nézetkülönbség, az EIOPA saját kezdeményezésére vagy valamelyik európai felügyeleti hatóság (az Európai Bankhatóság vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság) kérésére a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban segítheti az illetékes hatóságokat a megállapodás elérésében.

(2)Az EIOPA a releváns időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja az illetékes hatóságok közötti egyeztetés határidejét. Ebben a szakaszban az EIOPA közvetítői szerepet tölt be.

Ha a (2) bekezdésben említett egyeztető szakasz végén az érintett illetékes hatóságok nem jutottak megállapodásra, az EIOPA – az 1094/2010/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében meghatározott eljárással összhangban – az érintett illetékes hatóságokra nézve kötelező erejű határozatot hozhat, amelyben felszólítja őket egyedi intézkedések meghozatalára vagy valamely intézkedés mellőzésére az ügy rendezése és az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében.

(3)Az EUMSZ 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely illetékes hatóság nem felel meg az EIOPA határozatának, és így nem biztosítja, hogy a PEPP-szolgáltató vagy -forgalmazó teljesítse az e rendelet értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, az EIOPA a PEPP-szolgáltatónak vagy -forgalmazónak címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve a tevékenység megszüntetését is.

(4)A (4) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. A (3) vagy a (4) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.

(5)Az 1094/2010/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben az EIOPA elnöke rögzíti az illetékes hatóságok közötti nézeteltérés típusát és jellegét, a létrejött megállapodásokat és az ilyen nézeteltérések rendezése érdekében elfogadott határozatokat.

X. FEJEZET
SZANKCIÓK

57. cikk
Közigazgatási szankciók és korrekciós intézkedések

(1)A tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és kiszabására vonatkozó jogának sérelme nélkül az illetékes hatóságok a következő esetekben alkalmazandó közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket szabhatnak ki:

a)az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi vállalkozás az 5. és a 6. cikket megsértve valótlan vagy félrevezető nyilatkozatok révén, vagy más szabálytalan módon szerezte meg a PEPP-re vonatkozó engedélyt;

b)az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi vállalkozás az előírt engedély nélkül kínál vagy forgalmaz „PEPP” vagy „páneurópai magánnyugdíjtermék” megjelölést viselő termékeket;

c)a PEPP-szolgáltató megsértette a 7. cikk (3) bekezdését, a 13. cikket megsértve nem biztosított hordozhatósági szolgáltatást vagy nem adott a 17. cikkben előírt tájékoztatást az említett szolgáltatásról, vagy nem teljesítette a IV. és V. fejezetben, a 43. cikkben és a VII. fejezetben meghatározott követelményeket és kötelezettségeket;

d)a letétkezelő nem teljesítette a 42. cikk szerinti felügyeleti feladatait.

(2)A szankcióknak és intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és legalább a következőket kell magukban foglalniuk:

a)nyilvános nyilatkozat, amely az 59. cikknek megfelelően azonosítja a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

b)végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c)a pénzügyi vállalkozás vezető testülete bármely felelősnek tartott tagjának vagy más felelősnek tartott természetes személynek az átmeneti eltiltása ilyen vállalkozásokban vezetői feladatok gyakorlásától;

d)legalább 5 000 000 EUR összegű maximális közigazgatási bírság, vagy azon tagállamok esetében, amelyeknek pénzneme nem az euró, [e rendelet hatálybalépésének napján] a nemzeti valutában ennek megfelelő érték;

e)jogi személy esetében, a d) pontban említett maximális közigazgatási bírság nem haladhatja meg a jogi személy vezető testülete által jóváhagyott legutolsó rendelkezésre álló beszámolóban meghatározott teljes éves árbevétel 10 %-át; amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 51 értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a végső anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó számviteli jogi aktusok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

f)a jogsértésből származó haszon összegének legalább kétszeresét kitevő maximális közigazgatási bírság, ha ez a haszon meghatározható, akkor is, ha ez az összeg meghaladja a d) és e) pont szerinti maximális összegeket.

(3)Amennyiben az (1) bekezdésben említett rendelkezések jogi személyekre alkalmazandók, az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket a vezető testület azon tagjaira, és más olyan egyénekre is alkalmazzák, akik a nemzeti jog szerint felelősek a jogsértésért.

(4)A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szankciót vagy korrekciós intézkedést előíró határozatot megfelelően indokolni kell, és a határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani.

58. cikk
A közigazgatási szankciók és korrekciós intézkedések előírására vonatkozó hatáskörök gyakorlása

(1)Az illetékes hatóságok az 57. cikkben említett közigazgatási szankciók és korrekciós intézkedések előírására vonatkozó hatásköreiket a nemzeti jogi kereteikkel összhangban gyakorolják:

a)közvetlenül;

b)más hatóságokkal együttműködésben;

c)az illetékes igazságügyi szerv megkeresése útján.

(2)Az illetékes hatóságok az 57. cikk értelmében előírt közigazgatási szankciók vagy korrekciós intézkedések típusának és szintjének meghatározása során figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, beleértve adott esetben a következőket:

a)a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama;

b)a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)a felelős természetes vagy jogi személynek mindenekelőtt a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi ereje;

d)a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben meghatározható;

f)a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszatérítése szükségességének sérelme nélkül;

g)a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértések.

59. cikk
Közigazgatási szankciók és korrekciós intézkedések közzététele

(1) Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül közzéteszik hivatalos honlapjukon az e rendelet megsértéséért kiszabott közigazgatási szankciót vagy intézkedést tartalmazó határozatot azt követően, hogy a szankcióval vagy intézkedéssel sújtott személy értesítést kapott az említett határozatról.

(2)Az (1) bekezdésben említett közzététel kiterjed a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó információkra, valamint a felelős személyek személyazonosságára és az előírt szankciókra vagy intézkedésekre.

(3)Amennyiben az illetékes hatóság esetenként elvégzett értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek kilétének és személyes adatainak a közzététele aránytalan, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő vizsgálatot, az illetékes hatóságok:

a)elhalasztják a közigazgatási szankciót vagy a korrekciós intézkedést előíró határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek; vagy

b)közzéteszik a közigazgatási szankciót vagy korrekciós intézkedést előíró határozatot, észszerű ideig kihagyva belőle a címzett személyazonosságát és személyes adatait, ha ezen időszakon belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek, és feltéve, hogy az ilyen anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét; vagy

c)eltekintenek a közigazgatási szankciót vagy a korrekciós intézkedést elrendelő határozat közzétételétől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i.a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii.a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen.

(4)A szankció vagy intézkedés név nélküli közzétételéről szóló, (3) bekezdés b) pontja szerinti döntés esetében az érintett adatok közzététele elhalasztható. Amennyiben a közigazgatási szankciót vagy korrekciós intézkedést előíró határozat ellen az illetékes igazságügyi hatósághoz fellebbezést nyújtanak be, az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik ezt az információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. A közigazgatási szankciót vagy korrekciós intézkedést előíró határozatot megsemmisítő bírósági határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

(5)Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikk (1)–(4) bekezdésében említett, nyilvánosságra hozott információk a közzétételt követően legalább öt évig elérhetők legyenek a hivatalos honlapjukon. A közzétett személyes adatok csak annyi ideig maradhatnak fenn az illetékes hatóság hivatalos honlapján, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban szükséges.

60. cikk
Az EIOPA közigazgatási szankciókkal és korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó kötelezettség

(1)Az illetékes hatóságok tájékoztatják az EIOPA-t az általuk megállapított, de az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi közigazgatási szankcióról és egyéb intézkedésről.

(2)Az illetékes hatóságok minden évben összesített tájékoztatást bocsátanak az EIOPA rendelkezésére az 57. cikkel összhangban megállapított valamennyi közigazgatási szankcióról és korrekciós intézkedésről.

Az EIOPA a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé.

(3)Ha az illetékes hatóság nyilvánosságra hozott egy közigazgatási szankciót vagy egyéb intézkedést, erről egyidejűleg az EIOPA-t is értesíti.

XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. cikk
Személyes adatok feldolgozása

Az ezen rendelet keretében történő személyesadat-feldolgozás tekintetében a PEPP-szolgáltatók és az illetékes hatóságok e rendelet alkalmazásában végzett feladataikat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban látják el. Az EIOPA által e rendelet keretében végzett személyesadat-feldolgozás tekintetében az EIOPA eleget tesz a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek.

62. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság e rendelet hatálybalépésének napjától határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 24. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (2) bekezdésében, a 32. cikk (7) bekezdésében, valamint a 39. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (2) bekezdésében, a 32. cikk (7) bekezdésében és a 39. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A 24. cikk (3) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése, a 28. cikk (2) bekezdése, a 32. cikk (7) bekezdése, valamint a 39. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

63. cikk
Értékelés és jelentéstétel

Öt évvel e rendelet hatálybalépése után a Bizottság elvégzi a rendelet értékelését, és az EIOPA-val való konzultációt követően fő megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

Amennyiben az értékelés fontos problémákat tár fel a rendelet működésével összefüggésben, a jelentésben ismertetni kell, hogy a Bizottság hogyan tervezi kezelni a megállapított problémákat, többek között az esetleges felülvizsgálat lépéseit és ütemezését.

64. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

1.2. Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4. Célkitűzés(ek)

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2. Irányítási és kontrollrendszer

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.3.2. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

4.3.2. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

5.3.2. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3. A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP)

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

Pénzügyi szolgáltatások

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 52 irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

·A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac

·Konkrét célkitűzés(ek)

2.4. konkrét célkitűzés

A fogyasztók biztonságos és megbízható biztosítási, nyugdíjbiztosítási és ÁÉKBV-termékekhez való hozzáférésének biztosítása

·Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az EU tőkepiacainak továbbfejlesztése az uniós beruházásokat és növekedést elősegítő, kellő mértékben mély, likvid és hatékony piacok kialakítása érdekében. A magánnyugdíjak jól működő belső piaca jelentősen hozzájárulhat a következőkhöz:

– megfelelő választási lehetőséget biztosít a fogyasztók számára a magánnyugdíjtermékek tekintetében, a fogyasztók védelmét biztosító uniós minőségi minimumkövetelményekkel,

– megfelelő piaci hozzáférést biztosít a fogyasztók és a nyugdíjtermék-szolgáltatók számára az EU egész területén.

·Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A rendelet hatálybalépését követően a Bizottság rendszeres EIOPA-jelentéstétel (pl. a felügyeleti folyamat éves koordinációja), valamint az érdekelt felekkel (pl. fogyasztók, szolgáltatók és/vagy európai felügyeleti hatóságok) való rendszeres kapcsolattartás révén követi nyomon a rendelet alkalmazását.

A főbb teljesítménymutatók a következők (ezeket pl. 5 évvel a rendelet alkalmazásának megkezdése után kell értékelni):

Az EU-n belüli beruházások növelésére és a tőkepiaci unió megvalósításához való hozzájárulásra vonatkozó célkitűzés megvalósítását nyomon követő főbb teljesítménymutatók:

1. teljesítménymutató: A magánnyugdíjtermékek (nemzeti magánnyugdíjtermékek és PEPP) összesített forgalmának (a kezelt eszközök volumenének) alakulása az alapforgatókönyvhöz képest

A nemzeti magánnyugdíjtermékek és a PEPP keretében kezelt eszközök összesített volumenének alakulása a siker mérőszáma, mivel a PEPP a termékjellemzők tekintetében referenciának fog számítani. A verseny miatt a nemzeti magánnyugdíjtermékekbe is beépülhetnek a PEPP jellemzői, ami erősítheti a magánnyugdíjpiac fellendülését. Az intézkedés akkor tekinthető sikeresnek, ha a teljes forgalom statisztikailag magasabb lesz, mint az alapforgatókönyv esetében (beleértve a nemzeti magánnyugdíjtermékeket). Az adatok forrása az EUROSTAT háztartás-statisztikai felmérése és az EIOPA által biztosított adatszolgáltatás.

2. teljesítménymutató: A PEPP-szolgáltatók és a PEPP-befektetések földrajzi és ágazati megoszlása

A PEPP széles földrajzi spektrumban való elterjedése a különböző tagállamokban található háztartások relatív gazdagságától függetlenül bizonyítaná a PEPP sikerét és a tőkepiaci unióhoz való hozzájárulását. A pénzügyi ágazat különböző ágazatait képviselő PEPP-szolgáltatók széles köre a PEPP gazdasági életképességét és az ágazatok közötti növekvő versenyt igazolná, valamint bizonyítékot nyújtana arra nézve, hogy a tőkepiaci unió részeként létrejött a magánnyugdíjak valóban egységes piaca.

A magánnyugdíjpiaci termékek termékjellemzőinek javítására vonatkozó célkitűzés megvalósítását nyomon követő főbb teljesítménymutatók:

3. teljesítménymutató: Az EIOPA által vezetett központi nyilvántartásban nyilvántartásba vett PEPP-termékek száma

A PEPP bevezetését követő engedélykérelmek száma fontos információval szolgál a PEPP által képviselt termékjellemzők rendelkezésre állásáról és piaci elfogadottságáról.

4. teljesítménymutató: A magánnyugdíjtermékek (ideértve a nemzeti termékeket és a PEPP-et is) relatív aránya a háztartások pénzügyi eszközeihez képest

Az arány növekedése (az alapforgatókönyvhöz képest) azt mutatná, hogy a háztartások megtakarításai között – a PEPP bevezetése után – nagyobb arányt képviselnek a magánnyugdíjtermékek, mint más pénzügyi eszközök, például a betétek. Az adatok forrása az EUROSTAT háztartás-statisztikai felmérése és az EIOPA által biztosított adatszolgáltatás.

A magánnyugdíjtermékek határokon átnyúló szolgáltatásának és hordozhatóságának növelésére vonatkozó célkitűzés megvalósítását nyomon követő főbb teljesítménymutatók:

5. teljesítménymutató: 5 éves időtartamon át szolgáltatási útlevelet használó szolgáltatók száma (a szolgáltatók határokon átnyúló tevékenysége a szolgáltatásnyújtás szabadsága vagy a letelepedés szabadsága keretében)

Az útlevelet használó szolgáltatók számának növekedése a szolgáltatók határokon átnyúló tevékenységének növekedését jelzi. Az adatok forrásai az illetékes hatóságok és az európai felügyeleti hatóságok.

6. teljesítménymutató: Az egynél több (nemzeti) részalapot tartalmazó PEPP-termékek relatív aránya (számuk és a kezelt eszközök értéke tekintetében) az összes (nemzeti magánnyugdíjtermékeket és PEPP-termékeket tartalmazó) magánnyugdíjtermékhez képest (a magánszemélyek határokon átnyúló tevékenységének mutatója)

Az egynél több részalapot tartalmazó PEPP-termékek arányának növekedése annak a mutatója, hogy az egyének egyre nagyobb mértékben vesznek igénybe határokon átnyúló jelleggel PEPP-termékeket. Az adatok forrásai az illetékes hatóságok és az európai felügyeleti hatóságok.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

·Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az EIOPA-t a rendelet bizonyos felügyeleti hatáskörökkel ruházza fel. Feladata lesz a PEPP-termékek engedélyezése, valamint egy központi nyilvántartás létrehozása és fenntartása. Feladata lesz továbbá a felügyeleti tevékenység koordinálása a többi európai felügyeleti hatósággal és a nemzeti versenyhatóságokkal.

Rövid távon az EIOPA-nak létre kell hoznia belső igazgatási eljárásokat, létre kell hoznia egy központi nyilvántartást, ki kell dolgoznia a végrehajtási standardokat, és készen kell állnia a PEPP-termékek engedélyezésére.

Hosszú távon az EIOPA-nak képesnek kell lennie a felügyeleti tevékenység koordinálására az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyeleti tevékenységek összehangolásával. Az EIOPA-nak továbbá információkat kell gyűjtenie és tájékoztatást kell készítenie azokról a piaci adatokról, amelyek tekintetében a rendelet előírja a számára, hogy rendszeres időközönként jelentést tegyen a Bizottságnak.

·Az uniós részvételből adódó többletérték (különböző tényezőkből következhet, úgymint összehangolásból, jogbiztonságból, nagyobb hatékonyságból vagy kiegészítő jellegből származó előnyök). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az uniós beavatkozásokból származó érték, amely több, mint amit egyébként a tagállamok egyedül tudnának megteremteni.

Az uniós szintű fellépés okai (előzetes)

– a rendelet különböző illetékes nemzeti hatóságok által történő, egymástól eltérő és következetlen alkalmazásával kapcsolatos kockázatok csökkentése;

– az érintett illetékes nemzeti hatóságok sokfélesége és a hatáskörökkel kapcsolatos konfliktusok kockázata (amelyre a rendelet kötelező erejű közvetítést irányoz elő).

Amint az a hatásvizsgálatból kiderül, az EIOPA megbízása a PEPP-termékek nyilvántartásba vételével és felügyeletének koordinációjával orvosolni vagy jelentős mértékben csökkenteni fogja ezeket a problémákat.

A várt uniós többletérték (utólagos) [...]

A PEPP egységes piacának létrehozása és megfelelő működésének biztosítása.

·Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ez a felügyeleti modell bizonyítottan költséghatékony módszer a valódi egységes piac és a megfelelő, magas szintű fogyasztóvédelmet biztosító tőkepiaci unió céljának eléréséhez. Az európai felügyeleti hatóságokat korábban hasonló feladatokkal bízták meg, és a tapasztalatok összességében pozitívak voltak.

·Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az EIOPA korlátozott felügyeleti hatáskörrel rendelkezik a felügyeleti konvergencia területén. A helyszíni ellenőrzések és a felügyeleti konvergencia területén meglévő EIOPA-hatáskörökből szinergiák származhatnak, bár az EIOPA-t eddig nem rendelkezett engedélyezési feladatkörrel.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: 2019-től 2020-ig,

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 53

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻ végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

X a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A már meglévő szabályoknak megfelelően az EIOPA rendszeresen tevékenységi jelentést készít (ideértve a felső vezetés felé irányuló belső jelentéstételt, az igazgatótanácsnak tett jelentést, a felügyeleti bizottságnak készített féléves tevékenységi jelentést és az éves jelentés elkészítését), és a Számvevőszék, valamint a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzést végez az erőforrások felhasználására vonatkozóan. A javasolt intézkedések nyomon követése és az ezekre vonatkozó jelentéstétel megfelel a már meglévő követelményeknek.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer

·Felismert kockázat(ok)

A javaslatból eredő előirányzatok jogi, gazdaságos és hatékony felhasználása terén a javaslat várhatóan nem teremt olyan új kockázatokat, amelyekre ne terjedne ki az EIOPA meglévő belső ellenőrzési keretrendszere.

·A belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az EIOPA-rendeletben előírt irányítási és kontrollrendszerek már működnek. Az EIOPA szorosan együttműködik a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatával annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő standardok valamennyi belső ellenőrzési területen érvényesüljenek. E rendelkezések az EIOPA jelenlegi javaslat szerinti szerepére is vonatkoznak. Az EIOPA éves belső ellenőrzési jelentéseket küld a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Tanácsnak.

·Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Nem alkalmazandó

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés érdekében az EIOPA vonatkozásában is megszorítás nélkül alkalmazandók az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

Az EIOPA csatlakozott az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és meghozta az EIOPA egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

Az EIOPA jelenleg rendelkezik célzott csalás elleni stratégiával és az erre támaszkodó cselekvési tervvel. A stratégiát és a cselekvési tervet 2014-ben hozták létre. Az EIOPA által a csalás elleni küzdelem terén hozott megerősített intézkedések összhangban állnak majd a költségvetési rendeletben (csalás elleni intézkedések a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás részeként), az OLAF csalásmegelőzési politikáiban, a Bizottság csalás elleni stratégiájában (COM(2011) 376), valamint az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó, 2012. júliusi közös megközelítésben és a kapcsolódó ütemtervben előírt rendelkezésekkel és útmutatásokkal.

Az EIOPA költségvetésének végrehajtására és ellenőrzésére, valamint az alkalmazandó pénzügyi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket az EIOPA létrehozásáról szóló rendelet állapítja meg.

[…]

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám
[…][Megnevezés………………………...……………]

diff./nem diff. 54

EFTA-országoktól 55

tagjelölt országoktól 56

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1a.

12 02 05 EIOPA

diff.

Nem

Létrehozandó új költségvetési tételek / Nem alkalmazandó

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[…][Megnevezés………………………...……………]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…][XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

·A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

[1a. fejezet.……………………………………………………………….]

FŐIGAZGATÓSÁG: FISMA			2019	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
Költségvetési tétel száma 12 02 05 EIOPA	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0,348	0,251				PM: A 100 % 870 500 EUR lenne 2019-re, illetve 629 200 EUR 2020-ra; a 60/40-es társfinanszírozási szabály miatt itt csak ezek 40 %-át tüntetjük fel.
	Kifizetési előirányzatok	2.	0,348	0,251
Költségvetési tétel száma	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 57
Költségvetési tétel száma		(3)
DG FISMA-hoz tartozó előirányzatok (40 %) ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	0,348	0,251
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	0,348	0,251

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	4.
	Kifizetési előirányzatok	5.
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+6
	Kifizetési előirányzatok	=5+6

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	4.
	Kifizetési előirányzatok	5.
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		6.
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+6
	Kifizetési előirányzatok	=5+6

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: <…….>
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év 58	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,348	0,251
	Kifizetési előirányzatok	0,348	0,251

·Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: NEM ALKALMAZHATÓ

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 59

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 60

– Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

– Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

·Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

·Összegzés

X A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év 61

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 62 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves allokációs eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.1. Becsült humánerőforrás-szükségletek

X A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 63
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 64	– a központban
	– a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

◻ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2019	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet – nemzeti illetékes hatóságok 60 %	0,870	0,629				PM 100 %
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN	0,522	0,377				PM 60 % a társfinanszírozási mechanizmus miatt

3.3. A bevételekre gyakorolt becsült hatás

X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 65
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

MELLÉKLET a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló rendeletre vonatkozó jogalkotási pénzügyi kimutatáshoz

Az alkalmazott módszertan és a főbb alapfeltevések

A PEPP felügyeletének koordinációjához kapcsolódó, EIOPA-nál felmerülő becsült költségek három költségkategóriába sorolhatók: személyzeti költségek, infrastrukturális költségek és operatív kiadások, összhangban az EIOPA költségvetésében használt osztályozással.

A Bizottság jelenlegi előzetes becslései szerint a PEPP engedélyezési és felügyeleti feladatai 2019-ben 3 új alkalmazott, 2020-ban pedig további 1 új alkalmazott közreműködését igénylik. Ez az EIOPA jelenlegi költségvetésének hatálya alá tartozó, az EIOPA-nál jelenleg foglalkoztatott személyi állományon felül értendő. A költségek 60/40 alapon oszlanak meg a tagállamok és a Bizottság között.

Az állományi létszám növelésének szükségessége a rendelet által az EIOPA-ra ruházott új feladatokat tükrözi, és a PEPP felügyeletének koordinációjával kapcsolatos:

·az engedélyezési folyamat előkészítése és irányítása;

·a központi nyilvántartás létrehozása és fenntartása 66 ;

·a rendeletben előirányzott technikai standardok kidolgozása;

·a nemzeti illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése;

·a nemzeti illetékes hatóságok által végzett folyamatos felügyelet koordinálásának előkészítése: jelentéstételi és nyomonkövetési keret létrehozása;

·a főbb teljesítménymutatók éves nyomon követése és jelentése.

Ezek az új feladatok a rendeletjavaslatban találhatók, részletesebb meghatározásuk pedig az indokolásban olvasható. Ezek közé tartoznak többek között a PEPP-termékek nyilvántartásba vétele, a nyilvántartásba vett PEPP-termékek felügyeletének koordinációja, amely rendszeres kapcsolatot követel meg a felügyelt szervezetek vezetésével/személyzetével, az illetékes nemzeti hatóságok vagy fogyasztók részéről érkező kérdésekre, panaszokra vagy megkeresésekre való válaszadás, a PEPP-termékek a PEPP-rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelésének nyomon követése, a PEPP-szolgáltatóktól vagy a PEPP-konstrukciók irányításában részt vevő személyektől való információkérés, helyszíni ellenőrzések lebonyolítása, nyilvántartások áttekintése és személyek meghallgatása a rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatosan. Az EIOPA hatáskörébe tartozhat továbbá a nyilvántartásból való törlésnek egyébként a nemzeti illetékes hatóságok hatáskörébe tartozó feladata, a PEPP-rendelet 57. cikkében felsorolt egyéb felügyeleti intézkedések meghozatala, valamint pénzbírság és kényszerítő bírság kiszabása a rendeletet megszegő PEPP-szolgáltatókra és ezzel kapcsolatban a jogsértés bizonyítékainak feltárása és a javaslattétel a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság összegére. Emellett az EIOPA a nemzeti illetékes hatóságok kérésére kötelező erejű közvetítést biztosíthat.

Az alábbiakban a szükséges további források kiszámításához alkalmazott általános feltevéseket, a személyi költségekkel, az új munkaerőigényekkel és a pótlólagos infrastrukturális költségekkel kapcsolatos számításokat ismertetjük.

A szükséges további források kiszámításához alkalmazott általános feltevések

A szükséges további források kiszámítása során a következő feltevésekkel éltünk.

Abból indultunk ki, hogy a rendelet 2019 elején lép hatályba, és hogy az érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseken tanúsított általános érdeklődés, valamint más új rendszerek bevezetése során szerzett tapasztalatok alapján (foglalkoztatói nyugdíjrendszer: 80 regisztráció két év alatt; hosszú távú befektetési alapok: 5 regisztráció egy év alatt) a következő 5 évben mintegy 325 szolgáltató kéri majd PEPP-termék nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételt követően ezeket a PEPP-termékeket a nemzeti illetékes hatóságok felügyelik, a felügyeleti munkát pedig az EIOPA koordinálja.

Az új álláshelyek esetében azt feltételeztük, hogy ezek az 1. táblázat szerinti, 138 000 EUR-s átlagos éves bérköltséggel rendelkező, AD7-es besorolási fokozatba tartozó állandó vagy ideiglenes alkalmazottak.

Általános észrevételként megjegyezzük, hogy az EIOPA költségei jelenleg 60/40 alapon oszlanak meg a tagállamok és a Bizottság között.

1. táblázat – Személyi költségek

Személyzeti kategória	A pénzügyi kimutatásokban alkalmazandó átlagos költség összesen (*)	Átlagos költség „igazítás” nélkül (**)
Tisztviselő	138 000 EUR/év	115 000 EUR/év
Ideiglenes alkalmazott	138 000 EUR/év	115 000 EUR/év

(**) Ingatlanköltségek, bútorok, informatika stb.

Egyéb feltevések

Az EIOPA frankfurti székhelye miatt 0,972-es bérkorrekciós együtthatót kell alkalmazni, mivel Brüsszelhez képest a megélhetési költségek alacsonyabbak.

A kiküldetési költségek becsült összege 10 000 EUR/fő évente.

A munkaerő-felvétellel kapcsolatos költségek (utazás, szállás, orvosi vizsgálatok, beilleszkedési és egyéb támogatások, költözési költségek stb.) becsült összege 12 700 EUR/fő.

Új munkaerőigények kiszámítása

Az EIOPA-nál felmerülő új munkaerőigények kiszámításához az új feladatokat az EIOPA-hoz rendelt új tevékenységek három fő területére osztottuk fel: engedélyezés, felügyelet koordinálása és szakpolitikai munka. E területeken az alábbi becsült munkamennyiségeket vettük figyelembe.

Ami az engedélyezést illeti, a becslések szerint egy tisztviselő (az egyértelműség érdekében egy teljes munkaidős egyenértékben számolva) két hét alatt 1 engedélyt tud feldolgozni, ami évente 25 engedélyt jelent. Azt feltételezzük, hogy a rendelet alkalmazásának első évében (azaz 2019-ben) körülbelül 25 kérelem érkezik majd, ami a következő teljes évek mindegyikében 75-re emelkedik.

Ami a felügyeleti feladatok koordinálását illeti, az első évben, amikor a nemzeti illetékes hatóságok által felügyelt PEPP-termékek száma még alacsony, kevés ilyen feladattal kell számolni; később azonban az évente engedélyezett PEPP-termékek számának növekedésével ezek a feladatok is sokasodnak. Bizonyos szinergiákat el lehet ugyan érni a felügyeleti konvergencia területén meglévő EIOPA-hatáskörökre építve, bár a PEPP tekintetében az EIOPA-hoz rendelt új hatáskörök szélesebbek.

A szakpolitikai munka tekintetében először is figyelembe kell venni, hogy a rendelet felhatalmazza az EIOPA-t több technikai standard kidolgozására. Másodsorban biztosítani kell a főbb teljesítménymutatók nyomon követését és az azokkal kapcsolatos jelentéstételt. Ezen a területen bizonyos szinergiákat lehet elérni; Az EIOPA már jelenleg is rendelkezik a szakpolitikai munka területén jártas olyan szakemberekkel, akik az új feladatok egy részét elláthatják addig, amíg az adott területhez szükséges szakemberek felvétele megtörténik.

A specifikus informatikai és támogatási feladatok főként a központi PEPP-nyilvántartás létrehozásával, továbbá a főbb teljesítménymutatók jelentéséhez szükséges infrastruktúra biztosításával kapcsolatosak; ezek a feladatok feltételezéseink szerint elvégezhetők az EIOPA jelenlegi alkalmazottai által, így új munkaerőigény e tekintetben nem merül fel.

A 2. táblázat a PEPP vonatkozásában az EIOPA-nál felmerülő összes becsült új munkaerőigényt mutatja be területenként.

2. táblázat – A PEPP kapcsán felmerülő összes új munkaerőigény (teljes munkaidős egyenérték/év/tevékenységi terület)

Összes teljes munkaidős egyenérték/terület	2019	2020
Engedélyezés	1	2
Felügyelet koordinálása	1	1
Szakpolitikai munka	1	1
Összesen	3	4

A 2020 utáni időszakra vonatkozó igények kiszámítására és kielégítésére a következő többéves pénzügyi keret alapján kerül sor.

Az infrastrukturális kiadások kiszámítása

A pótlólagos infrastrukturális kiadások a jelentéstételi követelmények teljesítését támogató központi nyilvántartás létrehozásához, valamint egy olyan adatbázis létrehozásához kapcsolódnak, amely a főbb teljesítménymutatókat követi nyomon. Ezen informatikai kiadások összesen 400 000 EUR-ra becsülhetők, beleértve 10 % éves karbantartási költséget. A teljes összeg kiszámításakor a következő feltételezésekkel éltünk:

·A központi PEPP-nyilvántartás létrehozása és fenntartása

·A meglévő nyilvántartásokhoz, például a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nyilvántartásához hasonló központi nyilvántartás létrehozása; a nyilvántartás néhány száz nyugdíjtermékre vonatkozóan tartalmazna adatokat, úgymint a termék nevét, pénzügyi adatait, továbbá a főbb teljesítménymutatókat és potenciálisan minőségi információkat is; frissítés évente egyszer; működés kezdete: 2019, legkésőbb 2020 eleje;

·A folyamatos felügyelet koordinálásának előkészítése: jelentéstételi és nyomonkövetési keretrendszer kialakítása, a központi nyilvántartást integrálni kell az EIOPA központi adatbázisába, és elérhetővé kell tenni az EIOPA adatszolgáltatási rendszerében; integrációs feladatokkal kell számolni, és új engedélyeket kell beszerezni az új alkalmazottak számára.

A 2019–2020. évi kiadások teljes összege

A fenti feltételezéseket figyelembe véve a 2019–2020 közötti időszakban az EIOPA által a PEPP kapcsán végrehajtandó feladatokra vonatkozó becsült teljes költségkimutatást a 3. táblázat mutatja be.

3. táblázat – Az EIOPA-nál a PEPP kapcsán 2019–2020 során felmerülő összes költség

Összeg (ezer euróban)

Költségtípus	Számítás
		2019	2020
Személyzeti kiadások/fizetések és juttatások	138 000/fő x 0,972	402,4	536,5
Munkaerő-felvétellel kapcsolatos kiadások	12 700 új alkalmazottanként	38,1	12,7
Kiküldetési költségek	10 000/fő/év	30	40
Infrastruktúra/IT	400 000 + 10 % karbantartás	400	40
Összesen (*)		870,5	629,2

(*) Teljes összegek: nem veszik figyelembe az EIOPA költségvetése tekintetében megállapított, a tagállamok és a Bizottság közötti 60/40 alapú költségmegosztást.

(1) E jellemzők közé tartozik például a forgalmazás, a befektetési politika, a szolgáltatóváltás, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás vagy a hordozhatóság. Egyes meglévő magánnyugdíjtermékek például nem teszik lehetővé a megtakarítók számára a szolgáltatóváltást.

(2) COM(2015) 468 final, 19. o.

(3) Az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintéséről és kihívásairól: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út (2015/2106(INI)), 20. pont.

(4) Az Európai Tanács 2016. június 28-i következtetései, EUCO 26/16, 11. pont.

(5) COM(2016) 601 final, 4. o.

(6) COM(2017) 292 final, 6. o.

(7) A Tanács 98/49/EK irányelve (1998. június 29.) a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről (HL L 209., 1998.7.25., 46. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/50/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 128., 2014.4.30., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(10) http://ttype.eu/

(11) http://www.resaver.eu/ A RESAVER projekt egy ágazatspecifikus foglalkoztatói nyugdíjalap, amelynek célja, hogy megkönnyítse a kutatók számára, hogy a különböző uniós tagállamokban működő kutatóintézetek közötti mobilitásuk során megtartsák a nyugdíjbiztosításukat. Az alap lehetőséget biztosít továbbá magánnyugdíj igénybevételére is.

(12) Fehér könyv – A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje, COM(2012) 55 végleges, 2012. február 16.

(13) C (2017) 4393.

(14) (EU) 2016/97 irányelv, 2014/65/EU irányelv, 1286/2014/EU rendelet.

(15) Ernst & Young: Study on a European Personal Pension Framework for the Commission (Tanulmány a Bizottság számára az európai magánnyugdíj keretrendszeréről). Lásd az alábbi 3.2. szakaszt.

(16) Lásd a nyilvános konzultációnak a hatásvizsgálat 2. mellékletében található összefoglalóját.

(17) Az EIOPA szakvéleménye a magánnyugdíjtermékek (PPP) egységes uniós piacának kialakításáról, 2016. július. https://eiopa.europa.eu/Publications/Consultations/EIOPA%27s%20advice%20on%20the%20development%20of%20an%20EU%20single%20 piaci % 20for % 20personal % 20products.pdf % 20products.pdf

(18) Az egységes uniós magánnyugdíjpiac felé, EIOPA, 2014. https://eiopa.europa.eu/Publications/Reports/EIOPA-BoS-14-029_Towards_an_EU_single_market_for_Personal_Pensions-_An_EIOPA_Preliminary_Report_to_COM.pdf

(19) http://www.oecd.org/pensions/Stocktaking-Tax-Treatment-Pensions-OECD-EU.pdf

(20) http://www.oecd.org/daf/fin/private-pensions/financial-incentives-retirement-savings.pdf

(21) Elérhető a következő címen: http://www.oecd.org/daf/fin/private-pensions/Core-Principles-Private-nyugdíjalap- Regulation.pdf

(22) http://www.oxera.com/Latest-Thinking/Publications/Reports/2013/Study-on-the-position-of-savers-in-private-pension.aspx

(23) Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/?fuseaction=ia&language=hu

(24) Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/?fuseaction=ia&language=hu

(25) Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/?fuseaction=ia&language=hu

(26) Előírják azt a követelményt, hogy a vagyonkezelőnek, a nyugdíjalapok befektetéskezelőjének, vagy a bizalmi vagyonkezelőnek (megbízott ügynöknek) a befektetéseket kellő diszkrécióval, gondossággal és intelligenciával kell végrehajtania. Az óvatosság elvén alapuló befektetések közé tartoznak általában a megbízható „blue chip” (1. kategóriájú) értékpapírok, a fedezett hitelek, az államilag garantált jelzáloghitelek, a kincstárjegyek és egyéb, észszerű megtérülést biztosító, konzervatív befektetések.

(27) HL C , , o.

(28) Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére, Európai Bizottság, 2015. szeptember 30. (COM(2015) 468 final).

(29) Az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintéséről és kihívásairól: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út (2015/2106(INI)), 20. pont.

(30) Az Európai Tanács 2016. június 28-i következtetései, EUCO 26/16, 11. pont.

(31) COM(2016) 601 final, 4. o.

(32) COM(2017) 292 final, 6. o.

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(34) A Bizottság (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 8.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről.

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(38) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről, 2010. december 8., (COM(2010) 716 végleges).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/92/EK irányelve (2002. december 9.) a biztosítási közvetítésről (HL L 9., 2003.1.15., 3. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (átdolgozás) (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(51) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(52) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak szerint.

(53) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(54) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(55) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(56) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(57) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(58) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(59) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(60) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(61) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(62) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(63) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(64) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(65) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

(66) Az informatikai és technikai támogatással kapcsolatos költségektől függetlenül.