EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.1.10.
COM(2017) 11 final
2017/0004(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SWD(2017) 7 final}
{SWD(2017) 8 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
E javaslat célja, hogy a rákkeltő vegyi anyagoknak való foglalkozási expozíció csökkentése révén javítsa a munkavállalók egészségvédelmét, hogy tisztább helyzetet teremtsen és hozzájáruljon a gazdasági szereplők kiegyenlítettebb versenyfeltételeinek kialakításához. A Bizottság 2016. évi munkaprogramjában is kitüntetett helyen áll. Ezzel a kezdeményezéssel a Bizottság az azon a téren vállalt kötelezettségének tesz eleget, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé tegye a munkavállalók védelmét biztosító uniós jogi keretet. Egyben az is szándékában áll, hogy folytassa az ezen a téren megkezdett fontos munkát, és újabb hatásvizsgálatok végzését követően további rákkeltő anyagok tekintetében is határértékeket javasoljon.
A foglalkozási megbetegedések jelentette terhek jelenlegi és jövőbeni szintjére vonatkozó becslések szerint a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések komoly gondot okoznak, és a munkavállalók rákkeltő anyagoknak való expozíciója miatt ez a jövőben sem lesz másként. Az EU-ban a munkavégzéssel összefüggő leggyakoribb halálozási ok a rák. Éves szinten a foglalkozási eredetű halálesetek 53 %-a ráknak tulajdonítható 1 . A Holland Állami Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM) egyik 2016. évi jelentése 2 szerint 2012-ben 91 500–150 500 olyan új rákos megbetegedést diagnosztizáltak, amely rákkeltő anyagoknak való korábbi munkahelyi expozíció következtében alakult ki. 2012-ben 57 700–106 500 ember vesztette életét foglalkozási eredetű rákos megbetegedés következtében. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban óránként 7–12 ember hal meg rákban, mivel korábban a munkahelyén rákkeltő anyagok hatásának volt kitéve.
A Bizottság 2016. május 13-án megtette az első lépést e kérdések megoldása érdekében, a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvnek (a továbbiakban: „az irányelv”) 3 egy irányelvet módosító jogalkotási javaslat elfogadásával, amely 13 vegyi anyag expozíciós határértékének felülvizsgálatára, illetve bevezetése céljából történő módosítására vonatkozik 4 . Az irányelv 16. cikke értelmében a Tanács a rendelkezésre álló adatok alapján, beleértve a tudományos és műszaki adatokat, az irányelv III. mellékletében határértékeket állapít meg minden olyan rákkeltő anyag és mutagén vonatkozásában, amelyek tekintetében ez lehetséges. Az irányelv 17. cikkének (1) bekezdése szerint, az irányelv I. és a III. mellékletének módosítására csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak (rendes jogalkotási eljárás) megfelelően kerülhet sor.
A Bizottság most további lépést tesz az irányelv aktualizálásának hosszabb távú folyamatában további 7 rákkeltő anyag vonatkozásában és határértékek és/vagy „bőr” megjegyzés megállapítását javasolja. A hatásvizsgálat becslései szerint ez legalább 4 millió munkavállaló fokozott védelmét eredményezné és világosabbá tenné a helyzetet a munkaadók és a jogalkalmazók számára. A becslések szerint a két javaslat együttesen több mint 100 000 foglalkozási eredetű rákos megbetegedés okozta halálesetet előzhet meg.
A Bizottság az irányelv 16. cikke szerint folytatja munkáját a további határértékek megállapítása érdekében, és az irányelv jövőbeli módosítása céljából további vegyi anyagok vizsgálata van folyamatban.
Az irányelv rendelkezései minden olyan vegyi anyagra alkalmazandók, amely az 1272/2008/EK rendelet 5 (CLP-rendelet) I. mellékletében meghatározott 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak megfelel. E rendelet járványügyi és/vagy állatkísérletekből származó adatok alapján 1017 vegyi anyagot sorol be „harmonizált” (kötelező) osztályozással 1. kategóriájú rákkeltő anyagként („ismert vagy vélelmezett rákkeltő anyagok”) 6 . Egy másik fontos, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) által kidolgozott osztályozási eljárás csaknem 500 anyagot azonosított az „emberre rákkeltő hatású” (1. csoport, 118 anyag), az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” (2A. csoport, 75), illetve az „emberre esetlegesen rákkeltő hatású” (2B. csoport, 288) anyagként 7 .
Az irányelv rendelkezései az annak I. mellékletében említett összes anyagra, keverékre vagy eljárásra vonatkoznak, csakúgy mint a mellékletben említett eljárások során felszabaduló bármely anyagra vagy keverékre. Az irányelv I. melléklete felsorolja a jelenleg azonosított eljárásokat és az ezen eljárások során keletkező anyagokat. Ennek célja az, hogy a munkavállalók, a munkáltatók és a jogalkalmazók számára tisztázza, hogy egy adott vegyi anyag vagy eljárás, amennyiben nem rendelkezik az 1272/2008/EK rendelet szerinti más osztályozással, az irányelv hatálya alá tartozik-e. Az I. melléklet jelenleg öt bejegyzésből áll.
Az irányelv egy sor általános minimumkövetelményt határoz meg annak érdekében, hogy megszüntesse, illetve csökkentse a hatályába tartozó összes rákkeltő anyagnak és mutagénnek való expozíciót. A munkáltatóknak fel kell ismerniük és fel kell mérniük a munkavállalókat érintő minden olyan kockázatot, amely bizonyos rákkeltő anyagoknak (és mutagéneknek) való munkahelyi expozícióból eredhet, és amennyiben e kockázatok valóban fennállnak, meg kell előzniük az expozíciós helyzeteket. Amennyiben ez műszakilag lehetséges, az adott eljárást vagy vegyi anyagot egy nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes eljárással vagy anyaggal kell helyettesíteni. Ha az efféle helyettesítés műszakilag nem megoldható, a rákkeltő vegyi anyagokat az expozíció megelőzése érdekében a műszakilag lehetséges mértékben zárt rendszerben kell előállítani és használni. Amennyiben ez műszakilag nem lehetséges, a munkavállalók expozícióját a műszakilag lehetséges legalacsonyabb szintre kell csökkenteni. Ez az ún. minimalizálási kötelezettség, amelyet az irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdése ír elő.
Ezen általános minimumkövetelmények mellett az irányelv egyértelműen előírja azt is, hogy a munkavállalók védelmét szolgáló mechanizmus szerves részeként, egyes rákkeltő anyagok és mutagének belélegzésen keresztüli expozíciós útja tekintetében foglalkozási expozíciós határértékeket kell megállapítani 8 . Határértékeket kell megállapítani azon vegyi anyagok tekintetében, amelyekre vonatkozóan még ilyenek nincsenek, és valahányszor újabb tudományos adatok lehetővé teszik, felül kell vizsgálni azokat 9 . Az egyes rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékeket az irányelv III. melléklete állapítja meg. A III. melléklet jelenleg három bejegyzést tartalmaz.
Az irányelvben megállapított foglalkozási expozíciós határértékeket szükség esetén felül kell vizsgálni az új tudományos adatok, a mérési technikák fejlődése, a kockázatcsökkentési intézkedések és egyéb releváns tényezők figyelembevétele érdekében.
A fentiek alapján a következő két intézkedés meghozatala javasolt:
a)A korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt olajoknak való expozícióval járó munkavégzés belefoglalása az irányelv I. mellékletébe és annak megfelelő „bőr” megjegyzés meghatározása a III. melléklet B. részében.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 1983-ban 10 és 1987-ben 11 felmérte az ásványolajok rákkeltő hatását és arra a következtetésre jutott, hogy az emberi szervezetre vonatkozó vizsgálatok elegendő bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a gépi fonalkészítés, a fémmegmunkálás és a jutafeldolgozás során alkalmazott (különböző adalékanyagokat és szennyeződéseket tartalmazó) ásványolajok az emberre rákkeltő hatásúak. Ez az IARC felmérés a motorokban elhasználódott ásványolajokra is kiterjedt. Az IARC záró értékelése nem említi kifejezetten a „motorolajként elhasználódott ásványolajokat”, de úgy ítéli meg, hogy az emberi szervezetre vonatkozó vizsgálatok elegendő bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a „kezeletlen, vagy enyhén kezelt ásványolajok” az emberre rákkeltő hatásúak (IARC 1. csoport). Az IARC „Monograph 100F” (2012) 12 kiadványában új adatok alapján felülvizsgálta az értékelést és a bőrrák vonatkozásában fenntartotta a fenti kategorizálást. A foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL) 13 elemezte a „motorolajként elhasználódott ásványolajokat” – vagyis a meghatározás szerint „a korábban belső égésű motorokban a motoron belüli mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt olajokat” (a továbbiakban: „motorolajként elhasználódott ásványolajok” – a munkavállalókra gyakorolt munkahelyi hatás szempontjából. Figyelembe véve az IARC értékelését, a SCOEL, módszertani kiadványával összhangban arra a következtetésre jutott, hogy a „motorolajként elhasználódott ásványolajok” a rákkeltő anyagok A. csoportjába tartoznak, hatásmód-alapú határérték megjelölés nélkül 14 .
A SCOEL nyomatékosan ajánlotta az e kezdeményezésben javasolt „bőr” megjegyzés feltüntetését a III. melléklet B. részében, mivel értékelése szerint a motorolajként elhasználódott ásványolajok munkahelyi expozíciója bőrön keresztül érvényesül. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság („ACSH”) elfogadta a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelző megjegyzés feltüntetését.
A motorolajként elhasználódott ásványolajokat nem hozzák piaci forgalomba, hanem a munkafolyamatok során keletkeznek, és ezért nincsenek az 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozva. Az irányelv azonban úgy rendelkezik, hogy az I. mellékletben említett anyagokat, keverékeket, illetve eljárásokat, valamint az eljárások valamelyike során felszabaduló, a rákkeltő anyagként való osztályozás kritériumait teljesítő anyagokat vagy keverékeket akkor is fel kell venni az I. mellékletbe, ha az említett rendelet szerinti osztályozási kötelezettség nem vonatkozik rájuk. A motorolajként elhasználódott ásványolajok ebbe a kategóriába tartoznak.
b)A III. mellékletben további 5 rákkeltő anyagra vonatkozóan határoznak meg „bőr” megjegyzésekkel kiegészített határértékeket, valamint határértékektől független „bőr megjegyzéseket” 2 rákkeltő anyagra vonatkozóan, beleértve a motorolajként elhasználódott ásványolajokat.
A rendelkezésre álló információk, beleértve a tudományos adatokat is, megerősítik, hogy a III. mellékletet ki kell egészíteni további 5 rákkeltő anyag „bőr” megjegyzéssel kiegészített határértékével. A SCOEL ajánlásokat nyújtott be ezen rákkeltő anyagokra. 2 rákkeltő anyagra 15 vonatkozóan a SCOEL megállapította, hogy fennáll a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetősége, és javasolta a „bőr” megjegyzés feltüntetését. Az ACSH véleményét e javaslat minden vonatkozásával kapcsolatban kikérték, a 2003. július 22-i tanácsi határozat 2. cikke (2) bekezdése f) pontjának megfelelően 16 . A javasolt értékek megállapításakor az ACSH-val folytatott konzultáción túlmenően a társadalmi-gazdasági megvalósíthatósági tényezőket is figyelembe vették.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A Bizottság stratégiai célkitűzése, hogy biztonságos és egészséges munkakörülményeket biztosítson az EU munkavállalói számára, az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020-as stratégiájáról szóló közleményének 17 megfelelően. A stratégiai keretben azonosított egyik fő kihívás a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések hatékonyabb megelőzésében áll, amihez mind a meglévő, mind az új és mind a kialakulóban lévő kockázatokat kezelni kell.
Ez a kezdeményezés összhangban áll azzal, hogy Bizottság prioritásnak tekinti az egységes piac elmélyítését, és különösen azt, hogy annak társadalmi dimenzióját tekintve méltányosabb feltételeket teremtsen. Egyben illeszkedik a Bizottság arra irányuló munkájához is, hogy tisztességes és valódi értelemben vett páneurópai munkaerőpiacot hozzon létre, amelyben a munkavállalók megfelelő védelmet élveznek, és munkahelyük fenntartható 18 . A munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a szociális védelem és a munkaszerződéssel kapcsolatos jogok is idetartoznak.
A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 89/391/EGK keretirányelv 19 és a vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi kockázatokról szóló 98/24/EK irányelv 20 általános jogszabályként alkalmazandók az irányelvben foglalt ennél szigorúbb és/vagy konkrétabb rendelkezések sérelme nélkül.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A munkakörülmények javítása, a munkavállalók súlyos balesetektől és foglalkozási megbetegedésektől való megóvása, valamint egészségük védelme a munkával töltött évek alatt – ezek mind meghatározó elvek, összhangban Juncker elnök politikai iránymutatásában megfogalmazott azon törekvéssel, hogy Európa szociális szempontból a lehető legjobb („AAA”) minősítést kapja. Ez kedvező hatással van a termelékenységre és a versenyképességre is, és nagyban hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez is, hogy a munkavállalók az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia 21 jegyében több évet töltsenek munkaviszonyban.
A 7 rákkeltő anyagból a következő három felkerült az úgynevezett „különös aggodalomra okot adó anyagként” azonosított anyagoknak a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (a továbbiakban: REACH) 59. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott jelöltlistájára, amelyet a későbbiekben engedélyezés céljából felvettek a REACH XIV. mellékletébe: diklór-etilén (EDC); 4,4′-metilén-dianilin (MDA) és triklór-etilén (TCE).
A benzo[a]pirén nemrégiben került fel az azonosított különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) jelöltlistájára engedélyezés céljából. A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) csoportjába tartozó benzo[a]pirén a REACH XVII. mellékletében („Egyes veszélyes anyagok, készítmények és árucikkek gyártásával, forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások”) is szerepel, a lágyító olajok forgalomba hozatala, vagy a gumiabroncsok, illetve a gumiabroncs alkatrészek gyártása során bizonyos koncentráció felett történő alkalmazása miatt.
Az irányelv és a REACH egymást kiegészítő jogszabályok. Általános jogszabályként az irányelv hatálya alá területre is vonatkozó keretirányelv úgy rendelkezik, hogy nem érinti az olyan meglévő vagy jövőbeni nemzeti és uniós rendelkezéseket, amelyek kedvezőbbek a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme szempontjából. A REACH pedig azt állapítja meg, hogy nem érinti a munkavállalók védelmével kapcsolatos jogszabályokat, köztük az irányelvet sem.
Az irányelv és a REACH egymást kiegészítő jellege miatt a következő okokból javasolt a határértékek meghatározása az irányelv keretében:
–A motorolajként elhasználódott ásványolajok és a benzo[a]pirén-tartalmú policiklusos aromás szénhidrogén keverékek – amelyek a 2004/37/EK irányelv 22 meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősülnek – nem tartoznak a REACH hatályába;
–Ezen javaslat, a REACH rendelet szerint szintén engedélyhez kötött három rákkeltő anyaga közül kettőt elsősorban intermedierként 23 , vagyis kémiai feldolgozás céljából gyártott és annak során felhasznált vagy másik anyaggá való átalakítás céljából kémiai feldolgozás során felhasznált anyagként használnak. Ily módon ezek mentességet élveznek az engedélyezési követelmény alól. Azonban az intermediereknek való foglalkozási expozíció például takarítás, karbantartás, mintavétel, stb. során is létrejöhet, amennyiben maradékanyagok fordulnak elő és/vagy a technológiai folyamatok megszakadnak és elkülönítés nem valósul meg.
–az etilén-dibromiddal kapcsolatban a 2015. július 16-i kockázatkezelési alternatívák elemzése (RMOA) arra a következtetésre jutott, hogy az anyag különös aggodalomra okot adó anyagként való megjelölését lehetne javasolni, amelyet fel kell venni a REACH XIV. mellékletének potenciális rangsort meghatározó jelöltlistájára, az Európai Bizottság pedig úgy véli, hogy nem az anyag intermedierként való használatára kell összpontosítani, hanem az ólmozott repülőbenzinben való fő felhasználását kellene szabályozni nemzetközi szinten és/vagy a REACH-en kívüli más uniós jogszabályokban.
–A határértékek mind az irányelvnek, mind a vegyi kockázatok kezelésére alkalmazott, szélesebb körű munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági megközelítésnek fontos részét képezik.
–Az irányelv a munkahelyeken használt összes vegyi anyag minden felhasználását lefedi az anyagok egész életciklusán keresztül, és hatálya alá tartozik a munkavállalók összes rákkeltő anyagnak való expozíciója, bármely munkafolyamat során, akár szándékosan vagy véletlenül szabadultak fel ezek az anyagok, , és függetlenül attól, hogy forgalmazzák-e azokat, avagy sem.
–Rákkeltő anyagokra vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékeket jól megalapozott eljárás során határozták meg – a társjogalkotók végső jóváhagyásával – a rendelkezésre álló információk, a tudományos és műszaki adatok és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács [az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének]„a)–i) pontjában említett területeken irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat. Ezek az irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését”. Az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit különösen a következő területen: „a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében”.
A 2004/37/EK irányelvet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján fogadták el, a munkavállalók egészségének és biztonságának javítása érdekében. Ezen az alapon a 2004/37/EK irányelv 16. cikke úgy rendelkezik, hogy az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással határértékeket kell megállapítani minden olyan rákkeltő anyag és mutagén vonatkozásában, amelyek tekintetében ez lehetséges.
E javaslat célja, hogy az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban emelje a munkavállalók egészségvédelmének szintjét azáltal, hogy a 2004/37/EK irányelv I. mellékletébe felveszi az motorolajként elhasználódott ásványolajokat, „bőr” megjegyzésekkel kiegészített határértékeket meghatározva 5 további rákkeltő anyagra és (határértékektől függetlenül) „bőr” megjegyzéseket meghatározva 2 további rákkeltő anyagra, beleértve a motorolajként elhasználódott ásványolajokat. Ezt úgy lehet elérni, hogy az irányelv III. mellékletében határértékek és/vagy bőr megjegyzések formájában a munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó további minimumkövetelmények kerülnek meghatározásra. Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja ezért megfelelő jogalapot képez a Bizottság által előterjesztett javaslat tekintetében.
Az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdése értelmében különösen a munkakörnyezetnek a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében történő javítása a szociálpolitika olyan vonatkozása, melynek terén az EU a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Mivel a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok az egész EU-ban jórészt hasonlóak, az EU-nak egyértelmű szerepe van a tekintetben, hogy támogatnia kell a tagállamokat e kockázatok kezelésében.
A jogalkotási javaslat előkészítése során gyűjtött adatok szerint jelentős eltérések vannak a tagállamok között a javaslat tárgyát képező rákkeltő anyagokra vonatkozó határértékek meghatározása tekintetében 24 . Néhány tagállam már kötelező határértékeket vezetett be, amelyek megegyeznek az ACSH által ajánlott értékekkel, vagy azoknál alacsonyabbak 25 . Ez azt igazolja, hogy a szóban forgó vegyi anyagokra vonatkozó határértékek megállapítása egyoldalú tagállami fellépéssel is lehetséges. Sokszor azonban inkább az a helyzet, hogy a tagállamok nem állapítottak meg határértékeket, vagy ha mégis, azok csupán alacsonyabb szintű védelmet biztosítanak a munkavállalók számára, mint az ebben a javaslatban előterjesztett értékek. Ráadásul ha vannak is nemzeti szintű határértékek, akkora a szórás közöttük, hogy eltérő szintű védelmet eredményeznek 26 . Néhány esetben a javasolt értékeket jóval meghaladó értékekről van szó.
Ilyen körülmények között pusztán tagállami intézkedésekkel nem lehet elérni, hogy az összes uniós munkavállaló egészségvédelme minden tagállamban legalább minimális követelmények szintjén biztosított legyen a szóban forgó rákkeltő anyagoknak való expozíció jelentette kockázatokkal szemben. A vizsgált rákkeltő anyagokra vonatkozó egyes határértékek bevezetésével kapcsolatos hatáselemzés azon munkavállalók arányára is kiterjedt, akik potenciálisan ki vannak téve ezeknek az anyagoknak, de nem rendelkeznek ilyen jogi védelemmel. Az egyes anyagok vonatkozásában szubszidiaritási és arányossági ellenőrzésre is sor került, amely – amennyiben megfelelő adatok rendelkezésre álltak – kimutatta, hogy a javasolt határértékek bevezetése révén a szóban forgó anyagoknak kitett munkavállalók jogi védelme az esetek 69–82 %-ában javulna 27 .
Ebből az következik, hogy a célok eléréséhez uniós szinten meghozott intézkedésre van szükség, az EUSZ 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően.
A nem létező, illetve túl magas határértékek esetleg arra ösztönözhetik a vállalatokat, hogy gyártóüzemeiket a kevésbé szigorú előírásokat alkalmazó tagállamokba telepítsék, ami hatással lenne a termelés költségeire. Az eltérő munkaügyi normák mindenesetre hatással vannak a versenyképességre, mert a gazdasági szereplőkre különböző költségeket rónak. Ez az egységes piacra gyakorolt hatás csökkenthető lenne azáltal, hogy a munkavállalók védelmét szolgáló egyértelmű és konkrét minimumkövetelményeket vezetnek be a tagállamokban.
E javaslat ezenkívül a határokon átnyúló foglalkoztatás terén is nagyobb rugalmasságra ösztönöz, hiszen a munkavállalókat biztosítani lehet majd afelől, hogy egészségüket valamennyi tagállamban ugyanolyan szintű minimumkövetelmények védik.
Az irányelv módosítása csak uniós szinten lehetséges a szociális partnerek kétszakaszos (munkáltatók és munkavállalók), az EUMSZ 154. cikkének megfelelően végzett konzultációját követően.
•Arányosság
E javaslat nagy lépést jelent azon célok elérése felé, hogy javuljanak a munkavállalók életfeltételei és munkakörülményei.
A javasolt határértékek megállapítása során társadalmi-gazdasági megvalósíthatósági tényezőket is figyelembe vettek, miután hosszas és intenzív megbeszéléseket folytattak minden érdekelt féllel (a munkavállalói és munkáltatói szövetségek és a kormányok képviselőivel).
Az EUMSZ 153. cikke (4) bekezdésének megfelelően e javaslat rendelkezései nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy pl. alacsonyabb határértékek formájában szigorúbb védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, mindaddig, amíg azok a Szerződésekkel összeegyeztethetők. Az EUMSZ 153. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szociális partnereket együttes kérelmükre irányelvek végrehajtásával bízhassák meg, amely irányelvek elfogadására az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének megfelelően, azaz az adott területen bevett nemzeti szabályozás tiszteletben tartásával került sor.
Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően e javaslat tehát nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalók egészsége és biztonsága területén „irányelvek útján” minimumkövetelményeket lehet elfogadni.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
Az irányelv (mint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos általános uniós jogszabályok része) független utólagos értékelése nemrég zárult le. A REACH-rendelet és az irányelv közötti átfedésektől függetlenül az értékelés során feltárt legfontosabb kérdések a javaslat hatályán kívül esnek, mely utóbbi konkrétan az irányelv mellékleteinek technikai módosítására irányul, és nem az azzal kapcsolatos tágabb értelemben vett politikai kérdésekre, hogy mennyiben működőképes és releváns az irányelv.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Kétszakaszos konzultáció az európai szociális partnerekkel az EUMSZ 154. cikkének megfelelően
E szociálpolitika területét érintő jogalkotási javaslattal kapcsolatban a Bizottság az EUMSZ 154. cikkének megfelelően kétszakaszos konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel.
A munkavállalók rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és a reprodukciót károsító egyéb vegyi anyagoknak való munkahelyi expozíciójával járó kockázatokkal szembeni védelmével kapcsolatos konzultáció első szakasza 2004. április 6-án vette kezdetét.
Az EUMSZ 154. cikke (2) szakaszának megfelelően a szociális partnerek felkérést kaptak arra, hogy fejtsék ki véleményüket az idevágó uniós intézkedések lehetséges irányával kapcsolatban. Az első szakasz során megerősítést nyert, hogy uniós szintű intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az előírások EU-szerte szigorodjanak, és a munkavállalók expozíciójának kérdését megfelelően kezelni lehessen. A konzultációban 28 részt vevő összes szociális partner kiemelte, hogy rendkívül fontosnak tartja a munkavállalók szóban forgó egészségi kockázatokkal szembeni védelmét.
Míg az összes válaszadó elismerte a hatályos jogszabályok fontosságát, eltérően nyilatkoztak arról, milyen legyen a jövőbeli intézkedések iránya és a kapcsolódó stratégia, és mely tényezőket kell figyelembe venni annak meghatározása során 29 .
A konzultáció második szakasza 2007. április 16-án kezdődött, az EUMSZ 154. cikkének (3) bekezdése szerint zajlott, és a javaslat tartalmára irányult.
Konkrétan a következő témákat ölelte fel:
a 2004/37/EK irányelv hatályának kiterjesztése a reprodukciót károsító vegyi anyagokra (1A. és 1B. kategória);
a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó határértékek aktualizálása;
további vegyi anyagokra vonatkozó határértékek felvétele a 2004/37/EK irányelv III. mellékletébe;
kritériumok bevezetése a rákkeltő anyagok és mutagének határértékeinek megállapítására vonatkozóan;
a szakképzési és tájékoztatási követelmények előtérbe helyezése.
A Bizottság hét, európai szociális partnereket tömörítő szervezettől kapott választ 30 . Ezek a szervezetek válaszaikban megerősítették, hogy még mindig ugyanazt a megközelítést követik a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos foglalkozási kockázatok megelőzése terén, mint ahogyan azt a konzultáció első szakaszában kifejtették.
Az összegyűjtött válaszokat a következőképpen lehet összefoglalni:
A használandó módszereket és a határértékek megállapításához használandó kritériumokat illetően nem voltak jelentős eltérések. A határértékek meghatározására vonatkozó kritériumok bevezetésének ötlete általában pozitív fogadtatásra talált. Azonban a társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatoknak és a megvalósíthatósági tényezőknek szintén a kritériumok között kell szerepelniük. A szociális partnerek szerint az ACSH-nak a határértékek meghatározásában érdemi szerepet kell játszania.
Teljes volt az egyetértés azon a téren, hogy a szakképzési és tájékoztatási követelményeket hatékonyan végre kell hajtani, és erre a kívánalomra általában a megelőzés egyik meghatározó tényezőjeként tekintettek.
A kötelező határértékek felülvizsgálatát a REACH végrehajtásának, valamint a határértékek és a veszélyes vegyi anyagok REACH szerint származtatott hatásmentes szintjei (DNEL-ek) közötti viszony és kölcsönhatás fényében meg kell vizsgálni.
Míg a szociális partnerekkel folytatott formális konzultációs folyamat 2007-ben lezárult, az ACSH-val ezt követően folytatott konzultáción (lásd lent) a tagállamok képviselői mellett a szociális partnerek is részt vettek, akik így megfelelő tájékoztatást kaptak a határértékekkel kapcsolatos lehetőségekről, és aktívan kivették részüket a legelőnyösebbnek vélt értékek meghatározásából.
Az előkészítő folyamat végén a Bizottság 2016. október 14-én találkozóra hívta össze a szociális partnereket, hogy az irányelvtervezet hatályát és koncepcióját bemutassa nekik. Ez a megbeszélés a kétszakaszos konzultáció és azon, részletekbe menő viták eredményére épült, amelyekre az ACSH keretében került sor az irányelv mellékleteibe felveendő egyes anyagokkal és határértékekkel kapcsolatban.
Az ACSH-val folytatott konzultáció – „A munkahelyen előforduló vegyi anyagok” (WPC) háromoldalú munkacsoporton keresztül
A szociális partnerekkel való egyeztetést követően a Bizottság tájékoztatta a WPC tagjait a munkacsoport 2008. áprilisi ülésén, hogy az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot kíván előterjeszteni. A 2011. márciusi ülésen az egyes vegyi anyagokkal kapcsolatos jelentéstervezetek alapján a Bizottság által megrendelt tanulmány („IOM-tanulmány” 31 ) eredményeit vitatták meg részletekbe menően. Az egyes vegyi anyagokról a WPC 2011-ben 32 , 2012-ben 33 és 2013-ban 34 tartott különböző ülésein esett szó, melyek eredményeként az ACSH plenáris ülése 2012-ben 35 , majd 2013-ban 36 37 egy véleményt és két véleménykiegészítést fogadott el, amelyeket a WPC ülésein további megbeszélések követtek. E megbeszéléseken a rendelkezésre álló információkat vették figyelembe, beleértve a tudományos adatokat is (vagyis a SCOEL ajánlásait, valamint a más forrásból származó, kellően megalapozott és nyilvános tudományos információkat).
A konzultációs folyamat eredményei szerint a következő javaslatokat támogatás övezi 38 :
az irányelv kiterjesztése korlátozott számú „munkafolyamatok során keletkező anyagra” és ezek felvétele az irányelv I. mellékletébe;
a III. mellékletben meghatározott jelenlegi határértékek felülvizsgálása a legújabb tudományos adatok alapján, valamint a III. melléklet kiegészítése bizonyos – korlátozott számú – anyaggal, amennyiben ezt a rendelkezésre álló adatok, köztük a tudományos és műszaki adatok alátámasztják.
A javaslatba végül az ACSH által elfogadott határértékek kerültek be.
Az ágazat és a munkavállalók képviselőivel szervezett találkozók
2013-tól 2015-ig egy sor találkozóra sor került a Bizottság szolgálatai, az ágazat, valamint azon munkavállalók képviselői között, akik a kezdeményezés tárgyát képező bizonyos vegyi anyagokkal szemben fenntartásokkal viseltetnek 39 . Az ágazat által kért megbeszélések fő célja az volt, hogy általánosságban tájékoztatást kapjanak a jogszabály-módosítási folyamatról, valamint arról, hogy mik a Bizottság szándékai az egyes vegyi anyagokkal kapcsolatban javasolt értékekkel.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Az irányelv szerinti határértékek felülvizsgálatára, illetve az új értékek megállapítására külön eljárás szolgál. Az eljárás során tudományos tanácsadást vesznek igénybe (pl. SCOEL és nemzeti tudományos bizottság) és egyeztetnek az ACSH-val. A Bizottság máshonnan származó tudományos információkra is hivatkozhat, feltéve, hogy a hivatkozott adatok kellően megalapozottak és nyilvánosak (ilyenek pl. az IARC monográfiái vagy a tagállami szintű határértékeket megállapító tudományos bizottságok következtetései).
A SCOEL 40 értékeli a munkahelyeken használatos vegyi anyagoknak a munkavállalókra gyakorolt élettani hatásait. A SCOEL munkájával közvetlenül támogatja a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területére irányuló uniós szabályozási tevékenységet. Jó minőségű összehasonlító elemzési tudásbázist alakít ki és biztosítja, hogy a munkavállalók biztonságával és egészségének védelmével kapcsolatos bizottsági javaslatok, határozatok és szakpolitikák szilárd tudományos tényeken alapuljanak. A SCOEL a Bizottság munkáját különösen a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok értékelésében és a vegyi kockázatoknak kitett munkavállalók védelmét szolgáló foglalkozási expozíciós határértékek megállapításában támogatja, amelyeket a 98/24/EK tanácsi irányelv és a 2004/37/EK irányelv szerint uniós szinten kell meghatározni.
A Bizottság szolgálatai e kezdeményezés céljára a SCOEL vonatkozó vegyi anyagokkal kapcsolatos ajánlásaira támaszkodtak, amennyiben volt ilyen ajánlás (ezeket az interneten közzétették 41 ), valamint más forrásokból származó, kellően megalapozott és nyilvános tudományos információkra. E tekintetben az etilén-dibromidra és az epiklórhidrinre vonatkozó megbeszélések az ACSH-ban különösen a SCOEL releváns ajánlásain és a nemzeti határértékeket megállapító tudományos bizottságok következtetésein alapultak.
Az európai szociális partnerekkel folytatott kétszakaszos konzultációt követően A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága 2008. július 25-én nyílt ajánlati felhívást tett közzé. A cél a munkavállalók egészségének a rákkeltő vegyi anyagoknak való lehetséges munkahelyi expozíciójával járó kockázatokkal szembeni védelmével kapcsolatos szakpolitikai lehetőségek társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak értékelése volt. Az így létrejött IOM-tanulmány teljes körű jelentést tartalmazott 25 rákkeltő vegyi anyagról, beleértve az e javaslatban említett 7 rákkeltő vegyi anyagot. Jelen javaslat hatásvizsgálata nagyrészt e tanulmány eredményein (összefoglaló jelentés és az egyes vegyi anyagokról készült jelentések) alapul 42 .
•Hatásvizsgálat
E javaslatot hatásvizsgálat kíséri. A Szabályozói Ellenőrzési Testület megvizsgálta a hatásvizsgálatot és 2016. október 28-án fenntartásokat tartalmazó kedvező véleményt adott róla 43 .
Mind a 7 rákkeltő anyag különböző határértékeivel és/vagy „bőr” megjegyzéseivel kapcsolatban a következő lehetőségek vizsgálatára került sor:
Nem kerül sor további uniós intézkedések meghozatalára a kezdeményezés tárgyát képező vegyi anyagok vonatkozásában – alapforgatókönyv – (1. lehetőség).
Az ACSH által jóváhagyott értékek elfogadása (2. lehetőség). Amint már jeleztük, az ACSH mind a 7 vegyi anyaggal kapcsolatban figyelembe vette a tudományos és műszaki adatokat, és ezek alapján foglalt állást a javasolt határértékekkel és/vagy „bőr” megjegyzésekkel kapcsolatban.
Ahol szükségesnek mutatkozott, illetve az anyagok egyéni jellemzőinek függvényében 3. és/vagy 4. lehetőségként azt az eshetőséget is megvizsgálták néhány anyaggal kapcsolatban, hogy az ACSH által megállapított értékhez képest vagy alacsonyabb (azaz a munkavállalók egészségét elméletileg jobban védő), vagy magasabb (a munkavállalók egészségét elméletileg kevésbé védő) értéket javasolnának. E kísérő értékeket az IOM tanulmányából vezették le, a tanulmányba pedig az alábbi források valamelyikéből kerültek be (sorrendben):
i. a SCOEL ajánlásából, ha volt ilyen;
ii. a rendelkezésre álló adatokat tükröző adatokként (pl. valamelyik tagállamban alkalmazott határértékek figyelembevételével) vagy
iii. a megbízottól származó ajánlások alapján (pl. nem uniós országokban alkalmazott határértékek figyelembevételével). Azokban az esetekben, amikor a rendelkezésre álló adatok nem támasztották alá az ACSH-értéknél alacsonyabb vagy magasabb határérték megállapítását, eltekintettek a fenti lehetőségektől.
Emellett egyéb szakpolitikai lehetőségek is számításba jöttek, mint pl. a vegyi anyagok használatának tilalma, önszabályozás, piaci alapú eszközök, iparág-specifikus tudományos tájékoztatás az irányelv módosítása nélkül, a REACH keretében történő szabályozás, illetve az irányelv végrehajtását támogató iránymutatás vagy egyéb dokumentáció kidolgozása. A REACH és az irányelv közötti átfedéseket illetően az Európai Unió Törvényszéke nemrég egy jelenleg fellebbezés alatt álló ügyben 44 pontosította a REACH 58. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek első csoportjának jelentését, miszerint bizonyos felhasználások vagy felhasználási kategóriák – azaz az adott anyag felhasználása tekintetében az emberi egészség és a környezet védelmével kapcsolatos minimumkövetelmények meghatározásáról szóló meglévő különös uniós jogszabályok alapján – mentesülhetnek az engedélyezési követelmény alól, mint ahogyan jelenleg egy sor uniós irányelvvel, köztük a 2004/37/EK irányelvvel kapcsolatban ez a gyakorlat. Az Európai Unió Törvényszéke megállapította, hogy amennyiben a 2004/37/EK irányelv a benzolon, a vinilklorid monomeren és a keményfaporokon kívül, melyek tekintetében maximális foglalkozási expozíciós határértékeket állapít meg, nem hivatkozik más anyagokra, a REACH 58. cikke (2) bekezdésének értelmében sem „különösnek”, sem „minimumkövetelményeket” meghatározónak nem lehet tekinteni.
Emellett a Bizottság érintett szolgálatai együttműködnek az idevágó szakpolitikai és műszaki területeken tevékenykedő érdekelt felekkel a REACH, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, illetve bizonyos vegyi anyagokkal foglalkozó irányelvek közötti kapcsolat terén, és iránymutatást fognak kidolgozni. A Bizottság szolgálatai, a tagállamok és a szociális partnerek mind úgy vélik, hogy a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó irányelvek alkotják a megfelelő uniós jogalkotási keretet a munkavállalók védelmét szolgáló minimumkövetelmények harmonizált határértékek formájában történő megállapítására.
Minden vegyi anyag tekintetében elemezték a különböző szakpolitikai lehetőségek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait 45 . Az elemzésre az IOM azon tanulmánya alapján került sor, amelyben az irányelv javasolt módosításainak egészségi, társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait értékelte. A szakpolitikai lehetőségek összehasonlítása és az előnyben részesített lehetőség kiválasztása az alábbi kritériumok alapján történt: tudományos információk (különösen a SCOEL ajánlásai), hatékonyság, eredményesség és koherencia. A rák lappangási idejének megfelelő figyelembevétele érdekében a várható költségeket és hasznokat, csakúgy mint a rákos megbetegedések által okozott terheket 60 éves időszakra számították ki.
Néhány rákkeltő anyag esetében (pl. triklór-etilén; motorolajként elhasználódott ásványolajok) egyértelműen körvonalazódott, hogy melyik az előnyben részesített érték. Más anyagok esetében (pl. epiklórhidrin és etilén-dibromid) esetében az alapforgatókönyv (azaz a további intézkedések elmaradása), illetve az uniós határérték megállapítása esetén várható költségek és haszon egészen hasonlóak voltak 46 .
A szakpolitikai választás az ebben a javaslatban szereplő összes vegyi anyag tekintetében az ACSH által jóváhagyott intézkedések megtartásában állt.
A munkavállalókra gyakorolt hatást illetően e javaslattól a munkavégzéssel összefüggő, elkerülhető rákos megbetegedések, vagyis a felesleges szenvedés és betegség megelőzése terén várhatók előnyök. Ezen túlmenően jelentős kedvező élettani hatások várhatók a triklór-etilénnel, valamint a motorolajként elhasználódott ásványolajokkal kapcsolatban. Az említett két anyag esetében a választott lehetőség 2069-ig az alábbi eredményekhez vezetne:
Motorolajként elhasználódott ásványolajok: 880 ember életének megmentése, a rákos megbetegedések számának 90 000-rel történő csökkenése, valamint az egészségügyi kiadások elkerülésének az egészségügyi megtakarítások szintjén jelentkező 0,3–1,6 milliárd EUR értékű haszna.
Triklór-etilén: 390 ember életének megmentése, valamint az egészségügyi kiadások elkerülésének az egészségügyi megtakarítások szintjén jelentkező 118–430 millió EUR értékű haszna.
Az előnyben részesített lehetőség végrehajtása esetén kevesebb lenne a rákos megbetegedés és csökkenne a munkavállalók veszélyes anyagoknak való expozíciójából származó gazdasági teher.
A munkáltatókra gyakorolt hatást illetően gazdasági szempontból fontos különbséget tenni azon költségek között, amelyek az egészség és biztonság javítására ösztönöznek, illetve azok között, amelyek nem. A vállalkozások számára azért lenne kedvező, ha az egész EU-ra érvényes határértékeket vezetnének be, mert a javaslat szerint a cégek támogatást kapnának azon költségeik fedezéséhez, amelyek az előírások be nem tartása esetén rájuk hárulnának és hosszú távon negatívan hatnának üzleti kilátásaikra.
A rákkeltő anyagok többsége esetében a hatások várhatóan minimálisak lesznek, mert a teljes megfeleléshez csak kisebb kiigazításokat kell végezni bizonyos esetekben. A választott lehetőség nem jár további tájékoztatási kötelezettséggel és nem növeli a vállalkozások adminisztratív terheit.
Ami a tagállamokra/nemzeti hatóságokra gyakorolt hatást illeti, tekintettel a veszélyes anyagnak kitett munkavállalókat sújtó tetemes gazdasági költségekre, e javaslat hozzájárulna a tagállamok szociális ellátórendszerei által viselt pénzügyi veszteségek enyhítéséhez. Gazdasági szempontból elsősorban az egész EU-ban egyaránt érvényes határértékek alkalmazási köre és megfelelősége döntő abból a szempontból, hogy ki fedezi a foglalkozási megbetegedések költségeit.
Az adminisztratív és végrehajtási költségek az egyes vegyi anyagok jelenlegi státuszától függően eltérőek lehetnek a különböző tagállamokban, de várhatóan nem lesznek számottevők. A határértékek uniós szinten történő megállapításának köszönhetően már nem lesz szükség arra, hogy a tagállami hatóságok külön-külön, egymástól függetlenül értékeljék a rákkeltő anyagokat, tehát nem kerülne sor párhuzamos munkavégzésre.
A vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottságának (SLIC) munkája során szerzett tapasztalatok alapján, valamint tekintettel arra, ahogyan a különböző tagállamokban a végrehajtási tevékenységeket lebonyolítják, nem túl valószínű, hogy az irányelv új határértékekkel való kiegészítése hatással lenne az ellenőrző látogatások összköltségeire. Ezek tervezésére többnyire a javaslattól függetlenül kerül sor, elsősorban az adott évben tett panaszok alapján, valamint az érintett hatóság által meghatározott ellenőrzési stratégiák szerint. Hozzá kell tenni azt is, hogy a határértékek, azáltal, hogy egyértelművé teszik, mi számít elfogadható szintű expozíciónak, és mi nem, a megfelelőségi ellenőrzések hasznos segédeszközeként megkönnyítik az ellenőrök munkáját.
Járulékos adminisztratív költségek viszont adódhatnak abból, hogy a hatóságoknak tájékoztatást és képzést kell biztosítaniuk személyzetüknek az irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban, valamint át kell dolgozniuk a megfelelőségi ellenőrzőlistákat. Ezek a költségek azonban elenyészőek a nemzeti végrehajtási hatóságok általános működési költségeihez képest.
Az egyes lehetőségek összehasonlítása és a költség-haszon elemzés alapján megállapítható, hogy a javaslat révén összességében véve észszerű költségek mellett elérhetők a kitűzött célok, és a javaslat megfelelő.
A javaslat nem jár jelentős környezeti hatásokkal.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A kkv-kra gyakorolt hatás
A javaslat a mikrovállalkozások és a kkv-k vonatkozásában nem irányoz elő enyhébb szabályrendszert. Ennek az az oka, hogy a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való foglalkozási expozíció jelentette kockázatok megszüntetésére, illetve minimalizálására irányuló kötelezettség alól az irányelv szerint a kkv-k sem kaptak felmentést.
Számos olyan rákkeltő anyag vonatkozásában, amely e kezdeményezésnek is tárgyát képezi, már vannak tagállami szinten megállapított határértékek, még ha azok szintje igen eltérő is. Az ebben a javaslatban megállapított határértékek azokra a kkv-kra semmilyen hatással nem lesznek, amelyek olyan tagállamokban tevékenykednek/találhatók, ahol a nemzeti szinten megállapított határértékek megegyeznek a javasolt értékekkel, vagy alacsonyabbak azoknál. A nemzeti szintű határértékek közötti különbségek miatt azonban néhány esetben, az ágazatban szokásos gyakorlattól függően, számolni kell a gazdasági hatásokkal, kivált az olyan tagállamok (és az olyan tagállamokban tevékenykedő gazdasági szereplők) esetében, amelyek jelenleg magasabb foglalkozási expozíciós határértéket alkalmaznak a javaslat tárgyát képező rákkeltő anyagok vonatkozásában.
A legtöbb rákkeltő anyagot illetően a vállalkozások (köztük kkv-k) működési költségeire gyakorolt hatás minimális lesz, mert a teljes megfeleléshez csak kisebb kiigazításokat kell végezni. A javaslat nem jár kiegészítő tájékoztatási kötelezettségekkel, sem a cégek adminisztratív terheit nem növeli, és minden valószínűség szerint különösebb környezeti költségeket sem von maga után.
A vizsgált rákkeltő anyagokkal kapcsolatban az IOM-tanulmányban előirányzott legjelentősebb költségek a triklór-etilén használatához létesített zárt rendszerekkel kapcsolatos befektetések költségei. A kkv-k a zárt rendszerekre való áttéréshez szükséges állóeszköz-beruházási költségek tekintetében vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben és lehetséges, hogy a leállást választják, illetve egy alternatív anyagra, vagy eljárásra térnek át (amennyiben az technikailag kivitelezhető). A hatályos uniós jogszabályoknak (a 2004/37/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése, a REACH, és az oldószerek kibocsátásáról szóló irányelv) valamint a Klórozott Oldószerek Európai Szövetsége (ECSA) által közzé tett önkéntes chartának megfelelően azonban néhány ágazatban a zárt rendszerekbe történő befektetést már az alapforgatókönyv szerint el kell végezni.
Az EU versenyképességére, illetve a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatás
A kockázatok megelőzése és a biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények megteremtése nemcsak a jobb munkahelyek és munkahelyi körülmények szempontjából, hanem a versenyképesség előmozdítása érdekében is kulcsfontosságú. A munkavállalók egészségének megőrzése közvetlen és mérhető pozitív hatást gyakorol a termelékenységre, és hozzájárul a szociális ellátórendszerek fenntarthatóbbá tételéhez. A javaslat rendelkezéseinek végrehajtása kedvező hatással lesz az egységes piacon folyó versenyre. Az eltérő nemzeti határértékkel rendelkező tagállamokban elhelyezkedő cégek közti versenyt érintő különbségek csökkenthetők, ha a szóban forgó anyagok tekintetében a munkavállalók védelmére vonatkozó világos, konkrét, minimumkövetelményeket határoznak meg az egész EU-ban egyaránt érvényes határértékek formájában.
Ez valószínűleg nem lesz jelentős hatással az uniós cégek külső versenyképességére, mivel míg a nem uniós országokban számos különböző expozíciós értéket állapítottak meg 47 , a választott határértékek nem ütköznek a nemzetközi gyakorlattal.
•Alapjogok
A javaslat céljai összhangban vannak az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogokkal – különösen ami a 2. cikket (az élethez való jog) és a 31. cikket (a munkavállalók egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó tisztességes és igazságos munkafeltételek) illeti.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nem igényli kiegészítő költségvetési és személyzeti forrásoknak az EU költségvetéséből, illetve az EU által létrehozott szervekből való átcsoportosítását.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Előirányozásra kerül a foglalkozási megbetegedések számának és az ezekhez kapcsolódó, foglalkozási eredetű rákos megbetegedéseknek figyelemmel kísérése az elérhető adatforrások felhasználásával 48 , valamint a foglalkozási eredetű rákos megbetegedéseknek a gazdasági szereplők (pl. a termelékenység csökkenéséből adódó) és a szociális ellátórendszerek szintjén jelentkező költségeinek nyomon követése.
E rendelkezések végrehajtásáról megfelelőségi értékelés fog készülni. Tekintettel az adatellátás jelentette, korábban kifejtett kihívásokra, ajánlott a következő utólagos értékelést (2012–2017) azon bázisértékek (referenciaértékek) meghatározására használni, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy hatékony volt-e az irányelv felülvizsgálata. A javasolt módosítások gyakorlati végrehajtásának értékelését a következő időszak (2017–2022) alapján lehetne elvégezni. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a rák hosszú lappangási ideje miatt (10–50 év) leghamarabb 15–20 év múlva lehet a felülvizsgálat tényleges hatásáról reális képet alkotni.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
A tagállamok az irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseik szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot kötelesek elküldeni a Bizottságnak. A javaslatban meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében egyértelmű információkra van szükség ezen új rendelkezések átültetésével kapcsolatban. A magyarázó dokumentumok rendelkezésre bocsátásából eredő további adminisztratív terhek nem aránytalanok (lévén egyszeri kötelezettség, amely nem teszi szükségessé sok szervezet bevonását). E magyarázó dokumentumok megszövegezése tagállami szinten hatékonyabban lehetséges.
A fentiekre való tekintettel azt javasoljuk, hogy a tagállamok vállalják, hogy értesítik a Bizottságot az átültető intézkedéseikről oly módon, hogy benyújtanak az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
1. cikk, (1) bekezdés
Az 1. cikk (1) bekezdése megállapítja, hogy az irányelv úgy módosul, hogy I. melléklete a következő új ponttal egészül ki: ”korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt olajoknak való kitettséget magában foglaló munka”.
Az új bejegyzés az „motorolajként elhasználódott ásványolajok” azon meghatározásán alapul, amelyet a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL) adott meg 405. számú, a motorolajként elhasználódott ásványolajokról szóló, 2016. június 9-én elfogadott véleményben. Az motorolajként elhasználódott ásványolajok szénhidrogének keverékéből állnak (beleértve a paraffinokat, a nafténeket és az összetett/alkilezett poliaromás szénhidrogéneket, valamint a kenő adalékanyagokat).
2– 4. cikk
A 2–4. cikk a nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó szokásos rendelkezéseket tartalmazza. A 3. cikk megállapítja az irányelv hatálybalépésének időpontját.
Melléklet
A mellékletben használt „határérték” kifejezés jelentését az irányelv 2. cikkének c) pontja határozza meg. A határértékek a belélegzésen keresztüli expozíciós útra vonatkoznak, és megadják, hogy egy adott vegyi anyagnak legfeljebb mekkora lehet a koncentrációja a levegőben, amelyet a munkavállalók expozíciója egy meghatározott időszak alatt átlagban nem haladhat meg.
Az „irányelv értelmében rákkeltő anyagnak számító benzo[a]pirén tartalmú policiklusos aromás szénhidrogénekből álló keverékekre” vonatkozó bejegyzés a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság 404. számú végleges ajánlástervezetén alapul, amely a benzo[a]pirén tartalmú policiklusos aromás szénhidrogének keverékét indikátor vegyületként kezeli a benzo[a]pirén magas hatáserőssége miatt. Összesen több mint 100 policiklusos aromás szénhidrogént azonosítottak, amelyek egyike abenzo[a]pirén, de az összes policiklusos aromás szénhidrogénnek (PAH) csak egy kis töredékét tanulmányozták toxikológiailag 49 . Az 1272/2008/EK rendeletben (CLP-rendelet) a benzo[a]pirént, valamint hét más, REACH-korlátozásnak alávetett policiklusos aromás szénhidrogént 50 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként osztályoztak, és ezért ezek a 2004/37/EK irányelv hatálya alá tartoznak. A CLP-rendeletnek a keverékek osztályozására vonatkozó szabályai szerint a policiklusos aromás szénhidrogén keverékek megfelelnek az 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő anyagok osztályozási kritériumainak, ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagok, abban az esetben, ha legalább egy összetevőjük megfelel az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak és az összetevő koncentrációja eléri vagy meghaladja a megfelelő, a CLP-rendeletben meghatározott általános vagy egyedi koncentrációs határértéket. Ezért ezekre a keverékekre vonatkozóan nem szükséges bejegyzéssel kiegészíteni az irányelv I. mellékletét.
Az irányelv III. mellékletének B. részében a „irányelv értelmében rákkeltő anyagnak számító benzo[a]pirén tartalmú policiklusos aromás szénhidrogénekből álló keverékekre” vonatkozóan javasolt bejegyzés és az irányelv I. mellékletében lévő jelenlegi 2. „A szénkoromban, kőszénkátrányban vagy kőszén-kátrányszurokban jelenlévő policiklusos aromás szénhidrogéneknek való kitettséget magában foglaló munkára” vonatkozó bejegyzés közötti kapcsolat tekintetében meg kell állapítani, hogy ez utóbbi bejegyzéssel szemben – amely a szén egyes melléktermékeiben előforduló policiklusos aromás szénhidrogénekre vonatkozik 51 – a III. melléklethez javasolt bejegyzés az összes benzo[a]pirén tartalmú policiklusos aromás szénhidrogénekből álló keverékre vonatkozik. Ebből következően az irányelv III. mellékletének B. részéhez javasolt bejegyzés azokra a benzo[a]pirén tartalmú, szénkoromban, kőszénkátrányban vagy kőszén-kátrányszurokban jelenlévő policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) keverékekre terjed ki, amelyek az irányelv szerint rákkeltő hatásúak és a javasolt bejegyzéshez kapcsolódó „bőr” megjegyzés azokra a benzo[a]pirén tartalmú, szénkoromban, kőszénkátrányban vagy kőszén-kátrányszurokban jelenlévő policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) keverékekre is vonatkozik, amelyek az irányelv értelmében rákkeltő hatásúak.
A „bőr” megjegyzést minden olyan vegyi anyag megkapta, amely esetében a bőrön át történő felszívódás a SCOEL szerint jelentős mértékben hozzájárulhat a szervezet összterheléséhez és következésképpen a lehetséges élettani hatásokkal kapcsolatos aggodalmakhoz. A „bőr” megjegyzés a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelöli. A munkáltatók kötelesek ezeket a megjegyzéseket figyelembe venni a kockázatértékelés során, valamint akkor is, amikor egy adott rákkeltő anyaggal vagy mutagénnel kapcsolatban megelőzési és védelmi intézkedéseket hajtanak végre az irányelv szerint.
2017/0004 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 52 (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 53 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 54 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 2004/37/EK irányelv célja, hogy a munkájuk során a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokkal szemben védelmet nyújtson a munkavállalóknak, és ennek érdekében a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatok alapján minimumkövetelményeket, köztük határértékeket állapít meg.
(2)Néhány rákkeltő anyag és mutagén esetében a lehető legnagyobb védelem biztosítása érdekében figyelembe kell venni minden felszívódási utat, beleértve a bőrön keresztüli behatolás lehetőségét is.
(3)A Bizottság munkáját a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (a továbbiakban: bizottság) 55 segíti, különösen a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok értékelésében és a vegyi kockázatoknak kitett munkavállalók védelmét szolgáló foglalkozási expozíciós határértékek előterjesztésében, amelyeket a 98/24/EK tanácsi irányelv 56 és a 2004/37/EK irányelv szerint uniós szinten kell meghatározni. Egyéb, kellően megbízható és nyilvánosság számára is elérhető tudományos adatforrásokat is figyelembe vettek.
(4)A bizottság ajánlásaival összhangban, lehetőség szerint „bőr” megjegyzéseket és/vagy a belélegzésen keresztüli expozíciós út tekintetében foglalkozási expozíciós határértékeket határoznak meg nyolc órás idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időre vonatkoztatva (hosszú távú expozíciós határértékek), egyes rákkeltő anyagokra vagy mutagénekre vonatkozóan pedig rövidebb, tizenöt perces idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időre vonatkoztatva (rövid távú expozíciós határértékek), a rövid távú expozíció hatásainak figyelembevétele érdekében.
(5)Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt olajok rákkeltő hatására vonatkozóan. Ezek a használt motorolajok eljárások során keletkeznek és ezért nem szerepelnek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 szerinti osztályozásban. A bizottság ezen olajokkal kapcsolatban megállapította a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét, úgy értékelte, hogy a foglalkozási expozíció bőrön keresztül érvényesül és különösen ajánlotta a „bőr” megjegyzés meghatározását. Ezért helyénvaló a korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt olajoknak való expozícióval járó munkavégzést felvenni a 2004/37/EK irányelv I. mellékletébe és „bőr” megjegyzést feltüntetni a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének B. részében, jelezve a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét.
(6)Bizonyos benzo[a]pirén tartalmú policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) keverékek megfelelnek az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1A. vagy 1B. kategória) való besorolás kritériumainak, tehát a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő hatásúak. A bizottság felismerte, hogy e keverékek esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetősége. Ezért helyénvaló a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzés feltüntetése a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének B. részében.
(7)A triklór-etilén megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyag. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a triklór-etilén tekintetében lehetséges a határértékek nyolcórás referencia-időszakra (hosszú távú határérték) és egy rövidebb referencia-időszakra (15 perc) történő meghatározása. A bizottság felismerte, hogy e rákkeltő anyag esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetősége. Ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének A. részében helyénvaló a triklór-etilénre vonatkozó hosszú- és rövid távú expozíciós határértékek megállapítása, III. mellékletének B. részében pedig a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzés feltüntetése. Az új tudományos bizonyítékok fényében az ezen anyagra vonatkozó határértékeket különös alapossággal fogják folyamatosan felülvizsgálni.
(8)A 4,4′-metilén-dianilin (MDA) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyag. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a 4,4′-metilén-dianilin tekintetében lehetséges a határérték meghatározása. A bizottság felismerte, hogy e rákkeltő anyag esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetősége. Ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének A. részében helyénvaló a 4,4′-metilén-dianilinra vonatkozó határérték megállapítása, III. mellékletének B. részében pedig a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzés feltüntetése.
(9)Az epiklórhidrin (1-klór-2,3-epoxipropán) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyag. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni, és ajánlotta a foglalkozási expozíció kerülését. A bizottság felismerte, hogy az epiklórhidrin esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetősége. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének A. részében helyénvaló a epiklórhidrinre vonatkozó határérték megállapítása, III. mellékletének B. részében pedig a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzés feltüntetése.
(10)Az etilén-dibromid (1,2-dibróm-etán, EDB) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyag. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni, és ajánlotta a foglalkozási expozíció kerülését. A bizottság felismerte, hogy az etilén-dibromid esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetősége. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének A. részében helyénvaló a etilén-dibromidra vonatkozó határérték megállapítása, III. mellékletének B. részében pedig a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzés feltüntetése.
(11)Az etilén-diklorid (1,2-diklór-etán, EDC) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyag. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján az etilén-diklorid tekintetében lehetséges a határérték meghatározása. A bizottság felismerte, hogy az etilén-diklorid esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetősége. Ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének A. részében helyénvaló a etilén-dikloridra vonatkozó határérték megállapítása, III. mellékletének B. részében pedig a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzés feltüntetése.
(12)A belső koherencia biztosítása érdekében helyénvaló a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének A. részében lévő „Megjegyzés” oszlop áthelyezése és az oszlopban szereplő megjegyzéseknek a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének B. részében való feltüntetése.
(13)A Bizottság konzultált a 2003. július 22-i tanácsi határozattal létrehozott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal. Az EUMSZ 154. cikkének megfelelően kétszakaszos konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel.
(14)Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak 31. cikke (1) bekezdésében lefektetett alapvető jogokat és elveket.
(15)Az ebben az irányelvben megállapított határértékeket folyamatosan felül kell vizsgálni a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 58 végrehajtásának, valamint a kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC) véleményének fényében, különösen a 2004/37/EK irányelv keretében megállapított határértékek, valamint a dózis-reakció viszony, a tényleges expozícióra vonatkozó információk, és adott esetben a veszélyes vegyi anyagoknak a rendelet szerint származtatott hatásmentes szintjei (DNEL-ek) közötti kölcsönhatás figyelembevétele érdekében.
(16)Mivel az irányelv céljait, nevezetesen a munkavállalók életfeltételeinek és munkakörülményeinek javítását és egészségük védelmét a rákkeltő vegyi anyagoknak való lehetséges expozíciójával járó kockázatokkal szemben a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, viszont azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az EU intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
(17)Mivel ezen irányelv tárgya a munkavállalók munkahelyi egészsége, az átültetés határideje két év.
(18)A 2004/37/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(19)A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának 59 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok megküldését indokoltnak tekinti,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2004/37/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. Az I. melléklet a következő ponttal egészül ki:
„A korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt olajoknak való kitettséget magában foglaló munka”.
2. A III. melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
(1)1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépése napját követő két éven belül megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.1.10.
COM(2017) 11 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
{SWD(2017) 7 final}
{SWD(2017) 8 final}
MELLÉKLET
A 2004/37/EK irányelv III. mellékletének A. része a következő sorokkal egészül ki:
|
CAS-szám ( 1 ) |
EK-szám ( 2 ) |
AZ ANYAG NEVE |
HATÁRÉRTÉKEK |
ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK |
|||||||
|
8 óra ( 3 ) |
Rövid távon ( 4 ) |
||||||||||
|
mg/m3 ( 5 ) |
ppm ( 6 ) |
f/ml( 7 ) |
mg/m3 |
ppm |
f/ml |
||||||
|
79-01-6 |
201-167-4 |
Triklór-etilén |
54,7 |
10 |
_ |
164,1 |
30 |
_ |
|||
|
101-77-9 |
202-974-4 |
4,4′-Metilén-dianilin |
0,08 |
_ |
_ |
_ |
_ |
_ |
|||
|
106-89-8 |
203-439-8 |
Epiklór-hidrin |
1,9 |
_ |
_ |
_ |
_ |
_ |
|||
|
106-93-4 |
203-444-5 |
Etilén-dibromid |
0,8 |
0,1 |
_ |
_ |
_ |
_ |
|||
|
107-06-2 |
203-458-1 |
Etilén-diklorid |
8,2 |
2 |
_ |
_ |
_ |
_ |
|||
A 2004/37/EK irányelv III. mellékletének A. részében lévő „Megjegyzés” oszlop és az oszlopban szereplő megjegyzések átkerülnek a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének B. részébe.
A 2004/37/EK irányelv III. mellékletének B. része a következő sorokkal egészül ki:
|
CAS-szám ( 8 ) |
EK-szám ( 9 ) |
AZ ANYAG NEVE |
Megjegyzés( 10 ) |
|
_ |
_ |
Az irányelv értelmében rákkeltő hatású benzo[a]pirén tartalmú többgyűrűs aromás szénhidrogén keverékek; |
bőr |
|
_ |
_ |
A korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt olajok |
bőr |
|
71-43-2 |
200-753-7 |
Benzol |
bőr |
|
79-01-6 |
201-167-4 |
Triklór-etilén |
bőr |
|
101-77-9 |
202-974-4 |
4,4′-Metilén-dianilin |
bőr |
|
106-89-8 |
203-439-8 |
Epiklór-hidrin |
bőr |
|
106-93-4 |
203-444-5 |
Etilén-dibromid |
bőr |
|
107-06-2 |
203-458-1 |
Etilén-diklorid |
bőr |