Tekintettel arra, hogy a nyersanyagok továbbra is stratégiai jelentőséggel bírnak az EU feldolgozóipara számára 1 , a Bizottság az EU nyersanyag-politikai kezdeményezése keretében számos intézkedést hajt végre a biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása érdekében. Az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok listája e kezdeményezés egyik központi eleme.

A nyersanyag-politikai kezdeményezést 2008-ban terjesztették elő a nyersanyagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kihívások kezelése érdekében. Ez a közlemény frissíti a kritikus fontosságú nyersanyagok 2014. évi listáját. A lista elsődleges célja azon nagy szállítási kockázattal és nagy gazdasági fontossággal bíró nyersanyagok azonosítása, amelyekhez való megbízható és zavartalan hozzáférés az európai ipar és értékláncok számára fontos. Objektív módszertant követve a lista tényszerű eszközt biztosít a kereskedelmi, innovációs és iparpolitikai intézkedések számára az európai ipar versenyképességének fokozása érdekében, összhangban a megújult európai ipari stratégiával 2 , például az alábbiak révén:

·azon beruházási szükségletek azonosítása, amelyek hozzájárulnak Európa nyersanyag-importtól való függőségének enyhítéséhez;

·az EU horizont 2020 kutatási és innovációs programja keretében a nyersanyagellátással kapcsolatos innováció támogatásának irányítása;

·a figyelem felhívása a kritikus fontosságú nyersanyagok jelentőségére az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körforgásosabb gazdaságra való átállás során.

A lista célja, hogy az újrahasznosítási tevékenységek fokozása révén elősegítse a kritikus fontosságú nyersanyagok európai termelésének ösztönzését, és amennyiben szükséges, megkönnyítse új bányászati tevékenységek indítását. Lehetővé teszi továbbá annak jobb megértését, hogy a nyersanyag-ellátás biztonsága hogyan érhető el az ellátásnak a különböző földrajzi források szerinti, a kitermelésen, az újrafeldolgozáson vagy a helyettesítésen keresztül történő diverzifikálása révén.

A listát a Bizottság alátámasztó dokumentumként használja kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor, a kereskedelem torzulásához vezető intézkedések elleni fellépés során, a kutatási és innovációs tevékenységek kidolgozásában, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és annak fenntartható fejlesztési céljai végrehajtása során. A kritikus fontosságú nyersanyagok az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének 3 kiemelt területét jelentik, azok hatékony alkalmazásának és újrafeldolgozásának elősegítése céljából. A lista szintén releváns lehet az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítása 4 céljából, amely e közleménnyel párhuzamosan kerül előterjesztésre. A tagállamok, a vállalatok és a beruházók is felhasználhatják önkéntes alapon, hogy tájékozódjanak a potenciális nyersanyag-ellátási kockázatokról és a kapcsolódó lehetőségekről.

Ez a közlemény – egy harmadik értékelés eredményeként – 27 olyan nyersanyag frissített jegyzékét mutatja be, amelyek az EU számára kritikus fontosságúak Ezt megelőzte két egymást követő közlemény a nyersanyagokról, amely 2011-ben létrehozta a 14 kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmazó listát 5 , illetve 2014-ben a 20 kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmazó felülvizsgált listát 6 . Az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok listáját rendszeresen, legalább háromévente frissíteni kell a termelési, piaci és technológiai fejlemények tükrözése érdekében; az értékelt nyersanyagok száma minden frissítésnél növekedett.

A kritikus fontosságú nyersanyagok meghatározásával foglalkozó ad hoc munkacsoport 2014 évi jelentésének 7 ajánlásai alapján a kritikus fontosságú nyersanyagok ezen, harmadik értékelését a Bizottság által kidolgozott finomított módszertan 8 alapján végezték, biztosítva ugyanakkor a korábbi módszertani megközelítésekkel (2011 és 2014) való összehasonlíthatóságot. Valamely nyersanyag kritikus fontosságának meghatározásához használt két fő paraméter a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat marad. A felülvizsgált módszertan főbb módosításai a kereskedelemre (importfüggőség és exportkorlátozások az ellátási kockázat kiszámításánál), a helyettesítésre mint a gazdasági jelentőséget és az ellátási kockázatot ellensúlyozó tényezőre, valamint a gazdasági jelentőség megállapításánál a nyersanyagok végfelhasználásának az ipari alkalmazásokhoz való részletes hozzárendelésére vonatkoznak.

A nyersanyagok, még ha nem is számítanak kritikus fontosságúnak, fontosak az európai gazdaság számára, mivel a gyártási értékláncok elején vannak. Rendelkezésre állásuk gyorsan változhat a kereskedelmi forgalommal vagy a kereskedelempolitikai fejleményekkel összhangban, ami hangsúlyozza az ellátás diverzifikálására és az összes nyersanyag újrafeldolgozási arányának növelésére vonatkozó általános igény fontosságát.

1. melléklet

Az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok listája

Az alább felsorolt 27 nyersanyag kritikus fontosságú az EU számára, mivel a legtöbb más nyersanyaghoz képest ezek esetében magasabb az ellátási hiány kockázata és jelentősebb a gazdaságra gyakorolt hatás. A táblázat bemutatja egyes, az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok hazai termelését, például a hafniumét. Ugyanakkor Kína a legfontosabb ország a kritikus fontosságú nyersanyagok – például többek között a ritka földfémek, a magnézium, a volfrám, az antimon, a gallium és a germánium – többségének globális ellátása tekintetében. Több más ország is vezető szerepet tölt be bizonyos nyersanyagok ellátásában, ilyen például Brazília (nióbium) vagy az Egyesült Államok (berillium és hélium). A platinacsoport szállításában Oroszország (palládium) és Dél-Afrika (irídium, platina, ródium és ruténium) számít egyeduralkodónak. A termelés ilyen koncentrációjából adódó kockázat mellett sok esetben súlyosbító tényezőként jelentkezik az is, hogy a nyersanyag nehezen helyettesíthető, és újrahasznosítási aránya alacsony.

A kritikus fontosságra vonatkozó 2017. évi értékelést 78 nyersanyagra vonatkozóan végezték el. A kiterjesztett hatály kilenc új anyagot foglal magában a 2014-es értékeléshez képest 9 .

Az alábbi táblázat sötétszürke színnel jelöli azt a kilenc, az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagot, amelyek a 2014-es listához képest újak. Három nyersanyag (króm, kokszosítható szén és magnezit) 10 nem minősül kritikus fontosságúnak a 2017 évi értékelés alapján. Míg a nehéz ritka földfémeket 11 , a könnyű ritka földfémeket 12 és a platinacsoportba tartozó fémeket 13 egyenként értékelték, azok továbbra is csoportként jelennek meg a kritikus fontossági listán (a táblázatban szereplő számtani átlag) a korábbi értékeléssel való összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

Nyersanyagok	Főbb globális termelők (2010-2014-es átlag)	Főbb importőrök az EU-ban (2010-2014-es átlag)	Az uniós ellátás forrásai (2010-2014-es átlag)	Az importfüggőség aránya *	Helyettesítési mutatók EI/SR **	Az életciklus végéhez kapcsolódó újrahasznosítási arány ***
Antimon	Kína (87 %) Vietnám (11 %)	Kína (90 %) Vietnám (4 %)	Kína (90 %) Vietnám (4 %)	100 %	0,91 / 0,93	28 %
Barit	Kína (44 %) India (18 %) Marokkó (10 %)	Kína (53 %) Marokkó (37 %) Törökország (7 %)	Kína (34 %) Marokkó (30 %) Németország (8 %) Törökország (6 %) Egyesült Királyság (5 %) Egyéb EU (4 %)	80 %	0,93 / 0,94	1 %
Berillium	Egyesült Államok (90 %) Kína (8 %)	n.a.	n.a.	n.a. 14	0,99 / 0,99	0 %
Bizmut	Kína (82 %) Mexikó (11 %) Japán (7 %)	Kína (84 %)	Kína (84 %)	100 %	0,96 / 0,94	1 %
Borát	Törökország (38 %) Egyesült Államok (23 %) Argentína (12 %)	Törökország (98 %)	Törökország (98 %)	100 %	1,0 / 1,0	0 %
Kobalt	Kongói Demokratikus Köztársaság (64 %) Kína (5 %) Kanada (5 %)	Oroszország (91 %) Kongói Demokratikus Köztársaság (7 %)	Finnország (66 %) Oroszország (31 %)	32 %	1,0 / 1,0	0 %
Kokszosítható szén	Kína (54 %) Ausztrália (15 %) Egyesült Államok (7 %) Oroszország (7 %)	Egyesült Államok (39 %) Ausztrália (36 %) Oroszország (9 %) Kanada (8 %)	Egyesült Államok (38 %) Ausztrália (34 %) Oroszország (9 %) Kanada (7 %) Lengyelország (1 %) Németország (1 %) Csehország (1 %) Egyesült Királyság (1 %)	63 %	0,92 / 0,92	0 %
Folypát	Kína (64 %) Mexikó (16 %) Mongólia (5 %)	Mexikó (38 %) Kína (17 %) Dél-Afrika (15 %) Namíbia (12 %) Kenya (9 %)	Mexikó (27 %) Spanyolország (13 %) Kína (12 %) Dél-Afrika (11 %) Namíbia (9 %) Kenya (7 %) Németország (5 %) Bulgária (4 %) Egyesült Királyság (4 %) Egyéb EU (1 %)	70 %	0,98 / 0,97	1 %
Gallium 15	Kína (85 %) Németország (7 %) Kazahsztán (5 %)	Kína (53 %) Egyesült Államok (11 %) Ukrajna (9 %) Dél-Korea (8 %)	Kína (36 %) Németország (27 %) Egyesült Államok (8 %) Ukrajna (6 %) Dél-Korea (5 %) Magyarország (5 %)	34 %	0,95 / 0,96	0 %
Germánium	Kína (67 %) Finnország (11 %) Kanada (9 %) Egyesült Államok (9 %)	Kína (60 %) Oroszország (17 %) Egyesült Államok (16 %)	Kína (43 %) Finnország (28 %) Oroszország (12 %) Egyesült Államok (12 %)	64 %	1,0 / 1,0	2 %
Hafnium	Franciaország (43 %) Egyesült Államok (41 %) Ukrajna (8 %) Oroszország (8 %)	Kanada (67 %) Kína (33 %)	Franciaország (71 %) Kanada (19 %) Kína (10 %)	9 %	0,93 / 0,97	1 %
Hélium	Egyesült Államok (73 %) Katar (12 %) Algéria (10 %)	Egyesült Államok (53 %) Algéria (29 %) Katar (8 %) Oroszország (8 %)	Egyesült Államok (51 %) Algéria (29 %) Katar (8 %) Oroszország (7 %) Lengyelország (3 %)	96 %	0,94 / 0,96	1 %
Indium	Kína (57 %) Dél-Korea (15 %) Japán (10 %)	Kína (41 %) Kazahsztán (19 %) Dél-Korea (11 %) Hongkong (8 %)	Kína (28 %) Belgium (19 %) Kazahsztán (13 %) Franciaország (11 %) Dél-Korea (8 %) Hongkong (6 %)	0 %	0,94 / 0,97	0 %
Magnézium	Kína (87 %) Egyesült Államok (5 %)	Kína (94 %)	Kína (94 %)	100 %	0,91 / 0,91	9 %
Természetes grafit	Kína (69 %) India (12 %) Brazília (8 %)	Kína (63 %) Brazília (13 %) Norvégia (7 %)	Kína (63 %) Brazília (13 %) Norvégia (7 %) EU (< 1 %)	99 %	0,95 / 0,97	3 %
Természetes gumi	Thaiföld (32 %) Indonézia (26 %) Vietnám (8 %) India (8 %)	Indonézia (32 %) Malajzia (20 %) Thaiföld (17 %) Elefántcsontpart (12 %)	Indonézia (32 %) Malajzia (20 %) Thaiföld (17 %) Elefántcsontpart (12 %)	100 %	0,92 / 0,92	1 %
Nióbium	Brazília (90 %) Kanada (10 %)	Brazília (71 %) Kanada (13 %)	Brazília (71 %) Kanada (13 %)	100 %	0,91 / 0,94	0,3 %
Foszfátérc	Kína (44 %) Marokkó (13 %) Egyesült Államok (13 %)	Marokkó (31 %) Oroszország (18 %) Szíria (12 %) Algéria (12 %)	Marokkó (28 %) Oroszország (16 %) Szíria (11 %) Algéria (10 %) EU – Finnország (12 %)	88 %	1,0 / 1,0	17 %
Foszfor	Kína (58 %) Vietnám (19 %) Kazahsztán (13 %) Egyesült Államok (11 %)	Kazahsztán (77 %) Kína (14 %) Vietnám (8 %)	Kazahsztán (77 %) Kína (14 %) Vietnám (8 %)	100 %	0,91 / 0,91	0 %
Szkandium	Kína (66 %) Oroszország (26 %) Ukrajna (7 %)	Oroszország (67 %) Kazahsztán (33 %)	Oroszország (67 %) Kazahsztán (33 %)	100 %	0,91 / 0,95	0 %
Szilíciumfém	Kína (61 %) Brazília (9 %) Norvégia (7 %) Egyesült Államok (6 %) Franciaország (5 %)	Norvégia (35 %) Brazília (18 %) Kína (18 %)	Norvégia (23 %) Franciaország (19 %) Brazília (12 %) Kína (12 %) Spanyolország (9 %) Németország (5 %)	64 %	0,99 / 0,99	0 %
Tantál 16	Ruanda (31 %) Kongói Demokratikus Köztársaság (19 %) Brazília (14 %)	Nigéria (81 %) Ruanda (14 %) Kína (5 %)	Nigéria (81 %) Ruanda (14 %) Kína (5 %)	100 %	0,94 / 0,95	1 %
Volfrám 17	Kína (84 %) Oroszország (4 %)	Oroszország (84 %) Bolívia (5 %) Vietnám (5 %)	Oroszország (50 %) Portugália (17 %) Spanyolország (15 %) Ausztria (8 %)	44 %	0,94 / 0,97	42 %
Vanádium	Kína (53 %) Dél-Afrika (25 %) Oroszország (20 %)	Oroszország (71 %) Kína (13 %) Dél-Afrika (13 %)	Oroszország (60 %) Kína (11 %) Dél-Afrika (10 %) Belgium (9 %) Egyesült Királyság (3 %) Hollandia (2 %) Németország (2 %) Egyéb EU (0,5 %)	84 %	0,91 / 0,94	44 %
Platinacsoportba tartozó fémek	Dél-Afrika (83 %) - irídium, platina, ródium, ruténium Oroszország (46 %) - palládium	Svájc (34 %) Dél-Afrika (31 %) Egyesült Államok (21 %) Oroszország (8 %)	Svájc (34 %) Dél-Afrika (31 %) Egyesült Államok (21 %) Oroszország (8 %)	99,6 %	0,93 / 0,98	14 %
Nehéz ritka földfémek	Kína (95 %)	Kína (40 %) Egyesült Államok (34 %) Oroszország (25 %)	Kína (40 %) Egyesült Államok (34 %) Oroszország (25 %)	100 %	0,96 / 0,89	8 %
Könnyű ritka földfémek	Kína (95 %)	Kína (40 %) Egyesült Államok (34 %) Oroszország (25 %)	Kína (40 %) Egyesült Államok (34 %) Oroszország (25 %)	100 %	0,90 / 0,93	3 %