EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.7.18.
COM(2017) 376 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az innováció erősítése Európa régióiban:
az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái
{SWD(2017) 264 final}
1.MODERN GAZDASÁG ÉS MÉLTÁNYOS ÁTMENET AZ EURÓPAI UNIÓ RÉGIÓI SZÁMÁRA
Európában nagy horderejű változások zajlanak. Globalizáció, automatizálás, dekarbonizáció, kialakulóban lévő és digitális technológiák: mindezek kihatnak a munkahelyekre, az ipari ágazatokra, az üzleti modellekre, valamint a gazdaság és a társadalom egészére. Feltétlenül elő kell segíteni, hogy az európai polgárok alkalmazkodjanak ezekhez a jelentős változásokhoz, és fokozódjon az uniós gazdaság ellenálló képessége. A Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról című dokumentumban 1 a Bizottság kiemelte, milyen lehetőségek és kihívások állnak az európai polgárok és régiók előtt. Ez azt jelenti, hogy át kell gondolnunk a meglévő gazdasági és társadalmi struktúrák modernizációjával járó változásokat, és azokra megfelelően reagálnunk kell, szem előtt tartva, hogy a helyi kérdések napjainkban minden eddiginél nagyobb mértékben globálissá váltak, a globális kérdések pedig helyi színezetet kaptak. Európának ehhez hosszú távú stratégiára van szüksége, amely minden szinten cselekvést irányoz elő, és alapjaiban fogja átalakítani a technológiát, a gazdaságot és a pénzügyet.
Az Európai Unió kulcsfontosságú szerepet játszik annak támogatásában, hogy valamennyi régió és tagállam kibontakoztassa az innovációban, a versenyképességben, valamint a fenntartható munkahelyekben és növekedésben rejlő lehetőségeit. Ez a központi eleme mindazon már létező kezdeményezéseknek, amelyek mind a szabályozási oldalon 2 , mind a beruházási terv keretében a legfontosabb uniós kiemelt területekhez kapcsolódó projektek stabil portfóliójának kialakítása céljából indultak el. Az utóbbi években a Bizottság továbbá a nemzeti és regionális hatóságokat a kutatással és innovációval kapcsolatos intelligens szakosodási stratégiák kidolgozására 3 szólította fel. Valamennyi európai régiót a saját versenyelőnyeinek azonosítására kívánta ösztönözni, amely alapul szolgál a kutatási és innovációs beruházások fontossági sorrendjének meghatározásához a 2014–2020 közötti kohéziós politika keretében. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Régiók Bizottsága ezt követően kiemelte, hogy valamennyi régió innovációs potenciáljának fokozása érdekében tovább kell vinni ezt a megközelítést 4 .
A helyi szinttől az európai megközelítésig valamennyi szintre kiterjedő együttműködésre van szükség ahhoz, hogy Európa válaszolhasson ezekre a kihívásokra és gyarapodhasson a modern világban 5 . Ezért ez a közlemény és a kísérő szolgálati munkadokumentum egy lépéssel továbbmegy az intelligens szakosodási megközelítést illetően, és az alábbi fő kihívásokra keresi a megoldást:
·az európai régiók innovációs és versenyképességi lehetőségeinek bővítése a fenntartható növekedési modell alapjaként;
·a régiók közötti együttműködés fokozása, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a globalizált gazdaságokban;
·nagyobb figyelem fordítása a kevésbé fejlett és az ipari átalakulás által érintett régiókra;
·az innovációt támogató uniós szakpolitikák és programok közötti együttműködés fejlesztése és továbbfejlesztése.
Ebben az összefüggésben számos olyan célzott kísérleti fellépés kidolgozására kerül sor, amely elő fogja segíteni a tapasztalatszerzést, valamint az európai régiók gazdasági fejlődésének és növekedésének tágabb értelmezését. A végső cél az, hogy az intelligens szakosodásra alapozva Európa valamennyi régiója teljes mértékben kibontakoztathassa a technológiai változással, a digitalizálással, a dekarbonizációval és az ipari modernizációval kapcsolatos lehetőségeit.
2.INTELLIGENS SZAKOSODÁS: REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS, NÖVEKEDÉSI ÉS MUNKAHELYTEREMTÉSI PAKTUMOK
Az intelligens szakosodási megközelítés beépült a 2014–2020 közötti megreformált kohéziós politikába, amelynek célja a növekedésre és a munkahelyteremtésre gyakorolt pozitív hatások maximalizálása.
Az intelligens szakosodási stratégiák lehetővé kívánják tenni a régiók számára, hogy piacképes árukká és szolgáltatásokká alakítsák a szükségleteiket, erősségeiket és versenyelőnyeiket. A régiók gazdasági átalakulásának alulról építkező megközelítésével, a regionális versenyelőnyökre alapozva, valamint az új – régiók közötti és európai – értékláncokban rejlő piaci lehetőségeket elősegítve kívánják meghatározni az állami kutatási és innovációs beruházások fontossági sorrendjét. Támogatják a régiókat a gazdasági modernizáció folyamatának előkészítésében, megtervezésében és nyomon követésében.
A tagállamok és a régiók több mint 120 intelligens szakosodási stratégiát dolgoztak ki partnerségeken, többszintű kormányzáson és alulról építkező megközelítéseken keresztül, és meghatározták a kutatási és innovációs beruházások kiemelt területeit a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában.
Ebben az időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a régiók számára elkülönített több mint 40 milliárd EUR (a nemzeti társfinanszírozással együtt több mint 65 milliárd EUR) nagyságú összeggel támogatják ezeket a kiemelt területeket. A kutatásnak, innovációnak és a vállalkozói készségnek ez a támogatása a programozási időszak végére várhatóan 15 000 vállalkozásnak segít majd forgalomba hozni új termékét, 140 000 induló vállalkozásnak biztosít támogatást, és 350 000 új munkahely létrejöttéhez fog hozzájárulni 6 . Ezen túlmenően az Európai Szociális Alap keretében 1,8 milliárd EUR nagyságú összeget irányoztak elő a humán tőke megerősítésére a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció terén. E stratégiák tervezése során megtörtént a nemzeti, regionális és helyi kiemelt területek azonosítása és feltérképezése 7 .
Példák az intelligens szakosodási stratégiákban szereplő kiemelt területekre 8 :
·Az olaszországi Emilia-Romagna tartományban a regionális partnerség kiemelt területként azonosította az egészséget és a jólétet, és a személyre szabott precíziós transzplantátumok és implantátumok kifejlesztése érdekében közelíti egymáshoz a különböző kulcsfontosságú alaptechnológiákat és a biomedicinát.
·A spanyolországi Extremadurában a gazdálkodók és a kutatók egy csúcstechnológián alapuló gazdálkodást kidolgozó európai hálózatban való közös részvétellel megoldást keresnek arra a problémára, hogy a főszezonban nincs megfelelő kapacitás a piaci kereslet kielégítésére.
·A finnországi Lappföldön az intelligens szakosodás hozzájárult ahhoz, hogy a régió vezető szerepet játsszon az északi-sarkvidéki természeti erőforrások kiaknázásában és kereskedelmi hasznosításában, miközben biztosítja a fenntartható fejlődést és munkahelyteremtést.
A regionális szakpolitikai beruházások eredményességének biztosítása érdekében az intelligens szakosodási stratégiákat még az előtt ki kell dolgozni („előzetes feltételrendszer”), hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a kutatás és innováció pénzügyi támogatását a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában.
A folyamat támogatása érdekében a Bizottság továbbá létrehozott egy intelligens szakosodási platformot 9 , amely 2011 óta tanácsadást nyújt a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása terén. Elősegíti az egymástól való tanulást, az adatgyűjtést, az elemzést és a kapcsolatépítési lehetőségeket mintegy 170 uniós régióban és 18 uniós nemzeti kormányban.
Ezek a stratégiák gyakran kiterjednek a hagyományos ágazatokra, például az agrár-élelmiszeriparra, az erdőgazdálkodásra, a turizmusra és a textiliparra, amelyek a fokozatos innováció révén fejlődnek. Emellett azonban olyan ágazatokra is kiterjednek, amelyek kapcsolódnak a kulcsfontosságú alaptechnológiák, a szolgáltatásinnováció és az erőforrás-hatékony megoldások alkalmazásához az energiaügy, a közlekedés, a környezet, a körforgásos gazdaság, a nanotechnológia és az egészség terén, s amely ágazatok teljesen új piacokat és iparágakat teremthetnek. A stratégiák a keresletvezérelt innovációt és a kollektív megoldásokat elősegítő együttműködési folyamatra épülnek.
Ezek a stratégiák olyan hatékony eszközök, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós és nemzeti szintű horizontális szakpolitikákat és eszközöket regionális és helyi szintű szakpolitikákra és eszközökre bontsák le, kapcsolatot teremtve a szélesebb innovációs ökoszisztémákon belül, illetve támogatva a társadalmi innovációt. Hozzájárulnak az európai gazdaság versenyképességének és a globalizációval szembeni ellenálló rezilienciájának fokozásához, illetve annak biztosításához, hogy Európa gazdasága képes legyen előállítani az előnyök igazságos elosztásához szükséges forrásokat.
3.A legfontosabb kihívások és a következő lépések: az innováción alapuló növekedés fokozása
A kohéziós politikára vonatkozó rendeletekben előirányzott értékelések további segítséget nyújtanak majd a jelenlegi megközelítés erős és gyenge pontjainak feltárásában; ugyanakkor már most egyértelmű, hogy az intelligens szakosodási stratégiák jelentősen hozzájárulnak az Európai Unió kohéziós politikájának irányváltásához, és hogy Európa versenyelőnye azon alapul, mennyire képes előmozdítani az új növekedési modellek használatát regionális szinten a jelentős növekedési potenciállal és magas hozzáadott értékkel rendelkező innovatív ágazatokban történő célzott beruházások révén.
Ennek érdekében a következő négy azonosított kihívásra kell választ találnunk:
·a kutatási és innovációs rendszerek további reformja a régiókban;
·a régiók közötti együttműködés fejlesztése az innovációs beruházások terén;
·a kutatás és innováció elősegítése a kevésbé fejlett és az ipari átalakulás által érintett régiókban;
·az uniós szakpolitikák és eszközök közötti szinergiák és kiegészítő jelleg kiaknázása.
3.1.A kutatási és innovációs rendszerek további reformja a régiókban
Amint az az európai szemeszter folyamata 10 során igazolódott, a kutatási és innovációs rendszerek reformja egyértelmű regionális dimenzióval rendelkezik, amelynek három horizontális elemre kell kiterjednie: kutatás és innováció, ipari átalakulás, valamint pénzügyek és beruházások 11 .
A kohéziós politikai beruházások előfeltételeként az intelligens szakosodás hozzájárult ahhoz, hogy reformokat vezessenek be a tagállamok körülbelül felében 12 , és számos kutatási és innovációs kihívásra segített megoldást találni. Az egyes ágazatok, többek között a kutatás, az ipar, a felsőoktatás, a közigazgatás és a civil társadalom egyenlőtlen részvétele azonban bizonyos esetekben veszélyeztette a szélesebb körű reformtörekvéseket. A stratégiákban ezért központi szerepet kapott a különböző közigazgatási szervek egymástól való elszigeteltségének megszüntetése és a többszintű kormányzás fejlesztése.
Fokozott reformtörekvésekre van szükség a lehetőségeket teremtő üzleti környezet, valamint a hatékony és átlátható közigazgatás megteremtése érdekében, ami támogatja az innovációt, fokozza a termékpiacok és szolgáltatási piacok dinamizmusát, továbbá javítja az induló innovatív vállalkozások létrehozásának és növekedésének feltételeit 13 . Ugyanakkor ezeknek az erőfeszítéseknek emellett elő kell mozdítaniuk a készségekbe és a humán tőkébe való beruházásokat 14 a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervének 15 és a felsőoktatásra vonatkozó megújított uniós menetrendnek 16 megfelelően, valamint jobban ki kell használniuk a klasztereket, és támogatniuk kell a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szakpolitikát. A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció 17 fontos szerepet kaphat ebben a folyamatban, hozzájárulva ahhoz, hogy a munkaerőpiac Unió-szerte reagáljon a digitális átalakulásra. Ezt kiegészíti majd a klaszterpolitikai kiválóságról folytatott párbeszéd 18 .
·A Bizottság fokozott erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy igény esetén az érintett tagállamokkal és régiókkal szorosan együttműködve a nemzeti és regionális hatóságok rendelkezésére bocsássa az elérhető uniós támogatásokat a kutatási és innovációs szakpolitikai reformok kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének elősegítése céljából.
·Az intelligens szakosodási platform továbbra is támogatja a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiák végrehajtását. Emellett igény esetén a Horizont 2020 keretprogram szakpolitika-támogató eszköze segítséget nyújt a tagállamoknak a kutatási és innovációs rendszereikben megjelenő – többek között az intelligens szakosodási stratégiák eredményes végrehajtását gátló – akadályozó tényezők felszámolásához.
·Továbbá rendelkezésre áll a tagállamok kérésére működő Strukturálisreform-támogató Szolgálat, amely segítséget nyújt az üzleti környezetet és a munkaerőpiacot fejlesztő reformok kidolgozásához és végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy a munkavállalók számára a jelen és a jövő munkaerőpiacain szükséges megfelelő készségeket, oktatást és képzést lehessen biztosítani 19 .
A strukturális reformok innovációhoz való hozzájárulásának maximalizálása érdekében a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy erősítsék meg a valamennyi érdekelt fél – beleértve a régiókat és a helyi hatóságokat – részvételével folytatott párbeszédet az európai szemeszter folyamata során. A tagállamoknak emellett támogatniuk kell az intelligens szakosodási stratégiák keretében azonosított kiemelt területek végrehajtását a következők révén: a kutatás és a felsőoktatási rendszer minőségének és hozzáférhetőségének fejlesztése, a kutatást támogató versenyképes finanszírozás biztosítása, a tudástranszfer erősítése, a szakoktatás és -képzés és az innovációs rendszerek összekapcsolása, továbbá a készségekkel kapcsolatos információgyűjtéshez, illetve a készségkereslet és a készségkínálat összehangolásához való, az Új európai készségfejlesztési programnak 20 megfelelő hozzájárulás.
3.2.A régiók közötti fokozott együttműködés az innovációs beruházások terén
A hatékonyabb innovációs szakpolitika irányítása és a régiók közötti együttműködés új, határokon átnyúló értékláncokba való beépítése céljából intelligens szakosodási stratégiák alkalmazására került sor. A kutatás és innováció területén működő szereplők, illetve az ipari érdekeltek összekapcsolása hozzájárul a kiegészítő jelleg kiaknázásához a termékek és folyamatok megtervezése során. A magán- és az állami szektor közötti beruházási szinergia előmozdítása révén ez hozzájárul az uniós értékláncok kiépítéséhez és átalakításához. Az azonosított stratégiai prioritásoknak megfelelő stabil projektportfóliót az érdekelt feleknek együtt kell kidolgozniuk.
Ezért szükség van a régiók közötti és a határon átnyúló dimenzió továbbfejlesztésére olyan, régiók közötti beruházási lehetőségek megteremtésével, amelyek lehetővé fogják tenni a fokozott regionális és helyi innovációt, ahogy az már kezdetét vette a „Tiszta energia minden európainak” című közlemény 21 összefüggésében.
A régiók közötti fokozottabb stratégiai együttműködés és a regionális ökoszisztémák közötti fenntartható kapcsolatoknak az intelligens szakosodás kiemelt területei mentén való kialakítása fokozhatja a versenyképességet és az ellenálló képességet, ahogy arról az Élkezdeményezés tanúskodik.
Az intelligens szakosodáson alapuló növekedést célzó élkezdeményezés hajtóereje a régiók arra vonatkozó politikai kötelezettségvállalása, hogy az intelligens szakosodási stratégiáik segítségével az alulról szerveződő vállalkozói innováció és az ipari megújulás révén fokozzák a növekedést az európai kiemelt területeken. Jelenleg 30 régió vesz részt ebben a kezdeményezésben.
Az Élkezdeményezés példával kíván elöl járni a régiók közötti együttműködés és a többszintű kormányzás kialakításában, hogy a regionális klaszterek és ökoszisztémák az átalakulóban és kialakulóban lévő iparágakat érintő kiemelt területekre összpontosíthassanak. Az Élkezdeményezésben részt vevő régiók az intelligens szakosodási stratégiákban azonosított kiegészítő jelleg kihasználására törekszenek, hogy világszínvonalú klasztereket és klaszterhálózatokat hozzanak létre, különösen kísérleti és nagy léptékű demonstrációs projektek révén.
A Bizottság ezért az intelligens szakosodási platform támogatásával tematikus platformokat hozott létre az ipari modernizáció, az energiaügy és az agár-élelmiszeripar vonatkozásában, hogy elősegítse a régióknak az intelligens szakosodási prioritásaik terén folytatott együttműködését a döntéshozók, a kutatók, a vállalkozások, a klaszterek és a civil társadalom részvételével 22 . Ezek a platformok egyedülálló lehetőséget nyújtanak a döntéshozóknak uniós, nemzeti és regionális szinten a szakértelem összevonására, hogy olyan regionális kontextusban foglalkozzanak ezekkel a kiemelt területekkel, ahol a leginkább érezni a változást.
A tematikus intelligens szakosodási platformoknak köszönhetően a bizottsági szolgálatok támogatásával jelenleg 100 régió működik együtt és foglalkozik közös témákkal 17, régiók közötti partnerség keretében, hogy elősegítsék az innovációt és az értékláncok kapcsolódását, illetve közös beruházásokat hozzanak létre:
·Az ipari modernizációs platform partnerségei a fejlett gyártási rendszerekkel, a fenntartható gyártással, a biogazdasággal, a 3D-s nyomtatással, a gyógyászati technológiákkal, az innovatív textíliákkal, az ipar 4.0-val, sporttal kapcsolatos témákkal és új, nanotechnológiát alkalmazó termékekkel foglalkoznak.
·Az energiaügyi platform partnerségei a bioenergiára, a tengeri megújuló energiára, az intelligens hálózatokra, a napenergiára és a fenntartható épületekre összpontosítanak.
·Az agrár-élelmiszeripari platform partnerségei a csúcstechnológiát használó gazdálkodással, a nyomonkövethetőséggel, a biogazdasággal, az agrár-élelmiszerekkel, valamint az intelligens elektronikus rendszerekkel foglalkoznak.
További erőfeszítésekre van szükség a többi nagy európai kezdeményezésnek ezekbe a platformokba és a regionális partnerségekbe való integrálásához, a régiók közötti innovációs projektek kereskedelmi hasznosításának és bővítésének előmozdításához, illetve a közös üzleti beruházások ösztönzéséhez. A tematikus intelligens szakosodási platformok segítségével is szorosabbra kell fűzni az együttműködést a kevésbé fejlett, az ipari átalakulás által érintett és a fejlettebb régiók között, elősegítve ezzel számukra az ipari és technológiai átmenetet.
·A Bizottság az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve 2017 végéig kísérleti fellépést kezdeményez, hogy 5–10 tematikus partnerséggel szorosan együttműködjön, amelyek különböző döntéshozókat, kutatókat, vállalkozásokat és az innováció területén működő egyéb szereplőket képviselnek. A kísérleti fellépés kidolgozását az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza.
·A cél a régiók közötti olyan innovációs projektek kereskedelmi hasznosításával és bővítésével kapcsolatos megközelítések vizsgálata, amelyek ösztönzőleg hathatnak az európai értékláncok fejlődésére. Ezek a partnerségek kiterjedhetnek a fejlett gyártási rendszerekre, az ipar 4.0-ra, a biogazdaságra, a nagy adathalmazokra, az energiára, az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállásra, a tiszta és összekapcsolt mobilitásra, az egészségügyre, a kiberbiztonságra, a vízügyre és a hagyományos ágazatok innovációjára. Ez a munka a Bizottság szolgálatai és a tematikus intelligens szakosodási platformok összefüggésében létrejött partnerségek közötti szoros munkakapcsolatra, valamint a vonatkozó uniós innovációs kezdeményezésekre épít 23 .
A tagállamoknak és a régióknak a Bizottság támogatásával a klaszterekre és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulásaira (TIT) alapozva olyan, megtérülést ígérő projektek kidolgozására szolgáló beruházási csatornákat kell kidolgozniuk, amelyek támogatást kaphatnak pénzügyi eszközökből, különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül, és az esetlegesen kockázatfedezetet igénylő innovatív projektek támogatásával elősegítik a magánberuházások vonzóvá tételét.
A kisebb volumenű projektek összevonhatók a beruházási platformokon, ezzel a lehető leghatékonyabban egyesítve a különböző uniós támogatásokat, adott esetben a magánszektor bevonásával.
3.3.A kutatás és innováció elősegítése a kevésbé fejlett és az ipari átalakulás által érintett régiókban
A kevésbé fejlett régiók továbbra is akadályokba ütköznek a kutatási és innovációs infrastruktúrák töredezettsége és fenntarthatósága tekintetében, és gyakran nehézségek merülnek fel az innovációösztönző intézményi és jogi környezet kiépítése terén 24 . Miközben az intelligens szakosodás valamennyi régió szempontjából jelentőséggel bír, a kevésbé fejlett régiók a humán tőke, a készségfejlesztés és a befogadóbb innovációs folyamat vonatkozásában igényelnek különös figyelmet. A kevésbé fejlett régiókban az innováció területén működő szereplők gyakran nem rendelkeznek megfelelő kapcsolatokkal a tágabb kutatási és innovációs közösséggel és a globális értékláncokkal.
Az ipari átalakulás által érintett régiók sajátos kihívásokkal néznek szembe, különösen ott, ahol ez a megfelelő készségbázis hiányával, magas fajlagos munkaköltségekkel és az ipar leépülésével függ össze. Elképzelhető, hogy ezek a régiók nem képesek kellő mértékben régión kívüli beruházásokat vonzani annak érdekében, hogy új ellátási láncok kialakítása révén ösztönözzék az innovációt, és nem rendelkeznek elégséges kereskedelmi kutatási struktúrával és kellő számú vállalkozással, amely a széles körű ipari modernizáció alapjául szolgálhatna. További gyengeség mutatkozhat azon a téren, hogy nem tudják kihasználni az európai kutatási és innovációs, illetve az ipari versenyképességi programok 25 keretében elérhető források által nyújtott finanszírozási lehetőségeket, ugyanakkor nem kapják meg azt a szintű támogatást, amely a kohéziós politika keretében a kevésbé fejlett régiók számára elérhető.
Ezért alapvető fontossággal bír az egymástól való tanulás folyamatos támogatása. A Bizottság a független szakértők szolgáltatásaihoz, például a TAIEX REGIO PEER 2 PEER-hez 26 , valamint az intelligens szakosodási platformhoz 27 való hozzáférés biztosításával támogatást nyújtott e folyamathoz. Ez lehetővé tette a régiók számára, hogy átvegyék a bevált gyakorlatokat, világszínvonalú szabványoknak megfelelően értékeljék a struktúráikat, feltérképezzék a kutatási és innovációs lehetőségek, illetve a kiegészítő jelleg sokszínűségét az uniós régiókban, valamint kiküszöböljék a hiányosságaikat.
Az Európai Szociális Alap az új európai készségfejlesztési programmal összhangban támogatást biztosít a humán tőkébe és a készségfejlesztésbe történő beruházásokhoz például az IKT-ágazatban, a vállalkozásalapítások, az e-igazságügy és az e-kormányzás támogatása terén. Emellett az Európai Szociális Alap a kevésbé fejlett régiókat is támogatja igazgatási rendszereik korszerűsítésében, amelynek célja a reformok, a minőségi jogalkotás és a jó kormányzás megvalósítása.
A Horizont 2020 kezdeményezés keretében megvalósuló csoporttevékenységek, ikerintézményi együttműködések, az Európai Kutatási Térségi tanszékek fellépései és a COST fellépések 28 „A kiválósághoz vezető út” elnevezésű projekttel 29 együtt szintén hozzájárultak a kiválóság terjesztéséhez és a szélesebb körű részvételhez. Ezen túlmenően az „Elmaradott régiók” elnevezésű projekt 30 a kohéziós politika keretében célzott támogatást nyújt a kevésbé fejlett régióknak ahhoz, hogy kapacitásépítési intézkedések, közigazgatási reformok, valamint a megerősített nyomon követés és értékelés révén intelligens szakosodást hajtsanak végre.
Az „Elmaradott régiók” elnevezésű projekt keretében az Európai Bizottság és a Világbank szakértői a lengyel nemzeti és helyi hatóságokkal együtt olyan megoldásokon dolgoztak az elmúlt évben, amelyek fokozzák a gazdasági fejlődést a Kelet-Lengyelországban található, alacsony jövedelmű Kárpátaljai (Podkarpackie) és Szentkereszt (Świętokrzyskie) vajdaságban. Az intézkedések közé tartozik a tudományos intézetek és a helyi vállalkozások közötti tudástranszfer (például az űripar terén a Kárpátaljai vajdaságban), a regionális környezet fejlesztése a vállalkozások számára, illetve a helyi munkaerő készségeinek fejlesztése.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a regionális innovációs programja révén hozzájárul a résztvevők körének bővítéséhez 31 . Végezetül, a digitális innovációs központok páneurópai hálózatának 32 , illetve az egyéb kutatási és innovációs infrastruktúráknak a fejlesztése elősegíti majd, hogy a kis- és középvállalkozások kezelni tudják digitális átalakulásukat.
A célzott szakpolitikai intézkedések segítségével kielégíthetők az ilyen régiók sajátos szükségletei, illetve sikeresen végrehajthatók az intelligens szakosodási stratégiáik, különös figyelmet fordítva az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására az innovációs szakpolitikák végrehajtása, irányítása és nyomon követése terén.
2017 végére az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve a Bizottság kísérleti fellépést kezdeményez olyan, korlátozott számú tesztrégió részvételével, amely jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy az ipari átmenettel kapcsolatos kihívások leküzdése érdekében a vonatkozó intelligens szakosodási stratégiái alapján elősegíti a széles körű innovációt. Ez a fellépés elő kívánja mozdítani a Bizottság által irányított meglévő uniós eszközök és programok, valamint a kohéziós politika révén elérhető források együttes használatát, hogy felgyorsítsák az innováció terjedését, megszüntessék a beruházások akadályait, továbbá lehetővé tegyék az átképzést, illetve az ipari és társadalmi változásokra való felkészülést. A kísérleti fellépés kidolgozását az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja A Klaszterek és az Ipari Szerkezetváltás Európai Megfigyelőközpontja által nyújtott célzott tanácsadási támogatás segítségével.
A tagállamoknak a Bizottság támogatásával jobban figyelembe kell venniük a kevésbé fejlett régiók szükségleteit, és ezért a széles körű és nyílt innovációra, az új, együttműködésen alapuló kormányzásra, a régiók közötti új partnerségekre, az új technológiákkal szembeni befogadóképesség fejlesztésére, a helyi gazdaságnak a világszínvonalú kutatással való összekapcsolására és a globális innovációs hálózatokban való szélesebb körű részvételre kell helyezniük a hangsúlyt.
3.4.Az uniós szakpolitikák és eszközök közötti szinergiák és kiegészítő jelleg kiaknázása
Jelenleg nagyszámú olyan regionális, nemzeti és európai szakpolitikai program és eszköz létezik, amely elősegíti az innovációt, a növekedést, a munkahelyteremtést és a régiók közötti együttműködést 33 . A kormányzat különböző szintjein jobban össze kell kapcsolni ezeket a szakpolitikákat és eszközöket, hogy jobban hozzájáruljanak a legfontosabb európai prioritások megvalósításához. Az alapvető beruházások biztosítása érdekében ezért szükség van az uniós kutatási és innovációs alapok, a kohéziós politika és az ipar versenyképességével kapcsolatos intézkedések közötti szinergiák teljes körű kihasználására és a kiegészítő jelleg kialakítására. Az intelligens szakosodás biztosítja az ilyen kiegészítő jelleg kialakításának stratégiai keretét 34 .
Ennek érdekében a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet érintő javaslatok összefüggésében a Bizottság már számos intézkedést előterjesztett 35 .
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap, a Horizont 2020 kezdeményezés és a kohéziós politika lehetővé teszi a támogatások egyetlen projekt keretében történő ötvözését. A Horizont 2020 kezdeményezésre és a kohéziós politikára vonatkozó szabályozás harmonizálta az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek szabályait, és növelte annak lehetőségét, hogy nagyobb összegű kohéziós politikai támogatást költsenek el a programozási területeken kívül. A Bizottság továbbá iránymutatást adott ki az Európai Stratégiai Beruházási Alap és a kohéziós politikai alapok ötvözéséről.
A Bizottság számos kezdeményezést indított (ilyen például „A kiválósághoz vezető út” és a „Kiválósági pecsét” elnevezésű kezdeményezés), és útmutatást nyújtott a különböző szakpolitikai eszközök közötti szinergiák 36 előmozdításához és lehetővé tételéhez. További egyszerűsítést javasolt a Horizont 2020 kezdeményezés és a kohéziós politika által biztosított támogatások jelenleg bonyolult együttes igénybevételének egyszerűsítése céljából 37 .
„A kiválósághoz vezető út” elnevezésű kísérleti projekt a kohéziós politika, a Horizont 2020 kezdeményezés és egyéb uniós támogatási programok közötti kiegészítő jelleg kialakításával és kiaknázásával támogatja az intelligens szakosodási stratégiák végrehajtását, és ezzel hozzájárul az uniós régiók közötti innovációs különbségek megszüntetéséhez. A „kiválósági pecsét” elnevezésű kezdeményezés segítséget nyújt a kis- és középvállalkozásoknak ahhoz, hogy alternatív támogatási lehetőségeket találjanak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és egyéb források keretében a Horizont 2020 kezdeményezés keretében kiválónak minősített, de a korlátozott források miatt nem támogatható innovációs projektötletek finanszírozására.
A bizottsági beruházási küldöttek gyakorlati támogatást 38 tudnak nyújtani a tagállamokban a hatóságoknak és a projektgazdáknak a stabil projektportfóliók létrehozásához, maximalizálva az uniós támogatások hatását, illetve igénybe véve az Európai Beruházási Tanácsadó Platform szakértelmét 39 .
A kutatási és innovációs beruházások stratégiai kezelésének koordinációja a kohéziós politikai programok szintjén igazoltan javult 40 . Projektszinten azonban továbbra is nagyobb egyértelműségre van szükség a szerepekkel, a feladatokkal és a koordinációval kapcsolatban, különösen a támogathatósági szabályok, a közbeszerzés, az állami támogatások és a transznacionális projektek terén 41 .
·A Bizottság továbbra is szoros párbeszédet fog folytatni a nemzeti és regionális hatóságokkal, hogy megvizsgálják a különböző uniós eszközök együttes használatával kapcsolatos összetett szempontokat a kutatásra és az innovációra, a versenyképességre, valamint a termelékenységre irányuló projektekbe történő beruházások maximalizálása érdekében. A beruházási küldöttek gyakorlati segítségével és az Európai Beruházási Tanácsadó Platform révén a Bizottság segítséget fog nyújtani a magánszektorbeli tőke maximális mobilizálásához.
·A Bizottság annak érdekében is szorosan együtt fog működni a nemzeti és regionális hatóságokkal, hogy elősegítsék és egyértelművé tegyék a különböző alapok együttes használatát az állami támogatási szabályok, a közbeszerzés és a régiók közötti együttműködés vonatkozásában.
·A Bizottság meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a kijelölt beruházási küldöttek révén. Ezek a küldöttek lennének a helyi érdekeltek első kapcsolattartó pontjai a különböző uniós támogatások hatásának maximalizálása érdekében. Igény esetén lépnének fel és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformon belül a megfelelő létesítmények felé továbbítanák a kéréseket, hogy még nagyobb mértékben előmozdítsák a különböző alapok együttes használatát.
·A Bizottság az érdekelt felek rendelkezésére fogja bocsátani a regionális ökoszisztémákban működő támogatási szereplőkről és csúcstechnológiákat használó létesítményekről szóló átfogó információkat, hogy elősegítse a régiók közötti partnerségeket és a kompetenciákhoz való hozzáférést.
·A Bizottság folytatni fogja az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal való együttműködést a „salátarendelettel” kapcsolatos folyamatban lévő megbeszélések összefüggésében 42 , hogy még inkább előmozdítsák a transznacionális beruházásokat, például a műveleteknek a programozási területen kívül történő végrehajtását.
A tagállamokat arra ösztönzi a Bizottság, hogy szorosan működjenek együtt az érdekelt felekkel a jelenleg rendelkezésre álló egyszerűsítési lehetőségek teljes körű kihasználása érdekében. Az európai strukturális és beruházási alapokat kezelő tagállami irányító hatóságoknak célzott, egyszerűsített felhívásokat kell kiírniuk olyan projektekre, amelyek a Cseh Köztársaságban, Olaszországban, Lengyelországban és Spanyolországban kidolgozott bevált gyakorlatok alapján kiválósági pecsétet kaptak.
4.KÖVETKEZTETÉSEK
Az Európai Unió, valamint tagállamai és régiói egyaránt kihívásokkal néznek szembe a globalizáció terén. Ez az új világ olyan lehetőségeket teremt, amelyeket Európának meg kell ragadnia, ám egyúttal elkötelezettnek kell maradnia az azokból eredő előnyök igazságos elosztása iránt. Az innovációban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az uniós társadalmi modell támogatása és az európai polgárok életminőségének megőrzése érdekében a gazdaság modernizálható legyen. Európának jogokat, védelmet és biztonságot kell nyújtania polgárai, régiói és iparágai számára, hogy az európai polgárok által elvárt jólét és munkahelyek megteremthetők legyenek. Ehhez valamennyi uniós szakpolitikának és eszköznek összehangoltan együtt kell működnie a különböző kormányzati szinteken, hogy aztán területi szinten az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés irányába lépjenek tovább.
Ebben az összefüggésben az intelligens szakosodási stratégiák pozitív hatása már most érezhető az innovációba történő kohéziós politikai beruházások minőségén, és így az innováció európai megközelítésének szerves részévé váltak. Emellett pozitívan befolyásolják, hogyan tervezik meg és hajtják végre az európai régiók az innovációs szakpolitikáikat, illetve hogyan vonják be a vállalkozásokat.
A jelenlegi kohéziós politikai programokkal, valamint az ebben a közleményben javasolt fellépésekkel és kísérleti projektekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatok hasznos információkkal fognak szolgálni a következő többéves pénzügyi keret kidolgozásához. A Bizottság ehhez nyomon fogja követni az ilyen fellépések végrehajtása során elért haladást. Az intelligens szakosodás az együttműködés új formája, amely határozottabb helyi és regionális részvételt biztosít a döntéshozatalban, és az általa nyújtott lehetőségek az uniós régiók és az egész Európai Unió javára is bővíthetők. Ez a megközelítés megismételhető és szélesebb körben is használható olyan hasznos eszközként, amely a legeredményesebben hajtja végre a jövőbeli uniós költségvetést 43 .