EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.4.19.
COM(2017) 183 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Kezdeményezés a nyugat-mediterrán térség kék gazdaságának fenntartható fejlesztésére
{SWD(2017) 130 final}
1. Bevezetés
A nyugat-mediterrán térség tengergazdaságában nagy fejlődési lehetőségek rejlenek a kapcsolódó ágazatok számára. A térség 200 kikötővel és terminállal rendelkezik, és az összes áru mintegy 40 %-a a földközi-tengeri térségen halad át 1 .
A Földközi-tenger medencéjében az idegenforgalom legnagyobb része a nyugat-mediterrán térségbe irányul, részben művészeti és kulturális gazdagságának köszönhetően. A térség a biológiai sokféleség szempontjából fokozottan veszélyeztetett terület, amely 481 védett tengeri területet – köztük Natura 2000 területeket – foglal magában 2 . A térség továbbá gazdag halászterület, ahonnan a Földközi-tenger térségében kirakodott fogások első eladási összértékének több mint 30 %-a származik, és amely több mint 36 000 közvetlen munkahelyet biztosít a halászhajókon 3 .
A felsorolt fő előnyök ellenére a térségnek az általános geopolitikai instabilitáson túlmenően több kihívással is meg kell birkóznia: a fiatalok körében tapasztalható, több országot érintő magas munkanélküliséggel járó elhúzódó gazdasági és pénzügyi válsággal, a tengerparti térségek növekvő urbanizációjával, a halállományok túlhalászásával, a tengerszennyezéssel, és végül, de nem utolsósorban, a menekültügyi válsággal.
Az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakorol a térségre 4 , és a tengerszint emelkedése komoly fenyegetést jelent a part menti ökoszisztémákra és gazdaságokra nézve. Más tényezők, mint például a népességnövekedés és az elöregedés, a migráció és az egyre mélyebbre ható globalizáció tovább fogják erősíteni ezt a hatást.
Ezért nyilvánvaló, hogy közös kezdeményezésre van szükség, amely lehetővé teszi az EU és a szomszédos országok számára a nemzetközi együttműködést, mégpedig a következő céllal:
a tengeri biztonság és védelem javítása;
a fenntartható kék növekedés és munkahelyteremtés ösztönzése; valamint
a Földközi-tenger nyugati térségében az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése.
A tengerpolitikai irányítást illetően az összefogás lehetővé fogja tenni az országok számára az összehangolt fellépést, az eszközök hatékonyabb felhasználását, valamint a finanszírozási és pénzügyi eszközök maximális kihasználását is, továbbá azt, hogy – többek között a nemrégiben útjára indított uniós Szomszédsági Beruházási Platformot 5 felhasználva – több magánberuházást mozgósítsanak, mint amire egymaguk képesek lennének.
Következésképpen a kék gazdaságra vonatkozó miniszteri nyilatkozatában 6 az Unió a Mediterrán Térségért 2015-ben felkérte a részt vevő országokat, hogy szubregionális szinten vizsgálják meg a megfelelő tengeri stratégiák hozzáadott értékét és megvalósíthatóságát, és építsenek az 5+5 fórum során szerzett tapasztalatokra. 2016 októberében Algéria, Franciaország, Olaszország, Líbia, Málta, Mauritánia, Marokkó, Portugália, Spanyolország és Tunézia külügyminiszterei az Unió a Mediterrán Térségért Titkárságával karöltve támogatta a kék gazdaság fenntartható fejlesztésére irányuló kezdeményezéssel kapcsolatos munka folytatását 7 .
A kezdeményezés az említett felkérésből ered, és magában foglalja ezt a közleményt, továbbá az azt kísérő cselekvési keretet. Mindkettő kidolgozására az érintett országokkal és az Unió a Mediterrán Térségért Titkárságával szoros együttműködésben került sor. A közlemény felvázolja a főbb kihívásokat, a pótolandó hiányosságokat és a lehetséges megoldásokat. A cselekvési keret részletesen ismerteti a javasolt prioritásokat és azok hozzáadott értékét, intézkedéseit és projektjeit, valamint számszerűsített célokat és határidőket határoz meg az eredmények időbeli nyomon követésére.
A kezdeményezés a Bizottságnak a tengermedencékkel és makroregionális stratégiákkal 8 (például az atlanti stratégiával, az uniós balti-tengeri stratégiával, valamint az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiával) kapcsolatos sokéves tapasztalatain alapul. Alapot képez még az 5+5 fórum keretében több mint két évtizeden át folyó munka, amelynek során szoros kapcsolat alakult ki a részt vevő országok között. A kezdeményezés támaszkodik továbbá a térséggel kapcsolatos egyéb uniós szakpolitikákra is, mint például az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának prioritásaira, valamint a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közelmúltbeli közleményre 9 . A kezdeményezés figyelembe veszi a következőket:
–az Unió a Mediterrán Térségért keretében a tengerpolitikával és a kék gazdasággal kapcsolatban folytatott regionális párbeszédet,
–a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság keretében működő két együttműködést: a 2016-ban indított cataniai folyamattal megerősített halászati gazdálkodási együttműködést és az akvakultúra fenntartható fejlesztése terén folytatott együttműködést, valamint
–a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló barcelonai egyezmény és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje keretében folytatott együttműködést, valamint a fenntartható fejlődésre vonatkozó mediterrán stratégia végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket.
Bár a kezdeményezés a nyugat-mediterrán térségre és a már említett 10 országra összpontosít, alkalmazási köre – és a lehetséges előnyök – könnyen kiterjeszthető e részvízgyűjtő területen túlra. Ezért – a kezelendő igényektől függően – az intézkedésekbe bevonhatók partnerek a Földközi-tenger középső térségéből és az Atlanti-óceán északkeleti körzetéből is, valamint más partnerek előtt is nyitva fognak állni.
Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés egyaránt érinti az EU-t és a partnerországokat, először politikailag jóvá kell hagyni az EU, majd a 10 érintett ország mindegyikét összefogó Unió a Mediterrán Térségért keretében.
2. Kihívások és hiányosságok
Az érdekelt felek és a nemzeti hatóságok közötti széles körű konzultáció számos kihívásra és hiányosságra mutatott rá, amelyek összefoglalva a következő három fő területet érintik:
2.1. Védelem és biztonság
A Földközi-tenger nyugati térségében évente átlagosan mintegy 60 tengeri közlekedési baleset történik, amelyek közül 15 olajat vagy vegyi anyagokat szállító tartályhajókat érint 10 . Az elmúlt évtized azon baleseteinek közel fele, amelyek során jelentős mennyiségű (legalább 100 tonna) olaj, illetve vegyi anyag került a tengerbe, a Földközi-tenger nyugati térségében történt. 11 A térség más részvízgyűjtőkhöz képest továbbra is jól teljesít, de az új gazdasági fejlemények következtében növekedhet a kockázat szintje, különösen azokon a területeken, ahol a tengeri forgalom túlterhelt (például a Gibraltári-szoros, a Bonifaciói-szoros és a Tuniszi-csatorna térségében), valamint a kikötőkben és a terminálok területén. A Szuezi-csatorna kétirányosítása növelheti a forgalmi torlódásokat. A hajók koncentrációja növeli az ütközések, a környezet- és zajszennyezés, valamint a balesetek kockázatát.
A térség ráadásul biztonsági szempontból is rendkívül érzékeny. A 2013–2015-ös időszakban havonta átlagosan 11 000 illegális migráns kelt át a Földközi-tengeren 12 , ami mind az emberélet, mind a gazdasági tevékenységek szempontjából egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A jelenlegi demográfiai tendenciák és az éghajlatváltozás várhatóan kiélezik az erőforrásokért folyó jelenlegi versenyt és fokozzák a térség geopolitikai instabilitását.
A tengerhez kötődő tevékenységekkel összefüggő biztonság és védelem biztosítása kulcsfontosságú a kék gazdaság ágazatainak fenntartható fejlődésének, valamint a térség jólétének és stabilitásának az előmozdítása szempontjából. Az e kockázatok és veszélyek kezelésére irányuló erőfeszítések a következőket foglalják magukban:
–a földközi-tengeri térségre vonatkozó regionális közlekedési cselekvési terv 13 és az EMSA/SAFEMED-projektek,
–az Európai Unió tengerhajózási biztonsági stratégiája és cselekvési terve,
–Afrika 2050-ig tartó időszakra vonatkozó integrált tengerpolitikai stratégiája és a tengerbiztonságról szóló loméi nyilatkozat,
–az európai határ- és parti őrséggel kapcsolatos intézkedéscsomag 14 és az ahhoz kapcsolódó, 2016-ban indított kísérleti projekt, amelynek célja a három uniós ügynökség (FRONTEX, EFCA és EMSA) között a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos operatív együttműködés javítása a Földközi-tenger nyugati térségében.
Mivel 2015-ben prioritássá vált a menekültügyi válság és a migráció ellenőrzésének kérdése, az európai migrációs stratégia keretében számos, migrációra összpontosító tevékenység került kidolgozásra. A „Seahorse” földközi-tengeri hálózat, valamint az Európai és a Földközi-tengeri Parti Őrségi Fórum szintén hozzájárult az érintett országok közötti együttműködés javításához.
A kezdeményezések és projektek azonban továbbra is viszonylag elszórtan valósulnak meg a térségben, továbbá a bűnüldözési kapacitások és az adatok rendelkezésre állása, hozzáférhetősége, feldolgozása és értelmezése még mindig eltér és szétaprózódik a két partvidék viszonylatában. Ezért meg kell erősíteni az uniós tagállamok és a déli partnerországok közötti együttműködést, hogy az interoperabilitás és az adatmegosztás megkönnyítése, a kapacitásépítés és a szükséghelyzetekre való valós idejű reagálás javítása révén orvosolhatók legyenek ezek a hiányosságok.
2.2. A fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi ráta kontra az idősödő tengeri munkaerő
A nyugat-mediterrán térségre jellemző foglalkoztatási paradoxon, hogy a fiatalok körében rendkívül magas – 14 % és 58 % közötti – a munkanélküliségi ráta, ugyanakkor a tengerhasznosító vállalkozások a feltörekvő és a hagyományos ágazatokban sem találnak a szükséges készségekkel és profillal rendelkező munkavállalókat. A kereslet és kínálat közötti egyensúlyzavar főként az iparág és az oktatás különböző szintjei közötti párbeszéd és együttműködés hiányának tudható be.
Ezenkívül a K+F tekintetében két kihívással is szembe kell nézni. Egyrészt a hagyományosan a kék gazdaság élvonalába tartozó olyan tevékenységek, mint az idegenforgalom, a közlekedés és a halászat nagyobb fokú innovációt és diverzifikációt tesz szükségessé ahhoz, hogy tartósan fenntartható, versenyképes és jövedelmező legyen, és hogy szakképzettséget igénylő munkahelyeket biztosítson. Másrészt számos új tevékenység és értéklánc (mint például a kék biotechnológia, a tengeri megújuló energiák, az élő és ásványi erőforrások) 15 célzott támogatást igényelnek annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a bennük rejlő lehetőségeket, el lehessen érni a megfelelő kritikus tömeget, és az igényekhez igazodó kutatás-fejlesztést és beruházásokat vonzzanak.
Jelenleg a Földközi-tenger nyugati térségét érintő számos stratégiai kezdeményezés és keretrendszer kap támogatást a gazdasági tevékenység, a kutatás és az innováció fellendítése érdekében. Ezek közé tartoznak a következők:
–a kék növekedésről szóló uniós stratégia és az EU tengerpolitikája,
–a part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája 16 ,
–a BLUEMED kezdeményezés,
–a FAO kék növekedési stratégiája.
Ezek a kezdeményezések vagy az EU-t, vagy a szomszédságpolitikában részt vevő országokat célozzák, de nem mindkettőt. Az uniós pályázati felhívásokon keresztül végrehajtott kezdeményezések nem mindig tükrözik a Földközi-tenger nyugati térségében élő kedvezményezettek sajátos igényeit, és a déli és északi érdekelt feleket egyaránt bevonó, több területet érintő tevékenységek általában csak korlátozott mértékben támogathatók. Fel kell lépni a földrajzi hatókörük tekintetében fennálló aszimmetriák kezelése, a finanszírozási eszközök összehangolása, a jelenleg a magánbefektetők számára nem vonzó gazdasági tevékenységekhez szükséges kritikus tömeg elérése, a kék készségek iránti kereslet és kínálat közötti jelenlegi egyensúlyhiány kezelése, az érdekelt feleknek a térség két partvidékét összekötő partnerséghez szükséges kapacitásának növelése, végül pedig a térségben a beruházások fellendítése és a munkahelyteremtés érdekében.
Más kezdeményezések a térség mindkét partvidékére kiterjednek, például a fenntartható fogyasztásról és termelésről szóló cselekvési terv, valamint a földközi-tengeri térségre vonatkozó regionális közlekedési cselekvési terv. Ezek a nyugat-mediterrán szintű végrehajtás révén lehetőséget kínálnak nagyobb szinergiákra és az érdekelt felek közötti jobb együttműködésre, valamint a magánszektor nagyobb mértékű bevonására.
2.3. Eltérő és egymással versengő érdekek a tengeren
A Földközi-tenger nyugati térsége a medence legnagyobb biológiai sokféleséggel 17 és a legtöbb endemikus fajjal rendelkező része. A tengermedence többi részéhez hasonlóan azonban több halállománya is hosszú távon túlhalászásnak van kitéve 18 . A nemzeti szinten kijelölt tengeri védett területek és Natura 2000 területek a tenger mintegy 3,5 %-át fedik le 19 , ami még mindig meglehetősen elmarad a part menti és tengeri területek megőrzésére vonatkozó 10 %-os céltól 20 .
A Földközi-tenger térségének egészét nézve a nyugati térségből származik az idegenforgalom, az akvakultúra, a halászat és a közlekedés jelentette fő tengeri ágazatoknak köszönhetően a bruttó hozzáadott érték 48 %-a és a foglalkoztatás 45 %-a. A térség fokozottan szembesül gazdasági, demográfiai és környezeti problémákkal, és itt található a Földközi-tenger összesen 13 olyan területéből hét, ahol a sűrű gazdasági tevékenység és az állománymegőrzési kérdések erőteljesen hatnak egymásra 21 .
Az ugyanazon a vizeken egymással potenciálisan versengő tengeri gazdasági tevékenységek elijeszthetik vagy megakadályozhatják a befektetéseket. Ezenkívül e tevékenységek több hulladék keletkezésével és nagyobb energia- és vízfogyasztással, a biológiai és más erőforrások fokozott kiaknázásával járhatnak, és végső soron több szennyezőanyag-kibocsátáshoz és a tengeri és parti ökoszisztémák állapotának súlyos romlásához vezethetnek.
Ez az oka annak, hogy a térségben kezdeményezések és megállapodások széles körének végrehajtása érdekében történtek erőfeszítések, többek között az uniós tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló irányelv és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, a FAO kék növekedésre irányuló kezdeményezése, az UNEP által a barcelonai egyezmény végrehajtására kidolgozott földközi-tengeri cselekvési terv és a tengeri hulladékról szóló regionális cselekvési tervek, valamint a tengeri hulladékról szóló regionális cselekvési terv, valamint a mediterrán térség tengerparti övezetének integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyv végrehajtása érdekében. A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságnak a földközi-tengeri és a fekete-tengeri halászatok fenntarthatóságát célzó közelmúltbeli félidős stratégiája (2017–2020), valamint a MEDFISH 4EVER szintén jó alapot képez a halállományok jelenlegi túlhalászásának kezeléséhez.
Bár a környezeti és a halászati kihívások megoldására valós politikai akarat mutatkozik, a térségben továbbra is hiányoznak a megfelelő ismeretek, a tájékoztatás és az ágazatközi, tényeken alapuló politikai döntéshozatal. Számos hiányosság van továbbra is a végrehajtásban és jogérvényesítésben, különösen nemzeti és helyi szinten.
Ezen túlmenően a tengeri adatokkal összefüggésben végzett stressztesztek a déli vizek geológiai és ökológiai adottságaival kapcsolatos komoly ismerethiányra és északon a megfigyelési programok keretében végrehajtott állami beruházások csökkenésére mutatnak rá. A fogásokkal és a kisüzemi halászatra irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatos információhiány meglehetősen megnehezíti a halászati ágazat támogatását.
3. A válasz: a kihívások kezelésére és a hiányosságok orvoslására szolgáló fellépések
A gördülő cselekvési keret 22 (lásd a kísérő szolgálati munkadokumentumot) meghatározza a pótolandó hiányosságokat, valamint a javasolt prioritások és intézkedések potenciális hozzáadott értékét. A kezdeményezés finanszírozása a meglévő nemzetközi, uniós, nemzeti és regionális alapokból és pénzügyi eszközökből történik összehangolt és egymást kiegészítő módon. Ez ösztönző hatású és fel fogja kelteni további állami és magánbefektetők érdeklődését. A lehetséges finanszírozási források tájékoztató jellegűek, és figyelembe veszik, de nem befolyásolják az érintett alapokra, programokra és projektekre vonatkozó értékelési eljárások és kritériumok értékelését.
A 10 ország közötti koordináció és együttműködés elősegítésével a kezdeményezés célja:
a biztonság és a védelem javítása;
a fenntartható kék növekedés és munkahelyteremtés ösztönzése; valamint
a Földközi-tenger nyugati térségében az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése.
A nemzeti hatóságokkal és az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció eredményei fényében a kezdeményezés három fő célkitűzésre összpontosít, amelyek az említett három fő kihívás megoldásával foglalkoznak.
3.1. 1. cél — Biztonságosabb és védettebb tengeri területek
A tengeri tevékenységek biztonságának és védelmének biztosítása elengedhetetlen a tengeri gazdaság fenntartható fejlődéséhez, a munkahelyek fenntartásához és létrehozásához, valamint a tengerek és tengerpartok megfelelő irányításához.
Prioritások:
1.1. Parti őrségek közötti együttműködés
Jelenleg számos kezdeményezés létezik a tengerbiztonság és -védelem fejlesztésére, azonban az eszközök különböző szinteken vagy a nyugat-mediterrán térség különféle partnerei által kerülnek felhasználásra. Előrelépés történt az önkéntes adatcsere megkönnyítése terén, de továbbra is korlátozott a két partvidék parti őrségei közötti együttműködés, és a tengeri szükséghelyzetekre történő valós idejű válaszadás hatékonyságát is javítani kell.
Fellépések:
A nyugat-mediterrán térség két partvidékének parti őrségei közötti együttműködés fokozása olyan intézkedések révén, mint például a képzési központok hálózatba szervezése, a közös képzések és a személyzeti csereprogramok.
A kapacitásépítés támogatása például a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat, a hajóforgalmi szolgálat, a tengeri felkutatás és mentés, valamint a migránscsempészés és más tiltott tengeri kereskedelem elleni küzdelem terén (többek között a Seahorse földközi-tengeri hálózat továbbfejlesztése révén).
Lehetséges finanszírozási források: Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI).
1.2. Tengerészeti biztonság és a tengerszennyezés leküzdése
A tengeri adatok megosztását a nyugat-mediterrán térség két partvidéke között optimalizálni kell a helyzetismeret javítása, a nemzeti finanszírozás hatékony felhasználásának biztosítása és a határokon átnyúló műveletek terén folytatott együttműködés javítása érdekében. Egyes partnerországok környezeti adatokat osztanak meg az EMSA/SAFEMED útján, amikor a kapacitáshiány akadályozza a SafeSeaNet-rendszerhez való hozzáférésüket.
Fellépések:
A tengeri forgalomra vonatkozó adatok megosztásának ösztönzése a déli országok infrastruktúrafejlesztésének (automatikus azonosító rendszer / a hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer) támogatása révén, valamint a meglévő platformokhoz való hozzáférésük elősegítése (SafeSeaNet és a tengerszennyezési veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszer).
Kapacitásnövelés (tervezés, felkészültség és eszközök) a balesetekből származó tengerszennyezésre való reagálás és annak elhárítása érdekében.
Lehetséges finanszírozási források: ENI, ERFA, uniós Horizont 2020, nemzeti alapok.
Célkitűzések az 1. cél esetében
Az automatikus azonosító rendszer teljes lefedettsége 2018-ra, amelynek célja a tengeri közlekedés nyomon követésével kapcsolatos adatok regionális szintű megosztása;
A határőrizet megerősítése a szomszédságpolitikai partnerországoknak a „Seahorse” földközi-tengeri hálózatba történő bevonásával 2018-ra.
3.2. 2. cél – Intelligens és rugalmas kék gazdaság
Az innováció és a tudásmegosztás kulcsfontosságú a munkaerőpiac generációs változásainak kezeléséhez és a térség fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és a ciklikus válságokkal és megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességének biztosításához. Ez a cél nagyrészt az olyan meglévő kezdeményezésekre épül, mint a BLUEMED 23 és a stratégiai kutatási és innovációs menetrend, és fokozottabb részvételre ösztönzi a partnerországokat.
Prioritások:
2.1. Stratégiai kutatás és innováció
Fellépések:
A bioalapú innovatív iparágak és szolgáltatások támogatása, beleértve az élelmiszer-összetevőket, a gyógyszereket, a kozmetikumokat, a vegyi anyagokat, a nyersanyagokat és az energiát.
Az óceán – beleértve a mélyvízi és a tengerfenék biológiai és egyéb erőforrásainak – megfigyelésére és nyomon követésére szolgáló új technológiák kifejlesztése.
Új koncepciók és jegyzőkönyvek kidolgozása magánvállalatok és tengerhasznosító piaci szereplők által az infrastruktúra, a hajók és a platformok tudományos, környezeti, biztonsági és védelmi célú használatának maximalizálása érdekében.
Igényekre szabott megoldások és új technológiák kifejlesztése a tengeri megújuló energia hasznosítása, valamint az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében.
A tudás- és technológiatranszferrel összefüggő kapacitásépítés fejlesztése.
A Földközi-tenger nyugati térségének déli partvidékéről érkező partnerek és érdekelt felek felkérést kapnak, hogy csatlakozzanak a BLUEMED kezdeményezésheza méretgazdaságosság elérése és a két partvidéket egyesítő, a kutatás és az ipar közötti partnerségek előmozdítása céljából.
Lehetséges finanszírozási források: Uniós Horizont 2020, nemzeti alapok, ETHA, ERFA, ENI, LIFE, Éghajlat-változási Alap.
2.2. Tengeri klaszterek kialakítása
Fellépések:
A kék gazdaságban tevékenységet folytató közép-, kis- és mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása (nemzeti tengeri klasztereken, inkubátorházakon, készülékeken, üzleti angyalok által kínált szolgáltatásokon és személyre szabott pénzügyi eszközökön keresztül).
Hatékony hálózat kialakításának előmozdítása a térség tengeri klaszterei számára.
A tengeri erőforrásokon és technológiákon alapuló regionális klaszterek létrehozása a megújuló energia, a jólét és az aktív időskor területén.
A tengeri klaszterek egyértelműen hozzájárulnak az innováció, a foglalkoztatás és a növekedés megteremtéséhez. Kulcsfontosságú szerepet játszanak az olyan gazdasági tevékenységek kritikus tömegének megteremtésében, amelyek jelenleg nem vonzóak a magánbefektetők számára.
Lehetséges finanszírozási források: ETHA, COSME, ENI, ERFA, nemzeti források, Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA).
2.3. Készségfejlesztés és a készségek terjesztése
A tengerészeti képzési és oktatási intézmények több lehetséges módját is meghatározták a tengerészeti ágazat igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő iránti kereslet és kínálat közötti egyensúly jelenlegi hiányának megszüntetésére, valamint az együttműködés fokozására.
Fellépések:
Az innovatív tengerészeti készségek fejlesztésének előmozdítása a kereslet és kínálat összehangolását célzó stratégiai intézkedések révén.
A tengeri, kikötői és logisztikai intézetek és akadémiák közötti hálózatépítés és információcsere előmozdítása.
Tájékoztatás a tengerhez kapcsolódó szakmákról és azok vonzerejéről a fiatalok számára.
A multimodális árufuvarozási szolgáltatásokkal, ellátási láncokkal és infrastruktúrával kapcsolatos munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása.
A meglévő készségek és funkciók harmonizálása a térségi migrációval kapcsolatos kérdések kezelése és a hatékonyabb körkörös migráció előmozdítása érdekében.
Lehetséges finanszírozási források: ETHA, A kék növekedésre irányuló FAO-kezdeményezés, Európai Szociális Alap (ESZA), ENI, ERASMUS+, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), nemzeti források.
2.4. Fenntartható fogyasztás és termelés (tengeri közlekedés, kikötők, tengeri és tengerparti turizmus, tengeri akvakultúra)
A tengeri és szárazföldi tevékenységek, valamint a partvonal fokozatos urbanizációja nyomást gyakorolnak a részvízgyűjtő terület tengeri és parti menti ökoszisztémáira, és befolyásolhatják az olyan ágazatok hosszú távú fenntarthatóságát, mint a tengeri akvakultúra, valamint a tengeri és tengerparti turizmus. Ez a prioritás ösztönözni fogja a térségben a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terv végrehajtását, valamint az intelligensebb és környezetbarátabb mobilitásra, a fenntartható turizmusra és a fenntartható akvakultúra-gyakorlatokra való áttérést.
Fellépések:
Fenntartható fogyasztási és termelési modellek és gyakorlatok végrehajtása; tiszta energiaforrások felhasználásának támogatása a tengervíz-sótalanítás terén; energiahatékonyság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ösztönzése a tengerparti városokban.
A zöld hajózás és az alternatív üzemanyag vételezésére szolgáló kikötői infrastruktúra előmozdítása; a kikötői infrastruktúra, az interfészek és az eljárások/műveletek optimalizálása; a transzeurópai közlekedési hálózat, a tengeri gyorsforgalmi utak és a kapcsolódó kikötői összeköttetések továbbfejlesztése.
Új, tematikus turisztikai termékek és szolgáltatások kifejlesztése, beleértve a következőket:
–természeti, kulturális és történelmi útvonalak, vízi és/vagy tengerhajózási turizmus, fenntartható kikötőmedencék, horgászturizmus és hobbihorgászat,
–környezetbarát mesterséges zátonyok építése,
–a tengeri és a szárazföldi vonzó célpontok összekapcsolása (étkezés, kultúra, sport stb.).
A fenntartható tengeri akvakultúrára vonatkozó, országokon átívelő közös műszaki szabványok kidolgozása, az ágazat diverzifikálása és a kapacitás kiépítése.
Lehetséges finanszírozási források: ETHA, COSME, CEF, LIFE, ENI, ERFA, uniós Horizont 2020, nemzeti alapok, a kék növekedésre irányuló FAO-kezdeményezés, Beruházási Projektek Európai Portálja, ESBA, EFFA.
Célkitűzések a 2. cél esetében
–A nyugat-mediterrán országok felvétele a BLUEMED kezdeményezésbe és a stratégiai kutatási menetrendbe 2017-re,
–az ökotanúsítvánnyal rendelkező kikötők és kikötőmedencék számának 25 %-os növekedése 2022-re,
–a fenntartható akvakultúra-termelés értékének 20 %-kal való növelése 2022-re,
–a főszezonon kívül érkező turisták számának 20 %-os növelése 2022-re.
3.3. 3. cél – A tengerek jobb irányítása
Az egészséges tengeri és tengerparti ökoszisztémák elérése a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása során olyan szilárd intézményi, jogi és technikai keretet igényel, amely képes egyensúlyt teremteni a korlátozott természeti erőforrások és tér iránti kereslettel szemben.
Prioritások:
3.1. Területrendezés és partiövezet-gazdálkodás
Fellépések:
A tengeri és tengerparti területek helyi szereplők általi irányításának javítása, valamint a tengeri területrendezésről szóló irányelv és az ICZM-jegyzőkönyv megfelelő és összehangolt végrehajtásának biztosítása, ideértve az ökoszisztéma-alapú megközelítést is.
A szárazföld és a tenger közötti kölcsönhatások ismeretének javítása, valamint környezetbarát tervezési megoldások kidolgozása a tengerek és tengerpartok jó környezeti állapota érdekében.
A tengeri létesítmények számára megfelelő helyek kiválasztására, valamint a térség energetikai és környezetvédelmi követelményeinek teljesítésére irányuló eszközök kifejlesztése.
A tengeri területrendezésről és a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelvek, valamint a tengerparti övezetek integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyv (ICZM-jegyzőkönyv) végrehajtása során törekedni kell a következetességre.
Lehetséges finanszírozási források: ETHA, ERFA, ENI, uniós Horizont 2020, nemzeti alapok.
3.2. A tengerrel és tengerhasznosítással kapcsolatos tudás
Fellépések:
Az adatgyűjtésnek, a karbantartásnak és a tárolásnak a meglévő eszközök, adatbázisok és projektek (nevezetesen az európai tengeri megfigyelési és adathálózaton – EMODNET, az Unió a Mediterrán Térségért Titkársága által működtetett virtuális tudásközponton és a Horizont 2020 projekteken) révén történő előmozdítása, valamint földrajzi és tematikus hatókörük kiterjesztése az egész térségre.
az erózióval és a part menti kockázatokkal kapcsolatos információk tárolása és frissítése; a tengerparti megfigyelési rendszerek összehangolása és bővítése a részvízgyűjtő terület szintjén, valamint az emberi tevékenységek hatásainak értékelésére szolgáló közös eszközök kidolgozása.
Személyzet nélküli autonóm járművek és a kapcsolódó víz alatti infrastruktúra kifejlesztése.
Kapacitásépítés a tengerügyek területén.
A tényeken alapuló politikai döntéshozatal megköveteli, hogy összehangolt és naprakész tengeri és tengerhasznosítási adatok álljanak rendelkezésre olyan területekről, mint a beruházások, a bruttó hozzáadott érték, a foglalkoztatás, a hulladékképződés és a hulladék ártalmatlanítása, a batimetria, a vízminőség és a környezeti megfigyelés. A szükséges adatok gyakran vagy nem vagy csak néhány ország számára állnak rendelkezésre.
Lehetséges finanszírozási források: ETHA, ENI, ERFA, LIFE, uniós Horizont 2020, nemzeti források, Éghajlat-változási Alap.
3.3. Biológiai sokféleség és a tengeri élőhelyek megőrzése
Fellépések:
A légköri, szárazföldi és tengeri terhelések, valamint az ökoszisztémákat és az emberi egészséget egyaránt fenyegető kockázatok értékelése.
A védett tengeri területek létrehozásának és irányításának segítése, a tengeri hulladék csökkentése, a ballasztvíz kezelése és a zajszennyezés nyomon követése.
Az invazív idegen fajok és az invázió útvonalainak, valamint a tengeri ökoszisztémák szerkezetének és működésének azonosítására képes helyi kapacitások megerősítése.
A térségben a tengeri környezettel, a biológiai sokféleséggel és a környezetvédelmet előmozdító önkéntességgel kapcsolatos tájékozottság növelését célzó kampányok támogatása.
A szennyezés, az eutrofizáció, a tengeri és a part menti élőhelyek pusztulása, a vadon élő állatok migrációs útvonalának megzavarása, a tengerparti dinamika változásai, a tengeri hulladék és a zaj veszélyezteti a térség biológiai sokféleségét. Az országok támogatást fognak kapni az olyan közösen elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló erőfeszítéseik meghozatalában, mint például a barcelonai egyezmény, beleértve annak a földközi-tengeri térségre vonatkozó, tengeri hulladékról szóló regionális cselekvési tervét és a biológiai sokféleségről szóló egyezményt.
Lehetséges finanszírozási források: LIFE, ERFA, ENI, ETHA, uniós Horizont 2020, nemzeti alapok.
3.4. Fenntartható halászat és a tengerparti közösségek fejlesztése
Az intézkedések jelenleg széttagoltak a két partvidék mentén, ezért a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságnak a földközi-tengeri és a fekete-tengeri halászat fenntarthatóságát célzó félidős stratégiája (2017–2020) végrehajtása keretében fokozottabb regionális koordinációra és együttműködésre fog sor kerülni. Ez azt is biztosítani fogja, hogy a közös halászati politika végrehajtása következetesebb legyen a részvízgyűjtők szintjén.
Fellépések:
A kisüzemi halászat és a tengerparti közösségek fenntartható fejlődésének elősegítése a térség azon képességének növelése révén, hogy a halállományok kezeléséről többéves halászati tervek, technikai intézkedések, területi tilalmak és egyéb konkrét állományvédelmi intézkedések útján gondoskodjon.
A térség azon képességének ösztönzése, hogy biztosítsa a megfelelő adatgyűjtést, a rendszeres tudományos értékelést és az ellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozó megfelelő jogi keretet.
Helyi technikai csoportok létrehozása az egyes konkrét lehetőségek és veszélyek elemzése, valamint közös intézkedések és beavatkozási módszerek meghatározása céljából.
A halászati termékek forgalmazásával kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztése, azok hozzáadott értékének növelése és a tengerparti közösségek gazdasági tevékenységeinek diverzifikálása (alulról építkező megközelítések, például a közösségvezérelt helyi fejlesztés révén is).
Lehetséges finanszírozási források: ETHA, ENI, a kék növekedésre irányuló FAO-kezdeményezés, GFCM.
Célkitűzések a 3. cél esetében
–2021-re a nemzeti joghatóság alá tartozó vizek 100 %-a és a tengerparti területek 100 %-a a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás, valamint ezek végrehajtási mechanizmusainak a hatálya alá kerül a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás, illetve végrehajtási mechanizmusaik hatálya alá kerüljön,
–2020-ra a tengerparti és tengeri területek legalább 10 %-a a tengeri védett területek és más hatékony, területalapú védelmi intézkedések hatálya alá kerüljön,
–2024-re a tengerpartokon 20 %-kal csökkenjen a tengeri hulladék mennyisége,
–2020-ra a dél-mediterrán országok váljanak az EMODNET hálózat részévé,
–2020-ra minden állam megfelelő jogi kerettel, valamint emberi és technikai kapacitással rendelkezzen ahhoz, hogy teljesíteni tudja a rá mint lobogó szerinti, parti és kikötő szerinti államra háruló, halászattal kapcsolatos ellenőrzési és vizsgálati feladatokat,
–2020-ra a kulcsfontosságú földközi-tengeri állományok 24 100 %-át megfelelő adatgyűjtésnek, rendszeres tudományos értékelésnek kell alávetni, valamint többéves halászati terv keretében kell velük gazdálkodni.
4. Irányítás és végrehajtás
4.1. Koordináció
A politikai koordináció az Unió a Mediterrán Térségért meglévő mechanizmusai és folyamatai, többek között a vezető tisztviselők megbeszélései és a miniszteri találkozók révén biztosított. Az operatív koordináció az Unió a Mediterrán Térségért kék gazdasággal foglalkozó munkacsoportjához kapcsolódó WestMED munkacsoport révén biztosított, és részét képezik az illetékes minisztériumokat, az Európai Bizottságot és az Unió a Mediterrán Térségért Titkárságát képviselő országos irányítási központok. A meglévő földközi-tengeri regionális szervezetek képviselői is felkérést kaphatnak, hogy csatlakozzanak a munkacsoporthoz.
4.2. Végrehajtás és jelentéstétel
A kezdeményezés csak több kulcsfontosságú feltétel teljesülése esetén valósulhat meg:
–miniszteri jóváhagyás annak tudomásul vétele érdekében, hogy a kezdeményezés számos szakpolitikát, minisztériumot és kormányzati szintet érint. Az országoknak prioritásokat kell meghatározniuk, felelősséget kell vállalniuk és el kell köteleződniük, a szakpolitikákat és az alapokat országos szinten össze kell hangolniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a döntéshozók és a szakpolitikák végrehajtói valamennyi közigazgatási szinten rendelkezzenek a megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal,
–a Bizottságnak gondoskodnia kell uniós szintű stratégiai megközelítésről, ideértve a meglévő uniós kezdeményezésekkel való összhangot is,
–a kormányoknak gondoskodniuk kell a nyomon követésről, jelentést kell tenniük a munkacsoportnak, értékelniük kell az ország által elért eredményeket és iránymutatást kell adniuk a végrehajtáshoz,
–a meglévő regionális szervezetek munkájával való összehangolás biztosítása az Unió a Mediterrán Térségért Titkárságának feladata,
–be kell vonni a fő érdekelt feleket: a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat – az irányító hatóságokat is beleértve –, a gazdasági és társadalmi szereplőket, a polgárokat, a tudományos intézményeket és a nem kormányzati szervezeteket. A nyilvános rendezvények szintén elő fogják mozdítani a részvételt (például az éves fórumok, az üzleti vállalkozások közötti rendezvények, valamint a befektetők meggyőzését szolgáló bemutatók (investors pitch) és speed-funding események),
–az országok és munkacsoportok célirányos segítségnyújtási mechanizmus keretében kapnak támogatást; a támogatásnak ki kell terjednie az érdekeltek bevonására és a közöttük kialakítandó partnerségre, valamint minden olyan adat összegyűjtésére, amely szükséges lehet referenciaszintek megállapításához, a nyomon követéshez vagy az elért eredményekről szóló jelentéshez.
5. Kapcsolat az uniós szakpolitikákkal
E kezdeményezés új jogszabályok megalkotása helyett azt tűzi ki célul, hogy a térség szempontjából lényeges szakpolitikák megerősítésével és az uniós jognak való megfelelés ösztönzésével megvalósuljanak az Unió céljai (a következő prioritásokkal összefüggésben: „munkahelyteremtés, növekedés és beruházások”, „energiaunió és éghajlatváltozás”, „migráció”, „erősebb globális szereplő”).
A hangsúly a finanszírozási eszközök és egy valóban integrált megközelítés jobb összehangolásán van, amely összeköt különböző szakpolitikai ágakat és szorosan összekapcsolja az olyan uniós szakpolitikákat és kezdeményezéseket, mint a tengerpolitika, a közös halászati politika, a kohéziós politika, a környezetvédelem, a tengeri és tengerparti politikák, az uniós kül- és biztonságpolitikára vonatkozó átfogó stratégia, a határellenőrzéssel és a parti őrséggel kapcsolatos csomag, a kék növekedésre vonatkozó stratégia és a tengerhajózási biztonsági stratégia, a MEDFISH 4EVER, a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a hetedik környezetvédelmi cselekvési program, a K+F keretprogramok, valamint a „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” 25 és a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás” 26 című közlemények.
6. Tágabb összefüggések
Fontos az összhang a mediterrán térséget felölelő programokkal 27 és kezdeményezésekkel, továbbá a szomszédos térségre vonatkozó atlanti cselekvési tervvel és az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiával, valamint a BLUEMED és a PRIMA 28 kezdeményezéssel. Az INTERACT program e tekintetben – hatáskörén belül – segítséget tud nyújtani.
A kezdeményezésnek összhangban kell lennie a meglévő jogszabályokkal is. Szinergiákra kell törekedni az Unió a Mediterrán Térségért folyamattal, az 5 + 5 fórummal, a földközi-tengeri térségre vonatkozó regionális közlekedési cselekvési tervvel, a transzmediterrán közlekedési hálózattal, valamint a barcelonai egyezmény vagy a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság által biztosított tágabb keretekkel.
A kezdeményezés által támogatott projektek a fenntartható ötletek bemutatása, valamint a munkahelyteremtés és a növekedés révén átterjedhetnek a földközi-tengeri térség más részeire is, és így a kezdeményezés a medence fenntartható növekedésének kapujává válhat.
7. Következtetés
A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy támogassa ezt a közleményt. A Bizottság továbbá felkéri a Régiók Európai Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt e kezdeményezésről.
A Bizottság az egyes országok jelentései alapján 2022-ig jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a kezdeményezés végrehajtásáról.
http://www.mapamed.org (2016. április).
http://www.fao.org/3/a-i5496e.pdf ( FAO 2016).
http://ec.europa.eu/europeaid/news-and-events/state-union-2016-european-external-investment-plan_en .
http://ufmsecretariat.org/wp-content/uploads/2015/11/2015-11-17-declaration-on-blue-economy_en.pdf
COM(2014) 284 és COM(2016) 805.
JOIN(2016) 49.
http://www.europarl.europa.eu/EPRS/EPRS-AaG-565905-Recent-Migration-flows-to-the-EU-FINAL.pdf .
A cselekvési tervet az euromediterrán közlekedési fórum 2015 márciusában fogadta el.
Az (EU) 2016/1624, az (EU) 2016/1625 és az (EU) 2016/1626 rendelet.
Ez összhangban lesz az európai biogazdasági stratégiával, és kapcsolódni fog a Nemzetközi Biogazdasági Fórumhoz.
COM(2014) 86.
A fajok sokfélesége a Földközi-tenger térségében keletről nyugatra növekszik: az ismert fajok 43 %-a a Földközi-tenger keleti térségében, 49 %-a az Adriai-tengeren, 87 %-a pedig a Földközi-tenger nyugati részén található.
A 2012 és 2014 közötti időszakban értékelt 48 állomány közül 44 esetében tekintették úgy, hogy az állomány kívül esik a biztonságos biológiai határértékeken. (forrás: Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság és Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság).
http://www.mapamed.org (2016. április).
Meghatározása a biológiai sokféleségre vonatkozó 11. aicsi célkitűzés keretében, elfogadása pedig a 14.5. fenntartható fejlesztési cél keretében történt.
2015. évi MEDTRENDS jelentés: http://d2ouvy59p0dg6k.cloudfront.net/downloads/medtrends_regional_report.pdf .
A cselekvési tervet rendszeres időközönként felülvizsgálják és a felmerülő új igényeknek megfelelően frissítik.
Ciprus, Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovénia és Spanyolország által közösen kialakított kutatási és innovációs kezdeményezés a földközi-tengeri térség kék munkahelyeinek és kék növekedésének előmozdítására.
http://www.fao.org/fileadmin/user_upload/faoweb/GFCM/News/Mid-term_strategy-e.pdf .
COM(2011) 200.
JOIN(2016) 49.
Például: A Mediterrán program és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz határon átnyúló együttműködési programja, a Földközi-tengeri medencére vonatkozó program.
A földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség.