EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.1.25.

COM(2017) 42 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről

1.EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG – A KÜLSŐ HATÁROK MEGERŐSÍTETT VÉDELMÉNEK KIALAKÍTÁSA

Az Európai Unió külső határainak – többek között az Európai Határ- és Parti Őrség révén történő – védelme az egyik alapvető pillére az átfogó európai migrációs politikának, amelyet az Európai Unió az európai migrációs stratégiában azonosított azonnali, valamint közép- és hosszú távú kihívások kezelése érdekében hív életre 1 .

Az Európai Határ- és Parti Őrség az integrált határigazgatás koncepcióját és elveit követi, és a közös felelősség szellemében összekapcsolja az erőteljes európai határvédelmi ügynökséget a tagállamok határőrizeti hatóságaival, beleértve a parti őrségeket, amennyiben azok határellenőrzési feladatokat látnak el. E cél eléréséhez alapvetően fontos a tagállamok elsődleges szerepe és hatásköre a tekintetben, hogy a több mint 100 000 határ- és parti őrből álló, meglévő saját kapacitásaikra támaszkodva megerősítsék a külső határ ellenőrzését 2 .

Az EU külső határigazgatásának és -biztonságának megerősítése tekintetében további ígéretes biztosítékokat jelent, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség január elején – mindössze három hónappal az új rendelet 3 hatálybalépését követően – megkezdte tevékenységét és eszközeinek telepítését.

E jelentés számba veszi, hogy három hónap alatt milyen eredmények születtek a kiemelt területeken, és meghatározza az annak biztosításához szükséges következő lépéseket, hogy teljes mértékben működőképes és felszerelt Európai Határ- és Parti Őrséget hozzunk létre. Mindez lehetővé teszi az Európai Unió és tagállamai számára, hogy mostantól gyorsan és eredményesen reagáljanak a külső határokon jelentkező migrációs kihívásokra. E jelentés az első azon rendszeres jelentések sorában, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy megfelelő eszközök és válaszintézkedések álljanak rendelkezésre a külső határok védelmének lényeges javítása érdekében.

A külső határok védelme az előfeltétele a belső határok nélküli schengeni térség rendes működésének. Az Európai Határ- és Parti Őrség teljes működőképességének mielőbbi megvalósítása érdekében tett közös erőfeszítés és szerepvállalás a gyakorlatban is kifejezésre juttatja a tagállamok elkötelezettségét a felelősség megosztása és a közös érdekből vállalt szolidaritás kinyilvánítása iránt.

2.AZ UNIÓS FRONTORSZÁGOK FOLYAMATOS, FOKOZOTT OPERATÍV TÁMOGATÁSA

A Frontex kapacitásaira és forrásaira építve az Európai Határ- és Parti Őrség továbbra is biztosítja az igényelt helyszíni támogatást az uniós frontországok határigazgatása terén 4 . Ezt az uniós külső határok különböző szakaszain végzett, rendszeres közös műveletek révén (azaz a Földközi-tenger középső medencéjében a Tritón közös művelet, Görögországban a Poszeidon művelet, a nyugat-balkáni útvonalon pedig rugalmas tevékenységek és fókuszpontok), valamint a visszatérés tagállamokbeli támogatásával valósítja meg.

Az európai határvédelmi csapatok és műszaki eszközök már létező állományaira 5 építve az Ügynökség a mindezidáig nyújtott legjelentősebb operatív támogatást biztosítja az uniós frontországoknak. A felelős nemzeti határőrségek állományának megerősítése céljából az Ügynökség mostanáig az európai határvédelmi csapatok több mint 1550 tagját küldte ki a rendszeres közös műveletek keretében az uniós frontországok külső határaira. Ez például azt jelent, hogy a Görögországba kiküldött állomány létszáma kiegészíti a mintegy 10 000 fős görög határ- és parti őrséget 6 . E csapatok munkáját 24 hajó, 6 légi jármű és helikopter, több mint 80 járőrkocsi és 13 hőkamerás jármű segíti.

Ez a kombinált kiküldetés az uniós tagállamok polgári missziókra szánt erőforrásainak legjelentősebb összevonását jelenti, amely a felelős tagállam által kiküldött nemzeti határőrök létszámát egészíti ki:

760 tisztviselő került kiküldésre Görögországba, köztük a Görögország és Törökország szárazföldi határára és az égei-tengeri szigetekre kiküldött szakértők, akik elősegítik a határellenőrzést, az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció és az EU–Törökország nyilatkozat megvalósítását (2016-ban az Ügynökség 908 migráns törökországi visszafogadásában segítette Görögországot);

600 tisztviselő került kiküldésre Olaszországba és Földközi-tenger középső medencéjében zajló műveletekhez, beleértve a kiküldött eszközök legénységét, és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció megvalósítását segítő szakértőket;

130 tisztviselő került kiküldésre Bulgáriába a szárazföldi határ ellenőrzésének elősegítése, továbbá a szabálytalan továbbutazások megakadályozása céljából;

Jelenleg mintegy 70 kiküldött tisztviselő állomásozik más tagállamokban a nyugat-balkáni régióbeli határigazgatás elősegítése érdekében.

Ezenfelül Görögországgal együttműködve előkészületek folynak az európai határvédelmi csapatoknak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Albániával közös szárazföldi határra való kiküldése céljából, annak érdekében, hogy erősítsék a határőrizetet és megakadályozzák a szabálytalan továbbutazásokat, továbbá hogy még jobban megszilárdítsák a nyugat-balkáni útvonal kihívásaira történő uniós reagálást. A művelet várhatóan február elején veszi kezdetét.

Az említett kiküldések ellenére a folyamatban lévő műveletek az emberi erőforrások és a műszaki eszközök tekintetében egyaránt folyamatosan hiányokkal küzdenek, amelyeket meg kell szüntetni annak érdekében, hogy lényeges javulás következzen be a külső határok védelme terén.

A következő lépések:

A tagállamok feladata:

Gondoskodnak arról, hogy az elfogadott forrásokat mindig az Európai Határ- és Parti Őrség rendelkezésére bocsássák a folyamatban lévő műveletek és a kötelező állományok céljára.

Biztosítják a következő forrásokat a most feltárt hiányok alapján:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

A kötelező állományok zavartalan és hatékony működése érdekében havonta tájékoztatja a tagállamokat a szükséges forrásokról a külső határokon fennálló helyzet folyamatos figyelemmel kísérése alapján.

3.A KIEMELT TERÜLETEKEN ELÉRT EREDMÉNYEK

A tagállamok a 2016. áprilisi Bel- és Igazságügyi Tanácson az alábbi öt kiemelt területet azonosították és hagyták jóvá az Ügynökség gyors működésbe helyezése céljából:

1.az erőforrások kötelező összevonásának megvalósítása az Ügynökség gyorsreagálási képességének fokozása céljából;

2.megelőző sebezhetőségi elemzés végzése a közös módszertan alapján;

3.a visszatérési tevékenység támogatásának fokozása;

4.panaszkezelési mechanizmus létrehozása, valamint

5.a kiemelt harmadik országokkal folytatott operatív együttműködés javításának előkészítése az Ügynökség operatív tevékenységének harmadik országokra való kiterjesztésével összefüggésben a jogállásról szóló megállapodás új mintájának megszövegezése révén.

3.1.    Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gyorsreagálási képességének megerősítése, beleértve az erőforrások kötelező összevonását

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletnek az volt az egyik jelentős vívmánya, hogy az EU gyors reagálásra való képessége érdekében jelentősen megerősítette az Ügynökség azon gyorsreagálási képességét, hogy a folyamatban lévő közös műveletek mellett gyorsreagálási határvédelmi műveleteket 7 hajtson végre. Ezért az emberi és műszaki erőforrások kötelező összevonásával két célzott gyorsreagálású állományt hoztak létre:

A gyorsreagálású állomány célja, hogy határőrökből és más releváns személyzetből álló 1500 fős készenléti alakulatot bocsássanak az Ügynökség azonnali rendelkezésére, lehetővé téve számára, hogy gyorsreagálási határvédelmi műveleteket hajtson végre. Azt követően, hogy az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam megállapodott a műveleti tervről, minden tagállamnak öt munkanapon belül ki kell küldenie az állományban szereplő határőröket. Az állományt 14 speciális profilnak megfelelően szervezték meg, és többek között tartalmaznia kell 467 határőrizeti tisztviselőt, 458 regisztrálási és ujjnyomatszkennelési szakértőt, 97 fejlett okmányellenőrzést végző tisztviselőt, valamint 137 nemzeti előszűrési szakértőt.

A gyorsreagálású eszközállomány azokból az eszközökből áll, amelyeket 10 munkanapon belül ki kell küldeni azt követően, hogy az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam megállapodást kötött a műveleti tervről, annak érdekében, hogy fedezzék a gyorsreagálási határvédelmi művelet keretén belüli kezdeti szükségleteket.

2016. december 7-e óta mindkét gyorsreagálású állományt létrehozták az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet előírásainak megfelelően. Bár a gyorsreagálású állomány esetében a tagállamok megerősítették több mint 1500 határőr és egyéb tisztviselő rendelkezésre állását, az igazgatótanács (az Ügynökség döntéshozatalért felelős szerve, amelyben a Bizottság mellett minden tagállam képviselteti magát) által elhatározott darabszámhoz képest továbbra is komoly hiányosságok mutatkoznak a gyorsreagálású eszközállomány rendelkezésére felajánlandó eszközök legtöbb típusa tekintetében, különös tekintettel a tengeri járőrhajókra és a helikopterekre. Jóllehet az Ügynökség saját képességei fedezhetnek bizonyos szükségleteket, a tagállamoknak sürgősen felajánlást kell tenniük a hiányok pótlására, és biztosítaniuk kell minden eszköztípus előírt rendelkezésre állását.

A következő lépések:

A tagállamok feladata:

Február végéig sürgősen felajánlást tesznek a gyorsreagálású eszközállomány hiányainak pótlására annak érdekében, hogy az állomány egész évben teljes kapacitással rendelkezzen.

3.2.    Megelőző sebezhetőségi elemzés végzése a közös módszertan alapján

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet új, hatékony mechanizmust biztosított az Ügynökségnek a tagállami kapacitások sebezhetőségeinek elemzéséhez, valamint – a schengeni értékelési mechanizmust kiegészítve – tovább erősítette a schengeni térség működésének megelőző minőségellenőrzését. A sebezhetőségi elemzés lehetővé teszi az EU és tagállamai számára, hogy felkészültebben nézzenek szembe a külső határokon jelentkező jelenlegi és jövőbeni kihívásokkal. Mindenekelőtt az éves elemzési eljárás biztosítani fogja a migrációs válságokra való közös felkészültséget azáltal, hogy előzetesen azonosítja és kezeli a tagállamok gyengeségeit az eszközök, a személyzet, az IT-rendszer, a vészhelyzeti tervezés és a határigazgatáshoz szükséges infrastruktúra tekintetében, beleértve a területükre esetleg nagyszámban érkező személyek kezelésére vonatkozó kapacitást, így ezek a feltárt hiányosságok nem lesznek hatással a schengeni térség működésére.

A közös sebezhetőségi elemzés 2016 végén elfogadott módszertana egyetlen átfogó elemzési eljárást határoz meg. Az alapfelmérés keretében az Ügynökség évente értékeli valamennyi tagállam képességét a külső határokon jelentkező aktuális kihívások kezelésére, oly módon, hogy objektív kritériumrendszer alapján meghatározott, releváns fenyegetettségi mutatókkal összefüggésben vizsgálja a meglévő kapacitásokat (vagyis az eszközöket, az infrastruktúrát, a személyzetet, a készenléti tervezést).

Az alapfelmérés alapján az Ügynökség évente szimulációs gyakorlatot végez a módszertan szerint kiválasztott tagállamok jövőbeni kihívásokkal szembeni készültségének értékelése céljából. Ezenfelül az Ügynökség a kialakuló fenyegetésekre vonatkozó mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi a külső határokon fennálló helyzet folyamatos ellenőrzését, valamint különleges sebezhetőségi elemzést indíthat el.

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 13. cikkében meghatározott eljárás szerint, az Ügynökség által elvégzett értékelés eredményeként az Ügynökség ügyvezető igazgatója, az érintett tagállammal konzultálva szükség esetén ajánlást tesz, amelyben meghatározza, hogy az érintett tagállamnak milyen intézkedéseket kell hoznia az ilyen azonosított sebezhetőségek egy meghatározott határidőn belüli megszüntetésére.

Az igazgatótanács 2016. november 23–24-i ülésén jóváhagyta a 2017-re vonatkozó tervet. Bár az adatok összegyűjtésével és elemzésével, továbbá az esetleges sebezhetőségek azonosításával kapcsolatos munkateher komoly kihívást jelent az Ügynökség számára, alapvetően fontos, hogy az elfogadott közös módszertannak megfelelően megőrizze a magas ambíciószintet a 2017-es értékelési eljárás végrehajtása folyamán. Az Ügynökség várhatóan alapfelmérést végez a jelenlegi nehézségekről, majd adott esetben szimulációs gyakorlatot is végez, amelyben az összes érintett tagállamot értékeli a jövőbeni kihívásokkal való szembenézésre vonatkozó kapacitásaik tekintetében. Rendkívül lényeges lesz az összes tagállam maradéktalan elkötelezettsége és részvétele, különösen amit az adatgyűjtést illeti.

Létrejött a tagállamok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a Bizottság szakértőiből álló Sebezhetőségértékelési Hálózat, hogy támogatást nyújtson az Ügynökségnek e fontos feladat kivitelezéséhez, és biztosítsa a tagállamok közötti zavartalan információcserét és együttműködést. A hálózat első ülésére 2016. december 12–13-án Varsóban került sor.

2017. január 18-án az alapfelmérés elindítása érdekében az ügynökség megkezdte a tagállamok valamennyi meglévő kapacitására vonatkozó adatgyűjtést, amelyhez a tagállamoknak mintegy 90 000 adatpozíciót kell szolgáltatniuk, az Ügynökségnek pedig elemeznie kell ezeket. E gyűjtött adatok 2017-ben és azt követően alapul és alapvető referenciaként szolgálnak a sebezhetőségi elemzések elvégzéséhez. Annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok adatgyűjtésre és időben történő adatszolgáltatásra irányuló erőfeszítéseit, az Ügynökség ideiglenesen számos alkalmazottat kiküld a kiválasztott tagállamokba, hogy támogatást nyújtsanak azok számára az említett nehéz feladat elvégzéséhez.

A sebezhetőségi elemzési eljárás keretében a szóban forgó munka korai eredményeinek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy kiemelt feladatként orvosolják a feltárt legsürgetőbb sebezhetőségeket. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező hónapok során képesnek kell lenniük arra, hogy reagáljanak a napjainkban jelentkező főbb migrációs kihívásokra.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

Gondoskodik arról, hogy a sebezhetőségi elemzés első eredményei és egyéb információk alapján kiemelt eljárásban azonosítsák a legsürgetőbb sebezhetőségeket.

2017. áprilisig alapfelmérést végez a tagállamokat érő jelenlegi kihívásokról.

2017. április és október között minden olyan tagállam tekintetében elvégzi a jövőbeni kihívásokra vonatkozó szimulációs gyakorlatot, amelyek esetében a módszertan szükségessé teszi azt.

2017. áprilisban létrehozza, majd alkalmazza a kialakuló fenyegetésekre vonatkozó mechanizmust.

A tagállamok feladata:

2017. január végéig nemzeti szintű sebezhetőségi elemzési kapacitást alakítanak ki, és létrehozzák az összes érintett hatóságtól való adatgyűjtésre szolgáló rendszert.

Az Ügynökség kérésének megfelelően 2017. február 17-ig megadják az Ügynökségnek valamennyi szükséges adatot a meglévő kapacitásokra vonatkozóan.

Adott esetben aktívan segítik az Ügynökséget és együttműködnek azzal a szimulációs gyakorlatok lefolytatása során, amelyek célja, hogy 2017. április és október között valamennyi tagállamban elvégezzék a jövőbeni kihívásokkal szembeni kapacitások elemzését.

3.3.    A visszatérés támogatása

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet az Ügynökség kiemelt munkaterületeként határozta meg az irreguláris migránsok visszatérését, lehetővé téve, hogy az Ügynökség komoly mértékben fokozza az irreguláris migránsok visszatéréséért elsődlegesen felelős tagállamok számára nyújtott támogatását. Ez részét képezi a Bizottság arra irányuló ambiciózus erőfeszítéseinek,hogy olyan működési keretet hozzon létre, amely hatékonyabbá teszi az EU visszatérési rendszerét és javítja a visszafogadási együttműködést a harmadik országokkal.

A rendelet jelentősen bővíti az Ügynökség megbízatását, lehetővé téve számára, hogy az önkéntes távozásra és a kitoloncolásra is kiterjedő, átfogó segítséget nyújtson azáltal, hogy megszervezi a visszatérési műveleteket, és elősegíti a harmadik országokkal folytatott konzuli együttműködést az irreguláris migránsok személyazonosságának megállapítása céljából. 2017. január 7. óta a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló három új állomány áll rendelkezésre a műveletek számára. Ezek mostantól európai visszatérési intervenciós csapatokban mozgósíthatók. A tagállamok kérésére az említett csapatok operatív segítséget nyújthatnak a tagállamok visszatéréssel kapcsolatos kapacitásainak bővítéséhez. 22 tagállam 8 járult hozzá ezekhez az állományokhoz, és a szükséges 690 szakértőből 395-öt biztosítottak. A tagállamoknak meg kell szüntetniük ezt a hiányt, és gondoskodniuk kell arról, hogy minden profil megfelelően képviseltetve legyen az állományokban.

Az Ügynökség gyors ütemben fokozza visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeit; 2016-ban rekordszámú, 232 műveletet szervezett és 10 700 migránst küldött vissza, ami négyszeres növekedés 2015-höz képest, amikor 66 művelet során 3565 migránst küldtek vissza; a rendelet január 12-i hatálybalépése óta az Ügynökség 78 visszatérési műveletet szervezet – többet mint 2015-ben az egész év során – 3421 irreguláris migráns visszaküldése céljából. Az Ügynökségnek tovább kell bővítenie segítségnyújtását azáltal, hogy kereskedelmi utasszállító gépekkel segíti a visszatéréseket, és a visszatérési műveletek céljára szolgáló Unión belüli csomópontokat fejleszt ki.

Az Ügynökség továbbá erősítette a tagállamoknak nyújtott támogatást az úgynevezett visszatérést megelőző tevékenységek tekintetében. Ennek keretében személyazonosság megállapítására szolgáló missziókat szervezett Maliból, Gambiából és Nigériából több tagállamba azzal a céllal, hogy megerősítsék az irreguláris migránsok személyazonosságát. Az Ügynökség emellett oly módon segíti Görögországot, hogy előmozdítja a visszatérés megvalósítására irányuló konzuli együttműködést, és kockázatelemzést nyújt a visszatérési műveleteket megelőzően.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások jelentős növekedése tette lehetővé a visszatéréssel kapcsolatos tevékenységének említett fokozását. 2016-ban és 2017-ben egyaránt 66,5 millió EUR-t különítettek el a visszatérési tevékenységeire, szemben a 2015-ös 9,5 millió EUR-val; 2017-ben 52 fős személyi állomány dolgozik majd a visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeken, 2020-ra pedig ez a szám várhatóan eléri a 117 főt.

A Bizottság által bejelentett egyik kulcsintézkedés az integrált visszatérés-kezelési rendszer létrehozása volt, amely arra hivatott, hogy elősegítse operatív szinergiák kiépítését a tagállamok, az Európai Határ- és Parti Őrség, a Bizottság, és az uniós finanszírozású programok, az ERIN (Európai Reintegrációs Hálózat), az Eurint (harmadik országokkal szembeni integrált európai visszatérési megközelítés) és az EURLO (visszatérési összekötő tisztviselők) visszatérésre és visszafogadásra vonatkozó tevékenysége között. Az integrált visszatérés-kezelési rendszer célja, hogy megkönnyítse operatív támogatást nyújtását a tagállamoknak (például a személyazonosság megállapítására szolgáló missziók szervezésével), és elősegítse a bevált módszerek cseréjét.

Első lépésként a Bizottság kifejlesztett egy biztonságos platformot, az uniós integrált visszatérés-kezelési alkalmazást (IRMA) annak érdekében, hogy elősegítse a visszatérési műveletek tervezését, valamint segítséget nyújtson a tagállamoknak és az Ügynökségnek az operatív információk összegyűjtéséhez és megosztásához. Az Európai Visszatérési Összekötő Tisztviselők Hálózata program keretében kilenc európai visszatérési tisztviselőt küldtek ki a visszatérés szempontjából fontos országokba, például Afganisztánba és Etiópiába, hogy visszafogadási kérdésekben támogatást nyújtsanak a tagállamoknak, az új kiküldések tervezése pedig folyamatban van. Az Ügynökség – az uniós programokkal és a Bizottsággal egyetértésben – azoknak az operatív támogatási tevékenységeknek a fokozatos átvételét is megkezdte, amelyet jelenleg az Ügynökség programjai látnak el, ilyen például a tagállamok támogatása személyazonosság megállapítására szolgáló missziók szervezése révén, vagy a bevált módszerek cseréje a harmadik országokkal foglalkozó szakosított munkacsoportokban.

A visszatérések és visszafogadások javítására irányuló tágabb körű Európai Unión belüli vita és tevékenység hasznos lesz a visszatérési műveletek támogatásának fokozására irányuló ügynökségi erőfeszítések szempontjából, és minden bizonnyal erősíti azokat. Az új szükségletek fényében a Bizottság a következő hetekben korszerűsíti a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet a hatékony reagálás gyors biztosítása érdekében. A Bizottság mindenekelőtt a hatályos uniós szabályok alapján megállapítja, hogy a szóban forgó szabályokba foglalt rugalmasság kihasználásával miként érhető el a kiutasítási határozatok végrehajtásának javítása, és egyértelmű útmutatást ad ebben a tekintetben.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

Gondoskodik arról, hogy a visszatéréssel kapcsolatos állományok teljesen felszereltek és működőképesek legyenek.

A lehető legteljesebb mértékben kihasználja új megbízatását azáltal, hogy kidolgozza a visszatérés támogatásának új módjait, különösen kereskedelmi utasszállító járatok keretében.

A tagállamok feladata:

Sürgősen megszüntetik a visszatérési állományok hiányait.

Valós idejű, pontos információkat gyűjtenek a visszatérésekről.

Az ügynökség rendelkezésére bocsátják a megbízatásának gyakorlásához szükséges valamennyi szükséges információt.

A Bizottság:

A következő hetekben a visszatérésre vonatkozó felülvizsgált cselekvési tervet terjeszt elő.

3.4    Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség panaszkezelési mechanizmusának létrehozása

2016. október 6-án az Ügynökség ügyvezető igazgatója az alapjogi tisztviselővel konzultálva panaszkezelési mechanizmust hozott létre, hogy figyelemmel kísérje és biztosítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által végzett tevékenységek során. Az Ügynökség weboldalán hat nyelven (angol, francia, arab, pástú, urdu és tigrinya) tették elérhetővé a panasztételi űrlapot, a panaszok azonban az EU bármely hivatalos nyelvén benyújthatók. 2017. január közepéig csak egy panaszt nyújtottak be az Ügynökséghez.

Továbbá az Ügynökség a tagállami hatóságokból álló hálózatót szándékozik létrehozni, amelynek a megbízatása az Ügynökség alapjogi tisztviselője által továbbított, a tagállami személyi állománnyal szembeni panaszok kezelésére terjedne ki. E hálózat az alapvető jogok tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti szerveket is felöleli majd. Az alapjogi tisztviselők és az említett kapcsolattartó pontok közötti első találkozót 2016. decemberben, Brüsszelben szervezték.

Az Ügynökség uniós finanszírozását kifejezetten annak érdekében növelték évi 500 000 EUR-val, hogy támogatást nyújtsanak a panaszkezelési mechanizmus megvalósításához, és az Ügynökség valamennyi tevékenységében általánosan érvényesítsék az alapvető jogok tiszteletét. Ezenfelül az alapjogi tisztviselőt 2017-ben további személyi állománnyal látják el feladatainak támogatásához.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

kiemelten kezeli és 2017. március végéig elindítja az alapjogi tisztviselő támogatásához szükséges személyzet felvételére irányuló kiválasztási eljárást.

3.5.    A kiemelt harmadik országokkal folytatott operatív együttműködés javításának előkészítése a jogállásról szóló megállapodás új mintájának megszövegezése révén

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet a harmadik országokkal való együttműködés tekintetében is fokozta az Ügynökség szerepét. Az Ügynökség korábban a határigazgatás és a visszatérés terén kétoldalú megállapodásokat hozott létre 18 kiemelt harmadik országgal, például valamennyi nyugat-balkáni országgal és Törökországgal. 2016 áprilisa óta az Ügynökség Törökországba is küldött ki összekötő tisztviselőt .

Az Ügynökség most az új megbízatásának megfelelően felülvizsgálja a meglévő munkamegállapodásokat. Kiegészítő költségvetést és álláshelyeket biztosítottak annak érdekében, hogy az Ügynökség a következő év folyamán további 10 összekötő tisztviselőt küldhessen a kiemelt országokba, kezdve Nigerrel és Szerbiával, ugyanis előreláthatóan az utóbbi országbeli tisztviselő foglalkozik majd az egész nyugat-balkáni régióval.

Korábban ugyanis az Ügynökség nem rendelkezett jogi lehetőséggel arra, hogy harmadik országok területére küldje ki a csapatait. Ez a korlátozás különösen problémásnak bizonyult 2015 folyamán a nyugat-balkáni útvonalon 2015 során érkező migrációs áramlatok kezelése tekintetében. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet most első alkalommal lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy végrehajtási hatáskörrel intézkedéseket végezzen a szomszédos harmadik országok területén, amennyiben az Európai Unió és az érintett harmadik ország erre vonatkozó előzetes megállapodást kötött.

A Bizottság 2016. november 22-én elfogadta az ilyen megállapodások példájául szolgáló, jogállásról szóló megállapodás-mintát. A Bizottság kiválasztott két kiemelt harmadik országot, Szerbiát és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, és jelenleg feltáró megbeszéléseket folyat ilyen megállapodások megkötése céljából. 2017. január 25-én a Bizottság a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadott el a Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal való tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról.

A következő lépések:

A Tanács feladata:

gyorsan felhatalmazást ad a jogállásról szóló megállapodások megkötésére vonatkozó tárgyalások megkezdésére Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

befejezi a munkaerőfelvételt, majd ezt követően 2017. áprilisig és júniusig kiküldi az összekötő tisztviselőket Nigerbe és Szerbiába.

3.6.    Székhely-megállapodás

Az Ügynökség több mint tizenegy éve úgy működik, hogy nincs székhely-megállapodása a fogadó tagállammal. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 57.cikke szerint legkésőbb 2017. április 7-ig meg kell kötni ezt a megállapodást. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet hatálybalépését követően az Ügynökség és Lengyelország újrakezdték a megbeszéléseket e cél elérése érdekében. 2017. január 23-án lezárták a technikai megbeszéléseket.

Következő lépés:

Lengyelország és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

Lengyelország és az Ügynökség 2017. április 7-ig a megfelelő eljárásoknak megfelelően megköti a székhely-megállapodást.

3.7.    A költségvetés és a személyi állomány növelése

Az Ügynökség uniós támogatása 2016. évi 250 millió EUR-ról 2020-ra fokozatosan 320 millió EUR-ra emelkedik, az Ügynökség személyzetének létszáma pedig a 2016-os 400-ról 2020-ra 1000 főre növekszik.

Eredetileg 240 különböző típusú (ideiglenes alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők) további álláshelyet irányoztak elő 2017-re, az Ügynökség 2020-ra teljesítendő 1000 fős végleges létszámának elérésére tett első lépésként. Mivel azonban a lehető leghamarabb biztosítani kell az Ügynökség részére a szükséges személyi állományt, a költségvetési hatóság 2016. december 1-jén hozzájárult az Ügynökség 2016-os létszámtervének módosításához, hogy a 2017-re előirányzott 130 főből 50 ideiglenes alkalmazottat már 2016-ban felvehessen. Időközben az Ügynökség aktívan elindította az 50 előre ütemezett álláshellyel kapcsolatos felvételi eljárásokat. Mindazonáltal további erőfeszítések szükségesek a juttatott erőforrások sürgős felhasználásához.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

2017. március végéig felvételi eljárást indít az elfogadott 2017-es létszámtervben előirányzott valamennyi álláshely tekintetében, különösen a kiemelt területek személyzeti szükségleteinek kezelése céljából.

gondoskodik a kiegészítő finanszírozási források hatékony felhasználásáról, a költségvetési hatóság által jóváhagyott prioritásoknak megfelelően.

4.KÖVETKEZTETÉSEK

Az Európai Határ- és Parti Őrség tevékenységének és eszközeinek kiépítése során eltelt első három hónap azt jelezte, hogy valamennyi érdekelt azon dolgozik, hogy megerősített kapacitás álljon rendelkezésre a külső határok védelméhez. Mindenekelőtt az új kötelező állományok létrehozásával megtették az első lépéseket.

Mostanra megkezdődött a tagállamok sebezhetőségeinek felderítésére és kezelésére szolgáló megelőző mechanizmus eljárása, amely alapvető részét képezi a határvédelem lényeges javítására irányuló ezen új megközelítésnek. A szóban forgó munka korai eredményeinek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy kiemelt feladatként orvosolják a feltárt legsürgetőbb sebezhetőségeket. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező hónapok során képesnek kell lenniük arra, hogy reagáljanak a napjainkban jelentkező főbb migrációs kihívásokra.

Az irreguláris migránsok visszatérésének megvalósítása – a további irreguláris migránstól csökkentésének és az attól való visszatartásnak az eszközeként is – további olyan kiemelt terület, ahol az Ügynökségnek jelentősen növelnie kell támogatását, vállvetve a tagállamok fokozott erőfeszítéseivel. A már elért jó eredményekre építve új eszközöket kell kidolgozni a fokozott visszatérési támogatás biztosításához. A Bizottság a saját részéről a következő hetekben fogja előterjeszteni a visszatérésre vonatkozó felülvizsgált cselekvési tervet.

A Bizottság 2017. március 1-jén ismét beszámol a külső határok megerősítése terén elért eredményekről.

(1)

     COM(2015) 240 final.

(2)

     Ez a becsült adat az európai határőrizeti rendszer létrehozására vonatkozó 2014-es megvalósíthatósági tanulmányhoz gyűjtött adatokon alapul. Az Ügynökség az elkövetkező hónapok során a sebezhetőségi elemzések keretében tovább gyűjti és kiegészíti az ilyen típusú pontos adatokat.

(3)

     Az Európai Határ- és Parti Őrség rekord gyorsasággal jött létre. 2015. december 15-én az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő. 2016. június 22-én politikai megállapodás született, 2016. szeptember 14-én, mindössze kilenc hónappal a javaslat benyújtását követően az Európai Parlament és a Tanács végleg elfogadta az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletet. 2016. október 6-án hatályba lépett az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, 2016. december 7-én, illetve 2017. január 7-én pedig működőképessé váltak a gyorsreagálású és a visszatérési állományok.

(4)

     Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség fokozza a határőrizeti feladatokkal kapcsolatos együttműködést az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel is.

(5)

     A gyorsreagálású állománytól eltérően a létező állományok már az Ügynökség közös műveletek végzésére vonatkozó korábbi megbízatása keretében is működőképesek voltak. Az Ügynökség és a tagállamok előzetesen megállapodtak az állományokhoz nyújtandó tagállami hozzájárulásokról és a kiküldésekről. Utoljára 2016. decemberében határoztak meg hozzájárulásokat az Ügynökség 2017-re előirányzott operatív szükségleteinek fedezése céljából.

(6)

     Az adat az európai határőrizeti rendszer létrehozására vonatkozó 2014-es megvalósíthatósági tanulmányon alapul. 

(7)

     Az éves ciklusonként előre megtervezett közös műveletekkel szemben a gyorsreagálási határvédelmi műveletek célja a külső határokon jelentkező váratlan kihívásokra való reagálás. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 20. cikkének (5) bekezdése szerint az Ügynökség ügyvezető igazgatójának az ilyen kihívásokkal szembesülő tagállam kérésére 2 munkanapon belül kell döntenie a gyorsreagálási határvédelmi művelet elindításáról, és a döntésétől számított három munkanapon belül meg kell állapodni a fogadó tagállammal a kiküldetés műveleti tervéről. Továbbá az ilyen gyorsreagálási határvédelmi művelet kezdeti pénzügyi szükségletek fedezése céljából az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség köteles évente 4% tartalékot képezni a működési költségvetésén belül.

(8)

     A 2017.01.12-i állapot.