EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.1.26.
COM(2017) 33 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról
1.Bevezetés
A körforgásos gazdaságról szóló csomag, amelyet a Bizottság 2015. december 2-án fogadott el, komoly lendületet adott a körforgásos gazdaságra való átmenetnek az Unióban. A csomag jogalkotási javaslatokat tartalmazott a hulladékok kezeléséről, és a hulladéklerakás csökkentése, valamint az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás növelése tekintetében hosszú távra szóló célértékeket határozott meg. A zárt láncú termékéletciklus megvalósítása érdekében a csomag emellett egy cselekvési tervet is felvázolt, amelynek célja, hogy az értéklánc minden egyes állomásán támogassa a körforgásos gazdaságot – a termeléstől a fogyasztásig, a javítástól a gyártásig, beleértve a hulladékgazdálkodást és a gazdaságba visszaforgatott másodnyersanyagokat. A Bizottság elkötelezte magát, hogy jelenlegi megbízatása keretében valósítja meg a részletes cselekvési listát.
A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság felé való átmenet fontos előnyöket tartogat Európa és polgárai számára. Lényeges részét képezi azon erőfeszítéseinknek, amelyek célja az európai gazdaság korszerűsítése és átalakítása – az elmozdulás egy fenntarthatóbb gazdaság irányába. A körforgásos gazdaság kiteljesítését fontos üzleti érdekek is motiválják: általa a vállalkozások jelentős gazdasági haszonra tehetnek szert, és versenyképesebbé válhatnak. A körforgásos gazdaság jelentős mértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz, és számottevő környezeti előnyökkel jár. Helyben teremt munkahelyeket, és új lehetőségeket biztosít a társadalmi integráció növelésére. Szorosan összefügg más uniós prioritásokkal, így a foglalkoztatás és a növekedés élénkítésével, a beruházások növelésével, a szociális menetrend megvalósításával és az ipar innovativitásának növelésével.
Tágabb hatásait tekintve a körforgásos gazdaság elősegíti az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Következésképpen a körforgásos gazdaság és az EU éghajlat-politikai és energiapolitikai céljai, illetve a nemrégiben elfogadott „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű bizottsági csomag 1 között jelentős szinergiák vannak. A körforgásos gazdaság mindemellett a fenntarthatóság tekintetében vállalt, az „Európa fenntartható jövője: a következő lépések” című közleményben 2 körvonalazott uniós kötelezettségek teljesítését, valamint különösen a fenntartható fogyasztási és termelési mintákra vonatkozó 12. fenntartható fejlesztési cél elérését is elősegíti. A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv teljesítése mindezek következtében a Bizottság egyértelmű prioritása.
E jelentés célja, hogy teljes körű áttekintést nyújtson az uniós cselekvési terv 2015. decemberi elfogadása óta megvalósított fellépésekről, és meghatározza a 2017 során teljesítendő legfontosabb feladatokat. Ez idáig az élelmiszer-hulladékok, a környezettudatos tervezés, a szerves trágya, a fogyasztási cikkekre vonatkozó garanciák, az innováció és a beruházások területén került sor lényeges intézkedésekre. Ezzel párhuzamosan a körforgásos gazdasággal kapcsolatos elvek fokozatosan beépülnek a legjobb ipari gyakorlatokba és a zöld közbeszerzésbe, illetve azok a kohéziós politikai alapok felhasználása során és az új építőipari és vízügyi kezdeményezések esetében is mind fontosabb szempontot képviselnek.
Az uniós cselekvési terv kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a „körforgásos gazdaság” elképzelése beépült a köztudatba, ami egy hosszúnak ígérkező út első lépése. A Bizottság a továbbiakban is elkötelezetten síkra száll a cselekvési terv megvalósítása és a körforgásos gazdaság különböző szakpolitikai területeket érintő kezdeményezéseken keresztül történő előmozdítása mellett. Ezt a kötelezettségvállalást az is tükrözi, hogy a konkrét projektek számára egyre több finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre.
A körforgásos gazdaságba történő sikeres átmenet biztosításához mindazonáltal többfrontos erőfeszítésre van szükség, és az nem valósítható meg pusztán a Bizottság által előterjesztett cselekvési tervben megfogalmazottak teljesítése révén. Úgy az állami, mint a magánszektorban számos szereplő tesz lépéseket hasonló irányba – erről tanúskodik például az a tény, hogy egyre több uniós tagállamban és régióban dolgoznak ki stratégiákat a körforgásos gazdaság megvalósítására.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv elfogadása óta a Bizottság által végrehajtott intézkedések körébe több jogalkotási javaslat tartozik. Ezek mindenekelőtt a hulladékra vonatkoznak, és egyértelmű célértékeket állapítanak meg a hulladékok újrafeldolgozása tekintetében, továbbá a hulladékképződés megelőzését és a hulladék újrafeldolgozását célzó, ambiciózus, hosszú távra szóló tervet határoznak meg. A Bizottság emellett javaslatot terjesztett elő az áruk internetes értékesítése tárgyában (ez a fogyasztók számára biztosított garanciális feltételeket erősítené meg), az újrafeldolgozott tápanyagokat tartalmazó trágyákra vonatkozóan és (e jelentés elfogadásával egy időben) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való használatának korlátozásáról. Annak érdekében, hogy minél gyorsabban megvalósulhasson a körforgásos gazdaságra való áttérés, a társjogalkotóknak késedelem nélkül meg kell kezdeniük az e javaslatok elfogadását célzó munkát.
Ezen belül is a legfontosabb, hogy még az idén mielőbb elfogadásra kerüljön a hulladékra vonatkozó jogalkotási csomag: ez EU-szerte döntő lökést adhat az újrafeldolgozás mértékét és minőségét növelő beruházásoknak. A Bizottság ezért felhívja mindkét intézményt arra, hogy 2017 végéig állapodjanak meg a csomagról, összhangban az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által aláírt, e javaslatok számára elsőbbségi kezelést előirányzó közös nyilatkozatban 3 foglaltakkal.
2.A cselekvési terv elfogadása óta teljesített legfontosabb feladatok
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben tett kötelezettségvállalások nyomán a Bizottság 2016-ban egy sor kezdeményezést terjesztett elő a körkörös gazdaság támogatása tárgyában. Ezek a kezdeményezések a teljes értékláncot lefedik, a termeléstől a fogyasztásig, a hulladékgazdálkodásig és a másodnyersanyagok használatáig. Az alábbiakban időrendi sorrendben tekintjük át e kezdeményezéseket.
Jogalkotási javaslat az áruk internetes értékesítéséről (2015. december)
A cselekvési terv elfogadását követő első bizottsági intézkedés a fogyasztási cikkekhez kapcsolódó jogi biztosítékokra vonatkozott. A Bizottság 2015. december 9-én fogadta el az áruk internetes értékesítéséről szóló jogalkotási javaslatot 4 . A javaslat célja a fogyasztók hibás termékekkel szembeni hatékonyabb védelmét biztosító jogi garanciák megerősítése, és a termékek tartósságának és javíthatóságának fokozása. A javaslat következésképpen igyekszik megakadályozni a termékek gyors elhasználódását, ezáltal járulván jelentős mértékben hozzá a körforgásos gazdaság megerősítéséhez.
A javaslat értelmében az interneten értékesített hibás termék esetében a kiszállítás idejétől számított első két éven belül az eladó kötelessége bizonyítani, hogy az értékesítéskor a termék nem volt hibás. A jelenlegi szabályok szerint a bizonyítás terhe csak az első hat hónapban hárul az eladóra. E változás nyomán a fogyasztók könnyebben érvényesíthetik jogaikat, a gyártóknak pedig fokozottabban érdekük lesz, hogy jobb minőségű és tartósabb termékeket állítsanak elő.
A javaslat emellett kétéves jótállási időről rendelkezik a használt cikkek esetében is, és teljes mértékben harmonizálja a jogorvoslati hierarchiát, előrébb sorolva abban az áruk javítását.
Jogalkotási javaslat a termésnövelő termékekről (2016. március)
2016. március 17-én a Bizottság rendeletjavaslatot 5 terjesztett elő abból a célból, hogy megteremtse a másnyersanyagokból (és különösen újrafeldolgozott tápanyagokból) készült trágyafajták valóban egységes piacát, ezáltal gazdasági lehetőségekké transzformálva egyes hulladékgazdálkodási problémákat.
A javasolt szabályok csökkentik a termésnövelő termékek ágazatának függőségét azon kritikus fontosságú, elsődleges nyersanyagok – például a foszfát – importjától, amelyek hazai szerves hulladékokból is visszanyerhetők. A rendeletjavaslat a CE-jelöléssel ellátott valamennyi termésnövelő termék, köztük a szervestrágyatermékek EU-n belüli szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseket állapít meg 6 .
A rendeletjavaslat harmonizálja a szerves hulladékból és melléktermékekből előállított termékekre vonatkozó uniós szabályokat, és rendelkezéseket határoz meg a tápanyagok másodnyersanyagok formájában történő újrahasznosítása tekintetében. Amennyiben a szerves hulladék megfelel az előírt szigorú újrahasznosítási szabályoknak, a CE-jelöléssel ellátott, az egységes piacon korlátozás nélkül forgalmazható termésnövelő termékek elismert komponense lehet. A CE-jelöléssel el nem látott termésnövelő termékeket a tagállamok továbbra is a nemzeti jogban előírt szabályok szerint forgalmazhatják hazai piacaikon.
Hogyan járul hozzá a termésnövelő termékekről szóló javaslat a foglalkoztatás növeléséhez és az innováció előmozdításához?
Ahogyan azt a jogalkotási javaslatot kísérő hatásvizsgálat 7 is megállapítja, a biohulladékok szerves alapú trágyák formájában történő újrahasznosítása körülbelül 120 000 új munkahelyet hozhat létre. Azáltal, hogy a javaslat egyenlő versenyfeltételeket teremt a termésnövelő termékek ágazatában, a szerves termésnövelő termékeket előállító kkv-k és gazdák hozzáférhetnek majd az egységes piachoz, és új lehetőségeket ragadhatnak meg.
Szélesebb vevőkörnek kínálhatják termékeiket, és méretgazdaságossági előnyökhöz juthatnak azáltal, hogy olyan terméket állítanak elő, amely el van látva a széles körben elismert minőségi garanciát jelentő CE-jelöléssel. Ez újabb lendületet ad majd a kutatásnak, az innovációnak és a körforgásos gazdaságba irányuló beruházásoknak, munkahelyeket teremt és új értéket hoz létre a hazai beszerzésű, másodlagos erőforrásokból.
Innovációs egyezségek (2016. május)
A Bizottság szándéknyilatkozati felhívást tett közzé „Innovációs egyezségek a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében” 8 címmel. Az érdeklődők 2016. május 26. és 2016. szeptember 15. között nyújthatták be pályázataikat. A felhívás a szabályozásból eredő akadályokkal szembesülő innovatív vállalkozások számára kíván segítséget nyújtani kísérleti kezdeményezés formájában.
Az innovációs egyezségek keretében az innovatív vállalkozások, a nemzeti/regionális/helyi hatóságok és a Bizottság szolgálatai együtt igyekeznek azonosítani azokat az uniós szabályokat vagy tagállami végrehajtási intézkedéseket, amelyek az érintettek véleménye szerint akadályozzák az innováció folyamatát 9 . Az uniós jogból eredő ilyen akadály azonosítása esetén a Bizottság fontolóra veszi az adott szabályozás hatásának további értékelését, és azzal kapcsolatos további egyeztetéseket.
A felhívásra 14 különböző tagállamból 32 pályázat érkezett 10 . A pályázók például a vízügyi, hulladékgazdálkodási és energiaágazatban érzékeltek az innovációt hátráltató szabályozási akadályokat. 2017 első negyedévében két innovációs egyezség aláírására kerül sor: az egyik az e-mobilitással és az akkumulátorok újrahasznosításával, a másik az innovatív, anaerob membrán bioreaktoros (AnMBR) technológiát alkalmazó, fenntartható szennyvízkezeléssel kapcsolatos vélt szabályozási akadályokat vizsgálja meg.
Környezettudatos tervezés (2016. november)
A termékek, illetve az alkotóelemek és alapanyagok javításának vagy újrahasznosításának lehetősége jelentős részben a termék kezdeti kialakításától függ. A környezettudatos tervezéssel kapcsolatban 2016 áprilisában és októberében tartott politikai megbeszéléseket követően a Bizottság megerősítette, hogy fontos tényezőnek tartja az intelligens terméktervezést, és úgy döntött, hogy a legnagyobb energia- és erőforrás-megtakarítási lehetőségekkel kecsegtető termékcsoportokra összpontosítja ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit, valamint megerősíti a szabályozói intézkedéseket alátámasztó tényfeltáró munkát. Ennek eredményeket került elfogadásra a „Tiszta energia minden európainak” csomag részeként 2016. november 30-án a környezettudatos tervezés 2016–2019-re szóló munkaterve 11 . Azáltal, hogy 2030-ig Svédország éves primerenergia-fogyasztásának megfelelő mértékű éves primerenergia-megtakarítást eredményez, munkahelyeket hoz létre, és előmozdítja az innovációt, az új munkaterv elősegíti a Párizsi Megállapodás keretében vállalt uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérését.
A környezettudatos tervezésnek egyúttal a körforgásos gazdaság nagyobb mértékű megvalósításában is fontos szerepe van. Jóllehet a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos intézkedések középpontjában eddig jórészt az energiahatékonyság állt, az említett munkatervben a Bizottság azt is következetesebben megvizsgálta, milyen lehetőségek nyílnak a körforgásos gazdaság tekintetében releváns – például a tartóssággal, javíthatósággal, a korszerűsíthetőséggel, a szétszerelésre alkalmas tervezéssel, a kellő tájékoztatással, az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás megkönnyítésével kapcsolatos – termékkövetelmények kialakítására. Ezek mind az új termékcsoportok, mind a már meglévő termékspecifikus intézkedések felülvizsgálata esetében alkalmazhatók lennének, és a teljes értéklánc mentén előnyöket tartogatnak.
A munkaterv meghatározza, hogy a következő években mely termékcsoportokat kell elsősorban vizsgálat alá vonni, és áttekinti a környezettudatos tervezésre és a energiahatékonysági címkézésre vonatkozó meglévő rendeleteket. A Bizottság emellett külön tanulmány összeállítását fogja kezdeményezni az IKT-termékekről (például az okostelefonokról) azzal a céllal, hogy esetlegesen ezekre is kiterjessze a környezettudatos tervezésről szóló munkaterv hatályát.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság kötelező terméktervezési és -jelölési követelményeket alakított ki, hogy könnyebbé és bizottságosabbá tegye az elektronikus kijelzők (pl. számítógép-monitorok, televíziók és más termékekbe beépített elektronikus kijelzők) szétszerelését, újrafelhasználását és újrafeldolgozását. A rendelettervezet 12 több, az újrafeldolgozást elősegítő követelményt tartalmaz. Ezek közé tartozik egyes komponensek (pl. nyomtatott áramkörök, kondenzátorok, akkumulátorok és belső tápegységek) hegesztésének vagy ragasztásának elkerülése, a műanyag alkatrészek, valamint a kadmium és a higany jelenlétének jelölése.
Emellett a rendelettervezet kötelezi a gyártókat, hogy nyújtsanak tájékoztatást az újrafeldolgozók számára például arról, hol találhatók a termékben brómozott égésgátlókat tartalmazó műanyag alkatrészek. Ezek a követelmények elősegítik majd a kijelzők újrafeldolgozását, és ezáltal hozzájárulnak az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv 13 szerinti újrafeldolgozási célkitűzések eléréséhez.
Közvetlenül a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elfogadását követően a Bizottság felkérte az európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki általános szabványokat egyes termékek tartósságára, újrafelhasználhatóságára és újrafeldolgozhatóságára vonatkozóan. Megfelelő mérőszámok és szabványok létezése esetén számos fogyasztási cikk és ipari termék lenne tartósabbá, újrafelhasználhatóbbá és újrafeldolgozhatóbbá tehető.
A három európai szabványügyi szervezet elfogadta a Bizottság felkérését, és közös munkatervet terjesztettek elő, valamint közös munkacsoportot állítottak fel, amely mintegy 20 általános szabványt fog kidolgozni. Ezt követően egyszerűbb lesz meghatározni, milyen kötelező követelményeket kell kialakítani a termékek erőforrás-hatékonyságának növelése és a hulladékképződés csökkentése érdekében.
Élelmiszer-hulladékok (2016 folyamán)
Az élelmiszer-hulladékokkal való gazdálkodás a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb területe, amelyet az értéklánc több szintjén kell kezelni. A Bizottság számos intézkedést tett az élelmiszer-hulladékok keletkezésének megelőzése és a vonatkozó fenntartható fejlesztési cél e területen történő elérése érdekében. Közös platformban tömörítette az élelmiszer-hulladékok keletkezésének megelőzésében érdekelt feleket, előrehaladást ért el az élelmiszer-hulladékok mérésére vonatkozó uniós módszertan kidolgozása terén, és uniós iránymutatást készített az élelmiszer-adományok elősegítése és az eredetileg élelmiszernek minősülő anyagok takarmányként való felhasználásának megkönnyítése érdekében.
2016. augusztus 1-jén a Bizottság létrehozta az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos uniós platformot 14 . Ez a platform képezi majd azt a kulcsfontosságú uniós fórumot, amelynek célja annak elősegítése, hogy az érdekeltek azonosítsák és végrehajtsák az élelmiszer-hulladékok egy főre eső mennyiségének 2030-ig történő 50 %-os csökkentésére irányuló fenntartható fejlesztési cél eléréséhez szükséges intézkedéseket 15 . A platform 70 tagot tömörít, köztük állami hatóságokat (tagállamok, EFTA-országok, uniós szervek és nemzetközi szervezetek) és az élelmiszer-értéklánc teljes vertikumát képviselő szervezeteket, például élelmiszerbankokat és más nem kormányzati szervezeteket. A platform első találkozójára 2016. november 29-én került sor; a találkozón megvitatták a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv élelmiszer-hulladékokkal kapcsolatos legfontosabb előirányzatait, köztük azokat a fontosabb elemeket, amelyeket lényeges figyelembe venni az élelmiszer-hulladékok mennyiségének EU-szerte következetes mérését biztosító módszertan kidolgozásához. Ezt a módszertant kell majd használniuk a tagállamoknak akkor, amikor teljesítik a hulladékról szóló keretirányelv felülvizsgálatával foglalkozó bizottsági jogalkotási javaslatban az élelmiszer-hulladékokkal kapcsolatosan előírt adatszolgáltatási kötelezettségeket.
2016-ban a Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben előkészítette egy, az élelmiszer-adományozás megkönnyítését biztosító uniós iránymutatás elfogadását. Az iránymutatás a korábbinál következetesebb értelmezést nyújt a tagállami szabályozó hatóságok számára az élelmiszerek újraelosztására vonatkozó uniós szabályokról. Célja a biztonságos fölös élelmiszerek újraelosztását akár az adományozók, akár a fogadók oldaláról nehezítő jogi és operatív akadályok kezelése. Az iránymutatás alapelemeit a platform 2016. november 29-i ülésén megvitatták; az iránymutatást 2017-ben teszi közzé a Bizottság.
A Bizottság emellett az eredetileg élelmiszernek minősülő anyagok takarmányként való felhasználásáról is iránymutatást készít elő. Ennek célja az eredetileg élelmiszernek minősülő anyagokban található tápanyagok biztonságos újrafelhasználása a takarmányozás területén. Ennek révén csökkenthető az élelmiszer-hulladékok mennyisége, megelőzhető az eredetileg élelmiszernek minősülő anyagok elégetése vagy hulladéklerakókban történő lerakása, helyettesíthetők az állati étrendben a gabonafélék és olajos magvak, miközben új földterületek szabadíthatók fel az élelmiszer-termeléshez, és csökkenthető az EU importfüggősége a takarmányok terén. Az iránymutatás tervezetét ugyancsak megvitatták a platform ülésén; a dokumentum véglegesítésére és közzétételére 2017-ben kerül sor.
Energetikai hasznosítás (2017. január)
E jelentéssel együtt fogadja el a Bizottság az energetikai hasznosítási folyamatokról és azoknak a körforgásos gazdaságban betöltött szerepéről szóló közleményt 16 . A közlemény elsődleges célja annak biztosítása, hogy a hulladék energetikai célú hasznosítására irányuló, a tagállamokban folytatott tevékenységek összhangban legyenek a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv céljaival és az uniós hulladékhierarchiában megállapított rangsorral. A közlemény azt is megvizsgálja, hogy az energetikai hasznosítási folyamatok szerepe miképpen optimalizálható az energiaunióról szóló stratégia és a Párizsi Megállapodás céljainak elérése tükrében.
Javaslat az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv módosítására (2017. január)
E jelentéssel együtt fogadja el továbbá a Bizottság az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv (a „RoHS irányelv”) célirányos módosítására irányuló javaslatot 17 . Az irányelvtervezet az elektromos és elektronikus berendezésekben alkalmazott egyes veszélyes anyagok helyettesítésének előírása révén növeli az adott berendezésekből származó hulladék újrafeldolgozásának lehetőségeit és nyereségességét. Az irányelvtervezet egyúttal elősegíti a hulladékhierarchia elsődleges prioritásának, a hulladékkeletkezés megelőzésének megvalósítását.
Azáltal, hogy a tervezet lehetővé teszi az üzemeltetők számára az elektromos és elektronikai berendezések használatának meghosszabbítását, meghosszabbítja a berendezések élettartamát, és ezzel csökkenti a hulladékképződést, ezen belül a veszélyes hulladékok képződését. A becslések szerint az intézkedés évente több mint 3000 tonna veszélyes hulladék képződését előzi majd meg az EU-ban 18 . Az elektromos és elektronikai berendezések hosszabb élettartama további energia- és nyersanyag-megtakarításhoz vezet.
A RoHS irányelv módosítására irányuló javaslat:
egyes elektromos és elektronikai berendezések esetében lehetővé teszi a másodlagos piaci műveleteket (pl. újraértékesítés, használttermékpiac); valamint
lehetővé teszi egyes, 2019. július 22. előtt forgalomba hozott elektromos és elektronikai berendezések pótalkatrészekkel történő javítását.
Hogyan szolgálja ez a javaslat európai polgárok és vállalkozások érdekeit?
A másodlagos piaci műveletek maradéktalan lehetővé tétele és a pótalkatrészek hozzáférhetőségének javítása egyes elektromos és elektronikai berendezések esetében kedvező gazdasági hatást gyakorol majd azáltal, hogy új piaci lehetőségeket nyújt a javítás-karbantartás ágazat és a másodlagos értékesítés számára. A javaslat egyúttal csökkenti a vállalkozások – köztük a kkv-k – és az állami hatóságok költségeit és adminisztratív terheit. Az európai kórházak számára például 2019-et követően mintegy 170 millió EUR megtakarítást jelent majd az, hogy a használt orvostechnikai eszközök továbbra is adhatók-vehetők lesznek (amire a javaslat hiányában nem lenne lehetőség az átmeneti időszakot követően).
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafelhasználásra és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésre történő előkészítését megkönnyítendő a Bizottság párbeszédet kezdeményezett az elektronikus termékek gyártói és újrafeldolgozói között. Ennek célja az újrafelhasználás előkészítésével és a forgalomba hozott új berendezések kezelésével kapcsolatos információcsere javítása.
A körforgásos gazdaság finanszírozását támogató platform (2017. január)
E jelentéssel párhuzamosan indítja útjára a Bizottság az Európai Beruházási Bank (EIB), pénzügyi piaci szereplők és vállalkozások részvételével azt a platformot, amelynek célja a körforgásos gazdaság elképzelése mögött meghúzódó üzleti logika szélesebb körben történő megismertetése és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektek népszerűsítése a befektetők körében. Jóllehet a körforgásos gazdaság megvalósítása egyértelmű üzleti előnyökkel kecsegtet, ez az üzenet még nem jutott el az uniós vállalkozások és a pénzügyi és banki ágazatban működő intézmények nagy részéhez.
A platform három pillérre támaszkodik:
A koordinációs és tájékoztatási pillér keretében az potenciális projektgazdák és más érdekelt felek megoszthatják egymással a bevált módszereket, elemzik az egyes körforgásos projektek sajátosságait és finanszírozási szükségleteit, tanácsokat adnak a banki finanszírozás lehetőségeinek javításával kapcsolatban, és koordinálják a körforgásos gazdaság finanszírozásával összefüggő tevékenységeket. A pillér keretében külön e témával foglalkozó szakértői csoport kerül felállításra.
A tanácsadási pillér célja a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektek kidolgozása és azok banki finanszírozási kilátásainak javítása.
A finanszírozási pillér keretében azt vizsgálják meg a résztvevők, szükség van-e egy kifejezetten a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projekteket támogató finanszírozási eszköz létrehozására.
3.Egyéb 2016-ban befejezett kezdeményezések
A fent felsorolt kulcsfontosságú kezdeményezések mellett számos más, az alábbiakban felsorolt fontos bizottsági intézkedés hozzájárult ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság a termékek teljes életciklusát lefedje, olyan eszközök segítségével, mint a bevált gyakorlatok, a beszerzés, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás, az iránymutatás, és a finanszírozási és támogatási rendszerek. Ezek az eszközök létfontosságúak annak biztosításához, hogy az összes érintett gazdasági szereplő bekapcsolódjon a körforgásos gazdaságba és fokozatosan ez váljon az általános gyakorlattá.
Iránymutatás a körforgásos gazdaságról az elérhető legjobb technikákban különböző ipari ágazatok számára
Az Európai Bizottság integrálta a körforgásos gazdaság szempontjait az elérhető legjobb technikákat leíró referenciadokumentumokba (a továbbiakban: BREF) 19 , amelyeket az EU tagállamainak figyelembe kell venniük, amikor ipari létesítmények számára engedélyeket adnak ki. Ez segíteni fog a hulladéktermelés csökkentésében, fokozza az újrahasznosítást és csökkenti az erőforrás-felhasználást, ezáltal tovább növeli a fenntarthatóságot és a versenyképességet az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó iparágakban. Ezen túlmenően a BREF-ek feltüntetik azon új technikákat, amelyek a körforgásos gazdaság számára fontos szempontokat integrálnak, ily módon előmozdítva az innovációt az ipari folyamatokban.
Például a nemvasfémiparban elérhető legjobb technikák közé tartoznak:
a másodnyersanyagok felhasználását javító, az energiahatékonyságot növelő és a keletkező szennyvíz mennyiségét csökkentő, ezáltal a természeti erőforrások megóvásához hozzájáruló technológiák;
a hulladéktermelést csökkentő technológiák, például a technológiai maradékanyagok alternatív felhasználásai révén.
Zöld közbeszerzés
2016-ban a Bizottság közzétette az irodaépületekre, közutakra, számítógépekre és monitorokra vonatkozó új zöld közbeszerzési kritériumait 20 . Ezek a hatóságok által önkéntes alapon használhatóak fel, és tartalmazzák a körforgásos gazdaság tekintetében fontos szempontokat. Ezek közé tartozik például, hogy a számítógépeket és monitorokat úgy kelljen kialakítani, hogy azok általánosan használt szerszámok segítségével javíthatók legyenek, hogy az akkumulátorokat könnyen ki lehessen cserélni, továbbá, hogy előnyt élvezzen az, ha lehetséges fejlesztésük. Ösztönzést kap az újrahasznosított anyagok felhasználása épületek és utak építésekor. Mivel a közbeszerzés az európai fogyasztás jelentős hányadát teszi ki, a körforgásossággal kapcsolatos követelmények szerepeltetése az állami hatóságok beszerzéseinél kulcsfontosságú szerepet játszik majd a körforgásos gazdaságra való átállásban.
Naprakésszé tett iránymutatás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvről – a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokhoz kapcsolódó intézkedések
2016. május 25-én a Bizottság elfogadta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvvel kapcsolatos útmutatásának felülvizsgált változatát 21 , amely tartalmaz olyan konkrét elemeket, melyek célja a zöld termékmegjelölések megbízhatóbbá és átláthatóbbá tétele. Az iránymutatás foglalkozik a hamis, nem egyértelmű, értelmetlen vagy homályos tájékoztatással, ideértve a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó állításokat. Ez megkönnyíti a fogyasztók védelmét a félrevezető és megalapozatlan kereskedelmi információkkal szemben 22 . A megtévesztő állítások oda vezethetnek, hogy fogyasztók elveszítik a termékmegjelölésekbe vetett bizalmukat, és a társaságok nem kapnak ösztönzést, hogy a valóságnak megfelelő és fontos állításokat tegyenek, ami általánosságban visszaveti a körforgásos gazdaságot. A felülvizsgált útmutatás integrálja a környezetbarát jellegre vonatkozó kijelentésekkel foglalkozó, több érdekelt felet – így az európai üzleti szervezeteket, a nemzeti hatóságokat, a fogyasztói szervezeteket és a környezetvédelmi civil szervezeteket – tömörítő csoport észrevételeit 23 .
A felülvizsgált hulladékszállítási rendelet végrehajtásának erősítése
2016. július 28-án a Bizottság elfogadott egy végrehajtási jogi aktust 24 , amely tartalmazta a Kombinált Nómenklatúra-kódok és a hulladékkódok közötti megfeleléseket bemutató előzetes megfelelési táblázatot. Ez az új eszköz hozzájárul az uniós határokat illegálisan átlépő, például használt áruként felcímkézett hulladék azonosításához. Meg fogja erősíteni a hulladékszállításról szóló rendelet végrehajtását, és segíteni fog megakadályozni, hogy az értékes nyersanyagok átszivárogjanak az EU külső határain.
Bevált gyakorlatok a hulladékgyűjtési rendszerek terén
A Bizottság 2016 folyamán azonosította és támogatta a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó helyes gyakorlatokat az uniós tagállamokban. A Bizottság áttekintette a szelektív gyűjtés végrehajtásának helyzetét az uniós tagállamokban, beleértve a jogi keret és a szelektív gyűjtési rendszerek gyakorlati végrehajtásának értékelését. Ezen értékelés alapján a felülvizsgálat a döntéshozatal különböző szintjeinek kezelését érintő ajánlásokhoz vezetett 25 . Az ajánlásokat megvitatták az érdekelt felekkel és az uniós tagállamokkal egy 2016. január 29-én tartott konferencián 26 . Ezen túlmenően a „Horizont 2020” keretprogram is támogatja ezt a munkát a területet érintő konkrét projektek finanszírozása révén 27 .
A víz újrahasznosítása
2016 júniusában a vízügyi keretirányelvre vonatkozó közös végrehajtási stratégia keretében iránymutatásokat 28 bocsátottak ki azzal a céllal, hogy jobban integrálják a víz újrafelhasználását a vízügyi tervezésbe és gazdálkodásba 29 . Mivel az EU egyes részein súlyosbodott a vízhiány, a tisztított szennyvíz biztonságos és költséghatékony feltételek mellett történő újrafelhasználása a vízellátás javításának és az erőforrásokra nehezedő nyomás mérséklésének értékes, de nem kellően kihasznált módja 30 . A víz újrafelhasználásának elősegítése emellett hozzájárul a tápanyagok újrafeldolgozásához a szilárd műtrágyák kiváltása révén.
A Bizottság 2016. április 7-én közzétett egy bevezető hatásvizsgálatot a víz mezőgazdasági újrahasznosítására és a víztartó réteg visszapótlására vonatkozó minimális minőségi követelményekről szóló jövőbeli kezdeményezésről. A Bizottság 2016. október 28-án nyilvános konzultációt indított a szakpolitikai alternatívákról 31 .
2016-ban a víz újrahasznosításának kérdése kiemelt prioritás volt a vízre irányuló európai innovációs partnerségben (EIP), és előadást tartottak róla az EIP 2016. február 10-én Leeuwardenben tartott konferenciáján.
Építkezés és bontás
A Bizottság 2016. november 9-én javaslatot tett egy az egész ágazatra kiterjedő, az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló önkéntes jegyzőkönyvre. A jegyzőkönyv célja a hulladék azonosításának, szétválasztásának és összegyűjtésének megkönnyítése, valamint a logisztika, a feldolgozás és a minőségbiztosítás elősegítése. A jegyzőkönyv így növelni fogja az újrafeldolgozott anyagok minőségébe vetett bizalmat, és ösztönzi azok alkalmazását az építőiparban.
A mennyiséget alapul véve az építési és bontási hulladék képezi a legnagyobb mennyiségű hulladékáramot az EU-ban. A hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv az építési és bontási hulladékok 70 %-os visszanyerését jelöli ki 2020-ig elérendő célként. E hulladékáram újrafelhasználásának és újrahasznosításának potenciálja azonban nincs teljes mértékben kihasználva. Az egyik akadály az újrahasznosított építési és bontási anyagok minőségével kapcsolatos bizalomhiány.
A „Horizont 2020” keretprogram is támogat több innovációs projekteket ezen a területen.
Biomassza és bioalapú termékek
2016. november 30-án a Bizottság a megújuló energiáról szóló irányelv 32 átdolgozása során a „Tiszta energia minden európai polgár számára” csomag 33 részeként fenntarthatósági követelményeket fogadott el mindennemű bioenergia-felhasználás tekintetében. A korlátozott biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás korlátozása érdekében a Bizottság azt javasolta, hogy csak a biomassza hatékony elektromossággá alakítása kapjon közpénzből támogatást 34 . Ez elősegíti a szinergiákat a körforgásos gazdasággal a biomassza és különösen a fa felhasználásai terén, amely utóbbi sokféle termékhez, valamint energiatermelésre is felhasználható.
A körforgásos gazdaság támogatása a kohéziós politikai alapok és az intelligens szakosodási stratégiák révén
2016 során a Bizottság célzott tájékoztatási tevékenységeket 35 folytatott annak érdekében, hogy támogassa az uniós tagállamokat és a régiókat a kohéziós alapoknak a körforgásos gazdaság kialakítása érdekében való igénybevétele terén. A körforgásos gazdaság volt az egyik témája a 2016 decemberében indult, „Innovatív városfejlesztési tevékenységek” elnevezésű ajánlattételi felhívásnak 36 . Ez volt továbbá az egyik fő témája a régiók és városok európai hetének, és az egyik kategóriája a 2016. évi „RegioStars” díjaknak, amelyeket kiemelkedő, uniós finanszírozású regionális fejlesztési projektek kapnak 37 .
Számos régió jelölt ki intelligens szakosodási stratégiájában a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó prioritásokat, amelyek vezérlik a kohéziós politikán keresztül a kutatásba és az innovációba eszközölt beruházásaikat. 2016-ban új tematikus intelligens szakosodási platformokat indítottak el annak érdekében, hogy elősegítsék ezen régiók értékláncok mentén történő együttműködését más régiókkal olyan területeken, mint például az ipari korszerűsítés, az élelmiszeripar és az energia 38 .
Konkrétan hogyan járulnak hozzá az uniós források a körforgásos gazdaság támogatásához?
Kohéziós politikai alapok
Az elmúlt két évtizedben az EU kohéziós politikája támogatást nyújtott a körforgásos gazdaság szempontjából jelentős politikák végrehajtásához (pl. a hulladékgazdálkodás tekintetében 6 milliárd EUR a 2007–13-as időszakban). A jelenlegi (2014–2020-as) finanszírozási időszakban előzetes feltételeket vezettek be annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékágazatban az új beruházások összhangban legyenek a tagállamok által az újrafeldolgozási célértékek elérése érdekében kialakított hulladékgazdálkodási tervekkel. A 2014–2020 közötti időszakban a kkv-kat, az innovációt, a környezetvédelmet és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot célzó uniós támogatás 150 milliárd EUR-t tesz ki, és az említett területek közül sok hozzájárul a körforgásos gazdaság megvalósításához.
Például Szlovénia az uniós források segítségével eléri az újrafeldolgozás vonatkozásában meghatározott célértékeit és a ljubljanai lakosok élvezik a jobb, fenntarthatóbb hulladékkezelés előnyeit. Az uniós csatlakozás óta a szlovén főváros fokozta a szelektív gyűjtést és az újrafeldolgozást, és 59 %-al csökkentette a hulladéklerakókba szállított hulladék mennyiségét. Befektetett továbbá a megelőzésbe és az újrafelhasználásba. Ljubljana jelenleg 41 %-al kevesebb egy főre jutó hulladékot termel, mint az uniós átlag, és úgy döntött, hogy az eredeti tervektől eltérően nem épít meg két hulladékégetőt.
Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer egyik kulcsfontosságú eleme a ljubljanai regionális hulladékgazdálkodási központ. Ez az uniós támogatásból finanszírozott projekt egy17 települést kiszolgáló létesítményként indult. Később 20 további település csatlakozott, ennek köszönhetően nincs szükség egy további szennyvíztisztító telepre.
A Körforgásos óceán elnevezésű INTERREG-projekt 39 foglalkozik a tengeri hulladékok problémájával az északi periférián és az északi-sarkvidéken. Előmozdítja a zöld gazdaságot a műanyag hulladékok, például a régi halászati hálók és kötelek újrahasznosítására és az ökoinnováció előmozdítására vonatkozó megoldások által. A projekt a 2016. évi Régió Sztár-díj egyik nyertese, és a műanyag hulladékok új – például beton vagy egyéb építőanyagok megerősítését célzó – felhasználási módjaival kísérletezik. A projekt emellett a halászati hálók a szennyező anyagok vízből történő eltávolítására szolgáló anyagokként való használatával is kísérletezik.
HORIZONT 2020
Az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramja innovatív projekteket finanszíroz a körforgásos gazdaságra való átállás támogatása érdekében. Például a Horizont 2020 8,8 millió EUR-val támogatja a RESYNTEX 40 projektet, amely innovatív körforgásos gazdasági üzleti modelleket fog kialakítani a vegyipar és a textilipar számára. Ez a projekt 20 partnert hoz össze 10 különböző uniós tagállamból, ideértve iparági egyesületeket, vállalkozásokat, kkv-ket és kutatóintézeteket. A projekt be fogja mutatni, hogy a viselésre nem alkalmas maradványok (évente 500 tonnányi mennyiségben) egy kísérleti textil-újrahasznosító üzemben történő kémiai újrahasznosítása révén hogyan kerülhető el a textilhulladékok elégetése és hulladéklerakóba küldése. Az új újrafeldolgozási technológia fokozni fogja az erőforrás-hatékonyságot a textilhulladékok használható ipari alapanyaggá alakítása révén, a piac általi elfogadottság fenntartása mellett.
LIFE
A LIFE program 1992 óta támogat a körforgásos gazdaság szempontjából jelentős projekteket, összesen több mint 670, a hulladék csökkentésére, újrafeldolgozására és újrafelhasználására irányuló projektet, amelyek együttesen 1 milliárd EUR-t meghaladó összegű uniós támogatást jelentenek. Ez folytatódik a 2014–2020-as új LIFE programban, amelynek során több mint 100 millió EUR-t fektetnek több mint 80, a körforgásos gazdaságot előmozdító projektbe az első két év során.
Kutatás és innováció: Ipar 2020 a körforgásos gazdaságban
A „Horizont 2020” 2016–17. évi munkaprogramja 650 millió EUR-t fektet be„Ipar 2020 a körforgásos gazdaságban” kiemelt területbe, amely forrásokat biztosít a körforgásos gazdaságra vonatkozó megközelítés gazdasági és környezeti megvalósíthatóságának bizonyításához, egyben határozott lökést adva az EU újraiparosításához. 2016-ban több pályázati felhívás nyílt meg a kiemelt területen, ezek egyike a körforgásos gazdaságot szolgáló rendszerszintű ökoinnovációs megközelítésekre irányuló nagy volumenű projektekkel, valamint a víz körforgásos gazdaságban betöltött szerepével foglalkozott. Az e témákban benyújtott pályázatok értékelésére nemrégiben került sor, és a kiválasztott projektek támogatási szerződéseinek előkészítése folyamatban van. 2016-ban további pályázati felhívásokat is közzétettek „a jövő gyárai”, a „fenntartható feldolgozóipar” és a „bioalapú iparágak” köz-magán társulások keretében, hogy segítséget nyújtsanak a szükséges kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztéséhez és telepítéséhez annak érdekében, hogy az uniós ipart az ipari ágazatok széles körében támogassák.
Technológiai szolgáltatások a tiszta termelést célzó fejlett gyártási rendszerek a termelő kkv-k körében való elterjedésének felgyorsítása érdekében
2016. november 8-án az Európai Bizottság a Horizont 2020 keretében közzétett egy arra irányuló felhívást, hogy hozzanak létre egyablakos ügyintézést a kkv-k számára, elősegítendő a kkv-k hozzáférését a technológiai szolgáltatásokhoz és/vagy létesítményekhez a tiszta termelést célzó fejlett gyártási rendszerek terén 41 . Európa jó teljesítménye ellenére a szabadalmaztatás és a kereskedelem terén továbbra is kihívást jelent a fejlett gyártási megoldások európai vállalkozások általi átvétele. Sok kkv nem rendelkezik a tiszta termeléshez kapcsolódó fejlett gyártási technológiák integrálásához szükséges erőforrásokkal vagy kompetenciákkal.
Az ajánlattételi felhívás célja az, hogy egy hároméves időszak alatt hozzáférést biztosítsanak ezen egyablakos rendszerhez a termelő kkv-k kritikus tömege számára, ami lehetővé teszi számukra, hogy integrálják a korszerű gyártási technológiákat a termelési folyamataikba, és megalapozott döntéseket hozzanak további beruházásokról. A pályázati felhívás 2017. március 28-ig áll nyitva.
Hogyan kívánja a Bizottság támogatni a kkv-kat a körforgásos gazdaságra való átállásban?
A Bizottság a kkv-kat célzó zöld cselekvési terv 42 révén támogatta a kkv-kat a körforgásos gazdaságra való átállásban. Az uniós alapokból az elmúlt évtizedekben több ezer kkv-t is támogattak, növelve az erőforrás-hatékonyságot, az energiahatékonyságot és az innovációt a gyártás és a termelés terén. Ez a kkv-knak szóló támogatás a folytatása annak a támogatásnak, amelyet az EU a 2014–2020 közötti időszakban a kohéziós politikai alapokból nyújtott. A kkv-kat célzó Európai erőforrás-hatékonysági kiválósági központ 2017 januárjában kezdte meg munkáját. A központ magában foglal egy önértékelési eszközt, és hálózatépítési lehetőségeket és támogatást nyújt a kkv-knak és az azokat támogató szervezeteknek. Egy, az Európai Parlament által finanszírozott és a Bizottság által kivitelezett kísérleti projekt 2017 februárjától kezdve gyakorlati kapacitásépítést fog nyújtani a kkv-knak a körforgásos gazdaság és az ökoinnováció területén.
4.Kulcsfontosságú kezdeményezések 2017-re
A Bizottság 2017. évi munkaprogramjában megerősítette az iránti teljes elkötelezettségét, hogy időben végrehajtásra kerülhessen a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv. 2017-ben a Bizottság javaslatot terjeszt elő egy műanyag stratégiára a műanyag újrafeldolgozás és újrahasznosítás gazdaságosságának, minőségének és felvevőképességének javítása, a műanyagok környezetbe szivárgásának csökkentése és a műanyagok gyártásának a fosszilis üzemanyagoktól való elválasztása érdekében.
A Bizottság elő fog terjeszteni egy részletes elemzést a vegyi anyagokra, a termékekre és a hulladékokra vonatkozó jogszabályok határterületeinek azon jogi, műszaki vagy gyakorlati problémáiról, amelyek akadályozhatják a termelő gazdaság újrahasznosított anyagokra való átállását. A Bizottság különösen megfontolja majd annak lehetőségeit, hogy hogyan lehet jobb tájékoztatást nyújtani a termékekben és hulladékokban előforduló aggodalomra okot adó anyagokról, és hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az újrahasznosított anyagokban található, aggodalomra okot adó anyagok kezelésének megkönnyítésére. A célkitűzés nem csupán annyi, hogy előmozdítsák a nem toxikus anyagciklusokat, hanem hogy növeljék a másodnyersanyagok felhasználását is.
A Bizottság továbbá a kezelt szennyvíz biztonságos újrafelhasználásának előmozdítása érdekében jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a minőségi minimumkövetelményekről, ezzel egyidejűleg biztosítva a víz újrafelhasználásának egészségügyi és környezeti szempontú biztonságát és az élelmiszeripari termékek szabadkereskedelmét az EU-ban.
2017-ben bemutatásra fog kerülni a körforgásos gazdaság az EU-ban és a tagállamokban megvalósult előrehaladását értékelő nyomon követési keretrendszer is.
A környezettudatos tervezésről szóló munkaterv 2017. évi végrehajtása során az energiahatékonyság mellett előtérbe kerül a körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság.
A Bizottság 2017 első negyedévében közzé fogja tenni továbbá az uniós ökocímke és az EMAS célravezetőségi vizsgálatát.
2017 döntő év lesz az érdekelt felekkel való politikai párbeszéd kialakítása szempontjából. Ennek érdekében a Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a körforgásos gazdasággal foglalkozó fórumot fog indítani az érdekelt feleknek egy, a körforgásos gazdaságról szóló, 2017. március 9–10-i brüsszeli, az érdekelt felek részvételével zajló intézményközi konferencia alkalmából.
5.Következtetések
Az elkövetkező években alapvető fontosságú lesz a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag elfogadásával és az összes szinten bevezetett intézkedésekkel teremtett lendület megtartása annak érdekében, hogy a körforgásos gazdaság megvalósuljon és előnyökkel járjon valamennyi európai számára. A cselekvési terv következetes végrehajtása, valamint a hulladékokról és a termésnövelő termékekről szóló jogalkotási javaslatok gyors elfogadása hozzá fog járulni a befektetők számára egyértelmű iránymutatás nyújtásához és az átmenet támogatásához.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.1.26.
COM(2017) 33 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elfogadása óta végrehajtott legfontosabb intézkedések
|
Termelés |
||
|
A környezettudatos tervezés munkaterve, 2016–2019 |
Elfogadás időpontja: 2016. november 30. |
|
|
Az európai szabványügyi szervezetek megkeresése annak érdekében, hogy határozzanak meg anyaghatékonysági szabványokat annak érdekében, hogy ki lehessen alakítani a jövőbeli környezettudatos tervezési előírásokat a termékek tartósságát, javíthatóságát és újrafeldolgozhatóságát illetően |
2015. december 17. |
|
|
A televíziók és kijelzők környezettudatos tervezéséről szóló végrehajtási rendeletre irányuló javaslat |
Továbbítva a WTO-hoz 2016. december 21-én |
|
|
A körforgásos gazdaságra vonatkozó iránymutatás beépítése az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumokba |
Elfogadás: Közös szennyvíztisztító és füstgáztisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban –2015. december 3. Nemvasfém-iparágak –2015. december 3. Intenzív baromfi- és sertéstenyésztés –2016. október 3. |
|
|
A technológiai infrastruktúrák kkv-knek szóló, nyitott, páneurópai hálózatának létrehozása annak érdekében, hogy a kkv-k fejlett gyártási technológiákat tudjanak integrálni a termelési folyamataikba |
Pályázati felhívás kezdete: 2016. november 8. |
|
|
Fogyasztás |
||
|
A materiális árukkal kapcsolatos jótállások jobb érvényesítése, amelyhez a fejlesztések lehetőségeinek vizsgálata kapcsolódik (az áruk online értékesítésére vonatkozó bizottsági javaslat és a fogyasztóvédelmi szabályozás célravezetőségi vizsgálata) |
Javaslat elfogadásának időpontja: 2015. december 9. A célravezetőségi vizsgálat folyamatban van |
|
|
Fellépés a hamis zöld termékmegjelölésekkel kapcsolatban, beleértve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos frissített iránymutatást is |
Iránymutatás elfogadásának időpontja: 2016. május 25. |
|
|
A zöld közbeszerzéssel kapcsolatos fellépés: a körforgásos gazdasági követelmények fokozott integrációja, a fokozott elterjedés támogatása képzési rendszereken keresztül, alkalmazásának erősítése a bizottsági beszerzések és az uniós finanszírozás keretében |
A kritériumok elfogadásának időpontja: Épületek: 2016. május 20. Közutak: 2016. június 10. Számítógépek és monitorok: 2016. október 21. |
|
|
Hulladékgazdálkodás |
||
|
A hulladékokra vonatkozó felülvizsgált jogalkotási javaslat |
Elfogadás időpontja: 2015. december 2. |
|
|
Fokozott együttműködés a tagállamokkal a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok jobb végrehajtása és a hulladékká vált gépjárművek jogellenes szállítása elleni küzdelem érdekében |
2016 folyamán |
|
|
A felülvizsgált hulladékszállítási rendelet végrehajtásának erősítése: a Kombinált Nómenklatúra-kódok és a hulladékkódok közötti megfelelési táblázatot megállapító végrehajtási aktus |
Elfogadás időpontja: 2016. július 28. |
|
|
Az energetikai hasznosításra vonatkozó kezdeményezés |
Elfogadás időpontja: 2017. január 25. |
|
|
A hulladékgyűjtő rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és terjesztése |
2016 folyamán (Konferencia: 2016. január 29.) |
|
|
A másodnyersanyagok piaca |
||
|
A termésnövelő termékekről szóló felülvizsgált rendeletre vonatkozó javaslat |
Elfogadás időpontja: 2016. március 17. |
|
|
A víz biztonságos és költséghatékony újrafelhasználásának előmozdítása, beleértve a víz-újrafelhasználásnak a vízgazdálkodásba és vízkezelésbe való integrálásáról szóló iránymutatást, a bevált gyakorlatok beépítését az elérhető legjobb technikákról szóló megfelelő referenciadokumentumokba, továbbá (az európai innovációs partnerségen és a Horizont 2020-on keresztül) az innováció és a beruházások támogatását |
Iránymutatás elfogadásának időpontja: 2016. június 10. |
|
|
Ágazati fellépések |
||
|
Élelmiszer-hulladék |
||
|
Platform az érdekeltek részére annak vizsgálata érdekében, hogy miként érhetők el a fenntartható fejlesztési célok élelmiszer-hulladékra vonatkozó célkitűzései, valamint a bevált gyakorlatok megosztása és az előrehaladás értékelése céljából |
Platform létrehozásának időpontja: 2016. augusztus 1. Első találkozó időpontja: 2016. november 29. |
|
|
Az élelmiszer-hulladék mérésére szolgáló közös módszerek és mutatók kidolgozása |
A módszertani elemek megvitatása a platform keretében: 2016. november 29. |
|
|
A hulladékokra, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó releváns uniós jogszabályok egyértelművé tétele annak érdekében, hogy megkönnyítsük az élelmiszer-adományozást és a korábbi élelmiszerek állati takarmányként való felhasználását |
A tervezet megvitatása a platform keretében: 2016. november 29. |
|
|
Építkezés és bontás |
||
|
Önkéntes ágazati újrafeldolgozási protokoll az építési és bontási hulladékokra vonatkozóan |
2016. november 9. |
|
|
Biomassza és bioalapú anyagok |
||
|
A bioenergia fenntarthatóságának az energiaunió keretében való vizsgálata során a körforgásos gazdasággal való koherencia és az azzal fennálló szinergiák biztosítása |
A megújulóenergia-irányelv 2016. november 30-án elfogadott átdolgozásának részeként |
|
|
Innováció és beruházások |
||
|
„Ipar 2020 és a körforgásos gazdaság” kezdeményezés a Horizont 2020 keretében, 650 millió EUR-s beruházási kerettel |
Pályázati felhívások második köre: 2016. szeptember 20. és 2016. november 8. |
|
|
Az „innovációs megállapodásokkal” kapcsolatos kísérleti projekt az innovátorok előtt álló vélt szabályozási akadályok kezelése érdekében |
A pályázati felhívás időhatárai: 2016. május 26. – 2016. szeptember 15. |
|
|
Célzott tájékoztatás az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében történő finanszírozás iránti kérelmek ösztönzése érdekében, valamint a körforgásos gazdaság szempontjából releváns projektek és beruházási platformok fejlesztésének támogatása érdekében |
2016 folyamán |
|
|
Célzott tájékoztatás és kommunikációs tevékenységek annak érdekében, hogy támogassuk a tagállamokat és a régiókat a kohéziós alapoknak a körforgásos gazdaság kialakítása érdekében való igénybevétele terén |
2016 folyamán |
|
|
A tagállamok és a régiók támogatása az intelligens szakosodáson keresztül a körforgásos gazdaságot szolgáló innováció támogatása érdekében |
2016 folyamán |
|
|
Azon lehetőség értékelése, hogy a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal és a nemzeti bankokkal közösen platformot hozzon létre a körforgásos gazdaság finanszírozásának támogatása érdekében |
Intézkedés kezdőnapja: 2017. január 25. |
|
|
Támogatás az érdekeltek széles skálájának, a köz- és a magánszféra partnerségeivel kapcsolatos fellépések, együttműködési platformok, az önkéntes üzleti megközelítések támogatása és a bevált gyakorlatok cseréje révén |
2016 folyamán |
|