Brüsszel, 2016.9.28.

COM(2016) 627 final

Javaslat

Intézményközi megállapodás

a kötelező átláthatósági nyilvántartásról


AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 295. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget (EURATOM) létrehozó szerződésre, különösen annak 106a. cikkére,

mivel:

(1) Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság (a továbbiakban: a három intézmény) az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) és különösen annak 11. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal.

(2) E nyitottság valamennyi érdekelt fél számára lehetővé teszi, hogy az őket esetlegesen érintő döntésekkel kapcsolatban kifejtsék véleményeiket és így ténylegesen közreműködjenek a szakpolitikai javaslatok tényalapjának kialakításában. Az érdekelt felekkel való együttműködés javítja a döntéshozatal minőségét azáltal, hogy becsatornázhatóvá teszi a külső véleményeket és szakértelmet.

(3) A három intézmény megerősíti, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapvetően fontos ahhoz, hogy megőrizhető legyen az európai polgárok körében az Unió politikai, jogalkotási és adminisztratív eljárásainak legitimitása iránti bizalom.

(4) Az érdekképviselet átláthatósága különösen fontos ahhoz, hogy a polgárok nyomon követhessék az érdekképviselők tevékenységeit és esetleges befolyását. A három intézmény úgy ítéli meg, hogy ez az átláthatóság a legmegfelelőbben egy olyan magatartási kódex révén biztosítható, amely tartalmazza az átláthatósági nyilvántartásban regisztráló, és így a magatartási kódexet is elfogadó érdekképviselőkre alkalmazandó szabályokat és elveket.

(5) Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti 2014. április 16-i megállapodás 1 által az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek számára létrehozott átláthatósági nyilvántartással kapcsolatos kedvező tapasztalatokra való tekintettel a három intézmény úgy ítéli meg, hogy egy ilyen jellegű megállapodás megfelelő módon való kiterjesztésére lenne szükség.

(6) A három intézmény felismeri, hogy kötelező átláthatósági nyilvántartást kell létrehozni oly módon, hogy bizonyos típusú interakciókat az előzetes nyilvántartásba vétel feltételéhez kötik, azaz a nyilvántartásba vételt az érdekképviselet de facto előfeltételévé teszik, és biztosítják ezáltal, hogy az ilyen érdekképviseletre a magatartási kódexben meghatározott szabályoknak és elveknek megfelelően kerüljön sor.

(7) A három intézmény ezúton tesz eleget annak az igénynek, hogy a lehető leggyorsabban kötelező nyilvántartást létrehozó intézményközi megállapodást kell elfogadni a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. árpilis 28-i európai parlamenti állásfoglalásnak 2 megfelelően.

(8) E nyilvántartás működése, nem érintve azt a megállapodást, amelyet a nyilvántartás titkársága adminisztratív és pénzügyi forrásaihoz való hozzájárulásuk módjára vonatkozóan kell megkötniük, nem sértheti a három fél egyikének hatásköreit vagy belső szervezeti hatásköreit sem.

(9) A három intézmény e megállapodás végrehajtása során jóhiszeműen és kölcsönösen együttműködik egymással.

(10) A három intézmény bármelyike érvényesíthet e megállapodás keretén kívül a jó közigazgatásra és az átláthatóságra irányuló egyéb politikákat, amennyiben azok nem hátráltatják e megállapodás végrehajtását és céljait.

(11) A megállapodás nem érinti azon jogok gyakorlását, amelyeket az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése (európai polgári kezdeményezés), illetve az EUMSZ 227. cikke (az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jog) rögzít,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Az intézményközi megállapodás célja és hatálya

Ez az intézményközi megállapodás létrehozza a megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységeket folytató érdekképviselők és a három intézmény bármelyike közötti átlátható és etikus interakciók keretét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen intézményközi megállapodás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „Érdekképviselő”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, vagy formális/informális csoport, szervezet vagy ezek hálózata, amely az ezen megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységeket folytat;

b) „Kérelmező”: a nyilvántartásba való felvételét kérelmező bármely érdekképviselő;

c) „Nyilvántartott”: bármely olyan érdekképviselő, aki/amely rendelkezik már a nyilvántartásban szereplő bejegyzéssel;

d) „Ügyfél”: olyan érdekképviselő, amely közvetítőt kért fel saját érdekeinek a három intézmény bármelyikének irányában való képviseletére;

e) „Közvetítő”: olyan érdekképviselő, amely egy ügyfél érdekeit képviseli a három intézmény bármelyike felé;

f) „Az ügyfél és a közvetítő közötti kapcsolat”: a megállapodás hatálya alá tartozó tevékenység szolgáltatására vonatkozó bármilyen szerződéses kapcsolat egy ügyfél és egy vagy több szolgáltatásnyújtó (al)vállalkozó között;

g) „Tisztviselő”: a három intézmény bármelyikének bármely személyzeti kategóriája.

3. cikk

Az intézményközi megállapodás hatálya alá tartozó és az azon kívül eső tevékenységek

1) E megállapodás olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek bizonyos érdekeket kívánnak előmozdítani a három aláíró intézmény bármelyikével, azok tagjaival vagy tisztviselőivel való interakciók révén, abból a célból, hogy befolyásolják a szakpolitikák vagy jogszabályok kialakítását vagy végrehajtását, illetve az érintett intézményeken belüli döntéshozatali eljárást, amennyiben nem alkalmazható ezekre a (2) bekezdésben vagy a 4. cikkben meghatározott kivételek valamelyike.

2) Az alábbi tevékenységek nem minősülnek az (1) bekezdés értelmében vett tevékenységeknek:

a) jogi és egyéb szakmai tanácsadás az ügyfél és a közvetítő közötti kapcsolat keretében, amennyiben:

   olyan képviseletet fed, amely békéltető vagy közvetítői eljárás keretei között annak megelőzésére irányul, hogy valamely vita bíróság vagy közigazgatási szerv elé kerüljön, vagy

   olyan tanácsadást fed, amely annak biztosításához nyújt számukra segítséget, hogy tevékenységük összhangban álljon a hatályos jogi kerettel, vagy

   olyan tevékenységekkel kapcsolatos, amelyek az ügyfelek képviseletével és az ügyfél alapvető vagy eljárási jogainak védelmével függnek össze, ideértve a meghallgatáshoz való jogot, az ügyfél tisztességes eljáráshoz való alapvető jogát, ideértve a közigazgatási eljárásokban biztosított védelemhez való jogot, mint amilyenek a jogászok vagy az adott kérdésben jártas bármely más szakértők által végzett tevékenységek.

b) uniós jog vagy az Unióra is alkalmazandó nemzetközi jog által létrehozott jogi vagy közigazgatási eljárás keretében félként vagy harmadik félként tett beadványok, valamint az intézménnyel fennálló szerződéses kapcsolat vagy uniós forrásokból finanszírozott támogatási megállapodás alapján tett beadványok.

c) A szociális partnerek által az EUMSZ 152. cikke szerinti szociális párbeszéd résztvevőiként végzett tevékenységek.

d) A három intézmény bármelyikének vagy azok tagjainak vagy tisztviselőinek közvetlen és konkrét felkérésére – például tényszerű tájékoztatásra, adatközlésre vagy szakértői véleményre irányuló kérésre – tett beadványok.

e) A polgárok által a három intézmény bármelyikével kizárólag személyes minőségükben folytatott kommunikáció.

4. cikk

Az intézményközi megállapodás hatályán kívül eső szervek

1) A politikai pártok mentesülnek a nyilvántartásba-vételi követelmény alól. Az általuk létrehozott vagy támogatott és a nyilvántartás hatálya alá eső tevékenységekben részt vevő szervezetek azonban nem mentesülnek a nyilvántartásba-vételi követelmény alól.

2) Az EUMSZ 17. cikkének rendelkezésével összhangban az egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek, valamint a világnézeti szervezetek mentesülnek a nyilvántartásba-vételi követelmény alól. Az egyházaknak, vallási közösségeknek vagy világnézeti szervezeteknek az uniós intézményekkel folytatott kapcsolattartás során való képviselete céljából létrehozott képviseleti irodák vagy jogalanyok, irodák és hálózatok, valamint ezek egyesületei azonban nem mentesülnek a nyilvántartásba-vételi követelmény alól.

3) A tagállamok nemzeti és szubnacionális szintű hatóságai (ezen belül állandó képviseletei és nagykövetségei) mentesülnek a nyilvántartásba-vételi követelmény alól, akárcsak az európai, nemzeti vagy szubnacionális szintű hatóságokat tömörítő szövetségek, amennyiben ezek kizárólag az érintett hatóságok nevében lépnek fel.

4) A harmadik országok hatóságai (ezen belül diplomáciai képviseletei és nagykövetségei) mentesülnek a nyilvántartásba-vételi követelmény alól.

5) A kormányközi szervezetek – ezen belül az ezekből származó ügynökségek és szervek – mentesülnek a nyilvántartásba-vételi követelmény alól.

5. cikk

A nyilvántartásba vétel feltételéhez kötött interakciók

1) A három intézmény megállapodik abban, hogy az interakciók alábbi típusait az érdekképviselő előzetes nyilvántartásba vételének feltételéhez kötik:

Az Európai Parlamentben

A Parlament épületeibe való belépés: az érdekképviselőket képviselő vagy azoknak dolgozó személyek jogosultsága az Európai Parlament épületeibe belépésre jogosító, hosszú távú belépési engedélyek kérelmezésére;

Bizottsági nyilvános meghallgatások: azon lehetőség, hogy az érdekképviselők meghívott előadóként részt vehessenek egy bizottsági meghallgatáson, a 3. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül;

Védnökség: az érdekképviselők által szervezett események védnökségének biztosítása;

Találkozók: az érdekképviselők és az Európai Parlament tagjai (az európai parlamenti képviselők), a főtitkár, a főigazgatók vagy a képviselőcsoportok főtitkárai közötti találkozók;

Események: az érdekképviselők által szervezett események számára az Európai Parlament épületein belüli helyszín biztosítása;

Értesítések: automatikus üzenetek küldése az Európai Parlament tevékenységeiről az érdekképviselők számára.

Az Európai Unió Tanácsában

Találkozók: az érdekképviselők és az Európai Unió Tanácsa aktuális vagy soron következő elnökségének nagykövete, valamint az (uniós tagállamok kormányait képviselő) Állandó Képviselők Bizottsága és a Tanács főtitkára és főigazgatói közötti találkozók;

Értesítések: automatikus üzenetek küldése a Tanács tevékenységeiről az érdekképviselők számára.

Az Európai Bizottságban

Találkozók: az érdekképviselők és a Bizottság tagjai, a kabinettagok és főigazgatók közötti találkozók;

Szakértői csoportok: a tagság jellegétől függően a szakértői csoportok bizonyos tagjainak kinevezése 3 ;

Nyilvános konzultációk: automatikus értesítések küldése a Bizottság konzultációiról az érdekképviselők számára. a Bizottság különbséget tesz a nyilvántartásba vett és nyilvántartáson kívüli szervezetek között oly módon, hogy hozzájárulásaikat elkülönítve teszi közzé;

Védnökség: az érdekképviselők által szervezett események védnökségének biztosítása;

Levelezési listák: automatikus értesítések küldése levelezési listák révén az érdekképviselők számára egyes bizottsági tevékenységekről.

2) A három intézmény mindegyike megteszi a szükséges belső intézkedéseket az (1) bekezdésben említett feltételesség érvényesítése érdekében.

3) A három intézmény mindegyike dönthet úgy, hogy más típusú interackiókat is a nyilvántartásba vétel feltételéhez köt, amennyiben a feltételesség további típusai a jelenlegi keret megerősítését célozzák.

4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett feltételesség típusait a nyilvántartás külön e célra kialakított internetes oldalán közzéteszik.

6. cikk

A kérelmezők jogosultsága és nyilvántartásba vétele

1) A nyilvántartásba vétel kérelmezésekor a kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy e megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységeket látnak el, és így megfelelnek a nyilvántartásba vétel előfeltételeinek.

2) Ennek érdekében a kérelmezőknek biztosítaniuk kell a II. mellékletben részletezett információkat, és hozzá kell járulniuk ezek nyilvános adattá válásához.

3) A kérelmezőket felkérhetik a jogosultságukat és az általuk benyújtott információk helytállóságát igazoló dokumentumok bemutatására.

4) A kérelmezőket azt követően veszik fel nyilvántartottként a nyilvántartásba, hogy jogosultságuk megállapítást nyert, és és nyilvántartásba vételüket a benyújtandó információk tekintetében a II. melléklet rendelkezései alapján megfelelőnek nyilvánítják.

7. cikk

A nyilvántartottakra vonatkozó magatartási kódex és annak érvényesítése

1) A nyilvántartottak által tiszteletben tartandó szabályoknak és elveknek meg kell felelniük az e megállapodás mellékletét képező magatartási kódexben foglaltaknak (III. melléklet). A nyilvántartásba vétellel a nyilvántartottak beleegyeznek abba, hogy betartják ezeket a szabályokat és elveket.

2) A magatartási kódex értelmében a kódex rendelkezéseinek be nem tartása az e megállapodás IV. mellékletében leírt eljárások szerinti vizsgálatokhoz és intézkedésekhez vezethet.

Vizsgálatokra a beérkezett panaszokat követően vagy a titkárság saját kezdeményezéséből kerülhet sor.

A három intézmény megteszi a szükséges belső intézkedéseket a IV. melléklettel összhangban előírt intézkedések alkalmazása érdekében.

3) A magatartási kódex értelmében a nyilvántartottakra különösen az alábbiak vonatkoznak:

kérésre bemutatják a általuk benyújtott információk helytállóságát bizonyító okiratokat és egyéb igazoló dokumentumokat;

vállalják, hogy a pontosításokra és az információk naprakésszé tételére való kérések teljesítése érdekében jóhiszeműen és konstruktívan együttműködnek;

elfogadják, hogy a IV. mellékletben meghatározott vizsgálati lejárások és – adott esetben –intézkedések alkalmazhatók velük szemben.

8. cikk

A nyilvántartás igazgatótanácsa

1) A nyilvántartás igazgatótanácsa a három intézmény főtitkárát foglalja magában.

2) Az igazgatótanács:

   felügyeli azt, hogy a titkárság hogyan végzi a megállapodás általános végrehajtását és erre vonatkozó általános utasításokat ad ki;

   jóváhagyja a titkárság eljárási szabályzatát;

   jóváhagyja a 9. cikk (4) bekezdésének rendelkezései szerinti iránymutatások kiadását;

   megvizsgálja a nyilvántartottak által a titkárság határozatainak felülvizsgálata érdekében benyújtott, indokolással ellátott kérelmeket és határoz ezekről, a megállapodás IV. melléklete rendelkezéseinek megfelelően.

   elfogadja az önkéntes részvételre vonatkozó értesítéseket, a megállapodás 12. és 13. cikkének megfelelően.

3) Az igazgatótanács a döntéseit konszenzussal hozza meg.

4) Az igazgatótanács a hatáskörének gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat fogadhat el.

9. cikk

A nyilvántartás titkársága

1) A titkárság egy koordinátorból és a titkársági tagokból álló közös működési struktúra, amely közvetlenül az igazgatótanácsnak számol be.

2) A titkárság az Európai Bizottság Főtitkársága egy tisztviselőjének (a továbbiakban: a koordinátor) koordinálásával végzi tevékenységét. A titkárság tagjai az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság személyzetének olyan tagjai, akiket saját intézményük a titkársághoz rendel ki.

A koordinátor általános felelőséget visel a titkárság munkájáért és felügyeli annak napi működését.

3) A koordinátor fő feladatai a következők:

   a titkárság igazgatótanács által jóváhagyandó eljárási szabályzatának megszövegezése;

   jelentéstétel az igazgatótanácsnak a megállapodás általános végrehajtásáról;

   a nyilvántartás tartalmának nyomon követése és annak biztosítása, hogy csak az erre jogosult kérelmezőket vegyék nyilvántartásba annak érdekében, hogy a nyilvántartás adatminősége optimális szintű legyen, annak tudomásulvétele mellett, hogy végső soron a nyilvántartottak felelősek az általuk benyújtott információk helytállóságáért;

   helpdesk-támogatás biztosítása a nyilvántartottak, a három intézmény, és a 12. és 13. cikknek megfelelően önkéntes alapon részt vevő bármely szervezet számára;

   vizsgálatok végzése, a nyilvántartásba vétel visszavonása és intézkedések elfogadása, a megállapodás IV. mellékletének megfelelően;

   figyelemfelhívó fellépések szervezése;

   az előző naptári évre vonatkozó éves jelentés elkészítése;

   a nyilvántartás webhelye és online regisztrációs űrlapja, valamint egyéb kapcsolódó informatikai erőforrások kialakításának és fenntartásának biztosítása;

           az érdekképviselet átláthatóságával kapcsolatos bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása hasonló szervekkel;

   az ezen megállapodás végrehajtásához szükséges bármilyen egyéb tevékenység elvégzése.

4) A titkárság jóváhagyás céljából az igazgatótanács elé terjeszthet a nyilvántartottaknak szóló iránymutatásokat annak érdekében, hogy biztosítsák e megállapodás 2–6. cikkének (fogalommeghatározások, tevékenységek, az intézményközi megállapodás hatályán kívül eső szervek, nyilvántartásba vétel feltételéhez kötött interakciók, a kérelmezők jogosultsága és nyilvántartásba vétele) és mellékleteinek következetes alkalmazását.

10. cikk

Határozat

A három intézmény a titkárságot és az igazgatótanácsot a három intézmény által ezen megállapodás hatálybalépése előtt közösen elfogadott külön határozat révén hozza létre.

11. cikk

Erőforrások

1) A három intézmény biztosítja, hogy a titkárság rendelkezésére álljanak a feladatainak megfelelő végrehajtásához szükséges humán-, adminisztratív és pénzügyi erőforrások.

2) A három intézmény biztosítja a titkárság számára a szükséges humánerőforrásokat, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa esetében a Bizottsághoz való kirendelés útján, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 37. cikke a) pontjának és 38. cikkének megfelelően.

3) A három intézmény egyenlő mértékben járul hozzá a titkárság és a nyilvántartás működéséhez. Külön megállapodást kötnek, amely részletesen meghatározza a titkárság adminisztratív és pénzügyi erőforrásaihoz való hozzájárulásuk módját.

12. cikk

Egyéb uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek önkéntes részvétele

1) A felek ösztönzik az egyéb uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy referenciaeszközként maguk is használják az e megállapodás által létrehozott keretet az érdekképviselőkkel folytatott interakcióik tekintetében.

2) Egyéb uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek önkéntes alapon értesíthetik a titkárságot arról, hogy egyes interakciókat az átláthatósági nyilvántartásban való nyilvántartásba vétel feltételéhez kívánnak kötni. Az értesítésnek tartalmaznia kell az interakciók javasolt típusait és azok feltételeit.

3) Amennyiben az igazgatótanács úgy ítéli meg, hogy az interakciók javasolt típusai összhangban állnak a nyilvántartás céljaival, az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek az interakciók e típusait a nyilvántartásba vétel feltételéhez köthetik, és részesülnek a titkárság által biztosított segítségnyújtásban és helpdesk-támogatásban, a titkárság és a nyilvántartás működési költségeihez való arányos hozzájárulásért cserébe.

4) Az előző bekezdésben említett értesítés elfogadása nem jár azzal, hogy az értesítést benyújtó uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek e megállapodás részes feleinek státuszában részesülnének.

5) A (3) bekezdés értelmében elfogadott feltételesség típusait közzéteszik a nyilvántartás webhelyén.

13. cikk

A tagállamok EU mellett működő állandó képviseletei

1) A tagállamok – e megállapodás 4. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül – önkéntes alapon értesíthetik a titkárságot arról, hogy az érdekképviselők és az EU mellett működő állandó képviseletük közötti egyes interakciókat az átláthatósági nyilvántartásban való nyilvántartásba vétel feltételéhez kívánják kötni. Az értesítésnek tartalmaznia kell az interakciók javasolt típusait és azok feltételeit.

2) Amennyiben az igazgatótanács úgy ítéli meg, hogy az interakciók kapcsolatok javasolt típusai összhangban állnak a nyilvántartás céljaival, az érintett állandó képviseletek az interakciók e típusait a nyilvántartásba vétel feltételéhez köthetik, és részesülnek a titkárság által biztosított segítségnyújtásban és helpdesk-támogatásban, a titkárság és a nyilvántartás működési költségeihez való arányos hozzájárulásért cserébe.

3) Az előző bekezdésben említett értesítés elfogadása nem jár azzal, hogy az értesítést benyújtó tagállam e megállapodás részes feleinek státuszában részesülne.

4) A (2) bekezdés értelmében elfogadott feltételesség típusait közzéteszik a nyilvántartás webhelyén.

14. cikk

Záró és átmeneti rendelkezések

1) Ez az intézményközi megállapodás az aláíró intézmények számára kötelező erejű.

2) Ez a megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között 2014. április 16-án létrejött megállapodás helyébe lép, amelynek hatálya e megállapodás hatálybalépésének napján megszűnik.

3) Ez a megállapodás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Rendelkezéseit az alábbi dátumtól kell alkalmazni: [xxxx.xx.xx].

4) Az e megállapodás alkalmazási időpontjában már nyilvántartásba vett érdekképviselőknek módosítaniuk kell regisztrációjukat annak érdekében, hogy a szóban forgó időpontot követő hat hónapon belül megfeleljenek az e megállapodásból következő új előírásoknak.

5) A figyelmeztető jelzéseket és panaszokat követően az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti 2014. április 16-i megállapodás értelmében megindított esetleges vizsgálatokat az említett megállapodás szerinti eljárás alapján folytatják le.

6) E megállapodást négy évvel hatálybalépése után felülvizsgálják.

Kelt [helyszín]-ban/-ben, [dátum]-án/-én.

(1)

Megállapodás az Európai Parlament és a Bizottság között az átláthatósági nyilvántartásról az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek számára (HL L 277., 2014.9.19., 11. o.).

(2)

 Az Európai Parlament 2014. március 11-i állásfoglalása a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről (az eljárási szabályzat 104. cikkének (7) bekezdése) a 2011–2013. évben, elfogadott szövegek P8_TA(2016)0202

(3)

Ez olyan személyekre vonatkozik, akiket egy adott szakpolitikai terület érdekelt felei közös érdekének képviseletére jelölnek ki,és akik nem egy egyéni érdekeltet, hanem különböző érdekelt szervezetek közös szakpolitikai irányvonalát képviselik („B típusú tagok”), valamint a szó tág értelmében vett szervezetekre, ezen belül vállalkozásokra, egyesületekre, nem kormányzati szervezetekre, szakszervezetekre, egyetemekre, kutatóintézetekre, ügyvédi irodákra és tanácsadó cégekre („C típusú tagok”), amint ezt a 2016. május 30-i C(2016) 3301 bizottsági határozat rögzíti.


Brüsszel, 2016.9.28.

COM(2016) 627 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz: Javaslat - Intézményközi megállapodás

a kötelező átláthatósági nyilvántartásról


I. MELLÉKLET

A NYILVÁNTARTOTTAK KATEGORIZÁLÁSA

A Titkárság az alábbi kategorizálást alkalmazza a nyilvántartottakra, amelyet meg is változtathat.

A NYILVÁNTARTOTTAK KATEGÓRIÁI

I.

Szakmai tanácsadással foglalkozó irodák/ügyvédi irodák/független (önfoglalkoztató) tanácsadók

a.

alkategória

Szakmai tanácsadással foglalkozó irodák

b.

alkategória

Ügyvédi irodák

c.

alkategória

Független (önfoglalkoztató) tanácsadók

II.

Vállalkozások, kereskedelmi/gazdasági szervezetek, szakszervezetek, szakmai szervezetek

a.

alkategória

Vállalkozások

b.

alkategória

Kereskedelmi és gazdasági szervezetek

c.

alkategória

Szakszervezetek és szakmai szervezetek

d.

alkategória

Rendezvényszervező szervezetek

III.

Nem kormányzati szervezetek

a.

alkategória

Nem kormányzati szervezetek, platformok, hálózatok, ad hoc koalíciók és ideiglenes szerveződések, valamint egyéb hasonló szervezetek.

IV.

Szellemi műhelyek, kutatási és tudományos intézmények

a.

alkategória

Szellemi műhelyek és kutatási intézmények

b.

alkategória

Tudományos intézmények

V.

Az előző kategóriákba nem sorolható érdekképviselők

a.

alkategória

Egyházakat és vallási közösségeket képviselő szervezetek

b.

alkategória

Az előző kategóriákba nem sorolható szervezetek.



II. MELLÉKLET

A NYILVÁNTARTOTTAK ÁLTAL BIZTOSÍTANDÓ INFORMÁCIÓK

I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

a) a szervezet neve; székhelyének címe és amennyiben ettől eltérő, uniós székhelyének címe; telefonszám; e-mail-cím 1 ; weboldal;

b) a szervezetért jogilag felelős személy és az uniós kapcsolatokért felelős személy neve; azoknak a személyeknek a neve, akik az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkeznek 2 ;

c) a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekben részt vevő összes személy teljes munkaidős egyenértékének becslése, a teljes munkaidős tevékenység alábbi százalékos arányai szerint: 10 %, 25 %, 50 %, 75 % vagy 100 %;

d) célok/feladatok – témakörök – a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek – a szerepvállalás szintje (globális, európai, nemzeti, regionális);

e) a nyilvántartott tagszervezetei, beleértve azok földrajzi kiterjedését is, valamint a nyilvántartott tagsága vagy fennálló kapcsolata a nyilvántartás hatálya alá tartozó érintett hálózatokkal vagy szövetségekkel.

II. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

A. A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek

Az interakció(k) által érintett uniós jogalkotási javaslatok, szakpolitikák vagy kezdeményezések részletei.

B. Uniós intézményekhez fűződő kapcsolatok

a) szakértői csoportokban és más, EU által támogatott fórumokban és platformokban való tagság;

b) az Európai Parlament közös munkacsoportjaiban és ágazati fórumokban való tagság vagy részvétel.



C. A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi információk

Valamennyi feltüntetett összeg euróban értendő.

Költségek

A saját érdekeiket a három intézmény bármelyikével kapcsolatban előmozdítani kívánó nyilvántartottak az alábbi táblázatnak megfelelően megadják a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó éves költségek becslését. Az éves költségek becslésének a teljes működési évre és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel adatainak éves aktualizálása előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkoznia.

A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek éves költségei:

< 10 000

10 000 – 24 999

25 000 – 49 999

50 000 – 99 999

100 000 – 199 999

200 000 – 299 999

300 000 – 399 999

400 000 – 499 999

500 000 – 599 999

600 000 – 699 999

700 000 – 799 999

800 000 – 899 999

900 000 – 999 999

1 000 000 – 1 249 999

1 250 000 – 1 499 999

1 500 000 – 1 749 000

1 750 000 – 1 999 999

2 000 000 – 2 249 999

2 250 000 – 2 499 999

2 500 000 – 2 749 000

2 750 000 – 2 999 999

3 000 000 – 3 499 999

3 500 000 – 3 999 999

4 000 000 – 4 499 999

4 500 000 – 4 999 999

5 000 000 – 5 499 999

5 500 000 – 5 999 999

6 000 000 – 6 499 999

6 500 000 – 6 999 999

7 000 000 – 7 999 999

8 000 000 – 8 999 999

9 000 000 – 9 999 999

> 10 000 000

Az ügyfelek bejelentik a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeket a nevükben végző valamennyi közvetítőt, valamint minden egyes közvetítő költségét, az alábbi táblázatnak megfelelően. Az éves költségek becslésének a teljes működési évre és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel adatainak éves aktualizálása előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkoznia.

Képviseleti költségek értéktartománya közvetítőként:

< 10 000

10 000 – 24 999

25 000 – 49 999

50 000 – 99 999

100 000 – 199 999

200 000 – 299 999

300 000 – 399 999

400 000 – 499 999

500 000 – 599 999

600 000 – 699 999

700 000 – 799 999

800 000 – 899 999

900 000 – 1 000 000

> 1 000 000

Valamennyi olyan jelenlegi közvetítőt, amely nem tartozik a legutóbbi lezárt pénzügyi év hatálya alá, külön, név szerint kell bejelenteni.

Bevételek

A közvetítők bejelentik a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekből elért éves bevételt az alábbi táblázat szerint. Az elért éves bevételnek a teljes működési évre és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel adatainak éves aktualizálása előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkoznia.

Az egyes ügyfelek által a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek után juttatott bevételeket az alábbi táblázat szerint kell feltüntetni:

Az elért bevétel értéktartománya ügyfelenként:

< 10 000

10 000 – 24 999

25 000 – 49 999

50 000 – 99 999

100 000 – 199 999

200 000 – 299 999

300 000 – 399 999

400 000 – 499 999

500 000 – 599 999

600 000 – 699 999

700 000 – 799 999

800 000 – 899 999

900 000 – 999 999

> 1 000 000

A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekből elért teljes éves bevételt a nyilvántartás rendszere automatikusan kiszámítja az ügyfelenként elért bevételek becsült összegének összesítése alapján.

A közvetítők bejelentik valamennyi olyan ügyfelüket, akik nevében a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek.

Valamennyi olyan jelenlegi ügyfelet, amely nem tartozik a legutóbbi lezárt pénzügyi év hatálya alá, külön, név szerint kell bejelenteni.

A saját érdekeik képviseletében (azaz nem ügyfeleik nevében) eljáró közvetítők ezt a saját regisztrációs űrlapjukon jelentik be, és e tevékenységek költségeit a költségekre vonatkozó fenti szakasszal összhangban külön feltüntetik.

Valamennyi nyilvántartott – az e megállapodás hatálya alá eső tevékenységeket végző közvetítőket is beleértve – bejelenti a működési költségeikhez hozzájáruló uniós támogatások összegét és forrását.

Részletes tájékoztatási kötelezettségek

A jogilag nonprofit szervezetként bejegyzett nyilvántartottak megadják az alábbiakat:

a)    a nyilvántartott legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetése;

b)    a finanszírozás főbb forrásai kategóriák szerint (pl. közfinanszírozás, tagok hozzájárulása, támogatás, adomány);

c)    a költségvetés 10 %-át meghaladó mértékű egyes hozzájárulások összege, amennyiben a hozzájárulások meghaladják a 10 000 EUR-t, valamint a hozzájáruló neve.

Végrehajtás

A titkárság online regisztrációs űrlapot, valamint az e melléklet alapján bejelentendő pénzügyi módozatokról szóló iránymutatást biztosít a nyilvántartottaknak.

III. MELLÉKLET

MAGATARTÁSI KÓDEX

A három intézmény úgy ítéli meg, hogy valamennyi, velük egy alkalommal vagy rendszeresen kapcsolatot létesítő, nyilvántartásba vett vagy nem nyilvántartott érdekképviselő magatartásának meg kell felelnie a jelen magatartási kódexben foglaltakkal.

A nyilvántartottak tudomásul veszik az alábbi szabályokat és elveket, és beleegyeznek abba, hogy megfelelnek ezeknek. A nyilvántartottak:

a) a három intézmény bármelyikével folytatott kapcsolatuk során minden esetben azonosítják magukat nevük, nyilvántartási számuk, valamint a munkavégzéssel vagy képviselettel őket megbízó szervezet vagy szervezetek megadásával; nyilatkoznak továbbá az általuk előmozdítani kívánt érdekekről, célokról, valamint megjelölik az általuk képviselt ügyfeleket és tagokat, adott esetben azok nyilvántartási számát is megadva;

b) nem szereznek információt és nem lépnek fel valamely döntés meghozatala érdekében tisztességtelen úton vagy indokolatlan nyomásgyakorlás vagy nem helyénvaló magatartás révén, és erre nem is tesznek kísérletet;

c) nem állítanak hamis információkat a nyilvántartásba vétel hatásáról oly módon, hogy az félrevezető lenne vagy kedvezőtlenül befolyásolná a nyilvántartás megítélését, illetve kifejezett engedély nélkül nem használják az Unió vagy bármelyik intézmény emblémáit;

d) legjobb tudásuk szerint biztosítják, hogy a nyilvántartásba vételkor megadott és azt követően kezelt, a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeik körébe tartozó információk teljes körűek, naprakészek és valósak legyenek; hozzájárulnak ezen információk nyilvános adattá válásához;

e) az intézményektől kapott dokumentumokat nem terjesztik harmadik felek körében fizetés ellenében;

f) tiszteletben tartják és semmilyen módon nem akadályozzák a három intézmény által létrehozott – és a nyilvántartás webhelyén elérhetővé tett – valamennyi szabály, szabályzat és helyes kormányzási gyakorlat végrehajtását és alkalmazását;

g) nem késztetik az európai parlamenti képviselőket, a Bizottság tagjait vagy a három intézmény bármelyikének alkalmazottait a rájuk vonatkozó szabályok és magatartási normák megszegésére;

h) amennyiben volt európai parlamenti képviselőket, a Bizottság volt tagjait vagy a három intézmény bármelyikének volt alkalmazottait foglalkoztatják, tiszteletben tartják ezen alkalmazottak kötelezettségét arra, hogy betartsák az érintett intézmény elhagyását követően rájuk vonatkozó titoktartási követelményeket és szabályokat;

i) amennyiben ügyfél és közvetítő közötti kapcsolat részes felei: i. biztosítják, hogy e kapcsolat valamennyi felét nyilvántartásba vegyék a nyilvántartásban, valamint ii. ügyfélként vagy közvetítőként lehetővé teszik a kapcsolat tekintetében az információk erre vonatkozó közzétételét a nyilvántartásban, az intézményközi megállapodás II. mellékletének megfelelően;

j) elfogadják, hogy: ii. kérésre bemutatják a titkárságnak az általuk benyújtott információk helytállóságát bizonyító okiratokat és egyéb igazoló dokumentumokat; valamint ii. jóhiszeműen és konstruktívan együttműködnek a titkársággal;

k) elfogadják, hogy a IV. mellékletben meghatározott vizsgálati eljárások és – adott esetben –intézkedések alkalmazhatók velük szemben;

l) megfelelő lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeket végző alkalmazottaikat tájékoztassák a nyilvántartott e magatartási kódex szerinti kötelezettségvállalásairól;

m) tájékoztatják az intézményközi megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységek keretében általuk képviselteket a magatartási kódexből eredően az uniós intézmények felé fennálló kötelezettségeikről;

n) elfogadják, hogy tiszteletben tartják és semmilyen módon nem akadályozzák az aláíró intézmények által létrehozott konkrét belépési és biztonsági szabályokat és rendelkezéseket.



IV. MELLÉKLET

VIZSGÁLATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK

1.Általános áttekintés

1.1.Amennyiben a titkárság a magatartási kódex rendelkezéseinek esetleges megszegéséről értesül, vizsgálatot indíthat.

1.2.A titkárság beérkezett panasz alapján vagy saját kezdeményezéséből is indíthat vizsgálatot.

1.3.A vizsgálat a titkárságot és a nyilvántartottat érintő adminisztratív eljárás.

1.4.A vizsgálatra vonatkozó rendelkezések a beérkezett panaszokat követően és a saját kezdeményezésből indított vizsgálatokra egyaránt alkalmazandók.

2.Panaszok, vizsgálatindítás

2.1.Bármely természetes vagy jogi személy panaszt nyújthat be a titkárságnak. A panaszokat írásban kell benyújtani. A panasz akkor elfogadható, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

a)azonosítja az érintett nyilvántartottat, és egyértelműen leírja a panasz tartalmát;

b)tartalmazza a panasz benyújtójának nevét és elérhetőségét;

c)benyújtására a kódex állítólagos megsértésétől számított egy éven belül kerül sor;

d)elégséges bizonyítékkal támasztják alá, hogy megfelelő mértékben valószínűsíthető a magatartási kódex rendelkezéseinek megszegése.

2.2.A titkárság tájékoztatja a panaszost arról, hogy elfogadható-e a panasz. Nem elfogadható panasz esetén a titkárság – ha erre lehetőség van– tájékoztatja a panaszost arról, miképpen nyújtható be elfogadható panasz.

2.3.A titkárság saját kezdeményezésből vizsgálatot indíthat, ha – az előző bekezdések sérelme nélkül – úgy ítéli meg, hogy egy nem elfogadható panasz a magatartási kódex rendelkezései kellőképpen súlyos megszegésének lehetőségét jelzi.



3.Felvilágosítás iránti kérelem

3.1.Amennyiben a titkárság a magatartási kódex rendelkezéseinek olyan esetleges megszegéséről értesül, amely vizsgálatot vonhat maga után, adott esetben – ha ezt megfelelőnek és hatékonynak ítéli meg – felveheti a kapcsolatot a nyilvántartottal, hogy felvilágosítást kérjen tőle az esetleges meg nem felelésről és felkérje a helyzet orvoslására.

3.2.A titkárság a nyilvántartott számára észszerű határidőt ad meg a kérés teljesítésére, figyelembe véve az esetleges meg nem felelés ténybeli körülményeit.

3.3.Ha a nyilvántartott kielégítő választ ad és a titkárság a kérdést megoldottnak tekinti, lezárhatja a kérést, és adott esetben értesítheti erről a panaszost.

3.4.Ha a nyilvántartott válasza nem kielégítő, a titkárság vizsgálatot indít, amint ezt e melléklet 5. szakasza ismerteti.

4.Vizsgálati hatáskörök

4.1.A nyilvántartott teljes körűen együttműködik a vizsgálat során a tájékoztatásra és dokumentumokra irányuló kérések teljesítése érdekében.

4.2.A nyilvántartott kérésre a titkárság rendelkezésére bocsátja a vizsgálat szempontjából jelentőséggel bíró dokumentumokat. A titkárság dönthet úgy, hogy a nyilvántartott birtokában lévő ilyen dokumentumokat megvizsgálja és/vagy másolatot készít azokról.

4.3.Ha a titkárság megvizsgálja a dokumentumokat, jelentést készít, amely tartalmazza a nyomozás tekintetében jelentőséggel bíró tényekkel kapcsolatos információkat. A jelentés másolatát eljuttatják a nyilvántartottnak.

4.4.A titkárság dönthet úgy, hogy meghallgatja az érintett nyilvántartottat és/vagy a panaszost.

4.5.A nyilvántartott és a panaszos a 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételekre hivatkozva jelezheti, hogy a fenti 4.2.–4.4. szakasz alapján általuk biztosított dokumentumok (vagy azok részei) és/vagy információk közül melyek tekintendők bizalmasnak, a 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételekre hivatkozva.

5.Vizsgálatok

5.1.Vizsgálat megindításakor a titkárság tájékoztatja a nyilvántartottat a magatartási kódex egyes rendelkezései megszegésének gyanújáról, valamint az ezt alátámasztó indokolásról és esetleges bizonyítékokról.

Kivételes és kellően indokolt esetekben a titkárság a 9. szakasz rendelkezései szerinti határozat kiadását megelőzően is eltávolíthatja a nyilvántartás nyilvános webhelyéről a nyilvántartásba vételt annak megakadályozása érdekében, hogy az európai uniós intézmények, a nyilvántartás vagy harmadik felek hírnevét kár érje. Az ilyen esetekben a titkárság egyidejűleg a nyilvántartottat is tájékoztatja a törlésről és az ezzel kapcsolatos alátámasztó bizonyítékokról.

5.2.A nyilvántartottnak 20 munkanapon belül kell választ adnia.

5.3.A titkárság dönthet úgy, hogy hosszabb időt biztosít a válaszadáshoz, amennyiben ezt az adott vizsgálat objektív jellemzői indokolják.

5.4.Ha a nyilvántartott nem tartja be a válaszadásra vonatkozó határidőt, a titkárság – amennyiben ezt még nem tette meg – törölheti az érintett nyilvántartásba vételt a nyilvántartás nyilvános webhelyén. A nyilvántartott válaszát követően a titkárság dönthet a nyilvántartásba vétel visszaállítása mellett.

5.5.Amennyiben a titkárságnak további információkra vagy magyarázatra van szüksége, fordulhat erre irányuló kéréssel a nyilvántartotthoz a fenti 5.1.–5.3. szakasz rendelkezései szerint.

5.6.A panaszost tájékoztatják a vizsgálat megindításáról.

6.Megoldáskeresés

6.1.Amennyiben a vizsgálat során valamennyi releváns elemet megvizsgálva a titkárság arra a véleményre jut, hogy a nyilvántartott megszegte a magatartási kódex rendelkezéseit, bármely olyan megoldást szorgalmazhat, amelyet e sérelem orvoslására és/vagy annak jövőbeli hatásainak enyhítésére alkalmasnak tart.

6.2.Amennyiben az érintett nyilvántartott együttműködik e megoldás megvalósításában, a vizsgálatot lezárják. A titkárság dönthet úgy, hogy az együttműködő nyilvántartottakra enyhébb intézkedést alkalmaz vagy bármiféle intézkedés alkalmazása nélkül zárja le a vizsgálatot.

6.3.Amennyiben a nyilvántartott nem valósítja meg kielégítő módon a megoldást, a titkárság lezárhatja a vizsgálatot és a rendelkezésére álló információk alapján határozatot adhat ki.

7.A titkársággal való jóhiszemű és konstruktív együttműködés hiánya

Amennyiben a titkárság úgy ítéli meg, hogy az érintett nyilvántartott nem működik együtt jóhiszemű és konstruktív módon a fenti 5. szakaszban ismertetett vizsgálati fázisokban, a titkárság – azt követően, hogy lehetőséget biztosított a nyilvántartott számára a saját álláspontja írásos közlésére – lezárhatja a vizsgálatot oly módon, hogy a magatartási kódex j) pontjának megszegését állapítja meg és a rendelkezésére álló információk alapján az alábbi 10. szakaszban meghatározott intézkedéseket alkalmazza.

8.Meghallgatáshoz való jog

A nyilvántartottnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy írásban közölje a saját álláspontját, mielőtt bármiféle határozatban megállapítanák a magatartási kódex megszegését.

9.Határozat

9.1.A titkárság a vizsgálatot indokolással ellátott határozattal zárja le. A határozat rögzíti, hogy megállapították-e a magatartási kódex megszegését és adott esetben azt, hogy milyen intézkedéseket alkalmaztak.

9.2.A nyilvántartottakat tájékoztatják arról, hogy joguk van felülvizsgálatra irányuló kérelmet nyújtani be, valamint arról, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésükre.

9.3.A panaszost tájékoztatják a panasz eredményéről.

10.Intézkedések

10.1.Amennyiben a titkárság a magatartási kódex megsértését állapítja meg, az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a)    hivatalos figyelmeztetés a nyilvántartott számára, amely feltünteti a magatartási kódex megszegett rendelkezését;

b) az intézményközi megállapodás 5. cikkében felsorolt és a nyilvántartott számára lehetővé tett interakciók egy vagy több típusának 15 nap és 1 év közötti időtartamra való felfüggesztése;

c)    a nyilvántartásba vétel 15 nap és 2 év közötti időtartamra való törlése a nyilvántartásból.

10.2.Az alkalmazandó intézkedés szigorának mérlegelésekor a titkárság kellőképpen figyelembe veszi az adott ügynek az intézményközi megállapodás szempontjából jelentőséggel bíró összes körülményét.

10.3.Azok a nyilvántartottak, akiknek esetében az interakciók egy vagy több típusát felfüggesztették, az érintett kapcsolatoknak mindaddig nem lehetnek részesei, amíg a felfüggesztés időtartama le nem jár vagy kielégítően nem orvosolták a felfüggesztéshez vezető okokat, attól függően, hogy melyik időszak a hosszabb.

10.4.A nyilvántartásból törölt nyilvántartásba vétel nem állítható vissza azt megelőzően, hogy a törlési időtartam le nem jár és anélkül, hogy a nyilvántartott kielégítő módon orvosolta volna a törléshez vezető okokat.

10.5.A panaszost tájékoztatják a panasz végső kimeneteléről, és adott esetben arról, hogy a 10.1. szakaszban meghatározott intézkedések közül melyeket alkalmazták a nyilvántartottra.

11.Felülvizsgálat

11.1.Azon nyilvántartottak, akikre a 10.1. szakaszban meghatározott intézkedéseket alkalmazták, a titkárság határozatának felülvizsgálatára irányuló, indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be. A felülvizsgálati eljárás kimerítését követően a nyilvántartottak jogosultak az e melléklet 12. szakaszában meghatározott jogorvoslat igénybe vételére.

11.2.A felülvizsgálatra irányuló kérelmet az intézkedésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elküldeni az igazgatótanácsnak.

11.3.A felülvizsgálatra irányuló kérelmet az igazgatótanács ismét megvizsgálja.

11.4.A felülvizsgálatra irányuló kérelem nem függeszti fel az intézkedést, kivéve, ha az igazgatótanács a felülvizsgálatra irányuló, indokolással ellátott kérelem alapján máshogy nem dönt.

11.5.Az igazgatótanács 20 munkanapon belül tájékoztatja a nyilvántartottat a felülvizsgálati eljárás eredményéről. Amennyiben ezen határidőn belül nem érkezik válasz, az a felülvizsgálatra irányuló kérelem hallgatólagos elutasításaként értendő.

11.6.Amennyiben a nyilvántartottak nem tartják kielégítőnek a felülvizsgálati eljárás eredményét, a 12. szakaszban meghatározott jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek.

12.Jogorvoslat

Amennyiben a nyilvántartottak nem tartják kielégítőnek az igazgatótanács döntését, kérelmet nyújthatnak be a Bírósághoz vagy panasszal fordulhatnak az európai ombudsmanhoz az EUMSZ 263. és 228. cikkével összhangban.

(1)

A megadott e-mail-cím nem kerül közzétételre.

(2)

A nyilvántartottak a nyilvántartásba vételi eljárás végén engedélyt kérhetnek az Európai Parlament épületeibe történő belépéshez. Az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkező személyek nevét nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépési engedélyre