EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.9.14.

COM(2016) 591 final

2016/0286(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 303}
{SWD(2016) 304}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az „Európai digitális egységes piaci stratégia 1 ” című, 2015. májusi közleményében (a továbbiakban: digitális egységes piaci stratégia) az elektronikus hírközlési szabályozási keret nagyszabású megváltoztatása érdekében a Bizottság 2016-ra javaslatok előterjesztését irányozta elő. Az átalakítás célja többek között egy hatékonyabb intézményi szabályozói keret biztosítása annak érdekében, hogy a digitális egységes piac megfelelő feltételei kialakításának részeként a távközlési szabályok megfeleljenek a rendeltetésüknek. Ez magában foglalja a rendkívül nagy kapacitású kapcsolati hálózatok kialakítását, a vezeték nélküli hálózatok rádióspektrumának koordináltabb kezelését, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítását a fejlett digitális hálózatok és innovatív szolgáltatások számára. A közlemény rámutatott arra, hogy a változó piaci és technológiai környezet szükségessé teszi az intézményi keret megerősítését az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) szerepének megerősítésével.

A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról szóló határozatában 2 az Európai Parlament felkérte a Bizottságot a digitális egységes piac további integrálására egy hatékonyabb intézményi keret meglétének biztosításával. Ezt a Bizottság a BEREC szerepkörének, kapacitásának és döntéshozatali hatáskörének megerősítésével hajthatja végre annak érdekében, hogy i. a BEREC támogatni tudja az elektronikus hírközlés szabályozási keretének konzisztens végrehajtását, ii. lehetővé váljon a BEREC hatékony felügyelete az egységes piac kialakítása felett, valamint iii. könnyebb legyen a határon átnyúló viták rendezése a BEREC számára. Az Európai Parlament e tekintetben hangsúlyozta a pénzügyi és emberi erőforrások fejlesztésének és a BEREC irányítási szervezete további fejlesztésének szükségességét.

Ezt a javaslatot az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvről („az irányelv”) szóló javaslattal összefüggésben kell értelmezni. A javaslat olyan további feladatokat határoz meg a BEREC számára, amelyek segítenek a szabályozási keret konzisztens végrehajtásában, ami pedig hozzájárul az elektronikus hírközlési piac fejlődéséhez az Európai Unió egészében. A BEREC továbbá hozzájárulna a nagyon nagy kapacitású adatkapcsolathoz való hozzáférésnek, az ilyen adatkapcsolat elterjedésének, az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások biztosítása terén folyó versenynek, valamint az uniós polgárok érdekeinek az előmozdításához. Ennek a javaslatnak a célja a BEREC intézményi szerepének megerősítése és irányítási szervezetének továbbfejlesztése ügynökséggé történő átalakítása révén annak érdekében, hogy alkalmassá váljon jövőbeni feladatai végrehajtására.

A 2010. évi indulása és a 2011. évi teljes működőképessé válása óta a BEREC és a BEREC Hivatal pozitív módon járult hozzá a szabályozási keret konzisztens végrehajtásához. Ezenkívül értékes technikai szakértelmet is biztosított a nemzeti szabályozó hatóságoknak és az uniós intézményeknek. Az (EU) 2015/2120 rendelet a közelmúltban további feladatokat állapított meg a BEREC részére. Ezek: a nemzeti szabályozó hatóságok nyílt internet-hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozóan iránymutatások, valamint az uniós szintű barangolás (roaming) és bizonyos jelentési kötelezettségek kapcsán a Bizottság által elfogadandó végrehajtási intézkedések tervezeteire vonatkozó vélemények kiadása. Az e javaslatot kísérő irányelvről szóló javaslat a BEREC testületet az alábbi új feladatokkal bízza meg: nagyobb szerepvállalás a piaci korrekciós szabályozást szolgáló konzultációs mechanizmusokban, iránymutatások nyújtása a nemzeti szabályozó hatóságoknak a földrajzi felmérésekre vonatkozóan, közös megközelítések kidolgozása a transznacionális végfelhasználói igények kielégítésére, vélemények előterjesztése a rádióspektrum használati jogainak kijelölésére vonatkozó nemzeti intézkedéstervezetek kapcsán (a rádióspektrum „szakértői értékelés”) és nyilvántartás létrehozása a számok területen kívüli használatáról és a határokon átnyúló megállapodásokról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások szolgáltatóiról.

A BEREC és a BEREC Hivatal jelentősen megnövelt szerepkörrel rendelkezik, különösen a határokon átnyúló ügyekben (mint például a gépek közötti (M2M) szolgáltatások vagy az üzleti felhasználók transznacionális igényei esetében), valamint tapasztalatot szerzett a szabályozási keret konzisztens végrehajtásának biztosításában. Helyénvalónak és szükségesnek tűnik e tapasztalatra építeni, és a két szervezetet egy teljes körű funkcionalitással rendelkező ügynökséggé alakítani. Az új ügynökség, amely szélesebb körű megbízatással bír majd, folytatná a BEREC munkáját és a nemzeti szabályozó hatóságoktól származó szakértelem összegyűjtését. Tekintve, hogy a BEREC „márkája” már jól bevált, és szeretnénk erre építeni, továbbá a nevének módosításával járó nem elhanyagolható költségek fényében az új ügynökségnek meg kellene tartania a BEREC nevet.

•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A BEREC egyértelmű célkitűzései ezt a javaslatot nagy mértékben szinergikussá teszik a digitális egységes piaci stratégiában foglalt egyéb kezdeményezésekkel. Ennek oka, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül nyújtott kapcsolati szolgáltatások a digitális termékek és szolgáltatások terjesztésének gerinceként szolgálnak.

A javaslat kiegészíti a meglévő ágazatspecifikus rendeletet. A BEREC számára javasolt, rádióspektrummal kapcsolatos feladatok figyelembe veszik a területen meglévő eszközöket, különös tekintettel a rádióspektrum-határozatra (676/2002/EK), a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport létrehozásáról szóló 2002/622/EK határozatra és a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló 243/2012/EU határozatra.

A BEREC-rendeletben szerepelnek a BEREC részére a közelmúltban elfogadott, a nyílt internet biztosításának szabályait és a barangolási többletdíjak eltörlését megállapító (EU) 2015/2120 rendeletben kijelölt feladatok is.

2016 végére a Bizottság várhatóan benyújtja az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 4 átdolgozására vonatkozó javaslatát. Előfordulhat, hogy a rendeletre irányuló jelenlegi javaslat alkalmazási körét a jövőbeni átdolgozási javaslat eredményének fényében korrigálni kell. 

E javaslat célja, hogy a BEREC számára megfelelő és hatékony irányítási struktúrát, megbízatást, valamint a szabályozási keret konzisztens végrehajtásának biztosításához szükséges eszközöket biztosítson. E tekintetben kiegészíti az elektronikus hírközléssel kapcsolatos egyéb jogi és szakpolitikai eszközöket.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

A digitális egységes piaci stratégia egyike az új Bizottság által 2014-ben meghatározott 10 prioritásnak. Ez a javaslat a Bizottság egyéb kiemelt prioritásaival is összhangban van, különösen azon egyéb kezdeményezésekkel, amelyek célja a belső piac mélyebbé és tisztességesebbé tétele, a beruházások ösztönzése, munkahelyek teremtése és a fenntartható növekedés támogatása.

A BEREC néhány feladata a különböző területeken meglévő uniós jogszabályokra épít, és azokat egészíti ki. Az egyik ilyen feladat a vélemények előterjesztése a piacszabályozási belső piaci eljárásokhoz kapcsolódó nemzeti intézkedéstervezetekről. Ezek továbbra is a versenyjog elvein alapulnak. A másik ilyen feladat az iránymutatások nyújtása a hálózati telepítések földrajzi felméréseire vonatkozóan. Ezek hasznos információkat biztosítanak állami támogatási célokra is, javítva ezáltal a két szakpolitikai terület közötti koherenciát.

A javaslat továbbá a BEREC uniós decentralizált ügynökséggé válását célozza, és összhangba hozza azt a közös megközelítés elveivel.

Megfelelés a nemzetközi jogi kötelezettségeknek

Feladatai végrehajtása során a BEREC szükség esetén együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel is. Ennek az együttműködésnek olyan munkamegállapodásokon kell alapulnia, amelyek tiszteletben tartják az Európai Unió nemzetközi kapcsolatait és nem keletkeztetnek az Unióval és tagállamaival szembeni jogi kötelezettséget.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat a Szerződés 114. cikkén alapul, mivel az elektronikus hírközlés belső piacának fejlesztéséhez és működéséhez kapcsolódik.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Európai Uniónak lépéseket kell tennie a jelenlegi keret alkalmazásában tapasztalható következetlenségeknek, a meglévő intézményi felállás hiányosságainak, valamint a felelősségi köröknek a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti felosztásában tapasztalható következetlenségeinek kezelésére. A piaci széttöredezettség nem csupán az Európai Unió jelenlegi szabályozói felállásából fakad. Az elmúlt néhány év alatt azonban egyértelművé vált, hogy a konzisztencia hiánya a távközlési szabályozásban – legalábbis részben – a jelenlegi intézményi felállásból és a különböző intézményi szereplők (elsősorban a nemzeti szabályozó hatóságok, a BEREC és a Bizottság) közötti kapcsolattartás módjából fakad, és hatással lehet a szabályozási kimenetre. A BEREC hatáskörének megerősítése az előzetes piaci szabályozás területén növeli a jogbiztonságot, és hozzájárul a szabályozási konzisztenciához.

A piaci és technológiai fejlődés azt is jelenti, hogy számos olyan, határokon átívelő vonatkozás is van, amely az összes tagállamra kiterjedő szabályozó konzisztenciát kíván meg. Egy európai uniós szerv hatékonyabban képes kezelni ezeket az aspektusokat, mint az egyes tagállamok. Ez különösen igaz az olyan szolgáltatások esetében, mint az M2M. Ezeket a szolgáltatásokat oly módon kell nyújtani, hogy azok zökkenőmentesen átléphessék a nemzeti határokat. A határokon átnyúló üzleti hírközlési szolgáltatások nyújtása előtt továbbra is állnak nemzeti akadályok. Ez egy jelentős lehetőség elmulasztása a belső piac működése és fejlesztése tekintetében.

Közös érdekünk a szabályozási keret harmonizált, konzisztens és hatékony végrehajtása a BEREC támogatásával. A tagállamok ezért nem képesek hatékonyan megvalósítani e javaslat célkitűzéseit. Azok európai uniós szinten hatékonyabban elérhetők. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően tehát az Unió elfogadhat intézkedéseket.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, különös tekintettel a BEREC célkitűzéseire és feladataira. A javaslat célja a szabályozási keret konzisztens végrehajtásának biztosítása, hozzájárulva ezáltal az elektronikus hírközlési piac fejlődéséhez az Európai Unió egészében, valamint a nagyon nagy kapacitású vezetékes és mobil adatkapcsolathoz való hozzáférésnek, az ilyen adatkapcsolat elterjedésének, az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások biztosítása terén folyó versenynek, valamint az uniós polgárok érdekeinek az előmozdításához. A BEREC feladata a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok támogatása, iránymutatások rendelkezésre bocsátása a nemzeti szabályozó hatóságok intézkedései konzisztenciájának biztosítása érdekében, vélemények kiadása a nemzeti intézkedéstervezetekről hatékony belső piaci eljárásokon keresztül, nyilvántartás vezetése a hálózatüzemeltetőkről, szolgáltatókról és a területen kívül használt számokról, valamint kötelező érvényű határozatok elfogadása két, határokon átnyúló ügyben: a transznacionális piacok azonosítása és egy szerződés-összesítő sablon ügyében. A BEREC kvázi kötelező erejű hatáskörrel rendelkezne a piaci szabályozásra vonatkozó nemzeti intézkedéstervezetek belső piaci eljárásai (az úgy nevezett „kettős zárolási” rendszer) és az Európai Unióra vonatkozó egységes maximális végződtetési díj megállapítása tekintetében.

Az új ügynökségnek folytatnia kell a BEREC munkáját és a nemzeti szabályozó hatóságok szakértelmének begyűjtését, ami továbbra is az ügynökség és az igazgatótanács tagjai munkájának központi része lesz. Továbbra is a nemzeti szabályozó hatóságok hajtják majd végre a szabályozási keret végrehajtásával kapcsolatos munka nagy részét.

Különösen a hozzáférés szabályozása tekintetében továbbra is a nemzeti szabályozó hatóságok maradnak illetékesek annak biztosításában, hogy a piaci hiányosságokat megfelelő korrekciós intézkedésekkel kezeljék, valamint hogy a szabályozás a közös politikai célkitűzések elérését segítse. A javasolt szabályok a szabályozó szervek számára további eszközöket biztosítanak az összeköttetés terén jelenleg fennálló kihívások kezelésére, de ezeknek az eszközöknek a felhasználási módja függ a nemzeti körülményektől, amelyeket a nemzeti szabályozóknak kell értékelniük. A szabályozói felügyeletnek az elsősorban a BEREC felügyeleti folyamatban való szerepének megnövelésével történő megerősítésének az oka a belső piac megfelelő működéséhez létfontosságú konzisztencia egyértelmű hiánya a jelenlegi szabályok alkalmazásában.

A rádióspektrum-gazdálkodás továbbra is a tagállamok hatáskörében marad. A javasolt szabályok egy átfogó keretet biztosítanak a koherens rádióspektrum-gazdálkodásra az Európai Unió egészében, miközben a tagállamok a nemzeti körülményeket figyelembe véve alkalmazhatják a szabályokat. A rádióspektrum-gazdálkodás jelentős határon átnyúló vonatkozásaira és a belső piacon belüli kapcsolatra gyakorolt szélesebb körű hatására tekintettel szükség van bizonyos uniós szintű koordinációs eljárásokra.

Mivel rendeletről van szó, a jogi eszköz közvetlenül alkalmazandó lesz az Európai Unióban. Az Uniót, a nemzeti kormányokat és a gazdasági szereplőket érintő pénzügyi és adminisztratív terhek ennélfogva minimálisak és a javaslat célkitűzésével arányosak lesznek. A javaslat arányosabbá teszi a jelenlegi helyzetet, amelyben az uniós ügynökséget elsősorban a BEREC támogatására hozták létre. A javaslat garantálja, hogy az új ügynökség további hozzáadott értéket biztosítson, és összhangban legyen az uniós szakpolitikai prioritásokkal, különösen a digitális egységes piaci stratégiával.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A javaslathoz tartozó és a jelenlegi előírások szabályozási megfelelőségét értékelő szolgálati munkadokumentum összességében megállapítja, hogy az elektronikus hírközlés szabályozási kerete széles körben elérte azon általános célját, hogy a végfelhasználó számára jelentős előnyöket kínáló versenyszektort garantáljon. A fő specifikus célkitűzései – a verseny előmozdítása, a belső piac fejlesztése és a végfelhasználói érdekek képviselete – továbbra is relevánsak. Szükségesnek tűnik azonban a szabályozási keret áttekintése, beleértve a BEREC-rendeletet is, hogy reagálni lehessen a digitális egységes piac fokozott összeköttetése iránti egyre nagyobb igényre, valamint a piaci és technológiai fejlődés figyelembe vételével korszerűsíteni lehessen a rendelkezéseket.

Az eredmények – az egyes értékelési kritériumok szerint – az alábbiak szerint foglalhatók össze.

Relevancia – Ami az egyéb fontos intézményi szereplők szerepét és működését illeti, a BEREC-nek – a hatályban lévő rendelkezésekkel összhangban – követnie kell a keret célkitűzéseit. Különösen a szabályozási keret konzisztens végrehajtását kell biztosítania a belső piac fejlődéséhez és hatékonyabb működéséhez való hozzájárulás érdekében. Ezzel a célkitűzéssel és a szélesebb körű megbízatásával a BEREC relevanciája egyre növekszik, annak ellenére, hogy a nyilvános konzultáció során nem volt konszenzus arra vonatkozóan, hogy a szabályozásnak miként kellene tükröznie ezt a növekedést.

Hatásosság – A távközlés áttekintésére vonatkozó nyilvános konzultáció során a vélemények megoszlottak arról, hogy a BEREC hatékony-e a konzisztens eredmény támogatásában. Egyes érintettek pozitívan ítélik meg a BEREC független műszaki szakértelmét és szerepét a piacfelügyeleti folyamatban. Mások úgy vélik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jogi személyiség nélküli csoportként való szerveződése aláaknázza a BEREC azon motivációját, hogy a nemzeti tagjai egyedi vagy kollektív célkitűzéseivel szemben a belső piaci célkitűzések elérése érdekében dolgozzon. A válaszadók szerint a BEREC-nek proaktívabbnak kell lennie a kulcsfontosságú témakörökben. Azt is elmondták, hogy a jelenlegi intézményi felállás eredményeképpen a BEREC az egységes piac harmonizált megközelítése helyett gyakran a nagyobb rugalmasság vagy a legkisebb közös többszörös mellett dönt.

Jelenlegi feladatai tekintetében az uniós elektronikus hírközlés szabályozási keret felülvizsgálatára vonatkozó vélemény 6 megalkotása során a BEREC olyan területeket azonosított, amelyeken nagyobb szerepet játszhat, például a 7. és 7a. cikk szerinti BEREC által kiadott vélemények szélesebb körével, a határokon átnyúló jellegű esetekkel (mint például a nemzetközi barangolás), az internet-hozzáférési szolgáltatások minőségének uniós szintű teljesítményértékelésével és műszaki iránymutatások kidolgozásával.

A BEREC Hivatal mint uniós ügynökség céljainak a jelenlegi európai uniós prioritásokkal való összeegyeztetése tekintetében az értékelés megállapította, hogy a BEREC támogatásával a BEREC Hivatal jelenlegi funkcióinak végső soron az egységes piac fejlődéséhez és a szabályok konzisztens végrehajtásához kell hozzájárulniuk. Ennek ellenére egyedi az a helyzet, amelyben az ügynökséget kizárólag egy, az uniós jogszabályok értelmében létrehozott másik szabályozó testület támogatási funkciójának végrehajtására állították fel. Ez bizonyos kihívásokkal jár, mivel – a viszonylag korlátozott funkciói ellenére – a BEREC Hivatalnak ugyanazon részletes szabályokat kell követnie, amelyek az összes európai uniós decentralizált ügynökségre vonatkoznak (pénzügyi személyzet/végrehajtási szabályok, beszerzés, jelentéstétel stb.).

Hatékonyság – Nem volt lehetőség pontos költségszámítások elvégzésére, de az értékelés azt mutatta, hogy a keret előnyei – a piaci szereplők, a végfelhasználók és a társadalom egésze számára – jelentős mértékben meghaladnák a végrehajtásának költségeit.

A BEREC Hivatal számos tekintetben nincs összhangban a közös megközelítés elveivel. A Hivatalnak a más uniós ügynökségekhez képest korlátozott feladatai és mérete negatív következményekkel járt a személyzet vonzása és megtartása, valamint szervezeti aspektusok terén. A jelenlegi kétszintű szerkezet is eredménytelenségekhez vezet. Bár nehéz számszerűsíteni az ilyen eredménytelenségeket, a kétszintű szerkezet bonyolultabb, és adminisztratív terhet is jelent: például két különálló éves jelentést és két munkaprogramot kell elfogadni, egyet a szabályozók tanácsának a BEREC-ről, egyet pedig az irányító bizottságnak a Hivatalról.

Az értékelés számos olyan esetet azonosított, amelyek egyszerűsíthetők és korszerűsíthetők lennének (a kinevezési hatósági hatáskörök delegálása, az elnöki poszt hosszabb vagy meghosszabbítható mandátuma, többségi szavazásra vonatkozó szabályok, megfelelő erőforrások, az irányító bizottság korszerűsítése és hosszabb konzultációs időszakok vagy két szakaszos konzultációs folyamat a kulcsfontosságú szakpolitikai ügyekben).

Hozzáadott uniós érték – A BEREC felállításának hozzáadott uniós értéke, különös tekintettel az általa az uniós intézmények számára biztosított tanácsadásra, az elektronikus hírközlés belső piacának működéséhez kapcsolódik. Általánosságban erről pozitívan vélekednek, de a BEREC hatásosságát időnként megkérdőjelezik. A nagyobb hatékonyság növelné a hozzáadott értéket. A Hivatal mint a BEREC-et támogató uniós ügynökség hozzáadott értéke szintén fontos szempont.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2015. szeptember 11-én egy 12 hetes nyilvános konzultáció indult útjára annak érdekében, hogy információkat és véleményeket gyűjtsenek az értékelési folyamathoz a jelenlegi szabályok értékelése és a keretnek a piaci és technológiai fejlődés tükrében megvalósítandó esetleges módosítására vonatkozó nézetek megismerése érdekében. A konzultáció a jelenlegi keretrendszer általános értékelésére, valamint a keret egyes részeinek részletes értékelésére és felülvizsgálatára terjedt ki. Ezek a következők:

hálózati hozzáférés szabályozása,

rádióspektrum-gazdálkodás és vezeték nélküli kapcsolat,

a hírközlő szolgáltatások ágazatspecifikus szabályozása,

univerzális szolgáltatási szabályok,

intézményi keretek és irányítás.

A konzultáció egyszerre volt széles körű és részletes, amelyhez hozzájárultak a fogyasztók, az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások szolgáltatói, a nemzeti és uniós üzemeltető szervezetek, a civil társadalmi szervezetek, a műsorszolgáltatók, a technológia-szolgáltatók, az internet- és online szolgáltatók, az összeköttetésre építő vállalkozások és a szélesebb értelemben vett digitális gazdaság szereplői, a különböző szintű nemzeti hatóságok, a nemzeti szabályozók és az egyéb érdeklődő érdekeltek. Érkezett hozzájárulás a szakpolitika által érintett szereplőktől, annak végrehajtóitól és azoktól, akik határozottan érdekeltek a szakpolitikában. A konzultáció során összesen 244 online válasz érkezett az érintettektől, minden tagállamból és az Európai Unión kívülről is. Az időszak felénél, 2015. november 11-én nyilvános meghallgatásra került sor.

A nyilvános konzultáción túlmenően a BEREC maga is hozzájárult az értékelési és felülvizsgálati folyamathoz, és 2015 decemberében közzétette a véleményét 7 . A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) szintén kifejtette az álláspontját a digitális egységes piaci stratégiára és a keret felülvizsgálatára vonatkozóan 8 .

A konzultációs folyamat során az alábbi tendenciákra derült fény.

A megfelelő összeköttetést a digitális egységes piac szükséges előfeltételének tekintik. Több válaszadó kiemelte a szakpolitikai intézkedések, valamint a jelenlegi szakpolitikai és szabályozási eszközök esetleges korrigálásának szükségességét az infrastruktúra-telepítéseknek a jövőbeni igények szerinti támogatása érdekében.

Számos válaszadó úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi szabályozási keret nem szolgálja különösebben a belső piac előnyét. Általános vélekedés, hogy a szabályozási keretet hozzá kell igazítani a jelenlegi piaci dinamikához. Ennek ellenére sok válaszadó elismerte, hogy a távközlési piacok liberalizációja javított a helyzeten, különös tekintettel a végfelhasználóknál tapasztalható előnyökre és a legtöbb nemzeti piacon kialakult versenyre.

A rádióspektrum tekintetében a válaszadók elismerték a vezeték nélküli kapcsolat és a vezeték nélküli szélessávú technológia fontosságát. Általánosságban a koordináltabb megközelítést támogató ágazat további biztosítékokat szeretne a befektetésekre és az új, vezeték nélküli és mobil hírközlési megoldások fejlesztésének lehetőségeire az Európai Unió egészén belül, beleértve az 5G technológiát is.

Míg a nemzeti szabályozó hatóságok és a rádióspektrum-gazdálkodással foglalkozó hatóságok folyamatos szerepvállalása széles körben elismert, a válaszadók közel fele hangsúlyozta, hogy az uniós szintű intézményi felállást módosítani kell a nagyobb jogbiztonság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében. Az alábbi változtatásokat javasolták:

a hatásköröknek a különböző intézmények közötti egyértelműbb felosztása (az átfedések elkerülése érdekében),

annak biztosítása, hogy az intézmények politikailag és jogilag elszámoltathatók legyenek a döntéseik után,

magas szintű átláthatóság a döntéshozatalban (az érintettek nagyobb arányú bevonása).

Az értékelési folyamat részeként a Bizottság számos tanulmányt is megrendelt. A tanulmányok részét képezték olyan nyilvános szakmai tanácskozások is, amelyek lehetővé tették az érintettek részére, hogy megjegyzéseket tegyenek és visszajelzést adjanak a folyamatban lévő értékelési munkáról.

2016. április 6-án megrendezésre került egy nyilvános szakmai tanácskozás a WIK, az IDATE és a Deloitte által a „az európai hálózati beruházási modellek szabályozói, különösen hozzáférési rendszereiről” készített tanulmány (SMART 2015/0002) időközi eredményeinek megerősítésére.

2016. május 2-án megrendezésre került egy nyilvános szakmai tanácskozás a WIK, a CRIDS és a Cullen által „A piacra lépés, a korlátozott erőforrásokkal való gazdálkodás és az általános végfelhasználói kérdések területeinek felülvizsgálandó jelentős kérdéseiről” készített tanulmány időközi eredményeinek megerősítésére.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság az alábbi független szakértői véleményeket használta fel:

- Egyéb európai uniós intézmények szakpolitikai ajánlásai, különös tekintettel az Európai Parlamentre 9  és az Európai Tanácsra 10 .

- Három áttekintő tanulmány.

–„Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret felülvizsgálatát kísérő hatásvizsgálat előkészítésének támogatása” (SMART 2015/0005).

–„Az európai hálózati befektetési modellek szabályozási, különösen hozzáférési rendszerei” (SMART 2015/0002).

–„A piacra lépés, a korlátozott erőforrásokkal való gazdálkodás és az általános fogyasztói kérdések területeinek felülvizsgálandó jelentős kérdései” (SMART 2015/0003).

- Ezenkívül számos egyéb tanulmány szolgáltatott még információt a felülvizsgálati folyamathoz. E tanulmányokat a hatásvizsgálat 6.1.4. szakasza sorolja fel.

- Magas szintű szakértői bizottság a SMART 2015/0005 tanulmány részeként 11 ..

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat vezetői összefoglalója és a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye a Bizottság honlapján érhető el 12 .

Az alábbi irányítási lehetőségek megvizsgálására került sor. Az előnyben részesített lehetőség a 3. lehetőség, bár a BEREC struktúrájának a közös megközelítéssel való összehangolása a 2. lehetőségben is felmerül 13 .

1. lehetőség – Nincs változás – kiindulási helyzet

A lehetőség a jelenlegi rendelkezéseken alapul. A nemzeti szabályozó hatóságok kompetenciáinak jelenlegi megfelelő harmonizálásának hiánya kifejti a hatását. Ennek az az oka, hogy a jogalkotó a BEREC számára olyan területeken biztosított szerepkört, amelyeken a tagok nemzeti szintű hatásköre nincs összehangolva, például a határon átnyúló viták rendezése terén.

2. lehetőség – Erőteljesebb tanácsadó szerep és megerősített hatáskörök

Ez a lehetőség a jelenlegi szabályok bizonyos szintű kiigazítását vetíti előre a keret elmúlt években történő végrehajtása és a REFIT-gyakorlat során nyert tapasztalatok alapján, különös tekintettel a független nemzeti szabályozó hatóságok szerepének az adott nemzeti szabályozó hatóságok minimális hatásköreinek megállapításával történő megerősítésére az Európai Unió egészében.

Annak érdekében, hogy a feladatait összeegyeztesse a nemzeti szabályozó hatóságok feladataival, a BEREC-nek uniós szinten ki kell terjesztenie a tanácsadó szerepét azokra a területekre, amelyeken a független nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek. Hatékonyabbá tétele és a stabilabb irányítás biztosítása érdekében a BEREC irányítási struktúráját azonban módosítani kellene, hogy még inkább összhangban legyen a közös megközelítéssel. Ez azt jelenti, hogy egy jogi személyiséggel rendelkező szerv hajtaná végre a szabályozói funkciókat a BEREC égisze alatt.

Egy új igazgatótanácsot állítanának fel, amely a jelenlegi szabályozók tanácsának és irányító bizottságnak a helyébe lépve felügyelné az ügynökség tevékenységeinek általános irányát. A stabilabb irányítási struktúrát az (igazgatótanács tagjai közül kiválasztott) elnök (jelenlegi egy évnél) hosszabb hivatali időre történő kinevezésével vetítenék előre. Az ügyvezető igazgató a Hivatal jelenlegi adminisztratív vezetőjénél nagyobb hatáskörrel rendelkezik majd, és a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról kerül kiválasztásra nyílt kiválasztási eljárást követően a közös megközelítésben foglaltak és az egyéb ügynökségeknél követett gyakorlat szerint.

3. lehetőség – Tanácsadói szerepkör bizonyos jogalkotást megelőző hatáskörökkel, hatékonyabb piacfelügyeleti folyamattal és a rádióspektrum használati jogának frekvenciaelosztásával

Ez a lehetőség tartalmazza a 2. lehetőség legtöbb vonatkozását, különösen tekintettel a harmonizált hatáskörökre (beleértve az elektronikus hírközlő hálózat és szolgáltatások rádióspektrum-használati jogainak kiosztását), a nemzeti szabályozó hatóságok és a BEREC feladatainak összeegyeztetését, valamint a BEREC irányítási struktúrájának a közös megközelítéssel való jelentős összehangolását.

A BEREC néhány további feladatot is kap, például a transznacionális piacok azonosításáról és a szerződés-összesítő sablonról szóló kötelező erejű határozatok elfogadására vonatkozó hatáskör, a piaci szabályozásra vonatkozó nemzeti intézkedéstervezetek belső piaci eljárásaira (az úgy nevezett „kettős zárolási” rendszer – lásd lejjebb) és az Európai Unión belül alkalmazandó egységes maximális végződtetési díj megállapítására vonatkozó kvázi kötelező erejű hatáskör, valamint iránymutatások kiadása az alábbi területeken: földrajzi felmérések, a transznacionális igényeknek való megfelelésre vonatkozó közös megközelítések, a referenciaajánlatokra vonatkozó minimumkritériumok, a számozási erőforrások kezelésére vonatkozó közös kritériumok, szolgáltatásminőség-paraméterek, alkalmazandó mérési módszerek és a nemzeti szabályozó hatóságok által a maximális szimmetrikus végződtetési díjak megállapításakor alkalmazandó költségmodellek technikai részletei. A BEREC továbbá jogosulttá válik arra, hogy közvetlenül az üzemeltetőktől kérjen információkat.

A BEREC felel majd azért, hogy létrehozzon egy nyilvántartást a számok területen kívül használatáról és a határokon átnyúló megállapodásokról, valamint egy másik nyilvántartást az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások szolgáltatóiról. Segítséget nyújt továbbá a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok részére a szabványosítás területén azáltal, hogy segíti őket a végpontok közötti összeköttetést vagy a vészhelyzeti szolgáltatásokhoz való hatékony hozzáférést fenyegető veszélyek azonosításában. Ez a meglévő szabványok végrehajtatásával és új szabványok megállapításával érhető el.

A jelenlegi helyzet javítása érdekében – amelyben a korrekciós intézkedések tekintetében a Bizottság és a BEREC csupán nem kötelező erejű hatáskörrel rendelkezik – a „kettős zárolási” rendszer bevezetése javasolt. Egy ilyen rendszerben, ha a BEREC és a Bizottság közös állásponton van valamely nemzeti szabályozó hatóság által javasolt korrekciós intézkedésekre vonatkozóan, a Bizottság kérheti a nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet módosítására vagy visszavonására és szükség esetén a piacelemzés ismételt bejelentésére. A BEREC-en belül új koordinációs mechanizmusként a rádióspektrum használati jogai kiosztásának szabályozói piaci aspektusai tekintetében „szakértői értékelési” rendszer kerül bevezetésre a hatékonyság és a tagállamok közötti koherencia javítása érdekében.

4. lehetőség – Uniós szabályozó hatóság bizonyos végrehajtási hatáskörrel

Ez a lehetőség az uniós szabályozó hatóságnak a végrehajtási hatáskörök – beleértve a felügyeleti és jogérvényesítési hatáskört is – átruházásának alkalmazásához szükséges erőforrásokkal rendelkező megerősített ügynökségként való felállítását vizsgálja. A hatóság kötelező erejű hatáskörrel járhatna el azon területeken, ahol az uniós szabályok egységes végrehajtásának biztosítására van szükség. Az egyik ilyen terület az új „pánuniós” vagy globális szolgáltatások területe, amely jelenleg nagy mértékben szabályozatlan vagy nem egyértelműen szabályozott (M2M, OTT és az Unió számára kiemelt fontosságú egyéb területek, mint például a barangolás vagy a transznacionális piacok).

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az előnyben részesített lehetőség alatt javasolt szakpolitikai intézkedések összhangban vannak a REFIT-programmal, mivel az adminisztratív terhek egyszerűsítését és csökkentését a felülvizsgálat REFIT-potenciálja értékelésének eredményeivel összhangban célozzák meg. Az irányításban és egyéb szakpolitikai területeken javasolt módosítások közül több arra törekszik, hogy a szabályok, jogok és kötelezettségek megértését egyértelműbbé tegye a felek számára, valamint elkerülje a túlszabályozást és az adminisztratív terheket.

A hatékonyabb és korszerűbb intézményi rendszer elérésének és a REFIT-értékelés figyelembe vételének céljából a javaslat számos olyan módosítást tartalmaz, amelyek révén a BEREC összhangba kerülne a közös megközelítéssel és egyéb uniós ügynökségek struktúrájával. A BEREC decentralizált uniós ügynökséggé válására vonatkozó javaslatnak bizonyos szintű hatékonyságnövekedést és szinergiát kell elérnie ahhoz, hogy részben ellensúlyozni tudja a BEREC számára kijelölt új feladatok teljesítésére vonatkozó további erőforrásigényt.

- A decentralizált uniós ügynökség megfelelő struktúrával, irányítással, megbízatással és hatáskörökkel kerül létrehozásra. Megerősíti a jogi és politikai elszámoltathatóságot, mivel mostantól minden határozatot (szabályozói, adminisztratív, pénzügyi stb.) a jogi személyiséggel rendelkező uniós ügynökség égisze alatt fogadnak el.

- Az irányítási struktúra egyszerűbbé válik a két jelenlegi irányítási struktúra (a szabályozási döntésekért felelős szabályozók tanácsa és az adminisztratív és pénzügyi döntésekért felelős irányító bizottság) egyetlen igazgatótanácsra történő leváltásával. Ez csökkenti az adminisztratív terhet, mivel véget vet a jelenleg kétszeres napirendeknek, munkaprogramoknak, éves jelentéseknek, dokumentum-nyilvántartásoknak, tagkinevezéseknek stb.

- Egy ügyvezető igazgató áll majd az ügynökség élén, ő lesz a BEREC jogi képviselője, valamint ő felel majd az ügynökség számára kijelölt feladatok végrehajtásáért. Delegált „kinevezési hatósági hatáskörökkel” is rendelkezni fog. Ez hatékonyabbá tenné az ügynökség személyzetének irányítását (a jelenlegi BEREC-rendelet értelmében ezekkel a hatáskörökkel az alelnök rendelkezik, akinek a hivatali ideje egy év, és ezek a hatáskörök nem ruházhatók át/adhatók tovább).

- Az igazgatótanács elnöke (négy évre meghosszabbítható, jelenleg egy év) és az ügyvezető igazgató (öt évre meghosszabbítható, jelenleg három évre meghosszabbítható) hosszabb hivatali idővel rendelkezik majd a szükséges folytonosság és stabilitás biztosítása érdekében.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A jelenlegi BEREC és BEREC Hivatal alapján létrehozandó BEREC számos feladatot kap, amelyek célja a szabályozási keret konzisztens végrehajtásának biztosítása, ezáltal hozzájárulva az elektronikus hírközlési piac fejlődéséhez az Európai Unió egészében, az Unió összes polgárának és vállalkozásának a nagyon nagy kapacitású adatkapcsolathoz való hozzáférésének és az ilyen adatkapcsolat elterjedésének előmozdításához, az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások biztosítása terén fennálló versenyhez, valamint az uniós polgárok érdekeinek támogatásához.

A BEREC számára a feladatai teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi forrás a 2019–2020 közötti időszakban 14,135 millió EUR 14 . Az uniós hozzájáruláson kívül a BEREC a publikációk és egyéb nyújtott szolgáltatások után is számíthat fel díjakat, valamint gyűjthet hozzájárulásokat harmadik országoktól vagy a BEREC munkájában részt vevő elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoktól és a tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóságok önkéntes hozzájárulásaiból 15 .

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A közös megközelítéssel összhangban a jelenlegi javaslat előre vetíti, hogy a Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül végre kell hajtania a BEREC célkitűzések, megbízás, feladatok és helyszín(ek) vonatkozásában nyújtott teljesítményének értékelését, amelyet azt követően öt évente meg kell ismételni. Az értékelés elsősorban azt vizsgálja, hogy kell-e esetleg módosítani a BEREC megbízatását, és milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a BEREC fenntartása a kitűzött célok, megbízatás és feladatok tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet ennek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A Bizottságnak az értékelés eredményeiről jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

A BEREC ezen túlmenően éves tevékenységi jelentéseket is kiad, amelyben értékeli az év során végzett tevékenységének eredményeit. Az éves tevékenységi jelentéseket el kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint nyilvánosságra kell hozni.

A Bizottság emellett az alábbiak alapján továbbra is biztosítja a szabályozási keret végrehajtásának nyomon követését.

Az európai digitális eredményjelentés

Az 28 tagállamra kiterjedő európai digitális eredményjelentés átfogó adatokat és elemzést biztosít a piacról, valamint a szabályozási és fogyasztói fejleményekről a digitális gazdaság terén. Az eredményjelentés egyesíti a digitális menetrend eredménytáblájához 17 közzétett jelentéseket és adatokat, valamint a távközlési végrehajtási jelentést és az egyes országok jelentéseit. Ily módon az alábbiakból nyer bizonyítékokat:

–Digitális eredménytábla. Ez méri az európai digitális gazdaság fejlődését. A nemzeti szabályozó hatóságok, az Eurostat és a további vonatkozó források által rendelkezésre bocsátott adatokra épít, és az uniós tagállamokban a digitális gazdaság társadalmi index minden aspektusára vonatkozó általános helyzet adatait tartalmazza 18 . A jelentésbe belefoglalt indikátorok lehetővé teszik a fejlődésnek az európai országok közötti, valamint időbeli összehasonlítását.

–Távközlési jelentések az európai elektronikus hírközlési szabályozásról és piacokról. Ezek a jelentések átfogó adatokat biztosítanak az ágazat piaci, szabályozási és fogyasztói fejleményeiről.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

(1) Létrehozás, alkalmazási kör és célkitűzések:

I. fejezet – „Célkitűzések és feladatok”

Az 1. cikk létrehozza a BEREC testületet, és előírja a rendelet alkalmazási körét, a BEREC fogalommeghatározásait és célkitűzéseit, amelyeknek a nemzeti szabályozó hatóságok célkitűzéseivel megegyező célokra kell irányulniuk.

A 2. cikk felsorolja a BEREC feladatait. Hozzáteszi, hogy a BEREC együttműködhet az uniós testületekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel, valamint adott esetben konzultálnia kell az érdekelt felekkel.

II. fejezet: „Adminisztratív és irányítási struktúra”

A 3. cikk a BEREC adminisztratív és irányítási struktúrájára vonatkozik, amely magában foglalja az igazgatótanácsot, az ügyvezető igazgatót, a munkacsoportokat és a fellebbviteli tanácsot.

A 4-5. cikk előírja, hogy az igazgatótanács a testületi szerv és az egyes nemzeti szabályozó hatóságok vezetőjéből vagy egyik tagjából, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. Meghatározza továbbá a funkcióit is. Az igazgatótanács feladata az, hogy az ügyvezető igazgatót megfelelő kinevezési hatáskörökkel bízza meg. Az ügyvezető igazgató jogosult a hatáskörök átruházására, meghatározva azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskörök átruházása felfüggeszthető.

A 6. cikk előírja, hogy a igazgatótanácsnak a tagjai közül kétharmados többséggel kell megválasztania egy elnököt és egy alelnököt négy éves hivatali időre, amely egyszer újítható meg.

A 7-8. cikk megállapítja az igazgatótanács rendes üléseinek minimális számát évente (kettő), valamint a szavazási szabályokat (alapértelmezés szerint többségi szavazás).

A 9. cikk megállapítja az ügyvezető igazgató felelősségi köreit, aki az ügynökség vezetője és jogi képviselője. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanács felé tartozik beszámolási kötelezettséggel, az Európai Parlamentnek jelent, és felkérhető arra, hogy jelentsen a Tanácsnak a feladatai végrehajtásáról.

A 10. cikk megállapítja, hogy az igazgatótanács szükség szerint munkacsoportokat állíthat fel, amelyeket a BEREC személyzete koordinál és moderál. Bizonyos munkacsoportok esetében a képesítéssel rendelkező szakértők listáinak előzetesen rendelkezésre kell állniuk.

A 11-14. cikk létrehozza a fellebbezési tanácsot, valamint megállapítja annak összetételét és tagjai kinevezését. A tagoknak függetlennek kell lenniük, és a BEREC-en belül nem tölthetnek be egyéb funkciót. Bármely természetes vagy jogi személy, köztük a nemzeti szabályozó hatóságok is keletkeztethetnek a BEREC által kiadott kötelező erejű határozatok ellen. Az ilyen fellebbezések nem bírnak felfüggesztő hatállyal, de a fellebbezési tanács felfüggesztheti a határozat végrehajtását.

III. fejezet „Éves és többéves programozás”

A 15. cikk megállapítja az éves és többéves programozási dokumentum elfogadásának eljárását. A dokumentumnak tartalmaznia kell az uniós testületekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, valamint a harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel kialakítandó kapcsolatokra vonatkozó stratégiát.

A 16-17. cikk előírja a BEREC költségvetésének létrehozását, valamint annak szerkezetét a bevételi és kiadási előirányzatok tekintetében.

A 18-20. cikk megállapítja, hogy az ügyvezető igazgató felelős a BEREC költségvetésének végrehajtásáért, valamint meghatározza a beszámoló bemutatására és a mentesítésre vonatkozó eljárást. Az igazgatótanács fogadja el a BEREC pénzügyi szabályzatát.

IV. fejezet „Személyzet”

A 21. cikk megállapítja, hogy a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint azok végrehajtása érdekében elfogadott végrehajtási szabályok alkalmazandók a BEREC személyzetére.

A 22. cikk meghatározza az igazgatótanács által követendő eljárást az ügyvezető igazgatónak a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról történő öt éves, megújítható hivatali időre szóló kinevezése, a hivatali idejének meghosszabbítása vagy a hivatalból való eltávolítása esetén.

A 23. cikk megállapítja, hogy a BEREC igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket vagy egyéb, nem a BEREC alkalmazásában álló személyzetet, akikre a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem alkalmazandók.

V. fejezet „Általános rendelkezések”

A 24-25. cikk előírja, hogy a BEREC jogi személyiséggel rendelkező uniós testület. A BEREC-re és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

A 26.cikk megállapítja, hogy amennyiben szükséges, a BEREC együttműködhet uniós testületekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel. Az ilyen együttműködésnek munkamegállapodásokon kell alapulnia, amelyeket előzetesen a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A közös megközelítéssel összhangban a Bizottság és az ügynökség megköti a megfelelő munkamegállapodást, amelynek célja annak biztosítása, hogy a BEREC a megbízatásán és a meglévő intézményi kereten belül működjön. Ez a cikk azt is meghatározza, hogy a BEREC nyitott azon harmadik országok elektronikus hírközlés területén illetékes szabályozó hatóságainak részvétele előtt, amelyek e célból megállapodást kötöttek az Unióval.

A 27. cikk megállapítja, hogy a BEREC által kezelt dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet, a személyes adatok BEREC általi kezelésére pedig a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó. Megállapítja továbbá, hogy a BEREC saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a hatáskörébe tartozó területeken.

A 28. cikk a BEREC által követendő titoktartási szabályokra hivatkozik.

A 29. cikk a BEREC által alkalmazandó, a minősített és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályokat mutatja be.

A 30. cikk megállapítja, hogy a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok információt adnak a BEREC-nek (és fordítva). Megállapítja továbbá, hogy – végső megoldásként – a BEREC más hatóságoktól és vállalkozásoktól is elkérheti a szükséges információkat.

A 31. cikk meghatározza, hogy az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató, a kirendelt nemzeti szakértők és egyéb, nem a BEREC alkalmazásában álló személyzet esetén nyilatkozatot kell tenni az elkötelezettségükről és a függetlenségükre esetlegesen károsnak tekinthető közvetlen vagy közvetett érdek fennállásáról vagy hiányáról, valamint a fenti személyeknek és a munkacsoportokban részt vevő szakértőknek be kell jelenteniük minden olyan érdekeltséget, amely a napirenden szereplő tételek kapcsán fennálló függetlenségük vonatkozásában esetlegesen károsnak tekinthető.

A 32. cikk meghatározza, hogy a BEREC csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és elfogadja a BEREC személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

A 33. cikk a BEREC szerződéses felelősségére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

A 34. cikk előírja, hogy a BEREC tevékenységeit az európai ombudsman ellenőrzi a Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően.

A 35. cikk előírja, hogy az 1/1958 tanácsi rendelet alkalmazandó a BEREC-re, és a BEREC működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

A 36. cikk bemutatja a fellebbezési tanács eljárási szabályainak megállapítására szolgáló eljárást, amely tekintetében a Bizottság végrehajtási hatáskört kapott.

VI. fejezet – „Átmeneti és záró rendelkezések”

A 37. cikk előírja a BEREC és a helyszínéül szolgáló tagállam között megkötendő székhely-megállapodás szükségességét. A BEREC-et befogadó tagállamnak biztosítania kell a BEREC zökkenőmentes és hatékony működéséhez szükséges feltételeket, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

A 38. cikk előírja, hogy a Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül, majd azt követen öt évente a Bizottság iránymutatásaival összhangban végre kell hajtania a BEREC célkitűzések, megbízatás, feladatok és helyszín(ek) vonatkozásában nyújtott teljesítményének értékelését. A Bizottságnak az értékelés eredményeiről jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak, és a jelentést nyilvánosságra kell hoznia.

A 39. cikk előírja, hogy a BEREC a tulajdonjog, megállapodások, jogi kötelezettségek, munkáltatói szerződések, pénzügyi kötelezettségvállalások és felelősségek tekintetében az 1211/2009/EK rendelettel létrehozott Hivatal helyébe lép. Ez a cikk átmeneti rendelkezéseket is meghatároz az ideiglenes ügyvezető igazgatói pozíciót betöltő adminisztratív vezetőre, az adminisztratív vezető szerződésére, az igazgatótanács összetételére és a mentesítési eljárásra vonatkozóan.

A 40. cikk megállapítja, hogy az 1211/2009/EK rendelet hatályát veszti, és a BEREC Hivatalra történő hivatkozásokat erre a rendeletre és a BEREC-re tett hivatkozásként kell értelmezni.

2016/0286 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 19 ,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt 20 követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) részére számos feladatot megállapító [...] európai parlamenti és tanácsi irányelv 21 (a továbbiakban: az irányelv), valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22 célja az elektronikus hírközlés Unión belüli belső piacának létrehozása, valamint a magas szintű beruházás, innováció és fogyasztóvédelem biztosítása a megnövekedett versenyen keresztül.

(2)Az 531/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 az Unió egészére kiterjedő barangolás tekintetében kiegészíti és alátámasztja az elektronikus hírközlés szabályozási kerete által előírt szabályokat, valamint meghatározza a BEREC egyes feladatait.

(3)Az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 az internet-hozzáférési szolgáltatások nyújtása során a forgalom tekintetében az egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódot, valamint a végfelhasználók kapcsolódó jogait biztosító közös szabályokat és az Unió-szerte nyújtott szabályozott barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi árképzésére vonatkozó új mechanizmust hoz létre. Ez a rendelet meghatározza a BEREC további feladatait, különös tekintettel a nemzeti szabályozó hatóságok nyílt internet-hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó iránymutatások kiadására, valamint az uniós szintű barangolással (roaming) kapcsolatos, a Bizottság által elfogadandó végrehajtási intézkedések tervezeteire vonatkozó jelentések és tanácsok biztosítására.

(4)A BEREC testületet és a Hivatalt („BEREC Hivatal”) az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete 25 hozta létre. A BEREC az európai szabályozók csoportjának („ERG”) 26 helyébe lépett, és az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret következetes végrehajtásának biztosítására törekedve elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának fejlődéséhez és jobb működéséhez járult hozzá. A BEREC Hivatalt jogi személyiséggel rendelkező közösségi testületként hozták létre az 1211/2009/EK rendeletben említett feladatok végrehajtására, különös tekintettel a BEREC számára nyújtott szakmai és adminisztratív támogatási szolgáltatásokra.

(5)A 2015. május 6-i, „Európai digitális egységes piaci stratégia” 27 című közleményében a Bizottság 2016-ra az elektronikus hírközlési szabályozási keret nagyszabású megváltoztatása érdekében javaslatok előterjesztését irányozta elő, amelyek többek között egy hatékonyabb intézményi szabályozói keret biztosítására összpontosítanak, hogy a digitális egységes piac megfelelő feltételeinek kialakítása részeként a távközlési szabályok megfeleljenek a rendeltetésüknek. Ez magában foglalja a rendkívül nagy kapacitású kapcsolati hálózatok kialakítását, a vezeték nélküli hálózatok rádióspektrumának koordináltabb kezelését, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítását a fejlett digitális hálózatok és innovatív szolgáltatások számára. A közlemény rámutatott, hogy a változó piaci és technológiai környezet szükségessé teszi az intézményi keret megerősítését a BEREC szerepének növelésével.

(6)A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalásában az Európai Parlament felkérte a Bizottságot a digitális egységes piac további integrálására egy hatékonyabb intézményi keret meglétének biztosításával. Ezt a BEREC szerepkörének, kapacitásának és döntéshozatali hatáskörének megerősítésével hajthatja végre annak érdekében, hogy segítse a BEREC-et az elektronikus hírközlés szabályozási keretének következetes végrehajtásában, az egységes piac kialakítása feletti hatékony felügyeletben, valamint a határon átnyúló viták rendezésében. Az Európai Parlament e tekintetben hangsúlyozza a pénzügyi és emberi erőforrások fejlesztésének és a BEREC irányítási szervezete további fejlesztésének szükségességét.

(7)A BEREC és a BEREC Hivatal pozitív módon járult hozzá az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret konzisztens végrehajtásához. Ennek ellenére még mindig jelentős különbségek vannak a tagállamok között a szabályozási gyakorlat tekintetében. A BEREC és a BEREC Hivatal irányítási struktúrája továbbá nehézkes, és szükségtelen adminisztratív teherrel jár. A hatékonyságnövelés és a szinergiák biztosítása, az Európai Unió elektronikus hírközlési piacának fejlődéséhez való további hozzájárulás, az összes uniós polgár és vállalkozás nagyon nagy kapacitású adatkapcsolathoz való hozzáférésének és az ilyen adatkapcsolat elterjedésének előmozdítása, az elektronikus hírközlő hálózatok, szolgáltatások és kapcsolódó létesítmények biztosítása terén fennálló verseny, valamint az Európai Unió polgárai érdekeinek támogatása érdekében e rendelet a BEREC uniós decentralizált testületként való létrehozásával a BEREC szerepkörének megerősítésére és irányítási struktúrájának javítására törekszik. Ez megfelel továbbá a BEREC számára az Unión belüli barangolás kapcsán feladatokat megállapító 531/2012/EK rendelet, a BEREC számára a nyílt internet-hozzáférés és az Unión belüli barangolás kapcsán feladatokat megállapító 2015/2120/EU rendelet, valamint a BEREC számára számos új feladatot (például határozatok és iránymutatások kiadása számos témakörben, műszaki jelentések, nyilvántartások vezetése és a belső piaci eljárásokról a piacszabályozásra, valamint a rádióspektrum használati jogainak elosztására vonatkozó nemzeti rendelettervezetre vonatkozó vélemények kiadása) megállapító irányelv alapján a BEREC jelentősen kibővített szerepének tükrözésére vonatkozó igénynek is.

(8)Az elektronikus hírközlés szabályozási keretének az összes tagállamban történő konzisztens alkalmazása létfontosságú az elektronikus hírközlés Unión belüli belső piacának sikeres fejlődése, az uniós polgárok és vállalkozások nagyon nagy kapacitású adatkapcsolathoz való hozzáférésének és az ilyen adatkapcsolat elterjedésének előmozdítása, az elektronikus hírközlő hálózatok, szolgáltatások és kapcsolódó létesítmények biztosítása terén fennálló verseny, valamint az uniós polgárok érdekeinek előmozdítása szempontjából. A gyakran jelentős határon átnyúló dimenzióval rendelkező piaci és technológiai fejlemények, valamint az elektronikus hírközlési területén a következetes végrehajtás biztosítása során szerzett tapasztalatok fényében megállapítható, hogy a BEREC és a BEREC Hivatal munkájára kell építeni, majd azokat egy teljes körű funkciókat kínáló ügynökséggé fejleszteni.

(9)Az Ügynökséget az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről elfogadott, 2012. július 19-i együttes nyilatkozatában foglalt elveknek („közös megközelítés”) 28 megfelelően kell irányítani és működtetni. Tekintettel a BEREC már ismert „arculatára”, illetve a nevének módosításával járó költségekre, az új ügynökségnek meg kell tartania a BEREC nevet.

(10)A BEREC, az elektronikus hírközlés terén szakértelemmel rendelkező és a nemzeti szabályozási hatóságok és a Bizottság képviselőiből álló műszaki testületként leginkább olyan feladatok végrehajtására alkalmas, mint például határokon átnyúló bizonyos ügyekben történő döntéshozatal, a hatékony belső piaci eljárásokhoz való hozzájárulás a nemzeti intézkedéstervezetek esetében (mind a piaci szabályozás, mind a rádióspektrum használati jogainak kiosztása terén), a szükséges iránymutatások biztosítása a nemzeti szabályozó hatóságok részére a közös kritériumok és a konzisztens szabályozói megközelítés biztosítása érdekében, valamint egyes nyilvántartások uniós szintű vezetése. Ez nem érinti az elektronikus hírközlési piacokhoz közelebb álló és a helyi feltételeket jobban ismerő nemzeti szabályozó hatóságok számára meghatározott feladatokat. A feladatai végrehajtása érdekében az ügynökség megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat igényel, valamint folytatja a nemzeti szabályozó hatóságoktól származó szakértelem összegyűjtését is.

(11)A BEREC számára szükség esetén és azok szerepkörének sérelme nélkül engedélyezni kell az együttműködést más uniós szervekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, különösen a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoporttal 29 , az Európai Adatvédelmi Testülettel 30 , az audiovizuális médiaszolgáltatásokkal foglalkozó európai szabályozók csoportjával 31 és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel 32 , valamint a meglévő bizottságokkal (mint például a hírközlési bizottság és a rádióspektrum-bizottság). Engedélyezni kell továbbá a harmadik országok illetékes hatóságaival, különös tekintettel az elektronikus hírközlés területén illetékes szabályozó hatóságokra és/vagy az ilyen hatóságok csoportjaira, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, ha az szükséges a feladatai végrehajtásához.

(12)Összevetve a korábbi helyzettel, amikor párhuzamosan működött egymás mellett a szabályozók tanácsa és az irányító bizottság, a BEREC tevékenységeire vonatkozó általános irányvonalakat meghatározó, valamint a szabályozási, üzemeltetési, igazgatási és költségvetési ügyekben döntő egyetlen igazgatótanács minden bizonnyal segíteni fogja az ügynökség hatékonyságának, koherenciájának és teljesítményének javítását. E célból az igazgatótanácsnak végre kell hajtania a vonatkozó feladatokat, és tagjai között a Bizottság két képviselőjén kívül szerepelnie kell az egyes nemzeti szabályozó hatóságok testületi szervének vezetőjének vagy egyéb tagjának, akit elbocsátásokkal szembeni követelmények védenek.

(13)Korábban a hatósági hatáskörök kijelölését a BEREC Hivatal irányító bizottságának alelnöke végezte. Az új ügynökség igazgatótanácsának az ügyvezető igazgatóra kellene ruháznia a vonatkozó kinevezési hatósági hatáskört, ő pedig jogosult lenne e hatáskörök további átruházására. Ez hozzájárulna a BEREC személyzetének hatékony irányításához, valamint annak biztosításához, hogy az irányító bizottság, az elnök és az elnökhelyettes a saját feladataira koncentrálhat.

(14)Korábban az irányító bizottság elnökének és alelnökének hivatali ideje egy év volt. A BEREC-hez hozzárendelt további feladatok, valamint a tevékenysége éves és több éves tervezésének biztosítása iránti igény miatt létfontosságú annak biztosítása, hogy az elnök és az elnökhelyettes stabil és hosszú távú mandátumot kapjon.

(15)Az igazgatótanácsnak évente legalább két rendes ülést kell tartania. A múltbeli tapasztalatokat és a BEREC kiterjesztett szerepkörét figyelembe véve előfordulhat, hogy az igazgatótanácsnak kiegészítő üléseket kell tartania.

(16)Az ügyvezető igazgató – aki a BEREC jogi képviselője – szerepköre létfontosságú az új ügynökség megfelelő működéséhez és a hozzárendelt feladatok végrehajtásához. Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács jelöli ki nyitott és átlátható kiválasztási eljárást követően a Bizottság által a jelöltek szigorú értékelése és a magas szintű függetlenség garantálása érdekében összeállított lista alapján. Korábban a BEREC Hivatal adminisztratív vezetőjének hivatali ideje három év volt. Azonban szükség van arra, hogy az ügyvezető igazgató kellően hosszú időtartamú mandátummal rendelkezzen, hogy biztosítani tudja a stabilitást és az ügynökség hosszú távú stratégiájának végrehajtását.

(17)A tapasztalat azt mutatta, hogy a BEREC feladatait hatékonyabban hajtják végre munkacsoportok, ezért az igazgatótanács feladata, hogy felállítsa a munkacsoportokat és kinevezze azok tagjait. A kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében a munkacsoportokat a BEREC személyzetének tagjai koordinálják és moderálják. A képesítéssel rendelkező szakértők listáját előre el kell készíteni, hogy az egyes munkacsoportok gyors felállítása biztosítható legyen, különösen a piacszabályozásra és a rádióspektrum használati jogainak kiosztására vonatkozó nemzeti intézkedéstervezetek belső piaci eljárásaival kapcsolatos esetekben ezen eljárások időkorlátai miatt.

(18)Mivel a BEREC jogosult kötelező erejű határozatok meghozatalára, biztosítani kell azt, hogy a BEREC valamely határozatának tárgyát képező vagy az az által érintett bármely természetes vagy jogi személy jogosult legyen fellebbezni a fellebbviteli tanácsnál, amely ugyanúgy az ügynökség része, de független annak adminisztratív és szabályozási szervezetétől. Mivel a fellebbviteli tanács által kiadott határozatok harmadik felekkel szembeni jogi hatások keletkeztetésére szolgálnak, a jogszerűségük felülvizsgálata iránti keresetet a Törvényszékhez lehet benyújtani. A fellebbviteli tanács eljárási szabályzatával kapcsolatos egységes feltételek biztosítása érdekében a végrehajtási hatásköröket át kell ruházni a Bizottságra. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 33 megfelelően kell gyakorolni.

(19)Az Európai Parlament és a Tanács 2013. február 16-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletét 34 alkalmazni kell a BEREC-re.

(20)A BEREC autonómiájának biztosítása érdekében önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amely alapvetően az Uniótól származó hozzájárulásból származik. A BEREC finanszírozását a költségvetési hatóságnak kell megállapítania a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás 35 31. pontja értelmében.

(21)A BEREC-nek az operatív és technikai kérdésekben függetlennek kell lennie, és jogi, adminisztratív és pénzügyi autonómiát kell élveznie. Ebből a célból szükségszerű és helyénvaló, hogy a BEREC jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv legyen, mely a ráruházott jogkört gyakorolja.

(22)Uniós decentralizált ügynökségként a BEREC-nek a saját megbízatásán és a meglévő intézményi kereten belül kell működnie. A BEREC nem tekinthető az európai uniós álláspontot a nyilvánosság felé képviselő vagy az Unió nevében jogi kötelezettségeket vállaló testületnek.

(23)Az elektronikus hírközlés szabályozási keretére vonatkozó rendelkezések következetes végrehajtásának a BEREC hatáskörén belüli, további kiterjesztése érdekében, az új ügynökségnek nyitottnak kell lennie azon harmadik országok elektronikus hírközlés területén illetékes szabályozó hatóságainak részvétele előtt, amelyek e célból megállapodást kötöttek az Unióval, különös tekintettel az EGK-államok, az EFTA-államok és a tagjelölt országok hatóságaira.

(24)A BEREC számára engedélyezni kell a hatáskörébe tartozó területen a kommunikációs tevékenység folytatását, amely nem befolyásolhatja hátrányosan a BEREC alapvető feladatait, és amelyet az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni. A BEREC kommunikációs stratégiája tartalmának és végrehajtásának az Unió tágabb arculatának figyelembe vétele érdekében a Bizottság és egyéb intézmények stratégiáival és tevékenységeivel koherensnek, relevánsnak és összehangoltnak kell lennie.

(25) Feladatai hatékony elvégzése érdekében a BEREC-nek jogosultnak kell lennie arra, hogy a Bizottságtól, a nemzeti szabályozó hatóságoktól és – végső megoldásként – egyéb hatóságoktól és vállalkozásoktól bekérje az összes szükséges információt. A tájékoztatáskérésnek arányosnak kell lennie, és nem róhat aránytalan terhet a címzettekre. Az elektronikus hírközlési piachoz legközelebb álló nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük a BEREC testületével, valamint gyors és pontos tájékoztatást kell nyújtaniuk, hogy a BEREC képes legyen teljeskörűen teljesíteni feladatait. A BEREC-nek továbbá a lojális együttműködés elve alapján meg kell osztania a szükséges információkat a Bizottsággal és a nemzeti szabályozó hatóságokkal.

(26)Mivel e rendelet célkitűzéseit (nevezetesen az elektronikus hírközlés szabályozási kerete következetes végrehajtásának a nemzeti rendelettervezetekre vonatkozó hatékony belső piaci eljárásokon keresztül történő biztosítását a meghatározott alkalmazási körön belül, különös tekintettel a határon átnyúló vonatkozásokra) a tagállamok nem képesek kellő mértékben megvalósítani, és ennélfogva azok a fellépés nagyságrendje és hatása miatt uniós szinten jobban elérhetők, az Európai Unió elfogadhat intézkedéseket a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(27)E rendelet célja az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel lényeges módosításokról van szó, az egyértelműség érdekében a szóban forgó jogszabályt fel kell váltani és ezért hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

(28)Az 1211/2009/EK rendelettel jogi személyiséggel rendelkező közösségi szervként létrehozott BEREC Hivatal helyébe a tulajdonjog, megállapodások, jogi kötelezettségek, munkáltatói szerződések, pénzügyi kötelezettségvállalások és felelősségek tekintetében a BEREC lép. A BEREC átveszi a BEREC Hivatal alkalmazottait, akiknek jogait és kötelezettségeit ez a változás nem érinti,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

i. fejezet

Célkitűzések és feladatok

1. cikk

Létrehozás és célkitűzések

(1)Létrejön az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete („BEREC”).

(2)A BEREC tevékenységét a(z) [...] irányelv, a 2002/58/EK irányelv, az 531/2012/EK rendelet, az (EU) 2015/2120 rendelet és a 243/2012/EU határozat 36 (rádióspektrum-politikai program) hatálya alatt végzi.

Az említett irányelvekben, rendeletekben és határozatban megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók e rendelet alkalmazásában is.

(3)A BEREC ugyanazon célkitűzések megvalósítására törekszik, mint az irányelv 3. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok. A BEREC különösen biztosítja az elektronikus hírközlés szabályozási keretének következetes végrehajtását a (2) bekezdésben említett alkalmazási körben, és ezáltal hozzájárul a belső piac fejlődéséhez. Előmozdítja továbbá a nagyon nagy kapacitású adatkapcsolathoz való hozzáférést, az ilyen adatkapcsolat elterjedését, az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások biztosítása terén folyó versenyt, valamint az uniós polgárok érdekeit.

2. cikk

Feladatok

(1)A BEREC feladatai a következők:

a)a Bizottság, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok támogatása, kérésre vagy saját kezdeményezésre számukra tanácsadás nyújtása és együttműködés biztosítása a megbízatási körébe tartozó bármely technikai kérdésben, továbbá kérésre segítség és tanácsadás nyújtása az Európai Parlament és a Tanács részére;

b)határozatok kiadása:

–a transznacionális piacok azonosításáról az irányelv 63. cikkével összhangban,

–szerződés-összesítő sablonról az irányelv 95. cikkével összhangban;

c)gazdasági modell kidolgozása a Bizottság számára az Unióban maximális végződtetési díjak megállapítására vonatkozó segítségnyújtás érdekében az irányelv 73. cikkével összhangban;

d)az irányelvben és az 531/2012/EU rendeletben említett vélemények kiadása, különös tekintettel az alábbiakra:

–határon átnyúló vitás kérdések megoldásáról szóló határozatok kapcsán az irányelv 27. cikkével összhangban,

–a piacszabályozásra szolgáló belső piaci eljárásokkal kapcsolatos nemzeti intézkedéstervezetek kapcsán az irányelv 32., 33. és 66. cikkével összhangban,

–a rádióspektrum szakértői elemzésére szolgáló belső piaci eljárásokkal kapcsolatos nemzeti intézkedéstervezetek kapcsán az irányelv 35. cikkével összhangban,

–a harmonizációra vonatkozó határozattervezetek és ajánlások kapcsán az irányelv 38. cikkével összhangban;

e)az irányelvben, az 531/2012/EK rendeletben és az (EU) 2015/2120 rendeletben említett iránymutatások kiadása:

–a nemzeti szabályozó hatóságoknak a földrajzi felmérésekre vonatkozóan az irányelv 22. cikkével összhangban fennálló kötelezettségei végrehajtásáról,

–a különböző hálózattopológiákban a hálózati végződtetési pont azonosítására vonatkozó közös megközelítésekről az irányelv 59. cikkével összhangban,

–a transznacionális végfelhasználói igénynek való megfelelés közös megközelítéseiről az irányelv 64. cikkével összhangban,

–a referenciaajánlatokra vonatkozó minimumkritériumokról az irányelv 67. cikkével összhangban,

–a nemzeti szabályozó hatóságok által a maximális szimmetrikus végződtetési díjaknak az irányelv 73. cikkével összhangban történő meghatározásakor alkalmazandó költségmodell technikai részleteiről,

–a számozási erőforrások kezelése képességének és a számozási erőforrások kimerülési kockázatának az irányelv 87. cikke szerinti értékelésére vonatkozó közös kritériumokról,

–a szolgáltatási paraméterek vonatkozó minőségéről és az alkalmazandó mérési módszerekről az irányelv 97. cikkével összhangban,

–a nemzeti szabályozó hatóságoknak a nyílt internet-hozzáférésre vonatkozóan a 2015/2120/EU rendelet 5. cikkével összhangban fennálló kötelezettségei végrehajtásáról,

–a nagykereskedelmi barangolási hozzáférésről az 531/2012/EU rendelet 3. cikkével összhangban.

(2)A BEREC a következő feladatokat is ellátja:

a)a nemzeti szabályozó hatóságok tevékenységének nyomon követése és koordinálása az 531/2012/EU rendelet alkalmazásában, különös tekintettel a szabályozott barangolási szolgáltatások belföldi árakon történő nyújtására a végfelhasználók érdekében;

b)jelentés készítése a hatáskörébe tartozó technikai kérdésekről, különösen az alábbiakról:

–a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett vélemények és iránymutatások gyakorlati alkalmazása,

–az interperszonális hírközlő szolgáltatások közötti interoperabilitás szintje, a vészhelyzeti szolgáltatásokhoz való hatékony hozzáférést vagy a végfelhasználók közötti végpontok összeköttetését fenyegető veszély az irányelv 59. cikkével összhangban,

–a barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi és nagykereskedelmi díjai, valamint a tarifák átláthatóságáról és összevethetősége az 531/2012/EU rendelet 19. cikkével összhangban,

–a nemzeti szabályozó hatóságok által az (EU) 2015/2120 rendelet 5. cikkével összhangban az éves összefoglaló jelentés közzétételével rendelkezésre bocsátandó éves jelentések eredményei.

c)a nemzeti szabályozó hatóságoknak szánt ajánlások és legjobb gyakorlatok kibocsátása a megbízatása körébe tartozó bármely technikai kérdésre vonatkozó konzisztens megvalósítás ösztönzése érdekében;

d)nyilvántartás vezetése az alábbiakról:

–az irányelv 12. cikkével összhangban elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások. A BEREC szabványosított nyilatkozatokat is kiad a vállalkozások által az irányelv 14. cikkével összhangban tett értesítésekről,

–az irányelv 87. cikkével összhangban a területen kívüli használat jogával rendelkező számok,

e)az Unió jogi aktusai – különös tekintettel az irányelvre, az 531/2012/EK rendeletre és az (EU) 2015/2120 rendeletre – által meghatározott egyéb feladatai végrehajtása.

(3)A vonatkozó uniós jogszabálynak való megfelelés sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelnek a BEREC által elfogadott bármely határozatnak és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a BEREC által elfogadott bármely véleményt, iránymutatást, ajánlást és legjobb gyakorlatot az elektronikus hírközlés szabályozási kerete konzisztens végrehajtásának biztosítása céljából az 1. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazási körön belül.

(4)Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez és feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben a 26. cikkel összhangban a BEREC együttműködhet uniós testületekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel.

II. fejezet

szervezet

3. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

(1)A BEREC igazgatási és irányítási struktúrája a következőkből áll:

–az igazgatótanács, amely az 5. cikkben meghatározott feladatokat látja el,

–az ügyvezető igazgató, aki a 9. cikkben meghatározott feladatokat látja el.

–munkacsoportok,

–fellebbviteli tanács.

1. szakasz

Igazgatótanács

4. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. Az egyes nemzeti hatóságoknak kell kinevezniük saját képviselőiket a nemzeti szabályozó hatóság testületi szervének vezetője vagy tagjai közül.

Azokban a tagállamokban, ahol az irányelv értelmében egynél több nemzeti szabályozó hatóság felelős, az adott hatóságoknak meg kell állapodniuk a közös képviselőről, és biztosítaniuk kell a nemzeti szabályozó hatóságok közötti szükséges koordinációt.

(2)Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli. Az egyes nemzeti hatóságoknak kell kinevezniük saját póttagjaikat a nemzeti szabályozó hatóság testületi szervének vezetője vagy tagjai vagy a hatóság alkalmazottai közül.

(3)Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat az elektronikus hírközlés terén szerzett ismereteik alapján nevezik ki a kapcsolódó vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására.

(4)A tagok és a póttagok megbízatása négy évre szól. Ez az időtartam meghosszabbítható.

5. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)Az igazgatótanács:

a)kijelöli a BEREC tevékenységének általános irányát és minden évben elfogadja a BEREC egységes programozási dokumentumát a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával a Bizottság véleményének figyelembe vételével és a 15. cikkel összhangban;

b)a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja a BEREC éves költségvetését, és ellátja a BEREC költségvetéséhez kapcsolódó, a IV. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

c)elfogadja az Ügynökség előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, és azt végrehajtja, valamint a jelentést és annak értékelését minden év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek. A konszolidált éves tevékenységi jelentést nyilvánosságra kell hozni;

d)a 20. cikknek megfelelően elfogadja a BEREC-re alkalmazandó pénzügyi szabályokat,

e)a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányban álló csalásellenes stratégiát fogad el a végrehajtandó intézkedések költségeinek és hasznának figyelembevételével,

f)az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal („OLAF”) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését,

g)szabályokat fogad el a saját tagjait, valamint a fellebbezési tanács tagjait érintő, a 31. cikkben említett összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére,

h)a szükségletek elemzése alapján elfogadja a 27. cikkben említett kommunikációs és terjesztési terveket,

i)elfogadja eljárási szabályzatát,

j)a (2) bekezdésnek megfelelően a BEREC személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket 37 (a továbbiakban: kinevezési hatáskörök);

k)a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából;

l)a 26. cikkel összhangban engedélyezi munkamegállapodások megkötését illetékes uniós testületekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel;

m)a 22. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és az indokolt körben meghosszabbítja hivatali idejét, vagy felmenti hivatalából;

n)számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerint, aki feladatai ellátásában teljes mértékben független. A BEREC kinevezheti a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét a BEREC számvitelért felelős tisztviselőjének;

o)kinevezi a fellebbezési tanács(ok) tagjait;

p)a BEREC tevékenységével kapcsolatos igények és a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás figyelembevételével meghozza a BEREC belső struktúráinak kialakításával és szükség szerint azok módosításával kapcsolatos összes döntést.

(2)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján el kell fogadnia egy határozatot, amely megfelelő kinevezési hatásköröket ruház az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

6. cikk

Az igazgatótanács elnöke és alelnöke

(1)Az igazgatótanács a tagállamokat képviselő, szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével választják meg.

(2)Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(3)Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év, az alelnök e rendelet hatálybalépését követő első hivatali ciklusának kivételével, amely két év. A megbízatás egy alkalommal megújítható.

7. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)A BEREC ügyvezető igazgatója a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(3)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy saját tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(4)Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(5)Az igazgatótanács tagjai és póttagjait – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – az üléseken tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik.

(6)A BEREC biztosítja az igazgatótanács titkárságát.

8. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)Az 5. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának, valamint a 22. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak többségével fogadja el határozatait.

(2)Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A szavazati joggal rendelkező valamely tag távollétében annak póttagja jogosult szavazati jogának gyakorlására.

(3)Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4)Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(5)Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesen rendelkezik a szavazás szabályairól és különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

2. szakasz

Ügyvezető igazgató

9. cikk

Az ügyvezető igazgató felelősségi köre

(1)A BEREC-et az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)A Bizottság és az igazgatótanács hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató a feladatai teljesítése során függetlenül jár el, és utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

(3)Az ügyvezető igazgató beszámol az Európai Parlamentnek a feladatai ellátásáról, amennyiben erre felkérést kap. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(4)Az ügyvezető igazgató a BEREC törvényes képviselője.

(5)A BEREC feladatainak végrehajtásáért az ügyvezető igazgató felel. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)a BEREC napi működésével kapcsolatos feladatok ellátása;

b)az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)az egységes programozási dokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz;

d)az egységes programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

e)konszolidált éves jelentés készítése a BEREC tevékenységéről és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelésre és elfogadásra;

f)a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből fakadó következtetések, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatok nyomon követésére cselekvési terv kidolgozása, valamint az elért eredményekről rendszeres jelentéstétel az igazgatótanácsnak és évente kétszer a Bizottságnak;

g)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalást, korrupciót és minden más jogellenes tevékenységet megelőző intézkedések alkalmazásával, hathatós ellenőrzésekkel, továbbá szabálytalanságok felfedése esetén a jogalap nélkül nyújtott összegek visszafizettetésével, illetőleg adott esetben hathatós, arányos és kellően visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók kiszabásával;

h)a BEREC csalás elleni stratégiájának kidolgozása és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő benyújtása;

i)a BEREC-re alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása;

j)a BEREC előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás-tervezet előkészítése és a költségvetés végrehajtása.

(6)Az ügyvezető igazgató feladata továbbá annak eldöntése, hogy szükséges-e – a BEREC feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából – egy vagy több tagállamban egy vagy több személyzetet elhelyezni. A helyi iroda létrehozására vonatkozó döntés a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam(ok) előzetes hozzájárulását igényli. A döntésről hozott határozatban meg kell határozni az adott helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és a BEREC-en belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések.

3. szakasz

Munkacsoportok

10. cikk

A munkacsoportok működése

(1)Indokolt esetben és különösen a BEREC munkaprogram végrehajtása érdekében az igazgatótanács létrehozhatja a szükséges munkacsoportokat.

(2)Az igazgatótanács kijelöli a munkacsoportok tagjait, akik lehetnek a nemzeti szabályozó hatóságok vagy a Bizottság szakértői, a BEREC személyzetének tagjai és a BEREC munkájában részt vevő harmadik országok nemzeti szabályozó hatóságainak személyzeti tagjai.

A 2. cikk (1) bekezdése d) pontjának harmadik francia bekezdésében említett feladatok végrehajtására létrehozott munkacsoportok esetén azok tagjait a nemzeti szabályozó hatóságok, a Bizottság és az ügyvezető igazgató által rendelkezésre bocsátott, a képesítéssel rendelkező szakértők listáiról lehet kijelölni.

A 2. cikk (1) bekezdése d) pontjának második francia bekezdésében említett feladatok végrehajtására létrehozott munkacsoportok esetén azok tagjait a nemzeti szabályozó hatóságok és az ügyvezető igazgató által rendelkezésre bocsátott, a képesítéssel rendelkező szakértők listáiról lehet kijelölni.

Az igazgatótanácsa munkacsoport munkájában való részvételre eseti alapon egy-egy, az adott szakterületen elismert szakértőnek számító személyt is felkérhet.

(3)A munkacsoportot a BEREC személyzetének egyik tagja koordinálja és moderálja, akit a belső eljárási szabályzat szerint jelölnek ki.

(4)Az igazgatótanács belső eljárási szabályzatot fogad el, amelyben megállapítja a munkacsoportok működésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(5)A BEREC támogatást nyújt a munkacsoportoknak.

4. szakasz

Fellebbezési tanács

11. cikk

Fellebbezési tanácsok létrehozása és összetétele

(1)A BEREC létrehoz egy fellebbezési tanácsot.

(2)Egy fellebbezési tanács egy elnökből és két másik tagból áll. A fellebbezési tanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli.

(3)Az elnököt, a többi tagot és a póttagokat az igazgatótanács jelöli ki a Bizottság által összeállított, szakképzett jelöltek jegyzékéből.

(4)A fellebbezési tanács felkérheti az igazgatótanácsot további két tag és póttagjaik kijelölésére a (3) bekezdésben említett jegyzékből, amennyiben úgy véli, hogy a fellebbezés jellege ezt megkívánja.

(5)A Bizottság a BEREC javaslata alapján és az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően, a 36. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a fellebbezési tanács eljárási szabályait.

12. cikk

A fellebbezési tanács tagjai

(1)A fellebbezési tanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje négy év. A Bizottság javaslata alapján a hivatali idejüket az igazgatótanács egy további négy éves időszakkal hosszabbíthatja meg.

(2)A fellebbezési tanács tagjai függetlenek, és a BEREC-en belül más feladatokat nem végezhetnek. A döntéseik meghozatala során semmilyen kormánytól vagy más szervtől sem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást.

(3)A fellebbezési tanácsok tagjai nem mozdíthatók el hivatali idejük folyamán a hivatalukból, illetve nem lehet őket a szakképzett jelöltek listájáról törölni, kivéve, ha komoly indok áll fenn az eltávolításukra, és az igazgatótanács a Bizottság javaslata alapján eljárva ilyen célú határozatot hoz.

13. cikk

Kizárás és kifogásolás

(1)A fellebbezési tanács tagjai nem vehetnek részt a fellebbezési eljárásban, ha abban bármilyen személyes érdekeltségük van, ha abban azt megelőzően az eljárás egyik felének képviselőjeként részt vettek, vagy ha részt vettek a fellebbezés tárgyát képező határozat elfogadásában.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt okok egyike vagy bármely más ok miatt egy fellebbviteli tanács tagja nem kíván részt venni valamely fellebbezési eljárásban, a fellebbviteli tanácsot ennek megfelelően tájékoztatja.

(3)A fellebbezési eljárás bármely fele kifogást emelhet a fellebbezési tanács bármely tagja ellen az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján, vagy ha a szóban forgó tag kapcsán felmerül a részrehajlás gyanúja. Az ilyen kifogásnak akkor adható hely, ha a fellebbviteli eljárás résztvevője – a kifogás okának tudatában – eljárásbeli cselekményt tett. A tagok nemzetisége nem képezheti kifogás alapját.

(4)A fellebbezési tanács az érintett tag részvétele nélkül határoz arról, hogy hogyan jár el a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben. Az ilyen határozat meghozatala céljából az érintett tagot póttagja helyettesíti a fellebbezési tanácsban.

14. cikk

Fellebbezéssel megtámadható határozatok

(1)A BEREC határozatai elleni fellebbezést a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint lehet a fellebbezési tanács elé vinni.

Bármely természetes vagy jogi személy, köztük a nemzeti szabályozó hatóságok is fellebbezhetnek az e bekezdésben említett valamely határozat ellen, amelyet az adott személynek címeztek, vagy olyan határozat ellen, amely határozatot ugyan egy másik személynek címeztek, de az közvetlen és egyedi aggályra ad okot az adott személy esetében.

(2)Az (1) bekezdésnek megfelelően beadott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. A fellebbezési tanács azonban felfüggesztheti annak a határozatnak az alkalmazását, amely ellen a fellebbezést benyújtották.

III. fejezet

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. szakasz

EGYSÉGES PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUM

15. cikk

Éves és többéves programozás

(1)Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkével összhangban a Bizottság iránymutatásait 38 is figyelembe véve minden évben elkészíti az éves és a többéves programozást tartalmazó programozási dokumentumtervezetet („egységes programozási dokumentum”).

Január 31-ig az igazgatótanács elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét, és véleményezésre továbbítja azt a Bizottságnak. Az egységes programozási dokumentum tervezetét továbbítani kell az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.

Az igazgatótanács ezt követően a Bizottság véleményének figyelembe vételével elfogadja az egységes programozási dokumentumot. A dokumentumot, valamint annak minden későbbi aktualizált változatát továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az egységes programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(2)Az éves munkaprogramban a részletes célkitűzéseket és az elvárt eredményeket, valamint a kapcsolódó teljesítménymutatókat kell meghatározni. Emellett – a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban – ismertetni kell benne a finanszírozandó fellépéseket, és meg kell jelölni az egyes fellépésekhez rendelt pénzügyi és humánerőforrásokat. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia az (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest mely megbízatások és feladatok újak, változtak vagy szűntek meg.

(3)Amennyiben a BEREC-et új feladattal bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram minden lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

(4)A többéves munkaprogramnak az átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Ismertetnie kell az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzeti tervet is.

Az erőforrások programozását évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást az indokolt esetekben – és különösen a 38. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – aktualizálni kell.

(5)Az éves és/vagy többéves programozás a 26. cikkel összhangban tartalmazza az illetékes uniós testületekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra vonatkozó stratégiát, valamint az ehhez a stratégiához kapcsolódó műveleteket és a kapcsolódó erőforrások meghatározását.

16. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti a BEREC következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó előzetes előirányzat-tervezetét, ideértve a létszámtervet, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

(2)Az igazgatótanács e költségvetési tervezet alapján elfogadja a BEREC következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes költségvetési tervezetét.

(3)A BEREC következő pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét az ügyvezető igazgatónak minden évben január 31-ig meg kell küldenie a Bizottságnak. A BEREC bevételi és kiadási előirányzat-tervezetében foglalt információknak és a 15. cikk (1) bekezdésében említett egységes programozási dokumentum tervezetében foglaltaknak összhangban kell lenniük.

(4)A Bizottság az előirányzat-tervezetet az Európai Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5)Az előirányzat-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet a Szerződés 313. és 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(6)A költségvetési hatóság engedélyezi a BEREC-nek juttatandó hozzájárulási előirányzatokat.

(7)A költségvetési hatóság elfogadja a BEREC létszámtervét.

(8)A BEREC költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. A költségvetést szükség szerint a végleges költségvetésnek megfelelően ki kell igazítani.

(9)A BEREC Ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. szakasz

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA, BEMUTATÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

17. cikk

A költségvetés szerkezete

(1)A BEREC tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt a BEREC költségvetésében fel kell tüntetni.

(2)A BEREC költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak.

(3)Egyéb források sérelme nélkül a BEREC bevételei közé a következők tartoznak:

a)az Unió hozzájárulása;

b)a tagállamok vagy nemzeti szabályozó hatóságok esetleges önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)a kiadványok és a BEREC által nyújtott egyéb szolgáltatások díjai;

d)bármilyen hozzájárulás a BEREC munkájában részt vevő harmadik országoktól vagy harmadik országoknak az elektronikus hírközlés területén illetékes szabályozó hatóságaitól a 26. cikkben előírtak szerint.

(4)A BEREC kiadásai magukban foglalják a személyzeti és az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és az operatív kiadásokat.

18. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)A BEREC költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából jelentős összes információt.

19. cikk

A beszámoló bemutatása és mentesítés

(1)A következő pénzügyi év március 1-jéig a BEREC számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes elszámolást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)A BEREC a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3)A BEREC előzetes beszámolójára vonatkozóan tett észrevételek Számvevőszék általi kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő saját hatáskörben elkészíti a BEREC végleges beszámolóját. Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(4)Az igazgatótanács véleményezi a BEREC végleges elszámolását.

(5)Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót minden pénzügyi évet követően július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6)A végleges beszámolót a BEREC a következő év november 15-éig kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(8)A költségvetési rendelet 39 165. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(9)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N+2-edik év április 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N-edik évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

20. cikk

Pénzügyi szabályok

A BEREC-re vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el az 1271/2013/EU rendelettől, ha és amennyiben az eltérést a BEREC működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

IV. fejezet

Személyi költségek

21. cikk

Általános rendelkezések

A BEREC személyzetére alkalmazni kell a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint az Unió intézményei által a fenti személyzeti szabályzat és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatályba léptetése céljából közösen elfogadott szabályokat.

22. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1)Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében a BEREC ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2)Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából a BEREC-et az igazgatótanács elnöke képviseli.

Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre.

(3)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint a BEREC előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4)Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett felmérést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(5)Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató megbízatását, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(6)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali ideje meghosszabbításra került, a teljes időszak leteltekor nem vehet részt az azonos álláshelyre vonatkozó újabb kiválasztási eljárásokban.

(7)Az ügyvezető igazgató kizárólag az igazgatótanácsnak a Bizottság javaslata alapján meghozott határozatával hívható vissza hivatalából.

(8)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról és felmentéséről a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával dönt.

23. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)A BEREC kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem a BEREC alkalmazásában álló személyi állományt is igénybe vehet. Az ilyen személyzetre a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem vonatkoznak.

(2)Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők BEREC-hez történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Jogállás

(1)A BEREC az Unió szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)A BEREC az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeket megillető legszélesebb körű jogképességet élvezi. Ebből fakadóan különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, és bíróság előtt eljárhat.

(3)A BEREC-et az ügyvezető igazgató képviseli.

(4)A BEREC a ráruházott feladatok és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel rendelkezik.

25. cikk

Kiváltságok és mentességek

A BEREC-re és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

26. cikk

Együttműködés uniós szervekkel, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez és a feladatai végrehajtásához szükséges mértékben, valamint a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül a BEREC együttműködhet illetékes uniós szervekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel.

E célból a BEREC – a Bizottság előzetes jóváhagyása mellett – munkamegállapodásokat köt. Ezek a megállapodások nem keletkeztethetnek jogi kötelezettséget az Unióval és tagállamaival szemben.

(2)A BEREC nyitott azon harmadik országok elektronikus hírközlés területén illetékes szabályozó hatóságainak részvételére, amelyek e célból megállapodást kötöttek az Unióval.

A megkötött megállapodások vonatkozó rendelkezései különösen az érintett harmadik országok szabályozó hatóságainak a BEREC munkájában történő részvétele természetét, mértékét és módját határozzák meg, beleértve azon rendelkezéseket is, melyek a BEREC kezdeményezéseiben való részvételt, a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet érintik. A személyzeti kérdéseket illetően ezeknek a rendelkezéseknek minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak.

(3)Az egységes programozási dokumentum részeként az igazgatótanács stratégiát fogad el az illetékes uniós testületekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal és tanácsadó csoportokkal, a harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel a BEREC hatáskörébe tartozó témakörökben való kapcsolattartásra vonatkozóan. A Bizottság és az ügynökség megköti a megfelelő munkamegállapodást, amelynek célja annak biztosítása, hogy a BEREC megbízatási körén és a meglévő intézményi kereten belül működjön.

27. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

(1)A BEREC birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 vonatkozik. Az igazgatótanács az első ülése napjától számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(2)A személyes adatok BEREC által történő kezelésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 41 kell alkalmazni. Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket fogad el a 45/2001/EK rendeletnek a BEREC általi alkalmazására, beleértve a BEREC adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozó intézkedéseket is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

(3)A BEREC saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a hatáskörébe tartozó területeken. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan az e rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett feladatok tényleges végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni.

28. cikk

Titoktartási kötelezettség

(1)A 27. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a BEREC nem adhatja tovább harmadik felek részére az általa kezelt vagy hozzá beérkezett olyan információkat, amelyek tekintetében indokolással ellátott kérelmet nyújtottak be teljes vagy részben bizalmas kezelés iránt.

(2)Az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató, a fellebbezési tanács tagjai, a kirendelt nemzeti szakértők, a nem a BEREC alkalmazásában álló egyéb személyek, valamint a munkacsoportokban részt vevő szakértők betartják a Szerződés 339. cikke szerinti titoktartási követelményeket, még a feladataik megszűnését követően is.

(3)Az igazgatótanács megállapítja az (1) és (2) bekezdésben említett titoktartás végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

29. cikk

A minősített adatokra és a nem minősített érzékeny adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

A BEREC értelemszerűen alkalmazza az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló, a 2015/443/EU, Euratom 42 és az (EU) 2015/444 43 , Euratom bizottsági határozatokban rögzített bizottsági biztonsági szabályokat, így többek között az ilyen adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó szabályokat. A BEREC határozatot fogadhat el arról, hogy a Bizottság szabályait értelemszerűen alkalmazza.

30. cikk

Információcsere

(1)A BEREC kellően indokolt kérése alapján a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok határidőre és pontosan a BEREC rendelkezésére bocsátanak minden szükséges információt annak feladatai végrehajtásához, feltéve, hogy jogszerű hozzáféréssel rendelkeznek a vonatkozó információkhoz, és a tájékoztatáskérés a szóban forgó feladat jellegéből fakadóan szükséges.

A BEREC kérheti a nemzeti szabályozó hatóságokat arra, hogy az információt rendszeres időközönként és meghatározott formában bocsássák rendelkezésére. E kérelmeket lehetőség szerint egységes jelentéstételi formátumban kell eljuttatni.

(2)A Bizottság vagy valamely nemzeti szabályozó hatóság megfelelően indokolt kérése esetén a BEREC a lojális együttműködés elve alapján határidőre és pontosan rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy a Bizottság vagy a nemzeti szabályozó hatóság végrehajthassa a feladatait.

(3)Az e cikkel összhangban történő tájékoztatáskérés előtt és a jelentéstételi kötelezettségek duplikációjának elkerülése érdekében a BEREC figyelembe vesz minden vonatkozó meglévő, nyilvánosan elérhető információt.

(4)Amennyiben az információ nem elérhető, vagy azt a nemzeti szabályozó hatóságok nem teszik határidőre elérhetővé, vagy olyan helyzetekben, amikor a BEREC általi közvetlen kérés hatékonyabbnak és kevésbé terhesnek bizonyul, a BEREC a kellően igazolt és indokolt kérését címezheti más hatóságoknak vagy közvetlenül az elektromos hírközlő hálózatokat, szolgáltatásokat és kapcsolódó létesítményeket biztosító vonatkozó vállalkozásoknak.

A BEREC tájékoztatja az illetékes nemzeti szabályozó hatóságokat az e bekezdéssel összhangban tett kérésekről.

A BEREC kérésére a nemzeti szabályozó hatóságok segítenek a BEREC-nek az információk begyűjtésében.

31. cikk

Érdekeltségi nyilatkozat

(1)Az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató és a tagállamok által ideiglenesen kirendelt tisztviselők, valamint a BEREC alkalmazásában nem álló személyzet mindegyike kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesz, továbbá nyilatkozik arról, hogy van-e olyan közvetlen vagy közvetett érdeke, amelyről feltehető, hogy függetlenségét befolyásolhatja.

A nyilatkozatnak pontosnak és teljes körűnek kell lennie, azt évente írásban kell megtenni, és – amikor szükséges – naprakésszé kell tenni. Az igazgatótanács tagjai és az ügyvezető igazgató által tett nyilatkozatokat nyilvánossá kell tenni.

(2)Az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató, az eseti munkacsoportok munkájában részt vevő külső szakértők, valamint a BEREC alkalmazásában nem álló személyzet tagjainak mindegyike legkésőbb az adott ülés kezdetén pontosan és teljeskörűen nyilatkozik az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos minden olyan érdekéről, amelyről feltehető, hogy függetlenségét befolyásolhatja, valamint tartózkodik a kérdéses napirendi pontok megvitatásában való részvételtől és az azokról való szavazástól.

(3)Az igazgatótanács megállapítja az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének szabályait, különös tekintettel az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezésekre vonatkozó gyakorlati előírásokra.

32. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)A csalás, a korrupció és más jogellenes cselekmények elleni, az 883/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 értelmében folyó küzdelem elősegítésére a BEREC az e rendelet alkalmazásának napjától számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a megállapodás mellékletében szereplő minta alapján elfogadja a BEREC személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a BEREC által uniós forrásokban részesített vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben 45 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy valamely BEREC által finanszírozott vissza nem térítendő támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a BEREC harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

33. cikk

Felelősség

(1)A BEREC szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2)Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a BEREC által kötött szerződésekben foglalt választott bírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3)A szerződésen kívüli felelősség esetén a BEREC a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)A BEREC alkalmazottainak a BEREC testülettel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben meghatározott előírások szabályozzák.

34. cikk

Igazgatási vizsgálatok

A BEREC tevékenységeit az európai ombudsman ellenőrzi a Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételek mellett.

35. cikk

Nyelvhasználat

(1)Az 1/1958 tanácsi rendeletben 46 megállapított rendelkezések alkalmazandók a BEREC-re.

(2)A BEREC működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

36. cikk

Bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti (hírközlési bizottság). Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján alakítja ki, az írásbeli eljárást kizárólag akkor zárják le eredmény nélkül, ha a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül a bizottság elnöke így dönt.

VI. fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

A székhely-megállapodás és a működési feltételek

(1)A BEREC fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint a BEREC személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a BEREC és a székhely szerinti tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után és legkésőbb [2 évvel e rendelet hatályba lépését követően] – megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

(2)A BEREC-et befogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja a BEREC megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

38. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított legfeljebb öt éven belül, majd azt követően ötévente értékelést végez a Bizottság irányelveivel összhangban, hogy felmérje a BEREC teljesítményét a célkitűzései, a megbízatása és a feladatai tekintetében. Az értékelés különösen azt vizsgálja meg, hogy kell-e esetleg módosítani a BEREC megbízását, és milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak.

(2)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a BEREC fenntartása a kitűzött célok, megbízás és feladatok tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet ennek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

39. cikk

Az 1211/2009/EK rendelettel létrehozott Hivatal jogutódja

(1)A (2) bekezdés sérelme nélkül a tulajdonjog, megállapodások, jogi kötelezettségek, munkáltatói szerződések, pénzügyi kötelezettségvállalások és felelősségek tekintetében a BEREC lép az 1211/2009/EK rendelettel létrehozott Hivatal („BEREC Hivatal”) helyébe.

Ez a rendelet különösen nem érinti az 1211/2009/EK rendelet alapján létrehozott Hivatal személyzetének jogait és kötelezettségeit. Szerződéseik e rendelet értelmében meghosszabbíthatók a személyzeti szabályzattal és az alkalmazási feltételekkel, valamint a BEREC költségvetési korlátaival összhangban.

(2)[E rendelet hatályba lépésének dátuma]-i hatállyal és addig a napig, amikor az ügyvezető igazgató az igazgatótanács által a 22. cikkel összhangban történő kinevezését követően átveszi a feladatait, az 1211/2009/EK rendelet alapján kinevezett adminisztratív vezető a hivatali ideje fennmaradó részében ideiglenes ügyvezető igazgatóként jár el, és betölti az e rendeletben számára biztosított funkciókat. Az adminisztratív vezető szerződésének egyéb feltételei nem változnak.

Ideiglenes ügyvezető igazgatóként ő gyakorolja a kinevezési hatósági hatásköröket. Ő engedélyezhet a BEREC költségvetésébe az igazgatótanács jóváhagyását követően bevitt előirányzat alá tartozó minden kifizetést, továbbá szerződéseket köthet, beleértve a személyzettel kapcsolatos szerződéseket is a BEREC létszámtervének elfogadását követően.

(3)Az 1211/2009/EK rendelet alapján kinevezett adminisztratív vezető foglalkoztatási szerződése a hivatali ideje végeztével, vagy azon a napon szűnik meg, amikor az ügyvezető igazgató az igazgatótanács által a 22. cikkel összhangban történő kinevezését követően átveszi a feladatait, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

Az 1211/2009/EK rendelet alapján kinevezett adminisztratív vezető, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, tartózkodik az ügyvezető igazgató 22. cikkben említett kiválasztási eljárásában való részvételtől.

(4)A 4. cikkben említett igazgatótanács az új képviselők kijelöléséig az 1211/2009/EK rendelet 7. cikkében említett irányító bizottság tagjaiból áll.

(5)Az 1211/2009/EK rendelet 11. cikke alapján jóváhagyott költségvetés tekintetében a mentesítési eljárást az 1211/2009/EK rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell lefolytatni.

40. cikk

Hatálybalépés

Az 1211/2009/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1211/2009/EK rendeletre és a BEREC-re való hivatkozásokat erre a rendeletre, illetőleg a BEREC-re való hivatkozásként kell értelmezni.

41. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet …-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 47

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 48

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

☑ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2019-től 2022-ig 51

–Azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 52

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás 

–◻    a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét,

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

–◻ az EIB és az Európai Beruházási Alap,

–☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek,

–◻ közjogi szervek,

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak,

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek,

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap jogi aktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése (millió EUR-ban)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az ügynökség előirányzataira gyakorolt becsült hatás

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

A BEREC a javasolt jogalkotási csomag hatékony végrehajtásának biztosításában fontos és megerősített szerepet fog játszani számos újabb feladatával. Ezek a feladatok technikai jellegűek és olyan területekre összpontosítanak, ahol határokon átnyúló ügyekről van szó, vagy ahol a BEREC által nyújtott útmutatás segíthet a nemzeti szabályozó hatóságoknak az elektronikus hírközlés szabályozási kerete konzisztens végrehajtásának biztosításában.

A BEREC rendelkezik majd néhány jogalkotást megelőző feladattal (különösen a maximális végződtetési díjak kiszámításával kapcsolatban), valamint bizonyos kötelező erejű hatáskörökkel, mivel a transznacionális piacok azonosításáról és egy szerződés-összesítő sablonról szóló határozatokat fog hozni (ezek az új feladatok szerepelnek a „Jogalkotást megelőző feladatok és kötelező erejű hatáskörök” alatt, lásd a fenti táblázatot).

Iránymutatásokat is kiad a nemzeti szabályozó hatóságoknak az infrastruktúra/beruházás földrajzi felméréseire vonatkozó kötelezettségeik végrehajtásáról, valamint a transznacionális végfelhasználói igény kielégítésének közös megközelítéseiről. Elfogad továbbá iránymutatásokat a referenciaajánlat minimumkritériumairól, a végződtetési díjak megállapítására szolgáló költségmodellekről, a számkezelési követelményekről, a vonatkozó szolgáltatásminőség-paraméterekről és az alkalmazandó mérési módszerekről. A szabványok szükségességének megállapítása érdekében a BEREC jelentést készít továbbá a végfelhasználók közötti végpontok összeköttetésének lehetséges fenyegetettségéről és a vészhelyzeti szolgáltatások hatékony elérését fenyegető veszélyről (ezek az új feladatok a „Szabályozói útmutatás” alatt szerepelnek).

A BEREC-nek a belső piaci eljárásokban a piacszabályozás érdekében betöltött szerepe megerősödött. A BEREC véleménye mostantól irányadó lesz, amikor a Bizottság arról dönt, hogy az adott nemzeti szabályozó hatóság visszavonja-e a szabályozói intézkedéstervezetet. A javaslat értelmében abban az esetben, ha a BEREC osztja a Bizottság komoly aggályait, akkor ez utóbbi hozhat olyan határozatot, amely előírja a nemzeti szabályozó hatóság számára az értesítés tárgyát képező intézkedések visszavonását (ezek az új feladatok a „Piacfelügyelet” rész alatt találhatók).

A BEREC a rádióspektrum használati jogainak elosztásával kapcsolatos új „szakértői értékelés” folyamatának irányítója is lesz. Ez elsősorban a nemzeti intézkedések áttekintését jelenti azon rádióspektrum-használati jogok odaítélésekor, amelyek hatással lehetnek a vezeték nélküli piacok működésére, vagy egyéb módon jelentős mértékben formálják a rádióspektrum-erőforrások értékelését. A műszaki és gazdasági értékelés alapján a BEREC (nem kötelező érvényű) véleményt ad ki ezekről az intézkedéstervezetekről (ezek az új feladatok a „Rádióspektrum szakértői értékelés” alatt találhatók meg).

A BEREC felel majd az elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nyilvántartásának, valamint a területen kívüli használatra is szolgáló számok nyilvántartásának kezeléséért (ezek az új feladatok a „Nyilvántartási funkciók” alatt találhatók).

Továbbá az 531/2012/EK rendelet (barangolási rendelet) és a 2015/2120/EU rendelet (TSM-rendelet) által a BEREC-re ruházott egyes feladatok (azaz iránymutatások kiadása a netes semlegességről, bemenet biztosítása a Bizottság barangolásról szóló végrehajtási aktusok tervezetéhez stb.) mostantól az új ügynökség égisze alatt történnek majd, és bizonyos mennyiségű további erőforrásokat 66 tesznek szükségessé (lásd a „Szabályozói útmutatás” és „Segítségnyújtás és tanácsadás a Bizottságnak és egyéb európai uniós intézményeknek” részt).

A teljes körű funkcionalitással bíró ügynökség létrehozásával ezenkívül az új ügynökség bizonyos mértékig internalizálja – a jelenleg főleg a nemzeti szabályozó hatóságok személyzete által végrehajtott – egyes horizontális tevékenységeket is (például a BEREC munkaprogramjának elkészítését – beleértve a szabályozói tevékenységeket is –, amelyet jelenleg a hivatalba lépő elnök nemzeti szabályozó hatósági személyzete végez, valamint a harmadik országok hatóságaival való együttműködésre vonatkozó munkamegállapítások előkészítését stb.)

A feladatok jelentős növekedése további erőforrások BEREC-nek történő allokálását teszi szükségessé (beleértve a létszámot is) a megfelelő működés és a feladatok végrehajtása érdekében.

3.2.3.Az ügynökség humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

–A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

–

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 72 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

(1) COM(2015) 192 végleges.

(2) Az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról (TA(2016)0009).

(3) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(5) Erre az értékelésre a BEREC-rendelet 15. cikkében megállapított követelményekkel összhangban került sor: „Study on the evaluation of BEREC and the BEREC Office” (Tanulmány a BEREC és a BEREC Hivatal értékeléséről), PwC, 2012. szeptember, 2013. áprilisi bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2013) 152 végleges), amelyet az EP jelentése követett 2013 novemberében (2013/2053(INI), A7- 0378/2013). Ennek az értékelésnek az eredményét körültekintéssel kell kezelni, mivel a BEREC egyes feladatait az adott időpontban nem hajtották végre. Az értékelés nem vizsgálja a BEREC Hivatalnak a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésével való lehetséges összehangolását.

(6) A szabályozók tanácsának 2015. december 10-i BoR (15) 206 véleménye.

(7) http://berec.europa.eu/eng/document_register/subject_matter/berec/opinions/5577-berec-opinion-on-the-review-of-the-eu-electronic-communications-regulatory-framework

(8) http://rspg-spectrum.eu/wp-content/uploads/2013/05/RSPG 16-001-DSM_opinion.pdf

(9) Az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról ( 2015/2147(INI) ).

(10) Az Európai Tanács 2016. június 28-i ülésének következtetései (EUCO 26/16).

(11) A szakértői profilok és a megbeszélésről készült jelentés a Hatásvizsgálat 13. mellékletében kerül bemutatásra.

(12) http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/ia_carried_out/cia_2016_en.htm

(13) Sor került a hatékonyságnövelések lehetőségeinek és más meglévő uniós ügynökségekkel fennálló lehetséges szinergiáknak az elemzésére, különös tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségre. Számos okból kifolyólag azonban (az egymást átfedő megbízatások hiánya, a 2007 óta megnövekedett megbízatások, a feladatok elkülönülő jellege, különböző részvétel testületi szinten stb.) a két ügynökség esetleges összeolvadásának ötlete elvetésre került.

(14) A pénzügyi kimutatásban feltüntetésre kerülnek a 2020-ban véget érő jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti számadatok. A BEREC további személyzeti igényeinek értékelésére a 2020 utáni időszakra vonatkozó bizottsági javaslatok keretében kerül majd sor.

(15) A BEREC díjakból történő (teljes vagy részleges) finanszírozásának lehetőségét elvetették az ügynökségi funkciók jellege miatt, amelyek elsősorban a nemzeti szabályozó hatóságok és az uniós intézmények számára történő tanácsadási tevékenységet foglalnak magukban annak érdekében, hogy a távközlési szabályok nagyobb mértékű konzisztenciával rendelkezzenek az Unió egészében, és ne csupán közvetlenül a piaci szereplőkre irányuljanak.

(16) A pénzügyi kimutatásban feltüntetésre kerülnek a 2020-ban véget érő jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti számadatok. Az új ügynökség megvalósítási szakasza a várakozások szerint 2022-ig tart.

(17) A jelentések a következő címen érhetők el: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-scoreboard

(18) Minden információ elérhető itt: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/download-scoreboard-reports.

(19) HL C […].

(20) HL C […].

(21) Az Európai Parlament és a Tanács […] irányelve […] az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) létrehozásáról (HL L […]).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. június 1-i 531/2012/EK rendelete az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) (HL L 172., 2012.6.30., 10. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i 2015/2120/EU rendelete a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1211/2009/EK rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról (HL L 337., 2009.12.18., 1. o.).

(26) A Bizottság 2002. július 29-i 2002/627/EK határozata az elektronikus hírközlő hálózatokkal és elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal foglalkozó európai szabályozók csoportjának létrehozásáról (HL L 200., 2002.7.30., 38. o.).

(27) COM(2015) 192 végleges.

(28) A Parlament, a Tanács és az Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozata.

(29) A 2002. július 26-i 2002/622/EK határozat a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport létrehozásáról (HL L 198., 2002.7.27., 49. o.).

(30) Létrehozva a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.) értelmében.

(31) [...] irányelv.

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 526/2013/EU rendelete az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 41. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(34) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(35) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 243/2012/EU határozata egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).

(37) A Tanács 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(38) A Bizottság közleménye a decentralizált ügynökségek programozási dokumentumára vonatkozó iránymutatásokról és sablon a decentralizált ügynökségek konszolidált éves tevékenységi jelentéséhez (C(2014) 9641).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43.o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(42) A Bizottság 2015. március 13-i 2015/443/EU, Euratom határozata a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(43) A Bizottság 2015. március 13-i 2015/444/EU, Euratom határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72, 2015.3.17., 53. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(45) A Tanács 96. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(46) A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385/58. o.).

(47) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(48) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(49) A Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című 2015. május 6-i közleménye (COM(2015) 192 végleges).

(50) Lásd itt: http://europa.eu/agencies/documents/joint_statement_and_common_approach_2012_en.pdf.

(51) A beindítás 2019-ben kezdődik és 2022-ig tart, a következő többéves pénzügyi keret hatálya alatt.

(52) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(53) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P7- TA-2013-0536&language=EN

(54)

   SMART 2015/0003.

(55) SMART 2015/002.

(56) SMART 2015/005.

(57) Diff. = Differenciált/nem differenciált előirányzat. = Nem differenciált előirányzatok.

(58) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(59) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(60) A 2017. évi viszonyítási alap csak összehasonlítás céljából van megadva, és a 2017. évi költségvetés-tervezet számadatait tükrözi (BEREC Hivatal). Ebből az összegből 220 000 EUR címzett bevétel.

(61) A tagállamok potenciális hatékonyságnövelései és megtakarításai, különös tekintettel az ügynökségre ruházott nagyobb hatáskörre, valamint a Bizottság megtakarításai a hatásvizsgálatban kerültek elemzésre. Az új ügynökség a várakozások szerint a jövőben tovább folytatja a jelenlegi szolgáltatási megállapodásokat a Bizottsággal (számvitelért felelős tisztviselő, valamint bizonyos alkalmazások és eszközök használata) és más uniós ügynökségekkel (az ENISA-val a biztonsági mentési adatok más helyszínen történő tárolása és a belső ellenőrzés koordinátora tekintetében). A megállapodások új területekre is kiterjeszthetők.

(62) A 2017. évi viszonyítási alap csak összehasonlítás céljából van megadva.

(63) A DG CNECT erőforrások jelenlegi szintje megmaradt. A várakozások szerint azonban a BEREC kevesebb támogatást igényel majd az illetékes főigazgatóságtól az adminisztratív feladatok és a decentralizált ügynökségekre vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés tekintetében, és több támogatást az új működési területeken, valamint magasabb szintű részvételt az igazgatótanácsi szinten (egy helyett két képviselő).

(64) A 2017. évi viszonyítási alap csak összehasonlítás céljából van megadva.

(65) Ez a táblázat csak működési kiadásokat ismerteti a 3. cím szerint.

(66) Korábban, amikor új feladatokat rendeltek a BEREC-hez, a BEREC Hivatal (az irányító bizottság számára támogatást nyújtó uniós ügynökség) erőforrásai nem módosultak.

(67) A 2017. évi viszonyítási alap csak összehasonlítás céljából van megadva.

(68) Az 1.6 pontban jelzettek szerint a beindítás 2019-ben kezdődik, és 2022-ig tart, a következő többéves pénzügyi keret alatt. Az erőforrások szűkössége jellemezte jelenlegi helyzet miatt a 2019–2022 közötti időszakra javasolt emberi erőforrások a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértőket jelentik. A hatásvizsgálat alapján a BEREC számára a kibővített megbízatása szerinti új feladatok végrehajtásához szükséges további személyzet a 2019–2022 közötti végrehajtási időszak végére 60 külső munkatársat jelent.

(69) A 2017. évi viszonyítási alap csak összehasonlítás céljából van megadva. A 2019–2020-ra előirányzott személyzeti kiadások az „igazított” átlagos személyzetköltségen alapulnak (2015. december 9-i Ares(2015)5703479 jelentés), ami megmagyarázza a kiadások 2017-ről 2019-re történő növekedésének egy részét.

(70) A hatásvizsgálat alapján – és a következő többéves pénzügyi keret sérelme nélkül – a BEREC számára a kibővített megbízatása szerinti új feladatok végrehajtásához szükséges további személyzet a becslések szerint 34 külső munkatársat jelent, a 2019–2022. évi végrehajtási időszak végére összesen 60 külső munkatársból álló személyzetet előirányozva.

(71) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő. .

(72) Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

(73) A következő évekre vonatkozó pontos összeg akkor lesz ismert, amikor az EFTA arányossági tényezője a szóban forgó évre rögzítésre kerül.