INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A jelen javaslat a nagy léptékű külső beruházási terv részét képezi, amelyet a Bizottság az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról szóló, 2016. június 7-i közleményében 1 tett közzé. A külső beruházási terv elnevezésű kezdeményezést az Európai Tanács 2016. június 28-án jóváhagyta. Célja, hogy kezelje a migrációt kiváltó okokat, valamint hozzájáruljon a fenntartható fejlesztési célkitűzések teljesítéséhez. A jelen javaslat a 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet két módosítását vezeti be. Az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosítására irányuló, különálló jogalkotási javaslattal együtt a javaslat lehetővé teszi majd az EBB számára, hogy hozzájáruljon a külső beruházási tervhez azáltal, hogy mennyiségileg és minőségileg egyaránt kiterjeszti az EBB külső hitelezési megbízatását. Ez lehetővé teszi majd, hogy az EBB mielőbb hozzájáruljon a külső beruházási terv célkitűzéseihez, különösen a magánszektorhoz tartozó kedvezményezetteknek történő kiegészítő finanszírozási források biztosítása révén.

A migráció kiváltó okainak kezelésére irányuló bizottsági erőfeszítések részeként a Bizottság azt javasolja, hogy az EBB kapjon új magánszektorbeli hitelezési megbízatást. E magánszektorbeli hitelezési megbízatás keretében az Unió jogosult lesz az EBB finanszírozási műveletei során keletkező kockázati díjból származó bevételekre. E bevételt a 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet által szabályozott külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapnak kell átutalni.

A garanciaalapnak a hitelek teljes kinnlevő összegének 10 %-át meghaladó többletösszege visszakerül a költségvetésbe. E kiigazítás célja, hogy nagyobb védelmet nyújtson a költségvetés számára a migrációs válsághoz kapcsolódó EBB-műveletek nemteljesítésének további potenciális kockázatával szemben.

A garanciaalap eszközeit ezidáig az EBB kezelte. A Bizottság jelentős tapasztalattal rendelkezik hasonló pénzügyi műveletek lebonyolítása terén. A Bizottság kellően felkészült a garanciaalap független kezelésére, amely – a meglévő struktúrákra és a bevált eredményekre támaszkodva – a Bizottság eszközkezelési tevékenységeinek racionalizálására és megszilárdítására irányuló erőfeszítést képviselne. A Bizottság már megbízást kapott az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz (ESBA) tartozó garanciaalap kezelésére. A garanciaalap eszközeinek kezelésével ennélfogva az Európai Bizottságot kell megbízni.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel és más uniós politikákkal

E javaslat a külső beruházási terv szerves részét képezi, amely az Unió kulcsfontosságú szakpolitikai kezdeményezése. A javaslat tartalmazza a külső beruházási terv működéséhez szükséges kiegészítő rendelkezéseket, mindenekelőtt az EBB-re ruházott új, magánszektorbeli hitelezési megbízatást.

A Bizottság ezzel párhuzamosan javaslatot tesz a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) felülvizsgálatára, amelyben a költségvetési garanciákra vonatkozóan olyan új szakaszt javasol, amely közös szabályozási keretet biztosít a függő kötelezettséggel járó uniós garanciák, valamint a Bizottság által kezelt közös feltöltési alap tekintetében. Az e javaslatban előirányzott rendelkezések összhangban vannak a költségvetési rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatban foglaltakkal.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. és 212. cikke.

•Arányosság

A javaslat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz, mindenekelőtt az EBB-re ruházott új, magánszektorbeli hitelezési megbízatást, és ezért szükséges a külső beruházási terv működéséhez.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUSZ 5. cikkében rögzített szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően a javasolt intézkedés célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. Mivel a tagállamok pénzügyi intézményei általi fellépésre fordítható költségvetési kapacitása egyenlőtlen, az Unió szintjén a fellépés terjedelme és hatása miatt a kitűzött célok eredményesebben megvalósíthatók.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

2016-ban egy külső tanácsadó tanulmányt készített, amelynek legfontosabb célkitűzése az volt, hogy értékelje a garanciaalapot szabályozó paramétereket. A jelentésben megállapítást nyert, hogy a 480/2009/EK, Euratom rendeletben meghatározott 9 %-os célráta még megfelelő a hitelportfólió jelenlegi kockázati szintje tekintetében. A célráta további külső felülvizsgálatára valószínűleg 2019-ben kerül sor. Ezen túlmenően a garanciaalap mechanizmusai hatékonynak bizonyultak az uniós költségvetés védelmét és az uniós külső fellépések céljainak elérését illetően.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Egy különálló jogalkotási aktussal meghatározott új, magánszektorbeli hitelezési megbízatás keretében az Unió jogosult lesz az EBB finanszírozási műveletei során keletkező kockázati díjból származó bevételek felhasználására. A kockázati díjakból származó bevételek ellentételezik a magasabb kockázatot, és hozzájárulnak az eszköz élettartama alatt a garanciaalap további feltöltési szükségleteinek finanszírozásához. A javaslatnak várhatóan nem lesz költségvetési vonzata, mert a kockázati díjak a garanciaalapba befolyó összeget képviselik. Azokat az EBB fizeti az uniós költségvetés által átvállalt kockázatért cserébe.

Annak érdekében, hogy a költségvetés a migrációs válsághoz kapcsolódó EBB-műveletekből eredő további potenciális nemteljesítési kockázattal szemben nagyobb védelmet élvezzen, a garanciaalap többletösszegét, amely a hitelek kinnlevő összegének 9 %-a helyett meghaladja a 10 %-ot, visszafizetik a költségvetésbe.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A 480/2009/EK, Euratom rendelet szerint a Bizottság minden év május 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetéről és irányításáról. A jelenlegi javaslat értelmében a Bizottság március 31-ig jelentést tesz a garanciaalap helyzetéről a bizottsági pénzügyi kimutatásokkal összefüggésben. A garanciaalap kezeléséről szóló jelentést minden év május 31-ig meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék részére.

Az EBB európai uniós garanciával fedezett finanszírozási műveleteit az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja és nyomon követi, ideértve a megfelelő könyvvizsgálati, kontroll- és nyomonkövetési intézkedéseket. Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa, amelyben a Bizottságot egy igazgató és egy igazgatóhelyettes képviseli, hagyja jóvá az EBB minden finanszírozási műveletét, és nyomon követi, hogy a bankot alapokmányának és a Kormányzótanács által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítsák.

A Bizottság, a Számvevőszék és az EBB által megkötött háromoldalú egyezmény meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint a Számvevőszék az EBB európai uniós garancia által fedezett finanszírozási műveleteivel kapcsolatos könyvvizsgálatait végzi.

A rendszeres jelentések a 466/2014/EU határozat értelmében készülnek. A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megbízatás EBB általi végrehajtásáról.

Az eredményekről való jelentéstétel, ahol lehetséges, a teljes portfólióra vagy egy adott szektorra kiterjedő mutatók megfelelő aggregálásával történik. Az eredménymérési kerettel összefüggésben e mutatókat a teljes projektciklus alatt becslésszinten, majd a nyomon követés során is, a projekt teljes körű végrehajtásáig mérni fogják. A mutatók mérését el kell végezni, amint rendelkezésre állnak az első fejlesztési eredmények – rendszerint a projekt befejezését követő három évig. Azok a lehető legnagyobb mértékben felhasználásra kerülnek a 466/2014/EU határozat értelmében készült végső jelentésben.

Az EBB ezen túlmenően benyújtja a Bizottságnak az EBB európai uniós garanciával fedezett finanszírozási műveleteire vonatkozó, jelentéstételi kötelezettségeinek vagy a Számvevőszék kéréseinek teljesítéséhez szükséges statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat, valamint az EBB fedezett finanszírozási műveleteinek kinnlevőségeiről szóló könyvvizsgálói igazolást.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A garanciaalap forrásai jelenleg a következők: (1) évi egyszeri, az Unió általános költségvetéséből származó befizetés, (2) a garanciaalap befektetett forrásaiból származó kamatjövedelem és (3) a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek. Az EBB új magánszektorbeli hitelezési megbízatása keretében keletkező kockázati díjból származó bevételek jelentik majd a garanciaalap negyedik bevételi forrását. Javasolt ennek megfelelően módosítani a 480/2009/EK, Euratom rendelet 2. cikkét.

A garanciaalap eszközeit ezidáig az EBB kezelte. A Bizottság jelentős tapasztalattal rendelkezik hasonló pénzügyi műveletek lebonyolítása terén. A Bizottság kellően felkészült a garanciaalap független kezelésére, ami – a meglévő struktúrákra és a bevált eredményekre támaszkodva – a Bizottság eszközkezelési tevékenységeinek racionalizálására és megszilárdítására irányuló erőfeszítést képviselne. A Bizottság már megbízást kapott az ESBA-hoz tartozó garanciaalap kezelésére. A garanciaalap eszközeinek kezelésével ennélfogva az Európai Bizottságot kell megbízni.

Javasolt ennek megfelelően módosítani a 480/2009/EK, Euratom rendelet 7. cikkét.

2016/0274 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló 480/2009/EK, Euratom rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. és 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet 2 szabályozza.

(2)A garanciaalap forrásai a következők: évi egyszeri, az Unió általános költségvetéséből származó befizetések, a garanciaalap befektetett forrásaiból származó kamatjövedelem és a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek.

(3)Az Európai Beruházási Banknak (EBB) az uniós költségvetés garanciájával fedezett finanszírozási műveletei keretében keletkező kockázati díjból származó bevételeket a garanciaalapba kell befizetni.

(4)A garanciaalapnak az összes fennálló uniós tőkekötelezettség 10 %-át meghaladó többletösszegét vissza kell fizetni az Unió költségvetése részére annak érdekében, hogy a költségvetés nagyobb védelmet élvezzen az EBB-nek a migráció kiváltó okait kezelő finanszírozási műveleteiből eredő további potenciális nemteljesítési kockázattal szemben.

(5)A garanciaalap pénzügyi irányítását az EBB-től a Bizottságnak kell átvennie, amely bejáratott gyakorlattal rendelkezik hasonló befektetések kezelése terén. A garanciaalap eszközkezelésének átvételével a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a meglévő struktúrákra és a bevált eredményekre támaszkodva racionalizálja és megszilárdítsa eszközkezelési tevékenységeit.

(6)A 480/2009/EK, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 480/2009/EK, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következő negyedik franciabekezdéssel egészül ki:

„— az EBB-nek az uniós garanciával fedezett finanszírozási műveletei keretében keletkező kockázati díjból származó bevételek.”;

2. A 3. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a garanciaalap összege meghaladja az Unió összes fennálló tőkekötelezettségének 10 %-át, a többletösszeget vissza kell fizetni az Európai Unió általános költségvetése részére. Az n–1. évre vonatkozó, az összes fennálló tőkekötelezettség összegének 10 %-a és az alap nettó eszközállományának értéke közötti, az n. év elején kiszámított különbség alapján a többletet egy tranzakcióval kell az Európai Unió általános költségvetése bevételi kimutatásának külön fejezetébe befizetni az n+1. évben.”;

3. A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A Bizottság biztosítja az alap pénzügyi irányítását. A Bizottság kezeli és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban fekteti be a garanciaalap forrásait, valamint betartja az abból következő megfelelő prudenciális szabályokat.”;

4. A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A Bizottság a bizottsági pénzügyi kimutatások keretében minden év március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetére vonatkozóan előírt információkat.

Ezen túlmenően a Bizottság minden év május 31-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap irányításáról. Az éves jelentés tartalmazza a garanciaalap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének, az előző naptári év során végbement pénzügyi mozgásoknak, valamint a jelentős ügyleteknek és a pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos releváns információknak a bemutatását. A jelentés információkat tartalmaz továbbá a garanciaalap előző naptári év végi pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe:

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

A Tanács rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló, 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet módosításáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 3

01. cím – Gazdasági és pénzügyek

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenység: „A jólét elősegítése az Európai Unión kívül” és

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenység: „Pénzügyi műveletek és eszközök”.

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 4 irányul

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A jelen javaslat a nagy léptékű külső beruházási terv részét képezi, amelyet a Bizottság az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról szóló, 2016. június 7-i közleményében tett közzé. A külső beruházási terv elnevezésű kezdeményezést az Európai Tanács 2016. június 28-án jóváhagyta. Célja, hogy kezelje a migrációt kiváltó okokat, valamint hozzájáruljon az egyéb fejlesztési célkitűzések teljesítéséhez. E javaslat a külső beruházási terv szerves részét képezi, amely az Unió kulcsfontosságú szakpolitikai kezdeményezése. E javaslat tartalmazza a külső beruházási terv működéséhez szükséges kiegészítő rendelkezéseket, különösen az Európai Beruházási Banknak adott új, magánszektorbeli hitelezési megbízatást, amelyet a 466/2014/EU határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat is előirányoz.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

sz. konkrét célkitűzés

A tevékenységalapú irányítás 2. sz. konkrét célkitűzése: „Az uniós profil, az EU külső képviseletének és az EBB-vel, az EBRD-vel és egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolatának javítása érdekében, ideértve az érintett gazdasági fórumokkal kialakított uniós hírnév javítását is, stratégiáik és műveleteik, valamint az Unió külső prioritásai közötti konvergencia megszilárdítása céljából”.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

01 03. alcím – Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A 480/2009/EK, Euratom rendelet javasolt módosításának célja, hogy megteremtse a szükséges előfeltételeket annak érdekében, hogy a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapba befizetésre kerüljenek a menekültek és/vagy befogadó közösségek támogatását célzó projektekre irányuló magánszektorbeli megbízatás keretében lebonyolított EBB-finanszírozási műveletek során keletkező kockázati díjból származó bevételek. Ezen túlmenően a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap eszközkezelésének átvétele révén a Bizottságnak – a meglévő struktúrákra és a bevált eredményekre támaszkodva – racionalizálnia kell és meg kell szilárdítania eszközkezelési tevékenységeit. A magánszektorbeli EBB-műveletek keretében célzott kedvezményezettekre gyakorolt hatást az EBB értékeli majd az eredménymérési kerettel összefüggésben, amely kapcsán az EBB új mutatókat fog kidolgozni a migrációs válságra stratégiai választ adó projektek vonatkozásában.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A kockázati díjakat illetően a mutató a bevételek garanciaalapba történő rendszeres befizetése lenne.

A garanciaalap irányításának átvételét illetően a mutatók az alábbiak: az alapkezelés átvételére zökkenőmentesen kerül sor és azt követően az alapkezelés a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban történik.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az Európai Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról szóló 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat elfogadása.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A garanciaalap támogatásában részesülő uniós garanciaalap hozzáadott értéke a 466/2014/EU határozat módosítására irányuló bizottsági javaslathoz kapcsolódó pénzügyi kimutatásban kerül bemutatásra. A külső hitelezési megbízatás biztosítja az Unió politikai és pénzügyi támogatását az EBB hitelezéséhez olyan országokban és olyan beruházási projektekre vonatkozóan, amelyek a jelentős kockázat miatt nem tudnának megfelelni az EBB szabványos iránymutatásainak és kritériumainak.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Tárgytalan.

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Szinergia az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról szóló határozatra irányuló bizottsági javaslattal.

A finanszírozási műveletek, amelyek kockázatát a garanciaalap fedezi, kiegészítik az Unió külső támogatási eszköztára keretében végrehajtott tevékenységeket.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

◻X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap kezelésének Bizottság általi átvételét illetően, amelyre 2017/2018-ban kerül sor

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 5

◻x Közvetlen irányítás a Bizottság által

–◻x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻közjogi szervek

–◻magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet 8. cikkében foglaltak értelmében a Bizottság – a következő pénzügyi év május 31-ig – az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek éves beszámolót küld a garanciaalap helyzetéről és gazdálkodásának előző évi alakulásáról. A rendelet 9. cikke értelmében a garanciaalap bevételi és kiadási kimutatását és mérlegét a Közösségek bevételi és kiadási kimutatásaihoz, valamint mérlegéhez kell csatolni.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A 480/2009/EK rendelet 1. cikkének megfelelően a garanciaalap forrásait be kell fektetni. A szóban forgó befektetésekhez befektetési kockázat (például piaci kockázat és hitelkockázat) és némi működési kockázat kapcsolódik.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A Bizottság a garanciaalap eszközeit a 480/2009/EK, Euratom rendeletnek, valamint hatályos belső szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli. Rendszeresen sor kerül majd külső ellenőrzésre.

A bevételt a költségvetési rendeletnek megfelelően kell kezelni.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Az eszközkezelési tevékenységek ellenőrzésének 2015. évi költséghatékonyságát illetően, amelynek mérése az ellenőrzés (a kezelt treasury-eszközök (eszközállomány) teljes állományához kapcsolódó teljes munkaidős egyenértéken alapuló) összköltségéhez viszonyítva történik, a Bizottság úgy véli, hogy az ellenőrzések kellőképpen eredményesek és költséghatékonyak. Ugyanezen ellenőrzési rendszereket kell alkalmazni a további kezelt eszközállományra vonatkozóan.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás elleni intézkedések elfogadása elsősorban az EBB felelősségi körébe tartozik, nevezetesen az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a korrupció, csalás, összejátszás, kényszerítés, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó EBB-politika szabályainak a finanszírozási műveletekre való alkalmazása révén. Az EBB elfogadta a kevésbé szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő joghatóságokra vonatkozó politikáját.

Az EBB valamennyi tevékenységében elkötelezett aziránt, hogy szigorú intézkedést tartson fenn az adócsalással, az adókikerüléssel és a káros adózási gyakorlatokkal szemben, ideértve a pénzügyi közvetítőkön keresztül történő hitelnyújtást is. Az EBB folyamatosan nyomon követi a nemzetközi szabványok kapcsán elért eredményeket a nemzetközi pénzügyi szervezetek körében a káros adózási gyakorlatok elleni küzdelem terén kivívott vezető szerepének fenntartása és annak biztosítása érdekében, hogy a kevésbé szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő joghatóságokra vonatkozó szakpolitikája lépést tartson a lényegi fejleményekkel.

Az EBB csoport pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet (AML/CFT) szolgáló, 2014-ben frissített és az EBB honlapján közzétett keretszabályozása meghatározza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szabályozó, kulcsfontosságú alapelveket és a kapcsolódó integritásra vonatkozó szempontokat az EBB Csoport tevékenységeiben. Célja annak megakadályozása, hogy az EBB Csoportot, irányító szerveit, személyzetét és partnereit ne hozzák összefüggésbe pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekkel, illetőleg ne használják fel őket azokhoz.

A garanciaalap kezelésének átvételét illetően a Bizottság belső szabályai alkalmazandók, ideértve a pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozóan megállapított konkrét eljárásokat.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadástípusa	Hozzájárulás
	Szám[…][Megnevezés………………………...……………]	diff./nem diff. 6	EFTA-országoktól 7	tagjelölt országoktól 8	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
	01.0305 európai uniós garancia által fedezett EBB-hitelek és hitelgaranciák harmadik országokban végrehajtott műveletekre vonatkozóan		NEM	Nem	Nem	Nem
	[…][XX.YY.YY.YY] 01.0306 a Garanciaalap feltöltése	diff./nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadástípusa

Hozzájárulás

Szám[…][Megnevezés………………………...……………]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…][XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

[Megnevezés…....................................……………………...……………]

FŐIGAZGATÓSÁG: <…….>			N. év 9	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
•Operatív előirányzatok
Költségvetési tétel száma	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)
	Kifizetési előirányzatok	(2)
Költségvetési tétel száma	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 10
Költségvetési tétel száma		(3)
A[z]<...> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3

•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret <...> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ* tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: <…….>
•Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
<...>Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év 11	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok összege	Kötelezettségvállalási előirányzatok
	Kifizetési előirányzatok

Tájékoztatásul: a portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív költségeket nem a költségvetésből, hanem a garanciaalap bevételeiből tartják vissza. E költségek operatív díjak (banki díjak, Swift és Clearstream díjakkal együtt): 2017-re vonatkozó becslés: 200 000 EUR, amely 2020-ig 250 000 EUR-ra emelkedik.

Könyvvizsgálói díjak: 10 000 EUR

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–X A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 12

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 13

– Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

– Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–X A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–◻ ◻A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év 14

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETÉBE 15 bele nem tartozó előirányzatok részösszege
Humánerőforrás
Egyébigazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–X A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻ ◻A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
•A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
•Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 16
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 17	– a központban
	– a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

• eszközkezelés: portfóliókezelés, mennyiségi elemzés, a kockázatelemző munka támogatása;

• a közvetlen irányításhoz kapcsolódó támogató feladatok, mindenekelőtt kockázatkezelés és „middle-office” kifizetési feladatok;

• a garanciák kezelése, jelentéstétel és nyomon követés (projektportfólió)

• pénzügyi beszámolási / számviteli és jelentéstételi tevékenységek

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 18
		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
... jogcímcsoport

2017. év	2018. év	2019. év	2020. év
-	0,504	1,366	2,718