Brüsszel, 2016.11.30.

COM(2016) 860 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Tiszta energia minden európainak


1.Bevezetés

Az energiaunió a Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság tíz prioritásának egyike. Célja az EU gazdaságának korszerűsítése, és más kiemelt kezdeményezésekkel, köztük a digitális egységes piacra, a tőkepiaci unióra és az európai beruházási tervre vonatkozóval együtt az európai foglalkoztatás, gazdasági növekedés és beruházások ügyének előmozdítására törekszik.

A mostani kezdeményezéscsomag lehetőséget ad mind a tiszta energiára való áttérés, mind pedig a növekedés és a munkahelyteremtés felgyorsítására. Hatására 2021-től a köz- és a magánszektorban együttesen évi 177 milliárd EUR értékű többletberuházásra lehet számítani, amely 1%-ig terjedő GDP-növekedést idézhet elő a következő évtizedben, és 900 000 új munkahelyet teremthet. 1 További hatása, hogy az EU gazdaságának átlagos szén-dioxid-intenzitása 2030-ra 43%-kal lesz kisebb, mint napjainkban, 2 és a megújuló energiaforrások mintegy felét adják majd az EU-ban termelt villamos energia mennyiségének. 3

1. ábra: A gazdaság korszerűsítése – az energiaunió és az éghajlat-politika szerepe

Soha korábban nem jött létre a Párizsi Megállapodáshoz fogható klímavédelmi megállapodás, és a mostani siker nem lett volna lehetséges az Európai Unió nélkül. A mai napon ismét tanúbizonyságot tettünk arról, hogy készek vagyunk élére állni a változásnak, és bebizonyítottuk, hogy az Európai Unió – együttes erővel – eredményesen tud fellépni.Jean-Claude Juncker a Párizsi Megállapodás EU általi megerősítéséről, 2016. október 4.

Az energiaágazat fontos eleme az európai gazdaságnak: az energiaárak kihatnak a teljes gazdaság versenyképességére, és átlagosan 6%-át teszik ki a háztartások éves kiadásainak. 4 Az ágazat Európa-szerte 90 000 vállalkozás keretében csaknem 2,2 millió főt foglalkoztat, 5 és az összes hozzáadott érték 2%-át adja. 6 Hátterében virágzó gyártóipar áll, amely nemcsak európai, hanem világviszonylatban is kielégíti a berendezések és a szolgáltatások iránti igényt. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonysággal összefüggő termékek és szolgáltatások fejlesztése nyomán szerte Európában új vállalkozások jöttek létre, amelyek gazdasági növekedést generálnak és új munkahelyeket teremtenek az európaiak számára. Az energiauniónak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásai messze túlmutatnak az energiaellátás ágazatán. A megújuló energiaforrások hasznosításához kötődő ágazatok például több mint egymillió, 7 az energiahatékonysághoz kötődőek pedig mintegy egymillió 8 munkavállaló számára adnak közvetlenül vagy áttételesen munkát.

Az energiaunió az egyik legfontosabb eszköz és forrás, amelyet az Európai Unió igénybe vehet a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való, minden szektorra kiterjedő globális áttérés előmozdítására. Tavaly decemberben az EU hathatós fellépése nyomán jött létre a Párizsi Megállapodás, az éghajlatváltozás mérséklését célzó első globális megállapodás, és az EU általi gyors megerősítésnek is köszönhetően kevesebb mint egy évvel később, 2016. november 4-én már hatályba is lépett. A Párizsi Megállapodás világos és ambiciózus irányt mutat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó innovációra irányuló beruházások számára. Most kiemelt hangsúlyt kell kapnia az EU által Párizsban vállalt ambiciózus éghajlatváltozási vállalások teljesítésének, ami nagyban függ a tiszta energiarendszerre való áttérés sikerétől, hiszen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kétharmada az energia előállításából és felhasználásából adódik.

Ugyanígy fontos azt biztosítani, hogy a tiszta energiarendszerre való áttérés előnyeiből minden európai részesülhessen. Minden fogyasztónak – a kiszolgáltatott és az energiaszegénységben élő fogyasztókat is szem előtt tartva – éreznie kell, hogy részese a folyamatnak, és kézzelfogható előnyét látja a biztonságosabb, tisztább és nagyobb mértékben versenykörülmények között hozzáférhetővé tett energiának, vagyis azoknak az elveknek, amelyek az energiaunió legfontosabb célkitűzéseit képezik. A Bizottság már korábban bemutatta az energiaunióra vonatkozó keretstratégiáját, 9 javaslatot terjesztett elő a földgázellátás biztonsága, 10 az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 11 és a kapcsolódó vállalásokon való osztozás, 12 valamint a földhasználat és az erdőgazdálkodás 13 területén, és kidolgozta a kis kibocsátású mobilitás stratégiáját. 14

A Bizottság 2017. évi munkaprogramjában 15 foglaltaknak megfelelően a Bizottság ma olyan szabályozási jellegű jogalkotási javaslatokat és háttérintézkedéseket ad közre, amelyek célja a gazdaság korszerűsítése és a tiszta energiával kapcsolatos ágazatokra irányuló beruházások fellendítése.

A kezdeményezéscsomag részét alkotó szabályozási jellegű jogalkotási javaslatok és háttérintézkedések célja, hogy gyorsítsák, módosítsák és konszolidálják az európai gazdaság tiszta energiára való áttérésének folyamatát, és olyan új gazdasági ágazatok és üzleti modellek megjelenését alapozzák meg, amelyek bővítik a foglalkoztatást és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

A jogalkotási javaslatok az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására, a villamosenergia-piac szervezésére, az ellátásbizonságra és az energiaunió irányításának szabályaira terjednek ki.

A kezdeményezéscsomag három alapvető célt szolgál:

az energiahatékonyság előtérbe állítása,

globális vezető szerep kivívása a megújuló energiaforrások területén,

méltányosság biztosítása a fogyasztók számára.

A háttérintézkedések között a tiszta energiára irányuló innováció felgyorsítására és az európai épületek felújítására vonatkozó kezdeményezés szerepel, valamint azok az intézkedések, amelyek ösztönzik a köz- és a magánszektor beruházásait, és biztosítják a rendelkezésre álló EU-költségvetés maximális hatásosságát; a versenyképesség növelése érdekében előmozdítják az ipar irányításával megvalósuló kezdeményezéseket; enyhítik a tiszta energiára való áttérés társadalmi hatásait; biztosítják különböző szereplők részvételét, köztük egyfelől a tagállami hatóságokét és a területi és a települési önkormányzatokét, másfelől a vállalkozásokét, a szociális partnerekét és a befektetőkét; továbbá maximalizálják Európa vezető szerepét a tiszta energiához kapcsolódó technológiák és szolgáltatások területén annak érdekében, hogy ezáltal a harmadik országok segítséget kapjanak szakpolitikai céljaik eléréséhez.

A kezdeményezéscsomag abba a tágabb folyamatba illeszkedik, amelynek keretében az EU vezető szerepet vállal az intelligensebb és tisztább energia mindenki számára való biztosításában, és ezáltal elősegíti a Párizsi Megállapodás végrehajtását, megalapozza a gazdaság növekedését, ösztönzi a beruházásokat és a technológiai vezető szerep kivívását, új munkahelyteremtési lehetőségeket teremt, és fokozza a polgárok jólétét.

Ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai céljait, a 2020-tól 2030-ig terjedő időszakban évi mintegy 379 milliárd EUR összegű beruházásra van szükség 16 főként az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások hasznosítása és az infrastruktúra területén. Az EU vállalkozásainak élen kell járniuk ebben a beruházási folyamatban. Ebből a szempontból sok múlik azon, hogy az EU-ban működő vállalkozások mennyire képesek az innovációra. Annak köszönhetően, hogy a köz- és a magánszektor együttesen évente 27 milliárd EUR-t fordít az energiaunióval összefüggő területeken kutatásra, technológiafejlesztésre és innovációra, 17 az EU kedvező helyzetben van ahhoz, hogy ebből az átmenetből konkrét ipari és gazdasági lehetőségeket kovácsoljon.

A Bizottság által ma előterjesztett kezdeményezéseknek köszönhetően az ipari termelés az építőiparban 5%-kal, a gépiparban 3,8%-kal, a vas- és acéliparban pedig 3,5%-kal nőhet, ami az építőiparban 700 000, a gépiparban 230 000, a vas- és acéliparban pedig 27 000 új munkahelyet jelenthet. 18

2.Az energiahatékonyság előtérbe állítása

Az energiahatékonyság a legszélesebb körben hozzáférhető energiaforrás. Az energiahatékonyság előtérbe állításában az a gondolat jelenik meg, hogy a legolcsóbb és legtisztább energiaforrás az, amelyből nem kell energiát termelni és felhasználni. Ez azt jelenti, hogy az energiahatékonyság szempontját az energiarendszer teljes egészében érvényesíteni kell: aktívan kell törekedni a keresletoldalon az energiafogyasztás optimalizálására, a fogyasztók költségeinek csökkentésére és az importfüggőség mérséklésére, miközben az energiahatékonyságot növelő infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra úgy kell tekinteni, hogy azok költséghatékony módját adják a kis szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra való áttérésnek. Ennek egyik velejárója, hogy – főként a fosszilis tüzelőanyagok hasznosítása területén – fel kell számolni a piacon jelen lévő túlzott energiatermelési kapacitásokat.

Az Európai Tanács 2014. októberi ülésszakán megfogalmazott felkérésnek megfelelően a Bizottság felülvizsgálta az EU energiahatékonysági célkitűzését, és arra a megállapításra jutott, hogy az EU-nak 2030-ra 30%-os, az EU szintjén kötelező célt kell kitűznie. A 2014-ben elfogadott legalább 27%-os célkitűzéshez képest ez a növekedés várhatóan mindegy 70 milliárd eurós GDP-növekedést és 400 000 új munkahelyet jelenthet, miközben az EU-nak még kevesebbet kell költenie a fosszilis tüzelőanyagok behozatalára. 19 A megnövelt cél emellett segíteni fogja az EU által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése és a megújuló energiaforrások hasznosítása területén 2030-ra kitűzött célok teljesítését is.

A Bizottság 2020 utánra is javasolja kiterjeszteni az energiahatékonysági irányelvben 20 foglalt energiatakarékossági kötelezettségeket, amelyek értelmében az energiaszolgáltatók és elosztók kötelesek minden évben 1,5% energiát megtakarítani. Ez az intézkedés az első időszakban vonzerőt jelentett a magánberuházók számára és támogatta az újfajta piaci szereplők, például az energetikai szolgáltatók, köztük a beszerzési közösségek szolgáltatóinak megjelenését, ezért 2020 után is hasonló hatás várható tőle. Az új szervezésű villamosenergia-piac emellett a keresleti oldal piaci szeplői számára is egyenlő versenyfeltételeket biztosít majd.

Az épületek 40%-kal részesednek a teljes energiafogyasztásból, és mintegy 75%-uknak nem kielégítő az energiahatékonysága. 21 Az épületek energiahatékonyságának javítását sem a kevés beruházás, sem a számos akadályozó tényező nem segíti. Miközben az épületeket rendszeresen karbantartják és felújítják, az energiamegtakarítást biztosító beruházások gyakran elmaradnak, mert a szűkös forrásokért kiélezett verseny folyik, nincs elegendő megbízható információ és felkészült szakember, vagy kétségek merülnek fel a lehetséges előnyökkel kapcsolatban. Ha továbbra is minden évben csak az épületek 1%-a kerül felújításra, akkor egy évszázadot kell várnunk arra, hogy minden épület korszerűvé, közel nulla energiaigényűvé váljon. 22 A tiszta energiával működő épületek nem csupán energiamegtakarítást tesznek lehetővé: növelik használóik kényelmét és életminőségét, és lehetőséget adnak a megújuló forrásból előállított energia felhasználására, az energiatárolásra, a digitális technológiák alkalmazására, valamint az épületeknek a közlekedési rendszerhez való kapcsolódására. Az épületállomány tiszta energiára való átállítását célzó beruházások tehát központi szerepet tölthetnek be a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrehozásában.

A középületekre, például a kórházakra, az iskolákra és az irodaépületekre irányuló beruházások növelése ugyancsak függ a magántőke és az innovatív mechanizmusokat, például energiahatékonyság-alapú szerződéseket kínáló energetikai szolgáltató vállalkozások rendelkezésre állásától. Az energiamegtakarítás az állami és az önkormányzati költségvetések számára is jól jöhet, hiszen a szóban forgó középületekben évente mintegy egymilliárd eurót költenek energiára. A közszektor vagyontárgyainak energiahatékonyságára irányuló beruházásokat azonban nagyban segítené, ha a közszektorbeli beruházásokra és az eszközfelújítások statisztikai kezelésére vonatkozó szabályok átláthatóak és egyértelműek lennének. A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben jelenleg vizsgálja az államháztartási számviteli szabályoknak az energiahatékonyság-alapú szerződések piacára gyakorolt hatását, és 2017 tavaszának végéig aktualizálni fogja az ilyen típusú partnerségek statisztikai kezelésére vonatkozó iránymutatását.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv módosításában 23 foglalt, a hosszú távú épületfelújítási stratégiákra vonatkozó megerősített rendelkezések fel fogják gyorsítani az épület-korszerűsítéseket, és hatásukra az évszázad közepére megtörténik az épületállomány dekarbonizációja. A javaslat emellett – az energetikai tanúsítványokra vonatkozó rendelkezések megerősítésével, a középületek valós energiafogyasztásával kapcsolatos információk rendelkezésre állásának biztosításával és az állami támogatás intenzitásának az elért energiamegtakarításhoz kötésével – javítja a projektgazdák és a befektetők rendelkezésére álló információkat is. A javaslat arra buzdítja a tagállamokat, hogy a beruházásokat az energiaszegénységben élőkre is összpontosítsák, hiszen az energiahatékonyság növelése az egyik legjobb módja az energiaszegénységet kiváltó mögöttes okok kezelésének.

Az EU kis kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiájának támogatása és a villamos energia közlekedési célú felhasználásának növelése érdekében az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv kötelezővé fogja tenni az elektromos feltöltőállomások kiépítését. A meglévő épületek közül ez a rendelkezés csak a kereskedelmi célú, 10-nél több parkolóhellyel rendelkező épületekre, és azokra is csak 2025-től fogva lesz alkalmazandó. Az új és a nagyobb szabású felújításra kerülő épületek esetében a 10-nél több parkolóhellyel rendelkező lakóépületekben ki kell építeni a szükséges vezetékeket, a 10-nél több parkolóhellyel rendelkező kereskedelmi célú épületekben pedig feltöltőállomásokat kell létesíteni. A kis- és középvállalkozások, valamint a hatóságok kizárhatók az új szabályok alkalmazási köréből, ez utóbbiak azért, mert rájuk már vonatkoznak az alternatív tüzelőanyagokat szabályozó irányelv rendelkezései, amennyiben az általuk létesített feltöltőállomások nyilvánosan hozzáférhetőek. A közlekedés energiahatékonyságának javítása és a digitális mobilitást segítő megoldások elterjesztése érdekében ez a kezdeményezéscsomag tartalmazza a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek kiépítésének európai uniós stratégiáját 24 is.

Az épület-korszerűsítések további felgyorsítása és az épületállomány tiszta energiára való átállításának támogatása érdekében a Bizottság európai épületpolitikai kezdeményezést indít útjára (I. melléklet), amelynek egyik eleme az „intelligens épületek intelligens finanszírozása”. Ez az új, az Európai Beruházási Bankkal és a tagállamokkal szoros együttműködésben megvalósítandó kezdeményezés 2020-ig további 10 milliárd EUR összegű köz- és magánforrást mozgósíthat az épületek energiahatékonyságának növelésére és az épületekben felhasznált megújuló energiaforrások szerepének bővítésére, és segíthet kialakítani a banki finanszírozásra alkalmas projektek széles tárházát, illetőleg létrehozni tagállamonként egy-egy energiahatékonysági platformot. A kezdeményezés további célja annak elérése, hogy a piac jobban megbízzon a tiszta energiával működő épületekben, és ennek érdekében műszaki és pénzügyi működési adatokat bocsát a befektetők és más érdekeltek rendelkezésére több mint 7000 európai ipari és épületeket érintő energiahatékonysági projektről; valamint az, hogy a pénzügyi szektorral együttműködve konszenzusos keret jöjjön létre az épületállomány tiszta energiára való átállítását célzó beruházásokkal kapcsolatos garanciavállalások terén, és ezáltal célzottabban és standardizáltabb módon lehessen piaci finanszírozást nyújtani az érintett projekteknek. Mindez nagymértékben javítja az élet- és munkakörülményeket, eredményeket hoz az éghajlat-politika végrehajtásában és az energiamegtakarításban, továbbá munkahelyeket teremt és beruházásokat ösztönöz. Az európai épületpolitikai kezdeményezés emellett lökést adhat a több gazdasági és társadalmi kihívással is küzdő európai építőiparnak: az épületek energiahatékonyságának növelése hajtóereje lehet az ágazat és az általa alkalmazott munkaerő korszerűsítésének.

Az energiaigényes iparágaknak (például az acél- és a gépjárműiparnak) továbbra is törekedniük kell az energiahatékonyság javítására. Az ilyen célú beruházások általában az energiaköltségek csökkenésén keresztül térülnek meg. Az újabb ágazatokban, például a védelmi ágazatban további, egyelőre kihasználatlan lehetőségek vannak az energiahatékonyság területén, és az elérhető költségmegtakarítás közvetlen jótékony hatást gyakorol az állami költségvetésekre.

A környezettudatos tervezés és az energiacímkézés továbbra is fontos szerepet játszik abban, hogy a fogyasztók energiát és erőforrásokat takaríthassanak meg, és az európai ipar további üzleti lehetőségekhez jusson. Gondos mérlegelés után a Bizottság úgy döntött, hogy ezt a szakpolitikai területet erőteljesebben összpontosítja a legnagyobb megtakarítási potenciálú termékekre, legyen szó akár energiamegtakarításról, akár a körforgásos gazdaság szempontjainak érvényesítéséről.

A Bizottság elfogadja a környezettudatos tervezésre vonatkozó 2016–2019. évi munkatervet, és emellett több termékspecifikus intézkedést is. 25 A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv felvázolja a Bizottság következő három évi prioritásait, és megjelöli azokat a meglévő termékspecifikus intézkedéseket, amelyeket a műszaki fejlődésre való tekintettel indokolt felülvizsgálni, valamint azokat az új termékeket, amelyek esetében a kihasználatlan megtakarítási lehetőségek szabályozást indokolhatnak. A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervben azonosított intézkedések révén 2030-ig együttesen több mint évi 600 TWh primerenergia-megtakarítás érhető el, amely egy közepes méretű tagállam éves primerenergia-fogyasztásának felel meg. Ez biztosítani fogja, hogy Európa megtartsa globális vezető szerepét a termékhatékonysági szabványok területén, és továbbra is gazdaságossági és környezeti előnyöket biztosítson a fogyasztók és a vállalkozások számára.

3.Globális vezető szerep kivívása a megújuló energiaforrások területén

A megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó európai iparág több mint 1 100 000 főt foglalkoztat, 26 és Európa még mindig élen jár világviszonylatban a szélenergia hasznosításában. A világon telepített összes szélturbinának 43%-át néhány nagyobb európai vállalat gyártotta. A nap- és a szélenergiát hasznosító technológiák költségeinek csökkenése nagymértékben köszönhető az EU ambiciózus szakpolitikáinak. Ennek nyomán a megújuló forrásból előállított energia olcsóbbá és könnyebben hozzáférhetővé vált világszerte. Bár Európa elveszítette vezető szerepét az importtal szemben a fotovoltaikus panelek moduljainak gyártásában, a fotovoltaikus panelek telepítésének hozzáadott értéke túlnyomórészt (több mint 85%-ban) Európában képződik. 27

Európában a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó ágazaton belül a legtöbb munkavállalót a szélenergia, a fotovoltaikus napenergia és a szilárd biomassza területén alkalmazzák. A fotovoltaikus iparágban azonban csökkent a foglalkoztatás: a gyártási kapacitások megszűnése miatt az ágazatban 2014-ben csak alig több mint egyharmada volt a munkahelyek száma a 2011-es értéknek. 28 A megújuló energiaforrások területén a munkavállalók többségét a szélenergia-ágazat foglalkoztatta. A 2005-től 2013-ig terjedő időszakban az európai szélenergia-ágazat bevétele nyolcszorosára nőtt, és a teljes EU-ra számítva az ágazat becsült összbevétele ma már mintegy 48 milliárd EUR. 29 Ugyanezen idő alatt, 2005-től 2013-ig a szélenergia-ágazatban foglalkoztatottak száma ötszörösére nőtt, és 2014-ben a foglalkoztatottak összlétszáma már 320 000 fő volt. 30 A Bizottság emellett olyan, az ipar által indított kezdeményezésekbe is bekapcsolódik, amelyek az EU globális meghatározó szerepét hivatottak támogatni a megújuló energiaforrások, és általában véve a tiszta technológiák területén.

Az Európai Tanács azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az Európai Unió energiafogyasztásán belül a megújuló energiaforrások részaránya legalább 27%-ot érjen el. Ez a minimális cél az EU szintjén kötelező, de tagállamonkénti kötelező célszámokra nem lesz lebontva. Ehelyett a tagállamok az EU-cél együttes teljesítését szolgáló javasolt irányítási struktúra részét képező integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek 31 útján vállalásokat tesznek. A tervekről folytatott regionális egyeztetések jelentette horizontális nyomás és a Bizottság azon lehetősége, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg, valamint a kezdeményezéscsomagon belül előterjesztett többi jogalkotási javaslat mint átfogó szakpolitikai keret együtt arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy ambiciózus vállalásokat tegyenek, és ne legyenek „potyautasok”. Abban az esetben, ha a Bizottság – akár a vállalt szinteket, akár a végrehajtás minőségét illetően, akár a megújuló energiaforrások, akár az energiahatékonyság területén – hiányosságokat észlel, meghozhatja a szükséges intézkedéseket a kipótlásukra. A célszámot a jövőben az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően felül kell majd vizsgálni.

A megújuló energiaforrások területén a növekedést azoknak a leginnovatívabb technológiáknak kell meghatároznia, amelyek jelentős megtakarításokat tesznek lehetővé az üvegházhatású gázok kibocsátásában. A hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseket szolgáló, a megújuló energiaforrások hasznosítása területén alkalmazott megoldások az előrejelzések szerint a 2014-től 2035-ig terjedő időszakban olyan, világviszonylatban 6 800 milliárd eurós 32 piacot fognak jelenteni, amelyet – különösen Európán kívül – jelentős növekedési potenciál jellemez. Az elmúlt néhány évben a termelőkapacitásokra irányuló beruházások 85%-a érintett megújuló energiaforrást hasznosító, többségében kisfeszültségű és elsősorban az elosztóhálózatok szintjén üzembe állított infrastruktúra-elemeket. Az új javaslatok tovább kívánják vinni ezt a tendenciát például azáltal, hogy felszámolják a saját célú energiatermelés előtti akadályokat.

A megújulóenergia-irányelv 33 a villamos energia piacának új szervezésére vonatkozó jogalkotási javaslatokkal 34 együtt olyan keretszabályozást fog alkotni, amely egyenlő versenyfeltételeket biztosít minden technológia számára anélkül, hogy ez veszélybe sodorná éghajlat- és energiapolitikai céljaink teljesítését. A villamos energia fontos szerepet fog játszani a tiszta energiarendszerre való áttérésben. A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésen belül 29%-ra emelkedett, és nemsokára a teljes EU szintjén az 50%-ot is el fogja érni. Ebben az időben változó források, mint például a szél- és a napenergia játszanak döntő szerepet, és az így előállított energia jelentős része decentralizált módon, az elosztórendszer szintjén jut be az energiarendszerbe. A piaci szabályokat úgy kell átalakítani, hogy segítsék ezt a fejlődési irányt, támogassák az időben változó források integrálását, és gondoskodjanak a villamosenergia-ellátás biztonságáról. Az új keretszabályozás tehát biztosítani fogja, hogy a megújuló forrásból előállított energia teljes mértékben jelen legyen a villamosenergia-piacon, mint ahogy azt is, hogy a piaci szabályozás a megújulók szemszögéből ne legyen hátrányos.

Az egyre növekvő részarányt képviselő, többségükben időben változó energiát szolgáltató megújuló energiaforrások jobb befogadása érdekében a nagykereskedelmi piacoknak tovább kell fejlődniük, és megfelelő feltételeket kell biztosítaniuk különösen az időben változó volumenű energiatermelés miatt szükséges rövidebb határidejű ügyletek számára. Azzal, ha a kereskedés közelebb kerül a termelés időpontjához, a jól integrált, rövid határidejű ügyleteken alapuló villamosenergia-piacok képesek lesznek díjazni is a piaci rugalmasságot mind a termelés, mind a kereslet, mind pedig a tárolás számára. Emellett a piaci szabályokat úgy kell kiigazítani, hogy a megújuló energiaforrásokból energiát termelő vállalkozások teljes mértékben részt vehessenek és bevételekre tehessenek szert a piac minden szegmensében, köztük a rendszerszolgáltatások piacain is.

Az elsőbbségi átvétel megmarad a meglévő létesítmények, a megújuló energiaforrásokat hasznosító kisméretű létesítmények és a demonstrációs projektek esetében. Minden más létesítményre az alkalmazott technológiától függetlenül a harmadik felek megkülönböztetésmentes hozzáférésére vonatkozó szabályok fognak vonatkozni. Emellett a megújuló forrásból előállított energia esetében betáplálási korlátozásra csak a feltétlenül szükséges esetekben lesz lehetőség.

Ezek az új szabályok lehetővé teszik a megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító vállalkozások számára, hogy bevételeik egyre nagyobb részét a piacról nyerjék. Különösen az újszerű technológiák esetében a piaci bevételek azonban még így sem fedezhetik teljes egészében a magas tőkekiadásokat. A beruházóknak kiszámítható környezetre van szükségük. Ezért a megújulóenergia-irányelvben foglalt elvek a megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása érdekében 2020-tól biztosítani fogják, hogy az esetleg szükségesnek mutatkozó támogatások költséghatékonyak legyenek, és csak a lehető legkisebb mértékben torzítsák a piacot.

A megújulók sikeres integrálása továbbra is megfelelő átviteli és elosztó infrastruktúrát, valamint jól összekapcsolt európai hálózatot igényel. Európa villamosenergia-hálózata a világon a legbiztonságosabb, 2030-ig mégis jelentős beruházásokra lesz szükség ezen a területen. A Bizottság a legfontosabb infrastruktúra-elemek fejlesztésének segítése érdekében szorosan együttműködik a tagállamokkal regionális szinten (a balti energiapiacok összekapcsolási terve, Közép- és Délkelet-európai Földgázrendszer-összekötési Csoport, Délnyugat-Európa és az északi tengerek). Emellett szakértői csoportot hozott létre a 2030-ig szóló összekapcsolási célkitűzések megfogalmazásával és teljesítésével kapcsolatos tanácsadás céljára.

A hőtechnika (hűtés, fűtés és melegvíz-előállítás) területén mindeddig kihasználatlan lehetőségek vannak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célok teljesítésében. Az általános megközelítést a hőtechnikai stratégia 35 vázolta fel. A mostani javaslatok arra ösztönzik a tagállamokat, hogy növeljék a megújulók részarányát a hőtechnikai alkalmazásokban, bátorítják a távfűtő és a távhűtő rendszerek üzemeltetőit hálózataik verseny előtti megnyitására, és elősegítik például a hőszivattyúk fokozottabb elterjedését.

A bioenergia fontos szerepet tölt be a megújulók között, és ez a jövőben is így marad. Munkahelyeket és gazdasági fejlődést hoz a vidéki területeknek, kiszorítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és hozzájárul az energiaellátás biztonságához.

A korszerű alternatív közlekedési tüzelőanyagok fejlődését ösztönözni fogja a tüzelőanyag-forgalmazókra rótt bekeverési kötelezettség, míg az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok fokozatosan csökkenő ütemben fognak részt venni az EU megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzésének teljesítésében. A villamosenergia-piac keretszabályozásának egy másik új központi célja a közlekedés villamosításának támogatása, amelyet a kiskereskedelmi villamosenergia-piacokra vonatkozó rendelkezések most meg fognak erősíteni.

Az EU-ban a szilárd biomassza hőtermelésre és villamos energia előállítására történő felhasználása elsősorban helyi és regionális keretek között, az erdészetre épülő iparágak melléktermékeként képződő forrásokra épülve valósul meg, és jelenlegi szintjén összességében éghajlatbarátnak tekinthető. Felmerültek azonban aggályok azzal kapcsolatban, hogy a mennyiségi növekedés folytatódása káros éghajlati hatásokat hozhat magával. A hosszú távú éghajlat-politikai követelmények szükségessé teszik egyebek mellett az erdőkre nehezedő többletnyomás korlátozását.

Fokozottabban kell kihasználni a körforgásos gazdaság és a biomassza különböző alkalmazásai közötti szinergiákat, különösen amiatt, hogy a fa számos termékben nagyobb hozzáadott értéket képezhet, mint az energiatermelésben. Ezeknek a szinergiáknak a lehető legnagyobb mértékű érvényesítése érdekében – a villamosenergia-ellátás biztonságával összefüggő, kellően indokolt esetek kivételével – a biomasszából folytatott energiatermelésnek csak a nagy hatásfokú formáit indokolt akár pénzügyi támogatás, akár preferenciális hálózati hozzáférés formájában államilag segíteni.

A hő- és villamosenergia-termelésre felhasznált szilárd biomassza ma többségében az erdőkből származik. Az EU-n belül és kívül az erdők és az erdőgazdalkodási módszerek rendkívül változatos képet mutatnak. Az EU tagállamai nemzeti szinten szabályozzák a fenntartható erdőgazdálkodást, és például a Forest Europe folyamat keretében együttműködnek egymással. Emellett több olyan tagállam, amely nagy mennyiségekben importál biomasszát energiatermelési célból, külön a biomasszára vonatkozóan is bevezetett fenntarthatósági rendszereket, és számukra a Bizottság javaslata ezt a jövőben is lehetővé teszi. Az Európai Bizottság a fenntartható fahasznosítást az EU vidékfejlesztési politikája keretében is tovább támogatja. Ezek a különböző szintű fellépések jól kiegészítik egymást a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat ösztönzésében.

A Bizottság tehát a meglévő európai uniós fenntarthatósági követelmények mindenfajta bioenergiára való kiterjesztését javasolja. Az erdőkből származó biomasszával kapcsolatban a javaslatok új megközelítést tartalmaznak, amelyek a fenntartható erdőgazdálkodás jelenlegi jogi szabályozásán és a földhasználat és az erdőgazdálkodás üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak a biomassza származási országában történő megfelelő elszámolásán alapulnak. A biomassza termelésében és energetikai célú alkalmazásában bekövetkező fejlemények nyomon követése és értékelése az energiaunió irányítása keretében fog történni.

4.Méltányosság biztosítása a fogyasztók számára

A fogyasztók központi helyet foglalnak el az energiaunióban. Az energia kritikus árucikk, és elengedhetetlen a modern társadalomban való teljes részvételhez.

A tiszta energiára való áttérésnek méltányosnak kell lennie azon ágazatok és régiók, illetőleg azon kiszolgáltatott helyzetű társadalmi csoportok számára, amelyekre hatást gyakorol.

A Bizottság úgy javasolja megreformálni az energiapiacot, hogy a fogyasztók felkészültebben és szélesebb körben hozhassanak döntéseket energiaigényük kielégítéséről. A vállalkozások számára ez nagyobb versenyképességet jelent, a polgárok számára pedig bővíti a lehetőségeket a tájékozódás, az aktívabb energiapiaci szerepvállalás és az energiaköltségeik nagyobb mértékű befolyásolása területén.

Ahhoz, hogy a fogyasztók valóban központi helyre kerüljenek az energiaunión belül, mindenekelőtt jobban kell őket tájékoztatni energiafogyasztásukról és annak költségeiről. A javaslatok szerint a fogyasztóknak jogukban áll majd intelligens fogyasztásmérőket alkalmazni és egyértelmű számlákat kapni, és könnyebbé válik számukra a szolgáltatóváltás. A felmondási díjak eltörlésével a javaslat a szolgáltatóváltást olcsóbbá is teszi. A fogyasztók tanúsított összehasonlító eszközök segítségével szerezhetnek megbízható információkat az ajánlatokról, amelyek közül választhatnak. A javaslatok egy, az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató bevezetésével az energetikai tanúsítványokat is megbízhatóbbá teszik.

A most elfogadott kezdeményezéscsomag keretében a Bizottság az energiaköltségekről és árakról elfogadott második kétévenkénti jelentése 36 révén is növeli az átláthatóságot. Az energiaköltségek visszahatnak az energiabeszerzési forrásainkra, a háztartások energiára fordított kiadásaira és Európa versenyképességére. 74%-os importfüggőségével az EU továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó világpiaci áraival szemben. Az elmúlt néhány évben a világpiaci fejlemények nyomán 35%-kal csökkent az EU „energiaszámlája”, ami segítette a gazdasági növekedést. A nagykereskedelmi villamosenergia-árak 12 éve nem látott alacsony szinten vannak, a földgázárak pedig 2013 óta 50%-kal, a kőolajárak 2014 óta csaknem 60%-kal estek. A világ más gazdaságaihoz képest csökkentek az árkülönbségek.

A háztartások által fizetett végfelhasználói árak esetében egészen másnak lehetünk szemtanúi. A csökkenő energiaárakat ellensúlyozták a növekvő rendszerköltségek és a kormányok által kivetett adók és járulékok – a forráshiánytól szenvedő kormányok gyakran nyúlnak az energia megadóztatásának eszközéhez. A kiskereskedelmi villamosenergia-árak 2008-óta évente 3%-kal növekednek, a kiskereskedelmi gázárak pedig 2%-kal. Emiatt az energiaköltségek enyhén emelkedtek, és a háztartások összes kiadásán belül ma már csaknem 6%-ot tesznek ki.

A mostani kezdeményezéscsomaggal a szabályozási környezetben bevezetett változások és a centralizált, hagyományos villamosenergia-termelésről a decentralizált, intelligens és összekapcsolt piacokra való áttérés könnyebbé fogja tenni a fogyasztók számára, hogy saját maguknak termeljenek energiát, azt tárolják, megosszák és fogyasszák, vagy eladják a piacon akár közvetlenül, akár energetikai szövetkezetekbe tömörülve. A fogyasztók közvetlenül vagy a beszerzési közösségeken keresztül adhatnak keresletoldali visszajelzéseket. Új intelligens műszaki megoldások fogják lehetővé tenni számukra, hogy – amennyiben élnek ezzel a választási lehetőséggel – ellenőrzésük alatt tartsák és aktívan befolyásolják energiafogyasztásukat, miközben kényelmük is nő. Ezeknek a változásoknak köszönhetően a háztartások és a vállalkozások intenzívebben vehetnek részt az energiarendszer működésében és reagálhatnak az árakon keresztül közvetített jelzésekre. Ehhez szükséges a nagy- és a kiskereskedelmi maximálárak felszámolása is, eközben viszont maradéktalan és megfelelő védelmet kell biztosítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztóknak. Az előterjesztett új szabályok lehetőségeket teremtenek az új és innovatív vállalkozások számára is arra, hogy a fogyasztóknak több és jobb szolgáltatást nyújtsanak. Ez segíteni fogja az innovációt és a digitalizációt, és támogatni fogja az európai vállalkozásokat abban, hogy olyan műszaki megoldásokat tudjanak kínálni, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonyság javításához és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez.

Az energiaszegénység EU-szerte nagy kihívást jelent, és az alacsony jövedelmekben, valamint a rossz energiahatékonyságú lakóépületekben gyökeredzik. A legkisebb jövedelmű háztartások 2014-ben teljes kiadásuk csaknem 9%-át fordították energiára. 37 Ez 50%-os növekedés a tíz évvel korábbi állapothoz képest, sokkal nagyobb, mint egy átlagos háztartás esetében. A mostani kezdeményezéscsomag újfajta módon kíván védelmet biztosítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztóknak, többek között azáltal, hogy segíti a tagállamokat a fogyasztók energiaköltségeinek az energiahatékonyságra irányuló beruházásokon keresztül történő csökkentésében. A Bizottság által az energiahatékonyság területén előterjesztett javaslatok arra kérik a tagállamokat, legyenek tekintettel az energiaszegénységre, és ennek érdekében az energiahatékonyság-javító intézkedések egy meghatározott hányadát prioritásként az energiaszegénységgel küzdő háztartásokban, illetve a szociális lakásokban hajtsák végre. A tagállamok hosszú távú épület-korszerűsítési stratégiáinak szintén hozzá kell járulniuk az energiaszegénység enyhítéséhez. Mindezeken túl az energiaunió irányításához kapcsolódó eljárások keretében a tagállamoknak nyomon kell követniük és jelenteniük kell az energiaszegénység alakulását, a Bizottság pedig elősegíti a bevált módszerek cseréjét. Emellett a fogyasztók lehetőségeinek bővítése és érdekeinek védelme érdekében a Bizottság bizonyos eljárási biztosítékokhoz javasolja kötni a fogyasztók lekapcsolását. Mindemellett a Bizottság létrehoz egy Energiaszegénységi Megfigyelőközpontot, amely jobb minőségű adatokkal szolgál majd a problémakörről és a lehetséges megoldásokról, és segíti a tagállamokat az energiaszegénység elleni küzdelemben.

5.Háttérintézkedések

Az EU máris sokat tesz a tiszta energiára való áttérés támogatásában és abban, hogy sikerüljön teljesíteni a három alapvető célt: az energiahatékonyság előtérbe állítását, az EU globális vezető szerepének kivívását a megújuló energiaforrások területén és a méltányosság biztosítását a fogyasztók számára. Azonban még többre van szükség.

Ez részben a 2020 utáni időszak európai uniós keretszabályozásának meghatározását igényli: ez indokolja a piacszervezésre, az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra és az irányításra vonatkozó javaslatokat, amelyek kiegészítik a Bizottság által az éghajlat-politika és a kis kibocsátású mobilitás területén már bemutatott kezdeményezéseket. 38

Az EU-nak a rendelkezésére álló eszköztár más elemeivel is segítenie kell a tiszta energiára való áttérést. Ennek keretében számos uniós szakpolitika mozgósítható: az európai uniós szabályozás eredményesebb betartatása, az uniós finanszírozás hatékonyabbá és koherensebbé tétele, valamint az érdekeltekkel való partnerségek bátorítása.

A tiszta energiára való áttérés nem történhet meg a civil társadalom, valamint a regionális és helyi szintű érdekeltek aktív részvétele nélkül. A városoknak, a régióknak, a vállalkozásoknak, a szociális partnereknek és más érdekelteknek tevékenyen részt kell venniük az energiarendszer átállásáról zajló vitafolyamatban, különösen ami az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek kidolgozását illeti, és ezáltal biztosítaniuk kell, hogy ezek a tervek megfelelő módon figyelembe vegyék a különböző területek igényeit.

A szükséges fellépések köre idővel változni fog. Az energiaunió helyzetéről közreadott jelentéseiben a Bizottság minden évben be fog számolni a tiszta energiára való áttérés ösztönzését szolgáló, e kezdeményezéscsomag keretében előterjesztett fellépések végrehajtásáról, és meghatározza az esetleg szükségessé váló új intézkedéseket.

Európa versenyképességének előmozdítása és a tisztaenergia-technológiák elterjedésének elősegítése érdekében a Bizottság e kezdeményezéscsomag keretében kezdeményezést mutat be a tiszta energiával kapcsolatos innováció felgyorsításáról. 39 Ez a kezdeményezés több különböző, a tiszta energiával összefüggő műszaki megoldásokra és rendszerekre irányuló innováció szabályozási, gazdasági és beruházási környezetének javítását célzó intézkedést határoz meg. Az európai stratégiai energiatechnológiai tervre (SET-terv) és a stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programtervre (STRIA) alapozva a kezdeményezés korlátozott számú kutatás-, innováció- és versenyképesség-orientált integrált prioritást is tartalmaz a teljes kezdeményezéscsomag stratégiai célkitűzéseinek támogatásához. A kiemelt területek egyértelműbb elkülönítése segíteni fogja a „Horizont 2020” keretprogramból származó források egy jelentős részének (legalább 2 milliárd EUR) átcsoportosítását, és irányt mutat az EU-szerte megvalósuló közfinanszírozás és magánberuházások számára. Emellett a Bizottság kipróbál egy új, a tiszta energiára irányuló nagy kockázatú és nagy hatású innovációt támogatni hivatott finanszírozási módszert is, továbbá fokozza az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és különösen az annak keretei között működő érintett tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) által a vállalkozói aktivitás ösztönzése és a kis szén-dioxid-kibocsátást eredményező, illetve energiahatékony innovatív műszaki megoldások piaci elterjedése érdekében végzett tevékenységet.

A növekedés és a munkahelyteremtés érdekében az EU iparának élen kell járnia a tiszta energiára való áttérésben. A Bizottság támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az ipar annak érdekében indít, hogy az EU a tiszta energiával összefüggő és a kis szén-dioxid-kibocsátást eredményező műszaki megoldások területén meghatározó pozícióban legyen világviszonylatban. Ezek a kezdeményezések célszerűen az iparágon belüli kapcsolatoknak a teljes értéklánc mentén történő megerősítésére, valamint a gazdaságon kívüli szereplőknek, például a szociális partnereknek és a fogyasztói szervezeteknek a folyamatokba való bevonására irányulhatnak. A Bizottság emellett az érintett érdekeltekkel megvitatja, szükség van-e egy olyan, a tiszta energiával foglalkozó ipari fórum létrehozására, amely egységes keretbe szervezheti a különböző szereplőket (energia, közlekedés, feldolgozóipar, digitális világ stb.), és lehetőséget adhat annak együttes megvitatására, hogyan optimalizálhatók az EU ipara szempontjából a tiszta energiára való átállás előnyei, és miként segíthető elő globális versenyképességünk és a nemzetközi együttműködés.

A tagállamoknak azzal is foglalkozniuk kell, hogy milyen hatással lesz a tiszta energiára való áttérés a társadalomra, a készségekre és az iparra, és ezt a nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben is figyelembe kell venniük. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan segíthető a legjobban az áttérési folyamat a szénorientált, illetve a sok szén-dioxidot kibocsátó régiókban. Ebből a célból partnerséget hoz létre az érintett régiók szereplőivel, iránymutatással szolgál különösen a rendelkezésre álló forrásokhoz és programokhoz való hozzáférésről és azok felhasználásáról, és – célzott platformok keretében, egyebek mellett az ágazati útitervek és az ipar átképzési szükségletei területén folyó vitákon keresztül – bátorítja a bevált megoldások cseréjét.

Általánosabb szinten a Bizottság platformot alakít ki az ágazatok és a munkavállalók számára ahhoz, hogy a készségeket hozzáigazítsák a tiszta energiára való áttérés követelményeihez. Az európai készségfejlesztési program 40 első, a gépjárműipari és a tengerészeti technológiai ágazatra kiterjedő kísérleti projektjeinek tapasztalatai alapján a Bizottság 2017-ben új terveket fog közzétenni a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködésről a megújuló energiaforrások hasznosítása területén, valamint az építőipar területén a kis szén-dioxid-kibocsátást eredményező műszaki megoldásokra összpontosítva.

A kezdeményezéscsomag emellett – a G7-ek és a G20-ak keretében, valamint a Párizsi Megállapodásban tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban – a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos alacsony hatékonyságú támogatások leépítésére irányuló európai uniós erőfeszítéseket is fokozza. A kőolajhoz, a kőszénhez és más szén-dioxid-intenzív tüzelőanyagokhoz társuló, még mindig jelentős állami támogatások torzítják az energiapiacot, gazdaságossági szempontból nem hatékonyak, és gátolják a tiszta energiára való áttérést célzó beruházásokat és az innovációt. Az energiapiac szervezésének reformja megszünteti a kőszénből, a földgázból és a tőzegből előállított energia elsőbbségi átvételét, és korlátozza azoknak a kapacitásmechanizmusoknak a szükségességét, amelyek gyakran a kőszénre épültek. A Bizottság továbbá intézkedni fog az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások rendszeres figyelemmel kíséréséről, és elvárja a tagállamoktól, hogy az energia- és éghajlat-politikai terveik alapján valóban figyelemmel kísérjék a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások lebontását. A fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások megszüntetésével összefüggésben a Bizottság az energiatermékek adóztatására vonatkozó EU-keretszabályozás REFIT-értékelését fogja felhasználni a lehetséges következő lépések meghatározására.

Az EU külkapcsolati és fejlesztési együttműködési politikája fontos eszköze a tiszta energiára való globális áttérés támogatásának, és segíti szomszédos és fejlődő világbeli partnereinket ebben a folyamatban. 41

Az EU megerősíti az energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködését a Nyugat-Balkánnal, Törökországgal, valamint déli és keleti szomszédaival. Az épületek területén az első négy, az energiahatékonyságra irányuló beruházások növelésére irányuló kísérleti projekt már meg is kezdődött, és lehetséges, hogy 2017-ben további partnerországokra is kiterjesztésre kerül. Az EU emellett megnöveli az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos finanszírozás súlyát az érintett szomszédsági és előcsatlakozási finanszírozási eszközökön belül.

Afrika kiemelt partnere az Európai Uniónak, és az energiaügy területén az Afrika–EU energiaügyi partnerség keretében folyik együttműködés. Az EU emellett támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó afrikai kezdeményezést is.

Az európai vállalkozások ezeket a lehetőségeket kihasználva az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén meglévő szakértelmüket árukivitel, illetve beruházások útján hasznosíthatják a globális versenypiacokon. Az EU a Kereskedelmi Világszervezet keretei között törekszik egy ambiciózus megállapodás megkötésére a környezeti termékek területén, kétoldalú kereskedelmi megállapodásaiban pedig szorgalmazza a környezeti termékek és szolgáltatások liberalizációját és a megújuló forrásból folytatott energiatermeléssel kapcsolatos kereskedelem, illetőleg beruházások megkönnyítését.

„A tiszta energiára való áttérést ösztönző fellépés” című II. melléklet rámutat néhány olyan területre, amelyeken az EU-fellépés rövid távú megerősítésével, illetve a prioritások átcsoportosításával és a szinergiák jobb kihasználásával támogatható az európai munkahelyteremtés, növekedés és beruházások. Ez várhatóan segíteni fogja a tagállamokat is a 2020-as energia- és éghajlat-politikai kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és lehetővé teszi a számukra, hogy 2030-as vállalásaikat költséghatékony módon, kellően ambiciózus szinten tegyék meg, eközben pedig arra ösztönöz más köz- és magánszektorbeli érdekelteket, hogy intenzívebben vegyenek részt a tiszta energiára való áttérésben.

6.Zárszó

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az energiaunióval kapcsolatban 2015 és 2016 folyamán előterjesztett bizottsági jogalkotási javaslatok mindegyikét prioritásként kell kezelnie. Ezt az Európai Tanács 2016. márciusi ülésszaka is megerősítette, és az Európai Parlament is támogatta. Az elért eredmények értékelésére az Európai Tanács 2017. tavaszi ülésszakán fog sor kerülni.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak fenn kell tartania e kezdeményezéscsomag és a Bizottság korábbi, egyebek mellett a kibocsátáskereskedelmi rendszerre, a vállalásokon való osztozásra, a földhasználatra és a kis kibocsátású mobilitásra vonatkozó javaslatainak általános koherenciáját.

(1)

Hatásvizsgálat az energiahatékonysági irányelv módosításához, SWD(2016) 405.

(2)

Hatásvizsgálat az energiahatékonysági irányelv módosításához, háttéreredmények, SWD(2016) 405.

(3)

Hatásvizsgálat a megújulóenergia-irányelv átdolgozásához, SWD(2016) 418.

(4)

COM(2016) 769.

(5)

Az EU energiaágazata számokban, Statisztikai zsebkönyv, 2016.

(6)

Eurostat – nemzeti számlák.

(7)

  EurObserv'ER, The State of Renewable Energies in Europe („A megújuló energiaforrások hasznosításának helyzete Európában), 15. kiadás, 2015 (2014-es értékek).

(8)

Tanulmány az energiahatékonyság foglalkoztatási és társadalmi hatásainak értékeléséről.

(9)

COM(2015) 80.

(10)

COM(2016) 52.

(11)

COM(2015) 337.

(12)

COM(2016) 482.

(13)

COM(2016) 479.

(14)

COM(2016) 501.

(15)

COM(2016) 710.

(16)

Hatásvizsgálat az energiahatékonysági irányelv módosításához, SWD(2016) 405 (a beruházásigényre vonatkozó adatok a közlekedést nem foglalják magukban).

(17)

JRC-SETIS, megjelenés alatt.

(18)

Forrás: Hatásvizsgálat az energiahatékonysági irányelv módosításához, SWD(2016) 405 (a részletes adatok a makrogazdasági elemzésből vannak származtatva).

(19)

Hatásvizsgálat az energiahatékonysági irányelv módosításához, SWD(2016) 405.

(20)

COM(2016) 761.

(21)

Hatásvizsgálat az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv módosításához, SWD(2016) 414.

(22)

Hatásvizsgálat az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv módosításához, SWD(2016) 414.

(23)

COM(2016) 765.

(24)

COM(2016) 766.

(25)

COM(2016) 773; C(2016) 7764, 7765, 7767, 7769, 7770 és 7772.

(26)

  EurObserv'ER, 15. kiadás, 2015 .

(27)

Hatásvizsgálat a megújulóenergia-irányelv átdolgozásához, SWD(2016) 418. Lásd még a következő tanulmányt: http://gramwzielone.pl/uploads/files/Solar_Photovoltaics_Jobs___Value_Added_in_Europe.pdf .

(28)

EurObserv'ER, 15. kiadás, 2015.

(29)

EurObserv'ER, 15. kiadás, 2015.

(30)

EurObserv'ER, 15. kiadás, 2015.

(31)

Ezzel az energiaunió irányításáról szóló új rendelet fog foglalkozni, COM(2016) 759.

(32)

Nemzetközi Energia Ügynökség, World Energy Investment Outlook Special Report (Különjelentés az energetikai beruházások világpiaci kilátásairól), 2014.

(33)

COM(2016) 767.

(34)

A piacszervezésre vonatkozó kezdeményezés a villamosenergia-irányelv átdolgozásából (COM(2016) 864), a villamosenergia-rendelet átdolgozásából (COM(2016) 861), az ACER-rendelet átdolgozásából (COM(2016) 863) és a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló új rendeletből (COM(2016) 862) áll.

(35)

COM(2016) 51.

(36)

COM(2016) 769.

(37)

Working Paper on Energy Poverty („Munkadokumentum az energiaszegénységről”), lásd a fenti 4. lábjegyzetet.

(38)

Lásd az „Európa karbonszegény gazdaságra való áttérésének gyorsítása” és „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” című közleményt (COM(2016) 500 és 501).

(39)

COM(2016) 763.

(40)

Lásd az „Új európai készségfejlesztési program: Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című közleményt, COM(2016) 381.

(41)

Lásd az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról: A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című közleményt (COM(2016) 740), valamint a javasolt európai külső beruházási tervet.


Brüsszel, 2016.11.30.

COM(2016) 860 final

MELLÉKLET

A tiszta energia térnyerésének felgyorsítása az épületekben

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Tiszta energia minden európainak


A Bizottság által ma útjára indított kezdeményezés értelmében az épületek meghatározó szerepet játszanak Európa tiszta energiára való áttérésében.

Azokra a helyekre összpontosítva, ahol élünk és dolgozunk, a cél egy olyan átfogó és integrált megközelítés kialakítása, amely előtérbe állítja az energiahatékonyságot, hozzájárul a megújuló energiaforrások területén a globális vezető szerep kivívásához, és méltányosságot biztosít a fogyasztók számára, mindeközben pedig segíti a tagállamokat 2020-as és 2030-as energia- és éghajlat-politikai céljaik teljesítésében.

Az integrált megközelítés előnyei egyértelműek:

beruházásokat mozgósít nemzeti, regionális és helyi szinten, és lendületet ad a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek, miközben elősegíti az innovációt és a készségek fejlesztését,

energiamegtakarítást eredményez, ezáltal csökkenti a folyó költségeket, és egészségesebb élet- és munkakörülményeket biztosít a polgárok számára,

enyhíti az energiaszegénységet, különös tekintettel a nem kellően energiahatékony szociális lakásokra és a középületekre,

a megújuló forrásból nyert energiának az épületekben történő hasznosításával fokozatosan decentralizálja Európa energiarendszerét,

az épületeket egy összekapcsolt energetikai, energiatárolási, digitális és közlekedési rendszer szerves részévé teszi, és ezáltal hozzájárul a kis szén-dioxid-kibocsátású közlekedésre vonatkozó európai stratégia megvalósításához,

nagyobb önállóságot biztosít a háztartások, a vállalkozások és az energiaközösségek számára, továbbá

segíti a körforgásos gazdaság kialakítását.

Az építőipar közvetlenül 18 millió főt foglalkoztat Európában, és a GDP 9%-át adja. 1

Az európai építőipar az energiaüggyel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások mellett megoldást kínálhat más gazdasági és társadalmi kihívásra is például a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés, a nagyobb fokú városiasodás, a közösségi hálózatok és a digitalizált kommunikáció, a demográfiai változások és a globalizált értékláncok, valamint az ökológiai nyomások tekintetében. Az épületek hajtóerőt jelenthetnek az ágazat és az általa alkalmazott munkaerő korszerűsítése számára.

Világviszonylatban az EU már ma is vezető helyet tudhat magáénak az épületekkel kapcsolatos innovációs rendszerek területén. Az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az energiatárolás egységes kezelésével, valamint a digitális és a közlekedési rendszerekhez való kapcsolódással az épületek további lehetőségeket kínálnak e vezető hely megerősítésére, valamint arra, hogy a kedvező szabályozási környezetből a lehető legtöbbet hozzuk ki.

Napjainkban Európa teljes energiafogyasztásából az épületek 40%-kal részesednek. Az épületállomány mintegy 75%-ának nem kielégítő az energiahatékonysága. A jelenlegi évi 1%-os felújítási arány mellett körülbelül egy évszázadot kellene várnunk arra, hogy a dekarbonizáció révén az épületállomány korszerűvé és kis szén-dioxid-kibocsátásúvá váljon. 2

Ahhoz, hogy az energiaügy területén az épületekben rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználhassuk, több társadalmi, pénzügyi, műszaki és adminisztratív jellegű akadályt le kell küzdenünk. Például miközben az épületeket rendszeresen karbantartják és felújítják, a fenntartható energetikai beruházások gyakran elmaradnak, mert a szűkös forrásokért kiélezett verseny folyik, nincs elegendő megbízható információ és felkészült szakember, vagy kétségek merülnek fel a lehetséges előnyökkel kapcsolatban.

Emellett számos projektgazda számára továbbra is nehézséget okoz a projekthez szükséges előzetes finanszírozás előteremtése, valamint az, hogy a piacon hozzáférjenek kellően vonzó, igényeiknek megfelelő finanszírozási termékekhez. A piac e hiányossága elsősorban annak tudható be, hogy a pénzügyi szakemberek és a potenciális befektetők nem látják át a fenntartható – és különösen az energiahatékonyságot javító – energetikai beruházások kockázatait, előnyeit és az ezen a területen kihasználható üzleti lehetőségeket. Emellett a beruházások kis volumene és a kevés kulcsrakész megoldás növeli a megvalósítási költségeket, a banki finanszírozásra alkalmas projektek strukturálására vonatkozó képességek és készségek hiánya pedig alacsony szinten tartja a finanszírozás iránti keresletet.

A fenntartható energiával kapcsolatos szakpolitika feladata annak segítése, hogy a fogyasztók könnyebben valósíthassanak meg ilyen beruházásokat, és kedvezőbbé váljanak a beruházási feltételek. Ahhoz, hogy az otthonuk felújítását tervező fogyasztók a kedvezőbb energiahatékonyságú megoldások mellett dönthessenek, átlátható, egyértelmű és naprakész információkkal kell rendelkezniük a fogyasztásról és a kapcsolódó költségekről. A középületek, például kórházak, iskolák, szociális lakások és irodaépületek felújításával összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy a közhatóságok vonzó finanszírozási megoldásokat és – például energiahatékonyság-alapú szerződések formájában – innovatív energetikai szolgáltatásokat vehessenek igénybe.

A megfelelő szabályozási környezet kialakítása mellett, amelyet az energiahatékonysági irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv javasolt felülvizsgálata hivatott biztosítani, a reálgazdasági feltételek gyors megváltoztatásához és a finanszírozási problémák kezeléséhez most további, kiegészítő jellegű intézkedésekre is szükség van.

1.    Intelligens finanszírozás az intelligens épületek számára

Az épületek fenntartható energetikai felújítása olyan terület, ahol döntő szerepet játszhat a projektcsomagok kialakítása és az állami garanciavállalás. Az európai beruházási terv részét képező Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 2.0 3 kulcsszerepet játszhat abban, hogy az épületek energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások épületekben való hasznosítása nagyobb léptékben jusson magánfinanszírozáshoz.

Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területe már most is jól érzékelhetően jelen van az ESBA-projektekben. Például az eddig finanszírozásra jóváhagyott energetikai projektek túlnyomó többsége (a 154 milliárd EUR értékű összes beruházás mintegy 22%-a) az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó ágazatban valósulhat meg. Az eddigi sikereken felbuzdulva a Bizottság javasolta az ESBA működésének 2020-ig történő kiterjesztését, és annak előírását, hogy az ESBA infrastruktúra-fejlesztési és innovációs keretén belül a projektek legalább 40%-a – összhangban a COP21 célkitűzéseivel – segítse elő az éghajlat-, az energia- és a környezetpolitikai célok teljesítését. Ez hatalmas lehetőséget jelent, és kézzelfogható módon fogja segíteni a kis szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra való áttérést támogató köz- és magánforrások mozgósítását. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatása kiegészíthető, illetve kombinálható a más európai uniós forrásokból, köztük az európai strukturális és beruházási alapokból vissza nem térítendő támogatások formájában vagy pénzügyi termékeken keresztül nyújtott támogatásokkal.

A 2014-től 2020-ig tartó időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 17 milliárd EUR-t fordít a lakóépületekben és a vállalkozásoknál – köztük hangsúlyosan a kis- és középvállalkozásoknál – végrehajtott energiahatékonyság-növelő beruházások támogatására. 4 Ez az összeg háromszor annyi, mint az előző időszakban volt, és jól mutatja, hogy a tagállamok és a régiók mennyire felkarolták és mennyire fontosnak tartják az energiahatékonyság ügyét. Ez a ráfordítás még sokkal több társfinanszírozást mozgósíthat az adott tagállam köz- és magánszektorában, így a rendelkezésre álló teljes összeg mindösszesen 27 milliárd EUR körül lehet. 5 Az európai beruházási terv egyik célja az, hogy legalább megkettőzze az európai strukturális és beruházási alapokhoz kötődő pénzügyi eszközök igénybevételét, és ezáltal további magánforrásokat mozgósítson, és segítse az életképes piacok létrejöttét. A tagállamok és a régiók máris csaknem 6,4 milliárd EUR-t terveznek pénzügyi eszközökön keresztül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével összefüggő célokra fordítani, 6 elsősorban az energiahatékonyság területén, ami több mint nyolcszoros növekedést jelent a 2007–2013-as időszakhoz képest. 7

Az európai beruházási tervre és az európai strukturális és beruházási alapokra építve a Bizottság új kezdeményezést fog útjára indítani annak érdekében, hogy tovább ösztönözze a közszektorbeli szervezeteket, az energetikai szolgáltatókat, a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, valamint a háztartásokat az energiahatékonyság növelésére és az intelligens épületekre irányuló beruházások számára. Ez az új kezdeményezés, amely az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és a tagállamokkal szoros együttműködésben fog megvalósulni, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén 2020-ig 10 milliárd EUR összegben mozgósíthat újabb köz- és magánforrásokat. 8 Ez oly módon fog történni, hogy pénzügyi közvetítők és nemzeti energiahatékonysági beruházási platformok projektcsomagokat alakítanak ki, kockázatmentesítik az energiahatékonysági beruházásokat, és optimalizálják a közforrások felhasználását, különös tekintettel az európai strukturális és beruházási alapokból és az Európai Stratégiai Beruházási Alapból származó kombinált finanszírozásra. Ezt a fajta kombinált finanszírozást, amely már ma is lehetséges, még jobban meg fogja könnyíteni a költségvetési rendelet és a közös rendelkezésekről szóló rendelet javasolt módosítása. 9 A Bizottság arra bátorítja a tagállamokat és különösen a nagyobb energiaintenzitásúakat, illetve a külső energiától nagyobb mértékben függőket, hogy vegyenek részt a kezdeményezésben, és járuljanak hozzá annak sikeréhez. Az európai uniós, illetve a köz- és magánszektorbeli nemzeti finanszírozás közötti kockázatmegosztás vonzóbb finanszírozási lehetőségeket tesz hozzáférhetővé a végső kedvezményezettek számára. Emellett az EU-szintű megoldás alkalmazásához különböző szabályozási és igazgatási előnyök is társulnak például az állami támogatások, a közbeszerzés, a társfinanszírozási kötelezettségek, valamint a beszámolás és az előzetes értékelés területén. Fontos az is, hogy akkor, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében az államháztartás állapotát értékeli, a Bizottság kedvezően fogja megítélni az ESBA összefüggésében a tematikus vagy több országra kiterjedő beruházási platformok számára nyújtott egyszeri tagállami hozzájárulásokat. 10

Ezek az alapok a finanszírozás egy jelentős részét a városok és a régiók számára folyósítják: a települési és a területi önkormányzatok az építésügyi szabályzatokon, a beépítési terveken és más hasonló döntéseken keresztül központi szerepet játszanak az épületek tiszta energiára való átállításában. A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége 11 és más hasonló kezdeményezések révén a városok és a régiók ösztönzést kapnak arra, hogy intézkedéseket hozzanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a reziliencia növelése, valamint a tiszta és megfizethető energia mindenkinek történő biztosítása érdekében.

I. pillér: A közfinanszírozás hatékonyabb felhasználása

A cél a rendelkezésre álló közfinanszírozás felhasználásának maximalizálása, és ennek érdekében az azonosított piaci hiányosságokat áthidaló pénzügyi eszközök igénybevétele, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókra való nagyobb összpontosítás. Ebből a célból a Bizottság a következő intézkedéseket fogja hozni:

a.A nemzeti beruházási platformokra építve (és esetleg regionális dimenzióval), az ESBA-rendelet elveinek megfelelően és az EU állami támogatási szabályaival összhangban fenntartható energetikai finanszírozási modelleket dolgoz ki annak érdekében, hogy további magánforrásokat vonjon be az épületfelújítások finanszírozásába.

Az EU-ban – sokkal inkább, mint más fejlett gazdaságokban – a bankok meghatározó szerepet játszanak a fogyasztók és a vállalkozások beruházásainak finanszírozásában. Míg a bankok egyre aktívabbak az új energiapiacokon, különösen a megújuló energiaforrások nagy volumenű hasznosításában, az energiahatékonyságra szinte sohasem tekintenek önálló piaci szegmensként. Ennek az a következménye, hogy kevés megfelelő és megfizethető kereskedelmi pénzügyi termék áll rendelkezésre az épületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energiaforrások épületekben történő hasznosítására irányuló beruházásokhoz. 12 E hiányosság kiküszöbölése érdekében a Bizottság úttörő jellegű finanszírozási rendszert dolgozott ki, az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszközét (PF4EE), amelyet a LIFE program finanszíroz és az EBB kezel. E kísérleti projekt sikere, amelyet jól példáz a várakozásokat messze felülmúló tőkemozgósító hatás, rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyeket kockázatmegosztással, technikai segítségnyújtással és az EBB által a részt vevő pénzügyi intézményeknek biztosított hitelkeretekkel el lehet érni az energiahatékonyság-növelő beruházások előmozdításában. Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszközének (PF4EE) tanulságai újabb lökést adhatnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap és más közszektorbeli finanszírozási források, köztük az európai strukturális és beruházási alapok – adott esetben beruházási platformokon keresztül történő – kombinált igénybevételének. 13

Ezekre a tapasztalatokra építve a Bizottság támogatni fogja a rugalmas energiahatékonyság- és megújulóenergia-finanszírozási platformok nemzeti és regionális szintű létrehozását. Ezek a platformok teljes körű szolgáltatást nyújtva megteremtik a feltételeket a helyi bankok, a pénzügyi közvetítők, az energetikai szolgáltatók és más szereplők számára a beruházások csomagokká szervezéséhez, és ezáltal biztosítják, hogy a platform működési területén nagyszámú végső kedvezményezett jusson vonzó finanszírozási termékekhez a megújuló energiaforrások hasznosítása területén. 14 Azok a szereplők, amelyek készek finanszírozni a fenntartható energetikai projektek portfólióit, konkrétan három, egymást kölcsönösen erősítő előnyhöz juthatnak:

-Az EBB által az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül, idegen tőke bevonásával nyújtott nagyobb mértékű finanszírozás növelni fogja a finanszírozási képességüket (és ezzel segíti, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap 2.0 jobban összpontosíthasson a fenntartható épületenergetikai beruházásokra).

-Egy kockázatmegosztási mechanizmus létrehozása enyhíteni fogja a fenntartható épületenergetikai beruházási projektekből álló portfóliók kockázatait, és vonzóbb kölcsönfeltételeket tesz lehetővé a végső kedvezményezettek számára. Ehhez helyileg rendelkezésre álló források, például az európai strukturális és beruházási alapok forrásai is felhasználhatók lesznek.

-A hitelnyújtási programok széles körű bevezetését és más nemzeti és regionális finanszírozási források mozgósítását az Európai Beruházási Tanácsadó Platformmal együttműködésben – részben olyan eszközökön keresztül, mint az ELENA, a JASPERS program vagy a fi-compass 15 – biztosított technikai szakértői segítségnyújtás fogja segíteni.

A fentiekben felvázolt modell alkalmazásának és más kapcsolódó, a fenntartható energiaüggyel összefüggő eszközök igénybevételének támogatása érdekében a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy – például technikai segítségnyújtás céljára – meglévő európai uniós forrásokat csoportosítson át erre a területre.

b.Energiahatékonyság-alapú szerződések: A középületek energiahatékonyságának javítása érdekében érdemes gyakrabban élni az energiahatékonyság-alapú szerződések lehetőségével, mert ezek a finanszírozásra, a műszaki kivitelezésre és az energetikai menedzsmentre egyaránt kiterjedő, holisztikus megközelítésbe helyezik az épületfelújításokat. Bizonyos feltételek megléte esetén még arra is lehetőséget adnak, hogy az energiahatékonyságot javító beruházások az állam, illetve az önkormányzatok adósságállományának növelése nélkül valósuljanak meg, ami szűkös költségvetési mozgástér esetén – és különösen a szociális lakások, a kórházak és az iskolák kapcsán – mind a nemzeti kormányok, mind pedig a települési és a területi önkormányzatok számára nagyon fontos. A közszektor vagyontárgyainak energiahatékonyságára irányuló beruházásokat nagyban segítené, ha a közszektorbeli beruházásokra és az eszközfelújítások statisztikai kezelésére vonatkozó szabályok átláthatóak és egyértelműek lennének. Az Eurostat meg fogja vizsgálni, hogyan kezelhetők az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásoknak az államadósságra és az állami költségvetési hiányra gyakorolt hatásai. A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben jelenleg vizsgálja az államháztartási számviteli szabályoknak az energiahatékonyság-alapú szerződések piacára gyakorolt hatását, és amennyiben indokoltnak mutatkozik, 2017 tavaszának végéig aktualizálni fogja az ilyen típusú partnerségek statisztikai kezelésére vonatkozó iránymutatását.

c.Segítségnyújtás a közforrások kezelői számára a pénzügyi eszközök strukturálásában és felhasználásában: Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, a fi-compass és az energetikai és irányító hatóságok hálózata keretei között nyújtott támogatás mellett a Bizottság regionális kapacitásépítési rendezvényeket is szervez a legfontosabb döntéshozók és érdekeltek számára. Az első ilyen, a teljes balti régióra kiterjedő találkozóra ez év novemberében Rigában került sor.

d.Mindemellett a Bizottság egy készen felhasználható sablont is létrehozott annak érdekében, hogy az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében növelje a pénzügyi eszközök részarányát: a standardizált energiahatékonysági pénzügyi eszközt. A tagállamok az elmúlt időszakban nagy aktivitást mutattak az energiahatékonysággal összefüggő pénzügyi eszközök létrehozásában, különösen azért, hogy a segítségükkel teljesítsék azt a célt, amely szerint az európai strukturális és beruházási alapok forrásainak 20%-át a kis kibocsátású gazdaságra való áttérést megalapozó beruházásokra kell fordítani. Néhány tagállam számára azonban a célok teljesítése túlságosan időigényesnek bizonyult, esetükben az előre kidolgozott standardizált pénzügyi eszközök kiterjedtebb használata segíthet behozni a lemaradást.

Mindezekkel párhuzamosan az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvvel kapcsolatos jogalkotási javaslatban foglalt rendelkezések a közforrások által biztosított pénzügyi ösztönzőket az elért energiamegtakarításhoz kötik.

II. pillér: Egységes keret és segítségnyújtás a projektfejlesztéshez

E kezdeményezés sikere szempontjából alapvetően fontos, hogy rendelkezésre álljon a banki finanszírozásra alkalmas projektek olyan széles tárháza, amely alapot szolgáltat a beruházási platformok működéséhez és a pénzügyi eszközök igénybevételéhez. Számos projektgazda azonban – legyen szó közhatóságokról, magánszemélyekről vagy vállalkozásokról – egyelőre híján van azoknak a készségeknek és képességeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ambiciózus tiszta épületenergetikai projekteket hozzanak létre, hajtsanak végre és finanszírozzanak. Ezért a Bizottság a következő intézkedéseket fogja hozni:

a.Az Európai Beruházási Tanácsadó Platformmal együttműködve megerősíti az EU szintjén már rendelkezésre álló projektfejlesztés-támogató eszközöket, 16 köztük az ELENA-t. A cél a finanszírozásra alkalmas beruházási projektek körének bővítése, a pénzügyi eszközök alkalmazásának támogatása, a projektgazdák közvetlenebb megszólítása (különösen Kelet- és Közép-Európában), a városok és a helyi szereplők erőteljesebb mozgósítása, valamint annak ösztönzése, hogy az ígéretes kezdeményezések, ideértve az innovatív műszaki, pénzügyi és szervezési megoldásokat is, egymásra találjanak és teret nyerjenek a piacon. A Bizottság a 2015-ös 23 millió EUR-ról 2017-re 38 millió EUR-ra fogja növelni a projektfejlesztés európai uniós támogatásának éves költségvetését. A projektfejlesztés európai uniós támogatása számára 2016–2017-ben rendelkezésre álló költségvetés a várakozások szerint 3 milliárd EUR-ig terjedő értékben 17 fog fenntartható épületenergetikai beruházásokat mozgósítani.

b.A projektfejlesztők munkájának segítése érdekében bátorítja a tagállamokat olyan, helyi vagy regionális szintű szakosodott egyablakos ügyintéző központok kialakítására, amelyek az ügyfelek teljes „útját” végigkísérik az előzetes tájékoztatástól, a technikai segítségnyújtástól, a strukturálástól és a pénzügyi támogatás folyósításától egészen a megtakarítások figyelemmel kíséréséig. E központoknak köszönhetően növelhető a helyi szinten kialakított projektcsomagok száma, és erős, bizalmi alapon szerveződő partnerségek jöhetnek létre a helyi szereplőkkel (például kis- és középvállalkozásokkal, pénzügyi intézményekkel és energetikai ügynökségekkel), ami nagyon fontos abból a szempontból, hogy a finanszírozás kínálata rátaláljon a keresletre. Az egyablakos ügyintéző központok kialakítását és elterjesztését az EU szintjén – esettől függően – a Manag’Energy kezdeményezésen 18 keresztül megvalósított tapasztalatcsere, a „Horizont 2020” keretprogramból nyújtott finanszírozás, 19 az EU projektfejlesztés-támogató eszközei vagy az európai strukturális és beruházási alapok forrásai segíthetik.

Mindezekkel párhuzamosan az energiahatékonysági irányelv 7. cikkében a tagállamok számára előírt energiamegtakarítási kötelezettségek javasolt fenntartása is ösztönözni fogja a kisméretű projektek csomagokká szervezését.

III. pillér: Kockázatmentesítés

Ahogyan azt a pénzügyi intézmények jelezték 20 , a befektetőknek és a pénzügyi szakembereknek jobban meg kell érteniük a fenntartható épületenergetikai beruházások valós kockázatait és előnyeit, és ehhez jobban meg kell ismerniük a piaci adatokat és a korábbi működési tapasztalatokat. A bankoknak egyre nagyobb mértékben el kell ismerniük és pénzügyi termékeik árazásában meg kell jeleníteniük olyan alapvetéseket, mint hogy az energiamegtakarításra adott kölcsönök kapcsán kisebb a valószínűsége a nem teljesítésnek, vagy hogy az energiahatékonyság javítása növeli az eszközök értékét. A fenntartható épületenergetikai beruházások számára létrehozott célzott pénzügyi termékek azért is fontosak, mert támogatják a másodlagos (refinanszírozó) piac kialakulását, és növelik a magántőke részvételét. E piaci átalakulás támogatása érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket fogja hozni:

a.Elindítja az energiahatékonyság-kockázatmentesítő platformot, amely több mint 5000, az iparban és az épületeken végrehajtott energiahatékonyság-növelő európai projekt műszaki és pénzügyi adatait teszi hozzáférhetővé. Emellett a projektfejlesztőket, a pénzügyi szakembereket és a befektetőket biztatni fogja arra, hogy ebbe a nyitott forráskódú adatbázisba saját adataikat is feltöltsék, és igénybe vegyék azokat az eszközöket, amelyeket a platform a teljesítményértékelés és az egymástól való tanulás területén kínál.

b.Köz- és magánszektorbeli pénzügyi intézményekkel, az ipar képviselőivel és ágazati szakértőkkel szoros együttműködésben erőfeszítéseket tesz egy széles körű egyetértésen alapuló keret kialakítása érdekében a fenntartható épületenergetikai beruházásokkal kapcsolatos garanciavállalások területén. Ez az Energiahatékonyság-finanszírozási Szakértői Csoporttal11 közösen megvalósítandó, 2017-ben elindítani tervezett kezdeményezés segíteni fogja a pénzügyi intézményeket abban, hogy az energetika területén jelentkező legfontosabb előnyöket beépítsék üzleti gyakorlatukba, csökkentsék ügyleti költségeiket, és növeljék a befektetők bizalmát. Ez a fellépés a „zöld jelzálogpiac” létrehozását is segíteni fogja.

Mindezekkel párhuzamosan az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvvel kapcsolatos jogalkotási javaslatban foglalt rendelkezések hatására a magánszektorbeli befektetők bővebb körben juthatnak jobb minőségű információkhoz: megbízhatóbbá válnak az épületenergetikai tanúsítványok, összegyűjtésre kerülnek a középületek valós energiafogyasztás-adatai, és a beruházási döntések segítése érdekében továbbfejlesztésre kerülnek a hosszú távú épületfelújítási menetrendek.

A Bizottság emellett létrehozza az EU épületállományával foglalkozó megfigyelőközpontot, amely egy helyen gyűjt össze minden releváns adatot az EU-ban található épületekről és az energetikai felújításokról. Ez megfelelő alapot biztosít a szakpolitikai intézkedések és a kapcsolódó pénzügyi eszközök kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez.

2.    Építőipar

A Bizottság találkozóra fogja hívni az építőipar érdekeltjeit annak megvitatására, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket jelentenek az ágazat számára a fenntartható épületenergetikai beruházások, és ezek miként népszerűsíthetők. Ez ki fogja egészíteni a fenntartható építőiparral foglalkozó magas szintű háromoldalú fórumnak az „Építőipar 2020” stratégiával összefüggésben végzett munkáját.

Az európai készségfejlesztési program 21 keretében a Bizottság kezdeményezést indított a készségek területén fennálló hiányosságok kiküszöbölésére. Az idén elindított kísérleti projektek tapasztalatai alapján a Bizottság 2017-ben új terveket fog közzétenni a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködésről, és ezek egyike az építőipar területére, azon belül is az energiahatékonyságra és a digitális készségekre fog összpontosítani. Ebben az összefüggésben szinergiákat kell teremteni az építőipari dolgozók energiahatékonysági és megújulóenergia-technológiákkal, valamint azok beszerelésével és üzemeltetésével kapcsolatos készségeinek javítása érdekében a Bizottság által elindított „BUILD UP Skills” elnevezésű kezdeményezéssel. 22

Az új épületek építése és az energiahatékonyság-növelő épületfelújítások lehetőséget adnak az építési és bontási gyakorlatnak az átfogóbb erőforrás-hatékonysági szempontok figyelembevételével történő újraértékelésére. A körforgásos gazdaság kialakítását célzó stratégiájában az Európai Bizottság jövőre európai uniós keretet fog közzétenni az épületek általános környezetvédelmi vonatkozásairól. Ez a keret segíteni fogja a körforgásos gazdaság szempontjainak érvényesítését az épített környezetben, többek között azáltal is, hogy referenciaként szolgál a nagyszabású pályázati projektek, az európai strukturális és beruházási alapok és a nemzeti szakpolitika és jogalkotás számára. Emellett az Európai Bizottság annak lehetőségeit is vizsgálja, hogy hogyan támogathatók azok a kezdeményezések, amelyek az építési és a bontási hulladék újrafeldolgozására szolgáló új és/vagy innovatív infrastruktúrára irányuló beruházásokat hivatottak előmozdítani a hulladékügyi keretirányelv értelmében 2020-ig teljesítendő 70%-os újrahasználati, hasznosítási és újrafeldolgozási cél teljesítésében elmaradásban lévő régiókban. Ezek a fajta beruházások az Európai Stratégiai Beruházási Alapból is támogathatók lehetnek. Jelenleg van folyamatban a létrehozása egy, a körforgásos gazdasággal összefüggő projektekkel foglalkozó szakosodott platformnak. Emellett a Bizottság kidolgozott egy protokollt az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodásról, amely segíteni fogja az érdekelteket a környezeti szempontból megfelelő hulladékkezelésben és a hulladék nagyobb arányú újrafeldolgozásában. Előretekintve: a Bizottság a fenntartható épülettervezés elveinek és szabályainak meghatározásán is dolgozik azzal a céllal, hogy kevesebb építési és bontási hulladék keletkezzen, és könnyebbé váljon az anyagok újrafeldolgozása. Mindezek a kezdeményezések egyúttal az energiafogyasztás és az építőanyag-költségek csökkentését is segíteni fogják.

Az építőiparban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából rejlő lehetőségeket a piacok működésének javításával ki kell használni. Az építőiparral kapcsolatos célravezetőségi vizsgálat eredményeinek felhasználásával koherensebbé kell tenni a kapcsolódó belső piaci és energiahatékonysági jogi szabályozást. Például a környezettudatos tervezést szabályozó rendeletek követelményeit az indokolt esetekben bele kellene foglalni az építési termékeket szabályozó rendelet alapján ugyanazon termékek vonatkozásában elfogadott harmonizált szabványokba, hogy a gyártóknak egyetlen egységes kerethez igazodva kelljen elvégezniük termékeik bevizsgálását. Mivel az építési termékek piaca továbbra is széttagolt, jelenleg folyamatban van egy konzultáció az érdekeltekkel, 23 amelynek eredményeképpen vélhetően még a mostani Bizottság megbízatási ideje alatt sor kerül az építési termékeket szabályozó rendelet felülvizsgálatára.

A Bizottság az energiahatékony épületekre irányuló szerződéses köz-magán társulás (EeB cPPP) keretében változatlanul támogatja az innovációt a fejlett technológiai termékek és folyamatok fejlesztésének ösztönzésén keresztül. Ez a köz-magán társulás a várakozások szerint kifejleszti majd az európai építőipar fenntarthatósága és versenyképessége szempontjából szükséges technológiákat. 24

A kezdeményezést támogathatja az olyan intelligens közbeszerzés-politika, amely az ipar által kezdeményezett szabványosítási törekvéseken (például SustSteel 25 ) keresztül előnyben részesíti az innovatív, kis szén-dioxid-kibocsátást eredményező műszaki megoldásokat. Az építőipar az így kidolgozott szabványokat – véglegesítésük után – felhasználhatja fenntarthatósági célkitűzéseinek teljesítéséhez. Ez a megközelítés vélhetően más építési termékekre is kiterjeszthető, és lehetővé teszi az ágazat számára, hogy erőfeszítései megtérüljenek, és termékei keresettebbek legyenek a piacon.

Az új, 2016 tavasza óta hatályos közbeszerzési irányelvek konszolidálják és optimalizálják az összes meglévő innovációs eszközt: a funkcionális követelményeket, a változatokat, valamint a műszaki leírás és az odaítélési szempontok minőségi megfontolásait. Az EU az innovatív megoldások beszerzését az európai strukturális és beruházási alapokon és a „Horizont 2020” keretprogramon keresztül is támogatja. Ennek eredményeképpen több úttörő jellegű projekt is született. Érdekes példa erre az országhatárokat átívelő PAPIRUS projekt (Németország, Spanyolország, Olaszország és Norvégia részvételével), amelynek célja – a közel nulla energiaigényű épületekre koncentrálva – a fenntartható építőipari megoldások kidolgozásának, megvalósításának és elterjesztésének segítése a közbeszerzésen keresztül. Emellett a Bizottság a zöld közbeszerzés területén önkéntes követelményeket tett közzé az irodaépületek tervezése, kivitelezése és kezelése területén, amelyek számos ajánlást fogalmaznak meg a környezetkímélő és energiahatékony irodaépületek beszerzéséhez. 26

A digitális technológiák növelhetik az építési eljárások és az épületüzemeltetés hatékonyságát, és ezáltal hozzájárulhatnak az energiatakarékossági célok teljesítéséhez. A Bizottság ezért támogatja a közbeszerzés területén az épületek jellemzőinek (az energetikai jellemzőket is ideértve) digitális modellezésére irányadó közös elvek és szabályok meghatározását (épületinformáció-modellezés). Ez a tevékenység – a digitális épületnaplóra vonatkozó közös keret kidolgozásával és a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos célirányos fellépéssel együtt – nagyban megkönnyíti az építési projektekkel kapcsolatos előzetes, menet közbeni és utólagos információcserét és döntéshozatalt, megelőzi az egymással versengő nemzeti stratégiák miatti széttagoltságot, és csökkenti a kis- és középvállalkozásokra háruló költségeket. Mindemellett a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás és a kétoldalú megállapodások összefüggésében az EU biztosítja, hogy a közbeszerzésekre átlátható módon, versenykörülmények között, az uniós áruk, szolgáltatások és beszállítók hátrányos megkülönböztetése nélkül kerüljön sor.

(1)

   Európai Bizottság, The European construction sector – A global partner („Az európai építőipar – egy globális partner”), 2016.

(2)

   Hatásvizsgálat az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv módosításához, SWD(2016) 414; lásd még a JRC jelentését: Energy Renovation: The Trump Card for the New Start for Europe („Energetikai felújítások: ütőkártya az európai újrakezdéshez”) – http://iet.jrc.ec.europa.eu/energyefficiency/publication/energy-renovation-trump-card-new-start-europe

(3)

   A Bizottság közleménye: Európa ismét beruház – Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések, COM(2016) 359.

(4)

   Megjegyzés: Emellett az európai strukturális és beruházási alapokhoz tartozó többi alap közül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) további 870 millió EUR-t, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) pedig további 113 millió EUR-t irányoz elő.

(5)

   „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása” tematikus célkitűzés keretében a 2014–2020-as időszakban megvalósuló operatív programok pénzügyi táblázatai alapján becsült érték.

(6)

   A nemzeti társfinanszírozással együtt.

(7)

   A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapokhoz kötődő pénzügyi termékek első éves összefoglaló eredményjelentése 2016 novemberének végére fog elkészülni.

(8)

   Az EBB az elmúlt öt évben 10,5 milliárd EUR összeget folyósított az energiahatékonysági ágazatnak.

(9)

   COM(2016) 605, 2016. szeptember 14.

(10)

   Lásd: A Bizottság nyilatkozata az ESBA-kezdeményezés keretében nyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtását célzó egyszeri hozzájárulások értékeléséről, HL L 169., 2015.7.1., 38. o.; a Bizottság közleménye: A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása, COM(2015) 12.

(11)

    http://www.covenantofmayors.eu/index_hu.html  

(12)

   Különösen a hőtechnika, a tetőre szerelt szolárpanelek és a hőszivattyúk területén.

(13)

   Egy nemrégiben elfogadott jogalkotási javaslatában (COM(2016) 605) a Bizottság olyan egyszerűsített szabályokra tesz javaslatot az európai strukturális és beruházási alapok és az ESBA kombinált igénybevétele területén, amelyek újabb, könnyen használható modellek és minták kidolgozását eredményezhetik.

(14)

   Ezek a platformok egyben a finanszírozott projektek jobb láthatóságát is biztosítják, és az ESBA szabályozási és igazgatási előnyeinek kihasználását is lehetővé teszik.

(15)

   A fi-compass egy, az európai strukturális és beruházási alapok keretében létrehozott, a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban tanácsadó szolgáltatásokat nyújtó platform, amelynek célja az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságainak és más érdekelteknek a segítése a pénzügyi termékekkel kapcsolatos gyakorlati know-how és tanulássegítő eszközök rendelkezésre bocsátásával: https://www.fi-compass.eu/

(16)

   Az ELENA-t, valamint a „Horizont 2020” keretprogram keretében a projektfejlesztés-támogatás területén meghirdetett pályázati felhívást.

(17)

   Az ELENA és az EASME projektfejlesztés-támogató eszköze keretében elért tőkemozgósító hatás alapján.

(18)

   A Manag'Energy kezdeményezés összefogja az Európában működő több mint 400 települési és területi energetikai ügynökég kapacitásainak építésére irányuló tevékenységet annak érdekében, hogy megerősítse ezen ügynökségek kapacitásait az energiahatékonyság-növelő beruházások finanszírozásában, és lehetővé tegye számukra a holisztikus, települési/területi szinten integrált megközelítést érvényesítő struktúrák létrehozását.

(19)

   A „Horizont 2020” keretprogram EE-23-2017 jelű pályázati felhívása olyan innovatív finanszírozási rendszerek létrehozására, amelyek regionális vagy nemzeti szintű projektaggregátorok vagy koordinációs központok működésén alapulnak.

(20)

    www.eefig.com

(21)

   A Bizottság közleménye: „Új európai készségfejlesztési program: Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért”, COM(2016) 381.

(22)

   A kezdeményezés az „Intelligens energia – Európa” program, valamint a „Horizont 2020” keretprogram 3. társadalmi kihívása keretében részesül finanszírozásban.

(23)

   Ahogyan azt az építési termékeket szabályozó rendelet végrehajtásáról szóló jelentés előirányozta (hivatkozást beírni).

(24)

   http://ec.europa.eu/research/industrial_technologies/energy-efficient-buildings_en.html

(25)

   Az acélipar a fenntartható acélgyártás területén olyan európai szabványok kidolgozásán fáradozik (SustSteel), amelyek segítségével a vállalatok tanúsíthatják, hogy az építőiparba szánt acéltermékeik teljesítik a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontú fenntarthatósági követelményeket.

(26)

   SWD(2016) 180 final: Az irodaépületek tervezésére, kivitelezésére és kezelésére vonatkozó uniós GPP-követelmények.


Brüsszel, 2016.11.30.

COM(2016) 860 final

MELLÉKLET

A tiszta energiára való áttérést ösztönző fellépés

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Tiszta energia minden európainak


Az e dokumentumban szereplő fellépések többsége rövid- és középtávon fejti ki hatását. A Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentés keretében beszámol az említett fellépések végrehajtásáról, és szükség esetén kijelöli az új fellépések irányvonalát.

1. Szociálisan méltányos átmenet és új készségek

Az energia kritikus árucikk és szolgáltatás, és elengedhetetlen a modern társadalomban való teljes részvételhez. Már jelenleg is számos eszköz létezik, de továbbiakat is latba kell vetni ahhoz, hogy a tiszta energiára való áttérés méltányos körülmények között valósuljon meg, figyelembe véve az áttérés azon ágazatokra, régiókra vagy a társadalom kiszolgáltatott tagjaira gyakorolt átalakító hatását, amelyeket/akiket ez hátrányosan érint.

E tekintetben a legfontosabb eszközök az európai strukturális és beruházási alapok, köztük az Európai Szociális Alap, amelyek támogatást nyújtanak az érintett szektorokban és régiókban szükséges kiigazításokhoz, valamint az új üzleti modellekre és az új típusú munkakörökre való áttéréshez. A 2014 és 2020 közötti időszakban az Európai Szociális Alapból legalább 1,1 milliárd eurót fordítanak majd az oktatási és képzési rendszer javítására, amire szükség van a készségek és képesítések kiigazításához, és az új munkahelyek megteremtéséhez az energiával és a környezettel kapcsolatos ágazatokban. Egyes tagállamok az energiaszegénység enyhítése céljából is igénybe veszik az Európai Szociális Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból a lakóépületekre vonatkozó energiahatékonysági beruházásokra elkülönített 5,2 milliárd EUR kiegészítéseként. Sok tagállam úgy döntött, hogy az említett előirányzatokon belüli összegeket a szociális lakáshoz juttatásra és a rászoruló háztartásokra fordítja, így segítve elő, hogy tartós megoldást nyerjen közel 1 millió háztartás energiaszegénysége. Az épületek energiahatékonyságának javítása az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy megfizethetőbbé tegyük az energiát és leküzdjük az energiaszegénységet. A jogszabályokban javasolt intézkedések 1 mellett a Bizottság egy Energiaszegénységi Megfigyelőközpont létrehozására is javaslatot tesz, amely megbízható statisztikákat készít az egyes tagállamokban energiaszegénységgel küzdő háztartások számáról, és elősegíti a bevált módszerek terjesztését.

A vidékfejlesztési politika keretében célzott fellépéseket finanszíroznak a tudástranszfer, a készségek elsajátítása, valamint a hatékony energiafelhasználással és -termeléssel kapcsolatos innovatív megoldások népszerűsítése terén. Például várhatóan 99 000 kedvezményezett (főként gazdák és erdőbirtokosok) részesül energiával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó képzésben a 2014 és 2020 közötti időszakban.

A Bizottság az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2 felülvizsgálata keretében, kifejezetten a tiszta energiára való áttérés során tanúsítandó szolidaritás elősegítése céljából javasolta, hogy különítsenek el forrásokat az alacsony jövedelmű tagállamokban jelentkező, különösen magas kiegészítő beruházási igények fedezésére. Az új modernizációs alap célja, hogy megkönnyítse az energiarendszerek korszerűsítésére irányuló beruházásokat és javítsa az energiahatékonyságot. A Bizottság ezenfelül arra is javaslatot tett, hogy a tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek 10 %-át továbbra is osszák ki egyes alacsony jövedelmű tagállamok javára. A Bizottság végezetül azt javasolja, hogy a tagállamok – a szociális partnerekkel szorosan együttműködve – a kibocsátáskereskedelemből származó bevételük egy részét szintén fordítsák a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére.

Ezt olyan célzott kezdeményezéssel kell kiegészíteni, amely további és még inkább testre szabott támogatást nyújt az áttéréshez a szénorientált és a sok szén-dioxidot kibocsátó ipari régiókban. A cél az, hogy gyorsan elinduljon és/vagy további ösztönzést kapjon az energetikai áttéréssel kapcsolatos strukturális változtatások regionális tervezési folyamata, valamint a hasonló helyzetben lévő más régiókkal való információcsere. A Bizottság első lépésként egy asztalhoz ülteti ezeket a régiókat, hogy megvitassák a lehetséges tervezési folyamatokat, megkönnyítsék a bevált módszerek megosztását, és megvizsgálják, hogy milyen támogatási eszközök állnak rendelkezésre.

Az EU kohéziós politikáján alapuló intelligens szakosodás, különösen a célzott platformok 3 lényeges segítséget nyújthatnak a régiók számára. Ez kiváltképpen az ipari, a kutatási, a technológiafejlesztési és az innovációs szakemberek és a hatóságok részvételével zajló, alulról építkező folyamat, amely lehetőséget biztosíthat a régiók számára energetikai áttérési stratégiájuk kidolgozására és végrehajtására.

A tiszta energiára való áttérés lehetőséget kínál tartós munkahelyek megteremtésére. A sikeres áttéréshez azonban szükség van a munkavállalók átképzésére, a változások és készségek jobb megelőlegezésére és tervezésére, valamint a készségkereslet és a készségkínálat összehangolásának javítására. Az Európai Szociális Alap minden életszakaszban támogatást nyújthat ezekhez az erőfeszítésekhez a gyermekek körében végzett iskolai ismeretterjesztéstől kezdve a vonatkozó készségekkel kapcsolatos képzés és a tiszta energiával összefüggő vállalkozói készségek elősegítéséig, valamint a releváns szakmai pályafutások révén megvalósuló társadalmi befogadásig. A Bizottság európai készségfejlesztési programja 4 keretében erőfeszítést tett arra, hogy segítsen megbirkózni a készségek terén jelentkező kihívásokkal és kezelni a szakképzett munkaerő konkrét gazdasági ágazatokban jelentkező hiányát (az úgynevezett „készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködési tervek”). Az idén kísérleti jelleggel elindított tervekkel kapcsolatos tapasztalatok szerint (különösen a gépjárműipari és a tengerészeti technológiai ágazatban) az ilyen programok lehetőséget kínálnak a tiszta energiára való áttéréssel kapcsolatos készségigények kezelésére. A tengerészeti ágazatban folyamatban lévő, a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködési terv már kiterjed az offshore szélparkokra és az óceánból nyert energiára, és különösen fontos próbának bizonyulhat a második hullámban érintett ágazatok, mint például a megújuló energia vagy az építőipar számára.

A szociális partnerek döntő szerepet játszanak a készségigények feltérképezésében, valamint a változások megelőlegezésében és kezelésében. E partnerek már jelenleg is támogatják az energiaunióval kapcsolatos uniós szintű munkát, és nem csupán az eljárásokba kell szorosabban bevonni őket, hanem az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek megvitatásába is.

A tiszta energiára való szociálisan méltányos áttérés és az új készségek támogatása érdekében:

A Bizottság megvizsgálja, hogy miként lehet jobb támogatást nyújtani azoknak a szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó régióknak, amelyekben jelenleg zajlik a tiszta energiára való áttérés. E célból partneri együttműködést folytat e régiók szereplőivel, iránymutatást nyújt különösen a rendelkezésre álló alapokhoz és programokhoz való hozzáférés és azok felhasználása tekintetében, valamint ösztönzi a bevált módszerek cseréjét, beleértve az ipari ütemtervek és átképzési igények megvitatását is a témával foglalkozó platformok keretében.

A tagállamoknak fel kell használniuk integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveiket arra, hogy megjelenítsék bennük a tiszta energiára való áttérés szociális, készségekkel kapcsolatos és iparági hatásait.

A Bizottság a kísérleti programok tapasztalatai alapján 2017-ben két új, készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködési tervet indít el – általában a megújuló energia terén, valamint az építőiparban, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra helyezve a hangsúlyt.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy szorosan vonják be a szociális partnereket az energetikai áttéréssel kapcsolatos megbeszélésekbe, különösen az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében.

2. A reálgazdasági teljesítmény uniós finanszírozása

Az energetikai áttérés finanszírozása során ötvözni kell a magánberuházásokat, valamint a magánberuházásokat mozgósító és a piaci hiányosságokat orvosoló állami finanszírozást. Az e csomagba foglalt jogalkotási javaslatok és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformjára irányuló javaslat elősegítik majd a magánberuházásokat. A működő energia- és szén-dioxid-piacok – a szabályozási stabilitással és a szakpolitika átláthatóságával együtt – alapvető szerepet játszanak majd a beruházási kihívás megoldásának előmozdításában.

Ezenfelül az uniós finanszírozási eszközök jelentősen elősegítik a tiszta energiára való áttérést, amint azt az Európai Stratégiai Beruházási Alap is igazolta. Az Alap a legjobb úton halad afelé, hogy 2018 közepéig legalább 315 milliárd EUR további reálgazdasági beruházást mozgósítson. Az utolsó számadatok elérték a 154 milliárd EUR-t. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második szakaszának elindításával egyidejűleg a Bizottság javaslatot tett az Európai Stratégiai Beruházási Alap megerősítésére és kiterjesztésére. A javaslat szerint az infrastruktúra-fejlesztési és innovációs kereten belül a projektek legalább 40%-ának az éghajlat-, az energia- és a környezetpolitikai területre kell vonatkoznia, és hozzá kell járulnia a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához.

Az EU azon célkitűzésének megfelelően, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az uniós költségvetés legalább 20 %-a éghajlat-politikai fellépéseket támogasson, az ezen a területen 68,8 milliárd EUR pénzügyi előirányzattal rendelkező megreformált kohéziós politika 5 szintén döntő szerepet játszik az energiaunió célkitűzéseinek megvalósításában. Ezt az összeget a tagállamok állami és magán társfinanszírozása fogja kiegészíteni, amely a becslések szerint összesen 92 milliárd EUR-t 6 tesz ki. Ezenfelül a vidékfejlesztési programok támogatást nyújtanak a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos célzott beruházásokhoz (közel 6 milliárd EUR). Bár a kohéziós politikára vonatkozó első visszajelzések azt mutatják, hogy 2016-ban előrelépés történt a végrehajtás terén 7 , jelenleg több tagállamban sürgős fellépésre van szükség a szóban forgó alapok felhasználásának felgyorsítása érdekében. A Bizottság a továbbiakban is technikai támogatást kínál a tagállamoknak a végrehajtási problémákkal kapcsolatosan.

A Bizottság által a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret félidős értékelésében javasolt egyszerűbb és rugalmasabb szabályok szintén elősegítik e finanszírozás megvalósításának gyorsítását. A Bizottság a félidős értékelés keretében szélesebb körű egyszerűsítési menetrendet indított az uniós alapokra irányadó szabályok tekintetében. Ez felöleli az Európai Stratégiai Beruházási Alap más uniós finanszírozási forrásokkal, többek között az európai strukturális és beruházási alapokkal való kombinálásának megkönnyítését. Ennek egyik célja, hogy növeljék az Európai Stratégiai Beruházási Alap igénybevételét a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban. Az európai strukturális és beruházási alapok keretében a tagállamok és a régiók máris csaknem 6,4 milliárd EUR-t terveznek fordítani pénzügyi eszközökön keresztül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének területére, elsősorban az energiahatékonyságra. Ez több mint nyolcszoros növekedést jelent a 2007 és 2013 közötti időszak előirányzataihoz képest, és az első visszajelzések szerint a megvalósítása máris jó úton halad 8 . A pénzügyi eszközök nagyobb mértékű igénybevételének ösztönzése érdekében a Bizottság támogatást nyújt a tagállamoknak a tanácsadó szolgáltatásokat nyújtó fi-compass platformon keresztül is, valamint olyan előre kidolgozott standardizált pénzügyi eszközök útján, amelyek az európai strukturális és beruházási alapokról szóló rendeletekkel és az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető, szabványos feltételeket biztosítanak, valamint az állami és a magánforrások kombinálására irányulnak.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kombinált európai strukturális és beruházási alapok keretében zajló sikeres projektek egyike Hauts-de-France francia régió beruházási platformja, amely nagyszerűen példázza, hogy állami és magánszereplők széles köre miként egyesítheti szakismereteit és szakmai tapasztalatait, és a különböző alapok hogyan ötvözhetők annak érdekében, hogy jelentős magánberuházásokat mozgósítsanak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló projektekhez. További példát jelent az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE) 9 , amely helyi kereskedelmi bankok útján idegen tőkével történő kockázatoktól mentes finanszírozást biztosít, lehetővé téve, hogy a bankok jobb finanszírozási feltételeket nyújtsanak az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos projekteknek és a kkv-knak. Ezenfelül különleges szakértői támogatást biztosít, amelynek segítségével a helyi bankok az ügyfelek igényeire tervezett, új energiahatékonyság-finanszírozási termékeket fejleszthetnek ki és forgalmazhatnak.

A tisztább közlekedésre vonatkozó eszköz felhasználja és ötvözi a finanszírozási eszközöket, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló innovatív technológiákat vezessenek be, és felgyorsítsák az alacsony kibocsátással járó mobilitásra való áttérést. Az autóbuszpark megújításával kapcsolatos lehetséges piaci potenciál mintegy 3500 jármű, illetve 875 millió EUR pótlólagos beruházás évente.

A beruházásoknak a tiszta energiára való áttérés támogatása felé irányítása és az ilyen beruházások további növelése érdekében:

A Bizottság a mai napon útjára indítja az „intelligens épületek intelligens finanszírozása” elnevezésű kezdeményezést (lásd az I. mellékletet), amelynek célja a tiszta energiával működő épületekre irányuló beruházások támogatása. Ez a kezdeményezés elősegíti olyan beruházási platformok kialakítását, amelyek lehetővé teszik az állami pénzeszközök kombinálását, és vonzó pénzügyi termékek 2017-es bevezetését valamennyi tagállam piaci szereplői számára. A kezdeményezés emellett megerősíti a technikai segítségnyújtást, amely a kis léptékű projektek továbbfejlesztésére és csoportokba szervezésére irányul, valamint kockázatmentesíti az energiahatékonyság-növelő beruházásokat.

A Bizottság az európai beruházási terv keretében a közelmúltban kísérleti projekteket indított, amelyek arra törekszenek, hogy uniós szinten tovább erősödjön a stratégiai infrastrukturális beruházási projekteket érintő különböző eljárások ütemezésének konvergenciája. A kísérlet első szakasza Belgiumra és Szlovákiára terjed ki. A Bizottság az említett projektek értékelése alapján e tapasztalatokat 2017 folyamán kiterjeszti más tagállamokra is, azzal a céllal, hogy minden tagállamra kiterjedő hatékony egyablakos ügyintézést hozzon létre, amely egyetlen beruházáspolitikai csoportban egyesíti a Bizottság összes illetékes szolgálatát, beleértve a tagállamokban található képviseleti irodáit is.

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az európai strukturális és beruházási alapoknak a tiszta energiára való áttérés támogatására történő mozgósítását.

A Bizottság az Európai Beruházási Bank közreműködésével 2016. december 1-jén elindítja a tisztább közlekedésre vonatkozó eszközt, amelynek célja a tiszta, energiahatékony közlekedésre, valamint az integrált energetikai és közlekedési infrastruktúrára irányuló beruházások támogatása.

3. A tiszta energiára való áttérésre irányuló beruházások megfelelő ösztönzőinek meghatározása

A megújuló energiaforrások hasznosítása, illetve az energiahatékonysági intézkedések bevezetése tőkeigényes tevékenység, amely kezdeti befektetést tesz szükségessé háztartási megtakarítások, vállalkozási tőke vagy hitelintézetek által finanszírozott adósság formájában, annak érdekében, hogy a jövőben alacsonyabbak legyenek az energiaköltségek vagy bevételek képződjenek.

Az alacsony tőkeköltséggel jellemezhető, jelenlegi gazdasági feltételek kedvezőek ahhoz, hogy nagyobb mértékű magánberuházásokat mozgósítsanak, és a tőkebefektetési kiadásokat a tiszta energia, az energiatakarékos megoldások és a fenntartható eszközök finanszírozására fordítsák. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a polgárok, a vállalkozások, a hatóságok és a befektetők magasabb tőkemegtérüléshez jussanak, mint a megtakarításaik után.

Annak érdekében, hogy támogassák a beruházásoknak a tiszta energiára való áttérés felé történő említett, jelentős átirányítását, a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveinek – az energiaunió irányítási rendszerének részeként, amelyre vonatkozóan a Bizottság a mai napon terjeszt elő javaslatot 10 – olyan „beruházási menetrendként” is kell szolgálniuk, amely meghatározza a tiszta energiára való áttéréshez szükséges állami- és magánberuházásokat

A gazdasági ösztönzők kedvező és koherens struktúrája szintén kulcsszerepet játszik a tiszta energiára való áttérésre irányuló magánberuházások ösztönzésében. A hatékony szén-dioxid-árazás és a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások lebontása egyaránt rendkívül fontos a káros piaci torzulások megszüntetéséhez, a változatlan feltételek mellett jelentkező környezeti és társadalmi költségek internalizálásához, valamint a különböző beruházási lehetőségekkel összefüggő kockázatok beárazásának elősegítéséhez.

A Bizottság már javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a 2020-at követő időszakra vonatkozó reformjára 11 . Az EU továbbá kétoldalú együttműködés keretében támogatja a kibocsátáskereskedelmi rendszerek létrehozását 12 , valamint a nemzetközi partnereinkkel 13 közös többoldalú kezdeményezésekben való részvételt és azok finanszírozását.

A párizsi éghajlatváltozási megállapodás alapján, valamint a G7-ek és a G20-ak keretében tett kötelezettségvállalásainak megfelelően az EU már számos konkrét lépést tett a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások lebontására, azonban a kőolajhoz, a kőszénhez és más szén-dioxid-intenzív tüzelőanyagokhoz társuló, még mindig jelentős állami támogatások torzítják az energiapiacot, gazdaságossági szempontból nem hatékonyak, és gátolják a tiszta energiára való áttérést célzó beruházásokat és az innovációt.

Az energiaárakról és -költségekről szóló, e csomag keretében a mai napon kiadott legutóbbi bizottsági jelentés szerint a villamos energia előállítására és hőtermelésre felhasznált fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott közvetlen uniós támogatás 2012-ben 17,2 milliárd EUR-t tett ki, míg a közlekedésben felhasznált fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatást külön 24,7 milliárd EUR-ra becsülték 14 . A Nemzetközi Valutaalap 2015-ös becslése szerint a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott uniós támogatás – a külső költségeket is beleszámítva – eléri a 300 milliárd EUR-t. Bár ez még így is viszonylag csekély hányadát teszi ki a világszinten 4,8 billió EUR-s összegnek 15 , jelentős gazdasági terhet jelent az EU számára. A jelenlegi alacsony kőolaj- és földgázárak jó lehetőséget kínálnak a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások (így az adómentességek) lebontásához anélkül, hogy ez károsítaná a társadalmi jólétet.

Annak érdekében, hogy elősegítse a források átirányítását a tiszta energiára való áttérés felé:

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen fenntartható módon és hosszú távon finanszírozni a gazdasági növekedést, valamint hogy elkerülhessük a magas kibocsátású infrastruktúrába és eszközökbe való technológiai bezáródást, a Bizottság magas szintű szakértői munkacsoportot hozott létre, amely 2017 végéig tanácsadást nyújt a fenntartható finanszírozás kidolgozásához.

A mai napon közzétett, az energiaárakról és -költségekről szóló jelentésére építve a Bizottság növelni fogja az átláthatóságot. A Bizottság kétévente továbbra is szigorúan ellenőrzi az energiaárakat és -költségeket, valamint az EU G7-ek és G20-ak keretében, a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott alacsony hatékonyságú támogatások megszüntetésére tett kötelezettségvállalásának megfelelően megerősíti a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások ellenőrzését.

A Bizottság 2017-ben az energiatermékek adóztatására vonatkozó uniós jogi keret REFIT-értékelését fogja felhasználni arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások megszüntetésére tett erőfeszítések kapcsán is meghatározza a lehetséges következő lépéseket.

A tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei lehetővé teszik számukra a tiszta energiára való áttéréshez szüksége beruházások azonosítását. A tagállamoknak arra is fel kell használniuk ezeket a terveket, hogy figyelemmel kísérjék a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások lebontását.

A Bizottság a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálatakor megvizsgálja továbbá, hogy e szabályok a K+I-finanszírozással kapcsolatos állami támogatási szabályokkal együtt lehetővé teszik-e a tagállamok számára a megújulóenergia-technológiákra és -megoldásokra irányuló innováció ösztönzését.

4. Kutatás, innováció és versenyképesség

A kutatás és az innováció kulcsszerepet játszik Európa globális versenyképességének és a fejlett megújulóenergia-technológiák 16 és energiahatékonysági megoldások terén betöltött vezető szerepének elősegítésében, és lehetővé teszi azok sikeres integrációját a gazdaság egészébe. Az Európai Unió részt vesz a 2015. évi párizsi éghajlatváltozási konferencián elindított Innovációs küldetés elnevezésű kezdeményezésben, amely azokat az országokat tömöríti, melyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy 5 év alatt megkétszerezik a tiszta energiára irányuló kutatásfinanszírozást.

A Bizottság e csomaggal együtt előterjeszti a tiszta energiával kapcsolatos innováció felgyorsításáról szóló célzott stratégiát 17 . E stratégia egyértelműbben elkülöníti a kiemelt területeket, és annak biztosítására irányuló konkrét fellépéseket határoz meg, hogy a dekarbonizációt célzó innováció eredményei szélesebb körben elterjedjenek és gyorsabban piacra kerüljenek. Ennek során a kezdeményezés kísérleti terepül szolgál az innovációra és a versenyképességre vonatkozó jövőbeni új horizontális megközelítésekhez. 

Európa a tiszta energiával kapcsolatos innováció felgyorsításával nyerhet a legtöbbet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréséből: lehetősége nyílhat arra, hogy az export növekedése és az új vállalkozások létrejötte révén gazdasági növekedést és munkahelyeket teremtsen, valamint a digitális megoldások integrációja útján növelje a polgárok mozgásterét.

Az ipari kezdeményezések szintén fontos szerepet játszanak az EU-n belüli innováció és az EU globális versenyképességének ösztönzésében. E kezdeményezések már jelenleg is fontos elemei az európai stratégiai energiatechnológiai tervnek (SET-terv). A napenergia 18 , az intelligens energiahálózatok és az energiatárolás 19 ágazataiban jó példák találhatók az ilyen, az ipar által irányított kezdeményezésekre. További jó példa az óceánenergetikai stratégiai ütemterv, amelynek célja az óceánenergetika fejlesztésébe irányuló magán- és állami beruházások maximalizálása a technológia lehető legteljesebb kockázatmentesítése révén.

A Bizottság az energiaunióról szóló stratégiában 20 bejelentette a vonatkozó adatok, elemzések és információk egybegyűjtésével és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos kezdeményezést. Ennek mindenekelőtt lehetővé kell tennie, hogy a Bizottság megalapozott elemzést készítsen az EU tisztaenergia-technológiáinak globális teljesítményéről, nem csupán a kutatás és az innováció terén, hanem a piaci részesedés, import/export, foglalkoztatás, gazdasági növekedés és beruházások tekintetében is. Ezt a versenyképességi értékelést rendszeresen aktualizálni kell az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentés elfogadásának időpontjában, és ennek megfelelően felül kell vizsgálni az alapvető prioritásokat és fellépéseket.

Európa versenyképességének előmozdítása és a tisztaenergia-technológiák elterjedésének elősegítése érdekében:

A Bizottság a mai napon előterjeszti a tiszta energiával kapcsolatos innováció felgyorsítására vonatkozó kezdeményezést, amely egy sor konkrét intézkedést foglal magába, amelyek a tisztaenergia-technológiákra és-rendszerekre irányuló innováció szabályozási, gazdasági és beruházási környezetének javítására irányulnak, és amelyek megállapítják az uniós finanszírozási eszközök és programok, köztük a „Horizont 2020” keretprogram igénybevételének legfontosabb prioritásait. 

A Bizottság támogatni fogja az ipar által irányított kezdeményezéseket, amelyek célja az EU globális vezető szerepének előmozdítása a tisztaenergia-technológiák terén, az iparágon belüli kapcsolatoknak a teljes értéklánc mentén történő megerősítése, továbbá a gazdaságon kívüli szereplőknek, például a szociális partnereknek és a fogyasztói szervezeteknek a folyamatokba való bevonása. A Bizottság emellett az érintett érdekeltekkel megvitatja, szükség van-e egy olyan „tiszta energiával foglalkozó ipari fórum” létrehozására, amely egységes keretbe szervezi a különböző szektorokat (energia, közlekedés, feldolgozóipar, digitális iparág), és optimalizálja az EU ipara szempontjából a tiszta energiára való átállás előnyeit.

A Bizottság együttműködik az iparággal, a kutatói társadalommal és más fontos érdekeltekkel, hogy megalapozott stratégiai információkat nyújtson az EU globális teljesítményéről, valamint a kis szén-dioxid-kibocsátást előidéző energiaforrások és az energiatakarékos megoldások terén elfoglalt versenyhelyzetéről. A Bizottság rendszeresen aktualizálni fogja ezt a versenyképességi értékelést.

5. A szükséges fizikai infrastruktúra kiépítése a szabad energiaáramlás és a tiszta energiára való áttérés elősegítése érdekében

Az európai energiarendszer jelenleg átmeneti szakaszban van. Az energiahálózatokat fejleszteni és korszerűsíteni kell, hogy megfeleljenek a villamos energia iránti, az energetikai értéklánc és az energiaszerkezet egészében bekövetkezett jelentős elmozdulásból fakadó növekvő igényeknek. Speciális célú infrastruktúrára is szükség van az alacsony kibocsátással járó mobilitás elősegítése érdekében.

Bár a rövid távú prioritás a belső energiapiac megfelelő működésének biztosítása a hiányzó rendszerösszeköttetők fejlesztése révén, hogy több tagállam elszigeteltségének megszüntetésével és a belső szűk keresztmetszetek eltávolításával teljesüljön az energiahálózatok 2020-ra elérendő 10 %-os összekapcsolására vonatkozó jelenlegi célérték, a napjainkban tervezett energetikai infrastruktúrának összeegyeztethetőnek kell lennie a hosszú távú szakpolitikai döntésekkel, beleértve az alacsony kibocsátással járó mobilitásra való áttérést is.

Ez azt is jelenti, hogy az energiahatékonyság 21 szempontját az energiarendszer teljes egészének tervezése során érvényesíteni kell: aktívan kell törekedni a keresletoldalon az energiafogyasztás és a fogyasztók költségeinek csökkentésére, valamint az importfüggőség mérséklésére, továbbá az energiahatékonyságot növelő infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra úgy kell tekinteni, hogy azok költséghatékony módját adják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való áttérésnek. Az egyre intelligensebb és rugalmasabb infrastruktúrába való beruházásokat határozták meg az egyik mindenképpen kifizetődő lehetőségként.

A szabad energiaáramláshoz és a tiszta energiára való áttéréshez szükséges fizikai infrastruktúra kialakításának elősegítése érdekében:

A Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentés keretében – megvalósításuk elősegítése érdekében – felméri a késésben lévő vagy elhalasztott közös érdekű projektek helyzetét. A Bizottság a tagállamokhoz intézett ajánlásaiban is tárgyalhatja ezeket a kérdéseket, különösen az energiával foglalkozó magas szintű munkacsoportok keretében meghatározott közös érdekű projektek tekintetében.

A Bizottság a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet 2017-ben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében megvizsgálja a szabályozási keret javításának lehetőségét annak érdekében, hogy még inkább ösztönözze a közös érdekű projektek megvalósítását.

A Bizottság szakértői csoportot hozott létre, amely technikai tanácsadást nyújt arról, hogy miként lehet költséghatékonyan regionális szintre, országok és/vagy határkeresztező rendszerösszekötők szintjére lebontani a villamosenergia-hálózatok 15 %-os összekapcsolására vonatkozó célértéket. A Bizottság 2017 őszén, a közös érdekű projektek 3. uniós jegyzékének elfogadásával egyidejűleg számol be erről.

6. Digitalizálás

A Bizottság 2015. májusi digitális egységes piaci stratégiájának 22 célja a fejlett digitális hálózatok és szolgáltatások kiépítéséhez megfelelő környezet és feltételek kialakítása, többek között az energiaágazatban is.

A fogyasztók számára biztosított méltányosság megvalósításához szükség van az új energetikai technológiákat digitális technológiával (nagy adathalmazok, felhőalapú számítástechnika) és mobilkommunikációs technológiával (5G) ötvöző, innovatív vállalkozásokra, amelyek olyan új termékeket és szolgáltatásokat kínálnak (decentralizált villamosenergia-termelés, energiagazdálkodási rendszerek, intelligens eszközök és intelligens vezérlők; kis volumenű tárolás, beleértve az elektromos járműveket), melyek támogatják az aktív fogyasztókat és elősegítik az energiafogyasztás optimalizálását (csökkentés és áthelyezés), és ezáltal pénzt takarítanak meg. A Bizottság 2016 szeptemberében javaslatot tett az uniós távközlési szabályok felülvizsgálatára, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatokba való beruházások ösztönzése révén tegyen eleget az összeköttetések iránti, növekvő európai igényeknek. A Bizottság emellett előterjesztette az 5G cselekvési tervet 23 , amely közös uniós ütemtervet tartalmaz az 5G 2020-ra kitűzött összehangolt kereskedelmi bevezetésére.

Ugyanakkor foglalkozni kell az adathozzáférés kérdésével, a magánélet védelmével és az adatvédelemmel, továbbá a kiberbiztonsággal, valamint a nyílt szabványokkal és az interoperabilitásssal kapcsolatos kérdésekkel is. Az utóbbival kapcsolatos munkát az európai ipar digitalizálásáról szóló 2016. április bizottsági közlemény 24 indította el. E közlemény indította útjára az új európai számításifelhő-kezdeményezést is, amely alkalmas arra, hogy az új energetikai adatrendszer gerincévé váljon.

Egyre fontosabbá válik az energiaellátási rendszerek kiberkockázatokkal és -fenyegetésekkel szembeni rezilienciájának biztosítása, ugyanis az információs és kommunikációs technológia és adatforgalom széles körű alkalmazása az energiarendszerek mögöttes infrastruktúrájának alapjává vált. Az energia-szakértők kiberbiztonsági platformja jelenleg elemzi az energetikai infrastruktúra sajátos biztonsági szükségleteit, és arra vonatkozó tanácsokat ad majd a Bizottságnak.

A digitális egységes piaci stratégia megvalósításának részeként:

A Bizottság kezdeményezést dolgoz ki az európai adatgazdaság fejlesztésére. E kezdeményezés – az energiapiac szervezésére vonatkozó javaslattal együtt 25 – foglalkozik majd az adatlokalizálási kérdésekkel, valamint olyan újonnan felmerülő kérdésekkel, mint például a tulajdonjog és a felelősségvállalás, az (újra)felhasználás, a hozzáférés és az interoperabilitás, továbbá különösen releváns lesz az energetikai folyamatokhoz és az új energetikai szolgáltatásokhoz szükséges adatok tekintetében.

A Bizottság jelenleg dolgozik az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatán, hogy összhangba hozza azt az újonnan elfogadott adatvédelmi szabályokkal. Ez érinteni fogja az intelligens energiafogyasztáshoz kapcsolódó adatok kezelését.

Az intelligens energiahálózatokra vonatkozó szabványok sikeres kidolgozása alapján a Bizottság 2017-ben kétéves projektet indít olyan közös biztonságos kommunikációs szabványok kifejlesztése céljából, amelyek biztosítani fogják az energiával kapcsolatos adatok szabad áramlását az érintett érdekeltek irányába. A Bizottság 2018 végéig teszi közzé az eredményeket.

A Bizottság 2017-ben érdekelti munkacsoportokat hoz létre az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó munkacsoport keretén belül, hogy előkészítsék a terepet a felhasználóoldali válaszra, az energiaspecifikus kiberbiztonságra és a közös fogyasztói adatformátumra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok számára. A Bizottság 2017 tavaszán tesz jelentést a csoportok szerkezetéről, működési területéről és munkatervéről, a végső eredményekről pedig 2018 végéig számol be.

Az energetikai kiberbiztonsági szakértői csoport munkája alapján a Bizottság 2017 folyamán az érdekeltekkel való konzultációra szolgáló platformot indít, és szükség esetén 2017 végéig javaslatot tesz a megfelelő fellépésekre.

Az alacsony kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó stratégia nyomán a Bizottság elfogadja a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek kiépítésének európai uniós stratégiáját, hogy lehetővé tegye e rendszerek 2019-ig történő kiépítését szerte az EU-ban, valamint a kooperatív, összekapcsolt és automatizált közúti közlekedésre való áttérés felgyorsítását.

7. Külső dimenzió

A kül- és a fejlesztéspolitika fontos eszközt jelent a tiszta energiára való globális áttérés támogatásához, és annak elősegítéséhez, hogy partnerországaink az EU szomszédságában és másutt eleget tegyenek a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeiknek, és megvalósítsák a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseit.

Ez azt jelenti, hogy az EU fokozott szerepet vállal a többoldalú kezdeményezésekben, valamint – az uniós energiadiplomáciai cselekvési tervvel 26 összhangban – világszerte elősegíti az erőteljesebb és inkluzívabb energetikai architektúra kialakítását. Az EU aktív tagja a tiszta energiával foglalkozó multilaterális miniszteri találkozónak, amely magas szintű globális fórumként szolgál a tisztaenergia-technológiákat elősegítő politikák és programok előmozdításához, a levont tanulságok és bevált módszerek megosztásához, valamint a tiszta energián alapuló globális gazdaságra való áttérés ösztönzéséhez. A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás továbbra is szerves részét képezze az energiaügyi párbeszédnek és együttműködésnek az EU két- és többoldalú kapcsolataiban.

A Bizottság a fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzusra irányuló javaslatában 27 fő mozgatórugókként azonosította a fenntartható energiára vonatkozó és az éghajlat-politikai fellépéseket. Az energia döntő fontosságú fejlődést segítő tényező, és központi szerepet játszik a fenntartható bolygóra vonatkozó megoldásokban, amint az a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben, és különösen a 7. („Megfizethető és tiszta energiaellátás”) és a 13. („Éghajlat-politika”) fenntartható fejlesztési cél is elismeri 28 . Az energiaügy terén folytatott fejlesztési együttműködési politikára vonatkozó uniós stratégiai megközelítés három fő prioritás köré csoportosul: i. az energiához való hozzáférés hiányának kiküszöbölése; ii. a megújulóenergia-termelés növelése, és iii. az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás. A szükséges beruházások nagyságrendjére való tekintettel az EU fokozni fogja együttműködését az állami és magánszektorbeli partnerekkel az energiához való hozzáférés, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-termelés eredményes előmozdítása céljából. Mindez párhuzamosan halad majd az éghajlatváltozással szembeni küzdelem, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságok kiépítése céljából harmadik országoknak nyújtott uniós támogatással, ami összhangban áll az EU globális vezető szerepével az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén.

A Bizottság javaslatot tett egy európai külső beruházási tervre 29 , hogy integrált finanszírozási csomagot biztosítson az EU-n kívüli beruházások finanszírozásához. A terv tartalmaz egy Európai Fenntartható Fejlődési Alapot; fenntartható projektek kidolgozására és befektetők vonzására irányuló technikai segítségnyújtást; valamint egy sor fejlesztési vonatkozású technikai segítségnyújtási programot, amelyek célja az érintett országok beruházási és szakpolitikai környezetének javítása, különösen pedig az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba történő magán- és állami beruházások fokozása.

Az energiaügy nagy hangsúlyt kap az EU szomszédaival folytatott együttműködése során, amely a szabályozási reformokra, valamint a megújulóenergia-használat és az energiahatékonyság ügyének elősegítésére fókuszál. Ez történik az Energiaközösségben, ahol az EU segítséget nyújt az uniós szabályozásnak megfelelő regionális energiapiac létrehozásához. A déli szomszédságban folyamatban van az euromediterrán villamosenergia- és földgázpiac kialakítása, a keleti szomszédságban pedig az EU4Energy projekt támogatást kínál az energiagazdaság reformjaihoz. Ezek minden esetben arra törekszenek, hogy kedvező környezetet teremtsenek a megújuló energiára és az energiahatékonyságra irányuló beruházásokhoz. Az uniós támogatás mindenekelőtt segít létrehozni a megújuló forrásból előállított villamos energia határon átnyúló kereskedelmének szabályozási keretét.

A sikeres projektek egy példája a világ legnagyobb naperőműve Ourzazate-ban, amely 2030-ra Marokkó megújuló energia iránti igényének felét biztosítja majd, és esetleg villamosenergia-exportot is lehetővé fog tenni az EU-ba és kelet felé 30 .

Az EU megerősíti az energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködését a Nyugat-Balkánnal, Törökországgal, valamint déli és keleti szomszédaival. A Bizottság – négy kísérleti országgal, Ukrajnával, Grúziával, Szerbiával és Tunéziával kezdve – fokozni fogja az épületekre irányuló energiahatékonysági beruházásokat, együttműködésben a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel.

Afrika kiemelt partnere az Európai Uniónak, és az energiaügy területén az Afrika–EU energiaügyi partnerség keretében folyik együttműködés. Az EU támogatja továbbá a megújuló energiára vonatkozó afrikai kezdeményezést, amely egy olyan afrikai irányítású kezdeményezés, melynek az a célkitűzése, hogy 2020-ig 10 GW-tal növelje Afrika megújulóenergia-kapacitását, és 2030-ig mozgósítsa Afrika 300 GW-os megújulóenergia-potenciálját. Afrika fenntarthatóenergia-potenciáljának mozgósítása érdekében a hangsúly a megújuló energiaforrásokból való villamosenergia-termelési kapacitás növelésén, a határkeresztező rendszerösszekötések javításán és az energiaágazat irányításán lesz majd.

Az EU emellett a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként aktívan előmozdítja az áruk és szolgáltatások liberalizációját, ami környezeti előnyökkel is járhat. Az EU szorosan együttműködik a Kereskedelmi Világszervezet tizenhat másik tagjával, amelyek a környezeti termékek világkereskedelmének zömét képviselik. Az együttműködés egy, a környezeti termékekre vonatkozó ambiciózus megállapodás megkötésére irányul. Kétoldalú kereskedelmi megállapodásaiban az EU szintén a környezeti termékek és szolgáltatások korai liberalizációját, a kereskedelem megkönnyítését és a megújulóenergia-termelésbe való beruházásokat szorgalmazza.

A kereskedelmi forgalom erősödése várhatóan világszerte segíteni fogja a környezeti termékek, szolgáltatások és technológiák gyors elterjedését, és ezzel együtt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő elmozdulást Az Európai Unió világelső a környezeti termékek kivitelét és behozatalát illetően. 2013-ban az EU zöldlistás termékeinek kivitele elérte a 146 milliárd EUR-t (kb. 8%-a az EU összes kivitelének), ezek importja pedig a 70 milliárd eurót. Az európai vállalatoknak továbbra is törekedniük kell arra, hogy innovációs találékonyságukat és know-how-jukat folyamatosan fejlesszék és exportálják.

Végezetül az óceánpolitikai irányításra vonatkozó közlemény 31 olyan fellépéseket határoz meg, amelyek elősegítik a világszerte egyenlő versenyfeltételeket az európai óceánenergetikai ágazat számára.

Annak a kötelezettségvállalásnak a keretében, miszerint a tiszta energiára való áttérést a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a Párizsi Megállapodás végrehajtásához való uniós hozzájárulás lényeges elemévé kell tenni:

A Bizottság felszólítja a társjogalkotókat, hogy mielőbb fogadják el a külső beruházási tervről szóló jogalkotási csomagot.

A Bizottság szorgalmazni fogja, hogy az energiaügy szerepeljen a 2017 novemberében Abidjanban tartandó 2017. évi EU–Afrika csúcstalálkozó kulcsfontosságú témái között.

A Bizottság 2017 tavaszán magas szintű kerekasztal formájában vállalkozói fórumot szervez a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló afrikai beruházásokról annak érdekében, hogy jobban megértesse és megismertesse a Bizottság erőfeszítéseit és a magánszektor igényeit ezen a területen.

A Bizottság 2017 tavaszán a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel együttműködve felméri az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló beruházások fokozását célzó négy kísérleti program helyzetét annak érdekében, hogy megfelelő időben további országokra is kiterjessze azokat.

Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és az előcsatlakozási támogatási eszköz stratégiai többéves szomszédsági programozásának 2017-es félidős értékelése annak érdekében, hogy az épületek energiahatékonyságának növelésére fordított fokozott finanszírozás integrálódjék az energetikai, éghajlat-politikai és munkahelyteremtési beruházások keretébe.

Az éghajlatváltozás mérséklésére tett erőfeszítések költségeinek csökkentése érdekében a Bizottság folytatja a környezeti termékekről és szolgáltatásokról szóló megállapodás megkötésére irányuló erőfeszítéseit (a WTO keretei között).

8. Kormányzás és partnerségek a hatékony megvalósítás érdekében

Az energetikai áttérés nem lehet felülről lefelé haladó folyamat. A kormányzat különböző szintjein (helyi, regionális, nemzeti, uniós, nemzetközi) és más érdekelt felek részéről is politikai fellépésre van szükség. Az energiaunió irányítása elősegíti a szakpolitika összehangolását, valamint annak biztosítását, hogy az egész EU teljesítse energetikai és éghajlat-politikai célkitűzéseit, nevezetesen a 2030-as célokat.

A tiszta energiára való áttérés nem történhet meg a civil társadalom, valamint a regionális és helyi szintű szervek érdekeltjeinek aktív részvétele nélkül. Az EU egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy valamennyi ágazatban és a kormányzás minden szintjén érvényesítse a tiszta energiára való áttérést. Tehát fontos, hogy a városok, a régiók, a vállalkozások, a szociális partnerek és más érdekeltek aktívan bekapcsolódjanak az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek kialakításába és megvalósításába.

A tagállamok közötti regionális együttműködés segíteni fogja őket abban, hogy eredményesen és költséghatékonyan teljesítsék az EU energetikai és éghajlat-politikai célkitűzéseit. Az e csomagban szereplő jogalkotási javaslatok elősegítik a regionális együttműködést. A Bizottság iránymutatást készít a tagállamoknak a meglévő együttműködési struktúrákra épülő regionális együttműködésről, valamint a regionális együttműködésnek az energiaunió öt dimenziójában való érvényesítéséről.

Tekintve, hogy az áttérés túlnyomórészt városokban és városi közösségekben fog megtörténni, az EU kiemelt figyelmet szentel a változás e tényezőinek. 2016-ban intenzívebbé vált a városi szintű fellépések elősegítésére irányuló munka: elfogadták az uniós városfejlesztési menetrendet létrehozó Amszterdami Paktumot, létrehozták a Polgármesterek Globális Szövetségét, a Bizottság pedig útjára indította a helyi önkormányzatoknak szóló webalapú egyablakos ügyintézést, amely személyre szabott információszolgáltatást kíván nyújtani az EU várospolitikai kezdeményezéseiről, többek között a tiszta energiára való áttérésről. A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége – az éghajlatváltozással szembeni városi fellépésre vonatkozó uniós kiemelt kezdeményezésként – további lendületet szerzett tágabb működési területe révén, amely mostanra felöleli az éghajlatváltozás mérséklését, az ahhoz való alkalmazkodást, valamint a tiszta és megfizethető energiához való hozzájutást. A Bizottság – a Polgármesterek Globális Szövetsége keretében – jelenleg ezt a sikeres modellt ülteti át Észak-Amerikába és Mexikóba; Latin-Amerikába és a karib-tengeri térségbe; Japánba; Kínába; Indiába; Délkelet-Ázsiába; és a Szubszaharai-Afrikába. Célszerű, hogy – többek között az energiauniót népszerűsítő 2017-es körút révén – láthatóbbá váljanak a tiszta energiára való áttérésre vonatkozó markáns városi és regionális szintű projektek, amelyeket Unió-szerte másolni lehetne.

A vidéki térségeknek szintén komoly lehetőségük van hozzájárulni ehhez az átmenethez, például az energiahatékonyság és a megújuló energia, így a fenntartható bioenergia tekintetében.

A szigetek és a szigeteken található régiók platformot biztosítanak a tiszta energiára való áttéréssel kapcsolatos kísérleti kezdeményezésekhez, és nemzetközi szinten is példát mutathatnak, mint például az EU legkülső régióiban El Hierro (Kanári-szigetek) amely egy 100 %-ban megújuló energiával működő sziget. A Bizottság elő szeretné segíteni a lehetséges legjobb technológiák kifejlesztésének és bevezetésének felgyorsítását a szigeteken és a szigeteken található régiókban, beleértve a bevált gyakorlat megosztását a finanszírozási, jogi és szabályozási rendszerek, és a közlekedési energia terén. Az az első lépés, hogy párbeszédet kezdeményezünk a szigetek között, függetlenül a méretüktől, földrajzi sajátosságaiktól és elhelyezkedésüktől.

A tiszta energiára való áttérés érvényesítésének elősegítése érdekében:

A Bizottság felszólítja a városokat, a régiókat, a vállalkozásokat, a szociális partnereket és más érdekelteket, hogy tevékenyen vegyenek részt az energiarendszer átállásáról zajló vitafolyamatban, különösen az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek keretében, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek megfelelő módon figyelembe veszik a különböző területek igényeit.

A Bizottság 2017-ben a tagállamoknak szóló, a regionális együttműködésre vonatkozó útmutatót tesz közzé annak érdekében, hogy megkönnyítse az Európai Unió célkitűzéseinek hatékony és eredményes megvalósítását.

A Bizottság 2017 első felében Vallettában magas szintű találkozót rendez a tiszta energiával kapcsolatos lehetőségekről és a szigetek előtt álló kihívásokról. Ezzel indul útjára az a folyamat, amely támogatást nyújt a szigeteknek a tiszta energiára való áttérésük során.

(1)

Lásd az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv módosítására irányuló javaslatot, COM(2016) 765.

(2)

A 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló javaslat, COM(2015) 337.

(3)

  http://s3platform.jrc.ec.europa.eu .

(4)

Az „Új európai készségfejlesztési program: Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című közlemény, COM(2016) 381.

(5)

A kohéziós politikát az európai strukturális és beruházási alapok közé tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap és Európai Szociális Alap révén valósítják meg.

(6)

A becslés „az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás támogatása”, valamint „a fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban” elnevezésű tematikus célkitűzések keretében a 2014–2020-as időszakban megvalósított operatív programok pénzügyi táblázatai szerinti társfinanszírozások súlyozott átlagán alapul.

(7)

A 2016 végéig végzett projektkiválasztás adatai 2017 elején válnak elérhetővé.

(8)

A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapokhoz kötődő pénzügyi eszközök első éves összefoglaló eredményjelentése 2016 novemberének végére fog elkészülni.

(9)

Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze egy olyan uniós finanszírozási eszköz, amelyet a Bizottság fejlesztett ki, a LIFE program keretében finanszírozzák, és az Európai Beruházási Bank valósítja meg.

(10)

COM(2016) 759.

(11)

COM(2015) 337.

(12)

Például Kínával és Koreával.

(13)

A Párizsi Megállapodás alapján az országok mintegy fele jelezte, hogy piaci mechanizmusokat fog alkalmazni kibocsátáscsökkentési felajánlásainak megvalósításához.

(14)

Ez magába foglalja a kőszén 9,7 milliárd és a földgáz 6,6 milliárd EUR-s támogatását; a támogatások a korábbi beruházási támogatások örökségéből, a fosszilis tüzelőanyagba történő beruházásokhoz nyújtott támogatásokból, az átvételi árból, a tüzelőanyagok adómentességéből, a villamosenergia-termelésből, valamint az erőművek leszereléséből és a hulladék ártalmatlanításából eredtek. Forrás: az energiaárakról és támogatásokról szóló 2014. évi tanulmány. A közlekedés (benzintámogatások) esetében a forrás a 2013-as OECD-felmérés).

(15)

Nemzetközi Valutaalap, 2015.

(16)

Lásd továbbá a megújulóenergia-irányelv átdolgozásáról szóló javaslatot, COM(2016) 767.

(17)

COM(2016) 763.

(18)

Ez a kezdeményezés arra irányul, hogy javítsa az ágazat versenyképességét és fenntarthatóságát, valamint elősegítse a nagyarányú és megfizethető kapacitásbővítést és a villamosenergia-hálózatba való integrációt.

(19)

Az úgynevezett „európai villamosenergiarendszer-kezdeményezés”, amely a közelmúltban átalakult az „intelligens hálózatok és az energetikai átmenet európai technológiai és innovációs platformjává”.

(20)

COM(2015) 80.

(21)

Lásd az energiahatékonysági irányelv módosítására irányuló javaslatot, COM(2016) 761.

(22)

COM(2015) 192.

(23)

COM(2016) 588.

(24)

COM(2016) 180.

(25)

A piacszervezésre vonatkozó javasolt kezdeményezés a villamosenergia-irányelv átdolgozásából (COM(2016) 864), a villamosenergia-rendelet átdolgozásából (COM(2016) 861), az ACER-rendelet átdolgozásából (COM(2016) 863) és a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló új rendeletből (COM(2016) 862) áll.

(26)

A Külügyek Tanácsa által 2015. július 20-án elfogadott, az energiadiplomáciára vonatkozó tanácsi következtetések (10995/15).

(27)

Közlemény: Javaslat egy új európai konszenzusra a fejlesztési politikáról – A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk (COM(2016) 740).

(28)

Lásd továbbá az „Európa fenntartható jövője: a következő lépések – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című közleményt, COM (2016) 739.

(29)

Közlemény: „A Bizottság közleménye: „Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé, COM (2016) 581.

(30)

Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend. A Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleménye (JOIN(2016) 49, 2016. november 10.).