21.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 125/74

Önálló előadó:

Mihai MANOLIU

1.1.

Az EGSZB véleménye szerint támogatni kell az Európai Bizottságnak az első 5G hálózatok (2018-ig történő) kiépítésével és az európai kereskedelmi szolgáltatások (2020 végéig történő) elindításával kapcsolatos célkitűzéseit.

1.2.

Az EGSZB szerint ennek meghatározó tényezői lesznek a kutatási szakaszban az 5G infrastruktúrával kapcsolatos köz- és magánszféra közötti partnerség (5G-PPP) keretében végrehajtott projektek sikerei, valamint az, hogy a fronthaul hálózatokat a nagykapacitású közvetítők megvalósításának, a heterogén átviteli kapcsolatoknak és a felhőben elhelyezett processzoroknak köszönhetően, több internetszolgáltató igénybevételével integrálják a backhaul adatátviteli hálózatokkal.

1.3.

Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a frekvenciákkal és a sávszélességgel kapcsolatos műszaki jellegű problémák megoldása, valamint a szabványok kidolgozása érdekében működjön együtt a tagállamokkal és a nemzetközi szintű fórumokkal (egyedi szabványok nélkül nem lesz széles körű fejlesztés, tehát nem kerülnek forgalomba észszerű áron kapható felszerelések).

1.4.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy melyek a lehetséges kockázatok azon városi területek és főbb közlekedési útvonalak tekintetében, amelyek a jövőben 5G lefedettséggel fognak rendelkezni (ugyanis több tényező gátolhatja a kitűzött célok megvalósítását). A kereslet ösztönzésére irányuló intézkedések nem bizonyultak hatékonyaknak az ezekben a térségekben történő szolgáltatásnyújtás szempontjából.

1.5.

Az EGSZB támogatja, hogy egyes tagállamok elszigetelt vagy gyéren lakott régióiban közberuházásokkal vagy más finanszírozási megoldásokkal kompenzálják az elégtelen magánberuházásokat. Ugyanakkor az EGSZB úgy véli, hogy a közfinanszírozási döntések megalapozottságának értékelésekor figyelembe kell venni a helyi gazdaságra, a távmunkára, az egészségügyi ellátásra és az új oktatási lehetőségekre gyakorolt továbbgyűrűző (spill-over) hatásaikat.

1.6.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az egyenlő munkakapcsolatok megteremtése érdekében az 5G projekt valamennyi szakaszára vonatkozóan szabványosítsák az eljárásokat és határozzák meg az előírásokat. A szociális partnerek tárgyilagosan értékelhetik majd mind a kitűzött célok megvalósításának működési rendellenességeit, mind az előrehaladásuk mértékét.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy különleges jellemzőik, pl. a kölcsönös átjárhatóság, az adatok átláthatósága és az adatbiztonság következtében az 5G hálózatok nagyban hozzájárulhatnak a tagállamok közigazgatásának korszerűsítéséhez és a bürokrácia csökkentéséhez.

1.8.

Az EGSZB kiemeli, hogy a kkv-k fontos szerepet játszhatnak a digitális területen. Ezek ugyanis azok a vállalkozások, amelyek képesek új innovációs modelleket bevezetni a piacra; a kkv-k számára fenntartott egyes virtuális központok közfinanszírozása – más innovatív és személyre szabott finanszírozási modellekkel párhuzamosan – megoldást és nem elhanyagolandó lehetőséget jelenthet az induló vállalkozások támogatására.

1.9.

Az EGSZB szerint az Európai Uniónak prioritásként kell kezelnie általában véve a polgárok és különösen a munkavállalók számítógépes ismereteinek fejlesztését. Az EU-nak az e-jártasságra vonatkozó stratégiával kapcsolatos tevékenysége és a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció kapcsolatot teremt a szociális partnerek, az oktatási szakemberek és az egyéb illetékes szociális szereplők között ezen a területen. Az EGSZB azt szeretné, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a fogyatékossággal élő személyekre, akik esetében meg kell határozni az 5G-vel kapcsolatos új technológiákhoz való könnyű hozzáférés biztosításának feltételeit.

1.10.

Az EGSZB kiáll amellett, hogy a strukturális alapokból támogatott beruházásoknak egyenlő feltételeket kell teremteniük minden tagállam számára, valamint egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítaniuk minden gazdasági szereplő számára.

1.11.

A mezőgazdasági és az erdészeti ágazatot, illetve sok európai vidéki és távoli térségben működő vállalkozást folyamatosan azzal hitegetnek, hogy gyorsabb szélessávú internetük, valamint 3 és 4G mobil hálózatuk lesz, de ezeket az ígéreteket sosem tartják be. Amennyiben az európai vidéki, távoli, helyvidéki és szigeti térségeknek jövőképet kívánunk biztosítani, akkor nyilvánvalóan jogukban áll, hogy hozzáférést kérjenek az 5Mb-os szélessávú internethez és 3–4G mobil kommunikációs hálózathoz.

2.1.

Az EGSZB minden véleményében támogatta az Európai Bizottságnak az információs és kommunikációs technológiák területére vonatkozó kezdeményezéseit, amelyek az EU társadalmi-gazdasági fejlődésének motorjaként a digitális egységes piac megvalósításának előfeltételei. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság elkötelezett az 5. generációs hálózatok bevezetése iránt (mobilhálózati integrált áramkör technológiája), és támogatja az Európai Bizottság által a kutatási szakasztól kezdődően tett lépéseket. Mint minden más új termék vagy szolgáltatás esetében is, ennek fejlesztése és kereskedelmi hasznosítása bizonyos számú kockázatot és lehetőséget rejt magában, amelyeket tárgyilagosan kell értékelni annak érdekében, hogy a várt eredmények eléréséhez a legmegfelelőbb politikákat lehessen végrehajtani.

2.2.

Bár a jelenlegi technológián alapul, az 5G generáció erősen eltér a 4G-től, amelybe több olyan fejlett globális technológia integrálható, mint az LTE és az LTE Advanced (TD-LTE, AXGP, LTE-A, TD-LTE-A, LTE VoLTE-vel), a WiMax, a WiMAx2, a hálózati funkciók virtualizálása/Software-Defined hálózat (Network Function Virtualization/Software Defined Network; NFV/SDN), HetNets (heterogén hálózatok) és a kis sebességű hálózatok (LPLT, Low Power Low Throughput network).

2.3.

A 4G-hez képest az 5G legfontosabb tulajdonsága az, hogy sokkal nagyobb sebességű (a Samsung 7,5 Gbps sebességet jelentett be, a Nokia 10 Gbps-t, az egyesült királyságbeli Surrey Egyetem pedig tavaly bejelentette, hogy elérte a hihetetlen 1 Tbps sebességet, amely az optikai kábellel elérhetőhöz hasonlítható azzal, hogy mindezeket az eredményeket laboratóriumi körülmények között érték el). A sebességen kívül az alacsony látencia (a nagy hálózatokon a késleltetés 1 ms alatti) és a nagy kapacitás számít még egyéb fontos előrelépésnek. Abban az esetben, ha az 1 ms alatti látenciaszintet valós körülmények között nem lehet elérni, az 5G technológiához kapcsolódó szolgáltatások egy része (kiterjesztett valóság, virtuális valóság, önvezető autók, taktilis internet) nem lesz biztosítható a szükséges jellemzőkkel.

2.4.

Ugyanígy az összes piaci érdekelt fél reakciói is ezektől az elvárt műszaki jellemzőktől függnek majd. Emlékeztetni szükséges arra, hogy a 2G hálózatról a 3G hálózatra való áttéréskor a mobiltelefon-használók internet-hozzáféréssel kapcsolatos elvárásai nem öltöttek konkrét formát. Ezek csak akkor konkretizálódtak, amikor a 3,5G-specifikus műszaki kapacitásokat sikerült úgy kiépíteni, hogy az okos mobiltelefonok és a szélessávú mobilhálózatok kombinációja lehetővé tette az internet-hozzáférést ezeken a készülékeken.

2.5.

Az 5G hálózatok és az optikai szálas hálózatok kiegészítik egymást. Kisebb távolságokon és a nagyon sok összeköttetéssel túlterhelt térségekben az 5G jobb megoldást jelent. A nagyobb távolságra történő információtovábbítás esetében az optikai szálas hálózatok (a backhaul és backbone típusú hálózatok) verhetetlen előnyöket kínálnak: akár 1 Tb-es átviteli sebesség, nem áll fenn a környezetet szennyező és a vezeték nélküli technológiákat érintő más elektromágneses jelekkel való interferencia kockázata és a továbbítás közben nincs jelveszteség.

2.6.

A szükséges műszaki előírások szabványosítása mind a felszerelések és a készülékek, mind pedig a hálózatok esetében központi tényezője az érintett vállalatok és az ezen a területen működő nemzetközi szervezetek aggályainak. Az előírások utasításokat adnak meg az 5G-hez fontos műszaki alkotóelemek teszteléséhez és validálásához. Az előírások kidolgozása lehetőséget kínál az ipari partnerek, az alkatrészszállítók és hálózati szállítók, valamint a szolgáltatók számára arra, hogy átjárható megoldásokat dolgozzanak ki, valamint hozzájárul az előzetes szabványosítási folyamathoz. Amikor az ITU, a 3GPP és más szabványügyi testületek úgy döntöttek, hogy 2020 lesz az a határidő, amikorra az 5G szabványokat meg kell határozni, a mobiltelefon-szolgáltatók még nagyobb erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a legversenyképesebb 5G szolgáltatás-kínálatot alakítsák ki.

2.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az 5G fejlesztésével és széles körű kiépítésével kapcsolatos cselekvési terveket támogató és operatív kezdeményezésekkel kell segíteni (a felhasználók számára megfizethető árú szélessávú internet iránti kereslet ösztönzése érdekében) úgy, hogy ezeket az optimista határidőket be lehessen tartani.

2.8.

Az EGSZB aggódik amiatt, hogy ez a fejlesztés (5G hálózatok) azt eredményezheti, hogy leállítják a vidéki, távoli és hegyvidéki területeken jelenleg folyó 3G-s és 4G-s fejlesztéseket, csak mert valami jobbat ígérnek valamikor a következő 20 évben.

2.9.

Európa számos részén nincs mobil telefonos térerő, illetve se 2G, se 3G, se 4G. Ez azért van, mert minden egyes alkalommal, amikor elérhetővé válik valamilyen új technológia, megszűnik az előző verziók terjesztése. Ennek eredményeképpen számos európai vidéki, távoli és hegyvidéki térségben olyan kommunikációs szolgáltatások vannak, amelyek már 20 éve elavultak.

2.10.

A szupergyors szélessávú hálózat használata az 5G hálózat szerves részévé fog válni, de mi lesz akkor, ha a vállalkozásoknak nem lesz szupergyors szélessávú üvegszálas hálózatuk, a vezetékes hálózatuk sebessége pedig nem éri el az 1 Mb/s-t? A mezőgazdasági és az erdészeti ágazatot, illetve sok európai vidéki és távoli térségben működő vállalkozást folyamatosan azzal hitegetnek, hogy gyorsabb szélessávú internetük, valamint 3 és 4G mobil hálózatuk lesz, de ezeket az ígéreteket sosem tartják be.

2.11.

Európa-szerte elterjedt probléma, hogy túl kevés ember él szétszórtan egy nagyobb térségben, és a szolgáltatók is erre hivatkoznak, amikor arról van szó, hogy miért nem lehet az ilyen területeken szolgáltatásokat biztosítani. Amennyiben az európai vidéki, távoli, helyvidéki és szigeti térségeknek jövőképet kívánunk biztosítani, akkor nyilvánvalóan jogukban áll, hogy hozzáférést kérjenek az 5Mb/s-os szélessávú internethez és 3–4G mobil kommunikációs hálózathoz.

3.1.

Mivel az új technológiák bevezetése kolosszális költségekkel jár, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU-ban szükséges beruházások jóval meghaladják az Európai Bizottság által megkezdett köz- és magánszektor közötti partnerség keretében tervezett beruházások értékét (4,2 milliárd euró). Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által javasolt intézkedések hozzájárulhatnak a pénzügyi, emberi és műszaki erőfeszítések támogatásához, ha ezt a kérdést állandóan napirenden tartják, ha a magánberuházások esetében ösztönzési keretet vezetnek be, és ha az Európai Bizottság, illetve a tagállamok által kifejtett erőfeszítéseket tökéletesen összehangolják.

1. intézkedés – Az Európai Bizottság az 5G hálózatok mihamarabbi bevezetését előirányzó ütemterv önkéntes összeállítása érdekében együtt kíván működni a tagállamokkal, valamint az ágazat szereplőivel

3.2.

Az Európai Bizottságnak az első 5G hálózatok 2018 végéig történő, majd a kereskedelmi 5G szolgáltatások 2020-as év végi, európai bevezetésére vonatkozó célkitűzései elsősorban a kutatási szakaszban az 5G-PPP keretében folytatott projektek eredményeitől függnek. Ezek közül döntő jelentőségű az 5GXCrosshaul projekt, amelynek célja, hogy az adattovábbítás céljából a fronthaul hálózatokat (vezeték nélküli 5G hálózatok) integrálják a backhaul hálózatokkal (nagyrészt optikai szálas hálózatok). Nagy kapacitású közvetítőket, heterogén átviteli kapcsolatokat, a felhőben elhelyezett processzorokat (mini adatközpontokat) és jelenléti pontokat kell kialakítani egy vagy több internetszolgáltató alaphálózatán.

2. és 3. intézkedés – Az Európai Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal az első 5G szolgáltatások elindításához szükséges, úttörő jellegű spektrumsávok ideiglenes jegyzékének (2016 végéig történő) összeállítása, valamint annak érdekében, hogy a kereskedelmi 5G hálózatok európai kiépítése érdekében harmonizálandó összes spektrumsáv tekintetében (2017 végére) megállapodás szülessen

3.3.

Mivel a 3G és 4G technológiák által használt frekvenciák telítettek, az 5G-hez szükséges frekvenciákkal és sávszélességgel kapcsolatos műszaki problémák megoldása globális szintű követelmény. A tagállamokkal való együttműködésen felül az Európai Bizottságnak az illetékes szervezetek által nemzetközi szinten már meghozott intézkedéseket is figyelembe kellene vennie. Az 5G technológia esetében az ITU és a 3GPP – amelyek olyan távközlési szabványügyi szervezeteket tömörítenek, mint az ARIB, ATIS, ETSI, TSDSI, TTA, TTC és a CCSA – egy kétlépcsős tervben állapodtak meg: előbb a kutatás, majd ezt követi a széles körű fejlesztés.

4. intézkedés – Az 5G technológiára vonatkozó nemzeti ütemtervek kidolgozásának részeként az Európai Bizottság együtt fog működni az érintett ágazat képviselőivel és az egyéb érdekelt felekkel (a folyamatos 5G lefedettség 2025-re történő megvalósítása érdekében)

3.4.

Nehéz lesz teljesíteni az EU azon célját, hogy 2025-ig az egyes tagállamok minden városi területén és jelentősebb közlekedési útvonalain biztosított legyen az 5G lefedettség. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy szoros határidők mellett nagyon kockázatosan jósolható meg a nagyra törő célok megvalósítása. Az újgenerációs hozzáférési hálózatok (Next Generation Network) és a digitális szakadék csökkentését célzó szakpolitikák végrehajtásának elemzéséből az derül ki, hogy még nagyok a szélessávú hálózatokra vonatkozó iránymutatásokban meghatározott fehér vagy szürke területek. Sem az előzetes szabályozás, sem a kereslet ösztönzését célzó intézkedések nem tették lehetővé a szélessávú szolgáltatásnyújtás biztosítását ezeken a területeken.

3.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tovább mélyülhet az egyes tagállamok régiói közötti digitális szakadék, ha az 5G hálózatok megvalósítására irányuló projekteket az optikai szálas hálózatokra (újgenerációs NGA és NGN hálózatokra) szánt támogatások csökkentésével mozdítják elő és finanszírozzák. Az elszigetelt régiókban és a gyéren vagy elszórtan lakott régiókban az 5G hálózatok és az optikai szálas hálózatok magánberuházásainak elégtelenségét, amelyre a befektetett tőke mérsékelt hozama ad magyarázatot, közberuházásokkal vagy nemzeti szinten meghatározott más finanszírozási megoldások bevezetésével kell kompenzálni. A közfinanszírozási intézkedések ösztönzésekor figyelembe kell venni a helyi gazdaságra, a távmunkára, az egészségügyi szolgáltatásokra és az oktatási lehetőségekre gyakorolt továbbgyűrűző (spill-over) hatásokat.

5. intézkedés – Az Európai Bizottság arra kéri a tagállamokat és az érintett ágazatot, hogy tűzzenek ki a szabványosításhoz kapcsolódó célokat (2019 végére legyenek meg az első szabványok)

3.6.

Az 5G-re vonatkozó tervek önmagukban sem a hálózatot, sem a felhasználókat nem tudják megvédeni. A megfelelő szintű védelem biztosítása érdekében feltétlenül szükség lesz az 5G hálózatok és az eljárások szabványosítására. Az 5G hálózati infrastruktúrák nyomon követésének biztosítása, az üzemeltetési és a szolgáltatási hálózatok különválasztása, az üzemzavar esetére szolgáló pontos eljárások kidolgozása, valamint egyéb eljárások kialakítása lehetővé teheti az optimális biztonsági szint garantálását mind a felhasználók, mind a hálózati infrastruktúrák számára. A biztonsági tesztek alapvető fontosságúak. Az interakciós protokollok mindegyikének megfelelően kell működnie, még kalózkodás esetén is (a kalózok mindig a termékek sebezhető pontjainak megtalálására és kiaknázására törekszenek).

3.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az ipari folyamatokon belüli eljárások szabványosítása és a felszerelésekre vonatkozó műszaki előírások megléte alapvető feltételek, ha méltányos munkakapcsolatokat akarunk megteremteni az ágazat vállalatainál, és a szociális partnerek tárgyilagosan képesek értékelni az esetleges működési rendellenességek okait és hozzájárulni a szükséges javításokhoz és a kitűzött célok megvalósításához. Az EGSZB már több korábbi véleményében is kifejtette, hogy a túlzott mértékű szabványosítás gátolhatja az előrehaladást ezen a területen.

6. intézkedés – Az 5G kapcsolaton alapuló digitális ökoszisztémák létrejöttének elősegítése érdekében meg kell tervezni a fontosabb technológiai kísérleteket és az alkalmazások 5G-PPP keretében történő tesztelését (2017), valamint részletes ütemterveket kell kidolgozni a kereskedelmi hasznosítást megelőző vizsgálatok végrehajtására vonatkozóan (2017. márciusig) (2018: Európa vezető szerepet tölt be az 5G technológia bevezetése terén)

3.8.

A terminálok és applikációk korai szakaszban történő európai szintű tesztelése előnyt jelenthet a globális színtér nagy szereplőivel szemben. Kereskedelmi szempontból az 5G nagyléptékű kiépítéséhez egy sor előzetes feltételre van szükség. Ezért az EGSZB úgy véli, hogy nem lesz széles körű fejlesztés addig, amíg az egyedi szabványokat el nem fogadják, hogy fejlesztés nélkül egyetlen felszerelés sem kerül forgalomba megfizethető áron, és hogy a felszereléshiány azt jelenti, hogy nem lesznek meg az 5G-hez nélkülözhetetlen alkotóelemek.

3.9.

Az EGSZB felhívja a figyelmet az 5G technológiával kapcsolatos egyik legnagyobb kihívásra, azaz a széles körű fejlesztéshez és megvalósításhoz szükséges beruházások vonzóvá tételének kérdésére, tekintettel arra, hogy a 4G technológia, amelyet a legtöbb felhasználó összekever az LTE szabvánnyal, a jövőben is nagy lehetőségeket rejt magában, és mivel a szolgáltatók LTE-hálózatokba történő beruházásai nagy bevételekkel kecsegtetnek.

3.10.

Dél-Koreához, az Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest a 3G-ről a 4G hálózatra történő átállás továbbra is korlátozott Európában. Előfordulhat, hogy a szolgáltatók, mi több, a felhasználók is a 4G hálózatokat részesítik előnyben, már csak azért is, mert a 4G hálózatok jelenlegi fejlesztése az 5G-től függetlenül is folytatódni fog annak érdekében, hogy a 4G-t alkotó mindegyik technológia számszerűsíthető nyereségeket termeljen a szolgáltatók számára az elkövetkező években, jóval alacsonyabb költségek mellett, mint amit az új technológia kifejlesztése képvisel.

7. intézkedés – Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az eljövendő 5G infrastruktúra használatát a közbiztonsággal, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással kapcsolatos kommunikációs szolgáltatások teljesítményének növelése érdekében (nemzeti 5G ütemtervek)

3.11.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az 5G hálózatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a közigazgatások korszerűsítéséhez, az adatok felhasználásához és a kölcsönös átjárhatósághoz. Kedvezően hathat az új hálózatok előmozdítására, ha a tagállamokat arra ösztönzik, hogy támogassák a jövőbeli 5G infrastruktúrák közintézmények általi használatát. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság az európai intézményeknél dolgozó személyek által napi szinten használt berendezések lecserélése érdekében történő rendszeres beruházások lehetőségét is vizsgálja meg, ezzel is szemléltetve azt a szerepet, amelyet fogyasztóként az 5G előmozdításában játszani kíván. Ugyanezt az ajánlást kell megfogalmazni a tagállamok felé is a közberuházásokkal kapcsolatban.

3.12.

Mivel véleménye szerint az EU számára életbevágóan fontos, hogy magánberuházásokat vonzzon be, az EGSZB azt javasolja, hogy dolgozzanak ki egy politikai intézkedéscsomagot, amely nemcsak a kutatást, hanem az innovációt is ösztönzi. Az EU Innovációs Tanácsa jelentős mértékben hozzájárulhat az innováció előmozdításához, illetve sok más lehetőség is rendelkezésre áll.

3.13.

Az Európai Bizottságnak elsődlegesen arra kell törekednie, hogy előmozdítsa a kutatást, az innovációt és a fejlesztést, hogy az európai vállalkozásokat az Európai Unió keretében folyó kutatás-fejlesztési (K&F) beruházásaik növelésére ösztönözze, és hogy más külső befektetőket vonzzon be az EU-ba. A 2007 és 2015 közötti időszakban nőttek az európai vállalkozások által kutatás és fejlesztés céljából kivitt pénzeszközök. Az Európán kívülre kivitt pénzeszközök növekedése (Kína lett a vállalkozások K&F-kiadásainak legnagyobb haszonélvezője) a K&F céljára szánt pénzbeáramlás csökkenésével párosulva hozzájárult ahhoz, hogy Európában csökkentek a K&F-be történő befektetések.

8. intézkedés – Az Európai Bizottság együtt fog működni az ágazattal, valamint az EBB-vel és az EBA-val (kkv-k finanszírozása) a kockázati finanszírozáshoz szükséges célkitűzések, lehetséges konfigurációk és módozatok kidolgozása érdekében (a megvalósíthatóságot 2017. márciusig értékelni kell, magánfinanszírozás és különböző közfinanszírozási források)

3.14.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon kezdeményezéseit, amelyek a digitális területen a vállalkozók ösztönzésére szolgálnak. A digitális vállalkozással foglalkozó, 2014-ben létrehozott Európai Politikai Fórum közzétette a témával kapcsolatos vizsgálatai eredményét. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a kkv-k fontos szerepet játszhatnak az új innovációs modellek előmozdításában. A kkv-k számára fenntartott virtuális innovációs központok létrehozását és fejlesztését célzó finanszírozási megoldások kialakítása és végrehajtása támogatási megoldást jelent azon induló innovatív európai vállalkozások számára, amelyek közpénzeket vesznek igénybe a szolgáltatások és applikációk fejlesztéséhez, ami nem elhanyagolható lehetőséget jelent.

3.15.

Az EGSZB úgy véli, hogy az 5G hálózati generáció bevezetése keretében az Európai Uniónak prioritásként kell kezelnie általában véve a polgárok és különösen a munkavállalók digitális készségeinek fejlesztését. Az EU digitális készségeket támogató tevékenysége és az informatikai készségekre vonatkozó európai referenciarendszer továbbra is időszerű.

3.16.

Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció (Grand Coalition for Digital Jobs), amely szociális partnereket, oktatási szakembereket és egyéb köz- és magánszereplőket tömörít, olyan eszközt jelent, amely lehetővé teszi, hogy az ikt-ágazat több fiatalt vonzzon.

Az, hogy a hátrányos helyzetű csoportok a gyenge vásárlóerejüknek betudhatóan nehezen férnek hozzá az 5G hálózat szolgáltatásaihoz, a jövőben stratégiai kihívást jelent majd az EU számára. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal élő személyekre, akik számára könnyen elérhetővé kell tenni a gyártók által később kifejlesztett új felszereléseket és technológiákat.

3.17.

Az EGSZB úgy véli, hogy a strukturális alapokból támogatott beruházási tervekben minden tagállam számára igazságos feltételeket kell meghatározni. A projektek jóváhagyására vonatkozóan a dokumentációkban rögzített kritériumoknak biztosítaniuk kell a tagállamok és az összes tagállam gazdasági szereplőinek kiegyensúlyozott és megkülönböztetésmentes hozzáférését. A tagállamok közötti digitális különbségek kiélezésének elkerülése érdekében, ami hátrányos lenne az EU digitális egységes piacának létrehozására irányuló cél szempontjából, az EGSZB a Juncker-terv végrehajtására vonatkozó részletes szabályok elemzését javasolja. Le kell vonni a tanulságot a megállapított hiányosságokból, mivel az 5G hálózatok finanszírozására vonatkozó politikai döntés a kohézió megerősítésének egyik legfontosabb tényezője az EU-ban.

3.18.

Az új hálózatok műszaki teljesítményeivel, valamint a közpénzek elosztására vonatkozó politikákkal és döntésekkel kapcsolatos kockázatokon, illetve az új technológiákba történő beruházások vagy a meglévő rendszerek (a 4G hálózat valószínűleg 2030-ra válik telítetté) javítását célzó beruházások tétjéből fakadó kereskedelmi kockázatokon felül a beruházók más tényezőket is alaposan megvizsgálnak, mielőtt a befektetésről döntenének.

3.19.

Az 5G hálózatok kiépítése terén megvalósított előrelépések állandó nyomon követése lehetővé teszi az előzetes és az utólagos értékelések közötti időszakban óhatatlanul bekövetkező hibák kijavítását, hogy elérhető legyen a közleményben meghirdetett két cél, amelyek közül az egyik a szabványokhoz szükséges szabadalmakra (BEN) (amelyek 20 %-a európai szervezetek tulajdonában van), a másik pedig arra vonatkozik, hogy az 5G hálózati infrastruktúrát szolgáltató európai cégeknek legalább 35 %-os piaci részesedést kell elérniük.