EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.8.21.
COM(2015) 406 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Éves jelentés az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi politikáiról, valamint azok 2014. évi végrehajtásáról
Tartalom
Bevezetés
Fontosabb adatok
Globális háttér
A humanitárius válságok hulláma erősödik
A nemzetközi humanitárius jog megsértése
Humanitárius segítségnyújtási műveletek
Katasztrófákra való felkészültség és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség
„A béke gyermekei” uniós kezdeményezés
Kapcsolódási pontok más uniós eszközökkel
Polgári védelmi műveletek
Pénzügyi és humánerőforrások
Partnerségi keretmegállapodás
Humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi szakpolitika
Végkövetkeztetések
További információk és források
Bevezetés
Ez az éves jelentés az Európai Bizottság által a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem terén 2014 folyamán végzett legfontosabb tevékenységeket és elért szakpolitikai eredményeket vázolja fel, amelyeket a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) hajtott végre.
2014. november 1-jén Hrisztosz Sztilianidesz váltotta Krisztalina Georgievát a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztosi poszton azzal a megbízatással, hogy segítséget nyújtson az egész világon a humanitárius válságok enyhítésében, és Európa-szerte erősítse az együttműködést a polgári védelemért felelős hatóságok között az Európán belül vagy kívül előforduló, természeti vagy ember által okozott katasztrófákra való reagálás során. Az ECHO az élet megmentésére és megóvására, az emberi szenvedés megelőzésére és enyhítésére, valamint a válságok által sújtott lakosság integritásának és emberi méltóságának védelmére irányuló feladatköreit humanitárius segítségnyújtáson és polgári védelmi műveleteken keresztül valósítja meg.
A Bizottság az ECHO-n keresztül az egész világon segítséget nyújt a szükséget szenvedők számára. Ez a segítségnyújtás az európai szolidaritás alapvető megnyilvánulása, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ, a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem uniós jogalapja) 196. és 214. cikkén alapul.
Az uniós humanitárius segítségnyújtás életmentő az új, az ismétlődően előforduló vagy az elhúzódó válságok által érintett közösségek és áldozatok számára, és segít nekik abban, hogy jobban felkészüljenek a jövőbeni vészhelyzetekre. A kiegészítő polgári védelmi műveletek – a szakértői csapatok, a mentőfelszerelés és a katasztrófák alakulásának valós idejű nyomon követése révén – azonnali támogatást nyújtanak az Európai Unión belül és kívül egyaránt. Ha katasztrófa történik, a nemzetközi közösség gyors és hatékony beavatkozása életeket menthet. Az Unió és a tagállamok állták a 2014-es év legfontosabb igényei által támasztott kihívásokat, és továbbra is ők biztosították az összes bejelentett nemzetközi humanitárius segély jelentős részét.
Fontosabb adatok
2014-ben az EU jelentős mértékű igényalapú sürgősségi támogatást biztosított a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem eszközeinek keretében, amely kötelezettségvállalás teljes összege 1,273 milliárd EUR-t tett ki:
tagállamaival együtt az EU volt a legnagyobb nemzetközi segélyezési donor, és globális szinten vezető szerepet töltött be valamennyi súlyos válság kezelésében, különös tekintettel a szíriai, iraki, dél-szudáni, közép-afrikai köztársasági és ukrajnai válságra, illetve az ebolaválságra adott válaszára,
a természeti vagy az ember által okozott katasztrófák vagy elhúzódó válságok mintegy 121 millió áldozata részesült segítségben,
több mint 80 országba juttattak humanitárius segélyt a legveszélyeztetettebb személyeknek,
a nap 24 órájában, a hét minden napján működő Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) a Bizottság válságreagálási rendszerének központja az Unión belül és azon kívül is, ahol ez lehetséges. Az ERCC a szolidaritási klauzula értelmében segítségkérés esetén első kapcsolati pontként is működik,
a szíriai konfliktus már negyedik éve megoldatlan, és továbbra is a legkomolyabb humanitárius és biztonsági válságnak számít a világon. Az erre az összetett válságra adott humanitárius válasz még mindig komoly terhet jelent a segélyezési költségvetések számára. Ahhoz, hogy elérje a leginkább érintetteket, az EU több mint 3 milliárd EUR értékű támogatást bocsátott rendelkezésre, így Európa a legnagyobb segélyezési donorrá vált,
kivételesen nagy erőfeszítéseket tettek uniós szinten az ebolajárvány nyugat-afrikai kitörésének kezelésére. A Bizottság volt az egyik első nemzetközi donor, amely reagált a márciusban kialakuló válságra, és számos eszközön keresztül több mint 414 millió EUR összegű közvetlen támogatást nyújtott az országoknak és orvosi kutatásokra, amivel így a teljes uniós hozzájárulás 2014-ben elérte az 1,2 milliárd EUR-t. Az európai válaszadás nyomatékosabbá tétele érdekében az Európai Tanács októberben Sztilianidesz biztost nevezte ki az Európai Unió ebola elleni műveletei koordinátorának,
az ECHO és a Bizottság Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főigazgatósága (DEVCO) által április 28-án közösen rendezett első, az ellenálló képesség erősítésével foglalkozó uniós fórum több mint 160, számos szervezet képviseletében megjelent és különféle háttérrel rendelkező résztvevőt vonzott.
A Bizottság erős nemzetközi elköteleződést demonstrált az ellenálló képesség kialakítása mellett, megerősítette a
tematikus szakpolitikai megközelítések
érvényességét, és iránymutatást nyújtott az ellenálló képesség további erősítéséhez,
az EU „A béke gyermekei” kezdeményezését 2014-ben 6,7 millió EUR-t meghaladó összeggel finanszírozta, így 155 000 gyermek részesülhetett belőle,
az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatáról szóló, április 3-án elfogadott rendelet a humanitárius intézkedéseket fogja támogatni, és 2020-ig 18 000 ember számára teremt önkéntes lehetőségeket a műveletekben az egész világon,
az EU
új polgári védelmi mechanizmusát
(UCPM) végrehajtó, 2013 végén elfogadott jogszabály
új elemeket vezetett be, például az önkéntes eszköztárat, a pufferkapacitásokat, a tanácsadó kiküldetéseket és a szakértői értékelést. Az uniós polgári védelmi mechanizmusban jelenleg részt vevőkön kívül a tagjelölt és az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok is számos tevékenységhez hozzáférhetnek majd,
az uniós polgári védelmi mechanizmust 30 alkalommal aktiválták 2014-ben főleg természeti katasztrófák után, ám kilenc esetben ember által okozott katasztrófánál is alkalmazták azt (polgári zavargás, konfliktusok, olajszennyezés és balesetek).
Globális háttér
A globális tendencia nyilvánvaló: a humanitárius kihívások száma egyre nő, és ezek egyre összetettebbekké válnak. Bizonyos népességek növekvő sebezhetősége pusztító humanitárius katasztrófákat idéz elő. Az endemikus belső konfliktusok, melyek az aszimmetrikus terrorizmustól a hagyományos háborúig terjednek és legtöbbször nagyon áthatja őket az ideológia, egyre erősödnek.
A humanitárius válságok hulláma erősödik
Az előző évekhez hasonlóan 2014-ben is erősödött a humanitárius válságok hulláma, és példátlanul magas volt (4) a „3. szintű” vészhelyzetek (Szíria, Dél-Szudán, Közép-afrikai Köztársaság és Irak) száma, mely az ENSZ válságosztályozó rendszerének legmagasabb szintje. A világon mindenhol folytatódnak a fegyveres konfliktusok és a civilek elleni támadások, emellett pedig a természeti katasztrófák is egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással csapnak le. A konfliktusoktól és a lakhelyük elhagyásától, illetve a legalapvetőbb szükségletek – úgymint élelmiszer, víz, orvosi ellátás és menedék – hiányától szenvedők száma folyamatosan növekszik. Bár a katasztrófák gyakran a világ legszegényebb területeit sújtják, az EU-ra és közvetlen szomszédságára is jutott a konfliktusokból és vészhelyzetekből. Az elhúzódó válságok szintén aggasztó jövőképet mutatnak az egész világon. A szükségletek egyre gyakrabban múlják felül az erőforrásokat, és a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem célba juttatása is egyre összetettebb feladattá válik. Az EU és a tagállamok által 2014-en végzett kiterjedt munka jelentős hatást gyakorolt az emberek életére.
Ebben az évben 290 természeti katasztrófa közel 16 000 emberrel végzett és 100 milliónál is több ember életére volt hatással a világon. A hidrológiai események – például az áradások és a földcsuszamlások – a felelősek a halálesetek feléért. Közel 100 millió ember 34 %-át árvizek és 39 %-át aszályok sújtották.
Az éghajlatváltozás az egyik fő okozója az egyre gyakoribb éghajlattal kapcsolatos eseményeknek a népességnövekedés és a gazdaság fejlődésének mikéntje mellett. A települések létesítése földrengésveszélyes területeken, árterületeken és más, nagy kockázatot jelentő területeken növelte annak a valószínűségét, hogy a szokásos kockázat olyan súlyos katasztrófává alakuljon, amely rengeteg embert érintene.
A nemzetközi humanitárius jog megsértése
Az ember által okozott humanitárius katasztrófák legfőbb okozói továbbra is a fegyveres konfliktusok, melyek során a civil lakosság egyre gyakrabban válik erőszak és szenvedés áldozatává. A tettesek gyakran nem tartják tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és annak alapelveit.
A humanitárius szervezetek az elmúlt évekhez hasonlóan egyre nagyobb problémákkal szembesültek a rászoruló emberek elérésekor. Az elérés ilyen korlátozása elsősorban ott merült fel, ahol konfliktus dúl és/vagy ahol hiányzik a jogállamiság.
Különösen Szíriában, Afganisztánban, Jemenben és Ukrajnában romlott az általános helyzet és a humanitárius dolgozók munkakörnyezete. Más országokban, különösen Szomáliában, Nigériában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Dél-Szudánban a biztonsági helyzet továbbra sem stabil. Számos konfliktusövezetben (pl. Szomáliában és Szíriában) a humanitárius szervezetek munkatársai különösen kegyetlen hadviselési módszerek tanúi voltak. Ezek közé tartozott a civilek célbavétele és a szexuális erőszak háborús fegyverként való alkalmazása.
Az elmúlt években a humanitárius rendszer egyik legnagyobb kihívása a szükséget szenvedők számának növekedése és az ellátásukhoz szükséges erőforrások hiánya közötti szakadék elleni küzdelem volt. Az ENSZ 2014-ben minden eddiginél magasabb, 18 milliárd USD összegű konszolidált finanszírozási kérelmet terjesztett elő a humanitárius szükségletek kezelésére, részben a válaszintézkedések növekvő költségeinek, részben a konfliktusok egyre elhúzódóbb hatásainak és részben a világ egyes részein a környezeti sebezhetőség súlyosbodásának köszönhetően.
A nagyobb kihívások azt követelik meg a donoroktól, hogy korlátozott erőforrásaik felhasználásának további javításával tegyék hatékonyabbá a katasztrófareagálást. A Bizottság számára ez az alábbiakat jelenti:
a partnerekkel való együttműködés során meg kell határozna a hatékonyság növelésének lehetőségeit;
továbbra is központi koordinációs szerepet kell játszania világszerte a humanitárius szereplők között; továbbá
innovatív finanszírozási lehetőségeket kell keresnie.
Humanitárius segítségnyújtási műveletek
Az ECHO célja az emberi élet megmentése és megóvása, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint a természeti katasztrófák és az ember által okozott válságok által sújtott lakosság integritásának és emberi méltóságának védelme (lásd az EUMSZ 214. cikkét, a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendeletet és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzust).
A Bizottság előmozdítja a koordinációt a tagállamokkal és a tagállamok között, hogy biztosítsa az uniós humanitárius segítségnyújtás hatásosságát és egymást kiegészítő jellegét. A legfontosabb prioritás annak biztosítása, hogy a rászoruló embereknek nyújtott uniós segítség a lehető legnagyobb hatást fejtse ki, és azt mindig a nemzetközi humanitárius jog szerint juttassák célba. Az EU minden körülmények között tiszteletben tartja a pártatlanság, a semlegesség, az emberiesség és a függetlenség humanitárius elveit és a legrászorultabbaknak való segítségnyújtás során állampolgárságra, vallásra, nemre, etnikai származásra és politikai hovatartozásra tekintet nélkül jár el.
Mint mindig, az EU 2014-ben is igényalapú, a sajátos körülményekhez igazodó választ adott a válságokra. A segítségnyújtásra számos forma és ágazat – például az egészségügy (ideértve a pszichológiai támogatást és a klinikák finanszírozását is), a védelem (többek között a szexuális erőszakot kezelő tevékenységek), az élelmiszer és az élelmiszertől eltérő cikkek biztosítása, a menedék, a víz/higiénia, az újjáépítés és a helyreállítás – bevonásával került sor.
Az EU számos ember által okozott válságra válaszul támogatott humanitárius műveleteket, melyek közül több egyre inkább elhúzódik és összetettebbé válik:
A szíriai konfliktus már negyedik éve megoldatlan, és továbbra is a legkomolyabb humanitárius és biztonsági válságnak számít a világon. Több tízezer ember vesztette életét a harcok miatt. A lakosság felét otthona elhagyására kényszerítették, és 3,8 milliónál is többen keresnek menedéket a környező országokban. A polgári védelmi mechanizmuson keresztül nyújtott természetbeni támogatás mellett az EU több mint 3 milliárd EUR-t ajánlott fel támogatásként a rászorultaknak. Szíriában közel 12,2 millió humanitárius segítségre szorulónak, szíriai menekültek millióinak és a régióban található befogadó közösségeiknek is nyújtottak támogatást. Az uniós támogatás segített az egészségügyi gyorssegélyek, a védelem, az élelmiszer/táplálkozási támogatás, a víz, a közegészségügy és a higiénia, a menedék és a logisztikai szolgáltatások finanszírozásában.
http://ec.europa.eu/echo/files/aid/countries/factsheets/syria_en.pdf#view=fit
Az iraki lakosság az ország egyre romló biztonsági helyzetének következményeitől szenved. Az erőszak 2014-ben tapasztalt eszkalációja drasztikus hatással volt a humanitárius helyzetre, több mint két millió ember hagyta el otthonát az elmúlt év során. A régió egyes részeiben a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek a frontvonalak között rekedtek, és a segély nem jut el hozzájuk. Ráadásul Irak a szomszédos Szíriában zajló összecsapások elől menekülők közül majdnem negyed millió embert fogadott be. Az EU fokozta műveleteinek volumenét, és 163 millió EUR-ra növelve humanitárius segítségnyújtási költségvetését, hogy fedezze a legkiszolgáltatottabbak szükségleteit. 2014-ben segített életmentő egészségügy, élelmiszer, alapvető menedék, víz/higiénia és védelem biztosításában, és humanitárius természetbeni támogatást juttatott célba, úgymint élelmiszert és más sürgős ellátást a polgári védelmi mechanizmuson keresztül.
http://ec.europa.eu/echo/files/aid/countries/factsheets/iraq_en.pdf#view=fit
A zavargásoktól, bizonytalanságtól és politikai instabilitástól szenvedő Közép-afrikai Köztársaság szintén humanitárius gócpont. A közösségek közötti erőszak, a gyakori természeti katasztrófák és az állami intézmények általános gyengeségének gyilkos kombinációja miatt az ország 4,6 milliós lakosságának több mint a fele humanitárius segítségre szorul. Az EU fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy felhívja a világ figyelmét a Közép-afrikai Köztársaságban zajló válságra és annak a szomszédos országokra gyakorolt hatásaira. Az ország legnagyobb életmentő segítséget nyújtó donoraként az EU több mint 128 millió EUR összegű támogatást nyújtott humanitárius fellépésekre 2014-ben, amelyből a Bizottság 2013 decemberétől kezdődően 55 millió EUR-t biztosított, ideértve a szomszédos országokban lévő közép-afrikai köztársasági menekülteknek nyújtott 14 millió EUR-t is. Ezenfelül a Bizottság több légi járatot indított az országba a segítséget nyújtó munkatársak és a humanitárius segély szállítása érdekében.
http://ec.europa.eu/echo/files/aid/countries/factsheets/car_en.pdf#view=fit
Dél-Szudán, a világ legfiatalabb és egyik legszegényebb országa a belső feszültség és a harcok felerősödésének tanúja. Legalább 10 000 ember vesztette életét, mióta a politikai konfliktus az országban 2013 végén erőszakba fordult. Közel kétmillió férfi, nő és gyermek hagyta el lakóhelyét, és körülbelül 470 000 ember keres menedéket a szomszédos országokban. A konfliktus tovább súlyosbítja a humanitárius szükségleteket. 2014 végéig 3,8 millió ember részesült humanitárius segélyben Dél-Szudánban, köztük több mint 245 000 menekült. A Bizottság a válságra válaszul 2014-ben 110 millió EUR-t meghaladó humanitárius segítséget nyújtott. A teljes uniós segítségnyújtás (a tagállamokét is beleértve) meghaladta a 267 millió EUR-t. Az uniós humanitárius szakértők állandó jelleggel a régióban tartózkodnak, szorosan együttműködnek a segélyszervezetekkel, és nyomon követik az uniós források humanitárius szükségleteknek megfelelő, hatékony felhasználását.
http://ec.europa.eu/echo/files/aid/countries/factsheets/south-sudan_en.pdf#view=fit
A „3. szintű” vészhelyzetek mellett a konfliktusok, az erőszak és a természeti katasztrófák – köztük az aszályok és az áradások – által okozott hosszú távú válságok miatt az egész világon milliók szorulnak rá a humanitárius segítségre. Az EU 2014-ben számos új vagy elhúzódó vészhelyzetre reagálva támogatott műveleteket:
2014 végéig a kelet-ukrajnai konfliktus miatt több mint 600 000 ember kényszerült elhagyni a lakhelyét, és a humanitárius szükségletek egyre nőnek. A Bizottság kétszer annyi erőfeszítést tesz, hogy aktívan reagáljon a válságra. Egy 2014. augusztus elején elfogadott sürgősségi határozatában kétszer is megnövelte a támogatást a kezdeti 2,5 millió EUR-ról összesen 11,05 millió EUR-ra. Ezenfelül többször is mozgósították a polgári védelmi mechanizmust, hogy megkönnyítsék a tagállamok természetbeni segélyeinek célba juttatását.
http://ec.europa.eu/echo/files/aid/countries/factsheets/ukraine_en.pdf#view=fit
A Fülöp-szigetekre 2013 novemberében lesújtó Haiyan tájfun az egyik legborzasztóbb természeti katasztrófa volt az elmúlt években. A tájfun következményei a mai napig hatással vannak a lakosságra. Hónapokkal azután, hogy a vihar lecsapott az országra, megölt 6200 embert és négy milliót lakóhelye elhagyására kényszerített, a lakosság még mindig azzal küzd, hogy újjáépítse otthonát és lakókörnyezetét. Az EU több mint 1,2 millió emberen segített 180 millió EUR-t meghaladó összegű humanitárius segéllyel, amellyel hozzájárult a menedék, az élelmiszer, a tiszta víz és a higiénia biztosításához. Ezenkívül támogatta a helyi lakosságot újjáépítési erőfeszítéseiben, és abban, hogy a jövőbeni természeti katasztrófákra jobban fel legyen készülve. Az ERCC vezető szerepet játszott a koordinációban, az információcserében, a szükségletek felmérésében, a szakértelem bevetésében és az uniós humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem célba juttatásában.
http://ec.europa.eu/echo/where/asia-and-oceania/philippines_en
Nyugat-Afrikában az eddig feljegyzett legnagyobb ebola járvány közel 8000 ember halálát okozta. A betegség terjedésének megakadályozásán fáradozó érintett országok és humanitárius szervezetek összetett kihívásokkal találkoztak, például magas fertőzési aránnyal az egészségügyi dolgozók körében, orvosi eszközök hiányával, az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával és a biztonságos ivóvízhez és higiéniához való hozzáférés korlátozottságával. A Bizottság volt az egyik első nemzetközi donor, amely reagált a márciusban felbukkanó válságra. A majdnem 140 millió EUR-t elérő támogatással és a gyógyszeriparban további 100 millió EUR tőke áthelyezésével a Bizottság gyorsan szétosztotta a támogatást a potenciális gyógymódot, vakcinákat és diagnosztikai teszteket kutató 13 projekt között a Horizont 2020 keretprogram egyik sürgősségi eljárása és az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés Ebola+ felhívása keretében. A fertőző betegségekre való felkészülés terén folytatott globális kutatási együttműködést, vagyis a GloPID-R-t szintén a Bizottság és a felkészültség kutatását támogató egyéb szponzorok hozták létre. A Bizottság összesen több mint 414 millió EUR közvetlen segélyt és orvosi kutatási célú támogatást nyújtott az országoknak, így a teljes uniós hozzájárulás elérte az 1,2 milliárd EUR-t. A források a humanitárius partnerek életmentő munkáját támogatták, lehetővé tették az orvosi személyzet és a mozgó laboratóriumok kihelyezését, továbbá költségvetési támogatást nyújtottak az érintett országok egészségügyi rendszerének. Az EU kritikus logisztikai támogatást is nyújtott, mellyel biztosította a felszerelés és a szakértők gyors légi és tengeri szállítását a régióba. Az ERCC biztosította a régiónak szánt európai segítségnyújtás koordinálásához szükséges platformot (további információkért lásd a polgári védelmi műveletekről szóló részt). Az ebolaügyi munkacsoport naponta ülésezett, így az uniós tagállamok, szervek és szolgálatok, a nemzetközi szervezetek és más létfontosságú partnerek információt cserélhettek és koordinálhatták az intézkedéseiket. Az ECHO továbbá létrehozott egy uniós egészségügyi evakuálási rendszert a nemzetközi humanitárius dolgozók részére, és előmozdította a polgári védelmi mechanizmusban részt vevő országoktól származó alapvető természetbeni segítség célba juttatását az ebolával sújtott területekre.
http://ec.europa.eu/echo/ebola-in-west-africa_en
Az EU 2014 során továbbra is külön hangsúlyt helyezett a világ „elfeledett válságaira”, és a kiinduló finanszírozás 17 %-át arra fordította, hogy segítséget nyújtson a nemzetközi közösség figyelmét jórészt elkerülő, elhúzódó válságok sújtotta embereknek, például a következő helyeken:
Algéria – szaharai menekültválság,
Banglades – a rohingja menekültválság és a Chittagong és vidéke válság,
India – konfliktusok Dzsammuban és Kasmírban, Közép-Indiában (naxalita felkelés) és Északkelet-Indiában,
Mianmar/Burma – kachin felkelés és rakhine-i válság,
kolumbiai válság – a lakosságot sújtja a Kolumbiában zajló belső fegyveres konfliktus, kolumbiai menekültek Ecuadorban és Venezuelában.
Emellett az EU a következő természeti katasztrófák következményeinek kezeléséhez nyújtott humanitárius támogatást:
árvizek/földcsuszamlások: Banglades, Afganisztán, India, Nepál, Kenya, Salamon-szigetek, Bolívia, Paraguay, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Saint Lucia, Kaukázus, Etiópia, Dél-Afrika, Bosznia-Ηercegovina, Szerbia, Kazahsztán és Tádzsikisztán,
járványok és fertőzések: Nyugat-Afrika, Kamerun, Nigéria, Dél-Szudán, Csád, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Elefántcsontpart, Niger, Uganda, Afganisztán, Bolívia, Haiti, Salvador, Honduras, Guatemala és Nicaragua,
erdőtüzek: Chile,
aszály: Haiti, Pakisztán, Srí Lanka, Dzsibuti, Etiópia, Kenya és Dél-Afrika,
kemény tél: Örményország,
ciklonok/hurrikánok/trópusi viharok/vulkánkitörés: Fülöp-szigetek, Indonézia, Banglades, Dél-Afrika, Karib-szigetek és Ecuador, továbbá
földrengések: Karib-szigetek, Banglades, Haiti, Nicaragua, Guatemala és Kaukázus.
A katasztrófák kezelése tekintetében a Bizottság kettős stratégiát fogadott el:
gyors reagálás – humanitárius segítségnyújtással és a polgári védelmi támogatás előmozdításával és összehangolásával, továbbá
katasztrófákra való felkészülés – a katasztrófáknak leginkább kitett földrajzi területek és lakosságcsoportok meghatározása, amelyekre egyedi katasztrófa-felkészültségi programokat dolgoznak ki. Az EU 2014-ben is támogatást nyújtott a DIPECHO programoknak Afrikában és az Indiai-óceánon, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban, Délkelet-Ázsiában és Közép- és Dél-Amerikában.
Katasztrófákra való felkészültség és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség
Az ellenálló képesség kialakítását beleépítik az uniós programozásba, hogy maximalizálják a leginkább szükséges, a legkiszolgáltatottabb csoportoknak nyújtott uniós támogatás hozzáadott értékét. Ez rendkívül fontos, amennyiben a humanitárius válaszadás célja a hosszú távú helyreállítási és fejlesztési igények megfelelő kezelése már a kezdetektől. A Bizottság stratégiája összehangolja az ellenálló képesség kialakítását, illetve a katasztrófakockázat csökkentését (DRR - disaster-risk reduction) célzó és a DIPECHO programokat, hogy növelje az általános hatékonyságot és végrehajtsa az ellenálló képesség kialakítását célzó cselekvési tervet. A DIPECHO fellépése a humanitárius intézkedéseken belüli ellenálló képesség kialakítására és a nemzeti és helyi kapacitások kiépítésére szolgál.
Az ismétlődően előforduló katasztrófák pusztító hatásának enyhítése és a fenntartható fejlődési kilátások javítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a humanitárius és fejlesztési szereplők szorosan együttműködjenek egymással. Az EU kialakított egy katasztrófakockázat-kezelési keretet, amely a természeti és az ember által okozott kockázatok holisztikus megközelítését szorgalmazza valamennyi ágazatban. Ez magában foglalja a kockázatbecslést és a tervezést, a tökéletesített adat- és ismeretgyűjtést, a bevált gyakorlatok megosztását (pl. az INFORM-on és szakértői értékelésen keresztül), a katasztrófamegelőzés minimumszabályainak fejlesztését és a katasztrófáknak való ellenálló képesség kialakítását a katasztrófakockázat-kezelés bevezetésével más szakpolitikai területekre, ideértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a kohéziót, a fejlesztést, a környezetvédelmi hatástanulmányt, a belső biztonsági stratégiát és kutatást, az egészségügyet, a nukleáris biztonságot és a biztosítási kezdeményezéseket.
Az EU – például a fenntartható fejlődési célkitűzések megfogalmazásával – előmozdítja az ellenálló képesség kialakítását és a katasztrófakockázat-kezelést a nemzetközi fórumokon. Az ECHO 2014-ben a Bizottság más részlegeivel együtt sokat dolgozott azon, hogy kialakítsa az uniós álláspontot a katasztrófakockázatok csökkentéséről szóló, 2015. évi hiogói cselekvési keretről (a továbbiakban: 2015 utáni hiogói cselekvési keret), valamint hogy vezető szerepet játsszon a cselekvési terv alakításában a sendai csúcstalálkozóra (2015. március) való felkészülés során.
Az értékelések azt mutatták, hogy az ECHO által finanszírozott katasztrófakockázat-csökkentési intézkedések lehetővé tették, hogy a helyi közösségek és intézmények jobban felkészüljenek a természeti katasztrófákra, enyhítsék azok hatását és reagáljanak rájuk, ezáltal növelve ellenálló képességüket és csökkentve sebezhetőségüket. Az ECHO szorosan együttműködik a tagállamok polgári védelmi hatóságaival a katasztrófák megelőzése és az azokra való felkészülés és reagálás javítása érdekében. Az Unióban és szerte a világon előforduló katasztrófák gyakorisága és összetettsége okán az ECHO célul tűzte ki az uniós polgári védelmi műveletek koordinációjának és tervezésének javítását, maximálisan kihasználva a rendelkezésre álló szakértelmet és erőforrásokat, illetve biztosítva, hogy az uniós polgári védelem és humanitárius segítségnyújtás teljes körűen kiegészítik egymást. Ugyanakkor hatékony megelőzési és a felkészültségi politikákat is kialakít a tagállamokkal úgy, hogy közben egyensúlyt próbál kialakítani a nemzeti felelősségi körök és az európai szolidaritás között.
A nemzetközi humanitárius rendszer részeként az EU emellett kulcsfontosságú szerepet játszott más országok és régiók arra bátorításában, hogy növeljék hozzájárulásukat a humanitárius felkészültséghez és reagáláshoz. Ez magában foglalta a feltörekvő gazdaságokkal való együttműködést annak érdekében, hogy hatékonyabban legyenek mozgósíthatók az erőforrások a humanitárius fellépések és a katasztrófareagálás terén.
„A béke gyermekei” uniós kezdeményezés
A gyermekek a humanitárius válságok legkiszolgáltatottabb áldozatai között vannak, mégis vészhelyzetben a gyermekek védelme és oktatása olyan humanitárius intézkedések közé tartozik, amelyekre a legkevesebb forrás jut. Az oktatás hosszú távú megközelítést igényel, amelyet nem lehet teljes mértékben humanitárius segélyből fedezni, ezért a Bizottság szolgálatai (nevezetesen az ECHO és a DEVCO) 2014-ben is folytatta a szoros szakpolitikai együttműködést a vészhelyzetben nyújtott oktatás terén. A koordinációt uniós szinten határozták meg, és aktívan támogatják a komplementaritást és szinergiát „A béke gyermekei” uniós kezdeményezés és a más – különösen fejlesztési és válságkezelési (köztük a globális partnerség az oktatásért) – uniós finanszírozási eszközök között. 2014-ben „A béke gyermekei” uniós kezdeményezéssel 6,7 millió EUR összegű támogatást juttattak el 155 000 gyermekhez.
Kapcsolódási pontok más uniós eszközökkel
Az ellenálló képesség kialakításának menetrendje új megközelítéseket szorgalmazott a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztés hatékonyabb összekapcsolásához. A humanitárius segítségnyújtást és más uniós eszközöket kezelő alanyok azzal, hogy közösen dolgoztak a kockázatok és sebezhető pontok elemzésén és a stratégiai prioritások kialakításán, számos kontextusban képesek voltak azonosítani a szinergia és koherencia konkrét területeit, mint például a következő területeken:
Etiópia – az ECHO és az EU delegációja elindította az ellenálló képesség humanitárius és fejlesztési megközelítését kombináló RESET programot,
Közép-afrikai Köztársaság – az újonnan alapított uniós vagyonkezelői alap (EUTF) a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti kapcsolatra (LRRD) és az ellenálló képesség kialakítására összpontosít forrásokat az Európai Fejlesztési Alap (EFA), a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz (DCI), az ECHO és a tagállamok hozzájárulásaiból. Az EUTF intézkedése kiegészíti a Stabilitási Eszköz keretében végrehajtott fellépéseket,
a PROACT elnevezésű, a DCI keretében a DEVCO által finanszírozott ellenálló képesség kialakítását célzó cselekvési program a válságmegelőzésre és a válságot követő válaszadási stratégiára összpontosít a biztonsági hálóval kapcsolatos programokhoz való hozzájárulással, szinergiában az ECHO érintett országokban nyújtott segítségével.
Az EU kutatás-fejlesztési eszközei projektek széles skáláján keresztül járultak hozzá a katasztrófakockázat-csökkentési, polgári védelmi és válságkezelési ismeretek gazdagításához; e projektekben különböző területek, például a kutatás, a szakpolitikai döntéshozatal és a helyszíni műveletek érdekelt felei vettek részt (ipar/kkv-k, elsősegélynyújtó szolgálatok, polgári védelmi egységek, döntéshozók, stb.) Különösen a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram, benne a (Kutatási és Innovációs Főigazgatóság által felügyelt) környezetvédelmi program és a (Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság által felügyelt) biztonságos társadalmak program finanszírozott olyan fellépéseket, amelyek támogatták a humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi politikákat, melyek jelenleg a „Horizont 2020” keretprogram keretében folynak, szoros együttműködésben a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságával.
Polgári védelmi műveletek
Vészhelyzetekben az EU egyik fő segítségnyújtási eszköze az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM). A Bizottság (ECHO) bátorítja és előmozdítja az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő 34 állam közötti együttműködést, hogy ezzel Európán kívül és belül egyaránt javítsa a természeti, technológiai vagy ember által okozott katasztrófák megelőzését, a rájuk való felkészültséget és a velük szembeni védelmet.
2014 során 30 alkalommal mozgósították az uniós polgári védelmi mechanizmust (ez a szám tartalmazza a segítségkéréseket, az előzetes riasztásokat és a nyomon követést is). A mozgósítások többsége természeti katasztrófákhoz kapcsolódott, például:
áradások Bosznia-Ηercegovinában, Szerbiában és Horvátországban;
erdőtüzek Svédországban és Görögországban;
szélsőséges időjárási körülmények Szlovéniában; továbbá
trópusi ciklonok, földrengések és cunamik.
Kilenc mozgósítás történt ember által okozott katasztrófa miatt, ideértve a polgári zavargásokat vagy konfliktusokat és a tengeri szennyezési eseményeket és baleseteket is (pl. Norvégiában és Cipruson).
A segítségnyújtás lehet természetbeni, vagy történhet felszerelés és illetékes csapatok, illetve értékelések elvégzése és a koordinálás megkönnyítése céljából kirendelt szakértők küldése formájában is. Ha a segítségnyújtásra Unión kívüli országban kerül sor, a polgári védelmi mechanizmus kormányzati forrásokra támaszkodik, és általában a humanitárius segítségnyújtást biztosító személyzettel párhuzamosan vagy nekik jelentve dolgozik. A polgári védelmi mechanizmus operatív központja a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC), amely napi 24 órában, a hét minden napján elérhető, és amelyen keresztül bármely olyan ország – legyen az EU-n belül vagy kívül –, amelyet katasztrófa sújtott vagy nem képes megbirkózni annak nagyságrendjével, segítséget kérhet.
2014-ben az ERCC koordinációs felhatalmazását az Európai Tanács hagyta jóvá. A helyszíni műveleteket támogatva a Bizottság referencia-térképeket, a károk kiterjedését mutató térképeket és a besorolást segítő térképeket bocsájtott az uniós tagállamok és a társult felhasználók rendelkezésére; e térképek a Kopernikusz szolgáltatást felhasználva készültek (GMES kezdeti működés – vészhelyzet-kezelési szolgáltatások), melynek aktiválásához az ERCC szolgál egységes belépési pontként. A szolgáltatást 50 alkalommal aktiválták (ezek közül 26 esetben áradások, 3 alkalommal erdőtűz és 4 alkalommal menekültekkel és belső menekültekkel kapcsolatos válság miatt), amely műholdfelvétel-alapú térképeket szolgáltatott a különböző típusú katasztrófákról vagy válságokról. Az ERCC emellett elemzési és szakmai támogatást kapott a Bizottság belső tudományos szolgálatától, a Közös Kutatóközponttól (pl. a globális katasztrófajelző és koordinációs rendszeren keresztül).
A polgári védelmi mechanizmusról szóló új jogszabály nagyobb hangsúlyt fektet a kockázatkezelésre, a katasztrófamegelőzésre és a felkészültségre. Felkészültségi/környezetvédelmi missziókat küldtek az UNOCHA-val/UNEP-pel közösen Mozambikba, a Salamon-szigetekre és Bangladesbe. Több polgári védelmi mechanizmusban részt vevő ország is felajánlotta segítségét Dél-Szudánnak, Ukrajnának és Iraknak, hogy támogassák a nemzeti kormányoknak és/vagy nemzetközi szervezeteknek az egyre romló humanitárius helyzetek kezelésére tett erőfeszítéseit. Valamennyi esetben biztosították, hogy a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelmi támogatás kiegészítse egymást.
A polgári védelmi mechanizmusban részt vevő országok, az ECHO és partnereik komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy válaszoljanak a nyugat-afrikai ebolajárvány kitörésére. Az ERCC a kezdetektől fogva központi szerepet játszott az uniós reagálás koordinálásában úgy, hogy rendszeres koordinációs találkozókat tartott 2014 nyara elején – jóval azelőtt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek” nyilvánította volna a járvány kitörését. Ebolaügyi munkacsoportot hoztak létre az EU-ban, amely valamennyi kapcsolódó bizottsági részleget (központi és regionális), az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), továbbá az érintett országokban tevékenykedő uniós delegációkat, az ENSZ számos szervezetét és a Bizottság humanitárius partnereit fogta össze az érintettek közötti folyamatos információcsere biztosítása érdekében. Az európai válasz nyomatékosabbá tétele érdekében az Európai Tanács októberben Sztilianidesz biztost nevezte ki az Európai Unió ebola elleni műveletei koordinátorának.
A reagálás koordinálásán kívül az ERCC műveleti központként is működött; összepárosította a kérelmeket a felkínált segítséggel, és kiemelkedő szerepet játszott a logisztika és a közlekedés megkönnyítésében. Miután a polgári védelmi mechanizmust augusztusban mozgósították a WHO kérésére, 14 polgári védelmi mechanizmusban részt vevő ország nyújtott természetbeni segítséget és szakértelmet a polgári védelmi mechanizmuson keresztül, és kilenc kétoldalú támogatást biztosított. Az EU szállítási műveleteket koordinált és társfinanszírozott, mint például az egész Európából érkező 10 000 tonna segélyt szállító holland hadihajó két menettérti útja. Az ERCC 100-nál is több, az érintett országokba közlekedő teherszállító légi járatot támogatott. Az év végéig a polgári védelmi mechanizmusban részt vevő országok több mint 8 millió EUR értékben nyújtottak be szállítási társfinanszírozási kérelmeket. Ezenkívül a polgári védelmi mechanizmus négy szakértőt bocsátott rendelkezésre az ENSZ Katasztrófafelmérő és Koordináló Csoportjának (UNDAC) libériai, ghánai és mali misszióinak támogatására. Végül, de nem utolsósorban a Bizottság létrehozott egy uniós egészségügyi evakuálási rendszert a nemzetközi humanitárius dolgozóknak, amelyet az ERCC irányított. Ezt számos alkalommal sikerrel mozgósították, és ez biztosította a nemzetközi humanitárius dolgozók egészségügyi evakuálását jól felszerelt európai kórházakba.
Májusban Szerbiát és Bosznia-Ηercegovinát az évszázad legsúlyosabb áradásai sújtották. Az ERCC azonnal reagált a segítségkérésükre, és mozgósította a polgári védelmi mechanizmust, továbbá 23 tagállam nyújtott segítséget mentőcsónakok, helikopterek, magas kapacitású szivattyúk és víztisztító berendezések formájában, amivel ez lett az Európában valaha véghezvitt legnagyobb polgári védelmi művelet a maga nemében. Több mint 1700 embert közvetlenül az uniós csapatok mentettek meg. Az azonnali polgári védelmi reakciót 3 millió EUR összegű humanitárius segítség egészítette ki, amely mindkét országban legrászorultabbaknak nyújtott segítséget. A humanitárius segítségnyújtás a katasztrófa fél millió áldozatához jutott el.
Az ARETE 2014 a szolgálatközi koordináció és a felkészültség javításának sikeres uniós katasztrófakészültségi gyakorlata volt, melyet az ECHO és a HOME rendezett Belgiumban. Az ARETE 2014 túszejtésre is kiterjedő vegyi és terroristatámadás következtében előállt, bonyolult helyzetet szimulált. A gyakorlat helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten is a legelső példa volt arra, hogy nagymértékben reprezentatív módon és fejlett vizualizálással modelleztek egy polgári védelmi és bűnüldözési beavatkozást.
Pénzügyi és humánerőforrások
Az ECHO teljes költségvetése a kötelezettségvállalási előirányzatokat illetően alacsonyabb volt, mint 2012-ben és 2013-ban, köszönhetően a 4. címsorban (Egész Európa) szereplő, és általában az uniós költségvetésre jellemző kifizetési megszorításoknak. Ez korlátozta a humanitárius költségvetés 2014-ben történő emelésének lehetőségeit.
A költségvetés felhasználása ugyanakkor elérte a valaha mért legmagasabb szintet (kifizetési előirányzatokban). Az ECHO decemberben 346 millió EUR összegű kiegészítő tőkeinjekciót kapott kifizetési előirányzatban humanitárius segítségnyújtásra (256 millió EUR-t a költségvetés-módosításból, 30 millió EUR-t az EAR-ból és 60 millió EUR-t átcsoportosítottak más szakpolitikai területekről). Ezt az összeget a nem kormányzati szervezetek és a nemzetközi szervezetek felé esedékes előfinanszírozási kifizetésekre használták fel, továbbá a szíriai és az iraki válság új szerződéseire, valamint a befejezett műveletek egyenlegkifizetésére.
Az év végi tőkeinjekciót megelőzően 2014-et a kifizetési előirányzatok elégtelen szintje jellemezte, amelynek hatása már 2013 második felében is kezdett érződni. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási gyakorlatnak megfelelően és az operatív folytonosság biztosítása érdekében a költségvetés növelésére irányuló kérelmeket terjesztett elő, és óvatossági intézkedéseket tett azon kockázat csökkentése érdekében, hogy még a nyári szünet előtt leálljanak a kifizetések. Ezekre példa az előfinanszírozás arányának csökkentése, valamint a Bizottság 2014. évi egész világra kiterjedő határozatának két részletben történő végrehajtása. Ezek a korlátozások jelentős műveleti és adminisztratív problémákat okoztak az ECHO végrehajtási partnerei számára.
Az évekig húzódó, konfliktusokkal vagy természeti katasztrófákkal kapcsolatos válságok számának növekedése azt jelenti, hogy az ECHO saját forrásainak lehető legkevesebb részét kell csak meghatározott célra elkülöníteni annak érdekében, hogy nagyobb rugalmassággal végezhesse műveleteinek irányítását. Ez az egyik alapvető oka annak, hogy növelni kell a műveletek eredményességét és hatékonyságát, valamint hogy innovatív finanszírozási lehetőségeket kell felkutatni.
2014 során az ECHO további előnyöket kovácsolt a 2012. évi költségvetési rendeletben foglalt új finanszírozási lehetőségekből. A 21. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében jobban kihasználta a külső címzett bevételeket az alábbiak szerint:
Ausztria júliusban 250 000 EUR-val járult hozzá „A béke gyermekei” uniós kezdeményezéshez,
novemberben 107,5 millió GBP (kb. 134 millió EUR) értékben támogatási megállapodást írt alá a brit Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium a Száhil övben végzendő intézkedések támogatására az elkövetkező három évre,
szintén novemberben az ECHO, Elefántcsontpart kormánya és a francia Fejlesztési Ügynökség háromoldalú együttműködés keretében körülbelül 2,5 millió EUR-t utalt át az Elefántcsontparton az ebolára való felkészültség körében végzendő feladatok támogatására, továbbá
1 millió EUR összegű támogatási megállapodást írtak alá decemberben Ausztriával a Burkina Fasóban az ebolára való felkészültség körében végzendő feladatok támogatására.
Az uniós finanszírozást a következő régiók kapták:
AZ ECHO 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
a kötelezettségvállalási előirányzatok, kerekített összegek
|
|
|
|
|
|
Régió/ország
|
|
millió EUR
|
|
%
|
|
|
|
|
|
Afrika
|
|
572
|
|
45 %
|
|
|
|
|
|
Szudán és Dél-Szudán
|
|
143
|
|
|
|
|
|
|
|
Közép-Afrika
|
|
77
|
|
|
|
|
|
|
|
Nagy-tavak régió
|
|
56
|
|
|
|
|
|
|
|
Afrika szarva
|
|
116
|
|
|
|
|
|
|
|
Dél-Afrika, Indiai-óceán
|
|
7
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyugat-Afrika
|
|
174
|
|
|
|
|
|
|
|
Közel-Kelet, mediterrán térség és szomszédos európai országok
|
|
340
|
|
27 %
|
|
|
|
|
|
Közel-Kelet
|
|
315
|
|
|
|
|
|
|
|
Mediterrán térség
|
|
12
|
|
|
|
|
|
|
|
Szomszédos európai országok
|
|
14
|
|
|
|
|
|
|
|
Ázsia, Csendes-óceán
|
|
133
|
|
10 %
|
|
|
|
|
|
Közép-Ázsia
|
|
8
|
|
|
|
|
|
|
|
Délnyugat-Ázsia
|
|
94
|
|
|
|
|
|
|
|
Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán
|
|
31
|
|
|
Közép- és Latin-Amerika, Karib-térség
|
|
48
|
|
4 %
|
|
|
|
|
|
Közép- és Latin-Amerika
|
|
24
|
|
|
|
|
|
|
|
Karib-térség
|
|
24
|
|
|
|
|
|
|
|
Világszintű katasztrófák
|
|
38
|
|
3 %
|
|
|
|
|
|
Polgári védelem
|
|
48
|
|
4 %
|
|
|
|
|
|
Az EU-n belül
|
|
29
|
|
|
|
|
|
|
|
Az EU-n kívül
|
|
19
|
|
|
|
|
|
|
|
Az EU segítségnyújtási Önkéntesszolgálata
|
|
12
|
|
1 %
|
|
|
|
|
|
Kiegészítő műveletek
|
|
82
|
|
6 %
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
|
1 273
|
|
100 %
|
|
|
|
|
|
2014-ben az uniós finanszírozás legnagyobb része – az előző évekhez hasonlóan – Afrikába irányult (45 %). Jelentős segítséget kapott még a Közel-Kelet (Szíria és a szomszédos országok).
A 2014. évi humanitárius és polgári védelmi költségvetés mintegy 98 %-át az operatív tevékenységekre, körülbelül 2 %-át pedig az igazgatási és szakpolitikai kérdésekre fordították. A humánerőforrás 64 %-át teszi ki az operatív állomány, a fennmaradó állomány pedig igazgatási és szakpolitikai támogatást nyújt.
Az ECHO brüsszeli központjában dolgozó 328 fős állománya és kiterjedt regionális hálózata segítségével biztosította az uniós humanitárius segély gyors és hatékony célba juttatását. A Bizottságnak a harmadik országokban bekövetkezett katasztrófákra történő reagálásának javítása érdekében 156 nemzetközi humanitárius szakértőt és 325 helyi alkalmazottat foglalkoztattak az ECHO regionális irodáiban 2014. december 31-én.
Az egész világon megtalálható regionális irodák hálózata lehetővé teszi egy adott ország vagy régió meglévő és előirányzott szükségleteinek naprakész elemzését, ezzel biztosítva a fellépések megfelelő nyomon követését és a donorok regionális szinten történő koordinálását.
Partnerségi keretmegállapodás
Humanitárius segélyezési donorként az EU maga nem hajt végre humanitárius segítségnyújtási programokat. Küldetését úgy hajtja végre, hogy a vele partnerségi keretmegállapodást aláíró partnerszervezetek által végrehajtott fellépéseket finanszírozza.
A 2014. évi partnerségi keretmegállapodásban egy sor egyszerűsítő intézkedést vezettek be a hatékonyság és a forrásfelhasználás javítása érdekében. Ennek következtében:
a partnerek jelöltségi eljárása egyszerűsödött, és a partnerségi keretmegállapodás aláírásához szükséges idő drasztikusan – 7–10 hónapról 2–3 hónapra – csökkent. Az eljárás már magában foglal egy találkozót a jelölttel a végső kiválasztási szakaszban, hogy így biztosítsák a pontosabb, átláthatóbb és hatékonyabb értékelést, továbbá
a partnerszervezetek által a projektjavaslatok benyújtására és a műveleti jelentéstételre alkalmazott „egységes nyomtatvány” tartalma a partnerek sajátosságai és a válság természete szerint változtatható, továbbá
az „egységes nyomtatvány” úgy szerkesztették meg, hogy az ECHO könnyebben kinyerje belőle a jelentéstételi kapacitásainak javításához szükséges információt (pl. nem- és kormarkerek, a kedvezményezettekre lebontott adatok stb.), és biztosítja a támogatott fellépések és az ECHO prioritásai és politikái közötti koherenciát, továbbá
az „egységes nyomtatványon” feltüntetendő információk mennyiségét csökkentették, és a kódolási rendszert – amennyire a lehetőségek engedték – egyszerűsítették.
A partnerszervezetek közé a szakmai szervezetek széles köre tartozik (európai nem kormányzati szervezetek és nemzetközi szervezetek, mint például a Vöröskereszt és az ENSZ különböző ügynökségei) továbbá a tagállamok szakosított ügynökségei. A végrehajtó partnerek e széles skálájának köszönhetően az EU a világ különböző részein felmerülő, egyre növekvő számú igényre képes választ adni, gyakran egyre összetettebb helyzetekben. A Bizottság által kezelt támogatásokat és hozzájárulásokat a benyújtott javaslatok alapján kiválasztott projekteknek nyújtják. Az aláírt humanitárius megállapodásokban a 2014. évi fellépések a következőképpen oszlottak meg:
a fellépések 48 %-át nem kormányzati szervezetek hajtották végre (109 partner),
36 %-át ENSZ-ügynökségek (15 partner),
14 %-át nemzetközi szervezetek (3 partner),
1 %-uk végrehajtására közvetlenül az ECHO Flight programjával kötött szerződés útján került sor (1 partner), továbbá
1 %-uk végrehajtására egy NOHA társegyetemmel kötött szerződés útján került sor (1 partner).
Humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi szakpolitika
Az ECHO tevékenységeit 2014-ben a felmerülő válságok egyre növekvő száma és intenzitása határozta meg. Műveleti szinten az ECHO jelentősen hozzájárult a nemzetközi közösség arra irányuló koordinált erőfeszítéseihez, hogy rekord számú, időben egyszerre történő súlyos válságokra reagáljon.
Szakpolitikai szinten számos fontos kezdeményezésben előrelépés volt tapasztalható. A Bizottság és a tagállamok közös stratégiai álláspontokat dolgoztak ki, és egyre inkább egy sor „bevált gyakorlatra” épülő kezdeményezés mentén hangolták össze támogatásaikat – például innovatív fejlesztések a humanitárius segítség szétosztásában – a felmért igényekhez. Ez összhangban van a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzussal, és különösen a humanitárius segítségnyújtást alátámasztó, megalapozott humanitárius alapelvek és bevált gyakorlatok iránti elkötelezettséggel – úgymint az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség, a nemzetközi humanitárius jog, az emberi jogok és menekültjog, valamint a humanitárius segélyezés helyes gyakorlata.
A humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési támogatás közötti koherencia kiemelt helyen szerepel az uniós intézmények és a tagállamok napirendjén, és e tekintetben számos kezdeményezés született 2014 során.
A Bizottság humanitárius lépéseket tett a válságok és katasztrófák által sújtott áldozatok túlélési esélyeinek növelése érdekében. Ezt a célkitűzést a közvetlenül érintett személyeknek nyújtott segéllyel érték el, javították a sebezhető közösségek körülményeit, továbbá kapacitásokat építettek, és kialakították a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet.
A fentiek és a donorok számára rendelkezésre álló, egyre apadó források tükrében egyre fontosabbá válik, hogy a műveleti fellépéseket és a finanszírozási döntéseket szilárd bizonyítékokra alapozva hozzák meg, és biztosítsák a koherenciát és a komplementaritást. A Bizottság e célból az UNOCHA legfontosabb adományozóit tömörítő csoportja (Donor Support Group) elnökségének betöltése során (2013 júliusától 2014 júniusáig) kezdeményezéseket indított a humanitárius rendszer hatékonyabbá tétele érdekében; e kezdeményezések a 2016-ban rendezendő világszintű humanitárius csúcstalálkozó előkészületében tetőznek. A Bizottság mélyreható beszélgetéseket folytatott a tagállamokkal és a partnerekkel az ECHO 2014. november 25–26-án Brüsszelben rendezett partnerkonferenciáján azzal a céllal, hogy előretekintő szakpolitikai dokumentumokat készítsen a 2015 februárjában Budapesten tartott európai konzultációra.
Globális donorként az ECHO igyekszik új és innovatív módon alakítani és fellendíteni a globális humanitárius válaszadást az olyan területeken, mint az élelmiszer, a higiénia, a menedék, az oktatás, valamint a kommunikáció, és törekszik az innovatív megoldások fejlesztésére a katasztrófák nyomon követése és a rájuk való felkészülés területén. 2014. január 15-én nem kormányzati szervezetek, tagállamok, a magánszektor, az ENSZ, tudományos körök és más bizottsági szolgálatok szakértői találkoztak egy, a humanitárius segítségnyújtásban és a katasztrófakezelésben felmerülő innovációról szóló kerekasztal-beszélgetésen. Ez ugródeszkaként szolgált a Bizottság számára ahhoz, hogy áttekintse, hogyan fejleszthetne jobb tudományos és szakpolitikai felületet a katasztrófakockázat-kezelés számára különösen a kutatási és műveleti eredmények elterjesztésének előmozdításával.
Az ECHO az eredményes polgári/katonai koordinációt elengedhetetlennek tartja a humanitárius alapelvek tiszteletben tartásának elősegítéséhez, és 2014-ben jelentősen erősítette a koordinációt az Európai Unió Katonai Törzsével. Például a Bangui általános biztonságának növelése érdekében indított közös biztonság- és védelempolitikai missziót (EUFOR Közép-afrikai Köztársaság) 2014 februárjában indították, ám az ECHO már a tervezési folyamat kezdetétől rendszeres kapcsolatban állt az Európai Külügyi Szolgálat munkatársaival. Ez összhangban állt az EU konfliktusokra és válságokra vonatkozó átfogó megközelítésével, és biztosította, hogy a katonai szereplők pontosan megértsék a humanitárius problémákat és tiszteletben tartsák a humanitárius segítségnyújtás különleges működését.
Az ECHO és a DEVCO április 28-án közösen szervezte meg az első, az ellenálló képesség erősítésével foglalkozó uniós fórumot, amelyen Krisztalina Georgieva és Andris Piebalgs biztosok, valamint számos szervezettől több mint 160 vendég vett részt. A fórum kiemelte az erős nemzetközi elköteleződés fontosságát az ellenálló képesség kialakítása mellett, továbbá megerősítette az EU tematikus szakpolitikai megközelítésének érvényességét, és hasznos iránymutatást nyújtott az ellenálló képesség optimalizálásához.
Az ECHO a tematikus szakpolitikai dokumentumok sorozatának részeként 2014-ben tette közzé az humanitárius egészségügyi irányelvek új, konszolidált változatát. Az irányelvek felvázolják az ECHO által finanszírozott egészségügyi fellépések célkitűzéseit és alapelveit, a belépési és kilépési követelményeket és a fellépések kulcsfontosságú tényezőit, továbbá a humanitárius egészségügyre vonatkozó koordinációnak és tanácsadásnak szentelt részeket is magukban foglalnak.
Áprilisban az ECHO és a DEVCO bemutatta az érintett tanácsi munkacsoportok részére a fejlesztésről és a lakosság elhúzódó lakhelyelhagyásra kényszerüléséről – ideértve a menekülteket, a belső menekülteket és a hazatelepülőket érintő helyzeteket (például a táborokba és városokba való kényszerítés és lakhelyelhagyásra kényszerítés a befogadó közösségeken belül) – szóló közös vitaindító dokumentumát. A dokumentum számos kérdést vetett fel, amelyek konzultációs folyamatot indítottak el. Ennek célja, hogy feltérképezzék a fejlesztési szereplők bevonásának lehetőségeit már a kezdetektől a lakhelyelhagyásra kényszerüléssel járó válságokba, az alábbiak érdekében:
megelőzzék a lakosság elhúzódó lakhelyelhagyásra kényszerülését, vagy
a meglévő elhúzódó lakhelyelhagyásra kényszerüléses esetekben tartós megoldásokat keressenek.
Jelenleg is folynak az informális konzultációk az érdekelt felekkel (tagállamok, fejlesztési szereplők, nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek stb.).
A megerősített reagálási kapacitást (Enhanced Response Capacity, ERC) azért hozták létre, hogy hatékonyabban és eredményesebben mentsenek életeket, illetve különösen azért, hogy:
növeljék a beruházások hatásait,
előmozdítsanak egy donorokra vonatkozó közös megközelítést, továbbá
hosszabb távú kereteket biztosítsanak.
Az ERC fontos humanitárius eszközök – például az élelmezésbiztonsági fázisok integrált osztályozása, a több klasztert/ágazatot érintő gyors előzetes értékelés, a koordinált igényfelmérések, a gyors reagálású csapatok és az azonnali beavatkozási képesség értékelési kapacitásainak projektje, amely által a klaszterek és az eszközök jobban reagálnak a súlyos vészhelyzetekre – helyszíni tesztelését és kiterjesztését finanszírozza.
Több ERC által finanszírozott projekt közvetlenül vagy közvetve a helyi kapacitásépítést tűzte ki célul, ám e létfontosságú tevékenység fenntarthatósága továbbra is nagy kihívást jelent a gyenge helyi kormányzás és a szűkös erőforrások környezetében. A globális klaszterrendszereknek nyújtott támogatás az ERC általi finanszírozás egyik legnagyobb eredménye. A Haiyan tájfunra adott „3. szintű” válaszreakció – amely miatt először vették igénybe az IASC „Transformative Agenda” folyamat összes eszközét – sokkal gyorsabb, összetettebb és átfogóbb volt az azt megelőző súlyos katasztrófákra adott reakcióknál.
A nyugat-afrikai ebolajárvány rámutatott a nemzetközi közösség súlyos közegészségügyi válságokra adott válaszának gyenge pontjaira, és rávilágított arra, hogy szükség van egy eredményesebb „globális egészségügyi klaszterre”. Az ERC forrásaiból az ECHO nemrég részt vett a klaszter szükséges fejlesztéseiben úgy, hogy alkalmazta az ERC más globális klaszterekkel végzett munkájának tapasztalatait és tanulságait.
Az EU 2014-ben létrehozta az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet, az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatát, hogy megadja a lehetőséget a polgárok számára a humanitárius fellépésekben való részvételre. Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatáról szóló rendeletet április 3-án fogadták el, melyet a 2014. évi első éves munkaprogram követett. A Lisszaboni Szerződésben előirányzottak szerint a program célja, hogy megerősítse az Uniónak az igényalapú humanitárius segítségnyújtásra irányuló kapacitását, és képezze a jövő humanitárius vezetőit, miközben lehetőséget ad a fiatal európaiak számára, hogy szolidaritást tanúsítsanak a szükséget szenvedőkkel. A program nyitva áll a humanitárius segítségnyújtásban tapasztalt szakértők és olyan fiatalok előtt is, akik a sürgősségi támogatás területén képzelik el karrierjüket. A program 2020-ig 18 000 ember számára teremt lehetőséget, hogy a világon bárhol önkéntesként segítse a humanitárius műveleteket. A hangsúly jelenleg a kezdeményezés végrehajtó szabályainak megfogalmazásán van: az előírásokon (biztonság, önkéntesek irányítása, munkakörülmények stb.) és a jövőbeni küldő és fogadó szervezetek engedélyezési mechanizmusán, és egy valamennyi jövőbeni segítségnyújtási önkéntes számára nyújtandó közös képzési programon.
A polgári védelmi mechanizmusról szóló jogszabály 2013. év végi elfogadása után 2014 első felében komoly erőfeszítéseket tettek a végrehajtására. A tagállamok megegyeztek az összes szükséges végrehajtási rendelkezésben, beleértve a katasztrófareagálási eszközök új önkéntes eszköztárának működéséről szóló szabályokat is. Megegyeztek az eszköztár első kezdeti összeállításáról, amelyet 2015-ben hajtanak végre több mint 50 polgári védelmi modullal és csapattal, valamint egyéb reagálási kapacitásokkal együtt, ideértve a városi kutató- és mentőcsapatokat, a táborokat és menedékhelyeket, a fejlett egészégügyi ellátópontokat, a helyszíni kórházakat, a MEDEVAC eszközöket és számos más kapacitást.
Az ECHO az alábbiakon dolgozott:
a megelőzési és a felkészültségi tanácsadó kiküldetések kerete (egy új eszköz, amellyel az EU segíthet a polgári védelmi segítséget kérő országoknak), továbbá
a polgári védelmi mechanizmusról szóló jogszabály megelőzésre vonatkozó új aspektusai, köztük konzultációk szervezése a tagállamokkal a kockázatkezelési képesség értékeléséről szóló új bizottsági irányelvekről és az új európai szakértői értékelési programról.
A Bizottság a stratégiai partnerek, például Kína, Japán és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége következetesebb globális elérését célozta meg. A Bizottság szorosabban együttműködik Japánnal a 2015 utáni hiogói cselekvési keret kialakításán. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége Titkárságával folyamatos az együttműködés és a politikai véleménycsere, és a szövetség Katasztrófakezeléssel Foglalkozó Humanitárius Segítségnyújtási Koordinációs Központjával (AHA Központ) igyekeznek megerősíteni a műveleti kapcsolatokat.
A polgári védelmi mechanizmusból nyújtott segítséget – ideértve az önkéntes eszköztárból származó segítséget – bármely érintett ország igényelheti, és az UNOCHA-n vagy más nemzetközi szervezeten (pl. az IOM) keresztül is hozzáférhető.
2014-ben a polgári védelmi mechanizmus:
megerősítette az együttműködést a részes államok között,
foglalkozott a nemzeti reagálási kapacitások közötti eltérésekkel,
inkább a megelőzéssel kapcsolatos megközelítésre helyezte át a hangsúlyt,
egyedüli kapcsolattartó pontként szolgált, és koordinálta az uniós szintű erőfeszítéseket, továbbá
javította az EU arculatát azzal, hogy szolidaritást mutatott a súlyos katasztrófák által sújtott országokkal.
Az ECHO a Bizottság más szolgálataival együtt sokat dolgozott azon, hogy a 2015 utáni hiogói cselekvési keret kialakításáról megfogalmazza az uniós álláspontot, és vezető szerepet játsszon a keret alakításában a sendai csúcstalálkozóra való felkészülés során. A 2015 utáni hiogói cselekvési kerethez kapcsolódó ötleteit az ellenálló képesség kialakítása kockázatainak kezeléséről szóló bizottsági közlemény tartalmazza, amely alapján a Tanács június 5-én következtetéseket fogadott el.
Június 24-én a Tanács elfogadta a „szolidaritási klauzula” végrehajtására vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló határozatot. A Szerződés értelmében ha egy tagállam természeti vagy ember által okozott katasztrófa áldozatává válik, illetve ha terrortámadás éri, az Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel a megsegítésére. A végrehajtási szabályok úgy tekintenek a polgári védelmi mechanizmusra, mint az egyik olyan kulcsfontosságú eszközre, amelyet legtöbbször a klauzula alkalmazása iránti kéréssel valószínűleg mozgósítani fognak. Az ERCC-nek – mint a bármilyen válságban érintett és a klauzulát alkalmazó tagállamok és más érdekelt felek számára a központi, napi 24 órában és a hét minden napján elérhető uniós szintű kapcsolattartó pontnak – szintén kulcsfontosságú szerepe van. Más uniós válságközpontokkal együttműködve a központ meg fogja könnyíteni az integrált helyzetfelismerési és elemzési jelentések elkészítését is a Tanácsban a politikai döntéshozatal támogatása érdekében a szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kéréssel automatikusan.
Végkövetkeztetések
A világon mindenhol folytatódnak a fegyveres konfliktusok és a civilek elleni támadások, emellett pedig a természeti katasztrófák is egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással csapnak le; az éghajlatváltozás miatt ez a trend garantáltan folytatódik. A rászorulók számának folyamatos növekedése sokkal hatékonyabb humanitárius fellépést tesz szükségessé, amely biztosítja, hogy a megfelelő segítség időben elérje a leginkább rászorulókat, és olyan módszerek kidolgozását teszi lehetővé, amelyek révén kevesebből több valósítható meg.
2014-ben az EU hatékonyan reagált a világszerte jelentkező egyre nagyobb vészhelyzet-reagálási és segítségnyújtási igényekre. A teljes uniós költségvetés kevesebb mint 1 %-ával, vagyis polgáronként évente a 2 EUR-t alig meghaladó összeggel az uniós humanitárius segítségnyújtás azonnali támogatást, segélyt és védelmet tud nyújtani több mint 120 millió, konfliktusok vagy katasztrófák sújtotta áldozatnak. Az EU valamennyi súlyos vészhelyzetre (például Szíria, Irak, Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán és Kelet-Ukrajna, valamint a nyugat-afrikai ebolajárvány stb.) választ adott, és megerősítette humanitárius segélyezési donorként betöltött globális vezető szerepét.
A polgári védelmi mechanizmus révén gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni az Unió területén és azon kívül bekövetkezett súlyos katasztrófákra az uniós humanitárius segélyek gyors és hatékony célba juttatásával. Jelentős előrelépések történtek a polgári védelmi mechanizmusról szóló új jogszabály elfogadásával, amely jelentős mértékben megerősítette a tagállamok közötti együttműködést a katasztrófareagálás terén.
Az ebolajárvány kitörése különösen jól szemléltette a humanitárius segítség és a polgári védelmi műveletek koordinálásának fontosságát, valamint a Bizottság, az egyéb uniós szereplők, a tagállamok és más nemzetközi felajánlók közötti szoros együttműködés szükségességét. A jobban koordinált válaszreakció és a megerősített megelőzés és felkészültség biztosítja, hogy sikerül életeket menteni, és a segítség az érintettek legégetőbb szükségleteit pótolja.
További információk és források
A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságáról (ECHO) a következő címen található általános tájékoztatás:
http://ec.europa.eu/echo/en
Az egyes országok földrajzi/politikai adatlapja a következő címen található:
http://ec.europa.eu/echo/files/media/publications/annual_report/2014/ECHO_AR2014_Annex1_GEOFiches.pdf#view=fit
http://ec.europa.eu/echo/files/media/publications/annual_report/2014/ECHO_AR2014_Annex2_PolicyFiches.pdf#view=fit
A Bizottság 2014. évi tevékenységéről a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem terén a következő címen találhatók pénzügyi információk:
http://ec.europa.eu/echo/funding-evaluations/funding-for-humanitarian-aid_en
Az előző évek műveleteiről a következő címen található tájékoztatás:
http://ec.europa.eu/echo/about/annual_reports_en.htm