23.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 463/1

1.

a kulturális kormányzásról szóló, 2012. november 26-i tanácsi következtetésekre (1), melyekben a Tanács kiemelte, hogy a kulturális kormányzást nyitottabbá, fokozott részvételen alapulóvá, hatékonyabbá és koherensebbé kell tenni, és felhívta a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kulturális politikai döntéshozatalban való széles körű részvételen alapuló megközelítést;

2.

a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről szóló, 2014. május 21-i tanácsi következtetésekre (2), melyekben a Tanács megállapította, hogy a kulturális örökség horizontális szakpolitikai relevanciával bír és fontos szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá felkérte a tagállamokat, hogy a kulturális örökséget érintő kormányzás terén ösztönözzék hosszú távú, kutatási eredményeken alapuló, a társadalom és a polgárok kezdeményezéseiből kiinduló szakpolitikai modellek kialakítását;

3.

„A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című bizottsági közleményt, amelyben a Bizottság elismeri, hogy a kulturális örökség közös erőforrást és javat jelent, örökségünk gondozása tehát közös felelősségünk (3);

4.

arra, hogy nemzetközi szinten egyre inkább teret nyer az a felismerés, hogy az emberközpontú és kultúraalapú megközelítés előmozdítja a fenntartható fejlődést, valamint arra, hogy a kulturális kormányzást illetően átlátható, részvételen és konzultáción alapuló rendszerekre van szükség ahhoz, hogy megfelelhessünk a társadalom valamennyi tagja igényeinek (4);

5.

arra, hogy egyre nagyobb elismertséget nyer európai, nemzeti, regionális és helyi szinten a kulturális örökség társadalmi dimenziója, továbbá az, hogy működőképessé kell tenni a különböző érdekeltek közötti szinergiákat, hogy a kulturális örökséget megóvhassuk, fejleszthessük és átadhassuk a jövő nemzedéknek (5);

6.

arra, hogy a kulturális örökség kapcsán számos uniós programban, így többek között a Horizont 2020 kutatási programban és az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott, közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákban is helyi hagyományokban gyökerező és emberközpontú megközelítés érvényesül. Ezt a megközelítést szorgalmazza a „Kulturális örökség és globális változás: új kihívás Európa számára” közös programozási kezdeményezés is;

7.

arra, hogy az „Európa Kulturális Fővárosa” és az „Európai Örökség cím” uniós program (6) vonatkozásában az EU részvételen alapuló megközelítést fogadott el;

8.

lehetőségeket kínál a demokratikus részvétel, a fenntarthatóság és a társadalmi kohézió erősítésére, valamint arra, hogy szembenézzünk napjaink társadalmi, politikai és demográfiai kihívásaival;

9.

arra hivatott, hogy a közszféra intézkedései keretében tevékeny részvételre serkentse az érintett érdekelteket – azaz a hatóságokat és állami szerveket, a magánszféra szereplőit, a civil társadalmi szervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket, az önkéntes szektort és az érdeklődőket – a kulturális örökséggel kapcsolatos szakpolitikákkal és programokkal összefüggő döntéshozatalban, tervezésben, végrehajtásban, monitoringban és értékelésben, hogy növekedjen a közforrásból származó beruházások elszámoltathatósága és átláthatósága, valamint hogy erősödjön a nyilvánosságnak a politikai döntéshozatalba vetett bizalma;

10.

hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen a kulturális örökség mint közös erőforrás értékeivel kapcsolatos tájékozottság, ezáltal csökkenjen a visszaélések kockázata és erősödjenek a társadalmi és gazdasági előnyök;

11.

támogatja azon kortárs kulturális, művészeti és kreatív alkotásokat, melyek szorosan kapcsolódnak az identitáshoz és az értékekhez és gyakran a nép hagyományos tudásában és szellemi örökségében gyökereznek, és ennélfogva jó eséllyel az eljövendő nemzedékek kulturális örökségét fogják képezni;

12.

segít megragadni azokat a lehetőségeket, amelyeket a kulturális örökség létrehozásának, elérésének és alkalmazásának módját folyamatosan változtató globalizáció, digitalizálás és új technológiák kínálnak;

13.

dolgozzanak ki többszintű és több érdekeltet tömörítő olyan kormányzási struktúrákat, amelyek a kulturális örökséget közös erőforrásként ismerik el, megerősítve a kulturális örökség helyi, regionális, nemzeti és európai szintű kormányzásai közötti kapcsolatot, és egyúttal tartsák kellően tiszteletben a szubszidiaritás elvét, hogy a lakosság minden szinten részesüljön az előnyökből;

14.

mozdítsák elő az érintett érdekeltek bevonását annak biztosítása révén, hogy lehetőségük legyen részt venni a döntéshozatali folyamatok valamennyi szakaszában;

15.

támogassák azokat a kormányzási struktúrákat, amelyekben érvényre jut az anyagi, a szellemi és a digitális kulturális örökség közötti kölcsönhatás, és amelyek középpontba helyezik, tiszteletben tartják és erősítik a kulturális örökség társadalmi, kulturális, szimbolikus, gazdasági és környezetvédelmi jelentőségét;

16.

támogassák azokat a kormányzási struktúrákat, amelyek megkönnyítik a horizontális politikák végrehajtását, hogy ezáltal a kulturális örökség hozzájárulhasson a különböző szakpolitikai területeken megfogalmazott célkitűzések eléréséhez, ideértve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést is;

17.

hozzanak létre szinergiákat a fenntartható turizmusra irányuló stratégiák és a helyi kulturális és kreatív ágazatok között, többek között úgy, hogy támogatják azokat a kormányzási struktúrákat, amelyek a helyi lakosok aktív részvételére építenek, hogy ezáltal bővüljön a fenntartható minőségi turisztikai kínálat és lendületet kapjon a városi és vidéki térségek újjáélesztése, mindeközben azonban ne sérüljön az örökség integritása és megmaradjon kulturális értéke, valamint ne billenjen fel a polgárok gazdasági lehetőségei és jóléte közötti egyensúly;

18.

törekedjenek az uniós és nemzeti finanszírozás e célokra történő megfelelő felhasználására;

19.

a kulturális örökséget érintő participatív kormányzáshoz kapcsolódó kérdésekben – ideértve a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervet (8) is – folytassanak együttműködést annak érdekében, hogy meghatározhassák és terjeszthessék a legjobb gyakorlatokat, és ezáltal a kulturális örökségi ágazat megerősödjön és képessé váljon az említett kérdések hatékony kezelésére;

20.

mozdítsák elő a hagyományos készségek és ismeretek nemzedékek közötti átadását, valamint tudományos-technológiai fejlesztéseken keresztüli innovatív felhasználását és kölcsönös gazdagodását;

21.

digitális eszközökkel könnyítsék meg elvben és gyakorlatban is valamennyi társadalmi csoport számára a részvételt a kulturális örökséget érintő kormányzásban;

22.

térképezzék fel, hogy a virtuális közösségek milyen szerepet játszhatnak a kulturális örökséggel kapcsolatos politikák kidolgozásában és végrehajtásában, a kulturális örökség kezelésének támogatásában, az ismeretek fejlesztésében és a finanszírozásban (pl. közösségi ötletbörze és közösségi finanszírozás révén);

23.

érjenek el konkrét eredményeket az Europeana irányításában (9), hogy ezzel szavatolják annak hosszú távú fenntarthatóságát és fejlesztését oly módon, hogy a kulturális örökség álljon a középpontjában, továbbá hogy megkönnyítsék kapcsolódását az oktatáshoz, a kulturális turizmushoz és más ágazatokhoz; adott esetben mozdítsák elő a kulturális örökség körébe tartozó digitális tartalmak újrafelhasználását, hogy ezáltal még jobban megerősödjön a kulturális sokszínűség, és ösztönzést kapjon az örökséggel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a kortárs művészeti kifejezésben, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban;

24.

mozdítsák elő a polgári részvételt az európai városok megújulását és fellendítését célzó, a kulturális örökséget aktívan integráló intelligens fejlesztési modell keretében, többek között annak révén, hogy összekapcsolják a városokat az érintett helyszínekkel és területekkel, elősegítve ezzel vonzerejük növekedését, valamint beruházások, új gazdasági tevékenységek és vállalkozások létrejöttét;

25.

hozzanak intézkedéseket „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című bizottsági közlemény nyomán, hogy együttesen bekapcsolódjanak a kulturális örökségre vonatkozó átfogó európai stratégia kidolgozásába;

26.

fokozzák az együttműködést a nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val, hogy előmozdítsák a kulturális örökséget érintő kormányzás tekintetében a részvételen alapuló megközelítést;

27.

támogassák olyan, tényeken alapuló kutatások végzését, amelyek azt vizsgálják, hogy a részvételen alapuló megközelítés milyen hatásokkal jár a kulturális örökséget érintő szakpolitikák és kormányzás terén, és ezzel járuljanak hozzá a kulturális örökséggel kapcsolatos stratégiai megközelítések kidolgozásához;

28.

a kulturális örökséggel kapcsolatos döntéshozatali területeken folytassa a civil társadalmi szervezetekkel és fórumokkal megkezdett párbeszédet, és mérlegelje „A Kulturális Örökség Európai Évére” irányuló javaslat előterjesztését.