INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A vakoknak, látássérülteknek és nyomtatott anyagokat használni képtelen személyeknek is egyenlő hozzáférést kell biztosítani a könyvekhez és nyomtatott anyagokhoz annak érdekében, hogy társadalmi részvételük teljes és hatékony legyen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint világszerte 285 millió látássérült ember él: közülük 39 millióan vakok, 246 millióan pedig gyengénlátók[1]. A Vakok Világszövetségének adatai szerint Európában a kiadott könyvek mindössze 5 %-a érhető el a látássérült személyek számára hozzáférhető formátumban, míg a fejlődő országokban – amelyekben a látássérültek mintegy 90 %-a él – ez az arány csupán 1 %[2].

A könyvek hozzáférhető formátumú példányait manapság rendszerint erre szakosodott szervezetek – köztük a vakok számára fenntartott könyvtárak – készítik és terjesztik nemzeti szinten, engedéllyel vagy szerzői jogi kivételek és korlátozások mellett. A hozzáférhető formátumú, kivételek, illetve korlátozások mellett készített anyagok nemzetközi cseréjét szabályozó nemzetközi jogi keret hiánya miatt azonban az ilyen anyagok elkészítése terén tett erőfeszítések átfedésekhez vezetnek, még olyan országok esetében is, amelyek ugyanazt a nyelvet használják. Mindez egyrészt a hozzáférhető formátumú példányok előállítási költségei, másrészt a vakok szervezeteinek rendelkezésére álló korlátozott erőforrások miatt jelent problémát.

Az Európai Uniót 2011 januárja óta kötelezi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amely kimondja az információhoz való hozzáférés jogát (21. cikk) és elismeri a fogyatékossággal élő személyeknek a kulturális életben másokkal azonos alapon való részvételhez való jogát (30. cikk). Az egyezmény az európai uniós jogrendszer szerves részét képezi. Az egyezmény részes felei közé tartozik 25 tagállam, három országban pedig jelenleg zajlik a ratifikációs folyamat.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetével (a továbbiakban: WIPO) 2009-ben kezdődtek meg a tárgyalások egy nemzetközi szerződésről, amely a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek esetében az alkalmazandó szerzői jog tekintetében korlátozásokat és kivételeket állapítana meg azzal a céllal, hogy megkönnyítse a hozzáférhető formátumú könyvek nemzetközi cseréjét.

A Tanács 2012. november 26-án elfogadta azt a határozatot, amely felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Unió nevében részt vegyen a szóban forgó tárgyalásokon[3]. A WIPO-val a marrakesh-i diplomáciai konferencia keretében 2013. június 17. és 28. között folytatott tárgyalások a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződés (a továbbiakban: szerződés) 2013. június 27-i elfogadásával sikeresen zárultak.

A szerződés olyan nemzetközi szabályokat állapít meg a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek javára, amelyek biztosítják, hogy a nemzeti szintű szerzői jog tekintetében korlátozásokat és kivételeket alkalmazzanak, továbbá lehetővé teszik a hozzáférhető formátumú, szerzői jogi kivételek és korlátozások mellett megjelent művek nemzetközi cseréjét a szerződés feleinek minősülő országok között.

A Tanács 2014. április 14-én felhatalmazást adott a szerződésnek az Európai Unió nevében történő aláírására[4].

A Bizottság e tanácsi határozatra irányuló javaslattal a Tanács felhatalmazását kéri a szerződés Európai Unió nevében történő megkötésére, amelyre az Európai Parlament egyetértését követően kerül sor.

2.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

2.1. A szerződés rendelkezései

A szerződés kedvezményezettjei vakok, látássérültek, érzékelési vagy olvasási nehézségekkel küzdő személyek, illetve egyéb testi fogyatékosság miatt könyvet tartani vagy lapozni képtelen személyek, valamint az olvasást rendes esetben lehetővé tevő mértékben szemüket fókuszálni, illetve mozgatni képtelen személyek.

A szerződés valamennyi szerződő felét arra kötelezi, hogy nemzeti szerzői jogi jogszabályaikban a többszörözés, a terjesztés és a nyilvánossághoz közvetítés jogára vonatkozóan korlátozásokat, illetve kivételeket állapítsanak meg annak érdekében, hogy az egyezmény kedvezményezettjei egyszerűbben juthassanak hozzáférhető formátumú művekhez[5]. A szerződő felek dönthetnek arról, hogy az említett korlátozásokat, illetve kivételeket olyan esetekre korlátozzák, amikor a hozzáférhető formátumú példányok a szokásos körülmények között kereskedelmi forgalomban nem beszerezhetők.

A szerződésben alkalmazott fogalommeghatározás szerint a „művek” fogalom alatt az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezmény (a továbbiakban: a Berni Egyezmény) 2. cikkének (1) bekezdése szerinti, szövegként, kottaként és/vagy azokhoz kapcsolódó illusztrációként megjelent, vagy egyéb módon bármely média révén közzétett irodalmi és művészeti művek értendők. Egy közös nyilatkozat alapján ez a hangoskönyvekre is vonatkozik.

A „hozzáférhető formátumú példány” a megjelent mű formátumától eltérő módon és formában közzétett példány, amely a kedvezményezettek számára a látókéval azonos kényelem mellett biztosít hozzáférést a műhöz. A hozzáférhető formátumú példányt kizárólag a kedvezményezettek használhatják, emellett az eredeti mű integritását tiszteletben kell tartania.

A szerzői jogi korlátozások, illetve kivételek mellett készített hozzáférhető formátumú példányokat exportálhatják azok a „felhatalmazott szervezetek”, amelyek meghatározásuk szerint kormányzati intézmények vagy más, vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek számára oktatást, speciális képzést, akadálymentesített olvasási lehetőségeket vagy információkhoz való hozzáférést biztosító, nonprofit szervezetek. Ezeknek a szervezeteknek gondoskodniuk kell egyrészt arról, hogy a hozzáférhető formátumú példányokat kizárólag kedvezményezettek rendelkezésére bocsássák, megakadályozzák a többszörözést, a terjesztést és az engedély nélküli példányokhoz való hozzáférést, másrészt arról, hogy a példányokat kellő gondossággal kezeljék, és azokról nyilvántartást vezessenek.

A szerződő felek csak abban az esetben engedélyezhetik hozzáférhető formátumú példányok exportját, ha biztosítják, hogy a többszörözés, a terjesztés és a nyilvánossághoz közvetítés jogára vonatkozó korlátozások, illetve kivételek megfelelnek a „háromlépcsős teszt” követelményeinek, méghozzá vagy a szerzői jogról szóló WIPO‑szerződéshez (WCT) történő csatlakozás révén, vagy egyéb módon biztosítva, hogy a vonatkozó korlátozásokat, illetve kivételeket egyes különleges esetekre szűkítik, amelyek nem ellentétesek a mű rendes felhasználásával, és nem sértik indokolatlanul a jogosult törvényes érdekeit.

A szerződés egyértelművé teszi, hogy amennyiben a szerződő fél engedélyezi egy kedvezményezett vagy egy felhatalmazott szervezet számára, hogy egy mű hozzáférhető formátumú példányát elkészítse, egyúttal a szóban forgó példány importját is engedélyeznie kell.

A szerződő felek kötelesek szükség esetén megfelelő lépéseket tenni annak biztosítására, hogy azokban az esetekben, amikor megfelelő jogi védelmet és hatékony jogorvoslatot biztosítanak a hatékony műszaki intézkedések megkerülése ellen, a szóban forgó jogi védelem ne szabjon gátat annak, hogy a kedvezményezettek éljenek a szerződés biztosította korlátozások, illetve kivételek előnyeivel.

A szerződés továbbá előírja a szerződő felek számára, hogy lépjenek fel a kedvezményezett személyek magánéletének védelme érdekében, valamint hogy működjenek együtt a hozzáférhető formátumú példányok nemzetközi cseréjének elősegítése érdekében. A WIPO információs szolgálatot fog létrehozni, melynek segítségével a felhatalmazott szervezetek az együttműködés céljával azonosíthatják egymást. A szerződés emellett arra ösztönzi a felhatalmazott szervezeteket, hogy szakpolitikáikról és tevékenységeikről tájékoztassák az érdekelteket és a nyilvánosságot.

A szerződés megerősíti, hogy a szerződő felek önállóan dönthetnek a szerződés végrehajtásának módszeréről, jogrendszerükkel és joggyakorlatukkal összhangban. Be kell tartaniuk azonban a Berni Egyezmény, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás, valamint a WIPO szerzői jogról szóló szerződése szerinti meglévő nemzetközi kötelezettségeiket. A szerződés elismeri, hogy a szerződő felek a szerződés hatályán kívül eső egyéb korlátozásokat és kivételeket is fenntarthatnak, illetve alkalmazhatnak a kedvezményezettek és a más fogyatékossággal élő személyek javára.

A 13–22. cikk olyan adminisztratív és eljárásbeli rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nagyon hasonlóak a szerzői jogról szóló más WIPO-szerződésekben (pl. WTC) foglaltakhoz.

A szerződés azt követően lép hatályba, hogy azt 20 szerződő fél megerősítette.

Az Európai Unió csatlakozhat a szerződéshez, tekintettel arra, hogy a marrakesh-i diplomáciai konferencián nyilatkozatot tett arról, hogy hatáskörrel és valamennyi tagállamára kötelező jogszabályokkal rendelkezik a szerződés hatálya alá tartozó kérdésekben, továbbá belső eljárásainak megfelelően felhatalmazással rendelkezik a szerződéshez történő csatlakozásra. Az Európai Unió a diplomáciai konferencia záróokmányát 2013. június 28-án, a szerződést pedig 2014. április 30-án, Genfben írta alá.

2.2. Jogalap

Figyelembe véve a szerződés tárgyát, valamint a szerződés aláírására felhatalmazást adó 2014/221/EU tanácsi határozattal összhangban, a szerződés megkötéséről szóló tanácsi határozatot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. és 207. cikkére, valamint 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjára kell alapozni.

A szerződés központi rendelkezéseinek (5., 6. és 9. cikke) célja a hozzáférhető formátumú példányok nemzetközi cseréjének biztosítása a szerződés felei között, ideértve az EU és a harmadik országok közötti cserét is. Az említett csere az EUMSZ közös kereskedelempolitikára vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá esik.

A szerződés által előírt kivételek és korlátozások által érintett szerzői jogokat (a többszörözés, a terjesztés és a nyilvánossághoz közvetítés joga, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel jogát) uniós szinten az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv[6] 2–4. cikke harmonizálta. Az ezekre a jogokra vonatkozó kivételek és korlátozások teljes listáját az említett irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdése határozza meg. A (32) preambulumbekezdés egyértelművé teszi, hogy a tagállamok nemzeti jogukban nem vezethetnek be ezektől eltérő vagy további kivételeket. A kivételeket és korlátozásokat az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban kell alkalmazni („háromlépcsős teszt”).

A 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének b) pontja biztosítja a szerzői jogok alóli opcionális kivételeket, illetve korlátozásokat a fogyatékos személyek által végzett, fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő, nem kereskedelmi jellegű felhasználás tekintetében, az adott fogyatékosság által indokolt terjedelemben. A szerződéstől eltérően az említett cikk nem korlátozódik a fogyatékosság egy bizonyos típusára, és a tagállamok szabadon dönthetnek e korlátozások, illetve kivételek alkalmazásáról. Az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a 2001/29/EK irányelv 5. cikke szerinti kivételek, illetve korlátozások alkalmazásakor a tagállamok mérlegelési mozgásterét az uniós jog által meghatározott kereteken belül kell gyakorolni[7].

Végezetül a 2001/29/EK irányelv 6. cikke átfogó jogi védelmet biztosít a jogosultak által alkalmazott műszaki intézkedéseknek és a 6. cikk (4) bekezdése meghatározza, hogy – önkéntes megállapodások hiányában – a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az adott kivételek kedvezményezettjei jogvédő műszaki intézkedések alkalmazása esetén ki tudják használni a kivételeket. A szerződés 3., 4., 7., 10. és 11. cikke érinti az uniós jog említett rendelkezéseit.

Ennek eredményeként elmondható, hogy:

a) a hozzáférhető formátumú példányok harmadik országokkal való nemzetközi cseréje a szerződés lényegi eleme, ezért a vonatkozó cikkek a közös kereskedelempolitika hatálya alá esnek (EUMSZ 207. cikk); másrészről

b) a szerződés kötelező kivételekre, illetve korlátozásokra vonatkozó cikkei az uniós jog hatálya alá tartoznak, érintik vagy megváltoztatják a közös, azaz a 2001/29/EK irányelvben foglalt szabályok alkalmazási körét, és mindenféleképp egy olyan területet érintenek, amelyre túlnyomó részben már vonatkozik valamely uniós előírás (EUMSZ 114. cikk)[8].

A Bizottság ezért javaslatot terjeszt elő a Tanácsnak a szerződés megkötésével kapcsolatos határozatát illetően. Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban az Európai Parlament egyetértésére van szükség határozat elfogadásához.

2014/0297 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződésnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 207. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[9],

mivel:

(1)       Az Európai Uniót, a 2010/48/EK tanácsi határozatnak[10] megfelelően, 2011. január 22. óta kötelezi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, melynek rendelkezései az uniós jogrend szerves részét képezik.

(2)       A Tanács 2012. november 26-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytasson a Szellemi Tulajdon Világszervezetével a nyomtatott szöveg olvasásában akadályozott személyek könyvekhez való hozzáférésének javításáról szóló nemzetközi megállapodásról.

(3)       A tárgyalások a 2013. június 17. és 28. között megrendezett marrakesh-i diplomáciai konferencia keretében sikeresen lezárultak. A vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződést 2013. június 27-én fogadták el.

(4)       A 2014/221/EU tanácsi határozattal[11] összhangban a marrakesh-i szerződést – későbbi időpontban történő lehetséges megkötésére figyelemmel – az Unió hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében, az Unió nevében 2014. április 30-án írták alá.

(5)       A marrakesh-i szerződés olyan nemzetközi szabályokat állapít meg, amelyek biztosítják, hogy a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek javára a szerzői jog tekintetében nemzeti szintű korlátozásokat, illetve kivételeket alkalmazzanak. Az uniós jog harmonizálta a vonatkozó szerzői jogi rendelkezéseket, mivel azok a belső piac működését érintik. A szerződés lehetővé teszi majd a hozzáférhető formátumú, szerzői jogi kivételek és korlátozások mellett megjelent művek nemzetközi cseréjét is, ezért a kereskedelempolitika területét is érinti. A szerződés a kedvezményezettek számára megkönnyíti majd a megjelent művekhez való hozzáférést az Európai Unióban és azon kívül is.

(6)       A marrakesh-i szerződést az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződés az Európai Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A marrakesh-i szerződés szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács felhatalmazza elnökét azon személy(ek) kijelölésére, aki(k) jogosult(ak) arra, hogy a marrakesh-i szerződés 19. cikkében említett megerősítő okiratot az Európai Unió nevében letétbe helyezze (helyezzék) annak kifejezésére, hogy az Európai Unió a szerződést magára nézve kötelezőnek ismeri el.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               A 282. sz. tájékoztató, 2012. június; http://www.who.int.

[2]               http://www.worldblindunion.org.

[3]               A Tanács határozata a nyomtatott szöveg olvasásában akadályozott személyek könyvekhez való hozzáférésének javításáról szóló nemzetközi megállapodásról a Szellemi Tulajdon Világszervezetének keretében lebonyolítandó tárgyalásokon való európai uniós részvételről; 16259/12 EU RESTRICTED (korlátozott terjesztésű).

[4]               A Tanács 2014. április 14-i 2014/221/EU határozata a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződésnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 206., 2014.4.17., 1. o.)

[5]               A szerződő felek rögzíthetnek a nyilvános előadás joga alóli kivételeket, illetve korlátozásokat, továbbá a csatolt közös nyilatkozat szerint ezek a fordításhoz való jogra is kiterjeszthetők a Berni Egyezményben megállapított mértékben.

[6]               HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

[7]               Lásd pl. a C-145/10 sz. Eva Maria Painer ügy 104. pontját.

[8]               A C-114/12. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben 2014. szeptember 4-én hozott ítélet.

[9]               HL C… , , . .o.

[10]             A Tanács 2009. november 26-i 2010/48/EK határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 409., 2010.1.27., 35. o.).

[11]             A Tanács 2014. április 14-i 2014/221/EU határozata a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződésnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 206., 2014.4.17., 1. o.)