Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 2011. december 13-i 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról /* COM/2014/0457 final - 2014/0213 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE E javaslat célja átültetni az uniós jogba a
Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által a 2011., 2012., és
2013. évi ülésén elfogadott intézkedéseket. A GFCM egy regionális halászati
gazdálkodási szervezet, amely a FAO Alapokmányának XIV. cikke értelmében jött
létre. Fő céljai előmozdítani az élő tengeri erőforrások
fejlesztését, megőrzését, ésszerű kezelését és körültekintő
használatát, valamint a fenntartható akvakultúra kialakítását a
Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a kapcsolódó vizeken. A GFCM az
illetékességi körében kötelező erejű határozatokat (ún. ajánlásokat)
fogadhat el. Ezeket elsősorban a szerződő feleknek címezi, de az
ajánlások az üzemeltetőkre (pl. hajóparancsnokokra) rótt kötelezettségeket
is tartalmazhatnak. Az ajánlások az azokról szóló első értesítéstől
számított 120 nap elteltével emelkednek jogi erőre, amennyiben nem
merültek fel ellenvetések. Az EU és tíz tagállam (Bulgária, Horvátország,
Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Szlovénia, Spanyolország
és Románia) szerződő felei a Földközi-tengeri Általános Halászati
Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló egyezménynek. Amennyiben a GFCM
ajánlásainak tartalma nem szerepel vagy csak részben szerepel az uniós jogban,
gondoskodni kell a GFCM ajánlásainak átültetéséről, hogy biztosított
legyen azok egységes és hatékony alkalmazása az EU egész területén. Legutóbb az 1343/2011/EU rendelet[1] rendelkezett a GFCM
határozatainak átültetéséről. Ez a javaslat az említett rendelet
módosítása útján abba építi be az átültetendő intézkedéseket. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Nem volt szükség érdekelt felekkel folytatott
konzultációra vagy hatásvizsgálatra. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javaslat összefoglalása A javaslat műszaki intézkedéseket határoz
meg a vörös nemeskorall kiaknázásának fenntarthatósága, a tengeri madarak, a
tengeri teknősök és a cetfélék véletlen befogásának csökkentése, valamint
a barátfókák, a cápák és a ráják védelme érdekében a GFCM egyezmény hatálya alá
tartozó terület vonatkozásában[2].
Ezek az intézkedések túlmutatnak az uniós szinten az élőhelyvédelmi
irányelv és más uniós jogforrások[3]
értelmében e fajok vonatkozásában biztosított védelem szintjén, továbbá konkrét
adatrögzítési és jelentéstételi kötelezettségeket is rónak az
üzemeltetőkre és a tagállamokra egyaránt. A javaslat ezenfelül tartalmaz
rendelkezéseket a kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri
halászatára vonatkozóan.[4] Jogalap Az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 43. cikkének (2) bekezdése. A szubszidiaritás elve A javaslat az Európai Unió kizárólagos
hatáskörébe tartozik. Az arányosság elve A javasolt szöveg a releváns
GFCM-intézkedéseket ülteti át az uniós jogba, a megvalósítani kívánt cél
eléréséhez szükséges mértéket nem lépi túl. A jogi aktus típusának megválasztása Javasolt aktus: Az Európai Parlament és a
Tanács rendelete egy meglévő rendelet módosításáról. Más jogi aktus nem felelne meg a
következők miatt:
rendelet csak rendelettel módosítható. 4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK Ennek az intézkedésnek nincsenek az uniós költségvetés
kiadásait növelő vonzatai. 2014/0213 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati
Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen
folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 2011.
december 13-i 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2)
bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[5], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A Földközi-tengeri Általános
Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a
GFCM-megállapodás) megfelelő keretet nyújt a Földközi-tenger és a
Fekete-tenger élő tengeri erőforrásainak fenntartható és az
összeomlás alacsony kockázatával járó fejlesztését, védelmét, ésszerű
kezelését és lehető legjobb felhasználását előmozdító többoldalú
együttműködéshez. (2) Az Európai Unió, valamint
Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország,
Ciprus, Málta, Románia és Szlovénia szerződő felei a
GFCM-megállapodásnak. (3) Az 1343/2011/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet[6]
előírásokat határoz meg a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen
folytatott halászat tekintetében. Ez a megfelelő jogi aktus a GFCM olyan
ajánlásainak végrehajtására, amelyek tartalmáról az uniós jog még nem
rendelkezik. Sőt, az 1343/2011/EU rendelet módosítható annak érdekében,
hogy magában foglalja a GFCM releváns ajánlásaiban szereplő
intézkedéseket. (4) 2011. és 2012. évi ülésén a
GFCM intézkedéseket fogadott el az illetékességi területén a vörös nemeskorall
kiaknázásának fenntarthatósága érdekében, és ezeket az intézkedéseket végre
kell hajtani az uniós jogban. Az egyik intézkedés a távirányítású víz alatti
járművekre vonatkozik. A GFCM úgy határozott, hogy a 35/2011/2. sz.
ajánlás alapján a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken kizárólag a vörös
nemeskorall megfigyelésére és felkutatására szolgáló távirányítású víz alatti
járművek 2014 után nem használhatók. A GFCM 36/2012/1. sz. ajánlása
értelmében a begyűjtött vörös nemeskorall kirakodása csak korlátozott
számú, megfelelően felszerelt kikötőben végezhető, és a kijelölt
kikötők jegyzékét el kell juttatni a GFCM titkársága részére. A tagállamok
által kijelölt kikötők jegyzékben bekövetkező bármely változásról
tájékoztatni kell az Európai Bizottságot, amely továbbítja az információt a
GFCM titkársága felé. (5) 2011. és 2012. évi ülésén a
GFCM elfogadta a 35/2011/3., 35/2011/4., 35/2011/5. és 36/2012/2. sz.
ajánlásokat, amelyek intézkedéseket írnak elő a GFCM-megállapodás hatálya
alá tartozó területen végzett halászat során a tengeri madarak, a tengeri
teknősök, a barátfókák és a cetfélék véletlen befogásának csökkentése
érdekében. Ezeket végre kell hajtani az uniós jogban. Az említett intézkedések
között szerepel a 0,5 mm-nél nagyobb átmérőjű egyfonalú vagy
többfonalú zsinegből szőtt fenékhez rögzített kopoltyúhálók
használatának 2015. január 1-jétől életbe lépő tilalma, amelytől
a cetfélék véletlen befogásának visszaszorulása várható. E tilalmat az
1967/2006/EK tanácsi rendelet már tartalmazza, azonban csak a Földközi-tenger
vonatkozásában. Ezért azt ebbe a rendeletbe is bele kell foglalni, hogy hatálya
a Fekete-tengerre is kiterjedjen. (6) 2012. évi ülésén a GFCM
elfogadta többek között a 36/2012/3. sz. ajánlást, amely az illetékességi
körébe tartozó területen végzett halászat során magas szintű védelmet
hivatott biztosítani a cápák és ráják számára, különösen azon cápa- és
rájafajok számára, amelyek a Barcelonai Egyezményhez[7] csatolt, a mediterrán
térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai
sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. mellékletében[8] veszélyeztetett vagy
fenyegetett fajként kerülnek felsorolásra. A GFCM intézkedése értelmében tilos
a vonóhálós halászat a parttól számított három tengeri mérföld távolságon vagy
az 50 m-es izobáton belül, ha ez a mélység a parttól számított kisebb
távolságon belül elérhető. E tilalmat az 1967/2006/EK tanácsi rendelet már
tartalmazza, azonban csak a Földközi-tenger vonatkozásában. Ezért azt ebbe a
rendeletbe is bele kell foglalni, hogy hatálya a Fekete-tengerre is
kiterjedjen. Az említett ajánlásban szerepelnek továbbá a cápák
azonosíthatóságára vonatkozó rendelkezések, amelyek nem szerepelnek sem az
1185/2003/EK rendeletben[9],
sem más uniós előírásban, így ezeket a rendelkezéseket az uniós jogban
való teljes körű végrehajtásuk érdekében bele kell foglalni ebbe a
rendeletbe. (7) 2013. és 2014. évi ülésén a
GFCM elfogadta a 37/2013/1. és 38/2014/1. sz. ajánlásokat, amelyek a kisméretű
nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatát szabályozzák. Az ezekben foglalt
intézkedéseket is végre kell hajtani az uniós jogban. A szóban forgó
intézkedések a kisméretű nyíltvízi állományokra irányuló halászati
kapacitás korlátozásáról rendelkeznek a GFCM 17. és 18. földrajzi alterületén,
méghozzá egy referenciakapacitás alapján, amelyet a GFCM titkárságához a
37/2013/1. sz. ajánlás 22. bekezdésének megfelelően 2013. november 30-ig
bejelentett hajójegyzéknek megfelelően állapítottak meg. A jegyzéken
szerepel minden, 2013. október 31-én vonóhálóval, erszényes kerítőhálóval
vagy egyéb, szorítózsinór nélküli kerítőhálóval felszerelt hajó, amelynek
az érintett tagállamok engedélyezték a kisméretű nyíltvízi állományokra
irányuló halászatot, és amely a 17. és 18. földrajzi alterületen található
valamely kikötő nyilvántartásában szerepel, vagy e területeken
tevékenykedik úgy, hogy másutt található kikötőkben vették
nyilvántartásba. A jegyzékben bekövetkező bármely változásról haladéktalanul
tájékoztatni kell az Európai Bizottságot, amely továbbítja az információt a
GFCM titkársága felé. A GFCM intézkedése bizonyos fajok fedélzeten tartását és
kirakodását is megtiltja, amit az 1380/2013/EU rendelet[10] 15. cikke (2)
bekezdésének megfelelően végre kell hajtani az uniós jogban. (8) E rendelet bizonyos
rendelkezéseinek egységes feltételek mellett történő végrehajtása
érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E
rendelkezések a következőkkel foglalkoznak: a vörös nemeskorall
begyűjtésére vonatkozó minimális mélységtől vagy a nemeskoralltelepek
alapi részénél mért minimumátmérőtől való eltérésre irányuló kérelem
formátuma és benyújtása; a vörös nemeskorall begyűjtésére vonatkozó
minimális mélység tekintetében biztosított eltéréssel érintett területek
tudományos értékelésének formátuma és eredményeinek benyújtása; a vörös
nemeskorall begyűjtésére vonatkozó adatok formátuma és benyújtása; a
tengeri madarak, tengeri teknősök, barátfókák, cetfélék, valamint cápák és
ráják véletlen befogására vonatkozó információk; a vörös nemeskorall
kirakodására kijelölt kikötők jegyzékében bekövetkező változások;
bizonyos halászhajók által a cetfélék állományira gyakorolt hatások; a
barátfókák barlangjainak helyét azonosító térképeken és földrajzi jegyzékekben bekövetkező
változások. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek[11]
megfelelően kell gyakorolni. (9) Annak érdekében, hogy az Unió
továbbra is eleget tegyen a GFCM-megállapodás értelmében vállalt
kötelezettségeinek, hatáskörrel kell felruházni a Bizottságot a Szerződés
290. cikkének megfelelő jogi aktusok elfogadására, hogy eltéréseket
állapíthasson meg a vörös nemeskorallok 50 m-nél kisebb mélységben történő
begyűjtése és a vörös nemeskorall telepeinek alapjánál mért minimumátmérőtől
való eltérés tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az
előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson,
többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról,
hogy a releváns dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz
egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak. (10) Az 1343/2011/EU rendeletet
ezért ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 1343/2011/EU rendelet módosítása Az 1343/2011/EU rendelet a következőképpen módosul: 1. A szöveg a következő 15a. cikkel egészül ki: „15a.
cikk Vonóhálók
és kopoltyúhálók használata a Fekete-tengeren (1) Tilos vonóhálót használni a parttól számított három tengeri
mérföld távolságon vagy az 50 m-es izobáton belül, ha ez a mélység a parthoz
közelebb elérhető. (2) 2015. január 1-jétől nem
használható 0,5 mm-nél nagyobb átmérőjű egyfonalú vagy többfonalú
zsinegből szőtt fenékhez rögzített kopoltyúháló.” 2. A II. cím a következő IV., V. és VI. fejezettel
egészül ki: „IV. fejezet A vörös nemeskorall megőrzése és
fenntartható kiaknázása 16a. cikk Alkalmazási
kör E fejezet rendelkezései az 1967/2006/EK
rendelet 4. cikke (2) bekezdésének, 8. cikke (1) bekezdése e) és g) pontjának,
valamint a 92/43/EGK irányelv* alkalmazásából eredő szigorúbb
előírásoknak a sérelme nélkül alkalmazandók. 16b. cikk Minimális begyűjtési mélység (1)
A vörös nemeskorall begyűjtése 50 m-nél kisebb
mélységben tilos. (2)
A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 27.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az
(1) bekezdéstől való eltérések engedélyezése érdekében. A felhatalmazáson
alapuló jogi aktusoknak ki kell térniük az eltérésekkel érintett területek
tudományos értékelésének szabályaira. (3)
A (2) bekezdésben említett eltérés csak a
következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhető: a) megfelelő nemzeti gazdálkodási keret
van érvényben, beleértve az 1224/2009/EK rendelet** 7. cikkének megfelelő
halászati engedélyezési rendszert; b) a vörös nemeskorall-telepek gyakoriságát
és térbeli elterjedését a közelmúltban nemzeti szinten felmérték; c) megfelelő térbeli és időbeli
tilalmak biztosítják, hogy csak korlátozott számú vörös nemeskorall-telepet
érint a kiaknázás; valamint d) az illetékes tagállam tudományos
értékelést készít(tet) az eltéréssel érintett területekről. (4)
A (2) bekezdésben említett eltérés iránti kérelmet
benyújtó tagállamok a következőket is bemutatják a Bizottságnak: a) a
tudományos és technikai érvek; b) azon
halászhajók jegyzéke, melyek engedélyt kapnak a vörös nemeskorall 50 méternél
kisebb mélységben történő begyűjtésére; c) a tengeren
és szárazföldön földrajzi koordinátákkal meghatározott azon halászterületek
jegyzéke, ahol az ilyen begyűjtést engedélyezik. (5)
A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a
(4) bekezdésben említett, eltérés iránti kérelmeknek és a (2) bekezdésben
említett tudományos értékelés eredményeinek a formátumáról és továbbításáról. E
végrehajtási aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági
eljárással kell elfogadni. (6)
A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető
titkárát a (2) bekezdés értelmében hozott határozatokról és az ugyanott
említett tudományos értékelések eredményeiről. 16c. cikk A koralltelepek alapi részénél mért
minimumátmérő (1) Olyan vörös
nemeskorall-telepekről, melyek alapi részének átmérője az alsó 1
cm-en 7 mm-nél kevesebb, tilos vörös nemeskorallt begyűjteni, és az ilyen
telepről származó vörös nemeskorallt tilos a fedélzeten tartani,
átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, nyersanyagként eladásra kiállítani
és kínálni. (2) A Bizottság a 27. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló
jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdéstől való eltérésként az
élősúly legfeljebb 10%-ára vonatkozó tűréshatár bevezetéséről a
méreten aluli (7 mm-nél vékonyabb) vörös nemeskorall tekintetében. (3) A (2) bekezdésben említett
eltérés csak a következő feltételek teljesülése esetén
engedélyezhető: a) nemzeti gazdálkodási keret van
érvényben, beleértve az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelő
halászati engedélyezési rendszert; b) a célokat, prioritásokat és vizsgálati
referenciaértékeket is tartalmazó célzott nyomonkövetési és ellenőrzési
programok vannak érvényben. (4) A (2) bekezdés értelmében
eltérést kérelmező tagállamok benyújtják a Bizottsághoz az eltérést alátámasztó
tudományos és technikai érveket. (5) A Bizottság végrehajtási
aktusokat fogadhat el a (4) bekezdésben említett tudományos és technikai érvek
formátumáról és továbbításáról. E végrehajtási aktusokat a 25. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. (6) A Bizottság tájékoztatja a
GFCM ügyvezető titkárát a (2) bekezdésnek megfelelően meghozott
határozatokról. 16d. cikk Halászfelszerelések és eszközök (1) A vörös nemeskorall
begyűjtésének egyetlen megengedett eszköze a hivatásos halászok által
használt kézi kalapács. (2) A vörös nemeskorall
kiaknázását tilos távirányítású víz alatti járművel végezni. Ez a tilalom
2015. január 1-jétől vonatkozik azon távirányítású víz alatti
járművekre is, amelyek használatát a tagállamok kizárólag a vörös
nemeskorall megfigyelése és felkutatása céljára engedélyezték a joghatóságuk
alá tartozó területeken a GFCM 35/2011/2. sz. ajánlásának 3(a) vagy 3(b)
bekezdései alapján. V. fejezet A halászati tevékenység által egyes
tengeri fajokra gyakorolt hatás csökkentése 16e. cikk Alkalmazási
kör E
fejezet rendelkezései a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv*** vagy az
1185/2003/EK tanácsi rendelet**** alkalmazásából eredő szigorúbb
előírások sérelme nélkül alkalmazandók. 16f. cikk Tengeri
madarak halászeszközökkel történő véletlen befogása A halászeszközökkel
véletlenül befogott tengeri madarakat a halászhajók parancsnokai a lehető
legrövidebb időn belül szabadon engedik. 16g. cikk Tengeri teknősök
halászeszközökkel történő véletlen befogása (1) A halászeszközökkel
véletlenül befogott tengeri teknősöket a halászhajók parancsnokai a
lehető legrövidebb időn belül sértetlenül és élve szabadon engedik. (2) A halászhajók parancsnokai
nem hozhatnak a partra tengeri teknősöket, hacsak nem egy különleges
mentőprogram keretében teszik, és feltéve, hogy erről az illetékes
nemzeti hatóságokat a kikötőbe való visszatérést megelőzően
hivatalosan tájékoztatták. (3) A kisméretű nyíltvízi
fajokra erszényes kerítőhálóval vagy bármely nyíltvízi fajokra
szorítózsinór nélküli kerítőhálóval halászó hajók nem keríthetnek be
tengeri teknősöket. (4) A horogsorral és a fenéken
rögzített kopoltyúhálóval halászó hajók fedélzetén tartani kell a tengeri
teknősök biztonságos kezelését, kioldozását és szabadon engedését
lehetővé tévő felszereléseket, amelyek révén biztosítható a befogott
tengeri teknősök túlélési esélyeinek maximalizálása. 16h. cikk A barátfókák (Monachus monachus)
véletlen befogása (1) A halászhajók parancsnokai
nem vehetnek a fedélzetre, rakodhatnak át vagy rakodhatnak ki barátfókákat,
hacsak nem sérült egyedek megmentése és felépüléséhez nyújtott segítség
biztosítása érdekében teszik, és feltéve, hogy erről az illetékes nemzeti
hatóságokat a kikötőbe való visszatérést megelőzően hivatalosan
tájékoztatták. (2) A halászeszközökkel
véletlenül befogott barátfókákat a halászhajók parancsnokai a lehető
legrövidebb időn belül sértetlenül és élve szabadon engedik. Az elpusztult
egyedek tetemét ki kell rakodni és át kell adni a nemzeti hatóságoknak
megsemmisítésre. 16i. cikk Cetfélék véletlen befogása A halászeszközökkel
véletlenül befogott cetféléket a halászhajók parancsnokai a lehető
legrövidebb időn belül szabadon engedik. 16j. cikk Védett cápák és ráják (1) A mediterrán térségben a
fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló
jegyzőkönyv**** II. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok
egyedeit tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni,
eladni, eladásra kiállítani vagy kínálni. (2) A mediterrán térségben a
fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló
jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok véletlenül
befogott egyedeit a lehető legrövidebb időn belül sértetlenül és élve
szabadon kell engedni. 16k. cikk A cápák azonosítása A
cápák fejét és bőrét a fedélzeten, a kirakodás előtt tilos
eltávolítani. Fej és bőr nélküli cápákat a kirakodást követő
első eladási piacon tilos értékesíteni. VI. fejezet A kisméretű nyíltvízi állományok
adriai-tengeri halászatára vonatkozó intézkedések 16l. cikk A halászati kapacitás szabályozása (1) E cikk
alkalmazásában a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó referencia
halászati kapacitás az a kapacitás, amely a tagállamok által a GFCM
titkárságához a 37/2013/1. sz. ajánlás 22. bekezdésének megfelelően
bejelentett hajójegyzék alapján kerül megállapításra. A jegyzéken szerepel
minden, 2013. október 31-én vonóhálóval, erszényes kerítőhálóval vagy
egyéb, szorítózsinór nélküli kerítőhálóval felszerelt, a kisméretű
nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező hajó,
amely az I. mellékletben említett 17. és 18. földrajzi alterületen található
valamely kikötő nyilvántartásában szerepel, vagy e területeken
tevékenykedik úgy, hogy másutt található kikötőkben vették
nyilvántartásba. (2) A
vonóhálóval és a kerítőhálóval felszerelt olyan hajók, amelyek adott útján
az élősúlyban mért fogás legalább 50 %-át szardínia és szardella
teszi ki, hossztól függetlenül úgy tekintendők, mint amelyek
kisméretű nyíltvízi állományokra halásznak. (3) A
tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 17. alterületen a vonóhálóval és az
erszényes kerítőhálóval felszerelt, kisméretű nyíltvízi állományokra
halászó hajóknak a nemzeti és uniós halászflotta-nyilvántartásban rögzített
összesített flottakapacitása sem bruttó űrtartalom (GT) és/vagy bruttó regisztrált
űrtartalom (GRT), sem motorteljesítmény (kW) tekintetében semmikor ne
haladja meg az (1) bekezdésben említett, a kisméretű nyíltvízi
állományokra vonatkozó referencia halászati kapacitást. (4) A tagállamok gondoskodnak
arról, hogy a (2) bekezdés szerinti, vonóhálóval vagy erszényes
kerítőhálóval felszerelt, kisméretű nyíltvízi állományokra halászó
hajók havonta legfeljebb 20 napot, és évente legfeljebb 180 napot töltsenek
halászattal. (5) Az (1) bekezdésben említett
hajójegyzéken nem szereplő hajó nem foghat ki, illetve az 1380/2013/EU
rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem tarthat a fedélzeten és
nem rakodhat ki 20%-nál több szardellát és/vagy szardíniát, amennyiben a 17.
és/vagy a 18. alterületen halászott. (6) A tagállamok haladéktalanul
tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hajójegyzéken
végrehajtott bármely kiegészítésről, törlésről vagy módosításról. E
változások nincsenek kihatással az (1) bekezdésben említett referencia
halászati kapacitásra. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a GFCM
ügyvezető titkára részére. * A Tanács 1992.
május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon
élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). ** A Tanács 2009.
november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak
betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a
847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a
2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az
1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK,
az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL
L 343., 2009.12.22., 1. o.). *** Az Európai
Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon
élő madarak védelméről (HL L 147., 2013.7.1., 1. o.). **** A Tanács
2003. június 26-i 1185/2003/EK rendelete a cápauszonyoknak a hajók
fedélzetén történő leválasztásáról (HL L 167., 2003.7.4., 1. o.). ***** A Tanács
1999. október 22-i 99/800/EK határozata a mediterrán térségben a fokozottan
védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló
jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv mellékleteinek
elfogadásáról (Barcelonai egyezmény) (HL L 322., 1999.12.14., 1. o.).” 3. A III. cím a következő Ia. fejezettel egészül ki: „Ia. FEJEZET Adatrögzítési kötelezettségek 17a. cikk A vörös nemeskorall begyűjtése A vörös nemeskorall begyűjtésére
engedéllyel rendelkező halászhajók parancsnokai naplót vezetnek a vörös
nemeskorall napi fogásairól a halászati tevékenység végzésének területe és
mélysége szerinti bontásban, valamint a halászattal és merüléssel töltött napok
számáról. Ezeket az információkat haladéktalanul továbbítják a nemzeti
hatóságok részére. 17b. cikk Bizonyos tengeri fajok véletlen
befogása (1) Az 1124/2009/EK rendelet 14.
cikkében említett halászati naplóban a halászhajó parancsnoka rögzíti az
alábbiakat: a) tengeri madarak véletlen befogásának és
szabadon engedésének esetei; b) tengeri teknősök véletlen befogásának és
szabadon engedésének esetei, kitérve legalább a halászeszköz típusára, az
időpontra, a víz alatt töltött időre, a befogás mélységére és
helyére, a célzott fajra, az érintett tengeri teknős fajra, valamint arra,
hogy a befogott egyed elpusztult-e vagy életben maradt és szabadon engedték; c) barátfókák véletlen befogásának és szabadon
engedésének esetei; d) cetfélék véletlen befogásának és szabadon
engedésének esetei, kitérve legalább az érintett halászatra, a halászeszköz
jellemzőire, az időpontra, a helyszínre (az I melléklet szerinti
földrajzi alterület vagy statisztikai négyszög megadásával) és az érintett
cetfajra; e) a mediterrán térségben a fokozottan védett
területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II.
vagy III. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok véletlen befogásának
és szabadon engedésének esetei. (2) A tagállamok legkésőbb
2014. december 31-ig meghatározzák, hogy az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének
értelmében halászati naplót vezetni nem köteles hajók parancsnokai milyen módon
rögzítsék az (1) bekezdésben említett véletlen befogásokat.” 4. A szöveg a következő 23a. és 23b. cikkel egészül ki: „23a. cikk Az adatok jelentése a Bizottság felé (1) A
tagállamok minden év november 15-éig eljuttatják a Bizottsághoz a
következőket: a) a
17a. cikkben említett, a vörös nemeskorallra vonatkozó adatok; b)
elektronikus jelentés a tengeri madarak, tengeri teknősök, barátfókák,
cetfélék, cápák és ráják véletlen befogásának és szabadon engedésének
mértékéről, valamint a 17b. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d) és e)
pontjával összhangban bejelentett kapcsolódó információk. (2) A
Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden év december 15-ig
továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére. (3) A
tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a GFCM 36/2012/1. sz. ajánlása 5.
bekezdésének megfelelően a begyűjtött vörös nemeskorall kirakodására
kijelölt kikötők jegyzékében bekövetkezett bármely változásról. (4) A
tagállamok megbízható adatokat gyűjtenek a fenéken rögzített
kopoltyúhálóval tüskéscápára halászó hajók által a Fekete-tenger cetfajainak
állományaira gyakorolt hatásról, és ezeket továbbítják a Bizottsághoz. (5) A
tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a GFCM 35/2011/5. sz. ajánlásának 6.
bekezdésében említett, a barátfókák barlangjainak helyét azonosító térképeken
és földrajzi jegyzékekben bekövetkezett bármely változásról. (6) A
Bizottság a (3), (4) és (5) bekezdésben említett információkat továbbítja a
GFCM ügyvezető titkára részére. (7) A
Bizottság végrehajtási aktusok elfogadása révén meghatározhatja az (1), (3),
(4) és (5) bekezdésben említett információk formátumát és továbbításának
módját. E végrehajtási aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett
vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. 23b. cikk A kisméretű nyíltvízi állományok
adriai-tengeri halászatának ellenőrzése, nyomon követése és felügyelete (1) A
tagállamok minden év szeptember végéig tájékoztatják a Bizottságot a 16l.
cikk előírásainak való megfelelést ellenőrzési és nyomonkövetési
intézkedések révén biztosítani hivatott terveikről és programjaikról,
különösen a havi fogások és a halászati erőkifejtés tekintetében. (2) A
Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden év október 30-ig
továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.” 5. A 27. cikk (2) bekezdésének első mondatában a „2012.
január 19-től” szövegrész helyébe a(z) „[illessze be e rendelet
hatálybalépésének időpontját -tól/-től ]” szöveg lép. 2. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök [1] Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 1343/2011/EU rendelete
a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló
megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos
egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások
fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló
1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.). [2] A GFCM 35/2011/2. és 36/2012/1., 35/2011/3., 35/2011/4.,
36/2012/2. és 37/2013/2., 35/2011/5., 36/2012/3. sz. ajánlásai. [3] A legutóbb a 2006/105/EK irányelvvel módosított, a
természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények
védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi
irányelv; a 605/2013/EU
rendelettel módosított, a a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő
leválasztásáról szóló 1185/2003/EK rendelet; a cetfélék halászat során
történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések
megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról szóló 812/2004/EK tanácsi
rendelet; a Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a cápák
védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó európai közösségi cselekvési
tervről (COM(2009) 40 végleges);
a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tengeri madarak
halászeszközökkel történő véletlen befogásának visszaszorítására irányuló
cselekvési tervről (COM(2012) 665 final). [4] A GFCM 37/2013/1. és 38/2014/1. sz. ajánlásai, az utóbbi
a közeljövőben lép hatályba. [5] HL C , , . o. [6] Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i
1343/2011/EU rendelete a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság)
létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott
halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri
halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási
intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L
347., 2011.12.30., 44. o.). [7] A Tanács 1977. július 25-i határozata a Földközi-tenger
szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény megkötéséről, valamint a
Földközi-tenger hajókról és légi járművekről történő kidobással
okozott szennyezésének megelőzéséről szóló jegyzőkönyv
elfogadásáról (HL L 240., 1977.9.19., 1. o.). [8] A Tanács 1999. október 22-i határozata a mediterrán
térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai
sokféleségéről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv
mellékleteinek elfogadásáról (Barcelonai egyezmény) (HL L 322., 1999.12.14., 1.
o.). [9] Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 12-i
605/2013/EU rendelete által módosított, 2003. június 26-i 1185/2003/EK tanácsi
rendelet a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról (HL
L 181., 2013.6.29., 1. o.). [10] Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i
1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az
1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a
639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül
helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.). [11] Az Európai Parlament és a Tanács
2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek
gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és
általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).