INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        Háttér-információk

Az Európai Unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá válik. A tengeri ágazatok hozzájárulnak e célkitűzés megvalósításához, hiszen komoly lehetőségeket rejtenek az innováció, a fenntartható növekedés és a foglalkoztatás terén. A tengeri ügyekért felelős európai miniszterek 2012 októberében elfogadták a Limassoli nyilatkozatot, és ezzel egy erős tengeri pillérrel szilárdították meg az Európa 2020 stratégiát[1]. Amint azt a Bizottság a „Kék növekedés. A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című közleményben[2] megállapítja, ez a jogalkotási javaslat lényeges részét alkotja az európai kék gazdaság megteremtését célzó törekvéseknek.

Ugyanakkor a part menti és tengeri területeken folyó emberi tevékenység, az éghajlatváltozás hatásai, a természeti veszélyek és az erózió miatt egyre fokozódik a parti és tengeri erőforrásokra nehezedő nyomás. Ha biztosítani akarjuk a fenntartható növekedést, a part menti és tengeri ökoszisztémákat pedig meg kívánjuk őrizni az eljövendő nemzedékek számára, meg kell teremtenünk az integrált és összehangolt irányítást.

Tengeri területrendezésen a tengeri területeken folytatott emberi tevékenységek térbeli és időbeli elosztására vonatkozó, bizonyos gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzések megvalósulására irányuló nyilvános elemzési és tervezési folyamatot értjük. A tengeri területrendezés végső célja olyan tervek kidolgozása, amelyek meghatározzák a tengeri térség különböző célokra történő felhasználását. E javaslatot a Bizottság által 2008-ban közzétett „Tengeri területrendezési útiterv: Egységes alapelvek érvényesítése az EU-ban”című közlemény[3], majd az ezt követő 2010-es „Tengeri területrendezés az EU-ban – Eredmények és további lépések” című közlemény[4] készítette elő.

Az integrált partiövezet-gazdálkodás a part menti területeket érintő folyamatok összességének átfogó irányítására szolgáló eszköz, mely koordinált módon kezeli a part menti tevékenységekkel összefüggő szárazföld–tenger kölcsönhatásokat a part menti és tengeri területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Gondoskodik arról, hogy az irányítási és fejlesztési döntéseket a különféle ágazati szempontok összehangolásával hozzák meg. A tengerparti övezetek integrált kezeléséről szóló 2002. évi ajánlás lefekteti a parti övezetre vonatkozó helyes tervezés és gazdálkodás alapelveit és meghatározza azok végrehajtásának legoptimálisabb módját. Ezenkívül az EU részes fele a barcelonai egyezménynek, melynek keretében kidolgozásra került és 2011 márciusában hatályba lépett az integrált partiövezet-gazdálkodásról szóló jegyzőkönyv. A szóban forgó jegyzőkönyv értelmében a földközi-tengeri tagállamok kötelesek integrált partiövezet-gazdálkodást folytatni.

A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás egymást kiegészítő eszközök. Földrajzi hatókörük egybeesik a tagállamok parti és felségvizeivel, és míg a tengeri területrendezési tervek a meglévő emberi tevékenységek feltérképezésére és a tengeri térség leghatékonyabb jövőbeli térségi fejlesztésének beazonosítására irányulnak, az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák az említett emberi tevékenységek integrált irányítását biztosítják. Együtt alkalmazva ezek az eszközök képesek javítani a tenger–szárazföld kapcsolódási pontok tervezését és irányítását.

1.2.        A javaslat okai és céljai

Az irányelvjavaslat fő célja a tengeri és part menti tevékenységek fenntartható növekedésének, valamint a tengeri és part menti erőforrások fenntartható használatának előmozdítása az uniós vizekre vonatkozó tengeri területrendezés és a tagállamok part menti területeire vonatkozó integrált partiövezet-gazdálkodás hatékony végrehajtási keretének megalkotása révén.

A tengeri és part menti területek egyre intenzívebb, ugyanakkor minden koordinációt nélkülöző használata a tengeri és parti térségekért folytatott vetélkedéshez vezetett, miközben az itt lévő erőforrások kiaknázása rossz hatásfokú, fenntarthatatlan. A tengeri térséghez való hozzáférést övező bizonytalanságok és a kiszámíthatatlanság kedvezőtlen üzleti környezetet teremtett a befektetők számára, aminek következtében munkahelyek kerülnek veszélybe.

Az egymással versengő tevékenységekben rejlő lehetőségek teljes kibontakoztatása csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk a tengeri térség optimális elosztását a releváns szereplők között, és megteremtjük az összehangolt irányítást. Bebizonyosodott, hogy ez nemcsak a kísérleti kutatási, tranzakciós, adminisztratív és operatív költségek mérséklődését eredményezi, de megszilárdítja a jogbiztonságot is, mindenekelőtt a kkv-k számára.

A különféle felhasználási módokkal kapcsolatos fenntarthatóság és megfelelő környezet-egészségügyi állapot biztosítására a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítést fog alkalmazni, védve ezzel a tevékenységek végzésének alapját jelentő természeti erőforrásokat.

A javasolt intézkedés tehát nem ágazatspecifikus, hanem magában foglalja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) valamennyi olyan szakpolitikai területét, amely hatással bír az óceánokra, a tengerekre és a tengerpartokra. Az intézkedés a tengerekkel kapcsolatos politikák folyamatban lévő tagállami végrehajtását hatékonyabb koordinációval és fokozottabb átláthatósággal támogatja. A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák ezenkívül korai fázisban javíthatják a gazdasági célok és környezetvédelmi szabályozás összehangolását, mérsékelve ezzel a közöttük feszülő ellentéteket.

Az irányelv operatív célkitűzései eljárási jellegűek. A tagállamoknak koherens eljárásokat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk a tengeri térségek ember általi használatára és a part menti területek fenntartható kezelésére vonatkozóan, továbbá egymás között meg kell teremteniük a határokon átnyúló optimális együttműködést. A javaslat legfőbb hozzáadott értékét a szárazföld–tenger kapcsolódási folyamatok támogatása jelenti azáltal, hogy egymással koherens tengeri területrendezést és integrált partiövezet-gazdálkodást ír elő.

A tervezés részleteit és a gazdálkodási célok meghatározását a javaslat a tagállamok hatáskörében tartja. Az EU nem kíván részt venni ezekben a folyamatokban. A javaslat nem sérti a tagállamok város- és területrendezésre (területtervezésre) vonatkozó előjogait.

1.3.        Összhang egyéb szakpolitikákkal

Az európai jogalkotók ambiciózus politikai kezdeményezéseket fogadtak el az óceánok, tengerek és tengerpartok vonatkozásában a következő 10-20 évre. A kezdeményezések magukban foglalják a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvet[5], a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos irányelvet[6], a tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó kezdeményezést[7] és az élőhelyvédelmi irányelvet[8]. Az EU 2013-ban várhatóan elfogadja a közös halászati politika megújítását, és – az új pénzügyi keret figyelembevételével – a strukturális alapok (a közös stratégiai keret) felülvizsgálatát. E javaslat fő célkitűzése az említett kezdeményezések koherens és fenntartható végrehajtásának elősegítése egy vagy több integrált eljáráson keresztül. A javaslat nem változtat vagy módosít az EUMSZ szerinti szakpolitikák vívmányain.

Különösen fontos, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák végrehajtása során a tagállamoknak módjukban áll a vívmányok integrált alkalmazásával javítani a végrehajtás hatékonyságán és csökkenteni az adminisztratív terheket.

A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák környezeti hatásainak vizsgálatát a 2001/42/EK irányelv[9] előírásaival összhangban kell elvégezni. E stratégiai környezeti vizsgálatok korai fázisban biztosítják a különféle emberi tevékenységek – akár kumulatív – hatásainak holisztikus szemléletű értékelését, elősegítve ezzel a jövőbeli projektek megvalósulását. Amennyiben később az egyedi projektek számára környezeti hatásvizsgálat válik szükségessé, a specifikus értékelés már támaszkodhat a stratégiai környezeti vizsgálat keretében elvégzett elemzésekre, így elkerülhető, hogy a vizsgálatokat kétszer végezzék el, a kapcsolódó adminisztratív költségek pedig megduplázódjanak.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

2.1.        Nyilvános konzultáció

2011 márciusa és májusa között az Európai Bizottság nyilvános konzultációt szervezett, kikérve az érdekeltek véleményét az európai uniós tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás helyzetére és jövőjére vonatkozóan.

A konzultáció során megerősítést nyert, hogy gyakoribbá váltak a tengeri térségek használatával kapcsolatos konfliktusok, ezért közös, az egyes régiók jellegzetességeit figyelembe vevő megközelítésre van szükség az uniós vizeket érintő tengeri területrendezésben. A konzultáció résztvevői fontosnak ítélték annak biztosítását, hogy a tengeri területrendezési eljárások és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kellően összehangoltak legyenek. Míg a határon átnyúló ügyek tekintetében az uniós fellépést kifejezetten hasznosnak ítélték, a legmegfelelőbb jogi eszköz megválasztása kérdésében nem volt teljes az egyetértés.

2.2.        Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat az alábbi három opció hatékonyságát, valamint gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait értékelte: (1) útmutatás és a bevált módszerek továbbfejlesztése, (2) nem kötelező intézkedések, és (3) jogilag kötelező intézkedések, ideértve a keretirányelvet vagy a keretrendeletet.

A hatásvizsgálat arra következtetésre jutott, hogy noha a nem kötő erejű intézkedésre vonatkozó opció járna bizonyos előnyökkel, a legalkalmasabb eszköz mégis egy jogilag kötelező megoldás volna, mégpedig egy irányelv formájában, amely kiszámíthatóságot, stabilitást és átláthatóságot adna a tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodásnak, mindeközben garantálva az arányosságot és a szubszidiaritást oly módon, hogy a végrehajtásban szabad mozgásteret biztosítana a tagállamoknak, érintetlenül hagyva a tagállami kompetenciákat. Az irányelv mutatkozik a legmegfelelőbb opciónak abból a szempontból is, hogy biztosítja a végrehajtási határidők összehangolását a többi vonatkozó uniós jogszabály és kezdeményezés (pl. a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos irányelv, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, az Európa 2020 stratégia céljai) menetrendjeivel, valamint a tengeri térségekért folyó, mind kiélezettebb verseny összefüggésében előmozdítja a növekedést a tengeri gazdasági tevékenységek tekintetében.

A hatásvizsgálati testület 2012. április 30-án nyújtotta be a hatásvizsgálattal kapcsolatos végső állásfoglalását. A hatásvizsgálatról szóló jelentés és összefoglalás e javaslattal egyidejűleg kerül közzétételre, a hatásvizsgálati testület állásfoglalásával együtt.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        A javaslat összefoglalása

A javaslat létrehozza a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretét rendszeres, koordinált, inkluzív és határokon átnyúló integrált tengeri irányítási megközelítés formájában. A tagállamok számára előírja, hogy a tengeri területrendezést és az integrált partiövezet-gazdálkodást a nemzeti és nemzetközi joggal összhangban hajtsák végre. A fellépés célja, hogy tagállamok olyan eljárást vagy eljárásokat dolgozzanak ki, amely(ek) felöleli(k) a problémameghatározás, az információgyűjtés, a tervezés, a döntéshozatal, az irányítás, a végrehajtásra vonatkozó nyomon követés és az érdekeltek bevonására tett lépések teljes ívét.

A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák nem fognak kitűzni új ágazati politikai célokat. Céljuk a nemzeti és regionális ágazati politikák által meghatározott célkitűzések tükrözése, integrálása és összekapcsolása, a különböző ágazatok közötti konfliktusokat megelőző vagy enyhítő lépések kijelölése, valamint hozzájárulás az uniós célok megvalósulásához a tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos ágazati politikákban. A javaslat mindenekelőtt azt kívánja előírni a tagállamok számára, hogy az ugyanazon tengeri régiókban, alrégiókban és azok part menti övezeteiben megvalósuló, határokon átnyúló együttműködés, valamint megfelelő adatgyűjtés és adatcsere révén törekedjenek a tengermedencékben folyó tevékenységek koherens irányítására.

A végrehajtási aktusok biztosítani fogják az irányelv következetes végrehajtását EU-szerte, és meg fogják könnyíteni a tagállamok jelentéstételét a Bizottság felé, valamint – adott esetben – a tagállamok közötti és a Bizottsággal folytatott releváns adatcserét.

3.2.        Jogalap

A javaslat támogatja az Európai Unió integrált tengerpolitikájának végrehajtását, ideértve a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvet is, mely e politika környezetvédelmi pillérét képezi. Az integrált tengerpolitika célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti ágazati politikák, amelyek hatást gyakorolnak a tengeri térségekre, koherens módon valósuljanak meg, és ezzel sikerüljön elérni az egymással konkuráló, sokrétű gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat.

A javaslat az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén, 100. cikkének (2) bekezdésén, 192. cikkének (1) bekezdésén és 194. cikkének (2) bekezdésén alapul. Az e politikák keretében folytatott tevékenységek versengenek egymással a tengeri térségekért és a parti menti erőforrások használatáért. A kidolgozandó eljárásoknak azt kell biztosítaniuk, hogy az egyes ágazatokban tervezett tevékenységek ne hátráltassák egymást, hanem miközben megvalósulnak a velük kapcsolatos egyedi célok, együttesen járuljanak hozzá a tengeri és parti menti gazdaságok fenntartható növekedéséhez, valamint a tengeri és part menti erőforrások fenntartható használatához.

3.3.        A szubszidiaritás elve és a hozzáadott érték

A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének. Nemzeti vagy helyi döntési kompetenciák maradnak az olyan ügyek, mint az aktuális fejleményekkel, a beruházási helyszínek kiválasztásával kapcsolatos határozatok vagy éppen a prioritások és megoldások meghatározása. Magáért a tervezési folyamatért a tagállami hatóságok felelnek nemzeti irányítási és alkotmányos szerkezetüknek megfelelően, összhangban nemzeti ágazati politikai prioritásaikkal, valamint – amennyire csak lehetséges – a meglévő mechanizmusok és stratégiák alapján.

Az EU-fellépés a következők tekintetében képvisel hozzáadott értéket: 1) biztosítja és ésszerűsíti a tengeri területrendezéssel és az integrált partiövezet-gazdálkodással kapcsolatos tagállami fellépést, garantálva a következetes és koherens végrehajtást EU-szerte; valamint 2) biztosítja a tengeri területrendezésre és az integrált partiövezet-gazdálkodásra vonatkozó együttműködés kereteit azon tagállamok között, amelyek tengeri régiókon és alrégiókon osztoznak. Az EU tengeri régióiban és alrégióiban végzett tengeri területrendezéssel és integrált partiövezet-gazdálkodással kapcsolatos, határokon átnyúló együttműködés létfontosságú, lévén, hogy a tengeri ökoszisztémák, a halászterületek, a védett tengeri területek vagy a tengeri infrastruktúra – pl. kábelek, csővezetékek, hajózási útvonalak, olaj-és gázkitermelő, illetve szélenergia-termelő létesítmények stb. – nem igazodnak az országhatárokhoz.

3.4.        Az arányosság elve

A javaslat megfelel az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdése szerinti arányosság elvének.

A javaslat a tengeri területrendezéssel és az integrált partiövezet-gazdálkodással kapcsolatos eljárás vagy eljárások tagállamok általi kidolgozásának vagy fenntartásának kötelezővé tételére korlátozódik. A javaslat az említett eljárások tekintetében minimumkövetelményeket határoz meg, melyek a tagállamok meglévő tapasztalataira építenek és lehetővé teszik az eljárások integrációját és folytatását egy közös európai uniós kereten belül.

A jelentéstételi kötelezettségek a végrehajtás értékeléséhez szükséges minimumra szorítkoznak. A Bizottság a meglévő jelentéstételi követelmények legszélesebb körű alkalmazását kívánja biztosítani. A Bizottság a tagállamok által rendelkezésére bocsátott információk, valamint az uniós szabályozás, köztük a 2008/56/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alapján szolgáltatott minden egyéb releváns információ alapján tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen az irányelv végrehajtása terén elért eredményekről.

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló együttes politikai nyilatkozatával[10] összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy szükség van-e magyarázó dokumentumokra az ezen irányelv átültetésének felügyeletére vonatkozó feladatainak ellátásához. Ennek érdekében megfelelő módon figyelembe vette az irányelv jellegét, az arányosság elvét és az esetleges járulékos adminisztratív terheket. Tekintettel az irányelvben szereplő jogi kötelezettségek csekély számára, a Bizottság úgy látta, hogy ezen irányelv helyes átültetésének felügyelete nem jelentene számára nehézséget. Ezért a Bizottság nem kéri a tagállamokat, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez mellékeljenek olyan dokumentumokat, amelyek az ezen irányelv különböző részei és a nemzeti átültető intézkedések megfelelő részei közötti viszonyt tisztázzák.

3.5.        A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság által javasolt irányelv előírja a tagállamok számára tengeri területrendezési tervek és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozását, ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállamok előjogát ezek tartalmának hozzáigazítására speciális gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi prioritásaikhoz, nemzeti ágazati politikai céljaikhoz és jogi hagyományaikhoz. A szubszidiaritás és az arányosság elvével kapcsolatos megfontolások miatt a Bizottság úgy határozott, hogy a rendelet nem megfelelő eszköz. Ezenkívül az eszköz eljárási jellegét és folyamatalapú természetét leginkább egy keretirányelv képes megjeleníteni. Ebből következik, hogy a nem kötelező eszköz nem alkalmas, hiszen általa bizonyos politikai célok nem teljesülnének, például az a követelmény, hogy a part menti területekkel rendelkező valamennyi tagállam végezzen tengeri területrendezést és integrált partiövezet-gazdálkodást, illetve valósítsa meg a határokon átnyúló együttműködést. Végül, a jogalkotási megközelítés azt is biztosítja, hogy a fenti eljárások a megállapított határidőkön belül kerüljenek végrehajtásra.

3.6.        A javaslat részletes magyarázata

A javaslat két részből áll: az irányelvből és annak mellékletéből.

3.6.1.     Az irányelv

Az 1. cikk az irányelv tárgyát határozza meg.

A 2. cikk az irányelv hatályát határozza meg.

A 3. cikk az irányelvben használt fogalmak meghatározását tartalmazza.

A 4. cikk a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák tagállami szintű kidolgozásáról szól.

Az 5. cikk a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák tagállami szintű célkitűzéseiről szól.

A 6. cikk meghatározza a tengeri területrendezési tervekre és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákra vonatkozó közös minimumkövetelményeket.

A 7. cikk meghatározza a tengeri területrendezésre vonatkozó minimumkövetelményeket.

A 8. cikk meghatározza az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákra vonatkozó minimumkövetelményeket.

A 9. cikk előírja, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásában biztosítani kell a nyilvános részvételt.

A 10. cikk a tengeri területrendezési terveket és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat támogató adatgyűjtésről és információcseréről szól.

A 11. cikk a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák környezeti hatásainak vizsgálatát írja elő.

A 12. cikk a tagállamok közötti két- és többoldalú együttműködésről szól, amely a következetes végrehajtást hívatott biztosítani a part menti övezetekben, tengeri régiókban és alrégiókban.

A 13. cikk a harmadik országokkal folytatott együttműködést szabályozza.

A 14. cikk rendelkezéseket határoz meg az irányelv végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok kijelölésével kapcsolatban.

A 15. cikk arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottság felé, a Bizottságnak pedig jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács felé ezen irányelv végrehajtásának előrehaladásáról.

A 16. cikk felvázolja az ezen irányelv végrehajtását célzó operatív előírásokat és lépéseket, amelyekre nézve a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el.

A 17. cikk megállapítja azt a mechanizmust, amely révén a tagállamok ellenőrizhetik a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában.

A 18. cikk rögzíti ezen irányelv tagállami átültetésének szabályait.

A 19. cikk rendelkezik arról, hogy az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 20. cikk a tagállamokat nevezi meg ezen irányelv címzettjeiként.

3.6.2.     Melléklet

Az I. melléklet felsorolja az illetékes hatóságokkal kapcsolatos azon információkat, amelyeket a tagállamoknak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.

2013/0074 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 100. cikke (2) bekezdésére, 192. cikkének (1) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[11],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[12],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A fokozott és gyorsan növekvő igény, mely a tengeri térségek különféle célú hasznosítására irányul – ideértve a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények telepítését, a tengeri hajózást és halászati tevékenységeket, az ökoszisztémák megőrzését, az idegenforgalmat, az akvakultúra-létesítmények üzemeltetését –, akárcsak a parti erőforrásokra nehezedő többféle nyomás, integrált tervezési és irányítási megközelítést igényelnek.

(2)       Ilyen óceángazdálkodási megközelítés kidolgozására került sor az Európai Unió integrált tengerpolitikájának[13] keretében, melynek környezetvédelmi pillérét a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14] jelenti. Az integrált tengerpolitika célja a tengerek és óceánok fenntartható fejlődésének elősegítése, valamint koordinált, koherens és átlátható döntéshozatali rendszer kialakítása az Unió azon ágazati politikái tekintetében, amelyek – többek között a tengermedencékre vonatkozó stratégiák vagy makroregionális stratégiák révén – kihatással vannak az óceánokra, tengerekre, szigetekre, a tengerparti és a legkülső régiókra, valamint a tengeri ágazatokra.

(3)       Az integrált tengerpolitika a tengeri területrendezést és az integrált partiövezet-gazdálkodást horizontális politikai eszközként határozza meg, melynek segítségével a hatóságok és az érdekeltek koordinált és integrált megközelítési módot alkalmazhatnak. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés hozzá fog járulni a tengeri és partiövezet-gazdálkodás fenntartható növekedésének, valamint a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához.

(4)       A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás támogatja és elősegíti az Európai Tanács által 2010 júniusában jóváhagyott[15] „Európa 2020: A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia”[16] megvalósítását, amelynek célja a foglalkoztatás, a termelékenység és társadalmi kohézió magas szintjének elérése, ideértve a versenyképesebb, erőforrás-hatékonyabb és környezetkímélőbb gazdaság felé tett lépéseket is. A stratégia végrehajtásában kulcsszerepet játszó partközeli és tengeri ágazatokban jelentős lehetőségek rejlenek a fenntartható növekedés megvalósulását illetően.

(5)       A közelmúltban kiadott „Kék növekedés. A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című közlemény[17] számba veszi azokat a folyamatban lévő európai uniós kezdeményezéseket, amelyek az Európa 2020 stratégia végrehajtását szolgálják. A szóban forgó közlemény beazonosít egy sor olyan ágazati tevékenységet, amelyekre a jövőben a kék növekedéssel kapcsolatos kezdeményezéseknek összpontosítaniuk kell, és amelyek kibontakozását a tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak megfelelőképpen segítenie kell.

(6)       Az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló 1255/2011/EU rendelet támogatja és előmozdítja a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás végrehajtását. A rendelet megfelelő finanszírozást biztosít a 2011–2013-as időszak tengeri területrendezési és integrált partiövezet-gazdálkodási projektjeihez. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló XXXX/XX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet pedig e projektek 2014 és 2020 közötti megfelelő finanszírozását irányozza elő.[18]

(7)       Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) preambulumában rámutat arra, hogy az óceáni térségek használatával összefüggő ügyek szorosan összefonódnak egymással, ezért egységes egészként kell tekinteni őket. Az óceáni térségekkel kapcsolatos tervezés az egyezményben biztosított jogok alkalmazásának logikus továbbvitele és szerkezetbe foglalása, egyszersmind a tagállamok segítésének gyakorlati eszköze is kötelezettségeik teljesítése terén.

(8)       A tengeri térségeknek a releváns használók közötti arányos felosztásának biztosítása és a part menti övezetek koordinált irányítása érdekében ki kell alakítani egy olyan keretet, amely magában foglalja legalább a tagállamok által kidolgozott és végrehajtott tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat.

(9)       A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás eredményeképpen koordináltabbá válnak a tengeri és part menti tevékenységek, ami jelentős gazdasági előnyökkel járhat, hiszen nemcsak átláthatóságot, tervezhetőséget és stabilitást nyújt a befektetők számára, de csökkenti a koordinációs és tranzakciós költségeket is.

(10)     A következetesség és jogi egyértelműség érdekében a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégia földrajzi hatósugarát a meglévő uniós jogi eszközökkel és a nemzetközi tengerjoggal összhangban kell meghatározni.

(11)     A tengervizek és part menti övezetek földrajzilag egybeesnek a tagállamok parti vizeivel és felségvizeivel. A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás eszközei kiegészítik egymást, ugyanis a tengervizeket illetően a meglévő és potenciális emberi tevékenységek feltérképezésére irányulnak a tengeri területrendezési tervek összeállítása érdekében, a part menti övezetek tekintetében pedig olyan intézkedések beazonosítására összpontosítanak, amelyek lehetővé teszik ezen emberi tevékenységek integrált irányítását. A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás közös és koherens alkalmazása javítani fogja szárazföld–tenger kapcsolódási pontokra vonatkozó tervezés és gazdálkodás színvonalát.

(12)     Miközben az Unió szempontjából helyénvaló a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás szabályainak lefektetése, a tagállamok és azok illetékes hatóságai továbbra is felelősek tengervizeik és parti menti övezeteik tekintetében az ilyen tervek és stratégiák kialakításáért és meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek között.

(13)     Az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelés, valamint a járulékos adminisztratív terhek minimalizálása érdekében ezen irányelv átültetésének és végrehajtásának a lehető legnagyobb mértékben a meglévő nemzeti szabályokon és mechanizmusokon kell alapulnia. Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak a 2002/413/EK tanácsi ajánlásban és a 2010/631/EU tanácsi határozatban meghatározott elveken és szempontokon kell nyugodniuk.

(14)     A tengervizek és a part menti övezetek ökoszisztémái és erőforrásai jelentős terhelésnek vannak kitéve: az emberi tevékenység, de az éghajlatváltozás hatásai, a természeti veszélyek, a partvonalra ható erők (pl. erózió és feltöltődés) számos következménnyel járhat mind a partvidék gazdasági fejlődésére és növekedésére, mind a partközeli és tengeri ökoszisztémákra nézve, és a környezeti állapot romlásához, a biodiverzitás csökkenéséhez, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségének gyengüléséhez vezethet. A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák megalkotása során kellő figyelmet kell szentelni e különféle terheléseknek. Ha a tervezési döntések mindezeket tekintetbe veszik, az egészséges parti és tengeri ökoszisztémák és a hozzájuk kapcsolódó megannyi szolgáltatás jelentős előnyöket fog kínálni az élelmiszer-termelésben, a rekreációs és idegenforgalmi ágazatban, az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében és az azokhoz való alkalmazkodásban, a partvonalra ható erők megfékezésében és a katasztrófa-megelőzésben.

(15)     A tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodásnak a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett ökoszisztéma-alapú szemléletet kell alkalmaznia, biztosítva a különféle tevékenységek által okozott kollektív terhelés azon szintjét, amely összeegyeztethető a jó környezeti állapot elérésével, gondoskodva arról, hogy a tengeri ökoszisztémáknak az emberi tevékenység által előidézett változásokra való reagálóképessége ne sérüljön, egyszersmind lehetővé téve a tengeri javak és szolgáltatások fenntartható igénybevételét a jelen és a jövő nemzedékek számára.

(16)     A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás hozzá fog járulni többek között a következő aktusokban foglalt célok megvalósulásához: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19], a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet[20], a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[21], a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia[22], az erőforrás-hatékony Európa megteremtésének ütemterve[23], az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia[24]; továbbá adott esetben szolgálni fogja az EU regionális politikájának – köztük a tengermedencékre vonatkozó stratégiáknak és a makroregionális stratégiáknak – a céljait is.

(17)     A tengeri és partközeli tevékenységek gyakran szorosan összefonódnak egymással. Ez megköveteli a tengeri területrendezési tervek és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák koordináltságát és integráltságát, biztosítva a tengeri térség fenntartható használatát és a parti területekkel való fenntartható gazdálkodását, figyelemmel a különféle társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre.

(18)     Ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez a tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak nemcsak magukban kell foglalniuk a problémameghatározás, információgyűjtés, tervezés, döntéshozatal, végrehajtás és a végrehajtásra vonatkozó nyomon követés teljes ívét, de a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretekre is kell épülniük. Hasznosítaniuk kell továbbá a meglévő és leendő jogszabályokban – köztük a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról szóló 2010/477/EU bizottsági határozatban vagy „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” elnevezésű bizottsági kezdeményezésben[25] – meghatározott mechanizmusokat.

(19)     A tengeri területrendezés legfőbb célja a tengeri területek használati módjainak beazonosítása, irányítása és az ezekkel kapcsolatos konfliktusok kezelése. Ehhez a tagállamoknak legalább azt kell biztosítaniuk, hogy a tervezési folyamat vagy folyamatok végén létrejöjjön egy átfogó terv a tengeri térséggel kapcsolatos különféle használati formák tekintetében, figyelemmel az éghajlatváltozással összefüggő hosszú távú változásokra is.

(20)     A tagállamok feladata, hogy egyeztessék és összehangolják terveiket és stratégiáikat a többi releváns tagállam vagy harmadik ország adott tengeri régiójáért, alrégiójáért vagy part menti övezetéért felelős hatóságaival, összhangban a szóban forgó tagállamok és harmadik országok európai vagy nemzetközi jogból fakadó jogaival és kötelezettségeivel. A tagállamok közötti és a környező harmadik országokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésekhez szükséges, hogy minden tagállamban legyenek az ügyért felelős hatóságok. Ezért a tagállamoknak ki kell jelölniük azt az illetékes hatóságot vagy hatóságokat, amely(ek) felelős(ek) a többi tagállammal vagy harmadik országokkal való együttműködésért. Tekintettel a tengeri régiók, alrégiók vagy part menti övezetek közötti különbségekre, ezen irányelv keretein belül nem helyénvaló részletesen előírni az együttműködési mechanizmus jellemzőit.

(21)     A part menti övezetekre vonatkozóan számos, különféle szakpolitikákat érintő intézkedés van érvényben. Annak érdekében, hogy ezen irányelv céljai megvalósuljanak, a tagállamoknak leltárt kell készíteniük a szóban forgó intézkedésekről, és meg kell vizsgálniuk, hogy szükség van-e további fellépésekre, például az erózió vagy a feltöltődés kezelésére, a part- és tengerszennyezés leküzdésére, a zöld infrastruktúra fejlesztésére vagy a természeti katasztrófák megelőzésére. Mindezt koordinált és integrált módon kell elvégezni. Ennek során a tagállamoknak tekintettel kell lenniük a megfelelő tengerparti tevékenységekre, különösen az e tevékenységekkel kapcsolatos ágazatközi szempontokra és a szárazföld–tenger kölcsönhatásokra.

(22)     A tengeri és partközeli területek irányítása komplex feladat, amelybe bele kell vonni a különféle szintű hatóságokat, gazdasági szereplőket és egyéb érdekelteket. A vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban és a fenntartható fejlődés hatékony biztosítása érdekében elengedhetetlenül fontos az érdekeltek, a hatóságok és a nyilvánosság véleményének kikérése az ezen irányelv szerinti tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák előkészítésének megfelelő fázisában. A nyilvános egyeztetéssel kapcsolatos rendelkezésre jó példát kínál a 2003/35/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése.

(23)     Összefüggésben más vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtására irányuló fellépéseikkel, a tagállamok a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák révén csökkenthetik adminisztratív terheiket és költségeiket. A tengeri területrendezési tervekben és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákban foglalt határidőket ezért össze kell hangolni a többi vonatkozó jogszabály menetrendjeivel, különös tekintettel: a 2009/28/EK irányelvre, amely a tagállamok számára előírja azt a célt, hogy a megújuló energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban 2020-ra legalább 20% legyen, továbbá meghatározza az engedélyezés, a tanúsítás és a tervezési folyamatok koordinációját, ideértve a területrendezést is mint az EU megújuló energiával kapcsolatos célkitűzései elérésének egyik zálogát; a 2008/56/EK irányelvre és a 2010/477/EU határozat melléklete A. részének 6. pontjára, amely a tagállamokat a tengeri környezet jó állapotának 2020-ig történő eléréséhez szükséges intézkedések megtételére kötelezi, és a tengeri területrendezést olyan eszköznek tekinti, amely támogatja a jó környezeti állapot eléréséhez szükséges emberi tevékenységek irányításának ökoszisztéma-alapú megközelítését; a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 884/2004/EK határozatra, amely a transzeurópai közlekedési hálózat 2020-ig való megvalósítását írja elő az európai szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúra-hálózat integrációja révén.

(24)     A környezeti vizsgálat fontos és bevált eszköz, melynek segítségével a tervek és programok kidolgozása és elfogadása során figyelembe vehetők a környezeti megfontolások is. Mivel környezeti szempontból vélhetően nagy jelentőséggel bírnak a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák, szükséges, hogy esetükben alkalmazásra kerüljenek a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[26] rendelkezései. Amennyiben a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák a Natura 2000 területekre is kiterjednek, a szóban forgó környezeti vizsgálatot – a párhuzamosságok elkerülése érdekében – össze lehet kapcsolni a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének előírásaival.

(25)     Annak biztosítására, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák megbízható adatokon alapuljanak, továbbá hogy a járulékos adminisztratív terhek csökkenjenek, fontos, hogy a tagállamok az adatgyűjtés meglévő eszközeinek alkalmazásakor a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatokat gyűjtsék össze (például „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés keretében).

(26)     A tagállamoknak nemzeti jelentést kell készíteniük a Bizottság számára, hogy az irányelv végrehajtása nyomon követhető legyen. Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a tagállamok használhatják a vonatkozó szabályozás – többek között a 2008/56/EK irányelv – értelmében elkészített jelentéseket is. A Bizottságnak a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk, valamint az uniós szabályozás alapján szolgáltatott minden egyéb releváns információ figyelembevételével tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ezen irányelv végrehajtása terén elért eredményekről.

(27)     Biztosítandó az irányelv egységes végrehajtását – különösen a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozását, megvalósítását és jelentését érintő adatkezelés és operatív lépések tekintetében, ideértve az adatmegosztást szolgáló technikai formátumokat is –, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[27] összhangban kell gyakorolni.

(28)     Ezen irányelv rendelkezéseinek időben történő átültetése rendkívül fontos, mivel az EU számos olyan, 2020-ig végrehajtandó szakpolitikai kezdeményezést fogadott el, amelyek támogatására ez az irányelv hivatott. Ezért ezen irányelv átültetésére a lehető legrövidebb határidőt kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv létrehozza a tengeri és partvidéki gazdaságok fenntartható növekedésének és a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdítását célzó tengeri területrendezés és integrált partiövezet-gazdálkodás keretét.

(2) Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának összefüggésében ez a keret biztosítja, hogy a tagállamok tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében.

2. cikk

Hatály

(1) Ezen irányelv rendelkezései a tengervizekre és a part menti övezetekre alkalmazandók.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a kizárólag védelmi és nemzetbiztonsági célú tevékenységekre. Ugyanakkor minden tagállam köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen tevékenységek az irányelv célkitűzéseivel összehangolt módon folyjanak.

(3) Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a tagállamok város- és területrendezésre vonatkozó illetékességét.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.           „part menti övezet”: a partvonal tenger felőli és szárazföld felőli oldalára kiterjedő geomorfológiai terület, melynek tengeri határa a tagállamok parti vizeinek külső határával azonos, szárazföldi határa pedig a tagállamok által az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákban meghatározott határ;

2.           „integrált tengerpolitika”: uniós szakpolitika, melynek célja az összehangolt és következetes döntéshozatal előmozdítása, hogy ezáltal a következetes, tengeri vonatkozású szakpolitikák és a megfelelő nemzetközi együttműködés révén optimalizálni lehessen a tagállamok – különösen az Unió part menti régiói, szigetei és legkülső régiói –, valamint a tengeri ágazatok fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és társadalmi kohézióját;

3.           „tengeri régiók vagy alrégiók”: a 2008/56/EK irányelv 4. cikkében említett tengeri régiók és alrégiók;

4.           „tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott vízterület, tengerfenék és altalaj;

5.           „nyilvánosság” egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei, illetve csoportjai;

6.           „ágazati tevékenység”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részében említett uniós politikák keretében végzett azon tevékenységek, amelyek hatással vannak a tengervizekre és part menti övezetekre;

7.           „jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában említett környezeti állapot.

II. FEJEZET Tengeri területrendezési tervek és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák

4. cikk

A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása

(1) Minden egyes tagállam köteles kidolgozni és végrehajtani egy vagy több tengeri területrendezési tervet és egy vagy több integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiát. Ezeket külön dokumentumokban rögzíthetik.

(2) A tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak az 5. cikk szerinti célokat kell követniük, és meg kell felelniük a 6., 7. és 8. cikkben említett minimumkövetelményeknek.

(3) A tagállamok a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásakor kellő figyelmet fordítanak a régiók és alrégiók jellegzetességeire, az egyes ágazati tevékenységekre, az érintett tengervizekre és part menti övezetekre, valamint az éghajlatváltozással összefüggő lehetséges hatásokra.

(4) A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák magukba foglalhatnak vagy alapul vehetnek olyan mechanizmusokat, amelyek ezen irányelv hatálybalépése előtt jöttek létre vagy amelyek kidolgozása akkor már folyamatban volt, feltéve, hogy e mechanizmusok tartalmilag összhangban vannak a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott minimumkövetelményekkel.

5. cikk

A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák célkitűzései

A tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazniuk a tengervizeken és a part menti övezetekben egymással versengő ágazati tevékenységek egymás mellettiségének megkönnyítése és konfliktusaik kezelése érdekében, valamint hozzá kell járulniuk a következőkhöz:

a)           az Unió energiaellátásának biztosítása a tengeri erőforrások kiaknázásának, az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének, az energiaellátó hálózatok összekapcsolásának és az energiahatékonyság fokozásának előmozdítása révén;

b)           a tengeri közlekedés fejlődésének elősegítése, hatékony és költséghatékony hajózási útvonalak kialakítása Európa-szerte, ideértve a kikötők rendelkezésre állását és a közlekedésbiztonságot is;

c)           a halászati és akvakultúra-ágazat fenntartható fejlődésének és növekedésének előmozdítása, ideértve a foglalkoztatás kérdését a halászati és a kapcsolódó ágazatokban;

d)           a környezet megóvásának, védelmének és állapotjavulásának biztosítása, valamint a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, különösen annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jó környezeti állapotot, ne csökkenjen tovább a biodiverzitás, megálljon az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségi romlása, és mérséklődjön a tengerszennyezés kockázata;

e)           a part menti és tengeri területek ellenállóképességének biztosítása az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

6. cikk

A tengeri területrendezési tervekre és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákra vonatkozó közös minimumkövetelmények

(1) A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák keretében operatív lépéseket kell kidolgozni az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, figyelembe véve minden kapcsolódó tevékenységet és az azok tekintetében alkalmazandó intézkedéseket.

(2) Ennek megfelelően a tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak meg kell felelniük legalább az alábbi követelményeknek:

a)      egymással összehangoltaknak kell lenniük, amennyiben nem integráltan dolgozzák ki őket;

b)      hatékony, határokon átívelő együttműködést kell biztosítaniuk a tagállamok, a nemzetközi hatóságok és a releváns ágazati politikákban érdekeltek viszonylatában;

c)      a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák ugyanazon régiókban, alrégiókban és azok part menti övezeteiben található harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizekre és part menti övezetekre gyakorolt, határokon átívelő hatásainak beazonosítása és e hatások kezelése az érintett országok illetékes hatóságaival való együttműködés keretében, összhangban a 12. és 13. cikkel.

(3) A tengeri területrendezési terveket és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat legalább hatévente felül kell vizsgálni.

7. cikk

A tengeri területrendezési tervekre vonatkozó minimumkövetelmények

(1) A tengeri területrendezési terveknek magukban kell foglalniuk legalább a tengervizek feltérképezését, vagyis fel kell mérniük a tengeri területeken folytatott releváns emberi tevékenységek tényleges és potenciális térbeli és időbeli elosztását az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében.

(2) A tengeri területrendezési tervek kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük legalább a következőket:

a)      az energia kinyerését és a megújuló energia termelését szolgáló létesítmények;

b)      olaj- és gázkitermelő telepek és infrastruktúrák;

c)      tengeri közlekedési útvonalak;

d)      tengeralatti kábelek és csővezetékek;

e)      halászati területek;

f)       tengeri akvakultúra-telepek;

g)      természetvédelmi területek.

8. cikk

Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákra vonatkozó minimumkövetelmények

(1) Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak magukban kell foglalniuk legalább a part menti övezetekben alkalmazott meglévő intézkedések leltárát és egy vizsgálatot arra nézve, hogy szükség van-e további intézkedésekre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez. A stratégiáknak az integrált és ágazatközi politikák végrehajtását kell célozniuk, és figyelembe kell venniük a szárazföldi és tengeri tevékenységek kölcsönhatásait.

(2) A tengeri integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik legalább a következő tevékenységeket:

a)      meghatározott természeti erőforrások használata, ideértve az energia kinyerését és a megújuló energia termelését szolgáló létesítményeket;

b)      infrastruktúra, energiatermelő létesítmények, közlekedés, kikötők, part menti művek és egyéb építmények, többek között zöld infrastruktúra fejlesztése;

c)      mezőgazdaság és ipar;

d)      halászat és akvakultúra;

e)      parti menti ökoszisztémák, ökoszisztéma-szolgáltatások, természet, tengerparti tájak és szigetek megőrzése és helyreállítása;

f)       az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a hozzájuk való alkalmazkodás.

9. cikk

Nyilvános részvétel

(1) A tagállamok megteremtik az érdekeltek nyilvános részvételének lehetőségét a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásának korai szakaszában.

(2) A nyilvános részvétel keretében biztosítani kell, hogy az érdekeltek, a hatóságok és az érintett nyilvánosság megtehessék észrevételeiket a tervek és a stratégiák előzetes változatáról, illetve hozzáférhessenek a már rendelkezésre álló eredményekhez.

(3) A nyilvános részvétel lehetőségének megteremtésekor a tagállamok az egyéb uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban járnak el.

10. cikk Adatgyűjtés és információcsere

(1) A tagállamok megszervezik a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatok összegyűjtését, valamint a tengeri területrendezési tervekhez és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákhoz szükséges információk cseréjét.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatoknak a következőket kell magukban foglalniuk:

a)      környezeti, társadalmi és gazdasági adatok, melyeket a 7. és 8. cikkben említett tevékenységekre vonatkozó uniós jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően gyűjtöttek össze;

b)      tengervizekkel kapcsolatos fizikai adatok és part menti övezetekkel kapcsolatos geomorfológiai adatok.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatok gyűjtésének és cseréjének megszervezésekor a tagállamok – amennyire csak lehetséges – az integrált tengerpolitika keretében kidolgozott eszközöket alkalmazzák.

11. cikk

A környezeti hatások vizsgálata

A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák a 2001/42/EK irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak.

12. cikk

Együttműködés más tagállamokkal

(1) A tagállamok együttműködnek a part menti övezetükkel vagy tengeri területükkel határos tagállamokkal annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveik és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáik koherensek és összehangoltak legyenek az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében. Az ilyen együttműködésnek figyelembe kell vennie különösen az olyan transznacionális tényezőket, mint a határokon átnyúló infrastruktúra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében törekedni kell többek között a következők létrehozására:

a)      az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő regionális intézményi együttműködési struktúrák, vagy

b)      a tagállamok illetékes hatóságainak e célra kifejlesztett, az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő hálózatai.

13. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

A valamely harmadik ország part menti övezetével vagy tengeri területével határos tagállamok megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveiket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáikat az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében egyeztessék az adott harmadik országgal.

III. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

14. cikk

Az illetékes hatóságok

(1) A tagállamok valamennyi part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében kijelölik azt az illetékes hatóságot (vagy hatóságokat), amely felelős (amelyek felelősek) ezen irányelv végrehajtásáért, ideértve a többi tagállammal való, 12. cikk szerinti együttműködés és a harmadik országokkal való, 13. cikk szerinti együttműködés biztosítását.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak a kijelölt illetékes hatóságok listáját és az ezen irányelv I. mellékletben felsorolt adatokat.

(3) Ezzel egyidejűleg a tagállamok megküldik a Bizottságnak illetékes hatóságaik listáját, amelyek felelősek az irányelv végrehajtása szempontjából releváns azon nemzetközi szervezetekben végzett munkáért, amelynek az adott tagállam tagja.

(4) A tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően megküldött adatokban bekövetkezett bármilyen változásról, a változás érvénybelépésétől számított hat hónapon belül.

15. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A tagállamok jelentést küldenek a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról; a jelentésben fel kell használni a más uniós jogszabályok szerinti, rendelkezésre álló jelentéseket, információkat és adatokat, vagy megfelelő esetben hivatkozni kell rájuk.

(2) Az említett jelentésnek tartalmaznia kell legalább a 6–13. cikk szerinti végrehajtási információkat.

(3) A Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről, amelyben ismerteti az ezen irányelv végrehajtása terén tett előrehaladást.

16. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

(1) A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendelkezéseket fogad el:

a) 10. cikkben említett adatok kezelésére vonatkozó operatív előírásokról, amennyiben azokat más uniós jogszabály, pl. a 2007/2/EK vagy a 2008/56/EK irányelv még nem határozta meg, a következőket érintően:

– az adatok megosztása, valamint kapcsolódás a meglévő adatkezelési és -gyűjtési eljárásokhoz; továbbá

b)      a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásával és jelentésével kapcsolatos operatív lépésekről, a következőket érintően:

– az ezen irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségek összhangja más uniós jogszabályokkal;

– rendszeres nyomon követés és felülvizsgálat;

– a határokon átnyúló együttműködés módozatai;

– nyilvános konzultáció.

(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásának a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell történnie.

17. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet[28] értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az (1) bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) Az egyes tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépését követő 18 hónappal megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A 14. cikk (1) bekezdésében említett hatóságot vagy hatóságokat az ezen irányelv hatálybalépését követő 18 hónapon belül kell kijelölni.

(4) A 4. cikk (1) bekezdésében említett tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat az ezen irányelv hatálybalépését követő 36 hónapon belül kell kidolgozni.

(5) A 15. cikk (1) bekezdésében említett jelentést legkésőbb 42 hónappal ezen irányelv hatálybalépése után, majd azt követően hatévente kell benyújtani.

(6) A 15. cikk (3) bekezdésében említett jelentést az irányelv végrehajtása terén tett előrehaladásról legkésőbb hat hónappal az (5) bekezdésben megadott időpont után, majd azt követően hatévente kell benyújtani.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

20. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET

Az illetékes hatóságok

(1) Az illetékes hatóság vagy hatóságok neve és címe – A meghatározott illetékes hatóság vagy hatóságok hivatalos megnevezése és címe.

(2) Az illetékes hatóság vagy hatóságok jogállása – Az illetékes hatóság vagy hatóságok jogállásának rövid ismertetése.

(3) Feladatok – Az illetékes hatóság vagy hatóságok jogi és közigazgatási feladatainak rövid leírása, valamint a hatóság vagy hatóságok szerepe az érintett tengervizek vonatkozásában.

(4) Tagság – Ahol az illetékes hatóság vagy hatóságok felelősek más illetékes hatóságok munkájának összehangolásáért, ezek felsorolása az összehangolást biztosító intézményi kapcsolatok összefoglalásával.

(5) Regionális vagy szubregionális szintű koordináció – Azon tagállamok közötti koordinációt biztosító mechanizmusok összegzése, amelyek tengervizei ezen irányelv hatálya alá tartoznak és ugyanazon tengeri régió vagy alrégió részét képezik.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[29]

Tengeri ügyek és halászat;

Környezetvédelem.

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[30]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása az EU tengervizein és part menti övezeteiben.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés:

A MARE Főigazgatóság tevékenysége, 11.09: a fenntartható fejlődés előmozdítása olyan politikai kezdeményezések révén, amelyek a kék gazdaság motorjai gyanánt hatékony együttműködési és információmegosztási intézkedéseket léptetnek életbe a szabályozók és az érdekeltek viszonylatában, és biztosítják a tengerekkel, parti övezetekkel és óceánokkal való eredményes gazdálkodást.

Eredménymutató: a határokon átnyúló együttműködés szintje a tengeri területrendezésben; a tengeri medencékre vonatkozó projektek tervezési idejének és költségeinek mérhető csökkenése. Cél: az egész EU-t érintő tengerhasználat-tervezés és irányítás átlátható, kiszámítható és stabil kerete, amely jelentős hatékonyságnövekedéssel jár.

Az ENV Főigazgatóság tevékenysége, 587-D2: az integrált partiövezet-gazdálkodásra vonatkozó európai uniós politika támogatása és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy javuljon a parti erőforrások ésszerű használata, a part menti övezetek pedig ellenállóbbá váljanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

Eredménymutató: az integrált partiövezet-gazdálkodásra vonatkozó EU-ajánlás alapján továbbfejlesztett nemzeti integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák végrehajtási szintje (integrált partiövezet-gazdálkodási mutató). Cél: bizottsági javaslat 2012-ben az integrált partiövezet-gazdálkodás európai uniós végrehajtásának támogatására szolgáló, hatékony és hosszú távú keret kialakítására.

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat végső célja a tengeri és parti gazdaságok fenntartható fejlődésének előmozdítása, biztosítva a tengeri és part menti erőforrások többféle módon való fenntartható használatát, figyelemmel a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusaira, és összhangban az ökoszisztéma-alapú megközelítéssel.

Ezzel biztosítva lesz (többek között): – a tengeri és part menti tevékenységek fenntartható, erőforrás-hatékony és integrált fejlesztése;

– a befektetési környezet javítása;

– a jobb alkalmazkodás a környezeti kockázatokhoz (pl. éghajlatváltozás), illetve a természeti veszélyek megelőzése és/vagy hatásaik csökkentése.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

– Teljesítési mutatók: a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák irányítási keretének rendelkezésre állása; a határokon átnyúló együttműködés szintje;

– Eredménymutatók: területfejlesztési minták, az infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos konfliktusok és jogviták számának csökkenése, a tengeri és parti erőforrások fenntartható felhasználása, koordinált tengeri területrendezés és integrált partiövezet-gazdálkodás; valamint határokon átnyúló együttműködés;

– Hatásmutatók: a part menti övezetek és tengervizek fenntartott/helyreállított biodiverzitási vagy ökoszisztéma-szolgáltatási potenciálja, nagyobb hozzáadott érték és mérsékeltebb idényjelleg a tengeri és parti gazdaságok tekintetében, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni nagyobb ellenállóképesség, növekedés a fontosabb gazdasági ágazatokban, gazdasági tevékenységek egymásmellettisége.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

– a tengeri tevékenységek tekintetében integrált tervezési folyamat, illetve a part menti övezeteket érintően integrált irányítási folyamat kialakítása, amely együttműködésre készteti a nemzeti hatóságokat és a releváns ágazati politikák szereplőit;

– határokon átnyúló hatékony tagállamközi együttműködés biztosítása a tengeri területrendezési és integrált partiövezet-gazdálkodási intézkedések terén;

– koordináció és integráció biztosítása a tengeri területrendezési és az integrált partiövezet-gazdálkodási folyamatok között.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A part menti és tengeri tevékenységek és ökoszisztémák nem veszik figyelembe a határokat. A javasolt fellépés az e szempontra vonatkozó intézkedések koherenciájának biztosításával kínál hozzáadott értéket. Az EU-fellépés mindenekelőtt az eltérő megközelítéseket és eltérő előrehaladottsági fokot kívánja elkerülni.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az integrált partiövezet-gazdálkodásra vonatkozó ajánlás (2002/413/EK) alapján készített, a végrehajtás állásáról szóló tagállami jelentések értékelése megállapította, hogy e megközelítés egyértelmű hozzáadott értékkel bír a part menti erőforrások fenntartható kiaknázását biztosító ágazatközi politikák integrálása tekintetében. A tengeri területrendezés a tengeri térségek felhasználására vonatkozó tervezés széles körben elismert eszköze.

1.5.4.     Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A 2007-es kék könyv a tengeri területrendezést és az integrált partiövezet-gazdálkodást az integrált tengerpolitika integrált irányítási eszközeiként azonosította. Mindkettő az integrált döntéshozatali folyamatot támogató eszköz, mely koordinálja az adott esetben versengő ágazati politikákat. Ezért a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák elő fogják segíteni a célok elérését és az intézkedések koherenciáját az adott politikai területen, ideértve az energiaügyet, a környezetvédelmet, a tengeri közlekedést és a halászatot.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[31]

¨ Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[32]

– ¨  tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A tagállamok 2016. március 31-ig és azt követően hatévente nemzeti jelentést küldenek a Bizottságnak az irányelv rendelkezéseinek végrehajtásáról. A jelentéseknek a végrehajtás nemzeti szintű nyomon követésén kell alapulniuk.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

N/A — a javaslat/kezdeményezés nem tartalmazza operatív előirányzatok felhasználását

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

N/A — a javaslat/kezdeményezés nem tartalmazza operatív előirányzatok felhasználását

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések (lásd 2.2.)

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

N/A — a javaslat/kezdeményezés nem tartalmazza operatív előirányzatok felhasználását

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…...….] || diff./nem diff.[33] || EFTA országoktól[34]- || tagjelölt országoktól[35] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

5 || 11.0101 — A „Tengerügyek és halászat” szakpolitikai területen aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos igazgatási kiadások 07 01 01 — A „Környezetvédelem és éghajlat-politika” szakpolitikai területen aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos igazgatási kiadások || nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

|| || || || || ||

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám ||

<…….> Főigazgatóság || || || N. év[36] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2) || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[37] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || ||

A(z) <...> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || || || || || || || ||

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret <...> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014-ben és később || || || || HATÁROZATLAN IDŐTARTAM || ÖSSZESEN

<ENV/MARE> Főigazgatóság ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,508 || || || || || || ||

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,054 0,022 || || || || || || ||

<ENV/MARE> Főigazgatóság ÖSSZES || Előirányzatok || 0,584 || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,584 || || || || || || ||

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014-ben és később || || || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,584 || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || 0,584 || || || || || || ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– x A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

 Teljesítések típusa[38] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[39] || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után adminisztratív előirányzatok felhasználását

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi adminisztratív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014-ben és később || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,508 || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || 0,076 || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[40] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,584 || || || || || || ||

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014-ben és később || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

11 01 01 01 + 07 01 01 01(a központban és a bizottsági képviseleteken) || 4 || || || || || ||

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[41]

11 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy[42] || – a központban[43] || || || || || || ||

– a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, END a közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, INT, END a közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 4 || || || || || ||

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzetátcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az irányelv végrehajtásának nemzeti szintű nyomon követése

Külső személyi állomány ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x¨         A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[44].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– xA javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[45]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               COM(2010) 2020 végleges.

[2]               COM(2012) 494 final.

[3]               COM(2008) 791 végleges.

[4]               COM(2010) 771 végleges.

[5]               2008/56/EK irányelv, HL L 164., 2008.6.25., 19–40. o.

[6]               2009/28/EK irányelv, HL L 140., 2009.6.5., 16–62. o.

[7]               884/2004/EK határozat, HL L 167., 2004.4.30., 1–38. o.

[8]               92/43/EGK tanácsi irányelv, HL L 206., 1992.7.22., 7–50. o.

[9]               HL L 197., 2001.7.21., 30–37. o.

[10]             HL 2011/C 369/02.

[11]             HL C […], […], […] o.

[12]             HL C […], […], […] o.

[13]             COM(2007) 575 végleges.

[14]             HL L 164., 2008.6.25.

[15]             2010. június 17-i tanácsi következtetések.

[16]             COM(2010) 2020 végleges.

[17]             COM(2012) 494 final.

[18]             COM (2011) 804 végleges, javaslat.

[19]             HL L 140., 2009.6.5., 16–62. o.

[20]             HL L 358., 2002.12.31., 59–80. o.

[21]             HL L 167., 2004.4.30., 1–38. o.

[22]             COM(2011) 244 végleges.

[23]             COM(2011) 571 végleges.

[24]             COM (2013) XXX.

[25]             COM(2010) 461 végleges.

[26]             HL L 197., 2001.7.21.

[27]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[28]             HL L 55., 2011.2.28.

[29]             ABM: Tevékenységalapú irányítás — ABB: tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

[30]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[31]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[32]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[33]             Diff. = differenciált / nem diff. = nem differenciált előirányzat.

[34]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[35]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[36]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[37]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[38]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[39]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[40]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[41]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

[42]             Az operatív előirányzatoknál (korábban: BA-tételek) a külső személyzetre vonatkozó felső határérték alatt .

[43]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[44]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[45]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.