INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

E javaslat célja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló 1781/2006/EK rendelet[1] (a továbbiakban: a pénzátutalásokról szóló rendelet) olyan irányú módosítása, hogy azáltal javuljon a fizetések nyomon követhetősége és biztosított legyen, hogy az uniós keret továbbra is teljes mértékben megfeleljen a nemzetközi előírásoknak.

Háttér-információk

A pénzátutalásokról szóló rendelet a pénzforgalmi szolgáltatók számára szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a fizetési lánc minden elemén keresztül továbbítsák a megbízóra vonatkozó adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából.

A rendelet alapjául nagymértékben a Pénzügyi Akció Munkacsoport[2] (Financial Action Task Force, a továbbiakban: FATF) által megfogalmazott, az elektronikus átutalásokról szóló VII. különleges ajánlás szolgált, és célja, hogy biztosítsa ennek a nemzetközi standardnak az egységes átültetését az Unió egészében, és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések között.

A bűnözők rendelkezésére álló technológia és eszközök állandó fejlődése által elősegített pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás jelentette veszély változó jellegére tekintettel a FATF elvégezte a nemzetközi standardok átfogó felülvizsgálatát, ami 2012. februárban egy új ajánláscsomag elfogadásában csúcsosodott ki.

E folyamattal párhuzamosan az Európai Bizottság is elvégezte az uniós keretre vonatkozó saját felülvizsgálatát. Ennek keretében közzétette a pénzátutalásokról szóló rendelet alkalmazásáról készített külső szakértői tanulmányt, ezenkívül rendszeres kapcsolatban állt és széles körű konzultációt folytatott a magánszféra érdekelt feleivel és a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a tagállamok szabályozó és felügyeleti hatóságainak képviselőivel.

E munka folyományaként az uniós keretnek, többek között a pénzátutalásokról szóló rendeletnek fejlődnie és igazodnia kell a változásokhoz, amelyek kapcsán fokozott figyelmet kell fordítani a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszerek hatékonyságára, b) a szabályok egyértelműségének javítására és a tagállamok általi egységesebb alkalmazásukra, és c) az új veszélyek és gyenge pontok figyelembevételével kibővített alkalmazási körre.

Meglévő rendelkezések ezen a területen

A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[3] (a továbbiakban: a harmadik pénzmosás elleni irányelv) meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi intézmények megbízhatóságának, integritásának és stabilitásának, valamint a pénzügyi rendszer egészének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni védelmét szolgáló jogi keretet.

A 2006/70/EK irányelv[4] (a végrehajtási irányelv) meghatározza a harmadik pénzmosás elleni irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedéseket a „politikai közszereplők” fogalma, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményei tekintetében.

A pénzátutalásokról szóló rendelet kiegészíti ezeket az intézkedéseket annak biztosítása révén, hogy a pénzátutalás megbízójára vonatkozó alapvető adatok haladéktalanul a megfelelő bűnüldöző és/vagy ügyészségi hatóságok rendelkezésére álljanak, és segítsék őket a terroristák és egyéb bűnözők felderítése, az ellenük irányuló nyomozás és bűnvádi eljárás kapcsán, illetve a terroristák pénzeszközeinek felkutatásában.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban van és kiegészíti a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. E két jogi eszköz közös célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatályos uniós keret módosítása annak érdekében, hogy javuljon a hatékonysága, és biztosított legyen a nemzetközi standardokkal való összhangja.

A javaslat összhangban van továbbá az EU belső biztonsági stratégiájával[5], amely azonosítja az EU biztonsága szempontjából a következő évek legsürgetőbb kihívásait és öt stratégiai célkitűzést, valamint egyedi fellépéseket javasol a 2011‑2014 közötti időszakra, amelyek segíthetik az Unió biztonságosabbá tételét. Ezek közé tartozik a pénzmosás kezelése és a terrorizmus megelőzése, különösen a jogi személyek tényleges tulajdonosára vonatkozó információk átláthatóságának fokozása céljából, az uniós keret aktualizálása révén.

Az adatvédelem tekintetében a személyes adatok feldolgozása kapcsán javasolt pontosítások összhangban vannak a Bizottság közelmúltbeli adatvédelmi javaslataiban[6] meghatározott megközelítéssel.

A szankciók tekintetében a közigazgatási szankciók és intézkedések megerősítésére irányuló elvalapú minimális szabályrendszer bevezetésére vonatkozó javaslat összhangban van a Bizottság által „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről” című közleményében[7] felvázolt szakpolitikával.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLATOK

Konzultáció az érdekeltekkel

2012 áprilisában a Bizottság jelentést fogadott el a 2005/60/EK irányelv alkalmazásáról és az érdekeltekhez fordult az észrevételeikért[8]. E jelentés melléklete különösen a határokon átnyúló elektronikus átutalásokra összpontosított, konkrétan az elektronikus átutalások esetén a kedvezményezettre vonatkozó adatok megadására, valamint az ENSZ határozatainak megfelelően a befagyasztást elrendelő intézkedések megtételére irányuló két új követelményre.

A Bizottság csak 4 hozzászólást kapott kifejezetten a jelentés mellékletével kapcsolatban. A válaszadók azt kérték, hogy folytassanak konzultációt a pénzátutalásokról szóló rendelet által érintett minden országból és területről származó érdekelt felekkel, kiemelve annak szükségességét, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók számára előírt minden további követelménynek vagy kötelezettségnek arányosnak és egyszerűen teljesíthetőnek kell lennie.

Az Európai Bizottság megbízásából végzett külső szakértői tanulmánnyal[9] összefüggésben kiterjedt konzultációk folytak az érdekelt felekkel, amelyek során 108 érdekeltet kerestek meg, és amelyek telefonos interjúkat, valamint egy strukturált kérdőív kitöltését is magukban foglalták.

Szakértői vélemények felhasználása

2012 folyamán a Bizottság megbízásából külső szakértői tanulmány készült abból a célból, hogy felmérjék, hogyan működik a pénzátutalásokról szóló rendelet a tagállamokban, valamint információkat gyűjtsenek a felmerült problémákról[10].

A tanulmány számos ajánlást tesz, többek között:

– a pénzforgalmi szolgáltatók számára be kell vezetni azon kötelezettséget, hogy az elektronikus átutalások során minden, a kezdeményezőre és a kedvezményezettre vonatkozó adat megőrzését biztosítsák;

– meg kell határozni, hogy a kedvezményezettre vonatkozó mely adatokat kell ellenőrizni, és kinek;

– az 1 000 EUR vagy annál kisebb összegű határokon átnyúló elektronikus átutalások esetén mérlegelni kell egy egyszerűsített rendszer bevezetését, kivéve, ha pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának gyanúja áll fenn;

– a pénzforgalmi szolgáltatók jelentéstételi kötelezettségeit tovább kell pontosítani;

– az elektronikus átutalások végrehajtását kifejezetten meg kell tiltani, ha nem felel meg a szükséges követelményeknek (az adatok teljessége és pontossága);

– a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatók alkalmazzanak hatékony kockázatalapú szabályokat és eljárásokat a megfelelő nyomon követési intézkedések meghatározásához;

– figyelembe kell venni az adatvédelmi kihatásokat.

Hatásvizsgálat

A javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amely azonosítja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatályos uniós jogi keret problémáit[11]: i. a nemrégiben módosított nemzetközi standardokkal való összhang hiánya; ii. a szabályok eltérő értelmezése a tagállamokban; és iii. a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos új kockázatok tekintetében elégtelenségek és joghézagok. Következésképpen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszerek hatékonysága csökken, és ez a jó hírnév csorbulásával, negatív gazdasági és pénzügyi hatással jár.

A hatásvizsgálat a következő három forgatókönyvet elemzi:

(1) alapforgatókönyv, miszerint a Bizottság nem hoz intézkedést,

(2) egy módosító forgatókönyv, amely a pénzátutalásokról szóló rendelet korlátozott, ahhoz szükséges módosításait tartalmazza, hogy i. összehangolja a jogszabály szövegét a módosított nemzetközi standardokkal, vagy ii. biztosítsa a nemzeti szabályok közötti összhang megfelelő szintjét, vagy iii. az újonnan kialakuló veszélyek kapcsán kezelje a legfontosabb hiányosságokat; és

(3) a teljes harmonizáció forgatókönyve, amely jelentős szakpolitikai változásokat és további harmonizációs elemeket tartalmaz, figyelembe véve az uniós sajátosságokat.

A hatásvizsgálatban végzett elemzés rámutatott, hogy a második forgatókönyv a legkiegyensúlyozottabb, amennyiben összehangolja a pénzátutalásokról szóló rendeletet a módosított nemzetközi standardokkal, miközben biztosítja a kellő szintű összhangot a nemzeti szabályok között és a rugalmasságot az alkalmazásukhoz.

Emellett a hatásvizsgálat elemezte a jogalkotási javaslatoknak az alapvető jogokra gyakorolt hatását. A javaslat az Alapjogi Chartával összhangban külön figyelmet fordít a személyes adatok védelmére (a Charta 8. cikke) a személyes adatok tárolása és továbbítása tekintetében.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.

Szubszidiaritás és arányosság

Az összes érdekelt (különösen a tagállamok és a pénzforgalmi ágazat) körében általános az egyetértés, hogy a javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós fellépéssel jobban megvalósíthatók.

A határokon átnyúló pénzátutalások terén a tagállamok önálló, nem összehangolt fellépése jelentősen befolyásolhatná a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését EU-szinten, és ezáltal árthatna a belső piacnak a pénzügyi szolgáltatások területén (lásd a pénzátutalásokról szóló rendelet (2) preambulumbekezdését).

Fellépésének nagyságrendjénél fogva az Unió garantálja a FATF 16. ajánlásának egységes átültetését az EU-ban, és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés a tagállamon belüli belföldi fizetések és a tagállamok közötti határokon átnyúló fizetések között.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

Az arányosság elve tekintetében a hatásvizsgálatban elvégzett elemzésnek megfelelően a javaslat átülteti a FATF elektronikus átutalásokra vonatkozó módosított ajánlását azáltal, hogy bevezeti a pénzátutalások nyomon követhetőségének biztosításához elengedhetetlen minimumkövetelményeket anélkül, hogy túllépné a célkitűzései eléréséhez szükséges mértéket.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

5.           KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

A javaslat részletes magyarázata

A FATF elektronikus átutalásokra vonatkozó új 16. ajánlásával és a kapcsolódó értelmező megjegyzéssel összhangban a javasolt módosítások azon területeket célozzák, ahol még hiányosságok vannak az átláthatóságot illetően.

A cél a nyomon követhetőség fokozása a következő fő követelmények bevezetése révén:

– meg kell adni a megbízóra vonatkozó adatokat;

– a rendelet hatálya tekintetében egyértelműsíteni kell, hogy a rendelet előírásait alkalmazni kell a hitelkártyákra vagy betéti kártyákra, vagy a mobiltelefonokra vagy bármely egyéb digitális vagy IT-eszközre akkor, ha azokat személyek közötti pénzátutalásokra használják. Emellett tisztázni kell, hogy 1 000 EUR alatt az EU-n kívüli pénzátutalások esetén a megbízó és a kedvezményezett nem ellenőrzött adatainak egyszerűsített rendszere alkalmazandó (szemben a 1781/2006/EK rendelet szerinti hatály alóli lehetséges kivételekkel);

– a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának kötelezettségei tekintetében be kell vezetni azt a követelményt, hogy ellenőrizni kell a kedvezményezett személyazonosságát (ha ez korábban nem történt meg) az EU-n kívül kezdeményezett fizetések esetében, ha az összeg meghaladja az 1 000 EUR-t. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató tekintetében be kell vezetni a kötelezettséget olyan kockázatalapú eljárások kialakítására, amelyekkel meghatározhatják, hogy mikor kell végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni egy pénzátutalást, amelyre vonatkozóan hiányoznak az előírt adatok, valamint meghatározhatják a megfelelő nyomon követő intézkedéseket;

– az adatvédelem tekintetében össze kell hangolni az adatok nyilvántartására vonatkozó követelményeket a FATF-standardokkal, a(z) [xxxx/yyyy] irányelv által előírt új rendszernek megfelelően;

– a szankciók tekintetében meg kell erősíteni az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörét és be kell vezetni az intézkedések koordinálásának követelményét a határokon átnyúló ügyek esetében; be kell vezetni a jogsértések miatt kiszabott szankciók közzétételére vonatkozó követelményt; és be kell vezetni a rendelet előírásainak megsértésére vonatkozó bejelentések ösztönzésére szolgáló hatékony mechanizmusok létrehozására irányuló követelményt.

Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

2013/0024 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzátutalásokat kísérő adatokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[12],

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[13],

Az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően[14],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A pénzátutalásokon keresztül megvalósuló jelentős feketepénz-áramlás árthat a pénzügyi szektor stabilitásának és jó hírének, továbbá fenyegetést jelent a belső piacra nézve. A terrorizmus társadalmunk alapjait rengeti meg. A bűnelkövetőknek és segítőiknek a bűnözésből származó jövedelmek eredetének leplezésére, illetve a terrorista célra történő pénzátutalásra irányuló erőfeszítései súlyosan veszélyeztethetik a pénzátutalási rendszerek megbízhatóságát, integritását és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat.

(2)       Amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra uniós szinten, a pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmus finanszírozói a bűnözői tevékenységeik megkönnyítése érdekében megpróbálhatják kihasználni a tőke szabad mozgását, amely az egységes pénzügyi térség velejárója. Az uniós fellépésnek nagyságrendjénél fogva biztosítania kell a Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force, a továbbiakban: FATF) által 2012. februárban elfogadott, elektronikus átutalásokról szóló 16. ajánlás egységes átültetését az Unió egészében, és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések között. A határokon átnyúló pénzátutalások terén a tagállamok önálló, nem összehangolt fellépése jelentősen befolyásolhatná a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését EU-szinten, és ezáltal árthatna a belső piacnak a pénzügyi szolgáltatások területén.

(3)       A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós stratégia 2008. július 17-i felülvizsgált változata[15] kiemelte, hogy folytatni kell a terrorizmus finanszírozásának és a terroristagyanús személyek birtokában lévő pénzügyi források felhasználásának megelőzésére irányuló erőfeszítéseket. El kell ismerni, hogy a FATF folyamatosan törekszik ajánlásainak javítására és közös megegyezés kialakítására arra vonatkozóan, hogy ezeket hogyan kellene végrehajtani. Az Unió felülvizsgált stratégiája megjegyzi, hogy az ajánlások valamennyi FATF-tag és a FATF-hez hasonló típusú regionális szervek tagjai általi végrehajtását rendszeres időközönként értékelik, és hogy ebben a tekintetben fontos a tagállami végrehajtásra vonatkozó közös megközelítés.

(4)       A terrorizmus finanszírozásának megakadályozása érdekében sor került bizonyos személyek, csoportok és szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztását célzó intézkedések meghozatalára, beleértve a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK rendeletet[16] és az Al-Qaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletet[17]. Ugyanebből a célból intézkedések kerültek elfogadásra a pénzügyi rendszernek a pénzeszközök és gazdasági erőforrások terrorista célokra terelésétől történő megvédése érdekében. A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, [xxxx/yyyy] európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] számos ilyen jellegű intézkedést tartalmaz. Azonban ezen intézkedések nem akadályozzák meg teljes mértékben, hogy a terroristák és egyéb bűnözők pénzeszközeik mozgatása érdekében hozzáférhessenek a fizetési rendszerekhez.

(5)       A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén a nemzetközi szinten történő következetes megközelítés elősegítése érdekében a további uniós fellépésnek figyelembe kell vennie az ezen a szinten történt előrelépéseket, nevezetesen a pénzmosás valamint a terrorizmus finanszírozása és a proliferáció elleni küzdelemről szóló, a FATF által 2012-ben elfogadott nemzetközi standardokat, és különösen a 16. ajánlást és az annak végrehajtására vonatkozó, átdolgozott értelmező magyarázatot.

(6)       A pénzátutalások teljes nyomon követhetősége fontos és értékes eszköz lehet a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata, illetve felderítése során. Ezért az adatok fizetési láncolatban való továbbításának biztosítása érdekében olyan rendszert indokolt kidolgozni, amely kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy a pénzátutalásokat a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok kísérjék.

(7)       E rendelet előírásainak alkalmazása nem sérti a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[19] átültető nemzeti jogszabályokat. Az e rendeletnek való megfelelés céljából gyűjtött személyes adatok például nem dolgozhatók fel tovább a 95/46/EK irányelvvel összeegyeztethetetlen módon. Szigorúan meg kell tiltani mindenekelőtt a kereskedelmi célokra történő további feldolgozást. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet minden tagállam fontos közérdekként ismeri el. Így e rendelet alkalmazása során a 95/46/EK irányelv 25. cikke értelmében a személyes adatoknak a megfelelő védelmi szintet biztosítani nem tudó harmadik országba történő továbbítását ugyanazon irányelv 26. cikkének (d) pontja alapján kell engedélyezni.

(8)       Nem tartoznak e rendelet hatálya alá azok a személyek, akik csak papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik egy pénzforgalmi szolgáltatóval kötött szerződés alapján; ugyanez vonatkozik azokra a természetes és jogi személyekre is, akik vagy amelyek csak pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldési vagy egyéb támogató rendszereket vagy klíring és elszámolási rendszereket működtetnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára.

(9)       Az olyan pénzátutalásokat, amelyek esetében alacsony a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata, helyénvaló kivonni e rendelet hatálya alól. E kivételek közé tartoznak a hitel- vagy betéti kártyák, a mobiltelefonok vagy egyéb digitális vagy információtechnológiai (IT) eszközök, a bankjegykiadó automatából (ATM) történő készpénzfelvételek, az adók, a pénzbírságok vagy más illetékek befizetései, valamint azok a pénzátutalások, amelyek esetében mind a megbízó mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató. Ezen túlmenően a nemzeti fizetési rendszerek jellemzőinek tükrözése érdekében a tagállamok mentesíthetik az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket is, feltéve ha a pénzátutalások minden esetben visszavezethetők a megbízóig. Mindazonáltal nem alkalmazható a kivétel, ha a hitel- vagy betéti kártyát, a mobiltelefont vagy egyéb digitális vagy IT-, előre vagy utólag fizetett eszközt személyek közötti átutalás végrehajtására használják.

(10)     A fizetési rendszerek hatékonyságának csökkentését elkerülendő, az adat-ellenőrzési követelményeket külön kell választani a számláról történő és a nem számláról történő pénzátutalások esetében. A kisebb pénzátutalási ügyletekből származó esetleges terroristaveszély ellen alkalmazott túl szigorú azonosítási követelmények az ügyleteket illegális csatornák felé terelhetik, ezért ennek a kockázatnak az ellensúlyozása érdekében a megbízóra vonatkozó adatok pontosságának ellenőrzésére vonatkozó követelményt nem számláról történő pénzátutalások esetén csak az 1 000 eurót meghaladó egyedi pénzátutalásokra kell alkalmazni. A számláról történő pénzátutalások esetén a pénzforgalmi szolgáltatók nem kötelesek minden egyes pénzátutalás alkalmával megbizonyosodni a megbízó adatainak helyességéről, amennyiben a(z) [xxxx/yyyy] irányelvben előírt kötelezettségeknek eleget tettek.

(11)     A fizetésekre vonatkozó uniós jogi szabályozásra tekintettel – a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[20], az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[21], és a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] – elegendő arról gondoskodni, hogy az Unión belüli pénzátutalásokat a megbízóra vonatkozó egyszerűsített adatok kísérjék.

(12)     Annak érdekében, hogy harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságok felkutathassák az ilyen célokra használt pénzeszközök forrását, az Unióból az Unión kívülre irányuló pénzátutalásoknak tartalmazniuk kell a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét. E hatóságok csak a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából kaphatnak hozzáférést a megbízóra vonatkozó adatok teljes köréhez.

(13)     Annak érdekében, hogy az egyetlen megbízótól származó több kedvezményezettnek szánt pénzátutalásokat olcsón, az egyedi átutalásokat tartalmazó kötegelt fájlban lehessen az Unióból az Unión kívülre küldeni, gondoskodni kell arról, hogy az ilyen egyedi átutalások esetén elegendő legyen a megbízó számlaszámát vagy egyedi ügyletazonosítóját feltüntetni, feltéve hogy a kötegelt fájl tartalmazza a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét.

(14)     A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának felderítését célzó, hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie, hogy ellenőrizni tudja a pénzátutalásokat kísérő, a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó, előírt adatok meglétét, és segítsen azonosítani a gyanús ügyleteket.

(15)     Mivel a névtelen pénzátutalások esetén potenciálisan fennáll a terroristák finanszírozásának a veszélye, helyénvaló előírni a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy kérjenek a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat. A FATF által kidolgozott kockázatalapú megközelítéssel összhangban helyénvaló a magasabb és az alacsonyabb kockázatú területek azonosítása a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok célzottabb kezelése érdekében. Ennek megfelelően a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony kockázatalapú eljárásokat kell kialakítania olyan esetekre, amikor a pénzátutalásból hiányoznak az előírt, a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok, annak eldöntése céljából, hogy végre kell-e hajtani, el kell-e utasítani vagy fel kell-e függeszteni egy pénzátutalást, és milyen megfelelő nyomon követő intézkedéseket kell hozni. Amennyiben a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unió területén kívül letelepedett, a(z) [xxxx/yyyy] irányelvvel összhangban fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazni az adott pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló, határokon átnyúló levelező banki kapcsolatok tekintetében.

(16)     A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak különleges gondossággal kell eljárnia – felmérve a kockázatokat –, ha a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányát vagy hiányosságát észleli, és a gyanús ügyleteket jelentenie kell az illetékes hatóságoknak a(z) [xxxx/yyyy] irányelvben megállapított bejelentési kötelezettségekkel és a nemzeti végrehajtási intézkedésekkel összhangban.

(17)     A megbízóra vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok nélkül vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalásokra vonatkozó rendelkezések minden olyan kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandók, amelyek értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóknak és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük, és/vagy el kell utasítaniuk a polgári, a közigazgatási vagy a büntetőjogi rendelkezéseket sértő pénzátutalásokat.

(18)     Amíg meg nem szűnnek azok a technikai korlátok, amelyek következtében a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók nem tehetnek eleget a hozzájuk beérkezett valamennyi, megbízóra vonatkozó adat továbbítására irányuló kötelezettségüknek, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak meg kell őrizniük ezeket az adatokat. A fizetési rendszerek korszerűsítésével e technikai korlátokat meg kell szüntetni.

(19)     Mivel a bűnügyi nyomozások során néha csak az eredeti pénzátutalás után hónapokkal, sőt évekkel később azonosíthatók a szükséges adatok vagy az érintett személyek, és annak érdekében, hogy a nyomozások keretében hozzá lehessen férni a lényeges bizonyítékokhoz, helyénvaló kötelezni a pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat megőrizzék a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozása céljából. Ezt az adatmegőrzési időtartamot korlátozni kell.

(20)     A terrorizmus elleni küzdelem keretében történő gyors intézkedés érdekében a pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul válaszolniuk kell a letelepedésük szerinti tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságainak a megbízóra vonatkozó adatokra irányuló kéréseire.

(21)     A megbízó pénzforgalmi szolgáltatójának tagállama szerinti munkanapok száma határozza meg azon napok számát, amelyen belül válaszolni kell a megbízóra vonatkozó adatok iránti kérésekre.

(22)     Az e rendeletben foglalt követelményeknek való jobb megfelelés érdekében, és „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről” című, 2010. december 9-i bizottsági közlemény[23] nyomán ki kell bővíteni az illetékes hatóságok felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörét, valamint szankcionálási hatáskörét. Rendelkezni kell közigazgatási szankciókról, és tekintve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságát, a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell meghatározniuk. A tagállamoknak ezekről értesíteniük kell a Bizottságot, valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Bankhatóságot) (a továbbiakban: EBH); európai felügyeleti hatóság az (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóságot (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot) (a továbbiakban: EBFH); és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapírpiaci Hatóságot) (a továbbiakban: EÉPH).

(23)     E rendelet XXX cikkének a végrehajtásához egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[24] megfelelően kell gyakorolni.

(24)     Az Unió területén kívül eső országok és területek egy része monetáris uniót alkot valamely tagállammal, egy tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Uniót képviselő egyik tagállammal, és vannak olyan pénzforgalmi szolgáltatóik, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállam fizetési és elszámolási rendszereiben. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletnek az érintett tagállamok és ezen országok vagy területek között történő pénzátutalásokra való alkalmazása következtében ezen országok vagy területek gazdaságát számottevő negatív hatás érje, helyénvaló lehetőséget biztosítani arra, hogy ezeket a pénzátutalásokat az adott tagállamokon belüli pénzátutalásként kezeljék.

(25)     A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK rendeletet a szükséges módosításainak fényében az egyértelműség kedvéért hatályon kívül kell helyezni.

(26)     Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés nagyságrendje vagy hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(27)     Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jogra (8. cikk) és a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra (47. cikk), valamint a ne bis in idem elvre.

(28)     A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni új keretszabályozás zökkenőmentes bevezetésének biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet alkalmazásának kezdőidőpontja egybeessen a(z) [xxxx/yyyy] irányelv átültetési határidejének végével,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a pénzátutalásokat kísérő, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatokkal kapcsolatos szabályokat, a pénzátutalások során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „terrorizmus finanszírozása”: a terrorizmus finanszírozása a(z) [xxxx/yyyy] irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint;

(2) „pénzmosás”: a(z) [xxxx/yyyy] irányelv 1. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett pénzmosási tevékenységek;

(3) „megbízó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely vagy a saját számlájáról végez pénzátutalást, vagy pénzátutalási megbízást ad;

(4) „kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt pénzösszeg szándékolt jogosultja;

(5) „pénzforgalmi szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szakmai minőségében pénzátutalási szolgáltatásokat nyújt;

(6) „közvetítő pénzforgalmi szolgáltató”: az a pénzforgalmi szolgáltató, aki vagy amely sem a megbízó, sem a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, hanem pénzátutalást fogad és továbbít a megbízó vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, vagy egy másik közvetítő pénzforgalmi szolgáltató nevében;

(7) „pénzátutalás”: a megbízó nevében pénzforgalmi szolgáltatón keresztül, elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeg egy pénzforgalmi szolgáltatón keresztül hozzáférhetővé váljon a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a megbízó és a kedvezményezett személye azonos vagy sem;

(8) „kötegelt fájlban történő átutalás”: több egyedi pénzátutalás, amelyek továbbítás céljára egy kötegbe kerülnek;

(9) „egyedi ügyletazonosító”: a pénzforgalmi szolgáltató által – a pénzátutalás végrehajtásához használt fizetési és elszámolási rendszer vagy üzenetküldési rendszer protokolljaival összhangban – meghatározott betű- vagy szimbólumkombináció, amely lehetővé teszi az ügylet visszakövetését a megbízóig és a kedvezményezettig;

(10) „személyek közötti” átutalás: két természetes személy közötti ügylet.

3. cikk Hatály

(1)          Ez a rendelet az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók által küldött vagy fogadott, bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokra alkalmazandó.

(2)          Ez a rendelet nem alkalmazandó hitelkártya vagy betéti kártya, vagy mobiltelefon vagy más digitális vagy információtechnológiai (IT) eszköz használatával végrehajtott pénzátutalásokra, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)      a kártyát vagy eszközt áruk és szolgáltatások kifizetésére használják;

b)      a tranzakcióból származó minden átutalást kísér a fent említett kártya vagy eszköz száma.

Mindazonáltal a rendelet alkalmazandó akkor, ha a hitel- vagy betéti kártyát, a mobiltelefont vagy egyéb digitális vagy IT-eszközt személyek közötti átutalás végrehajtására használják.

(3)          Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan pénzátutalásokra:

a)      amelyek esetén a pénzátutalás eredményeként a megbízó a saját számlájáról vesz fel készpénzt;

b)      amelyek esetén a pénzeszközök átutalása egy tagállamon belül a hatóságok számára adók, pénzbírságok vagy más illetékek megfizetése céljából történik;

c)      amelyek esetén mind a megbízó, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató.

II. FEJEZET

A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. szakasz

A megbízó pénzforgalmi szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

4. cikk A pénzátutalásokat kísérő adatok

(1)          A megbízó pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a megbízóra vonatkozó következő adatok kísérjék a pénzátutalást:

a)      a megbízó neve;

b)      a megbízó számlaszáma, ha ilyen számlát használnak a pénzátutalás feldolgozásához, vagy ha erre a célra nem használnak ilyen számlát, akkor egy egyedi ügyletazonosító;

c)      a megbízó címe, vagy nemzeti azonosítószáma, vagy ügyfél-azonosító száma, vagy születési ideje és helye.

(2)          A megbízó pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezettre vonatkozó következő adatok kísérjék a pénzátutalást:

a)      a kedvezményezett neve; és

b)      a kedvezményezett számlaszáma, ha ilyen számlát használnak a pénzátutalás feldolgozásához, vagy ha erre a célra nem használnak ilyen számlát, akkor egy egyedi ügyletazonosító.

(3)          A pénzeszközök átutalása előtt a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenőrzi az (1) bekezdésben említett adatok pontosságát.

(4)          Ha pénzeszközök átutalása a megbízó számlájáról történik, a (3) bekezdésben említett ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni a következő esetekben:

a)      ha a megbízó személyazonosságát a(z) [xxxx/yyyy] irányelv 11. cikkének megfelelően a számlanyitáshoz kapcsolódóan ellenőrizték és az ellenőrzés során szerzett információt az említett irányelv 39. cikkének megfelelően megőrizték;

vagy

b)      ha a(z) [xxxx/yyyy] irányelv 12. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó a megbízóra.

(5)          Mindazonáltal a (3) bekezdéstől eltérve nem számláról teljesített pénzátutalások esetén a megbízó pénzforgalmi szolgáltatójának nem kell ellenőriznie az (1) bekezdésben említett adatokat, ha az összeg nem haladja meg az 1 000 EUR-t és nem tűnik más pénzátutalásokkal összefüggőnek, amelyek a szóban forgó átutalással együtt meghaladják az 1 000 EUR-t.

5. cikk Pénzátutalások az Unión belül

(1)          A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, ha mind a megbízó, mind a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unióban letelepedett, a pénzátutaláskor csak a megbízó számlaszámát vagy egyedi ügyletazonosítóját kell megadni.

(2)          Az (1) bekezdés ellenére, a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatójának a kérésére a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül rendelkezésre bocsátja a megbízóra vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatokat a 4. cikknek megfelelően.

6. cikk Pénzátutalások az Unión kívülre

(1)          Az egyetlen megbízótól származó, kötegelt fájlban történő átutalások esetén, amennyiben a kedvezményezettek pénzforgalmi szolgáltatói az Unión kívül letelepedettek, a 4. cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó a kötegelt fájlban összegyűjtött egyedi átutalásokra, feltéve, hogy a kötegelt fájl tartalmazza az említett cikkben előírt adatokat és az egyedi átutalások tartalmazzák a megbízó számlaszámát vagy az egyedi ügyletazonosítóját.

(2)          A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, az 1 000 EUR-t meg nem haladó pénzátutalásokat csak a következő adatoknak kell kísérnie:

a)      a megbízó neve;

b)      a kedvezményezett neve;

c)      mind a megbízó, mind a kedvezményezett számlaszáma vagy az egyedi ügyletazonosító.

Ezen adatok pontosságát nem kell ellenőrizni, kivéve, ha pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja áll fenn.

2. szakasz

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

7. cikk A megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1)          A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója ellenőrzi, hogy a pénzátutalásokhoz használt üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszeren belül a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra vonatkozó mezőket az adott rendszer elfogadott szabályai által megengedett karakterek és beviteli adatok felhasználásával kitöltötték-e.

(2)          A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie a következő, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának észlelésére:

a)      olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unióban letelepedett, az 5. cikkben előírt adatok;

b)      olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok, és adott esetben a 14. cikkben előírt adatok;

és

c)      olyan kötegelt fájlban történő átutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében a kötegelt fájlban történő átutalás tekintetében előírt adatok.

(3)          Az olyan 1 000 EUR-t meghaladó pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát, ha azt még nem ellenőrizték.

(4)          Az olyan 1 000 EUR-t nem meghaladó pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának nem kell ellenőriznie a kedvezményezettre vonatkozó adatokat, kivéve, ha pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja áll fenn.

8. cikk Pénzátutalások a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó hiányzó vagy hiányos adatokkal

(1)          A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kockázatalapú eljárásokat alakít ki annak meghatározása céljából, hogy mikor kell végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni egy pénzátutalást, amelyből hiányoznak az előírt, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok, valamint amelyek révén a megfelelő nyomon követő intézkedések meghatározhatók.

Amennyiben a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a pénzátutalás beérkezésekor azt észleli, hogy a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikkben előírt, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányoznak vagy hiányosak, vagy elutasítja az átutalást, vagy elkéri a megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét.

(2)          Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató rendszeresen elmulasztja az előírt, megbízóra vonatkozó adatok elküldését, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója lépéseket tesz, amelyek kezdetben figyelmeztetések küldését és határidők megszabását jelenthetik, azt megelőzően, hogy vagy visszautasítja az adott pénzforgalmi szolgáltatótól származó jövőbeli pénzátutalásokat, vagy esetleg úgy dönt, hogy korlátozza vagy megszünteti az érintett pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát.

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója jelenti ezt a tényt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságoknak.

9. cikk Értékelés és jelentés

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a hiányzó vagy hiányos, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatokat is figyelembe veszi annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és jelenteni kell-e a pénzügyi hírszerző egységnek.

3. szakasz

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek

10. cikk Keeping information on the payer and the payee with the transfer

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy a pénzátutalást kísérő valamennyi beérkezett, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adat az átutalással együtt maradjon.

11. cikk A megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1)          A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató ellenőrzi, hogy a pénzátutalásokhoz használt üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszeren belül a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra vonatkozó mezőket az adott rendszer elfogadott szabályai által megengedett karakterek és beviteli adatok felhasználásával kitöltötték-e.

(2)          A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie a következő, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának észlelésére:

a)      olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unióban letelepedett, az 5. cikkben előírt adatok;

b)      olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok, vagy adott esetben a 14. cikkben előírt adatok;

és

c)      olyan kötegelt fájlban történő átutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében a kötegelt fájlban történő átutalás tekintetében előírt adatok.

12. cikk Pénzátutalások a megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó hiányzó vagy hiányos adatokkal

(1)          A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak kockázatalapú eljárásokat alakít ki annak meghatározása céljából, hogy mikor kell végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni egy pénzátutalást, amelyből hiányoznak az előírt, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok, valamint amelyek révén a megfelelő nyomon követő intézkedések meghatározhatók.

Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor azt észleli, hogy a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikkben előírt, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányoznak vagy hiányosak, vagy elutasítja az átutalást, vagy elkéri a megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét.

(2)          Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató rendszeresen elmulasztja az előírt, megbízóra vonatkozó adatok elküldését, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató lépéseket tesz, amelyek kezdetben figyelmeztetések küldését és határidők megszabását jelenthetik, azt megelőzően, hogy vagy visszautasítja az adott pénzforgalmi szolgáltatótól származó jövőbeli pénzátutalásokat vagy esetleg úgy dönt, hogy korlátozza vagy megszünteti az érintett pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát.

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatója jelenti ezt a tényt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságoknak.

13. cikk Értékelés és jelentés

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a hiányzó vagy hiányos, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatokat is figyelembe veszi annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és jelenteni kell-e a pénzügyi hírszerző egységnek.

14. cikk Technikai korlátok

(1)          Ez a cikk azon esetekben alkalmazandó, amikor a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató pedig az Unión belül letelepedett.

(2)          Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor nem észleli, hogy az e rendeletben előírt megbízóra vonatkozó adatok hiányoznak vagy hiányosak, használhat olyan, technikailag korlátozott fizetési rendszert a pénzátutalásoknak a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához történő továbbítására, amely nem teszi lehetővé a megbízóra vonatkozó adatok pénzátutalásokkal együtt történő elküldését.

(3)          Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor észleli, hogy az e rendeletben előírt, megbízóra vonatkozó adatok hiányoznak vagy hiányosak, csak akkor használhat technikailag korlátozott fizetési rendszert, ha erről a tényről – vagy e tény közlését lehetővé tevő üzenetküldési vagy fizetési rendszeren keresztül, vagy más eljárás révén – tájékoztatni tudja a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját, feltéve hogy a kommunikáció módját mindkét pénzforgalmi szolgáltató elfogadja, vagy arról megállapodik.

(4)          Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató technikailag korlátozott fizetési rendszert használ, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának kérésére, a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül e pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére bocsátja a megbízóról hozzá beérkezett összes adatot, tekintet nélkül arra, hogy az adatok teljes körűek-e vagy sem.

III. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS

15. cikk

Együttműködési kötelezettségek

A pénzforgalmi szolgáltatóknak teljes körűen és haladéktalanul, a letelepedésük szerinti tagállam nemzeti jogszabályaiban megállapított eljárási szabályoknak megfelelően kell válaszolniuk a tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságaitól érkező, az ebben a rendeletben előírt adatokkal kapcsolatos megkeresésekre.

16. cikk Az adatok nyilvántartása

A megbízó pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a 4., 5., 6. és 7. cikkben előírt adatokat nyilvántartásában 5 évig megőrzi. A 14. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak öt éven át nyilvántartásaiban meg kell őriznie a beérkezett összes adatot. Ezen időtartam lejártával a személyes adatokat törölni kell, hacsak a nemzeti jog, amely meghatározza, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak milyen körülmények között lehet vagy kell tovább megőrizniük az adatokat, másképp nem rendelkezik. A tagállamok csak akkor engedélyezhetik vagy írhatják elő az adatok további megőrzését, ha ez a pénzmosás és a terrorizmus megelőzése, felderítése, illetve vizsgálata céljából szükséges. Az adatok megőrzésének a pénzátutalás végrehajtását követő maximális időtartama nem haladhatja meg a tíz évet.

IV. FEJEZET

SZANKCIÓK ÉS NYOMON KÖVETÉS

17. cikk Szankciók

(1)          A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásainak megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási intézkedésekre és szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges rendelkezést azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)          A tagállamok biztosítják, hogy a pénzforgalmi szolgáltatókra alkalmazandó kötelezettségek megsértése esetén szankciók legyenek alkalmazhatók a vezetőtestület tagjaira és bármely más magánszemélyre, aki a nemzeti jog alapján felelős a jogsértésért.

(3)          A tagállamok [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig értesítik a Bizottságot és az EBH, az EBFH és az EÉPH vegyes bizottságát az (1) bekezdésben említett szabályokról. Haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az EBH, az EBFH és az EÉPH vegyes bizottságát azok későbbi módosításairól.

(4)          Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. Az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók vagy intézkedések elérjék a kívánt hatást, és több tagállamra kiterjedő esetek kezelése során intézkedéseiket koordinálják.

18. cikk Különös rendelkezések

(1)          Ezt a cikket a következő jogsértésekre kell alkalmazni:

a)      a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozóan előírt adatok ismételt meg nem adása, a 4., 5. és 6. cikket megsértve;

b)      a pénzforgalmi szolgáltatók súlyos mulasztása az adatok 16. cikk szerinti nyilvántartásának biztosítása terén;

c)      a pénzforgalmi szolgáltató nem alakít ki hatékony kockázatalapú szabályokat és eljárásokat a 8. és 12. cikkben előírtaknak megfelelően.

(2)          Az (1) bekezdésben említett esetekben alkalmazható közigazgatási intézkedések és szankciók közé tartoznak legalább a következők:

a)      nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

b)      végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c)      pénzforgalmi szolgáltató esetében a szolgáltató engedélyének visszavonása;

d)      a pénzforgalmi szolgáltató vezetőtestülete bármely tagjának, vagy bármely természetes személynek, akit felelősnek tartanak, az átmeneti eltiltása a pénzforgalmi szolgáltatónál történő feladatvégzéstől;

e)      jogi személy esetén közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig; ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált beszámolója szerinti, előző üzleti évi teljes éves árbevétel;

f)       természetes személy esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb 5 000 000 EUR, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, ennek az összegnek a nemzeti pénznemben kifejezett értéke ezen rendelet hatálybalépésének napján;

g)      közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az azáltal elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.

19. cikk A szankciók közzététele

A 17. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésében említett esetekben alkalmazott közigazgatási intézkedést vagy szankciót indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni, ezen belül a jogsértés típusára és jellegére és a felelős személyek kilétére vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását.

Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok anonim módon teszik közzé a szankciókat.

20. cikk Szankciók illetékes hatóságok általi alkalmazása

A közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának, valamint a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között:

a)           a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)           a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;

c)           a felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét;

d)           a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)           harmadik feleknek a jogsértés által okozott veszteségét, amennyiben meghatározható;

f)            a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintjét;

g)           a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértéseket.

21. cikk A jogsértések jelentése

(1)          A tagállamok e rendelet előírásai megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentését hatékony mechanizmusok bevezetésével ösztönzik.

(2)          Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)      a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)      a lehetséges vagy tényleges jogsértést bejelentő személyek megfelelő védelme;

c)      a személyes adatok védelme mind a jogsértést jelentő személy, mind a jogsértésért feltételezetten felelős természetes személy esetében, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően.

(3)          A pénzforgalmi szolgáltatók megfelelő eljárásokat alakítanak ki alkalmazottaik számára a jogsértések külön csatornán, belsőleg történő jelentéséhez.

22. cikk Nyomon követés

A tagállamok az illetékes hatóságok számára kötelezettségként előírják, hogy kövessék eredményesen nyomon e rendelet előírásainak betartását, és annak biztosítása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

23. cikk Bizottsági eljárás

(1)          A Bizottságot munkájában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)          E bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ELTÉRÉSEK

24. cikk A Szerződés 355. cikkében említett területekkel vagy országokkal kötött megállapodások

(1)          A Bizottság bármely tagállam számára engedélyezheti, hogy az Unió a Szerződés 355. cikkében említett területének részét nem képező országgal vagy területtel olyan megállapodásokat kössön, amelyek eltéréseket tartalmaznak e rendelettől, annak érdekében, hogy az adott ország vagy terület és az érintett tagállam között történő pénzátutalásokat az érintett tagállamon belüli pénzátutalásként lehessen kezelni.

Ezeket a megállapodásokat kizárólag a következő összes feltétel teljesülése esetén lehet engedélyezni:

a)      az érintett ország vagy terület monetáris uniót alkot az érintett tagállammal, vagy a tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt kötött az egyik tagállam által képviselt Unióval;

b)      az érintett országban vagy területen található pénzforgalmi szolgáltatók közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállamban működő fizetési és elszámolási rendszerekben;

és

c)      az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatóktól az e rendeletben megállapítottakkal egyező szabályok alkalmazását követeli meg.

(2)          Az (1) bekezdésben említett megállapodást megkötni kívánó tagállam kérelmet küld a Bizottsághoz, és megad számára minden szükséges információt.

Amint a tagállam kérelme beérkezik a Bizottsághoz, az adott tagállam és az érintett ország vagy terület között történő pénzátutalásokat átmenetileg a tagállamon belüli pénzátutalásokként kell kezelni, amíg az ebben a cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozat nem születik.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége.

Amikor a Bizottság megkapta a kérelem elbírálásához általa szükségesnek ítélt valamennyi információt, egy hónapon belül értesíti a kérelmező tagállamot, és továbbítja a kérelmet a többi tagállamnak.

(3)          A 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság a (2) bekezdés negyedik albekezdésében említett értesítéstől számított három hónapon belül határoz arról, hogy engedélyezi-e az érintett tagállam számára az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodás megkötését.

Az első albekezdésben említett határozatot a kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított tizennyolc hónapon belül mindenképpen el kell fogadni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk Hatályon kívül helyezés

Az 1781/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

26. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [a(z) xxxx/yyyy irányelv átültetési időpontja]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

A 25. cikkben említett megfelelési táblázat.

1781/2006/EK rendelet || E rendelet

1. cikk || 1. cikk

2. cikk || 2. cikk

3. cikk || 3. cikk

4. cikk || 4. cikk, (1) bekezdés

5. cikk || 4. cikk

6. cikk || 5. cikk

7. cikk || 7. cikk

8. cikk || 7. cikk

9. cikk || 8. cikk

10. cikk || 9. cikk

11. cikk || 16. cikk

12. cikk || 10. cikk

|| 11. cikk

|| 12. cikk

|| 13. cikk

13. cikk || 14. cikk

14. cikk || 15. cikk

15. cikk || 17–22. cikk

16. cikk || 23. cikk

17. cikk || 24. cikk

18. cikk || -

19. cikk || -

|| 25. cikk

20. cikk || 26. cikk

[1]               HL L 345., 2006.12.8., 1. o.

[2]               A FATF a G7-ek 1989-es párizsi csúcstalálkozóján létrehozott nemzetközi szerv, amely globális standardnak számít a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.

[3]               HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

[4]               HL L 214., 2006.8.4., 29. o.

[5]               COM(2010) 673 végleges.

[6]               COM(2012) 10 final és COM(2012) 11 final.

[7]               COM(2010) 716 végleges.

[8]               A Bizottság jelentése, az érdekeltek válaszai és a visszajelzések a következő oldalon találhatók: http://ec.europa.eu/internal_market/company/financial-crime/index_en.htm.

[9]               A tanulmány elérhető a következő oldalon: http://ec.europa.eu/internal_market/company/financial-crime/index_en.htm.

[10]             Ugyanott.

[11]             A hatásvizsgálat elérhető a következő oldalon: http://ec.europa.eu/internal_market/company/financial-crime/index_en.htm.

[12]               HL C […], […], […] o.

[13]               HL C […], […], […] o.

[14]               HL C […], […], […] o.

[15]               http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/08/st11/st11778-re01.hu08.pdf

[16]               HL L 344., 2001.12.28., 70. o.

[17]               HL L 139., 2002.5.29., 9. o.

[18]               HL L […], […], […] o.

[19]               HL L 281.,1995.11.23., 31. o.

[20]               HL L 266., 2009.10.9., 11. o.

[21]             HL L 94., 2012.3.30., 22. o.

[22]             HL L 319., 2007.12.5., 1. o.

[23]             COM(2010) 716 végleges.

[24]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.