BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA

amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelvnek a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt, kadmiumot tartalmazó hordozható elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról

1.           Problémameghatározás

A probléma meghatározásakor a politikai és jogi szempontok egyaránt nagy súllyal esnek latba. Az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv[1] célja, hogy az elemek és akkumulátorok esetében csökkenjen az a környezetkárosító hatás, amely életciklusuk során – az összes érintett gazdasági szereplő tevékenységein keresztül – használatukból ered. Az irányelv különös szabályokat állapít meg az elemek és akkumulátorok uniós forgalomba hozatalára, valamint a kadmiumot, higanyt és ólmot tartalmazó hulladékelemek és -akkumulátorok[2] begyűjtésére, kezelésére, újrafeldolgozására és ártalmatlanítására vonatkozóan.

A kadmium toxikussága felett érzett aggodalmak arra késztették az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a hordozható elemek kadmiumtartalmát korlátozzák 0,002 tömegszázalékra, noha ez a korlátozás nem szerepelt az eredeti bizottsági javaslatban.

A Bizottságnak az irányelv értelmében felül kellett vizsgálnia a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok kapcsán megállapított mentességet, és 2010. szeptember 26-ig – adott esetben a megfelelő javaslatokkal együtt – jelentést kellett benyújtania „az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kadmium (hordozható) elemekben és akkumulátorokban történő felhasználásának tilalom alá helyezése céljából” (az irányelv 4. cikkének (4) bekezdése, a szerző kiemelése). A mentességről azért rendelkezett az irányelv, mert elfogadásakor még kérdéses volt, hogy rendelkezésre áll-e olyan műszaki alternatíva, amely helyettesíteni tudja a kadmiumot a szóban forgó felhasználási módban. A 4. cikk (4) bekezdése nem írja elő a Bizottság számára, hogy értékelje újra az a) és a b) pontban említett felhasználási módok mentességét[3]. Bebizonyosodott, hogy a vészvilágítás esetében biztonsági megfontolások alapján vitatott az életképes alternatíva megléte, az orvosi felszerelések esetében pedig jelenleg nincs megnevezhető életképes alternatíva[4]. E hatásvizsgálat ezért kizárólag az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv 4. cikke (3) bekezdése c) pontjának felülvizsgálatára korlátozódik, nem taglalja a kadmium korlátozásának általános költségeit és előnyeit, mint ahogyan az sem tiszte, hogy a hordozható elemekben és akkumulátorokban való kadmiumfelhasználás általános tilalmára vonatkozó szélesebb körű szakpolitikai döntés hatásait elemezze.

A legfrissebb tanulmányok tanúsága szerint a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok elemei esetében a kereskedelmi forgalomban már elérhetők megfelelő alternatívák, amelyeket széles körben alkalmaznak is. A vezeték nélküli villamos kézi szerszámok elemeinek uniós piaca 2010-ben 3,2 milliárd EUR értékű forgalmat bonyolított, a három technológia megoszlása pedig (az értékesített kézi szerszámok értéke alapján) a következőképpen alakult:

– Nikkel-kadmium (NiCd) elemmel működő vezeték nélküli villamos kézi szerszámok: 34 %;

– Nikkel-fém-hidrid (NiMH) elemmel működő vezeték nélküli villamos kézi szerszámok: 6 %;

– Lítiumion (Li-ion) elemmel működő vezeték nélküli villamos kézi szerszámok: 60 %.

A vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban alkalmazott alternatív elemtechnológiák értékesítésének természetes alakulását tekintve megállapítható, hogy a NiCd elemeket folyamatosan felváltják a meglévő NiMH és Li-ion technológiákat alkalmazó elemek. Becslések szerint a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok uniós piaca összességében évi 5%-kal fog nőni 2010 és 2020 között. A NiCd hordozható elemek piaci részesedése várhatóan 50%-kal csökken majd 2008 és 2020 között, ami éves szinten a NiCd elemek 5%-os természetes csökkenésének felel meg. A vezeték nélküli villamos kézi szerszámok teljes piacán a jövőben minden bizonnyal folytatódnak a fent leírt trendek.

Most az a kérdés, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti hatások indokolják-e a mentesség megszüntetését.

2.           Célkitűzések

Általános célként a szabályozás hozzá kíván járulni az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv célkitűzéseinek, különösen pedig az irányelv 4. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak a teljesüléséhez, azaz a veszélyes anyagokat kisebb mértékben, illetve kevésbé szennyező anyagokat – különösen a kadmiumot helyettesítő egyéb anyagokat – tartalmazó elemek és akkumulátorok fejlesztéséhez és forgalmazásához.

A konkrét célkitűzések a következők:

– 1. konkrét célkitűzés: a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba való használatra szánt hordozható elemek környezeti hatásának minimalizálása;

– 2. konkrét célkitűzés: a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok felhasználóit érintő gazdasági költségek minimalizálása többek között műszakilag megvalósítható megoldások biztosításával.

Az operatív célkitűzések a következők:

– A vezeték nélküli villamos kézi szerszámok hordozható elemeinek használatával az EU gazdaságába bevitt kadmium mennyiségének csökkentése.

– A vezeték nélküli villamos kézi szerszámok hordozható elemeinek használata kapcsán az EU-ban kibocsátott kadmium mennyiségének csökkentése.

– A vezeték nélküli villamos kézi szerszámok hordozható elemeinek használatából adódó általános környezeti hatás csökkentése az EU-ban.

3.           Megoldási lehetőségek

Az első lehetséges megoldás (az alapforgatókönyv) a jelenlegi szabályozás (az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv) változatlan alkalmazása. Ennek megfelelően a lakossági és szakmai fogyasztók továbbra is megvásárolhatnák a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt kadmiumtartalmú elemeket, ám idővel azokat fokozatosan felváltanák a már létező alternatívák, azaz a nikkel-fém-hidrid (NiMH) és lítiumion (Li-ion) telepek és szerszámok.

A második megoldás (2. opció: a mentesség azonnali hatályú visszavonása 2013-ban) abban áll, hogy a jelenlegi mentességet 2013-ban visszavonjuk, és ezzel a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt hordozható elemek kadmiumtartalma legfeljebb 0,002 tömegszázalékra korlátozódik.

Az 1. opcióhoz képest a 2. opcióban a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt kadmiumtartalmú elemeket már 2013-tól Li-ion és NiMH elemek váltanák fel.

A 2013–2025. közötti időszakban és az 1. opcióval összehasonlítva:

– a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt Li-ion telepeknek az uniós piacon forgalomba hozott összes mennyisége 610,70 millió egységről (1. opció) 696,79 millió egységre nőne, tehát 14%-kal lenne több;

– a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt NiMH telepek összes mennyisége 13,6%-kal, 157,45 millió telepegységről (1. opció) 178,97 millió egységre nőne;

– a kadmiumelemek 100%-a, azaz 107,61 millió egység már nem jelenne meg a piaci forgalomban.

A harmadik megoldás (3. opció: a mentesség halasztott visszavonása 2016-ban) abban áll, hogy a jelenleg hatályos mentességet 2016-ban vonjuk vissza, hogy a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt hordozható elemek kadmiumtartalma legfeljebb 0,002 tömegszázalékra korlátozódjon. E megoldás révén az elemgyártó ágazatnak további mozgástere lenne az új követelményeknek megfelelő technológiai átállásra, amíg a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt kadmiumtartalmú elemekre jelenleg biztosított mentesség visszavonásra nem kerül.

Az 1. opcióhoz képest a 3. opcióban a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt kadmiumtartalmú elemeket 2016-tól váltanák fel Li-ion és NiMH elemek.

A 2013–2025. közötti időszakban és az 1. opcióval összehasonlítva:

– a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt Li-ion elemeknek az uniós piacon forgalomba hozott összes mennyisége 610,70 millió egységről (1. opció) 670,85 millió egységre nőne, tehát 9,8%-kal lenne több;

– a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt NiMH telepek összes mennyisége 9%-kal, 157,45 millió egységről (1. opció) 172,49 millió egységre nőne;

– a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt NiCd elemek összes mennyisége 70%-kal, 107,61 millió egységről (1. opció) 32,42 millió egységre csökkenne.

4.           A hatások elemzése

A hatásvizsgálatokra vonatkozó iránymutatások ajánlása szerint a hatásvizsgálat kizárólag az egyéb megoldási lehetőségeknek az alapforgatókönyvhöz viszonyított további hatásaira összpontosított.

A rendelkezésre álló információforrások alapján elmondható, hogy a NiCd elemeknek tulajdonítható kibocsátás eltörpülne az olaj-/széntüzelésből, vas- és acélgyártásból, illetve a foszfátműtrágyák alkalmazásából származó kibocsátáshoz képest. A NiCd elemek mindössze a légkörbe jutó kadmium 1,35%-áért, a vízbe kibocsátott kadmium 1,41%-áért, az összes kibocsátásnak pedig 0,65%-áért lennének felelősek. Az EU-ban a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban használt NiCd elemek a gazdaságba szándékosan bevitt kadmium 10,5%-át adják.

A három megoldás környezeti hatását két közelítésmód alapján mértük fel. Elsőként a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok elemeivel az EU gazdaságába bevitt kadmium mennyiségét vizsgáltuk. Erre azért került sor, mert a társjogalkotók alapvetően a gazdaságba szándékosan bevitt kadmiummennyiség korlátozása céljából döntöttek az elemekben való kadmiumfelhasználás tilalma mellett. Másodszor a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban használt három elemtípus (NiCd, NiMH, Li-ion) összehasonlító életciklus-értékelésének eredményeire alapozott összesített környezeti hatások szerint elemeztük a környezeti hatásokat. Ezt a módszert azért alkalmaztuk, hogy érdemi összehasonlító adatokat nyerjünk az összehasonlító életciklus-értékeléssel felmérhető különböző környezeti hatásokról. Az egyes környezeti mutatók értéke minden megoldási lehetőség esetében „lakosegyenérték” szerint lett skálázva, az egyes megoldási lehetőségek teljes környezeti hatásának értékét pedig egy összesítő rendszer alapján számítottuk ki.

Az 1. opció alkalmazásával a 2010–2025 közötti időszakban a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban használt hordozható NiCd elemeken keresztül mintegy 30 550 tonna kadmium kerül be az EU gazdaságába. A vezeték nélküli villamos kézi szerszámok nem szelektíven gyűjtött (nem újrafeldolgozható), hanem hulladéklerakóban elhelyezett hulladékelemeiből a csurgalékvizen keresztül csaknem 945 tonna kadmium kibocsátása származhat, ami potenciálisan közel 405 ember rákos és egyéb megbetegedését okozhatja.

Az 2. opció alkalmazásával a 2010–2025 közötti időszakban a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban használt hordozható NiCd elemeken keresztül mintegy 8 060 tonna kadmium kerül be az EU gazdaságába. A vezeték nélküli villamos kézi szerszámok nem szelektíven gyűjtött (nem újrafeldolgozható), hanem hulladéklerakóban elhelyezett hulladékelemeiből a csurgalékvizen keresztül csaknem 300 tonna kadmium kibocsátása származhat, ami potenciálisan közel 128 ember rákos és egyéb megbetegedését okozhatja. Ez az alapforgatókönyvhöz (1. opció) képest 68%-os csökkenést jelent.

Az 3. opció alkalmazásával a 2010–2025 közötti időszakban a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban használt hordozható NiCd elemeken keresztül mintegy 14 830 tonna kadmium kerül be az EU gazdaságába. A vezeték nélküli villamos kézi szerszámok nem szelektíven gyűjtött (nem újrafeldolgozható), hanem hulladéklerakóban elhelyezett hulladékelemeiből a csurgalékvizen keresztül csaknem 520 tonna kadmium kibocsátása származhat, ami potenciálisan közel 222 ember rákos és egyéb megbetegedését okozhatja. Ez az alapforgatókönyvhöz (1. opció) képest 45%-os csökkenést jelent.

Az összesített környezeti hatás vizsgálatát az alábbi környezeti mutatókra alapoztuk: globális felmelegedési potenciál (GWP); fotokémiai oxidánsképző potenciál (POFP); szárazföld-savasító potenciál (TAP); abiotikus forráskimerítési potenciál (ARDP); szemcseképző potenciál (PMFP) és édesvíz-eutrofizációs potenciál (FEP). Az említett környezeti mutatókat két alaphelyzet szerint vizsgáltuk: 25%-os, illetve 45%-os begyűjtési irányszám (az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelvben 2012 és 2016 vonatkozásában előírt begyűjtési célkitűzés – 1. forgatókönyv), valamint 10%-os begyűjtési ráta alapján, amely a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok hulladékainak az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv (2002/95/EK irányelv – 2. forgatókönyv) értelmében bejelentett jelenlegi uniós begyűjtési arányának felel meg.

Uniós szinten a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok használatából fakadó éves környezeti hatás lakosegyenértéke az 1. opciót követve 559 831 (1. forgatókönyv) és 597 896 (2. forgatókönyv) között, míg a 2. opciót követve 530 581 (1. forgatókönyv) és 552 781 (2. forgatókönyv) között alakul. Ennek megfelelően a 2. opció megvalósítása 5–8%-kal kisebb általános környezeti hatással jár az 1. opcióhoz képest. A 3. opció esetében az összesített környezeti hatás 540 460 súlyozott lakosegyenérték (1. forgatókönyv), illetve 566 374 súlyozott lakosegyenérték (2. forgatókönyv). A 3. opció szerint a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok kadmiumelemeinek éves környezeti hatása – a begyűjtés arányától függően – 3–5%-kal kisebb az 1. opcióhoz képest.

A hatásvizsgálat a következő érdekeltek tekintetében mérte fel a gazdasági hatásokat: bányásztársaságok, nyersanyag-beszállítók, elemcellagyártók, akkumulátortelep-összeszerelők, vezeték nélküli villamos kézi szerszámok gyártói, kiskereskedők, fogyasztók, újrafeldolgozást végzők és a tagállamok.

Az 1. opciót tekintve az érdekeltek legtöbbje esetében nem lehetett megnevezni vagy számszerűsíteni gazdasági hatásokat. Az újrafeldolgozás költsége/haszna több paraméter függvénye: többek között az alkalmazott technológia, a visszanyert anyagok típusa, a visszanyert fémek értéke és a méretgazdaságosság egyaránt meghatározza. A Li-ion elemek újrafeldolgozása jelenleg nettó költségen valósul meg. Ennek az az oka, hogy az ilyen elemek újrafeldolgozása még a fejlesztés szakaszában tart; ahogy fejlődik a technológia és megjelenik a méretgazdaságosság, a Li-ion elemek újrafeldolgozási költsége várhatóan csökkenni fog.

A 2. opciót alapul véve becslések szerint a 2013–2025 közötti időszakban nem éri számottevő gazdasági hatás a bányásztársaságokat, a nyersanyag-beszállítókat vagy az akkumulátortelep-összeszerelőket.

Az EU-ban jelenleg egyetlen vállalkozás sem rendelkezik gyártólétesítménnyel a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt hordozható elemek és akkumulátorok NiCd, Li-ion vagy NiMH celláinak előállítására. Az EU ezeket a hordozható elemeket importálja, főleg Ázsiából. A meghatározó NiCd elemgyártók Japánban, a Li-ion elemgyártók pedig Kínában találhatók. Jóllehet a legtöbb elemgyártó több vegyi összetételben is gyárt elemeket és akkumulátorokat, a 2. opciót alkalmazva a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok elemeit gyártó ágazat erőfölénye Japánból Kínába helyeződne át.

Néhány újrafeldolgozást végző gazdálkodó véleménye szerint a 2. opció növelné az újrafeldolgozás költségeit, mivel az 1. opcióhoz képest nőne az újrafeldolgozást igénylő Li-ion elemek mennyisége (becslések szerint a 2011–2025 közötti időszakban 13–20 millió EUR).

Az EPTA (a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok gyártói) pedig úgy véli, hogy ez az opció egyszeri, hozzávetőlegesen 40–60 millió EUR technikai költséggel járna a kutatás és fejlesztés (K&F), a gyártósorok fejlesztése, valamint a működési kiadások kapcsán. Kétséges azonban, hogy az összes említett költséget a 2. opciónak lehetne-e tulajdonítani, mivel a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban használt NiCd elemek mennyisége az 1. opciót alkalmazva is már eleve 50%-kal csökkenne a 2013 és 2025 közötti időszakban.

A fogyasztókat érintheti a vezeték nélküli kézi szerszámokra alkalmazott helyettesítő technológia magasabb gyártási költsége. A 2013–2025 közötti időszakban egy NiMH elemmel működő átlagos vezeték nélküli villamos kézi szerszámért a fogyasztóknak 0,8 EUR-ral, egy Li-ion elemmel működő átlagos vezeték nélküli villamos kézi szerszámért pedig 2,1 EUR-ral kell többet fizetniük a NiCd elemmel működő átlagos vezeték nélküli villamos kézi szerszámhoz képest. Az EPTA szerint így magának a kézi szerszámnak az ára (amelyben két elemcsomag és egy töltő is benne van) 2013-ban 66,90 EUR lenne, ha NiMH elemmel, és 76 EUR, ha Li-ion elemmel működik, szemben a NiCd elemmel működő kézi szerszámok 60,80 EUR költségével.

A 3. opciót alapul véve becslések szerint a 2013–2025 közötti időszakban nem éri számottevő gazdasági hatás a bányásztársaságokat, a nyersanyag-beszállítókat vagy az akkumulátortelep-összeszerelőket.

Csakúgy, mint a 2. opciónál, a 3. opció alkalmazásával is az ágazati erőfölény Japánból Kínába helyeződne át.

Néhány újrafeldolgozást végző gazdálkodó véleménye szerint a 3. opció növelné az újrafeldolgozás költségeit, mivel az 1. opcióhoz képest nőne az újrafeldolgozást igénylő Li-ion elemek mennyisége. A költségek viszont alacsonyabbak lennének, mint a 2. opció esetében (a 2011–2025 közötti időszakban nem érnék el a 13 millió EUR-t).

Az EPTA (a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok gyártói) pedig úgy véli, hogy ez az opció egyszeri, hozzávetőlegesen 33 millió EUR technikai költséggel járna a kutatás és fejlesztés (K&F), a gyártósorok fejlesztése, valamint a működési kiadások kapcsán. Kétséges azonban, hogy mindezen költségek a 3. opcióból adódnának-e. Az ágazat támogatta az újrafeldolgozási arány növelését. Mivel azonban az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv minden begyűjtött elem és akkumulátor vonatkozásában előírja az újrafeldolgozást, ez az igény okafogyottnak minősült. Az irányelv ezen túlmenően meghatározza a minimális újrafeldolgozási hatékonyság azon szintjeit, amelyeket az elem-újrafeldolgozási eljárások során 2011 szeptemberéig el kell érni.[5]

A fogyasztókat érintheti a vezeték nélküli kézi szerszámokra alkalmazott helyettesítő technológia magasabb gyártási költsége. A 2013–2025 közötti időszakban egy NiMH elemmel működő átlagos vezeték nélküli villamos kézi szerszámért a fogyasztóknak 0,4 EUR-ral, egy Li-ion elemmel működő átlagos vezeték nélküli villamos kézi szerszámért pedig 0,9 EUR-ral kell többet fizetniük a NiCd elemmel működő átlagos vezeték nélküli villamos kézi szerszámhoz képest. Az EPTA szerint így magának a kézi szerszámnak az ára (amelyben két elemcsomag és egy töltő is benne van) 2016-ban 64,10 EUR lenne, ha NiMH elemmel, és 69,20 EUR, ha Li-ion elemmel működik, szemben a NiCd elemmel működő kézi szerszámok 60,80 EUR költségével.

A megnevezett összes szakpolitikai opció adminisztratív terhe korlátozott, mint ahogyan ebből fakadó megfelelési problémák sem várhatók. Elviekben egyik opció sem jár közvetlen hatással az uniós költségvetésre.

A társadalmi hatásokat illetően a 2. opció némileg kedvezőtlen, mivel egyes érdekelt felek a munkahelyek megszűnéséről számoltak be a NiCd elemek újrafeldolgozási ágazatában. Ezt ellensúlyozná, ha a NiMH és a Li-ion elemek újrafeldolgozásával kapcsolatos tevékenységek nyomán új munkahelyek jönnének létre. A 3. opció rövid, közép- és hosszú távon jóval semlegesebb hatásokkal járna.

A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a 3. opció végrehajtásával a környezeti haszon némileg kisebb lenne, mint a 2. opció esetében, ám a költségek jóval alacsonyabbak lennének.

5.           A lehetőségek összehasonlítása

A szakpolitikai opciókat a hatékonyság, a hatásfok és a koherencia kritériumai alapján értékeltük.

Hatékonyság szempontjából a 2. opció tűnik a legvonzóbbnak. Rövid távon ténylegesen ez az opció nyújtja az 1. konkrét célkitűzés elérésének legmagasabb eredményszintjét, míg a 3. opció csak az 1. és a 2. operatív célkitűzés vonatkozásában lenne rendkívül hatékony.

Hatásfokát tekintve a 3. opció hathatósabb lenne, mint a 2. opció. A gazdasági költségek némileg kedvezőtlenül érintenék a vezeték nélküli villamos kézi szerszámok gyártóit, fogyasztóit és újrafeldolgozóit, legalábbis rövid távon, ugyanakkor más érdekeltek számára ez elhanyagolható vagy semleges szempont.

A 2. és a 3. opció koherensen illeszkedik az EU nagyobb ívű szakpolitikai célkitűzéseihez. A kadmiumfelhasználás tilalmát illetően következetesen illeszkedik más irányelvek, így az elhasználódott járművekről szóló, illetve az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hasonló követelményeihez.

A politikai és jogi kontextust figyelembe véve megállapítható, hogy a vizsgált szakpolitikai lehetőségek közül egyik sem emelkedik ki egyértelműen a többi közül a környezeti előnyöket tekintve; relatív értelemben a 3. opcióval magasabb hatásfokon közel azonos szintű hatékonyság érhető el, ezért jó eséllyel ez lesz a választott szakpolitikai megoldás.

6.           Nyomon követés és értékelés

A vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt kadmiumtartalmú elemek használatára jelenleg nyújtott mentesség visszavonása esetén a végrehajtás nyomon követése viszonylag egyértelmű lenne, tekintve hogy a kadmium elemekben és akkumulátorokban való felhasználását általában véve az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv már eleve tiltja.

Ebből a szempontból az előrelépés mutatói különösen az alábbiak lehetnek:

– a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban használt NiCd elemeket helyettesítő további technológiák piacának alakulása;

– az újrafeldolgozás és hulladékkezelés új technológiáinak alakulása.

A tagállamoknak az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv 22. cikkének megfelelően háromévente kell jelentésben beszámolniuk a Bizottságnak a tagállami végrehajtásról. Az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv felülvizsgálatára a tagállami végrehajtási jelentések második körének benyújtását követően (2016-ban) kerül majd sor. A jelentések értékelésekor a Bizottság meg fogja vizsgálni a további kockázatkezelési intézkedések, a minimális begyűjtési célkitűzések és a minimális újrafeldolgozási előírások helytállóságát, és szükség esetén javaslatokat fog előterjeszteni az irányelv módosítására. A felülvizsgálati eljárás során a monitoringmutatók céljából összegyűjtött adatokat a javasolt beavatkozás kimenetelének és eredményének, valamint végrehajtási folyamatának értékeléséhez is elemezni lehet.

Amennyiben a megfelelés terén problémák jelentkeznének, az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv értelmében uniós szinten további fellépéseket lehet tenni.

[1]               Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.)

[2]               Ezen összefoglalásban az „elemek” kifejezés alatt együttesen kell érteni az elemeket és akkumulátorokat.

[3]               a) vészjelző és riasztórendszerek, beleértve a vészvilágítást is; b) orvosi felszerelések.

[4]               A Bizottság szolgálatai által az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv (2006/66/EK) előkészítése kapcsán végzett kiterjedt hatásvizsgálat [COM(2003) 723 végleges], lásd a 27. oldalt és az V. mellékletet.

[5]               Az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv alapján (III. melléklet, B. rész) a minimális újrafeldolgozási hatékonysági mutatók a következők: i. Nikkel-kadmium elemek és akkumulátorok: az átlagos tömeget tekintve 75%-os újrafeldolgozás, beleértve a kadmiumtartalom technikailag lehetséges legteljesebb újrafeldolgozását is; ii. Savas ólomelemek és -akkumulátorok: az átlagos tömeget tekintve 65%-os újrafeldolgozás, beleértve az ólomtartalom technikailag lehetséges legteljesebb újrafeldolgozását is; iii. Egyéb elemek és akkumulátorok: az átlagos tömeget tekintve legalább 50%-os újrafeldolgozás.