INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        A javaslat okai és céljai

Ennek az irányelvjavaslatnak az a célja, hogy megfelelő jogi keretet teremtsen a közös jogkezelő szervezetek által a jogtulajdonosok nevében végzett közös jogkezelés számára azáltal, hogy olyan szabályokat alkot, amelyek biztosítják a közös jogkezelő szervezetek jobb irányítását és nagyobb átláthatóságát, valamint azáltal, hogy ösztönzi és elősegíti az alkotók zeneművekre vonatkozó jogainak több területre érvényes, az alkotókat képviselő közös jogkezelő szervezetek általi engedélyezését.

A szerzői jog vagy szomszédos jog jogtulajdonosától származó engedélyre van szükség akkor, ha olyan szolgáltatás nyújtása történik, amelynek során egy szerző védelem alatt álló művének, például dal vagy zenemű, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmény, így hangfelvétel vagy előadás felhasználására kerül sor. Az ilyen szolgáltatások nyújthatók offline módon, például egy film moziban történő vetítése, vagy egy koncertteremben történő zenélés formájában, de egyre elterjedtebb az online szolgáltatás. Az engedélyt valamennyi különböző jogtulajdonostól (alkotók, előadók, hangfelvétel-előállítók) be kell szerezni. Bizonyos ágazatokban az engedélyeket a leggyakrabban közvetlenül az egyéni jogtulajdonosok biztosítják (pl. filmek gyártói), míg más ágazatokban nagyon fontos szerepet játszik a közös jogkezelés, különösen a zeneművek alkotóinak jogai tekintetében. Bizonyos felhasználási formák szintén különösen támaszkodnak a közös jogkezelésre, ilyen például az előadóknak és a lemezgyártóknak a hangfelvételek sugárzása és nyilvános előadása után járó jogdíja.

A jogtulajdonosok egy közös jogkezelő szervezetre bízzák a jogaikat, amely a nevükben kezeli a jogokat. A jogkezelő szervezetek szolgáltatásokat is nyújtanak a jogtulajdonosok és a felhasználók részére, ezek közé tartozik az engedélyek kiadása a felhasználók számára, a jogokból származó bevételek adminisztrációja, a jogtulajdonosokat megillető kifizetések teljesítése és a jogok érvényesítése. A közös jogkezelő szervezetek nagyon fontos szerepet játszanak, különösen ott, ahol az egyéni alkotókkal való tárgyalás nem lenne célszerű és gátló hatású ügyleti költségekkel járna. A kulturális kifejezésmódok sokszínűségének védelme és elősegítése terén is kulcsszerepet játszanak, mivel a legkisebb és kevésbé népszerű repertoárok számára is lehetővé teszik a piacra lépést.

Két területen van szükség cselekvésre.

Először is, a közös jogkezelés valamennyi ágazatában át kell alakítani a tagok és a felhasználók részére nyújtott szolgáltatásokat, figyelemmel a hatékonyság, a pontosság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság követelményeire. A modernizáció túlzottan lassú üteme negatívan hat a fogyasztók és a szolgáltatók számára elérhető új ajánlatok rendelkezésre állására, mivel az innovatív szolgáltatások, különösen az online környezetben gátakba ütköznek. A szerzői jogi vagy szomszédos jogi védelem alatt álló alkotásokat vagy egyéb teljesítményeket hasznosító szolgáltatások belső piacon történő megfelelő nyújtásának biztosítása céljából a közös jogkezelő szervezeteknek az alkotók, a szolgáltatók, a fogyasztók és a teljes európai gazdaság érdekében át kell alakítaniuk működési módszereiket. Mivel a közös jogkezelő szervezetek az adott országon belüli és külföldi jogtulajdonosok nevében egyaránt engedélyeznek jogokat, a működésük meghatározó hatással bír e jogoknak a belső piacon történő felhasználására. Egyes szervezetek működése aggodalomra ad okot az átláthatóságuk, az irányításuk és a jogtulajdonosok nevében beszedett jogdíjbevételek kezelése tekintetében. Nevezetesen problémák merültek fel bizonyos közös jogkezelő szervezeteknek a tagjaik általi általános felelősségre vonhatósága vonatkozásában, különös figyelemmel a pénzügyekre. Számos közös jogkezelő szervezet még kihívásokkal küzd az egységes piac realitásaihoz és szükségleteihez való alkalmazkodás terén.

Másrészt, az online kulturális tartalmak egységes piacának fejlődése változásokat tett szükségessé a szerzői jogok engedélyezése terén, nevezetesen a zeneművek alkotói jogainak engedélyezése vonatkozásában, mert az online zeneszolgáltatások nyújtói nehézségekkel szembesülnek az egynél több tagállam területére kiterjedő, összevont repertoárra szóló engedélyek megszerzése során. Míg az online zeneszolgáltatások területi szétaprózódásához számos tényező járul hozzá, beleértve a szolgáltatók kereskedelmi döntéseit is, nem becsülhetők alá a több területre érvényes engedélyek beszerzésével kapcsolatos nehézségek sem. Ez a helyzet e szolgáltatások tekintetében az uniós piac szétaprózódásához vezet és így korlátozza az online zeneszolgáltatások online szolgáltatók általi nyújtását, aminek következtében az alkotók zeneműveinek engedélyezésére és díjazására nem kerül sor olyan széles körben, mint az lehetséges lenne. Ez a szétaprózódás akadályozza továbbá, hogy a fogyasztók a lehető legszélesebb körben hozzáférjenek a sokszínű zenei repertoárokhoz. Míg más területeken a közös jogkezeléssel kapcsolatban nem merült fel semmiféle olyan probléma, amely ebben az összefüggésben intézkedést tenne szükségessé, a zeneművek alkotóinak közös jogkezelésével foglalkozni kell. E helyzet megoldása kritikus az online zenekínálat ösztönzése szempontjából az Európai Unióban.

Ezért e javaslat céljai a következők: a) a közös jogkezelő szervezetek irányítására és átláthatóságára vonatkozó követelmények fejlesztése annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok képesek legyenek hatékonyabb ellenőrzést gyakorolni ezek felett és elősegíteni a vezetési hatékonyságuk javítását, és b) a zeneművek alkotói jogainak közös jogkezelő szervezetek általi, több területre érvényes engedélyezésének előmozdítása az online szolgáltatások nyújtása terén.

1.2.        Háttér-információk

Ez a javaslat az európai digitális menetrend[1] és az „EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”[2] összefüggésében kerül előterjesztésre. Az egységes piaci intézkedéscsomagban[3] a Bizottság a szellemi tulajdont a cselekvést igénylő területek egyikeként jelölte meg, és hangsúlyozta, hogy az internet korában a közös jogkezelésnek egy sokkal inkább transznacionális, lehetőség szerint az egész Európai Unióra kiterjedő engedélyezési modell irányába kell fejlődnie, amely több tagállam területét is lefedi. „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca”[4] című közleményében a Bizottság bejelentette, hogy javaslatot fog tenni a szerzői jogok és a szomszédos jogok közös kezelésének jogi kereteire. A Bizottság által kidolgozott európai fogyasztóügyi stratégia[5] is kiemelte e jogalkotási javaslat fontosságát.

Az EUMSZ 167. cikke előírja, hogy az Unió a tevékenységei során köteles figyelembe venni a kulturális szempontokat, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében.

A technológia, a digitális üzleti modellek gyors fejlődése és az online fogyasztók egyre nagyobb önállósága mind annak állandó értékelésére sarkallnak, hogy a jelenlegi szerzői jogi szabályozás megfelelő ösztönzőket tartalmaz-e, illetve hogy e jogok tulajdonosait, felhasználóit és a fogyasztókat képessé teszi-e arra, hogy éljenek a korszerű technológiák által nyújtott lehetőségekkel. Ez a javaslat nem tekinthető elszigeteltnek, mivel a Bizottság által a jogok engedélyezésének és általánosabb értelemben, különösen a határokon átnyúló esetekre vonatkozóan, a vonzó digitális tartalomhoz való hozzáférésnek az elősegítésére javasolt vagy adott esetben javasolandó intézkedéscsomag részét képezi. Amellett, hogy a Bizottság ebben a javaslatban a közös jogkezelő szervezetek működésével foglalkozik, megvizsgálja azt a kérdést is, hogy szükség van-e az engedélyezést általában elősegítő egyéb intézkedésekre, függetlenül attól, hogy az engedélyt egyéni jogtulajdonos adja-e, akire a jogokat átruházták, vagy közös jogkezelő szervezet. E megfontolások során a jogok területi hatályának, valamint annak a kérdése is felmerül, hogy ez milyen hatásokat gyakorol bizonyos tartalmak vagy szolgáltatások engedélyezésére.

Szintén az európai digitális menetrend, valamint „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca” című és az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére”[6] című bizottsági közlemény, továbbá a „Zöld könyv az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről” című dokumentum[7] nyomon követési intézkedései keretében a Bizottság részletes jogi és gazdasági vizsgálatot végez az egységes piacon az internetes közvetítéshez kapcsolódó szerzői és szomszédos jogok körét és működését illetően, kitérve arra is, hogy szükség van-e az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv[8] alapján a szerzői jogokra vonatkozóan előírt kivételek és korlátozások naprakésszé tételére, illetve uniós szintű továbbfejlesztésére.

1.3.        Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Bár a szerzői jog területén elfogadott egyes irányelvek[9] említést tesznek a közös jogkezelő szervezetek általi jogkezelésről, ezek egyike sem foglalkozik kifejezetten az ilyen szervezetek működési módjával.

A jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló 2005/737/EK bizottsági ajánlás[10] felhívta a tagállamokat arra, hogy mozdítsák elő az olyan szabályozási környezetet, amely a jogszerű online zeneszolgáltatás nyújtása érdekében megfelel a szerzői és szomszédos jogok kezelésének, valamint, hogy fejlesszék a közös jogkezelő szervezetek irányítására és átláthatóságára vonatkozó előírásokat. Mivel ez egy ajánlás, nem rendelkezik kötelező erővel, önkéntes végrehajtása pedig nem kielégítő.

1.4.        Összhang egyéb szakpolitikákkal

Ez a javaslat kiegészíti a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvet[11], amelynek célja a letelepedés szabadságát és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását biztosító jogi keretek kialakítása. A közös jogkezelő szervezetekre a 2006/123/EK irányelv, mint közös kezelő szolgáltatások nyújtóira vonatkozik.

A javaslatnak fontos szerepe van a szerzői és szomszédos jogok védelme szempontjából. E tekintetben alapvető jelentőségű nemzetközi okmány az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezmény, az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló római egyezmény, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás, a Szellemi Tulajdon Világszervezete szerzői jogi szerződése és a Szellemi Tulajdon Világszervezete előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése. A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény, amely kiterjeszti az Európai Unió nemzetközi szintű kötelezettségét, szintén emlékeztet a szellemi tulajdon fontosságára.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

2.1         Az állampolgárokkal folytatott konzultáció

Ez a javaslat az érdekelt felekkel – beleértve az alkotókat, a kiadókat, az előadókat, a hangfelvétel-előállítókat, a közös jogkezelő szervezeteket, a kereskedelmi felhasználókat, a fogyasztókat és a köztestületeket – folytatott széles körű párbeszédre és konzultációra épül.

A javaslat figyelembe veszi az „online tartalomról” szóló nyilvános konzultáció[12] során kifejtett álláspontokat, mely konzultációnak az volt a célja, hogy elősegítse a tartalmak digitális „dematerializációjának” kihívásaira adható lehetséges európai válaszokkal kapcsolatos további gondolkodást és eszmecserét, beleértve a könnyebb és gyorsabb engedményezési rendszereket a jogok terén, egyidejűleg biztosítva a jogtulajdonosok méltányos és megfelelő díjazását. A konzultáció kiemelten foglalkozott a közös jogkezelő szervezetek irányításával és átláthatóságával, valamint a jogok határokon átnyúló kezelésével az online zeneszolgáltatás érdekében. Számos válaszadó vélte úgy, hogy a különböző zenei repertoárok összevonása egyszerűsítené a jogok engedményezését és engedélyezését. Több alkotói szövetség, kiadó és kereskedelmi felhasználó is támogatta a közös jogkezelő szervezetek irányítására és átláthatóságára vonatkozó további lépéseket. A fogyasztói szövetségek általában támogattak egy szabályozási kezdeményezést (például egy kötelező erejű jogalkotási eszköz útján).

2010-ben a Bizottság konzultációt folytatott a közös jogkezelő szervezetekkel és az online zeneszolgáltatókkal. Szervezett továbbá egy közmeghallgatást[13] a közös jogkezelés irányításáról az Európai Unióban, amelyen csaknem 300 érintett vett részt. Ezek a konzultációk megerősítették a kollektív jogkezelés terén már megállapított hiányosságok létét és a közös jogkezelő szervezetek irányítási és átláthatósági követelményei fejlesztésének, továbbá a zeneművek online engedélyezését elősegítő keret létrehozatalának szükségességét.

2.2         Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

2.3         Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat a lehetőségek két csoportját vizsgálja: a) az egyes közös jogkezelő szervezetek által alkalmazott irányítási és átláthatósági követelmények nem kielégítő voltával kapcsolatos kérdések, amelyek gyakran e szervezetek pénzügyi vezetésének gyengeségével járnak; b) az abból fakadó kérdések, hogy egyes alkotói közös jogkezelő szervezeteknek hiányos a felkészültsége a több területre vonatkozó online engedélyek kiadása terén, figyelemmel az ilyen jellegű tevékenységekkel járó elvárásokra és a tapasztalható jogbizonytalanságra, ami még nehezebbé teszi a zeneműveket tartalmazó repertoárok összevonását.

A közös jogkezelő szervezetek irányításával és átláthatóságával kapcsolatos szakpolitikai lehetőségek a következők:

– A status quo fenntartása (A1), amely a piacra és a kölcsönös nyomásra (beleértve az önszabályozást is) hagyatkozik, nem oldaná meg a határokon átnyúló kérdéseket (például a jogdíjak áramlásának ellenőrzése).

– A fennálló uniós jog jobb érvényesítése (A2) és alapelvei alkalmazásának nagyobb nemzeti szintű összhangja nem harmonizálná a közös jogkezelő szervezetek működési feltételeit. A fennálló alapelvek körén kívül eső kérdések megoldatlanok maradnának.

– A fennálló alapelvek kodifikációja (A3) tükrözné a jogalkotásban a Bíróság esetjogából, a Bizottság antitröszt határozataiból és a 2005/737/EK ajánlásból kialakult alapelveket, de nem adna választ a pénzügyi átláthatósággal és a jogtulajdonosok általi ellenőrzéssel kapcsolatos újabb keletű problémákra.

– Egy irányítási és átláthatósági keret (A4) kodifikálná a fennálló alapelveket és kidolgozottabb keretet teremtene az irányításra és az átláthatóságra vonatkozó szabályok terén, növelve a közös jogkezelő szervezetek feletti ellenőrzés lehetőségeit.

A következő szakpolitikai lehetőségeket a Bizottság abból a szempontból vizsgálta, milyen választ adnak arra az összetett problémára, amit a zeneművek alkotói jogainak közös engedélyezése jelent az online felhasználás terén:

– A status quo (B1) alapján a belső piac szétaprózódott maradna, mivel a jogoknak az online szolgáltatások részére történő engedélyezése továbbra is összetett és nehezen kezelhető lenne.

– Az Európai Engedélyezési Útlevél (B2) ösztönözné az Európai Unió szintjén a zeneművek tekintetében az online felhasználási célú önkéntes repertoár-összevonást és a jogok több területre érvényes engedélyezési infrastruktúrák útján történő engedélyezését. Ez közös szabályokat fektetne le az Európai Unióban működő valamennyi közös jogkezelő engedélyező számára és versenynyomást fejtene ki a közös jogkezelő szervezetekre, hogy hatékonyabb engedélyezési gyakorlatokat alakítsanak ki.

– A párhuzamos közvetlen engedélyezés (B3) lehetővé tenné a jogtulajdonosok számára, hogy a felhasználóknak közvetlen engedélyt adjanak anélkül, hogy vissza kelljen vonniuk a közös jogkezelő szervezeteiktől a jogaikat. Ez ösztönözné a közös jogkezelő szervezetek közötti versenyt, de sem nem hozna létre minimális szintű közös szabályokat az engedélyezők számára, sem nem eredményezné szükségképpen a repertoár-összevonást.

– A kiterjesztett közös engedélyezés és a származási ország alapelve (B4) azt vélelmezné, hogy valamennyi közös jogkezelő szervezet jogosult olyan „blanketta” engedélyeket kiadni az online felhasználásra, amelyek lefedik a teljes repertoárt, feltéve, hogy a szervezet „reprezentatív”. Ez a megoldás sem nem ösztönözné arra a közös jogkezelő szervezeteket, hogy hatékonyabbak legyenek, sem nem egyszerűsítené a jogok több területre érvényes engedélyezését (a közös jogkezelésből való kívülmaradások miatt, ami gyakran vezet a repertoár széteséséhez).

– Egy központosított portál (B5) lehetővé tenné a közös jogkezelő szervezetek számára a repertoárjuk összekapcsolását az egyetlen tranzakcióban történő, több területre érvényes engedélyezés céljából, amelyet a portálon keresztül hangolnak össze. Ez a megoldás komoly aggályokat vet fel a versenyjogi rendelkezésekkel való összhang tekintetében.

Az egyes megközelítések előnyeinek és hátrányainak alapos mérlegelése után a Bizottság az A4 és a B2 megoldásokat javasolja.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

A javaslat az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontján, 53. cikkén és 62. cikkén alapul, mivel elősegíti a szolgáltatások szabad nyújtását. A közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó alapvető irányítási és átláthatósági előírások bevezetése védené a tagok és a felhasználók érdekeit és így elősegítené és ösztönözné a közös jogkezelési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, különösen mivel a közös jogkezelő szervezetek általában kezelik a más tagállamokbeli jogtulajdonosok jogait (többek között hagyományosan a szervezetek által más tagállamokban székhellyel rendelkező szervezetekkel kötött, úgynevezett képviseleti megállapodások útján) és a jogdíjak a határokon átnyúlóan áramlanak. Sőt, az Európát átfogó közös jogkezelésre vonatkozó szabályok szétaprózódottságának kiküszöbölése elő fogja segíteni mindazon szolgáltatások szabad mozgását, amelyek a szerzői és a szomszédos jogok által védett tartalomhoz kötődnek. Nevezetesen a több területre érvényes engedélyek online szolgáltatók részére való megadását elősegítő lépések jelentősen meg fogják könnyíteni az ilyen zeneművek online forgalmazását és az azokhoz való hozzáférést.

3.2.        Szubszidiaritás és arányosság

Az uniós fellépésre szükség van a szubszidiaritás elve alapján (az EUMSZ 5. cikkének (3) bekezdése), mivel a jogi keretek mind nemzeti, mind uniós szinten elégtelenek bizonyultak a problémák kezelésére. Az Európai Unió már fogadott el jogszabályt a jogtulajdonosoknak a közös jogkezelő szervezetek által kezelt alapvető jogainak[14] harmonizációjára vonatkozóan, és megállapította, hogy a belső piacon e jogok kezelésének összehasonlítható, hatékony és átlátható módon, a nemzeti határokon átnyúlóan kell megvalósulnia. Mindezen túl, a javasolt fellépés célkitűzései nem érhetők el megfelelően a tagállamok által, és így a probléma határokon átnyúló jellegére való tekintettel a célok uniós szinten jobban megvalósíthatók.

– Ami az irányítást és az átláthatóságot illeti, a közös jogkezelő szervezetek jogdíjbevételeinek jelentős része a nem belföldi repertoárból származik. A külföldi jogtulajdonosok tekintetében még hangsúlyosabb azon tagok problémája, akik nem rendelkeznek rálátással a szervezetük tevékenységére. Mivel ők nem tagjai az adott közös jogkezelő szervezeteknek, kevés rálátásuk és még kevesebb befolyásuk van a saját szervezetük nevében eljáró közös jogkezelő szervezetek döntéshozatali eljárásaira. Az uniós jogtulajdonosok érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy minden jogdíjfizetés, különösen a határokon átnyúló folyamatok, átláthatók és számon kérhetők legyenek. Nem valószínű, hogy a jövőben a tagállamok biztosítanák a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok a határokon átnyúlóan gyakorolhassák a jogaikat. Az uniós beavatkozás az egyetlen mód annak biztosítására, hogy a jogok gyakorlása és különösen a jogdíjak beszedése és szétosztása az EU egész területén egységes módon történjen.

– A zeneművek online felhasználási célú, több területre érvényes engedélyezése a meghatározásából eredően határokon átnyúló természetű. A több területre érvényes engedélyezés gördülékeny működését biztosítani hivatott szabályok ennek megfelelően jobban megalkothatók uniós szinten, mivel a tagállamok nem lennének képesek olyan szabályozás kialakítására, amely összehangoltan rendezné a közös jogkezelő szervezetek határokon átnyúló tevékenységeit.

A javaslat tiszteletben tartja az arányosság elvét (az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdése), és nem lép túl a kitűzött célok megvalósításához szükséges mértéken. Az irányítással és az átláthatósággal kapcsolatban javasolt szabályok túlnyomórészt a Bíróság fennálló esetjogát kodifikálják a Bizottság által hozott, antitröszt tárgyú határozatok összefüggésében[15]. A szabályok figyelembe veszik továbbá a közös jogkezelő szervezetek méretét, és lehetővé teszik, hogy a tagállamok a legkisebbeket mentesítsék bizonyos olyan kötelezettségek teljesítése alól, amelyek aránytalanok lennének. A zeneművek online felhasználási célú, több területre érvényes engedélyezésének szabályai az alkotók jogaira korlátozódnak, és azokat a minimális alapelveket tartalmazzák, amelyek egy, a digitális korban működni képes, hatékony és modern engedélyezési rendszer kialakításához és a repertoár-összevonáshoz – beleértve a rétegműveket és a kevéssé ismert zeneműveket is – szükségesek. E tekintetben a Bizottság megfelelő biztosítékokat nyújt: például a közös jogkezelő szervezet választhat majd, hogy saját maga végzi el a repertoárjának több területre érvényes engedélyezését, vagy más szervezeteket bíz meg ezzel; a szerzők szintén nem lesznek beszorítva egy olyan szervezetbe, amely nem hajlandó arra, hogy akár közvetlenül biztosítson több területre érvényes engedélyt, vagy megbízzon egy másik szervezetet arra, hogy ezt a nevében megtegye.

3.3.        A jogi eszköz megválasztása

A Bizottság irányelvre tesz javaslatot. Ez összhangban áll az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdése g) pontjának, 53. cikkének és 62. cikkének követelményeivel. Az irányelv továbbá lehetővé teszi a szükséges rugalmasságot a célok elérését szolgáló eszközök tekintetében, és figyelembe veszi azt a tényt, hogy a tagállamok eltérő megközelítést alkalmaznak a közös jogkezelő szervezetek jogi formája és e szervezetek felügyelete vonatkozásában.

3.4.        A javaslat magyarázata

3.4.1.     Hatály és fogalommeghatározások

Az I. cím az irányelv tárgyára (1. cikk), hatályára (2. cikk) és a fogalommeghatározásokra (3. cikk) vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmaz. Ezt az irányelvet kell alkalmazni: i. a szerzői és szomszédos jogok közös jogkezelő szervezetek általi kezelésére, tekintet nélkül arra, milyen ágazatban működnek ezek a szervezetek (II. cím)[16], és ii. zeneművek online jogainak több területre érvényes engedélyezésére az alkotók közös jogkezelő szervezeti által (III. cím). Az I. és II. cím azokra a szervezetekre is vonatkozik, amelyek a III. cím alá tartozó, több területre érvényes engedélyezést végzik.

3.4.2.     Közös jogkezelő szervezetek

A II. cím olyan szervezeti és átláthatósági szabályokat tartalmaz, amelyek a közös jogkezelő szervezetek valamennyi típusára vonatkoznak.

Az 1. fejezet a közös jogkezelő szervezetek tagsági szervezetét szabályozó rendelkezéseket tartalmaz. A 4. cikk meghatároz bizonyos olyan követelményeket, amelyek a közös jogkezelő szervezetek és a jogtulajdonosok közötti kapcsolatra vonatkoznak. Az 5. cikk azt biztosítja, hogy a jogtulajdonosok az általuk kiválasztott közös jogkezelő szervezetet megbízhassák a jogaik kezelésével, illetve hogy ezt a megbízást részben vagy teljes körűen felmondhassák. A közös jogkezelő szervezeteknek objektív feltételekre kell alapozniuk a tagságra és a belső döntéshozatalban történő részvételre vonatkozó szabályaikat (6. cikk). A 7. cikk meghatározza a tagok közgyűlésének minimális hatáskörét. A 8. cikk előírja, hogy a közös jogkezelő szervezetek kötelesek olyan felügyeleti funkciót létrehozni, amely lehetővé teszi a tagjaik számára a szervezet vezetésének figyelemmel kísérését és annak ellenőrzését, tiszteletbe tartva a tagállamok különböző intézményi felépítéseit. A 9. cikk a közös jogkezelő szervezetek körültekintő és megbízható vezetését biztosító egyes kötelezettségeket szabályozza.

A 2. fejezet a közös jogkezelő szervezetek pénzügyi vezetését szabályozza:

– a képviselt jogok felhasználásának eredményeként beszedett bevételt el kell különíteni a szervezet saját vagyonától, és azt szigorú feltételek mellett kell kezelni (10. cikk);

– a közös jogkezelő szervezet köteles a jogtulajdonosokkal kötött megállapodásaiban megjelölni az alkalmazható levonásokat, továbbá köteles tagjai és a jogtulajdonosok részére méltányos hozzáférést biztosítani a levonásokból finanszírozott bármely szociális, kulturális vagy oktatási szolgáltatásokhoz (11. cikk);

– a közös jogkezelő szervezetek kötelesek a jogtulajdonosokat megillető összegeket pontosan és indokolatlan késedelem nélkül megfizetni, és kötelesek erőfeszítéseket tenni a jogtulajdonosok azonosítására (12. cikk).

A 3. fejezet előírja a megkülönböztetés tilalmát arra az esetre, ha a közös jogkezelő szervezet képviseleti megállapodás alapján egy másik szervezet nevében kezel jogokat (13. cikk). A másik közös jogkezelő szervezet kifejezett engedélyének hiányában nincs lehetőség az azt megillető összegek levonására, és a másik szervezetek részére a kifizetéseket pontosan kell teljesíteni (14. cikk).

A 4. fejezet azt írja elő, hogy a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók kötelesek a tárgyalásokat jóhiszeműen folytatni. A díjszabásokat objektív kritériumokra kell alapozni és azoknak tükrözniük kell kezelt jogok és a közös jogkezelő szervezet által nyújtott tényleges szolgáltatás értékét (15. cikk)

Az 5. fejezet (átláthatóság és jelentés) a közös jogkezelő szervezetek számára a következő szintű tájékoztatásokat írja elő:

– a jogtulajdonosok tájékoztatása a beszedett és kifizetett összegekről, a felszámított kezelési költségekről és az egyéb levonásokról (16. cikk);

– más közös jogkezelő szervezetek tájékoztatása a képviseleti megállapodások alapján történő jogok kezeléséről (17. cikk);

– a jogtulajdonosok, egyéb közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók kérelemre történő tájékoztatása (18. cikk);

– a közös jogkezelő szervezet szervezetére és működésére vonatkozó, nyilvánosságra hozott információk (19. cikk);

– az átláthatósági jelentés évenkénti közzététele, beleértve az irányítási alapelveket és azok végrehajtását, a pénzügyi kimutatásokat stb. (20. cikk).

3.4.3.     A zeneművek online jogainak az alkotók közös jogkezelő szervezetei általi, több területre érvényes engedélyezése

A III. cím azokat a feltételeket határozza meg, amelyeket egy alkotói közös jogkezelő szervezetnek tiszteletben kell tartania, amikor a zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyezési szolgáltatásokat nyújt (21. cikk):

– képes legyen az idő szempontjából érzékeny, a szükséges adatokat tartalmazó hiteles adatbázis használatával hatékonyan és átlátható módon feldolgozni az ilyen engedélyek felhasználásához szükséges adatokat (pl. azonosítani a zenei repertoárját, figyelemmel kísérni annak felhasználását) (22. cikk);

– legyen átlátható az általa képviselt online zenei repertoár tekintetében (23. cikk);

– a jogtulajdonosok és más közös jogkezelő szervezetek számára tegye lehetővé a vonatkozó adatok kijavítását és gondoskodjon azok pontosságáról (24. cikk);

– kísérje figyelemmel az engedélyek hatálya alatt álló művek tényleges felhasználását, és legyen képes feldolgozni a felhasználásról szóló jelentéseket valamint számlázni. Olyan eljárásokat kell létrehozni, amelyek képessé teszik a felhasználót arra, hogy a számlák pontosságát ellenőrizhesse (pl. a kettős számlázás megelőzése érdekében). A megfelelő közös szabványokat – ha rendelkezésre állnak – használni kell (25. cikk);

– késedelem nélkül teljesítse a kifizetéseket a jogtulajdonosok és más közös jogkezelő szervezetek felé, és szolgáltasson információkat a számukra a felhasznált művekről és a jogaikhoz kapcsolódó pénzügyi adatokról (pl. a beszedett összegek, az elvégzett levonások) (26. cikk).

A közös jogkezelő szervezet dönthet úgy, hogy nem engedélyez a zeneművekre vonatkozó, több területre érvényes online jogokat, de továbbra is kiadhat nemzeti engedélyeket a saját repertoárja és/vagy nemzeti engedélyeket más jogkezelő szervezetek repertoárja tekintetében, kölcsönös megállapodások alapján. Annak biztosítása céljából azonban, hogy a repertoárok könnyen összevonhatók legyenek azon zeneszolgáltatások nyújtói érdekében, akik a lehető legteljesebb körű, európai szintű szolgáltatást kívánnak nyújtani, valamint a kulturális sokszínűség és a fogyasztók összessége érdekében, különleges biztosítékokat kell alkalmazni annak biztosítására, hogy valamennyi közös jogkezelő szervezet repertoárja kapcsolódhasson a több területre érvényes engedélyezéshez:

– a közös jogkezelő szervezet kérelmezheti egy másik, több területre érvényes engedélyeket kiadó jogkezelő szervezettől azt, hogy megkülönböztetés nélkül, és nem kizárólagos alapon képviselje a repertoárját, több területre érvényes engedélyezés céljából (28. cikk). A megkeresést fogadó közös jogkezelő szervezet nem utasíthatja el a megkeresést, ha ugyanebből a célból már képviseli (vagy felajánlotta, hogy képviseli) egy vagy több közös jogkezelő szervezet repertoárját (29. cikk);

– egy átmenet időszakot követően a jogtulajdonosok adhatnak engedélyt (akár közvetlenül, akár egy másik közvetítőn keresztül) a saját online jogaikra nézve, ha a közös jogkezelő szervezetük nem ad ki több területre érvényes engedélyt és a fentiek szerinti megállapodást sem köt (30. cikk).

A közös jogkezelő szervezet kiszervezheti az általa nyújtott, több területre érvényes engedélyekkel kapcsolatos szolgáltatásokat, nem érintve azon felelősségét, amely a jogtulajdonosokkal, online szolgáltatókkal vagy más közös jogkezelő szervezetekkel szemben áll fenn (27. cikk). A III. cím rendelkezéseit a cím hatálya alatt álló közös jogkezelő szervezetek leányvállalataira is alkalmazni kell (31. cikk).

Annak érdekében, hogy elérjék az innovatív online szolgáltatók (olyan szolgáltatók, akik kevesebb, mint 3 éve érhetőek el nyilvánosan) részére történő engedélynyújtás ösztönzéséhez szükséges rugalmassági szintet, a közös jogkezelő szervezetek az egyéb engedélyek feltételeinek meghatározása célját szolgáló precedensként kibocsáthatnak ilyen engedélyeket anélkül, hogy azok használatát előírnák (32. cikk). Kivételesen a közös jogkezelő szervezeteknek nem kell megfelelniük a III. címnek, amikor több területre érvényes engedélyeket nyújtanak a műsorszolgáltatók részére a zeneműveket tartalmazó rádió- vagy televízióműsoraik online felhasználására (33. cikk).

3.4.4.     Végrehajtási intézkedések

A IV. címben a Bizottság azt írja elő a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy tagjaik és a jogtulajdonosok részére tegyenek elérhetővé panasztételi és vitarendezési eljárásokat (34. cikk). Az engedélyezési feltételekkel kapcsolatos, a felhasználók és a közös jogkezelő szervezetek közötti viták rendezésére szolgáló mechanizmusokat is biztosítani kell (35. cikk). Végül pedig a több területre érvényes engedélyezéssel kapcsolatos, a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók, jogtulajdonosok vagy más közös jogkezelő szervezetek közötti bizonyos típusú viták benyújthatók egy független és pártatlan alternatív vitarendezési rendszerbe (36. cikk).

A tagállamok kijelölik azokat a megfelelő illetékes hatóságokat, amelyek jogosultak (39. cikk): a) a panaszeljárások intézésre (37. cikk); b) hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazására (38. cikk) és c) figyelemmel kísérik a III. cím alkalmazását (40. cikk). A 39. cikk azonban nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy kifejezetten a közös jogkezelő szervezetek felügyeletével megbízott független felügyelőket alkalmazzanak.

3.4.5      Alapvető jogok és egyedi preambulumbekezdések

A javaslat hatékony biztosítékokat tartalmaz az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogok alkalmazása terén. Azok a biztosítékok, amelyeket a Bizottság a közös jogkezelő szervezetek számára ír elő az irányításuk és a zeneművek online jogainak több területre vonatkozó, határon átnyúló engedélyezése feltételeinek terén, a jelenlegi helyzethez képest korlátozná a közös jogkezelő szervezeteknek a Chartában meghatározott vállalkozási szabadságát. Ezek a korlátozások azonban tiszteletben tartanák a Chartában lefektetett feltételeket, melyek szerint a vonatkozó szabadságok gyakorlása bizonyos körülmények mellett korlátozható. Ezek a korlátozások szükségesek a tagok, a jogtulajdonosok és a felhasználók érdekeinek védelme érdekében és abból a célból, hogy a közös jogkezelő szervezetek betartsák a minimális minőségi követelményeket, miközben a belső piacon a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több területre érvényes engedélyezés szabadságát gyakorolják.

A javaslat összetettségéből és hatályából eredően a tagállamok kötelesek egy megfelelési táblázatot készíteni a nemzeti joguk és az irányelv szerinti rendelkezésekről.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással az Európai Unió költségvetésére.

2012/0180 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek jogainak belső piacon történő online felhasználásra szóló, több területre érvényes engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (2) bekezdésének g) pontjára, valamint 53. és 62. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[17],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek már magas szintű védelmet biztosítanak a jogtulajdonosok részére és így egy olyan keret számára, amelyen belül az e jogok által védett tartalom felhasználása megtörténhet. Ezek hozzájárulnak a kreativitás fejlesztéséhez és fenntartásához. Egy olyan belső piacon, ahol a verseny nem torzult, az innováció és a szellemi alkotás védelme ösztönzi az innovatív szolgáltatásokba és termékekbe történő befektetést is.

(2)       A szerzői és szomszédos jogok által védett tartalom terjesztése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások, beleértve a könyveket, audiovizuális termékeket és zenei felvételeket, szükségessé teszi azt, hogy a jogokat a szerzői és szomszédos jogok különböző jogtulajdonosai, így az alkotók, az előadók a hangfelvétel-előállítók és a kiadók engedélyezzék. Alapesetben a jogtulajdonosok választhatnak a jogaik egyéni vagy kollektív kezelése között. A szerzői és szomszédos jogok kezelése magában foglalja a felhasználók számára történő engedélyezést, az engedélyesek ellenőrzését és a jogok felhasználásának figyelemmel kísérését, a szerzői és szomszédos jogok érvényesítését, a jogok felhasználásából származó jogdíjbevételek beszedését és az összegeknek a jogtulajdonosok részére történő szétosztását. A közös jogkezelő szervezetek képessé teszik a jogtulajdonosokat arra, hogy díjazásban részesüljenek az olyan felhasználások után, amelyek ellenőrzésére vagy érvényesítésére maguknak nem lenne lehetőségük, beleértve a nem belföldi piacokat is. Ezen túl, fontos társadalmi és kulturális szerepet játszanak, mint a kulturális sokszínűség előmozdítói, azáltal, hogy a legkisebb és a kevésbé népszerű repertoárok számára is piacra jutási lehetőséget teremtenek. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke előírja, hogy az Uniónak különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat.

(3)       Az Európai Unióban székhellyel rendelkező közös jogkezelő szervezetek – mint szolgáltatók – kötelesek a nemzeti követelmények tiszteletben tartására a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[18] összhangban, amely jogi kereteket kíván teremteni a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgásának biztosításához. Ez azt feltételezi, hogy a közös jogkezelő szervezetek szabadon nyújthassák szolgáltatásaikat a határokon átnyúlóan, a más tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező jogtulajdonosok képviselete érdekében, vagy engedélyeket nyújthassanak a más tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező felhasználók részére.

(4)       A közös jogkezelő szervezetek működését rendező nemzeti szabályozások között jelentős eltérések mutatkoznak, különösen ami az átláthatóságukat valamint a tagjaik és a jogtulajdonosok általi elszámoltathatóságukat illeti. Túl azokon a nehézségeken, amelyekkel a nem belföldi jogtulajdonosok szembesülnek a jogaik gyakorlása során, valamint a beszedett bevételekkel kapcsolatos igen gyakori pénzügyi gazdálkodási hiányosságokon, a közös jogkezelő szervezetek működésével kapcsolatos problémák a belső piacon a szerzői és szomszédos jogok kevéssé hatékony felhasználását eredményezik, hátrányt okozva ezzel mind a közös jogkezelő szervezetek tagjai, mind pedig a jogtulajdonosok és a felhasználók számára. Ezek a problémák nem jelentkeznek az olyan független jogkezelő szolgáltatók működése során, amelyek kereskedelmi alapon járnak el a jogtulajdonosok jogainak kezelésével megbízott ügynökként, és amelyekben a jogtulajdonosok nem gyakorolnak tagsági jogokat.

(5)       Már a múltban is felmerült a közös jogkezelő szervezetek működése fejlesztésének szükségessége. A jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló, 2005. május 18-i 2005/737/EK bizottsági ajánlás[19] számos alapelvet határoz meg, többek között a jogtulajdonosok szabadságát arra nézve, hogy megválasszák a közös jogkezelő szervezetüket, a jogtulajdonosok különböző kategóriáira vonatkozó egyenlő elbánást és a jogdíjak méltányos elosztását. Az ajánlás arra is felhívta a közös jogkezelő szervezeteket, hogy a tárgyalásokat megelőzően adjanak kellő tájékoztatást a felhasználók számára a díjszabásokról és a repertoárról. Végül pedig ajánlásokat fogalmazott meg a felelősségre vonhatóság, a közös jogkezelő szervezetek döntéshozó testületeiben való jogtulajdonosi képviselet és a vitarendezés terén. A 2005/737/EK bizottsági ajánlás azonban egy korlátozott hatályú, nem kötelező erejű jogi eszköz. Ennek megfelelően az ajánlás követése nem kiegyenlített.

(6)       A közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogtulajdonosok és harmadik felek érdekeinek védelme szükségessé teszi a szerzői jogok kezelésével és a zeneművek online jogainak több területre érvényes engedélyezésével kapcsolatos tagállami jogszabályok összehangolását annak érdekében, hogy uniós szinten egyenértékű biztosítékok álljanak rendelkezésre. Ennek megfelelően az irányelv a Szerződés 50. cikke (2) bekezdésének g) pontján alapul.

(7)       Ennek az irányelvnek arra kell irányulnia, hogy összehangolja azokat a tagállami szabályokat, amelyek a szerzői és szomszédos jogok közös jogkezelő szervezetek általi kezelésének tevékenységéhez való hozzáférésre, a közös jogkezelő szervezetek irányításának módjaira, valamint ezek felügyeleti keretére vonatkoznak, és ez az irányelv a Szerződés 53. cikkének (1) bekezdésén is alapul. Továbbá, mivel ez az ágazat az egész Unióban kínál szolgáltatásokat, ez az irányelv a Szerződés 62. cikkén is alapul.

(8)       Annak biztosítása érdekében, hogy a szerzői és szomszédos jogok tulajdonosai a jogaik kollektív kezelése során teljes mértékben részesülhessenek a belső piac előnyeiből, valamint a jogaik gyakorlásának szabadságát érintő hátrányok elkerülése érdekében a közös jogkezelő szervezetek létesítő okirataiba megfelelő biztosítékokat kell foglalni. Ezenkívül a 2006/123/EK irányelvvel összhangban a közös jogkezelő szervezetek a kezelési szolgáltatásaik nyújtása során nem alkalmazhatnak közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést a jogtulajdonosok között azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.

(9)       A kollektív jogkezelési szolgáltatások nemzeti határokon átnyúló nyújtásának és igénybevételének szabadsága azzal jár, hogy a jogtulajdonosok szabadon választhatják meg azt a közös jogkezelő szervezetet, amely a jogaikat, így a nyilvános előadásra vonatkozó, illetve a műsorsugárzási jogaikat, vagy jogaik csoportjait, mint például a nyilvános interaktív kommunikációt kezeli. Ez azt is magában foglalja, hogy a jogtulajdonosok könnyen visszavonhatják a jogaikat vagy jogkategóriáikat a közös jogkezelő szervezettől, és azok egészét vagy egy részét egy másik közös jogkezelő szervezetre vagy más szervezetre bízhatják vagy ruházhatják át, a közös jogkezelő szervezet székhelye szerinti, illetve a jogtulajdonos székhelye, lakóhelye vagy állampolgársága szerinti tagállamtól függetlenül. A különböző típusú műveket és egyéb teljesítményeket, mint például irodalmi, zenei vagy fotóművészeti műveket kezelő közös jogkezelő szervezetek szintén ilyen rugalmasságot kell, hogy biztosítsanak a jogtulajdonosok részére a különböző típusú művek és más teljesítmények kezelése tekintetében. A közös jogkezelő szervezeteknek tájékoztatniuk kell a jogtulajdonosokat erről a választásról, és lehetővé kell tenniük számukra e jogok lehető legegyszerűbb gyakorlását. Végül pedig ez az irányelv nem sértheti azt, hogy a jogtulajdonosok a jogaikat egyénileg kezeljék, beleértve a nem kereskedelmi felhasználásokat is.

(10)     A közös jogkezelő szervezetekben való tagságnak objektív és megkülönböztetés nélküli feltételeken kell alapulnia, azon kiadók tekintetében is, amelyek egy, a jogok felhasználására vonatkozó megállapodás alapján a közös jogkezelő szervezetek által kezelt jogokból származó bevételből való részesedésre és az ilyen bevételnek a közös jogkezelő szervezettől való beszedésére jogosultak.

(11)     A közös jogkezelő szervezeteknek a tagjaik érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk. Ezért fontos az olyan rendszerek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a közös jogkezelő szervezetek tagjai számára, hogy a szervezetek döntéshozatali eljárásában történő részvétel útján gyakorolják a tagsági jogaikat. A különböző tagsági kategóriák döntéshozatali eljárásban való képviseletének méltányosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A közös jogkezelő szervezetek közgyűlését szabályozó rendelkezések hatékonyságát aláásná, ha nem lennének szabályok a közgyűlés működéséről. Ezért szükséges annak biztosítása, hogy a közgyűlést rendszeresen, legalább évente össze kell hívni, és a közös jogkezelő szervezet legfontosabb döntéseit a közgyűlésnek kell meghoznia.

(12)     A közös jogkezelő szervezetek tagjai számára lehetővé kell tenni a közgyűlésen való részvételt és szavazást; e jogok gyakorlása csak méltányosan és arányosan korlátozható. Meg kell könnyíteni a szavazati jogok gyakorlását.

(13)     A tagok számára lehetővé kell tenni a közös jogkezelő szervezetek vezetésének figyelemmel kísérésében való részvételt. Ebből a célból a közös jogkezelő szervezeteknek létre kell hozniuk egy, a saját szervezeti felépítésüknek megfelelő felügyeleti funkciót, és lehetővé kell tenniük a tagok számára a felügyeleti feladatokat gyakorló testületben való képviseletet. A kisebb közös jogkezelő szervezetek túlzott terhelésének megelőzése és az irányelvből eredő kötelezettségek arányossá tétele érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – ha szükségesnek tartják – a legkisebb közös jogkezelő szervezeteket mentesíthessék az ilyen felügyeleti funkció megszervezésének kötelezettsége alól.

(14)     A gondos irányítás érdekében a közös jogkezelő szervezet felső vezetésének függetlennek kell lennie. A vezetők és az igazgatók számára elő kell íri, hogy évente nyilatkozzanak a közös jogkezelő szervezet felé arról, hogy fennáll-e valamilyen összeférhetetlenség az érdekeik és a szervezet érdekei között.

(15)     A közös jogkezelő szervezetek szedik be, kezelik és osztják el a jogtulajdonosok által rájuk bízott jogok felhasználásából származó bevételeket. Ez a bevétel végső soron a jogtulajdonosokat illeti meg, akik tagjai lehetnek az adott közös jogkezelő szervezetnek vagy egy másik jogkezelő szervezetnek. Ezért fontos, hogy a közös jogkezelő szervezetek a bevételek beszedése, kezelése és elosztása során a lehető legnagyobb gondossággal járjanak el. A bevételek pontos elosztására csak akkor nyílik lehetőség, ha a közös jogkezelő szervezetek pontos nyilvántartást vezetnek a tagokról, az engedélyekről és az alkotások és egyéb teljesítmények felhasználásáról. Adott esetben a jogtulajdonosoknak és a felhasználóknak is adatokat kell szolgáltatniuk, amelyeket a közös jogkezelő szervezeteknek ellenőrizniük kell. A jogtulajdonosokat megillető beszedett összegeket a közös jogkezelő szervezet bármely saját vagyonától elkülönítetten kell kezelni, ha pedig a jogtulajdonosok részére történő szétosztásig befektetik, ezt a közös jogkezelő szervezet közgyűlése által meghatározott befektetési politikával összhangban kell megtenni. Annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok jogainak védelme magas szintű maradjon és biztosítható legyen, hogy a jogaik felhasználásából eredő bevétel a jogtulajdonosokhoz folyjék be, a közös jogkezelő szervezetnek olyan követelmények mentén kell a befektetéseit megtennie és kezelnie, amelyek körültekintő eljárásra kötelezik, lehetővé téve számára, hogy a legbiztonságosabb és leghatékonyabb befektetési politika mellett döntsön. A közös jogkezelő szervezet számára így lehetőséget kell biztosítani eszközállományának olyan módon történő összeállítására, hogy az igazodjon a jogokból származó befektetett bevétel kockázati kitettségének konkrét jellegéhez és időtartamához, ugyanakkor ne veszélyeztesse túlzott mértékben a jogtulajdonosoknak járó bevételeket. Ezen túlmenően a jogtulajdonosokat megillető összegek megfelelő és hatékony elosztásának biztosítása érdekében elő kell írni a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy tegyenek gondos és jóhiszemű intézkedéseket az adott jogtulajdonosok azonosítása és megtalálása céljából. Célszerű továbbá arról is rendelkezni, hogy a közös jogkezelő szervezet tagjainak jóvá kell hagyniuk az olyan helyzetekre vonatkozó szabályokat, amikor a jogtulajdonosok azonosításának vagy megtalálásának hiányában a beszedett összegek nem oszthatók szét.

(16)     Mivel a jogtulajdonosokat díjazás illeti meg jogaik felhasználásáért, fontos, hogy a kezelési díjon vagy a nemzeti jog által előírt levonásokon túli bármely egyéb levonáshoz a közös jogkezelő szervezet tagjainak döntése szükséges, a szervezetnek pedig átláthatóvá kell tennie a jogtulajdonosok számára az ilyen levonások szabályozását. Az ilyen levonásokból finanszírozott bármely szociális, kulturális vagy oktatási szolgáltatáshoz minden jogtulajdonos számára megkülönböztetés nélkül hozzáférést kell biztosítani. Ez az irányelv azonban nem érintheti a nemzeti jogot bármely olyan szempontból, amelyet nem ez az irányelv szabályoz.

(17)     A közös jogkezelő szervezetek más közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti megállapodások alapján jogokat kezelhetnek és beszedhetik az azok felhasználásából származó bevételt („jogokból származó bevétel”). A más közös jogkezelő szervezetek tagjai jogainak védelme érdekében a közös jogkezelő szervezet nem tehet különbséget a képviseleti megállapodások alapján általa kezelt jogok és a közvetlenül a jogtulajdonosok számára általa kezelt jogok között. A közös jogkezelő szervezet nem jogosult továbbá arra, hogy a másik közös jogkezelő szervezet által adott kifejezett hozzájárulás nélkül a másik szervezet nevében beszedett, jogokból származó bevételből levonásokat hajtson végre.

(18)     Az engedélyezés tisztességes kereskedelmi feltételei különösen fontosak a közös jogkezelő szervezet által képviselt művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények jogaira vonatkozó felhasználói engedélyeknek, valamint a jogtulajdonosok díjazásának a biztosítása érdekében. Ezért a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók jóhiszemű engedélyezési tárgyalásokat kell, hogy folytassanak, és kötelesek objektív feltételek alapján megállapított díjszabásokat alkalmazni.

(19)     A közös jogkezelő szervezetek jogkezelési szolgáltatásaiba a jogtulajdonosok, a felhasználók és a más közös jogkezelő szervezetek által vetett bizalom növelése érdekében valamennyi közös jogkezelő szervezetet egyedi átláthatósági intézkedések meghozatalára kell kötelezni. Az egyes közös jogkezelő szervezetek ezért kötelesek az egyéni jogtulajdonosokat tájékoztatni a részükre kifizetett összegekről és az ezekhez kapcsolódó levonásokról. Szintén elő kell írni a részükre azt, hogy nyújtsanak elegendő tájékoztatást, beleértve a pénzügyi információkat is, azon más közös jogkezelő szervezetek részére, amelyeknek a jogait képviseleti megállapodások útján kezelik. Valamennyi közös jogkezelő szervezet köteles továbbá elegendő tájékoztatást közzétenni annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok, a felhasználók és a más közös jogkezelő szervezetek megértsék a szervezet felépítését és működésének módját. A közös jogkezelő szervezetek különösen a repertoárjuk körét valamint a díjakra, levonásokra és díjszabásokra vonatkozó szabályaikat kötelesek a jogtulajdonosok, a felhasználók és más közös jogkezelő társaságok tudomására hozni.

(20)     Annak biztosítása érdekében, hogy a jogtulajdonosok képesek legyenek figyelemmel kísérni a közös jogkezelő szervezeteik teljesítményét és összehasonlíthassák azokat, a közös jogkezelő szervezeteknek évente közzé kell tenniük egy átláthatósági jelentést, amely kifejezetten a közös jogkezelő szervezetek tevékenységére vonatkozó, összehasonlítható auditált pénzügyi információkat tartalmaz. Ezen felül a közös jogkezelő szervezetek évente kötelesek közzétenni egy olyan különleges jelentést is, amely a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatásokra szánt összegek felhasználását részletezi. A kisebb közös jogkezelő szervezetek túlzott terhelésének megelőzése és az irányelvből eredő kötelezettségek arányossá tétele érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – ha szükségesnek tartják – a legkisebb közös jogkezelő szervezeteket mentesíthessék bizonyos átláthatósági kötelezettségek alól.

(21)     A zeneműveket felhasználó online szolgáltatók, például azok a zeneszolgáltatások, amelyek a fogyasztók részére lehetővé teszik zene letöltését vagy annak streaming szolgáltatás útján történő hallgatását, valamint azok a szolgáltatások, amelyek fontos zenei elemet tartalmazó filmekhez vagy játékokhoz nyújtanak hozzáférést, először kötelesek megszerezni az ilyen művek felhasználására vonatkozó jogot. Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv[20] a zeneművek online felhasználása során minden egyes jog tekintetében előírja az engedély megszerzését. Ezek a jogok a zeneművek sokszorosításának és a fogyasztókhoz való eljuttatásának kizárólagos jogai, melyek magukban foglalják a hozzáférhetővé tétel jogát is. Ezeket a jogokat akár maguk az egyéni jogtulajdonosok, így az alkotók vagy a zenei kiadók, akár a jogtulajdonosok számára kollektív jogkezelési szolgáltatásokat nyújtó közös jogkezelő szervezetek is kezelhetik. Különböző közös jogkezelő szervezetek kezelhetik az alkotók sokszorosítási és a fogyasztókhoz való eljuttatásra vonatkozó jogait. Vannak továbbá olyan esetek, amikor ugyanazon mű tekintetében számos jogtulajdonos rendelkezik jogokkal, és előfordulhat az is, hogy különböző közös jogkezelő szervezeteket bíztak meg a mű vonatkozásában fennálló jogrészesedéseik engedélyezésével. Bármely olyan felhasználó, aki az online szolgáltatás keretében a zeneművek széles körét kínálja a fogyasztók részére, össze kell, hogy vonja a művek különböző jogtulajdonosoktól és közös jogkezelő szervezetektől származó jogait.

(22)     Bár az internet nem ismer határokat, a zeneszolgáltatások online piaca az Európai Unióban még mindig szétaprózódott, és az egységes piac még nem alakult ki teljes egészében. Az európai közös jogkezelés összetettsége és nehézkessége számos esetben súlyosbítja az online zeneszolgáltatások európai digitális piacának szétaprózódottságát. Ez a helyzet éles ellentétben áll a fogyasztók digitális tartalmak, valamint azokhoz kapcsolódóan – akár határokon átnyúló – innovatív szolgáltatások iránti, gyorsan növekvő igényeivel.

(23)     A 2005/737/EK bizottsági ajánlás egy olyan új szabályozási környezetet támogatott, amely jobban alkalmas jogszerű online zeneszolgáltatások nyújtásával összefüggő szerzői és szomszédos jogok uniós szintű kezelésére. Felismerte, hogy a zeneművek online felhasználásának korában a kereskedelmi felhasználóknak engedélyezési szakpolitikára van szükségük, amely megfelel a mindenütt jelen lévő online környezet jellegzetességeinek, és amely több területre érvényes. Az ajánlás azonban – önkéntes jellegéből fakadóan – nem volt elegendő a zeneművek online jogainak széles körben több területre érvényes engedélyezésének ösztönzésére, és a több területre érvényes engedélyezés egyedi igényeinek megoldására.

(24)     Az online zenei ágazatban, ahol az alkotók jogainak területi alapú közös kezelése marad a főszabály, elengedhetetlen, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek a közös jogkezelő szervezetek általi leghatékonyabb engedélyezési gyakorlatokat segítik elő, az egyre inkább határokon átnyúlóvá váló rendszerben. Ezért indokolt egy olyan szabályrendszer megalkotása, amely összehangolja a zeneművek alkotóit megillető online jogok közös jogkezelő szervezetek általi, több területre érvényes közös engedélyezésének alapfeltételeit. E rendelkezéseknek biztosítaniuk kell a közös jogkezelő szervezetek által nyújtott, határokon átnyúló szolgáltatások minimálisan szükséges minőségi szintjét, különösen a képviselt repertoár átláthatósága és a jogok felhasználásához kapcsolódó pénzügyi folyamatok pontossága terén. Keretet kell teremteniük továbbá a zenei repertoár önkéntes összevonásának támogatásához, így csökkentve a felhasználó számára az egy több területre kiterjedő szolgáltatás üzemeltetéséhez szükséges engedélyek számát. E rendelkezések lehetővé kell, hogy tegyék a közös jogkezelő szervezet számára azt, hogy egy másik közös jogkezelő szervezetet felkérjen a repertoárjának több területre kiterjedő alapon történő képviseletére, amennyiben önmaga nem képes a követelmények teljesítésére. A megkeresett közös jogkezelő szervezet számára elő kell írni a kérelmező szervezet általi felkérés elfogadását, amennyiben a megkeresett szervezet összevonja a repertoárját és kínál vagy ad ki több területre kiterjedő engedélyeket. A jogszerű online zeneszolgáltatások fejlődése az Európai Unióban a kalózkodás elleni küzdelemhez is hozzá kell, hogy járuljon.

(25)     Az engedélyezési folyamat hatékonysága és átláthatósága, az engedélyezett jogok folyamatos figyelemmel kísérése, a szolgáltatók részére ehhez kapcsolódóan történő számlázás és a jogtulajdonosokat megillető összegek szétosztása tekintetében is különösen fontos a zeneművekre, a jogtulajdonosokra és az adott tagállamban az egyes közös jogkezelő szervezetek által képviselt jogokra vonatkozó pontos és átfogó információk rendelkezésre állása. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a zeneművek tekintetében több területre kiterjedő engedélyeket kiadó közös jogkezelő szervezetek ezeket a részletes adatokat képesek legyenek gyorsan és pontosan feldolgozni. Ez szükségessé teszi a több területre érvényes alapon engedélyezett jogok tulajdonosait tartalmazó olyan folyamatosan frissített adatbázisok használatát, amelyek adatokat tartalmaznak arra nézve, hogy a közös jogkezelő szervezet mely művek, jogok, jogtulajdonosok és tagállamok képviseletére rendelkezik megbízással. Ezek az adatbázisok továbbá azt is elő kell, hogy segítsék, hogy a művekre vonatkozó információk összekapcsolhatók legyenek a hangfelvételekre vagy a mű megőrzésére szolgáló más rögzítésre vonatkozó információkkal. Fontos biztosítani azt is, hogy a lehetséges engedélyesek és jogtulajdonosok hozzáférjenek azokhoz az információkhoz, amelyek a közös jogkezelő szervezetek által képviselt repertoár azonosításához szükségesek, nem érintve azokat az intézkedéseket, amelyeket e közös jogkezelő szervezetek jogosultak megtenni annak érdekében, hogy megvédjék az adatok pontosságát és integritását, ellenőrizzék azok ismételt felhasználását, továbbá, hogy megvédjék a személyes adatokat és a kereskedelmileg érzékeny információkat.

(26)     A zeneművek több területre érvényes engedélyezését végző közös jogkezelő szervezetek számára elő kell írni az adatbázisaik folyamatos és késedelemtől mentes frissítését annak biztosítása érdekében, hogy az általuk feldolgozott zenei repertoárra vonatkozó adatok a lehető legpontosabbak legyenek. Könnyen hozzáférhető eljárásokat kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik azon jogtulajdonosok és más közös jogkezelő szervezetek számára, akiknek a repertoárját képviselik, hogy tájékozódjanak arról, tartalmaznak-e valamilyen pontatlanságot a közös jogkezelő szervezet adatbázisai a tulajdonukban álló vagy az általuk ellenőrzött művek tekintetében, beleértve – részben vagy egészben – azokat a jogokat illetve tagállamokat is, amelyek tekintetében a közös jogkezelő szervezetet megbízták, hogy járjon el. Arra is kell rendelkezniük kapacitással, hogy elektronikusan feldolgozzák a művek nyilvántartását és a jogkezelési megbízásokat. Figyelemmel arra, hogy az információk automatizálása milyen fontos a gyors és hatékony adatfeldolgozás érdekében, a közös jogkezelő szervezeteknek elektronikus eszközöket kell alkalmazniuk arra a célra, hogy ezeket az információkat strukturált módon közöljék a jogtulajdonosok. A közös jogkezelő szervezeteknek lehetőség szerint biztosítaniuk kell azt, hogy az ilyen elektronikus eszközök vegyék figyelembe a nemzetközi vagy uniós szinten kialakított közös szabványokat vagy gyakorlatokat.

(27)     A digitális technológia lehetővé teszi, hogy a közös jogkezelő szervezetek automatikusan figyelemmel kísérjék az engedélyezett zeneművek engedélyes általi felhasználását, és ez megkönnyíti a számlázást. A zenefelhasználásra, az értékesítési jelentésekre és a számlázásra vonatkozó közös szabványok jelentős szerepet játszanak a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók közötti adatcsere hatékonyságának növelésében. Az engedélyek felhasználásának figyelemmel kísérése során tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, így a magánszféra és a családi élet tiszteletben tartását és az adatvédelmet. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a hatékonysági előnyök gyorsabb pénzügyi feldolgozást és végző soron a jogtulajdonosok részére történő korábbi kifizetéseket eredményezzenek, a közös jogkezelő szervezetek számára elő kell írni azt, hogy a szolgáltatók részére történő számlázást és a jogtulajdonosok részére járó összegek szétosztását késedelem nélkül teljesítsék. E követelmény érvényesüléséhez az is szükséges, hogy az engedélyesek tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a közös jogkezelő szervezeteket pontos és időszerű információkkal lássák el a művek felhasználásáról. A közös jogkezelő szervezetek nem kötelesek a bármilyen egyéni formátumban készült felhasználói jelentéseket elfogadni, ha rendelkezésre állnak széles körben használt közös szabványok.

(28)     Ahhoz, hogy a több területre kiterjedő közös engedélyeket kiadó közös jogkezelő szervezetek magas színvonalú szolgáltatásokat nyújthassanak, nagy mennyiségű adatokhoz való hozzáférésre és azok kezelésére, valamint magas szintű technikai felkészültségre van szükségük. A közös jogkezelő szervezetek számára lehetővé kell tenni a zeneművek online jogai több területre érvényes engedélyezésével kapcsolatos jogok kiszervezését, amennyiben a jogtulajdonosok, az online szolgáltatók vagy más közös jogkezelő szervezetek irányában fennálló felelősségüket ez nem érinti, és tiszteletben tartják a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] 17. cikkében foglalt kötelezettségeket. A háttérirodai szolgáltatások megosztása vagy összevonása segítheti a közös jogkezelő szervezeteket a jogkezelési szolgáltatásaik fejlesztése és az adatkezelési eszközökre vonatkozó beruházásaik ésszerűsítése terén.

(29)     A különböző zenei repertoároknak a több területre érvényes engedélyezés céljából történő összevonása elősegíti az engedélyezési folyamatot és – azáltal, hogy az összes repertoár több területre érvényes engedélyezését elérhetővé teszi a piacon – növeli a kulturális sokszínűséget, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az online szolgáltatóknak az adott szolgáltatás ajánlása érdekében kevesebb tranzakciót kelljen végezniük. A repertoárok összevonásának elő kell segítenie új online szolgáltatások kialakulását, és a fogyasztókra hárított tranzakciós költségek csökkenését is eredményeznie kell. Ezért azokat a közös jogkezelő szervezeteket, amelyek nem akarnak vagy nem képesek közvetlenül a saját zenei repertoárjukra több területre érvényes engedélyeket kiadni, arra kell ösztönözni, hogy önkéntesen más közös jogkezelő szervezeteket bízzanak meg azzal, hogy megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett kezeljék a repertoárjukat. Ilyen megbízási felkérés esetén a megkeresett közös jogkezelő szervezet köteles azt elfogadni, amennyiben összevonja a repertoárokat és több területre érvényes engedélyeket kínál vagy ad ki. Ezen túlmenően, a több területre érvényes engedélyekre vonatkozó megállapodások kizárólagos jellege korlátozná a több területre érvényes engedélyeket kereső felhasználók számára rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint szintén korlátozná azon közös jogkezelő szervezetek lehetőségeit is, amelyek több területre érvényes adminisztrációs szolgáltatásokat keresnek a repertoárjuk számára. Ezért a közös jogkezelő szervezetek közötti, több területre érvényes engedélyezésre vonatkozó valamennyi képviseleti megállapodást nem kizárólagos alapon kell megkötni.

(30)     A jogtulajdonosok számára különösen fontos azoknak a feltételeknek az átláthatósága, amelyek alapján a közös jogkezelő szervezetek a képviselet hatálya alá tartozó online jogokat kezelik. A közös jogkezelő szervezetek ezért kötelesek elegendő információt szolgáltatni a jogtulajdonosaik számára bármely olyan megállapodás fő feltételeiről, amellyel egy másik közös jogkezelő szervezetet bíznak meg azzal, hogy az online zenei jogaikat több területre érvényes engedélyezés céljából képviselje.

(31)     Fontos továbbá előírni azt, hogy bármely olyan közös jogkezelő szervezet, amely több területre érvényes engedélyeket kínál vagy ad ki, köteles vállalni bármely másik olyan közös jogkezelő szervezet repertoárjának képviseletét, amely úgy dönt, hogy ilyen tevékenységet közvetlenül nem végez. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a követelmény ne legyen aránytalan, és ne lépje túl a szükséges mértéket, a felkért közös jogkezelő szervezet csak akkor köteles elfogadni a megkeresést, ha a képviselet olyan online jogra vagy az online jogok olyan csoportjára vonatkozik, amelyet maga is képvisel. Ezt a követelményt továbbá csak az olyan közös jogkezelő szervezetekre kell alkalmazni, amelyek összevont repertoárt képviselnek, és nem terjed ki azokra a közös jogkezelő szervezetekre, amelyek csak a saját repertoárjukra vonatkozóan adnak ki több területre érvényes engedélyeket. Nem vonatkozik ez a követelmény azokra a közös jogkezelő szervezetekre sem, amelyek csupán az egyazon műre nézve fennálló jogokat vonják össze abból a célból, hogy képesek legyenek az ilyen művek tekintetében mind a sokszorosítási, mind pedig a fogyasztókhoz való eljuttatási jogok együttes engedélyezésére. Bármely olyan megállapodás, amelyben közös jogkezelő szervezet megbíz egy vagy több másik közös jogkezelő szervezetet, hogy a zenei repertoárja tekintetében online felhasználási célú, több területre érvényes engedélyeket adjon ki, nem akadályozza meg azt, hogy az adott közös jogkezelő szervezet továbbra is nyújtson a székhelye szerinti tagállam területére korlátozott engedélyeket, akár a saját repertoárja, akár bármely olyan egyéb repertoár tekintetében, amelynek az adott tagállamban való képviseletére megbízást kapott.

(32)     A közös jogkezelő szervezetek általi, több területre érvényes engedélyezés céljait és hatékonyságát nagy mértékben veszélyeztetné az, ha a jogtulajdonosok nem gyakorolhatnák a több területre érvényes engedélyek kiadására vonatkozó jogaikat abban az esetben, ha az a közös jogkezelő szervezet, amelyet felruháztak a jogaikkal, nem ad ki vagy ajánl több területre érvényes engedélyeket és nem kíván egy másik közös jogkezelő szervezetet sem megbízni ezzel a feladattal. Ezért fontos az, hogy ilyen helyzetben a jogtulajdonosok képesek legyenek saját maguk gyakorolni az online szolgáltatók által kért, több területre érvényes engedély kiadására vonatkozó jogukat, illetve ezt egy másik fél vagy felek útján tehessék meg anélkül, hogy vissza kelljen vonni jogaikat a közös jogkezelő szervezettől.

(33)     Az online piac érdekében az információhoz való hozzáférésre, az adatkezelésre, a számlázásra és a fizetési képességekre vonatkozó alapvető kötelezettségeknek vonatkozniuk kell minden olyan gazdálkodó egységre, amely egészben vagy részben közös jogkezelő szervezet tulajdonában áll, és amely zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyeket kínál vagy ad ki.

(34)     A digitális környezetben rendszeresen szükség van arra, hogy a közös jogkezelő szervezetek teljesen új felhasználási formák és üzleti modellek számára engedélyezzék a repertoárjukat. Ilyen esetekben, és az ilyen engedélyezés kialakulásához a lehető leggyorsabban vezető környezet kialakítása érdekében, a közös jogkezelő szervezeteknek rendelkezniük kell a személyre szabott és újszerű engedélyek kiadásához szükséges rugalmassággal annak veszélye nélkül, hogy ezeket precedensként használnák más, eltérő engedélytípusok meghatározásához.

(35)     A műsorszolgáltató szervezetek általában egy helyi közös jogkezelő szervezet engedélyét használják a saját televízió- és rádióműsoraik sugárzásához, amelyek zeneműveket is tartalmaznak. Ez az engedély gyakran a műsorsugárzási tevékenységekre korlátozódik. A zeneművek online jogaira vonatkozó engedélyre lenne szükség ahhoz, hogy az ilyen televízió- vagy rádióműsorok sugárzását online is elérhetővé tegyék. A televízió- és rádióműsorok egyidejű vagy késleltetett online közvetítésének célját szolgáló online zenei jogok engedélyezésének elősegítése érdekében szükség van arra, hogy a Bizottság eltérést engedjen a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több területre érvényes engedélyezés egyébként érvényes szabályaitól. Az ilyen eltérésnek a televízió- vagy rádióműsorok online eléréséhez, valamint az eredeti műsorokkal egyértelmű és alárendelt viszonyban álló, azokat kiegészítő, előzetesen bemutató vagy ismétlő anyag eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia. Ez az eltérés nem működhet úgy, hogy az torzítsa az olyan más szolgáltatásokkal fennálló versenyt, amelyek egyedi zenei vagy audiovizuális művekhez biztosítanak online hozzáférést a fogyasztók részére, és nem eredményezhet olyan korlátozó gyakorlatot, mint a piacok vagy a fogyasztói csoportok felosztása, ami sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., illetve 102. cikkét.

(36)     Biztosítani kell az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések hatékony végrehajtását. A közös jogkezelő szervezeteknek egyedi eljárásokat kell a tagjaik részére biztosítaniuk a panaszok kezelése és a viták rendezése céljaira. Ezeknek az eljárásoknak a közös jogkezelő szervezet által képviselt más jogtulajdonosok számára is rendelkezésre kell állniuk. Kívánatos továbbá annak biztosítása, hogy a tagállamok rendelkezzenek olyan független, pártatlan és hatékony vitarendezési testületekkel, amelyek képesek rendezni a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók közötti, a fennálló vagy a javasolt engedélyezési feltételekkel vagy az engedély elutasításához vezető helyzetekkel kapcsolatos kereskedelmi vitákat. A zeneművek online jogai több területre kiterjedő engedélyezésére vonatkozó szabályok hatékonyságát aláásná továbbá az, ha a közös jogkezelő szervezetek és a velük szerződő felek közötti vitákat nem rendeznék gyorsan és hatékonyan független és pártatlan testületek. Ezért kívánatos az, hogy a bírósághoz való fordulás jogának sérelme nélkül legyen lehetőség egy olyan könnyen elérhető, hatékony és pártatlan, bíróságon kívüli eljárás igénybe vételére, amely alkalmas egyrészről a közös jogkezelő szervezetek, másrészről pedig az online zeneszolgáltatók, a jogtulajdonosok vagy más közös jogkezelő szervezetek közötti viták rendezésére.

(37)     Ezen felül a tagállamok kötelesek a jogszabályokat megszegő közös jogkezelő szervezetek elleni panasztételt lehetővé tevő olyan megfelelő eljárásokat bevezetni, amelyek biztosítják a megfelelő, hatékony, arányos és visszatartó erejű joghátrányok kiszabását. A tagállamoknak kell meghatározniuk azt, hogy mely hatóságok felelősek a panaszeljárások intézéséért és a joghátrányok alkalmazásáért. A több területre érvényes engedélyezésre vonatkozó követelmények betartásának biztosítása érdekében ki kell alakítani a végrehajtásuk figyelemmel kísérését szolgáló egyedi rendelkezéseket. E célból a tagállamok illetékes hatóságainak és az Európai Bizottságnak együtt kell működnie.

(38)     Fontos, hogy a közös jogkezelő szervezetek tiszteletben tartsák a jogtulajdonosok, tagok, felhasználók és más személyek, akiknek a személyes adatát kezelik, magánélethez és adatvédelemhez fűződő jogait. A 95/46/EK irányelv szabályozza a tagállamokban ezen irányelv összefüggésében végzett olyan személyesadat-feldolgozásokat, amelyek a tagállamok illetékes hatóságainak – különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok – ellenőrzésével történnek. A jogtulajdonosokat megfelelően tájékoztatni kell az adataik feldolgozásáról; arról, hogy kik kapták meg az adatokat, mennyi ideig maradnak az adataik az adatbázisban, és hogyan gyakorolhatják az 95/46/EK irányelv 10. és 11. cikkeivel összhangban a személyes adataikhoz való hozzáférésre valamint az ezek kijavítására vagy törlésére vonatkozó jogaikat. Különösen a személyek közvetett azonosítására alkalmas egyedi azonosítókat kell az irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti személyes adatként kezelni.

(39)     A 95/46/EK irányelv 12. cikke b) pontjának fényében, amely minden érintett számára biztosítja a pontatlan vagy hiányos adatok helyesbítésére, törlésére vagy zárolására vonatkozó jogot, ez az irányelv arról is rendelkezik, hogy a jogtulajdonosokkal vagy a más közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos pontatlan információk a több területre érvényes engedélyezés terén késedelem nélkül kijavításra kerüljenek.

(40)     A végrehajtási intézkedésekre vonatkozó rendelkezések nem érintik azoknak a független nemzeti hatóságoknak a hatáskörét, amelyeket a tagállamok 95/46/EK irányelv 28. cikkével összhangban hoztak létre az adott irányelv végrehajtására elfogadott nemzeti rendelkezések figyelemmel kísérése érdekében.

(41)     Ez az irányelv tiszteletben tartja és figyelembe veszi a különösen az Európai Unió alapjogi chartájában elismert alapelveket. Az irányelvben foglalt azon követelmény, hogy vitarendezési mechanizmusokat kell a tagok, a jogtulajdonosok, a felhasználók és a közös jogkezelő szervezetek számára biztosítani, nem akadályozhatja meg a feleket abban, hogy gyakorolhassák a bírósághoz való fordulás tekintetében az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogukat.

(42)     Mivel ezen irányelv céljai, mint a közös jogkezelő szervezetek tagjai azon képességeinek javítása, hogy a szervezet tevékenysége felett ellenőrzést gyakoroljanak, a közös jogkezelő szervezetek megfelelő átláthatóságának biztosítása, és a zeneművek online felhasználására vonatkozó alkotói jogok több területre érvényes engedélyezésének fejlesztése nem érhetők el kielégítő módon a tagállamok által, és így – az intézkedések léptékére és hatásaira való tekintettel – jobban elérhetők az Unió szintjén, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(43)     Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a versenyjogi szabályok és a bármely más területre vonatkozó egyéb jogszabályok alkalmazását, beleértve a titoktartást, a kereskedelmi titkokat, a magánszféra védelmét, az iratokhoz való hozzáférést, a szerződéses jogot, valamint a kollíziós szabályokra és a bíróságok illetékességére vonatkozó nemzetközi magánjogot.

(44)     A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ IRÁNYELVET:

I. cím

Általános rendelkezések

1. cikk Tárgy

Ez az irányelv a szerzői és szomszédos jogok közös jogkezelő szervezetek általi kezelése megfelelő működésének biztosításához szükséges követelményeket határozza meg. Előírja továbbá a zeneművek online felhasználására vonatkozó alkotói jogok közös jogkezelő szervezetek általi, több területre érvényes engedélyezésének szabályait.

2. cikk Hatály

Az I., II. és IV. cím – a 36. és a 40. cikk kivételével – az Európai Unióban székhellyel rendelkező valamennyi közös jogkezelő szervezetre vonatkozik.

A III. cím és a IV. cím 36. és 40. cikke csak azokra a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozik, amelyek több területre érvényes alapon kezelik a zeneművek online felhasználási célú alkotói jogait.

3. cikk Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)           „közös jogkezelő szervezet”: a tagjai tulajdonában álló vagy általuk ellenőrzött szervezet, amely jogszabály, engedményezés, engedély vagy más szerződéses megállapodás általi felhatalmazás útján, egyetlen vagy fő céljaként kezeli egynél több jogtulajdonos szerzői és szomszédos jogait;

b)           „jogtulajdonos”: közös jogkezelő szervezetnek nem minősülő, természetes vagy jogi személy, aki/amely szerzői vagy szomszédos joggal rendelkezik, vagy aki/amely a jogok felhasználására vonatkozó megállapodás alapján részesedésre jogosult a jogokból származó bevételből a közös jogkezelő szervezet által kezelt bármely jogok tekintetében;

c)           „közös jogkezelő szervezet tagja” olyan jogtulajdonos vagy jogtulajdonosokat közvetlenül képviselő szervezet, beleértve más közös jogkezelő szervezeteket és a jogtulajdonosok szövetségeit is, aki/amely megfelel a közös jogkezelő szervezet tagsági követelményeinek;

d)           „alapokmány”: közös jogkezelő szervezet alapító okirata, alapokmánya, alapszabálya vagy létesítő okirata;

e)           „igazgató”: közös jogkezelő szervezet egyéni ügyvezető igazgatója, irányító testületének, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának tagja;

f)            „jogokból származó bevétel”: közös jogkezelő szervezet által a jogtulajdonosok nevében beszedett bevétel, amelynek alapja lehet akár kizárólagos jog, díjazáshoz való jog vagy ellentételezéshez való jog;

g)           „kezelési díjak”: közös jogkezelő szervezet által a szerzői és szomszédos jogok kezelési szolgáltatásai költségeinek fedezésére felszámított összegek;

h)           „képviseleti megállapodás”: közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodás, amely alapján az egyik közös jogkezelő szervezet megbíz egy másik közös jogkezelő szervezetet a repertoárjában található jogainak képviseletével, beleértve a 28. és 29. cikk alapján kötött megállapodást is;

i)            „felhasználó”: nem fogyasztói minőségben eljáró természetes vagy jogi személy, aki vagy amely tevékenységét a jogtulajdonos általi engedélyhez, a jogtulajdonosnak járó díjazáshoz vagy a jogtulajdonos részére fizetett ellentételezéshez kötötten végzi;

j)            „repertoár”: művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények, amelyek tekintetében közös jogkezelő szervezet jogokat kezel;

k)           „több területre érvényes engedély”: egynél több tagállam területén érvényes engedély;

l)            „zeneművek online jogai”: zeneművekre vonatkozó, a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében meghatározott jogok, amelyek online zeneszolgáltatás nyújtásához szükségesek;

m)          „online zeneszolgáltatás”: az információs társadalom szolgáltatása a 98/34/EK irányelv 1. cikkének 2. pontja értelmében, amelyhez zeneművekre vonatkozó engedély szükséges.

II. CÍM

Közös jogkezelő szervezetek

1. fejezet

A közös jogkezelő szervezetek tagsága és szervezete

4. cikk Alapelvek

A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek a tagjaik érdekeinek maradéktalan figyelembevételével tevékenykedjenek, és ne rójanak az általuk kezelt jogok tulajdonosaira olyan kötelezettségeket, amelyek e jogtulajdonosok jogainak és érdekeinek védelme érdekében objektíve nem szükségesek.

5. cikk A jogtulajdonosokat megillető jogok

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a jogtulajdonosokat megillessék a (2)–(7) bekezdésben meghatározott jogok, és e jogok kifejezetten szerepeljenek a közös jogkezelő szervezet alapokmányában vagy tagsági feltételeiben.

(2)          A jogtulajdonosok megbízhatják a választásuk szerinti közös jogkezelő szervezetet, hogy kezelje a választásuk szerinti jogokat, jogcsoportokat vagy alkotástípusokat és egyéb teljesítményeket a választásuk szerinti tagállamok tekintetében, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban van a közös jogkezelő szervezet székhelye vagy a jogtulajdonos székhelye vagy lakóhelye, illetve a jogtulajdonos mely tagállam állampolgára.

(3)          A jogtulajdonosok ésszerű, legfeljebb hat hónapos felmondási idő mellett részben vagy teljes körűen felmondhatják a közös jogkezelő szervezetnek adott kezelési megbízást a választásuk szerint jogokra, jogcsoportokra vagy alkotástípusokra és egyéb teljesítményekre vonatkozóan, a választásuk szerinti tagállamok tekintetében. A közös jogkezelő szervezet eldöntheti, hogy az ilyen részleges vagy teljes körű felmondás a felmondási idő leteltét követően csak a pénzügyi év közepén vagy végén lépjen-e hatályba, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor.

(4)          Amennyiben a jogtulajdonos a megbízás részleges vagy teljes körű felmondásának hatálybalépését megelőzően történt felhasználási tevékenység ellenértékeként vagy az ilyen felmondás hatálybalépését megelőzően kiadott engedély alapján járó összegekre jogosult, az ilyen felhasználási tevékenységek tekintetében a jogtulajdonost változatlanul megilletik a 12., 16., 18. és 34. cikk alapján fennálló jogok.

(5)          A közös jogkezelő szervezetek nem korlátozhatják a (3) és (4) bekezdésben biztosított jogok gyakorlását annak a feltételnek az előírásával, hogy a részleges vagy teljes körű felmondással érintett jogok, jogcsoportok vagy alkotástípus és egyéb teljesítmény kezelését egy másik közös jogkezelő szervezetre kell bízni.

(6)          A tagállamok biztosítják, hogy a jogtulajdonos a közös jogkezelő szervezetnek adott bizonyító erejű okirat formájában minden egyes jogra, jogcsoportra vagy alkotástípusra és egyéb teljesítményre vonatkozóan kifejezetten hozzájáruljon ahhoz, hogy azt a közös jogkezelő szervezet kezelje.

(7)          A közös jogkezelő szervezet tájékoztatja a jogtulajdonosokat az (1)–(6) bekezdés szerinti jogaikról, mielőtt beszerzi valamely jog, jogcsoport vagy alkotástípus és egyéb teljesítmény kezelésére vonatkozó hozzájárulásukat.

A közös jogkezelő szervezetek az ezen irányelv átültetését követő hat hónapon belül tájékoztatják a tagjaikat az (1)–(6) bekezdés szerinti jogaikról.

6. cikk A közös jogkezelő szervezetek tagsági szabályai

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek megfeleljenek a (2)–(5) bekezdésben meghatározott szabályoknak.

(2)          A közös jogkezelő szervezetek felveszik tagnak azokat a jogtulajdonosokat, akik teljesítik a tagsági követelményeket. Tagság iránti kérelmet csak objektív kritériumok alapján lehet elutasítani. Ezeket a kritériumokat a közös jogkezelő szervezet alapokmányában vagy tagsági feltételeiben rögzíteni kell és a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(3)          A közös jogkezelő szervezet alapokmányában rögzített megfelelő és hatékony mechanizmusokkal biztosítani kell, hogy a tagok részt vehessenek a közös jogkezelő szervezet döntéshozatali folyamataiban. A különböző tagsági kategóriák döntéshozatali eljárásban való képviseletének méltányosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(4)          A közös jogkezelő szervezetek lehetővé teszik tagjaik számára az elektronikus úton történő kommunikációt, beleértve a tagsági jogok gyakorlása céljából történő kommunikációt is. Az elektronikus eszközök használata független a tagok lakóhelyétől vagy székhelyétől.

(5)          A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartást vezetnek a tagjaikról, amelyet rendszeresen frissíteni kell a tagok azonosíthatósága és elérhetőségük pontosítása érdekében.

7. cikk A közös jogkezelő szervezet tagjainak közgyűlése

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek tagjai közgyűlésének megszervezésére a (2)–(8) bekezdésben meghatározott szabályoknak megfelelően kerüljön sor.

(2)          A közös jogkezelő szervezet tagjainak közgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

(3)          A közgyűlés hagyja jóvá a közös jogkezelő szervezet alapokmányának módosításait, valamint tagsági feltételeinek módosításait, amennyiben e feltételeket nem az alapokmány rendezi.

(4)          A közgyűlés dönt az igazgatók kinevezéséről és felmentéséről, valamint jóváhagyja díjazásukat és egyéb juttatásaikat, így a természetbeni juttatásokat, a nyugdíjfolyósítást, a más juttatás folyósításához való jogot és a végkielégítéshez való jogot.

A közgyűlés nem dönt az igazgatótanács tagjainak vagy az ügyvezető igazgatónak a kinevezése vagy felmentése tárgyában, ha ez a hatáskör a felügyelőbizottságot illeti meg.

(5)          A II. cím 2. fejezetében meghatározott rendelkezésekkel összhangban a közgyűlés döntési hatásköre legalább a következő kérdésekre terjed ki:

a)      a jogtulajdonosokat megillető összegek elosztási politikája, kivéve, ha a közgyűlés úgy dönt, hogy a felügyeleti feladatot gyakorló testületre ruházza ezt a döntési jogot;

b)      a jogtulajdonosokat megillető azon összegek felhasználása, amelyek a 12. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint nem oszthatók szét, kivéve, ha a közgyűlés úgy dönt, hogy a felügyeleti feladatot gyakorló testületre ruházza ezt a döntési jogot;

c)      az általános befektetési politika, beleértve a jogokból származó bevételekre tekintettel történő hitel, biztosíték vagy hitelgarancia nyújtását;

d)      a jogokból származó bevételek terhére történő levonások szabályai.

(6)          A közgyűlés ellenőrzi a közös jogkezelő szervezet tevékenységét azáltal, hogy dönt – legalább – a könyvvizsgáló kinevezéséről és visszahívásáról, valamint az éves átláthatósági jelentés és a könyvvizsgálói jelentés jóváhagyásáról.

(7)          A közös jogkezelő szervezet tagjai közgyűlésen történő részvételi és szavazati jogai bármely korlátozásának méltányosnak és arányosnak kell lennie, és a következő kritériumokon kell alapulnia:

a)      a tagság időtartama;

b)      a tag által egy meghatározott pénzügyi időszakban kapott vagy a részére esedékes összegek.

Ezeket a kritériumokat a közös jogkezelő szervezet alapokmányában vagy tagsági feltételeiben kell rögzíteni és a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni, a 17. és 19. cikkel összhangban.

(8)          A közös jogkezelő szervezet minden tagjának jogában áll bármely más természetes vagy jogi személyt képviselőnek kijelölni abból a célból, hogy a nevében részt vegyen és szavazzon a közgyűlésen.

8. cikk Felügyeleti feladatok

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet hozzon létre egy olyan felügyeleti funkciót, amely felelős a közös jogkezelő szervezetben vezetői feladatokkal megbízott személyek tevékenységének és kötelezettségeik teljesítésének folyamatos figyelemmel kíséréséért. Az e feladatot ellátó testületben a közös jogkezelő szervezet tagjainak méltányos és kiegyensúlyozott képviselettel kell rendelkezniük, részvételük hatékonyságának biztosítása érdekében.

(2)          A felügyeleti feladatokat ellátó testület rendszeresen ülésezik és legalább a következő hatáskörrel rendelkezik:

a)      a közös jogkezelő szervezet által bármely ingatlanbeszerzés jóváhagyása;

b)      leányvállalatok alapításának, más gazdálkodó egységek illetve más gazdálkodó egységek tulajdonrészei vagy az azokban fennálló jogok megszerzésének, illetve összeolvadások és szövetségek jóváhagyása;

c)      hitelfelvétel, hitelnyújtás, biztosíték vagy hitelgarancia nyújtásának jóváhagyása.

(3)          A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a közös jogkezelő szervezetekre, amelyek a mérleg-fordulónapjukon az alábbi három kritérium közül kettő esetében nem lépik túl a küszöbértékeket:

a)      mérlegfőösszeg: 350 000 EUR;

b)      nettó árbevétel: 700 000 EUR;

c)      a pénzügyi év során az alkalmazottak átlagos száma: tíz.

9. cikk A közös jogkezelő szervezetet ténylegesen vezető személyek kötelezettségei

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetet ténylegesen vezető személyek és a szervezet igazgatói – a felügyeleti feladatot ellátó igazgatók kivételével – a közös jogkezelő szervezetet megbízható és körültekintő módon, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások, továbbá belső ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával vezessék.

(2)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetet ténylegesen vezető személyek és a szervezet igazgatói – a felügyeleti feladatot ellátó igazgatók kivételével – kialakítsák az összeférhetetlenség elkerülését szolgáló eljárásokat. A közös jogkezelő szervezetnek rendelkeznie kell az összeférhetetlenségek azonosítását, kezelését, figyelemmel kísérését és nyilvánosságra hozását szolgáló eljárásokkal annak megelőzése érdekében, hogy ezek hátrányosan érintsék a szervezet tagjainak érdekeit.

Ezeknek az eljárásoknak elő kell írniuk, hogy valamennyi érintett személy és igazgató köteles évente egy személyes nyilatkozatot tenni a felügyeleti feladatokat ellátó testületnek, amely tartalmazza a következőket:

a)      a közös jogkezelő szervezetben fennálló bármely érdekeltség;

b)      a közös jogkezelő szervezettől kapott bármely díjazás, beleértve a nyugdíjprogramokat, természetbeni juttatásokat és más jellegű előnyöket;

c)      a közös jogkezelő szervezettől jogtulajdonosként kapott bármely összeg;

d)      nyilatkozat arról, ha bármely személyes érdek és a közös jogkezelő szervezet érdekei, illetve a közös jogkezelő szervezettel és bármely más jogi vagy természetes személlyel szemben fennálló bármely kötelezettségek között bármilyen tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség áll fenn.

2. fejezet

A jogokból származó bevételek kezelése

10. cikk A jogokból származó bevételek beszedése és felhasználása

(1)          A közös jogkezelő szervezetek gondosan kötelesek eljárni a jogokból származó bevételek beszedése és kezelése során.

(2)          A közös jogkezelő szervezet a saját vagyonától, a kezelési szolgáltatásaiból származó bevételektől és az egyéb tevékenységekből eredő bevételektől elkülönítetten kezeli és tartja a jogokból származó bevételeket és a befektetéseiből származó bevételeket.

(3)          A közös jogkezelő szervezet a jogokból származó bevételeket és a befektetéseiből származó bevételeket nem használhatja saját számlájára, kizárólag a kezelési díjakat vonhatja le.

(4)          Amennyiben a jogtulajdonosokat megillető összegek szétosztásáig a közös jogkezelő szervezet befekteti a jogokból származó bevételeket és a befektetéseiből származó bevételeket, akkor ennek során a 7. cikk (5) bekezdésének c) pontjában említett általános befektetési politika és a következő szabályok szerint kell eljárnia:

a)      a vagyont a tagok legjobb érdekét szem előtt tartva kell befektetni; bármilyen lehetséges érdekellentét esetén a közös jogkezelő szervezet biztosítja, hogy a befektetés kizárólag a felek érdekében történjen;

b)      a vagyont a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége biztosításának érdekében kell befektetni;

c)      a vagyon megfelelően diverzifikálni kell annak érdekében, hogy elkerüljék a bármely meghatározott vagyonelemtől való túlzott függőséget és a kockázat felhalmozódását a portfólió egészében.

11. cikk Levonások

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek és a tagjaik valamint a jogtulajdonosok közötti kapcsolatot szabályozó megállapodások meghatározzák a 16. cikk e) pontjában említett jogokból származó bevételre alkalmazható levonásokat.

(2)          A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a közös jogkezelő szervezet a jogokból származó bevételt terhelő levonásokból finanszíroz szociális, kulturális vagy oktatási szolgáltatásokat, a jogtulajdonosokat megilletik az alábbiak:

a)      a szociális, kulturális vagy oktatási szolgáltatások méltányos feltételek alapján történő nyújtása, különösen a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok mértéke tekintetében;

b)      továbbra is hozzáférhetnek ezekhez a szolgáltatásokhoz azok a jogtulajdonosok, akik részben vagy teljes körűen felmondták a jogok, jogcsoportok, alkotástípusok vagy egyéb teljesítmények kezelésére vonatkozó megbízásukat a közös jogkezelő szervezetnél. Az e szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és azok terjedelmével kapcsolatos feltételek figyelembe vehetik a szóban forgó jogtulajdonosok jogaiból származó bevételeket és a jogok kezelésére vonatkozó megbízás tartamát, amennyiben az ilyen feltételeket azokra a jogtulajdonosokra is alkalmazni kell, akik nem mondták fel a jogok, jogcsoportok, alkotástípusok vagy egyéb teljesítmények kezelésére vonatkozó megbízást sem részben, sem teljes körűen a közös jogkezelő szervezetnél.

12. cikk A jogtulajdonosokat megillető összegek elosztása

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet rendszeresen és gondosan ossza el és fizesse ki az által képviselt valamennyi jogtulajdonost megillető összegeket. A közös jogkezelő szervezet legkésőbb 12 hónappal a jogokból származó bevétel beszedése szerinti pénzügyi év végét követően teljesíti az említett felosztást és kifizetést, kivéve, ha a közös jogkezelő szervezetet objektív – különösen a felhasználói jelentésekkel, a jogok vagy a jogtulajdonosok azonosításával, illetve a művekre és egyéb teljesítményekre vonatkozó információknak a jogtulajdonosokkal való összekapcsolásával összefüggő – okok akadályozzák abban, hogy betartsa ezt a határidőt. A közös jogkezelő szervezet köteles az ilyen elosztást és kifizetést pontosan teljesíteni, biztosítva a jogtulajdonosok valamennyi csoportjával szembeni egyenlő bánásmódot.

(2)          Amennyiben a jogtulajdonosokat megillető összegek elosztása a jogokból származó bevétel beszedése pénzügyi évének végét követő 5 év elteltével sem lehetséges, és feltéve, hogy a közös jogkezelő szervezet megtett minden szükséges intézkedést a jogtulajdonosok azonosítása és elérése érdekében, a közös jogkezelő szervezet az érintett összeg felhasználásáról a 7. cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban dönt, nem érintve a jogtulajdonos azon jogát, hogy az adott összeget a közös jogkezelő szervezettől követelje.

(3)          A (2) bekezdés alkalmazásában a jogtulajdonosok azonosítása és elérése érdekében tett intézkedések közé tartozik a tagsági nyilvántartás ellenőrzése, valamint azon művek és egyéb teljesítmények felsorolásának a közös jogkezelő szervezet tagjai és a nyilvánosság számára történő elérhetővé tétele, amelyek tekintetében egy vagy több jogtulajdonos személye nem azonosítható vagy nem érhető el.

3. fejezet

Jogok kezelése más közös jogkezelő szervezet nevében

13. cikk Képviseleti megállapodások alapján kezelt jogok

A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet ne tegyen megkülönböztetést a tagjai és azon jogtulajdonosok között, akiknek a jogait képviseleti megállapodás alapján kezeli, különös tekintettel az alkalmazott díjszabásokra, a kezelési díjakra valamint a jogokból származó bevételek beszedésének feltételeire és a jogtulajdonosokat megillető összegek elosztására.

14. cikk Levonások és kifizetések a képviseleti megállapodásokban

(1)          A közös jogkezelő szervezet a kezelési díjak kivételével nem alkalmazhat levonásokat a más közös jogkezelő szervezettel kötött képviseleti megállapodás alapján általa kezelt jogokból származó bevételekből, kivéve, ha a másik közös jogkezelő szervezet kifejezetten hozzájárul az ilyen levonásokhoz.

(2)          A közös jogkezelő szervezet köteles a más közös jogkezelő szervezeteket megillető összegek rendszeres, gondos és pontos elosztására és kifizetésére.

4. fejezet

A felhasználókkal való kapcsolat

15. cikk Használati engedély

(1)          A közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók jóhiszeműen tárgyalásokat folytatnak a jogok engedélyezésére vonatkozóan, beleértve a megfelelő szolgáltatásaikkal kapcsolatos minden szükséges tájékoztatás megadását is.

(2)          Az engedélyezésnek objektív feltételek alapján kell történnie, különösen a díjszabások tekintetében.

A kizárólagos jogok díjszabásának tükröznie kell az átruházott jogok és a közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatás értékét.

Amennyiben a nemzeti jog nem szabályozza azt, hogy milyen összegek illetik meg a jogtulajdonosokat a díjazás joga vagy az ellentételezéshez való jog alapján, a közös jogkezelő szervezet saját maga határozza meg a fizetendő összegeket az átruházott jogok gazdasági értékére figyelemmel.

(3)          A közös jogkezelő szervezet lehetővé teszi a felhasználók számára az elektronikus úton történő kommunikációt, beleértve adott esetben az engedély felhasználására vonatkozó jelentést is.

5. fejezet

Átláthatóság és jelentés

16. cikk A jogtulajdonosok tájékoztatása a jogaik kezeléséről

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közös jogkezelő szervezet legalább évente egyszer elektronikus úton tegye elérhetővé az általa képviselt valamennyi jogtulajdonos számára a következő információkat:

a)           bármely olyan személyes adat, amelynek használatára a jogtulajdonos felhatalmazta a közös jogkezelő szervezetet, beleértve a jogtulajdonos azonosítása és elérése céljából történő használatot is;

b)           a jogtulajdonos nevében beszedett, jogokból származó bevétel;

c)           a jogtulajdonost a kezelt jogcsoportok és a felhasználás típusa alapján megillető és a közös jogkezelő szervezet által az érintett időszakban kifizetett összegek;

d)           azon időszak, amely során a jogtulajdonost megillető összegek alapjául szolgáló felhasználásra sor került;

e)           a kezelési díjakra vonatkozó levonások az érintett időszakban;

f)            a kezelési díjaktól eltérő célra vonatkozó levonások az érintett időszakban, ideértve nemzeti jogszabályok által előírt, szociális, kulturális vagy oktatási szolgáltatások célját szolgáló levonásokat;

g)           a jogtulajdonost megillető azon összegek, amelyek az adott időszakban esedékesek;

h)           a 34. és 36. cikk szerint rendelkezésre álló panaszkezelési és vitarendezési eljárások.

17. cikk Más közös jogkezelő szervezetek tájékoztatása a képviseleti megállapodások alapján történő jogok kezeléséről

A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet a következő információkat legalább évente egyszer elektronikus úton elérhetővé teszi azon közös jogkezelő szervezet számára, amelynek nevében egy adott időszakra nézve képviseleti megállapodás alapján jogokat kezel:

a)           a jogtulajdonosokat a kezelt jogcsoportok és a felhasználás típusa alapján megillető és a közös jogkezelő szervezet által az általa képviseleti megállapodás alapján kezelt jogok engedélyezéséért az érintett időszakban kifizetett összegek;

b)           kezelési díj címén és más célokra történt levonások;

c)           a képviseletei megállapodás hatálya alá tartozó repertoárban található alkotások jogaiból származó bevételekkel és engedélyekkel kapcsolatos tájékoztatás;

d)           a közgyűlés határozatai.

18. cikk A jogtulajdonosok, tagok, más közös jogkezelő szervezetek és felhasználók kérelmére szolgáltatott információk

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet a következő információkat elektronikus úton, indokolatlan késedelem nélkül elérhetővé tegye, amennyiben azt kérelmezi bármely általa képviselt jogtulajdonos, bármely olyan közös jogkezelő szervezet, amelynek nevében képviseleti megállapodás alapján jogokat kezel, vagy bármely felhasználó:

a)      az általános engedélyezési szerződések és az alkalmazandó díjszabások;

b)      az általa kezelt repertoár és jogok, továbbá a lefedett tagállamok;

c)      az általa kötött képviseleti megállapodások felsorolása, beleértve az egyéb érintett közös jogkezelő szervezetekre, a képviselt repertoárra és az ilyen megállapodás területi hatályára vonatkozó információkat.

(2)          Ezenkívül a közös jogkezelő szervezet bármely jogtulajdonos vagy közös jogkezelő szervezet kérelmére köteles elérhetővé tenni az azokra a művekre vonatkozó összes információt, amelyek tekintetében egy vagy több jogtulajdonost nem azonosítottak, beleértve – amennyiben ismert – a mű címét, a szerző nevét, a kiadó nevét és a rendelkezésre álló bármely egyéb olyan információt, amely szükséges lehet a jogtulajdonosok azonosításához.

19. cikk Adatszolgáltatás a nyilvánosság részére

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet nyilvánosságra hozza a következő információkat:

a)      az alapokmánya;

b)      a tagsági feltételek és a jogok kezelésére vonatkozó megbízás felmondásának feltételei, ha azt az alapokmány nem tartalmazza;

c)      a 9. cikkben említett személyek felsorolása;

d)      a jogtulajdonosokat megillető összegek elosztásának szabályai;

e)      a kezelési díjakra vonatkozó szabályok;

f)       a jogokból származó bevételekből történő – kezelési díjnak nem minősülő – levonások szabályai, beleértve a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások célját szolgáló levonásokat;

g)      a 34., 35. és 36. cikkel összhangban rendelkezésre álló panaszkezelési és vitarendezési eljárások.

(2)          Az (1) bekezdésben említett információkat a közös jogkezelő szervezet weblapján kell közzétenni és ott a nyilvánosság számára elérhetően kell tartani.

A közös jogkezelő szervezet köteles naprakészen tartani az (1) bekezdésben említett információkat.

20. cikk Éves átláthatósági jelentés

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezet – függetlenül attól, hogy a nemzeti jog szerint milyen jogi formában működik – minden pénzügyi év tekintetében legkésőbb a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül egy olyan éves átláthatósági jelentést készítsen és tegyen közzé, amely egy különleges jelentést is tartalmaz. Az éves átláthatósági jelentést valamennyi igazgató aláírja.

Az éves átláthatósági jelentést a közös jogkezelő szervezet weblapján kell közzétenni, és ott legalább öt évig a nyilvánosság számára elérhetőnek kell maradnia.

(2)          Az éves átláthatósági jelentés legalább az I. mellékletben meghatározott információkat tartalmazza.

(3)          Az (1) bekezdésben említett különleges jelentés a szociális, kulturális és oktatási célra levont összegek felhasználására vonatkozik, és legalább az I. melléklet 3. pontjában meghatározott információkat tartalmazza.

(4)          Az éves átláthatósági jelentésben megadott számviteli adatokat jogszabályban könyvvizsgálatra feljogosított egy vagy több személy ellenőrzi, az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[22] összhangban.

A könyvvizsgálói jelentést, ideértve az esetleges minősítéseket is, az éves átláthatósági jelentésben teljes egészében közölni kell.

E bekezdés alkalmazásában számviteli információnak az I. melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett pénzügyi kimutatások és az I. melléklet 1. pontjának f) és g) alpontjában, valamint az I. melléklet 2. pontjában említett bármely pénzügyi információk minősülnek.

(5)          A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az I. melléklet 1. pontjának a), f) és g) alpontjait nem kell alkalmazni azokra a közös jogkezelő szervezetekre, amelyek a mérlegfordulónapjukon az alábbi három kritérium közül kettő esetében nem lépik túl a küszöbértékeket:

a)      mérlegfőösszeg: 350 000 EUR;

b)      nettó árbevétel: 700 000 EUR;

c)      a pénzügyi év során az alkalmazottak átlagos száma: tíz.

III. CÍM

A zeneművek online jogainak közös jogkezelő szervezetek által történő, több területre érvényes engedélyezése

21. cikk Több területre érvényes engedélyezés a belső piacon

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a területükön székhellyel rendelkező közös jogkezelő szervezetek megfeleljenek az e címben foglalt követelményeknek, amikor a zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyeket adnak ki.

(2)          A tagállamok biztosítják, hogy a 39. cikkben említett illetékes hatóságok hatékonyan felülvizsgálhassák azt, hogy a közös jogkezelő szervezetek megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek.

22. cikk A több területre érvényes engedélyek feldolgozására vonatkozó kapacitás

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a zeneművek online jogai tekintetében több területre érvényes engedélyt kiadó közös jogkezelő szervezet rendelkezzen az ilyen engedélyek adminisztrációjához szükséges adatok hatékony és átlátható módon történő elektronikus feldolgozását lehetővé tevő kapacitással, beleértve a repertoár azonosítását és felhasználásának figyelemmel kísérését, a felhasználók felé történő számlázást, a jogokból származó bevételek beszedését és annak a jogtulajdonosok közötti felosztását.

(2)          Az (1) bekezdés alkalmazásában a közös jogkezelő szervezetnek legalább az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a)      képes legyen pontosan azonosítani azon zeneművek egészét vagy egy részét, amelyek képviseletére a közös jogkezelő szervezet megbízást kapott;

b)      képes legyen pontosan azonosítani a jogok egészét vagy egy részét és a jogtulajdonosokat valamennyi tagállam tekintetében, amelyekre a megbízása vonatkozik, és mindazon zeneművek vagy azok egy része vonatkozásában, amelyek képviseletére a közös jogkezelő szervezet megbízást kapott;

c)      használjon egyedi azonosítókat a jogtulajdonosok és a zeneművek azonosítására, lehetőség szerint figyelembe véve a nemzetközi vagy uniós szinten kialakult önkéntes közös szabványokat és gyakorlatokat;

d)      késedelem nélkül vegye figyelembe az a) pontban leírt információk bármely változását,

e)      képes legyen kellő időben és hatékony módon azonosítani és feloldani a zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyeket kiadó más közös jogkezelő szervezeteknél található adatok következetlenségeit.

23. cikk A több területre érvényes repertoárra vonatkozó információk átláthatósága

(1)          A zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyeket kiadó közös jogkezelő szervezet köteles az online zeneszolgáltatók, a jogtulajdonosok és más közös jogkezelő szervezetek részére elektronikus úton olyan időszerű tájékoztatást nyújtani, ami lehetővé teszi az általa képviselt online zenei repertoár azonosítását. Ebbe beleértendők a képviselt zeneművek, a részben vagy egészben képviselt jogok, és a képviselt tagállamok.

(2)          A közös jogkezelő szervezet ésszerű lépéseket tehet az adatok pontosságának és integritásának védelme, az ismételt hasznosításuk ellenőrzése, valamint a személyes adatok és a kereskedelmileg érzékeny információk védelme érdekében.

24. cikk A több területre érvényes repertoárra vonatkozó információk pontossága

(1)          A zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyeket kiadó közös jogkezelő szervezetnek olyan eljárásokkal kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a jogtulajdonosok és a más közös jogkezelő szervezetek számára, hogy kifogásolják a 22. cikk (2) bekezdésében említett adatok vagy a 23. cikk szerint nyújtott információk tartalmát, amennyiben az ilyen jogtulajdonosok vagy közös jogkezelő szervezetek magalapozott bizonyítékok alapján úgy vélik, hogy az adatok vagy az információk pontatlanok a zeneművek online jogai tekintetében. Amennyiben az említett igények kellőképpen megalapozottak, a közös jogkezelő szervezet biztosítja az adatok vagy az információ késedelem nélküli kijavítását.

(2)          A közös jogkezelő szervezet azon jogtulajdonosok számára, akiknek a zeneműveit saját zenei repertoárja tartalmazza, biztosítja a zeneműveikre vagy az azokban fennálló jogaikra vonatkozó információk elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöket. Ennek során a közös jogkezelő szervezet és a jogtulajdonosok lehetőség szerint figyelembe veszik a nemzetközi vagy uniós szinten az információcsere tekintetében kialakított közös szabványokat vagy gyakorlatokat, lehetővé téve a jogtulajdonosok számára, hogy meghatározzák részben vagy egészben a zeneművet, illetve részben vagy egészben az online jogokat, és azokat a tagállamokat, amelyekre nézve megbízzák a közös jogkezelő szervezetet.

25. cikk Pontos és időben történő jelentés és számlázás

(1)          A közös jogkezelő szervezet figyelemmel kíséri, hogyan használja fel az általa képviselt zeneművek online jogait az az online zeneszolgáltató, amelynek részére több területre érvényes engedélyt biztosított e jogokra.

(2)          A közös jogkezelő szervezet lehetőséget kínál arra, hogy az online zeneszolgáltatók elektronikus úton nyújthassák be a zeneművek online jogainak tényleges felhasználására vonatkozó jelentésüket. A közös jogkezelő szervezet felajánlja legalább egy olyan jelentési módszer használatát, amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten az ilyen információcsere tekintetében kialakított önkéntes közös szabványokat vagy gyakorlatokat. A közös jogkezelő szervezet megtagadhatja a felhasználó által egyedi formátumban benyújtott jelentés elfogadását, ha a szervezet lehetővé teszi az információcsere terén elfogadott közös szabvány használatával történő jelentést.

(3)          A közös jogkezelő szervezet az online zeneszolgáltató részére elektronikus úton küld számlát. A közös jogkezelő szervezet felajánlja legalább egy olyan formátum használatát , amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten kialakított önkéntes közös szabványokat vagy gyakorlatokat. A számlán a 22. cikk (2) bekezdésében említett adatok alapján azonosítani kell a részben vagy egészben engedélyezett műveket és jogokat, valamint az ezeknek megfelelő tényleges felhasználásokat, amilyen mértékben ez lehetséges a felhasználó által szolgáltatott információk és az információszolgáltatásra használt formátum alapján.

(4)          A közös jogkezelő szervezet a zenemű online jogainak tényeleges felhasználására vonatkozó jelentést követően késedelem nélkül megküldi a pontos számlát az online zeneszolgáltató részére, kivéve, ha a késedelem az online zeneszolgáltatónak róható fel.

(5)          A közös jogkezelő szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy az online zeneszolgáltató kifogást emelhessen a számla pontosságát illetően, beleértve azt az esetet is, amikor az online zeneszolgáltató ugyanazon zenemű egyazon online jogai tekintetében egy vagy több közös jogkezelő szervezettől több számlát kap.

26. cikk A jogtulajdonosoknak járó pontos és időben történő kifizetés

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy az a közös jogkezelő szervezet, amely a zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyeket ad ki, a jogtulajdonosokat az ilyen engedélyek alapján megillető összegeket pontosan és a mű tényleges felhasználására vonatkozó jelentést követő késedelem nélkül ossza fel, kivéve, ha bármilyen további késedelem az online zeneszolgáltatónak róható fel.

(2)          A közös jogkezelő szervezet legalább a következőkről tájékoztatja a jogtulajdonosokat:

a)      az az időszak, amelynek során a jogtulajdonosokat megillető összegek alapjául szolgáló felhasználásokra sor került, és azok a tagállamok, ahol a felhasználások történtek;

b)      a közös jogkezelő szervezet által beszedett összegek, a teljesített levonások és a felosztott összegek, bármely zenemű minden olyan online jogára nézve, amelynek egészben vagy részben történő képviseletével a jogtulajdonos megbízta a közös jogkezelő szervezetet;

c)      a közös jogkezelő szervezet által a jogtulajdonos számára beszedett összegek, a teljesített levonások és a felosztott összegek, minden egyes online zeneszolgáltató tekintetében.

(3)          Amennyiben a jogtulajdonosok részben vagy teljes körűen felmondják közös jogkezelő szervezet részére a zeneműveik online jogainak kezelésére adott felhatalmazásukat, az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a részleges vagy teljes körű felmondás előtt kiadott, több területre szóló olyan engedélyekre, amelyek továbbra is érvényesek.

(4)          Ha a közös jogkezelő szervezet a 28. és 29. cikk alapján megbíz egy másik közös jogkezelő szervezetet azzal, hogy zeneművek online jogaira vonatkozóan több területre érvényes engedélyeket adjon ki, a megbízott közös jogkezelő szervezet a megbízó közös jogkezelő szervezet részére fizeti ki az (1) bekezdésben említett összegeket, és annak nyújtja a (2) bekezdésben említett tájékoztatást; így – eltérő megállapodás hiányában – a megbízó közös jogkezelő szervezet felel az összegek jogtulajdonosok részére történő felosztásáért és a tájékoztatás részükre történő továbbításáért.

27. cikk Kiszervezés

A közös jogkezelő szervezet kiszervezheti az általa kiadott, több területre érvényes engedélyekkel kapcsolatos szolgáltatásait. Az ilyen kiszervezés nem érinti a közös jogkezelő szervezetnek a jogtulajdonosok, az online szolgáltatók vagy más közös jogkezelő szervezetek felé fennálló felelősségét.

28. cikk Közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodások a több területre érvényes engedélyezésről

(1)          Nem lehetnek kizárólagos jellegűek a közös jogkezelő szervezetek közötti azon képviseleti megállapodások, amelyekben valamely közös jogkezelő szervezet azzal bíz meg egy másik közös jogkezelő szervezetet, hogy a zenei repertoárjában található zeneművek online jogaira vonatkozóan több területre érvényes engedélyt adjon ki. A megbízott közös jogkezelő szervezet ezeket az online jogokat megkülönböztetéstől mentesen kezeli.

(2)          A megbízást adó közös jogkezelő szervezet tájékoztatja a tagjait a megállapodás tartamáról, a másik közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatások költségeiről és a megállapodás bármely egyéb lényeges feltételéről.

(3)          A megbízott közös jogkezelő szervezet tájékoztatja a megbízó szervezetet online jogai engedélyezésének legfontosabb feltételeiről, beleértve a felhasználás jellegét, a licencdíjra vonatkozó vagy azt érintő minden rendelkezést, az engedély tartamát, a beszámolási időszakokat és a területi hatályt.

29. cikk Másik közös jogkezelő szervezet több területre érvényes engedélyezés terén történő képviseletére vonatkozó kötelezettség

(1)          Az a közös jogkezelő szervezet, amely nem ad ki vagy nem kínál a saját zenei repertoárjában található zeneművek online jogaira vonatkozóan több területre érvényes engedélyeket, felkérhet az e cím követelményeinek megfelelő másik közös jogkezelő szervezetet arra, hogy kössön vele képviseleti megállapodást e jogok képviseletére a 28. cikkel összhangban.

(2)          A felkért közös jogkezelő szervezetnek el kell fogadnia az ilyen felkérést, ha egy vagy több közös jogkezelő szervezet repertoárjában található zeneművek online jogainak ugyanazon csoportjára vonatkozóan már kiad vagy kínál több területre érvényes engedélyeket.

A felkért közös jogkezelő szervezet által a felkérő közös jogkezelő szervezet részére nyújtott szolgáltatás kezelési díja nem haladhatja meg a felkért közös jogkezelő szervezetnél a felkérő közös jogkezelő szervezet repertoárjának kezelése során indokoltan felmerülő költségeket, és egy ésszerű mértékű haszonkulcsot.

(3)          A felkérő közös jogkezelő szervezet a felkért közös jogkezelő szervezet számára elérhetővé teszi a saját zenei repertoárjára vonatkozó azon információkat, amelyek a zeneművek online jogainak több területre érvényes engedélyezéséhez szükségesek. Amennyiben az információk nem kielégítőek vagy azokat olyan formában nyújtották, amely nem teszi lehetővé a felkért közös jogkezelő szervezet számára, hogy megfeleljen az e Címben foglalt követelményeknek, a felkért közös jogkezelő szervezet jogosult felszámítani e követelményeknek való megfelelés során felmerült indokolt költségeit, vagy kizárhatja azokat a műveket, amelyekre vonatkozóan nem kielégítő vagy nem használható információkat kapott.  

30. cikk A több területre érvényes engedélyezéshez való hozzáférés

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ezen irányelv átültetését követő egy éven belül a közös jogkezelő szervezet nem ad ki vagy nem kínál a zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyeket, illetve nem engedélyezi egy másik közös jogkezelő szervezet részére az ilyen jogok e célból történő képviseletét, azok a jogtulajdonosok, akik az adott közös jogkezelő szervezetet megbízták zeneműveik online jogainak képviseletével, több területre érvényes engedélyeket adhatnak ki zeneműveik online jogaira vonatkozóan saját maguk is, illetve megtehetik ezt bármely olyan közös jogkezelő szervezet útján, amely megfelel e cím rendelkezéseinek, vagy bármely egyéb meghatalmazott fél útján. Az a közös jogkezelő szervezet, amely nem ad ki vagy nem kínál több területre érvényes engedélyeket, továbbra is nyújt és kínál ilyen engedélyeket az ilyen jogtulajdonosok zeneműveinek online jogaira vonatkozóan, a közös jogkezelő szervezet székhelye szerinti tagállam területén történő felhasználás céljára, kivéve, ha a jogtulajdonosok felmondják a jogkezelésre vonatkozó megbízásukat.

31. cikk A közös jogkezelő szervezetek leányvállalatai által végzett, több területre érvényes engedélyezés

A 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontja, a 22., 23., 24., 25., 26., 27., 32. és 36. cikk azokra a gazdálkodó egységekre is vonatkozik, amelyek egészben vagy részben közös jogkezelő szervezet tulajdonában állnak, és amelyek a zeneművek online jogaira vonatkozó több területre érvényes engedélyeket kínálnak vagy adnak ki.

32. cikk Az online szolgáltatások engedélyezési feltételei

A zeneművek online jogaira vonatkozó több területre érvényes engedélyeket kiadó közös jogkezelő szervezet nem köteles az online zeneszolgáltatóval kötött megállapodásban szereplő engedélyezési feltételeket precedensként használni más típusú szolgáltatások esetén, ha az online zeneszolgáltató olyan új típusú szolgáltatást nyújt, amely kevesebb mint három éve áll a fogyasztók rendelkezésére.

33. cikk A rádió- és televíziós műsorokhoz szükséges online zenei jogokra vonatkozó eltérés

Az e címben foglalt követelményeket nem kell alkalmazni azokra a közös jogkezelő szervezetekre, amelyek a szükséges jogok önkéntes összevonása alapján, az EUMSZ 101. és 102. cikkében meghatározott versenyjogi szabályokkal összhangban, több területre érvényes engedélyt adnak ki zeneművek azon online jogaira vonatkozóan, amelyekre a műsorszolgáltatónak abból a célból van szüksége, hogy televízió- és rádióműsorait az eredeti sugárzással egyidejűleg vagy azt követően, továbbá az eredeti sugárzás kiegészítésére általa előállított egyéb online tartalmakat nyilvánosságra hozza vagy a nyilvánosság számára elérhetővé tegye.

IV. CÍM

Végrehajtási intézkedések

34. cikk Vitarendezés a tagok és a jogtulajdonosok részére

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek hatékonyan és gyorsan működő panaszkezelési és vitarendezési eljárásokat tegyenek elérhetővé a tagjaik és a jogtulajdonosok részére, különösen a jogok kezelésével való megbízással, a jogok részleges vagy teljes körű felmondásával, a tagsági feltételekkel, a jogtulajdonosokat megillető összegek beszedésével, a levonásokkal és az összegek felosztásával kapcsolatban.

(2)          A közös jogkezelő szervezet írásban válaszol a tagok vagy a jogtulajdonosok panaszaira. A közös jogkezelő szervezet köteles megindokolni, ha elutasít egy panaszt.

(3)          A felek számára rendelkezésre áll a jogaik bíróság előtti érvényesítésére és védelmére vonatkozó lehetőség.

35. cikk Vitarendezés felhasználók számára

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók közötti, a fennálló vagy a javasolt engedélyezési feltételekre, a díjszabásokra és az engedély megadásának esetleges visszautasítására vonatkozó vitáikkal a felek bírósághoz, adott esetben pedig egy független és pártatlan vitarendező testülethez fordulhassanak.

(2)          Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget egy független és pártatlan vitarendező testület elé történő utalással hajtják végre, ez nem akadályozza a feleket a jogaik bíróság előtti érvényesítésében és védelmében.

36. cikk Alternatív vitarendezés

(1)          A tagállamok a III. cím tekintetében biztosítják, hogy a zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyeket kínáló vagy kiadó közös jogkezelő szervezet alábbi vitáit egy független és pártatlan alternatív vitarendezési testület elé lehessen terjeszteni:

a)      egy tényleges vagy lehetséges online zeneszolgáltatóval folyatott viták a 22., 23. és 25. cikk alkalmazásáról;

b)      egy vagy több jogtulajdonossal folytatott viták a 22., 23., 24., 25., 26., 28., 29. és 30. cikk alkalmazásáról;

c)      egy másik közös jogkezelő szervezettel folytatott viták a 24., 25., 26., 28. és 29. cikk alkalmazásáról.

(2)          A közös jogkezelő szervezetek tájékoztatják az érintett feleket az (1) bekezdésben említett alternatív vitarendezési eljárások rendelkezésre állásáról.

(3)          Az (1) és (2) bekezdésben említett eljárások nem akadályozzák meg a feleket a jogaik bíróság előtti érvényesítésében és védelmében.

37. cikk Panasz

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó közös jogkezelő szervezetek tevékenységével kapcsolatban az illetékes hatóságokhoz történő panaszok benyújtását lehetővé tevő eljárások álljanak a közös jogkezelő szervezet tagjai, a jogtulajdonosok, a felhasználók és más érdekelt felek rendelkezésére.

(2)          A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályi rendelkezések teljesítésének biztosítására felhatalmazott illetékes hatóságok az (1) bekezdésben meghatározott panasztételi eljárásokkal kapcsolatos feladatokat ellássák.

38. cikk Szankciók és intézkedések

(1)          A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy ha az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezések nem teljesülnek, illetékes hatóságaik megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket hozhatnak és biztosítják, hogy alkalmazásuk megtörténjen. A szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)          A tagállamok [év, hó, nap]-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról.

39. cikk Illetékes hatóságok

A tagállamok [időpont]-ig értesítik a Bizottságot a 21., 37., 38. és 40. cikkben említett illetékes hatóságokról.

A Bizottság ezen információkat elérhetővé teszi a weboldalán.

40. cikk A több területre érvényes engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a 39. cikkben említett illetékes hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérjék azt, hogy a területükön székhellyel rendelkező közös jogkezelő szervezetek a zeneművek online jogaira vonatkozó, több területre érvényes engedélyek kiadása során megfelelnek-e az ezen irányelv III. címében meghatározott követelményeknek.

(2)          A Bizottság ösztönzi a tagállamok illetékes hatóságai továbbá e hatóságok és a Bizottság közötti rendszeres információcserét a több területre érvényes engedélyezés helyzete és alakulása tárgyában.

(3)          A Bizottság rendszeres konzultációkat folytat a jogtulajdonosok, a közös jogkezelő szervezetek, a felhasználók, a fogyasztók és más érintett felek képviselőivel az irányelv III. címe rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó tapasztalataikról. A Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott keretek között tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen konzultációkból származó minden fontos információról.

(4)          A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb [30 hónappal az irányelv hatálybalépését követően] illetékes hatóságaik jelentést tegyenek a Bizottságnak a több területre érvényes engedélyezés helyzetéről és alakulásáról a területükön. E jelentésnek különösen azzal kapcsoltban kell információkat tartalmaznia, hogy az adott tagállamban rendelkezésre állnak-e több területre érvényes engedélyek, a közös jogkezelő szervezetek megfelelnek-e ezen irányelv III. címének, és hogyan értékelik a szolgáltatásokat a felhasználók, a fogyasztókat képviselő nem kormányzati szervezetek, a jogtulajdonosok és más érdekelt felek.

(5)          A (4) bekezdés szerinti jelentések, valamint a (2) és (3) bekezdés szerint összegyűjtött információk alapján a Bizottság értékeli ezen irányelv III. címének alkalmazását. Adott esetben a Bizottság egy külön jelentés alapján megfontolja az esetleg azonosított problémák megoldásához szükséges további lépéseket. Az értékelés különösen a következőkre vonatkozik:

a)      a III. címben foglalt követelményeknek megfelelő közös jogkezelő szervezetek száma;

b)      a közös jogkezelő szervezetek közötti, a 28. és 29. cikk szerinti képviseleti megállapodások száma;

c)      a több területre érvényes engedélyezésre alkalmas repertoárok aránya a tagállamokban.

V. CÍM

Jelentések és záró rendelkezések

41. cikk Jelentés

A Bizottság legkésőbb [az átültetési időszak végétől számított 5 év (dátum)]-ig megvizsgálja ennek az irányelvnek az alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv alkalmazásáról, ideértve annak a határon átnyúló szolgáltatásokra és a kulturális sokszínűségre gyakorolt hatásait is, és szükség esetén az irányelv felülvizsgálatának szükségességéről. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.

42. cikk Átültetés a nemzeti jogba

(1)          A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az irányelv hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)          A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb előírásait, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el

43. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

44. cikk Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. melléklet

1.           A 20. cikk (2) bekezdésében említett éves átláthatósági jelentés a következő információkat tartalmazza:

a)      a mérleget vagy vagyonmérleget, a pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási kimutatást és a cash flow kimutatást tartalmazó pénzügyi kimutatások;

b)      a pénzügyi évben folytatott tevékenységekről szóló jelentés;

c)      a közös jogkezelő szervezet jogi és irányítási felépítésének leírása;

d)      a közös jogkezelő szervezetben részesedéssel rendelkező bármely gazdálkodó egységre vonatkozó információ;

e)      az előző évben a 9. cikkben említett személyek részére kifizetett díjazás teljes összegére és a részükre biztosított egyéb juttatásokra vonatkozó információ;

f)       a 2. pontban említett pénzügyi információk;

g)      a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások céljaira levont összegek felhasználására vonatkozó különleges jelentés.

2.           Az éves átláthatósági jelentésnek a következő pénzügyi információkat kell tartalmaznia:

a)      a jogokból származó bevételekre vonatkozó pénzügyi információ, a kezelt jogcsoportok és a felhasználási típusok (például műsorsugárzás, online felhasználás, nyilvános előadás) szerint.

b)      a kezelési szolgáltatások és a közös jogkezelő szervezet által a jogtulajdonosok részére nyújtott egyéb szolgáltatások költségeire vonatkozó információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:

i.        az összes működési és pénzügyi költség, a kezelt jogcsoportok szerinti bontásban és a közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával;

ii.       működési és pénzügyi költségek, a kezelt jogcsoportok szerinti bontásban, csak a jogkezelési szolgáltatások tekintetében;

iii.      működési és pénzügyi költségek a jogkezelésnek nem minősülő szolgáltatások tekintetében, beleértve a szociális, kulturális és oktatási szolgáltatásokat;

iv.      a költségek fedezésére használt források;

v.       a jogokból származó bevételek terhére végzett levonások, a kezelt jogcsoportok, a felhasználási típusok és a levonás célja szerinti bontásban, így a jogkezelési, illetve szociális, kulturális vagy oktatási célú szolgáltatások költségei;

vi.      a közös jogkezelő szervezet által nyújtott kezelési szolgáltatások és egyéb szolgáltatások költségeinek százalékos arányai az adott pénzügyi évben a jogokból származó bevételekkel összevetve, a kezelt jogcsoportok szerint.

c)      A jogtulajdonosokat megillető összegekre vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:

i.        a jogtulajdonosok részére felosztott teljes összeg, a kezelt jogcsoportok és a felhasználás típusa szerinti bontásban;

ii.       a jogtulajdonosok részére kifizetett teljes összeg, a kezelt jogcsoportok és a felhasználás típusa szerinti bontásban;

iii.      a kifizetések gyakorisága, a kezelt jogcsoportok és a felhasználás típusa szerinti bontásban;

iv.      a beszedett, de a jogtulajdonosok részére még fel nem osztott teljes összeg, a kezelt jogok csoportjai és a felhasználás típusa szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;

v.       a jogtulajdonosok részére felosztott, de még ki nem fizetett teljes összeg, a kezelt jogok csoportjai és a felhasználás típusa szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;

vi.      a fizetési késedelem okai, ha a közös jogkezelő szervezet a felosztást és a kifizetést nem hajtotta végre a 12. cikk (1) bekezdése szerinti határidőn belül.

d)      Más közös jogkezelő szervezetekkel való kapcsolatra vonatkozó információ, legalább a következő tételek megjelölésével:

i.        pénzügyi forgalom, más közös jogkezelő szervezetektől kapott összegek és más közös jogkezelő szervezetek részére kifizetett összegek, a kezelt jogcsoportok, a felhasználás típusa és közös a jogkezelő szervezetek szerinti bontásban;

ii.       a más közös jogkezelő szervezeteket megillető bevétel utáni kezelési díj és az ilyen bevételeket terhelő más levonások, a kezelt jogcsoportok és a közös jogkezelő szervezetek szerinti bontásban;

iv.      a más közös jogkezelő szervezetek által fizetett összegek utáni kezelési díj és az ezeket terhelő más levonások, a kezelt jogcsoportok és a közös jogkezelő szervezetek szerinti bontásban;

v.       más közös jogkezelő szervezetektől származó, a jogtulajdonosok részére szétosztott összeg, a kezelt jogcsoportok és a közös jogkezelő szervezetek szerinti bontásban;

3.           A 20. cikk (3) bekezdésében említett különleges jelentés a következő információkat tartalmazza:

a)      a pénzügyi évben szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások céljaira beszedett összegek, a kezelt jogcsoportok és a felhasználás típusa szerinti bontásban;

b)      ezen összegek felhasználására vonatkozó magyarázat, a rendeltetés típusa szerinti bontásban.

II. melléklet

MAGYARÁZÓ DOKUMENTUMOK

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot.

Ezen irányelv tekintetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása a következő okok alapján:

Az irányelv és az érintett ágazat összetettsége

A szerzői és szomszédos jogok közös kezelése összetett természetű. Érinti az online felhasználásra, de a hagyományosabb offline felhasználásra vonatkozó jogok kezelését is. A szerzők jogai mellett az előadók, a kiadók, a gyártók és műsorszolgáltatók jogait is érinti. Különböző típusú közös jogkezelő szervezetek tartoznak e területhez, a szerzők jogait kezelő nagyobb közös jogkezelő szervezetektől a másoláshoz vagy a viszonteladói jogokhoz kapcsolódó díjakat beszedő kisebb szervezetekig. Az érintettek köre is széles: nem csak a jogtulajdonosok, de a közös jogkezelő szervezetektől engedélyt kapó kereskedelmi felhasználók is ide tartoznak.

A szerzői és szomszédos jogokra vonatkozóan már létezik európai szintű jogi szabályozás, a közös jogkezeléssel azonban az uniós jogalkotó most először foglalkozik közvetlenül. Az irányelvben javasolt átfogó jogi keret a legtöbb tagállam jogszabályaiban lényeges változásokat fog eredményezni a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó szabályozást illetően.

Ezenkívül szabályozási szempontból teljes mértékben újdonságnak számítanak az irányelv azon rendelkezései, amelyek a zeneművekhez kapcsolódó szerzői jogoknak a zeneművek online felhasználásának több területre érvényes engedélyezéséről szóló Címben találhatók. Egyetlen tagállam sem rendelkezik az ilyen típusú engedélyezésre vonatkozó jogszabállyal.

Az irányelv szabályai a vitarendezésre vonatkozó tagállami jogszabályokat is érinteni fogják.

Az új jogi keret felállítása strukturált megközelítést tesz majd szükségessé az átültetés ellenőrzése során. Mivel az irányelv egyes részei tekintetében nincsenek tagállami jogalkotási vagy szabályozási tapasztalatok, nagyon fontos, hogy a Bizottság magyarázó dokumentumokat kapjon az átültetésről, amelyekből kiderül, hogy a tagállamok hogyan szereztek érvényt az új rendelkezéseknek. Jól felépített magyarázó dokumentumok nélkül a Bizottság jóval kevésbé lenne képes átlátni az átültetési folyamatot.

Összhang és kapcsolat más kezdeményezésekkel

Az irányelv a minimális szintű harmonizációra korlátozódik, így a tagállamok az irányelvben meghatározottaknál szigorúbb, illetve részletesebb követelményeket is előírhatnak a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően el tudja látni az uniós jog alkalmazásának felügyeletére vonatkozó feladatát, fontos, hogy össze tudja hasonlítani az egyes tagállamokban az átültetést követően kialakuló helyzeteket. Ezenkívül az irányelv tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot, és annak érdekében, hogy a Bizottság képes legyen a szabályok érvényesülésére vonatkozó valamennyi lényeges információ begyűjtésére, a kezdetektől fogva olyan helyzetben kell lennie, hogy nyomon tudja követni az irányelv alkalmazását.

A közös jogkezelő szervezeteknek a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv értelmében meg kell felelniük a tagállami követelményeknek. Biztosítani kell számukra, hogy szabadon nyújthassák határon átnyúló szolgáltatásaikat, képviselhessék a más tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező jogtulajdonosokat, illetve engedélyt adhassanak a más tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező felhasználóknak.

A közös jogkezelő szervezetek ezenkívül kötelesek tiszteletben tartani a Szerződés versenyjogi szabályait.

Ezért annak érdekében, hogy biztosítható legyen a javasolt irányelvet átültető tagállami jogszabályok, valamint a szolgáltatási irányelv és a versenyjogi szabályok közötti összhang, rendkívül fontos a Bizottság számára a megfelelő rálátás és az, hogy a tagállami átültető jogszabályokat a szükséges magyarázó dokumentumok alapján megfelelően ellenőrizni tudja.

Adminisztratív teher

Az irányelvre vonatkozó magyarázó dokumentumok tagállamoktól való bekérése által jelentkező adminisztratív teher az irányelv célkitűzéséhez és szabályozási tárgyának újszerűségéhez viszonyítva nem aránytalan. A Bizottságnak olyan helyzetben kell lennie, hogy el tudja látni az uniós jog alkalmazásának felügyeletére vonatkozó feladatát.

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a javasolt irányelv átültetésére vonatkozó magyarázó dokumentumok benyújtására irányuló követelmény arányos, és nem haladja meg a kitűzött cél eléréséhez, azaz az irányelv megfelelő átültetésének ellenőrzéséhez szükség mértéket.

[1]               COM(2010) 245.

[2]               COM(2010) 2020.

[3]               COM(2011) 206.

[4]               COM(2011) 287.

[5]               COM(2012) 225.

[6]               COM(2011) 942.

[7]               Lásd: Zöld könyv az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről: a digitális egységes piac lehetőségei és kihívásai. COM(2011) 427.

[8]               HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

[9]               Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27.), az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról (HL L 272, 2001.10.13.), a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról (HL L 248., 1993.10.6.), az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) (HL L 111., 2009.5.5.), az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12. ) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről (kodifikált változat) (HL L 372., 2006.12.27.), az Európai Parlament és a Tanács 2011/77/EU irányelve (2011. szeptember 27.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról (HL L 265., 2011.10.11.).

[10]             HL L 276., 2005.10.21.

[11]             HL L 376., 2006.12.27.

[12]             2009.10.22-től 2010.1.5-ig

[13]             2010.4.23-án.

[14]             Lásd a fenti, 5. lábjegyzetet.

[15]             Például a C-395/87 sz., Ministere public kontra Jean-Louis Tournier ügy, valamint a 110/88. és 242/88. sz., Francois Lucazeau és társai kontra SACEM és társai egyesített ügyek, a Bizottság 2008.7.16-i határozata (CISAC) (COMP/C2/38.698).

[16]             A tagállamok dönthetnek úgy, hogy bizonyos követelményeket a mikrovállalkozások számára nem írnak elő.

[17]             HL C […]., […], […]. o.

[18]             HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

[19]             HL L 276., 2005.10.21., 54. o.

[20]             HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

[21]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[22]             HL L 157., 2006.6.9., 87. o.