31.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 251/106

—

tekintettel a Sínai-félszigeten túszként fogva tartott eritreai menekültekről szóló 2010. december 16-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, különösen annak 3. cikkére („Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz”), a rabszolga-kereskedelem valamennyi formáját tiltó 4. cikkére, valamint 5. cikkére,

—

tekintettel az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 1.,3., 4., 5. és 6. cikkére,

—

tekintettel az Euromediterrán Emberi Jogi Hálózat Kairóban, 2006. január 26–27-én tartott első konferenciájára,

—

tekintettel a 2000-ben kihirdetett, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nőkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló palermói jegyzőkönyvre, különösen pedig annak 6. és 9. cikkére,

—

tekintettel az emberkereskedelem megakadályozásáról és az ellene való küzdelemről szóló, 2002. szeptember 20-án elfogadott brüsszeli nyilatkozatra,

—

tekintettel az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló 2005. évi egyezményre;

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának 2. cikkére, 6. cikkének (1) bekezdésére, 7. cikkére és 17. cikkére („Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez”),

—

tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi ENSZ-egyezményre és annak 1967. évi jegyzőkönyvére,

—

tekintettel Catherine Ashtonnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az eritreai politikai foglyokról szóló 2010. szeptember 21-i nyilatkozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.

mivel a Sínai-félszigeten évente menedékkérők és migráns személyek ezrei vesztik életüket vagy tűnnek el, míg másokat – sok nőt és gyermeket is beleértve – emberkereskedők rabolnak el és tartanak fogva, váltságdíjat követelve értük; mivel az emberkereskedők áldozatait a legembertelenebb módon bántalmazzák, és rendszeresen erőszaknak és kínzásnak, nemi erőszaknak és szexuális bántalmazásnak vannak kitéve, valamint kényszermunkának vetik alá őket;

B.

mivel 2011 decemberében az ENSZ egyik szudáni menekülttáborán kívül több személyt raboltak el a rasaida törzshöz tartozó emberkereskedők; mivel közülük 27-en – többek között négy lány és egy kisgyermekes anya – eritreai állampolgárok, és az Egyiptom sínai körzetében található Rafahba hurcolták őket;

C.

mivel a csoporton belül különösen a nőket ütlegelték és bántalmazták, néhányukat pedig megölték, és testüket a sivatagba vetették, és emberrablóinak kezei közül csak egy 25 éves eritreai férfi, Solomon tudott elmenekülni;

D.

mivel Solomon így nem kényszerült arra, hogy vizet hordjon az al-Mahdia faluban lévő házakba és istállókba bebörtönzött 125 egyéb – eritreai, szudáni és etióp – fogolynak, és Solomon pontosan tudja, hogy a foglyokat hol tartják, továbbá szemtanúja volt gyilkosságoknak, kínzásoknak és nemi erőszaknak is;

E.

mivel az eritreai fiatalember elmondta, hogy az egyik börtönőr egy műanyag zacskót mutatott neki, amelyben egy olyan menekült szervei voltak, aki nem fizette ki a váltságdíjat;

F.

mivel Solomon élete veszélyben forog, hiszen az emberi szervekkel kereskedők üldözik, és 50 000 dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére, és jelenleg Solomont Mohamed sejk szalafita beduinjai védelmezik;

G.

mivel a beszámolók szerint a Sínai-félszigeten keresztül havonta átlagosan 2 000 személy lép be Izraelbe, és ez sokuknak embercsempészek segítségével sikerül, akik e területen kiterjedt hálózatot alakítottak ki; mivel az izraeli kormány becslései szerint 2005 óta mintegy 50 000 afrikai személy lépett be illegális módon Izrael területére;

H.

mivel a rendőrség több száz, rendezetlen jogi helyzetű bevándorlót, elsősorban eritreaiakat, etiópokat és szudániakat tartóztatott le, és a Sínai-félszigeten és Észak-Egyiptomban lévő rendőrőrsökön és börtönökben tartották fogva őket, nem léphettek kapcsolatba az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, és ezzel megtagadták tőlük a menedékkérelem benyújtásához való jogot;

I.

mivel emberi jogi szervezetek szerint azokat, akik nem fizetik ki a váltságdíjat, megölik, szerveiket pedig eltávolítják és eladják; mivel beszámolók érkeztek a meggyilkolt menekültek tömegsírjairól;

J.

mivel az EU több ízben felszólította Egyiptomot és Izraelt, hogy fejlesszék és javítsák a területükön tartózkodó vagy áthaladó menedékkérőknek és menekülteknek nyújtott segítség és védelem minőségét;

K.

mivel az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ-jegyzőkönyv szerint az emberkereskedelem jelentése „emberek toborzása, szállítása, elhurcolása, rejtegetése vagy átvétele erőszakkal, fenyegetéssel vagy egyéb kényszer alkalmazásával, vagy elrablással, megtévesztéssel, félrevezetéssel, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaéléssel, fizetség vagy juttatás nyújtásával vagy elfogadásával más személy feletti felügyeletet gyakorló személy által, kizsákmányolás céljából”;

L.

mivel az emberkereskedelem a szervezett bűnözők számára rendkívül jövedelmező üzleti tevékenység;

1.

sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy haladéktalanul lépjenek közbe, és nyújtsanak hatékony védelmet Solomon számára, óvják meg életét, mivel az emberi szervekkel kereskedők üldözik, és 50 000 dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére amiatt, hogy pontosan tudja, hol tartják a foglyokat;

2.

felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy védje meg Solomont mint az emberkereskedelem áldozatát és az emberkereskedelem valamennyi áldozatát – különösen a nőket és a gyermekeket – attól, hogy újra áldozatokká váljanak;

3.

sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatos szervezett bűnözés e fajtájával szembeni nemzeti és nemzetközi jogi eszközöket alkalmazva vizsgálja ki ezt a rengeteg gyilkosságot, kínzást és nemi erőszakot felvonultató esetet, amelyben nőket ütlegeltek és bántalmaztak, néhányukat pedig meg is ölték, és testüket a sivatagba vetették;

4.

sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy haladéktalanul lépjenek közbe, és biztosítsák e menekültek kiszabadítását, valamint hozzanak megfelelő intézkedéseket az emberkereskedő hálózatok tagjainak letartóztatása és bíróság elé állítása érdekében;

5.

felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy nemzeti jogszabályaik révén maradéktalanul juttassák érvényre azon egyezmények elveit, amelyeknek Egyiptom részes fele, azaz a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi ENSZ egyezményében (és annak 1967. évi fakultatív jegyzőkönyvében), az Afrikai Egységszervezet 1969. évi, az afrikai menekültügyi problémák sajátos vonatkozásait szabályozó OAU egyezményében, valamint az általa 1993-ban ratifikált, majd 2003-ban hatályba lépett, a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményben foglaltakat;

6.

sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést az eritreai menekültekkel és az országban tartózkodó egyéb menekültekkel szembeni kínzások, zsarolások és emberkereskedelem felszámolása érdekében, valamint állítsanak bíróság elé minden olyan személyt, aki megsérti a menekültek – különösen a nők és a gyermekek – emberi jogait, illetve aki a rabszolgaság bármely formáját gyakorolja;

7.

elismerését fejezi ki tevékenységük miatt az egyiptomi és izraeli emberi jogi szervezeteknek, amelyek segítséget és orvosi ellátást nyújtanak a Sínai-félsziget emberkereskedőinek áldozatai részére, és sürgeti a nemzetközi közösséget és az EU-t, hogy támogassák e szervezetek munkáját;

8.

elismeri, hogy a Sínai-félszigeten élő, rendezetlen jogi helyzetű bevándorlók biztonsági kockázatot jelentenek Egyiptomra és Izraelre nézve; ugyanakkor ismételten felszólítja az egyiptomi és az izraeli biztonsági erőket, hogy kerüljék a halált okozó erőszak alkalmazását az illegális bevándorlókkal szemben;

9.

hangsúlyozza, hogy a Sínai-félszigeten működő emberkereskedők feltartóztatása és az áldozatok védelme az egyiptomi és az izraeli hatóságok felelőssége; üdvözli az egyiptomi és az izraeli kormány erre irányuló erőfeszítéseit; ugyanakkor kéri, hogy az áldozatok számára nyújtsanak több segítséget és támogatást, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre;

10.

üdvözli Egyiptomnak az emberkereskedelem elleni fellépést célzó erőfeszítéseit, különösen az emberkereskedelem felszámolásával és megelőzésével foglalkozó nemzeti koordinációs bizottság 2007-es létrehozását, és felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy hajtsák végre a 2010. évi emberkereskedelem elleni törvényt, valamint az emberkereskedelem megelőzése és felszámolása érdekében hozzon intézkedéseket, például kutatási, tájékoztatási és tömegkommunikációs kampányokat, valamint indítson társadalmi és gazdasági kezdeményezéseket;

11.

sürgeti Egyiptomot, Izraelt és a nemzetközi közösséget, hogy folytassák és még jobban fokozzák az embercsempészet és -kereskedelem elleni küzdelmet a Sínai-félszigeten;

12.

kéri, hogy az ENSZ-ügynökségek és emberi jogi szervezetek akadálytalanul bejuthassanak a Sínai-félsziget embercsempészet és emberkereskedelem által érintett területeire;

13.

felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a Bizottságot, hogy ezt a kérdést az Egyiptommal folytatott politikai párbeszéd napirendjében kiemelten kezelje, és szólítsa fel az ország kormányát az emberkereskedelem felszámolására és a nemzetközi menekültügyi egyezmények szerinti kötelezettségeinek betartására az emberkereskedelem elleni fellépés területére vonatkozó nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében;

14.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a főképviselőnek/alelnöknek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az egyiptomi és az izraeli kormánynak, az egyiptomi parlamentnek és az izraeli Knesszetnek, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.