A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról

1. Bevezetés

A digitális gazdaság a növekedés egyik fő forrását jelentette az elmúlt két évtized során, és az előrejelzések szerint a következő években hétszer olyan gyorsan bővül majd, mint a teljes uniós GDP. Az online gazdaság új utakat kínál a tartalmak létrehozására, szolgáltatására, forgalmazására és az értékteremtésre. A tartalomszolgáltatásban az internet kínálta lehetőségeket kiaknázó új üzleti modellek megjelenése egyszerre jelent esélyt és kihívást a kreatív iparágak, a szerzők, a művészek és a digitális gazdaság egyéb szereplői számára. Ebben a helyzetben a Bizottság egyik célja annak biztosítása, hogy a szerzői jogok és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, például az engedményezés (licensing), az új digitális kontextusban is megfeleljenek rendeltetésüknek.

A 2010-ben közzétett európai digitális menetrendben[1] a Bizottság az „élénk” egységes digitális piac kialakítását célzó stratégia részeként célul tűzte ki a tartalmakhoz való hozzáférés megnyitását, és számos fellépést határozott meg a szerzői jogok területén. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos európai bizottsági stratégiát bemutató, 2011-ben közzétett „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca”[2] című dokumentumban a Bizottság hangsúlyozta, hogy a szerzői jogok stratégiai szerepet játszanak az egységes digitális piac létrehozásában. A stratégia igyekezett a legmegfelelőbb eszközökre támaszkodó, célzott megoldásokat kialakítani egyes meghatározott akadályok megszüntetésére – ezek kereskedelmi vagy szerződéses megoldások, technológiaalapú megoldások vagy jogalkotási beavatkozások is lehettek.

Ezt követően a Bizottság több fellépést végrehajtott: új jogszabályt kezdeményezett az árva művekről, jogalkotási javaslatot tett a közös jogkezelésre, szándéknyilatkozat formájában szerződéses megoldást dolgozott ki a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvekről és a látássérültek szerzői jogvédelem alatt álló művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről, és támogatást nyújtott technológiai megoldások kialakításához. Emellett a Bizottság a 2012. évi versenyképességi és innovációs ikt-politika-támogató program keretében pályázati felhívást tett közzé az európai szerzői jogokkal kapcsolatos információk kezelésének témájában.

A 2012 júniusában aláírt Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumban az állam- és kormányfők a jól működő egységes digitális piac 2015-ig történő megteremtése érdekében szükséges egyéb intézkedések mellett hangsúlyozták, hogy korszerűsíteni kell az európai szerzői jogi rendszert és meg kell könnyíteni az engedélyezéseket, miközben gondoskodni kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok magas szintű védelméről, és tekintettel kell lenni a kulturális sokszínűségre is.

Jóllehet a digitális menetrendben és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos stratégiában meghatározott szerzői jogi témájú fellépések végrehajtása tekintetében jelentős előrelépés történt, a szerzői jogok területén megvalósítandó hatékony egységes piac kialakítása érdekében még számos a tennivaló.

A Bizottság ezért két, egymással párhuzamos irányban lép tovább.  Egyrészt lezárja az uniós szerzői jog keretszabályozásának felülvizsgálatára és korszerűsítésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseit, másrészt törekedni fog azon kérdések megoldására, amelyekben gyors előrelépésre van szükség és lehetőség. Ez utóbbi érdekében strukturált párbeszédet kezdeményez az érdekelt felekkel azzal a céllal, hogy 2013 végére az iparág szereplői által vezérelt, gyakorlati megoldásokat találjanak e kérdésekre, nem zárva ki az esetleges további szakpolitikai fellépések, köztük adott esetben jogalkotási reform lehetőségét sem. Ez – a „Licensing Europe” összefoglaló nevet viselő – folyamat azon innovatív engedményezési és technológiai megoldások lehetőségeinek kiaknázására és határainak feltérképezésére irányul majd, amelyek az uniós szerzői jogot és szerzői jogi gyakorlatot a digitális kor követelményeihez igazítják.

2. Az érdekelt felekkel folytatandó strukturált párbeszéd

A „Licensing Europe” folyamat négy, egymással párhuzamos tevékenységi irányt foglal magában, melyek célja hatékony, piacvezérelt megoldások kialakítása, nem zárva ki egy esetleges központi szakpolitikai fellépés szükségességét. Résztvevői következésképpen a jogtulajdonosok, az engedményezők, a védett tartalmak kereskedelmi és nem kereskedelmi felhasználói, valamint internetes végfelhasználók közvetlen képviselői lesznek. A folyamat egy 2013 elején megrendezendő plenáris találkozóval veszi kezdetét, majd a munka ezt követően munkacsoportokban zajlik; a munkacsoportok júniusban félidős, 2013 negyedik negyedévében pedig zárójelentést nyújtanak be a plenáris ülés számára. A folyamat az alábbiakban vázolt témákra irányul majd. Az egyes témákkal kapcsolatban elvégzendő feladatok részletes meghatározása csupán indikatívnak tekintendő.

 i. Határokon átnyúló hozzáférés és a szolgáltatások hordozhatósága

A Bizottság célja a határokon átnyúló online hozzáférés és a tartalmi határok közötti „hordozhatóság” elősegítése. Az új fejlemények, így a felhőalapú számítástechnika, biztosította előnyök kamatoztatása érdekében elő kell segíteni továbbá a számítási felhőben tárolt tartalomhoz vagy a felhőalapú szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló, jogszerű hozzáférést. A szolgáltatásaikat az EU-ban határokon átnyúló jelleggel biztosítani kívánó szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden olyan joggal rendelkezzenek, amelyre a szolgáltatás adott tagállamban történő nyújtásához szükség van. Ágazattól, szolgáltatótól és jogtulajdonostól függően egy- és többrégiós engedményezésre is lehetőség van. Amennyiben azonban a szolgáltató (online platform) vagy jogtulajdonos korlátozni kívánja a tartalmak más országokban történő igénybevételét, a tartalomterjesztés gyakran egy vagy néhány tagállamra korlátozott (pl. ún. geoblocking segítségével).

Ø E tevékenységi irány keretében ágazatonként meg kell határozni a határokon átnyúló hozzáférés és a hordozhatóság tekintetében fennálló legfőbb korlátozástípusokat (figyelembe véve az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről szóló 2011. évi zöld könyv útján kezdeményezett konzultáció során benyújtott válaszok egyes vonatkozásait) és e korlátozások főbb okait. Ennek alapján át kell tekinteni a jelenlegi iparági kezdeményezéseket, és gyakorlati megoldásokat kell kínálni a többrégiós hozzáférés előmozdítása érdekében.

ii. Felhasználók által létrehozott tartalom és védett tartalmak kisfelhasználók számára történő engedményezése

A Bizottság célja az átláthatóság növelése, a végfelhasználók pontosabb tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy mi tekinthető a védett tartalom jogszerű, illetve jogellenes felhasználásának, és a jogszerű megoldásokhoz való egyszerűbb hozzáférés biztosítása. A felhasználók által létrehozott tartalom gyakran tartozik a jogtulajdonos által egyes platformokkal partnerségben gyakorolt engedményezés valamely formájának hatálya alá. A végfelhasználók számára azonban nem világos, hogy milyen mértékűek és mit fednek ezek a felhasználási engedélyek. E megállapodások továbbá jogokat és kötelezettségeket hoznak létre a szerződéses partnerek számára, ám nem szükségképpen nyújtanak jogbiztonságot a végfelhasználónak. Ezzel párhuzamosan a kisfelhasználók, például azok a kisvállalkozások, amelyek weboldalukon néhány képet vagy némi zenei anyagot kívánnak felhasználni, nehezen képesek megállapítani, hogyan szerezhetnek engedélyt a védett tartalom alacsony értékű felhasználására.

Ø E tevékenységi irány keretében meg kell állapítani, milyen mértékben elterjedt a felhasználók által létrehozott tartalmak vonatkozó platformok számára történő engedményezése, és meg kell határozni, hogyan tájékoztathatók a végfelhasználók arról, mi számít jogszerű, illetve jogellenes felhasználásnak az interneten.

Ø Biztosítani kell a végfelhasználók könnyebb hozzáférését és az azzal kapcsolatos pontosabb tájékoztatását, hogy mi számít a védett tartalom jogszerű, illetve jogellenes felhasználásának. Ennek érdekében meg kell határozni, mely területeken és mennyire terjedtek el az Európai Unióban az egy kattintásos engedményezésre (one-click licensing) vonatkozó kezdeményezések, megoldásokat kell biztosítani e kezdeményezések továbbfejlesztésére és kapcsolódási pontjainak bővítésére, valamint fel kell tárni, megfelelő eljárás-e az engedményezés vagy az annak megfelelő megoldások (pl. ingyenes engedményezés lehetősége).

iii. Audiovizuális ágazat és a kulturális örökség intézményei

A Bizottság célja a filmek elhelyezésének elősegítése és a filmekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban, akár kereskedelmi céllal, akár nem kereskedelmi jellegű, kulturális és oktatási céllal. Az online szolgáltatók továbbra is nehézségekbe ütköznek akkor, amikor európai filmeket tartalmazó online katalógusokat kívánnak létrehozni, és különösen akkor, ha az érintett filmeket ma már nem forgalmazzák, azaz azok olyan alkotások, amelyek jogtulajdonosai nem kívánják vagy nem tudják kiaknázni a jogokat egyedi alapon. Sok esetben nehéz lehet megbizonyosodni a film létezéséről, vagy a jogok megszerzése bonyolult és időigényes folyamat lehet. A filmes örökséget gondozó intézmények emellett úgy vélik, hogy egyes tagállamokban a jelenlegi helyzetben nem képesek betölteni közérdekű küldetésüket.

Ø E tevékenységi irány keretében azonosítani kell azokat a sikeres együttműködési megoldásokat, amelyek elősegítik az audiovizuális művek fellelhetőségét és online hozzáférhetővé tételét, különösen azon művek tekintetében, amelyeket a jogtulajdonos szándékának megfelelően már nem forgalmaznak. Konkrét megoldásokat kell kidolgozni mind a kereskedelmi, mind a nem kereskedelmi felhasználás terén a legjobb gyakorlatot képviselő megközelítések uniós szintű terjesztésének előmozdítására.

Ø Ajánlásokat kell megfogalmazni arról, miképpen érhető el, hogy a tagállamok gyakorlati lehetőségeket biztosítsanak az audiovizuális örökséget kezelő intézményeknek arra, hogy az archivált anyagokat a megőrzés céljából digitalizálják vagy digitálisan reprodukálják.

iv. Szöveg- és adatbányászat

A Bizottság célja a tudományos kutatás célját szolgáló szöveg- és adatbányászat hatékony alkalmazásának elősegítése. A szöveg- és adatbányászat céljára a felhasználóknak (tipikusan kutatóintézetek) és a jogtulajdonosoknak (pl. tudományos folyóiratok kiadói) jelenleg szerződéses megállapodásokat kell kötniük, amelyben meghatározzák a releváns adatcsoportokhoz való hozzáférés technikai feltételeit.

Ø E tevékenységi irány keretében fel kell mérni a tudományos kiadványok kutatási célú szöveg- és adatbányászati felhasználása iránti uniós szintű keresletet és az e kereslet kielégítését lehetővé tevő megfelelő eszközöket. Fel kell tárni a standard engedményezési modellekben rejlő lehetőségeket és ezek korlátait, és meg kell vizsgálni, mennyiben megfelelőek és alkalmasak technológiai platformok a szöveg- és adatbányászati hozzáférés megkönnyítésére.

E területek mellett 2012-ben a magáncélú másolásra kivetett díjak kérdése a Bizottság által kezdeményezett és a korábbi biztos, António Vitorino által vezetett iparági közvetítési folyamat tárgyát képezte. António Vitorino várhatóan a jövő év elején nyújtja be a kérdésről készített jelentést, amely több ajánlást is tartalmaz majd. A jelentés alapján a Bizottság megállapítja, milyen fellépésre lesz szükség az egyes ajánlások teljesítéséhez, és ennek során továbbra is bevonja az érdekelt feleket az időtálló és a belső piacot támogató megoldások kidolgozásába.

3. A szerzői jogi keretszabályozás felülvizsgálata

A strukturált párbeszéd folyamatával párhuzamosan a Bizottság piaci tanulmányok, hatásvizsgálat és jogszabály-előkészítési munka révén lezárja az uniós szerzői jogi keretszabályozás jelenleg folyó felülvizsgálatát az e felülvizsgálat eredményeképpen kidolgozott jogalkotási reformjavaslat esetleges 2014-es benyújtása céljából. Ennek során a következő kérdéseket vizsgálja: territorialitás a belső piacon; harmonizáció, korlátozások és szerzői jogi kivételek a digitális korban; az uniós szerzői jogi piac szétaprózottsága; az eredményesebb és hatékonyabb végrehajtás lehetőségei a végrehajtás legitimitásának egyidejű megerősítésével a szerzői jogi reform szélesebb kontextusában.

4. Következtetés

A következő két évben a Bizottság folytatja a kor követelményeinek megfelelő szerzői jogi keretszabályozás kialakítására irányuló munkát, és elő kívánja segíteni olyan innovatív piaci megoldások kidolgozását, amelyek szavatolják a jogtulajdonosok hatékony elismerését és díjazását, tartósan ösztönzik a kreativitást, a kulturális sokféleséget és az innovációt, növelik a végfelhasználók számára nyújtott jogszerű ajánlatok kínálatát, és lehetővé teszik az ezekhez való hozzáférést, lehetővé teszik új üzleti modellek kialakulását, és hatékonyabban hozzájárulnak a jogszerűtlen ajánlatok és a kalózkodás elleni küzdelemhez.

A Bizottság meg van győződve arról, hogy az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd nyomán olyan innovatív megoldások alakíthatók ki, amelyek minden érdekelt számára előnyösek lesznek. Ilyen megoldások kidolgozása elengedhetetlen feltétele az egységes digitális piac és az uniós kulturális politika előmozdításának, és kiegészíti a digitális menetrend végrehajtása, a szerzői jogok egységes piaci korszerűsítése és a MEDIA és Kultúra program sikeres végrehajtása tekintetében megkezdett munkát.

[1] COM(2010) 245 végleges/2.

[2] COM(2011) 287 végleges.