A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton a tudományos információkhoz való jobb hozzáférés felé A közfinanszírozású kutatások előnyeinek megsokszorozása /* COM/2012/0401 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton a
tudományos információkhoz való jobb hozzáférés felé
A közfinanszírozású kutatások előnyeinek megsokszorozása
1.
Bevezetés
Az
intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság megteremtésére irányuló Európa
2020 stratégia kiemeli a tudásnak és az innovációnak a növekedés ösztönzésében
betöltött központi szerepét. A kutatási eredményeket – ideértve mind a
publikációkat, mind az adatgyűjteményeket – gyorsan és széles körben meg
kell osztani a digitális felületeken keresztül. Ez felgyorsítja a tudományos
felfedezést, teret nyit az adatintenzív kutatás új formái előtt, és
lehetővé teszi a kutatási eredmények szisztematikus hasznosítását az
európai vállalkozások és iparágak részére. A tudományos és technológiai
előrehaladás ösztönzése érdekében az Európai Uniónak (EU) felül kell
vizsgálnia a tudományos információk terjesztésére vonatkozó szakpolitikáját és
gyakorlatát, és meg kell tennie a szükséges lépéseket a közpénzből
finanszírozott tudományos kutatások eredményeihez való hozzáférés javítása
érdekében. Példa: A humán genom feltérképezése révén a tudósok előrelépést érhetnek
el olyan súlyos betegségek kezelése terén, mint a rák, az Alzheimer-kór vagy a
HIV/AIDS. Becslések szerint az USA által koordinált, jelentős európai
hozzájárulással megvalósuló humán genom projektre szánt
3,8 milliárd USD kormányzati forrás 796 milliárd USD-t
kitevő gazdasági hatást eredményezett, 310 000 munkahelyet hozott
létre és forradalmat indított el a génkutatás területén. Ez egy remek példa
arra, hogy milyen óriási hatása lehet a tudományos információkhoz való nyílt
hozzáférésnek. Ez a
közlemény felvázolja, hogy a Bizottság milyen intézkedéseket szándékozik tenni
a tudományos információkhoz való hozzáférés javítása és a közpénzből
finanszírozott kutatás előnyeinek megsokszorozása érdekében. A közlemény
kifejti egyúttal, hogy miként valósul meg a nyílt hozzáférésre irányuló
politika a „Horizont 2020” programban, azaz az Európai Uniónak a 2014 és 2020
közötti időszakra szóló kutatási és innovációs keretprogramjában. A
közleményt a tagállamoknak címzett ajánlás is kíséri, amely a tagállamok által
a hozzáférésre és a megőrzésre vonatkozóan alkalmazott szakpolitikák és
gyakorlatok javítására szólít fel. E kezdeményezésnek két, egymást kölcsönösen
erősítő szakpolitikai irányvonal adja az alapját. Ezek egyike az
európai digitális menetrend[1], amely a közszektorbeli szervek által előállított,
összegyűjtött vagy megvásárolt információk teljes körére vonatkozóan
meghatározza a „nyílt hozzáférés” politikáját az Európai Unióban[2]. A másik
pedig az innovatív Unióról szóló közlemény[3], amely az
EU kutatási és innovációs politikáit és programjait vázolja fel. A javasolt intézkedések korábbi munkákra, így
többek között a digitális kor tudományos információiról szóló közleményre[4] és az ahhoz kapcsolódó tanácsi következtetésekre, az elektronikus
tudomány szolgálatában álló információs és kommunikációs technológiai
infrastruktúráról szóló 2009-es közleményre[5],
valamint az Európai Kutatási Térségre (EKT) vonatkozóan kidolgozott
szakpolitikai stratégiára épül. A tudományos információkhoz való hozzáférés
javítása érdekében a tagállamoknak, a kutatásfinanszírozó szervezeteknek, a kutatóknak,
a tudományos kiadóknak, az egyetemeknek és könyvtáraiknak, az innovatív
iparágaknak és általában véve a társadalomnak együtt kell működniük
egymással. Ahhoz, hogy az EU „ötödik szabadsága” – a tudás szabad mozgása[6] – valósággá válhasson, Európa tudományos információs rendszerét hozzá
kell igazítani a digitális kor követelményeihez.
2.
Mi a jelentősége a tudományos információhoz való jobb
hozzáférésnek Európa számára?
A modern kutatás a széles körű tudományos
párbeszédre épül, és a korábbi eredmények továbbvitelével halad előre. A
tudományos publikációkhoz és az adatokhoz való kibővített és szélesebb
körű hozzáférés tehát az alábbi területeken fog segíteni: –
felgyorsítja az innovációt (gyorsabb piaci
hasznosulás = gyorsabb növekedés); –
ösztönzi az együttműködést és segít elkerülni
a párhuzamos erőfeszítéseket (nagyobb hatékonyság); –
elősegíti a korábbi kutatási eredmények
hasznosítását (javul az eredmények minősége); –
bevonja az állampolgárokat és a társadalmat (javul
a tudományos folyamatok átláthatósága). A tét nem más, mint a
tudományos haladás sebessége és K+F-kiadások megtérülése, különös tekintettel a
közfinanszírozású beruházásokra, amelyek óriási potenciállal rendelkeznek a
termelékenység, a versenyképesség és a növekedés serkentése tekintetében. A tudományos
információkhoz való széles körű, megfizethető és egyszerű
hozzáférés különösen fontos az innovatív kisvállalkozások (kis- és
középvállalkozások, kkv-k) számára. Egy közelmúltbeli jelentés[7] jól illusztrálja, hogy milyen nehézségekkel szembesülnek a dán kkv-k a
tudományos információkhoz való hozzáférés terén. A jelentés megállapítása
szerint a naprakész tudományos kutatási eredményekhez való gyors hozzáférés
nélkül az érintett vállalkozásoknak átlagosan 2,2 évvel tovább tart az új
termékek kifejlesztése vagy piaci bevezetése. A tudományos információkhoz való
hozzáférés javítása egyben a nyilvánosság és az átláthatóság fokozásáról is
szól[8]. Ezek a szempontok fontos kellékei a felelős kutatásnak és
innovációnak, és számos területen hozzájárulnak a szakpolitikai intézkedések
javításához. A hozzáférés javítása által emelkedik a tudományos témákban
jártas, a 21. század összetett rendszereiben eligazodni képes
állampolgárok száma. A tudományos
információk terjesztéséről folytatott viták jellemzően a tudományos
publikációkhoz – folyóiratokhoz, monográfiákhoz – való hozzáférésre
fókuszáltak. Egyre fontosabbá válik azonban a kvantitatív elemzések alapját
képező, a tudományos publikációk jelentős részét alátámasztó kutatási
eredményekhez (kísérleti eredményekhez, megfigyelési tapasztalatokhoz és a
számítógépek által előállított információkhoz) való hozzáférés javítása[9].
3.
A Bizottság jövőképe
A nyílt hozzáférésre az Európai Bizottság
olyan kulcsfontosságú eszközként tekint, amely képes az embereket és az
ötleteket a tudományt és az innovációt katalizáló módon összehozni. A gazdasági
növekedés biztosítása és a 21. század társadalmi kihívásainak kezelése szempontjából
létfontosságú a tudományos eredményeknek az Európai kutatás meghatározó
érdekeltjei – azaz az egyetemek, a finanszírozó szervezetek, a könyvtárak, az
innovatív vállalkozások, a kormányok és szakpolitikai döntéshozók, a nem
kormányzati szervezetek és általában a társadalom tagjai – közötti forgalmának
és transzferálásának optimalizálása. A nyílt hozzáférésű adatokra és a tudás
áramlására vonatkozó bizottsági stratégiát alátámasztó jövőkép vezérelve
az, hogy a közfinanszírozás keretében egyszer már megvett információért ne
kelljen minden egyes hozzáférés vagy felhasználás alkalmával újból fizetni, és
az ilyen információnak teljes mértékben az európai vállalkozások és
állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. Ennek jegyében járulékos költségek
nélkül, fenntartható elektronikus infrastruktúra igénybevételén keresztül
biztosítani kell a közfinanszírozású tudományos információk online
elérhetőségét az európai kutatók és állampolgárok számára. Az egyedülálló
értékkel bíró tudományos információk elvesztésének megakadályozása érdekében
hosszú távon is biztosítani kell az információkhoz való hozzáférést[10]. A tudomány jelentős változásokon megy
keresztül. A számítógépes módszerek és a gépi alkalmazások meghatározó szerepet
fognak játszani az adatközpontú tudományok területén. A Bizottság olyan
jövőt képzel el, amelyben az adat-infrastruktúra láthatatlanná válik, és
az információ maga is infrastruktúra a felhasználó szemszögéből. Ennek a jövőképnek semmi esetre sem lenne
velejárója az, hogy a kutatók ne szabadalmaztathatnák találmányaikat[11], vagy hogy bármilyen sérelem
érné a szellemitulajdon-jogok védelmét az Európai Unióban. E jövőkép megvalósításához olyan
innovatív tudományos publikációs ágazatra van szükség Európában, amely a
hagyományos erősségein túlmutató új területeken állít elő hozzáadott
értéket, és a digitális kor kínálta új lehetőségekre épít.
4.
A jelenlegi helyzet
4.1.
A tudományos publikációkhoz való hozzáférés
A tudományos publikációk létfontosságúak a
tudományos párbeszéd szempontjából, és kulcsfontosságú szerepet játszanak a
kutatók karrierjében. A tudományos publikálás egyúttal egy
nyereséges üzletág is, különösen Európában. Világszinten a tudományos,
műszaki és orvosi területeken kiadott cikkek közel 50%-a európai kiadóknál
jelenik meg. A kiadók gyorsan alkalmazkodtak a digitális kor kihívásaihoz: új
eszközöket vesznek igénybe az előállítási és terjesztési folyamatok
felgyorsításához, javítják a tartalom kereshetőségét, valamint a mögöttes
nyers szövegre és adatokra épülő alkalmazásokat fejlesztenek. A folyóiratok árának emelkedése miatt
nyomás alá kerülnek a könyvtárak költségvetései Az elmúlt két évtized folyamán a (papíralapú
és elektronikus) tudományos folyóiratok előfizetési árai évente az
inflációt mintegy 3,5%-kal meghaladó állandó mértékben emelkedtek[12]. Ez a növekedés részben a publikált tudományos cikkek megemelkedett
számával magyarázható. A növekvő árak megterhelik a tudományos folyóiratok
előfizetőinek meghatározó részét kitevő egyetemi könyvtárak és
kutatóintézetek költségvetéseit. Nyílt hozzáférés Tekintettel a folyóiratok növekvő árára,
a tudományos közösség szorgalmazni kezdte a nyílt hozzáférés, azaz egy olyan
modell felé történő elmozdulást, amely költségmentes hozzáférést,
felhasználást és újbóli felhasználást tesz lehetővé az internetes olvasóközönség
számára. Két alapmodell létezik: A nyílt hozzáférés „arany útja” (nyílt
hozzáférésű publikálás): a publikációs költségeket az olvasók
(előfizetési díjak) helyett a szerzők fedezik. Ezeket a költségeket
általában a kutatót foglalkoztató egyetem vagy kutatóintézet, vagy a kutatást
támogató finanszírozó szervezet állja. A nyílt hozzáférés „zöld útja” (szerzői
archiválás): a publikált cikket vagy a lektorált végleges kéziratot a kutató a
publikálást megelőzően vagy azzal egyidejűleg elektronikus repozitóriumban
archiválja. Az ilyen cikkekhez való hozzáférést a kiadó kérésére gyakran
késleltetik („embargóidőszak”), hogy az előfizetőknek
megmaradjon a korábbi hozzáférés előnye[13]. A kutatást finanszírozó szervezetek és
egyetemek szerte a világon egyre nagyobb számban írják elő a kutatók
számára azt, hogy biztosítsanak nyílt hozzáférést a közfinanszírozású kutatások
eredményeihez[14]. Az intézményi felkérésre számos kiadó azzal reagált, hogy
lehetővé tette a publikálásra elfogadott kéziratok szerzői archiválását[15]. Jelenleg az összes tudományos cikknek mintegy 20%-a érhető el
nyilvánosan hozzáférhető formában, és ezek 60%-a a „zöld utat” követi[16]. A kiadók egy része olyan „hibrid folyóiratokat” kínál, amelyek nem
csak olyan cikkeket tartalmaznak, amelyekért a szerző publikációs díjat
fizetett (és amelyeket így az olvasók ingyenesen elérhetnek), hanem olyan
cikkeket is, amelyek csak az előfizetők számára, vagy pay-per-view
alapon (fizetős szolgáltatásként) elérhetők. A nyílt hozzáférés tekintetében alkalmazott politika
nem érinti a szerző arra vonatkozó szabadságát, hogy publikálja-e a
kutatási eredményét vagy sem. A kérdés nem ütközik továbbá a
szabadalmaztatással, vagy az üzleti célú hasznosítás egyéb formáival sem. A
kutatási eredmények szabadalmaztatására és üzleti célú hasznosítására vonatkozó
döntést jellemzően még az eredmények publikálása előtt meghozzák. A
szakfolyóiratokban megjelent cikkekhez való nyílt hozzáférés kérdése csak akkor
merül fel, ha a kutató az eredmények publikálása mellett dönt.
4.2.
Hozzáférés a kutatási adatokhoz
A tudományos kutatási eredményeket egészen
mostanáig döntően cikkek közzététele útján terjesztették. Nem létezik
viszont kialakult gyakorlat az eredményeket alátámasztó adatok közzétételére. A
PARSE-Insight projekt[17]
keretében elvégzett kutatás azt mutatta, hogy a kutatóknak mindössze 25%-a
osztja meg kutatási adatait nyilvánosan, 11%-uk az adatokat a kutatási
területükhöz tartozó kutatók számára teszi elérhetővé, 58%-uk viszont csak
a saját kutatási csoportjuk számára biztosít hozzáférést. Ennek eredményeképp a közfinanszírozású
kutatások adatformában létező eredményeinek jelentős része nem
érhető el széles körben mások számára, így nincs lehetőség az
eredmények ellenőrzésére vagy azok felhasználására, ez pedig nagyban
lerontja a kutatási beruházások hatékonyságát. Egyes kutatásfinanszírozó szervezetek ezért
elkezdték a kutatási adatoknak megfelelő adat-infrastruktúrákban
történő elhelyezését előírni a kutatók számára, de ez a gyakorlat
egyelőre nem tekinthető általánosan követettnek. A
kutatási adatok hozzáférhetővé tételekor figyelembe kell venni az európai
és a nemzeti adatvédelmi szabályokat, valamint az üzleti titkokkal és a
nemzetbiztonsággal összefüggő szempontokat is.
4.3.
A tudományos információk megőrzése
Az információ, a tudás és a know-how hosszú
távú, a jövő generációi általi felhasználás céljából történő
megőrzésének számottevő gazdasági és társadalmi előnyei vannak. Az
egyesült királyságbeli kutatásfinanszírozó szervezet, a JISC költség-haszon
elemzést végzett a kutatási adatok megőrzésére vonatkozóan. Az elemzés azt
állapította meg, hogy az adatok megőrzésére irányulóan tett
erőfeszítések már önmagában a költségmegtakarításokat vizsgálva is
négyszeres megtérülést eredményeznek[18]. A tagállamok szintjén folyamatban van a
digitális anyagok adattárban való elhelyezésére vonatkozó szabályozások
módosítása[19]. Külön figyelmet kell szentelni a tudományos
szoftverek és modellek megőrzésére, hogy az információk
újrafelhasználhatók és reprodukálhatók legyenek. A nyílt szabványok, formátumok
és a nyílt forráskódú szoftvermegoldások segíthetnek ennek biztosításában.
4.4.
A nemzetközi háttér
A nyílt hozzáférés felé való elmozdulás
világszinten jelentkező tendencia. Jelenleg világszerte több mint 200
tudományos intézet vagy kutatásfinanszírozó szervezet támogatja a
publikációkhoz való nyílt hozzáférést[20].
Az Európai Nemzeti Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) nemrégiben
nyilatkozatot fogadott el „Open Science in the 21st century” (Nyílt tudomány a
21. században) címmel, amelyben a „kutatási eredmények és eszközök nyílt
megosztását” szorgalmazta[21].
A kutatási adatok hozzáférhetősége témája különböző nemzetközi
fórumokon, többek között az OECD és az UNESCO keretében zajló egyeztetéseknek[22] is.
5.
Milyen tényezők hátráltatják a változást?
Az internet kiváló lehetőségeket kínál a
tudományos információkhoz való hozzáférés javítása tekintetében, de ezek a
lehetőségek egyelőre részben kihasználatlanok maradnak. A tudományos információkhoz való hozzáférés és
az információk megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a
tudományos terjesztési rendszerekre irányuló beruházások szintje. A tudományos
információkhoz való jobb hozzáférésben rejlő gazdasági és társadalmi
lehetőségek nem lesznek kiaknázhatók, ha az információhoz való
hozzáférésre és az információk megőrzésére fordított összegek nem
elegendőek. Problémát jelent az is, hogy a különböző
tagállamok eltérő – és néhány kivételtől eltekintve – koordinálatlan
intézkedéseket hoznak. Az erőfeszítéseknek a bevált gyakorlatok
meghatározásán és megosztásán alapuló összehangolása méretgazdaságossági és
hatékonysági előnyök realizálását tenné lehetővé.
5.1.
A tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférésre
való áttérést hátráltató akadályok
Egyes nézetek szerint a nyílt hozzáférés
irányába történő túl gyors elmozdulás megingathatja a tudományos
publikációs ágazatot és ezen keresztül a tudományos információs rendszert. A
nyílt hozzáférés irányába történő lépéseknek tekintettel kell lenniük
arra, hogy a cikkek kiválasztása, lektorálása és közzététele költségekkel jár. Ezt
vagy úgy kezelik, hogy forrásokat biztosítanak a nyílt hozzáférésű
publikáláshoz (a nyílt hozzáférés „arany útja”), továbbá gondoskodnak róla,
hogy a szerzői archiválást (a nyílt hozzáférés „zöld útja”) végző
kutatók eleget tegyenek a finanszírozók előírásainak, mégha ez olyan embargóidőszak
elfogadásával is jár, amely alatt a kiadóknak az előfizetésekből
bevétele keletkezhet. A nyílt hozzáférésre való áttérésnek
koordináltnak és átláthatónak kell lennie. Az „arany” modell esetében a
költségek esetleges emelkedését az előfizetési díjak arányos csökkentése
kell, hogy kísérje. Megoldásokat kell találni arra is, hogy miként tarthatók
korlátok között a nyílt hozzáférés „arany útjával” összefüggő díjak közép-
és hosszú távon. Egyes egyetemek[23]
és kutatásfinanszírozó szervezetek[24]
jelenleg vizsgálják ezeket a kérdéseket. A „zöld út” esetében egyes kutatók amiatt
vonakodhatnak a nyílt hozzáférésnek a szerzői archiváláson keresztüli
megoldásaitól, mert nem áll rendelkezésükre a megfelelő információ vagy
infrastruktúra. Adott esetben a kiadókkal folytatott szerződéses viták is
visszatarthatják őket[25].
További nehézséget jelent, hogy a nyílt hozzáférést hirdető
szakpolitikákat nem minden esetben érvényesítik kielégítő módon[26].
5.2.
A kutatási adatokhoz való hozzáférést, illetve azok
felhasználását és újbóli felhasználását hátráltató akadályok
A tudományos adatokhoz való hozzáférés és az
adatok felhasználásának javításával kapcsolatos felelősségi körök
szervezetlensége és tisztázatlansága jelentős hátráltatói a változásnak. Az
adatok tárolását és az adatokhoz való hozzáférést biztosító elektronikus
infrastruktúrák egyre inkább elterjedőben vannak világszerte, de gyakorta
hiányoznak a hosszú távú hozzáférést biztosító finanszírozási modellek. Másrészről
továbbra is problematikus az országok és a tudományterületek közötti interoperabilitás. Számos kutató és innovatív vállalkozás
vonakodik megosztani a „sajátjának” vélt adatokat, mivel attól tartanak, hogy
mások méltánytalan előnyökhöz jutnak az ő erőfeszítéseik révén. A
kutatók továbbá nem feltétlenül akarnak időt fordítani az adataik
repozitóriumban történő elhelyezésének gyakorlati lépéseire[27]. Az adatmegosztás rendszerszerű díjazási és elismerési
mechanizmusai, például az idézési szabályok és az adatidézések hatásának
mérésére szolgáló módszerek még nincsenek kidolgozva[28].
5.3.
Az adatok hosszú távú megőrzésének akadályai
A pénzügyi és szervezeti modellek hiánya
különösen súlyos problémát jelent ezen a területen. A megőrzést támogató
struktúrák gyakran egy-egy konkrét projekthez kapcsolódnak, ez pedig egy
bizonyos időszakra szűkíti le a finanszírozást. A finanszírozás rövid
életű, mozaikszerű és nem biztosít hosszú távú megoldásokat. Egyelőre megoldatlanok a nagyobb
adatmennyiségek megőrzésének műszaki kihívásai, különösen az olyan
területeken, mint a csillagászat és a földtudományok, amelyek folyamatosan
változó körülményeket vizsgálnak. Folyamatban van az adatoknak adattárakban való
elhelyezésére vonatkozó, jogilag kötelező nemzeti szabályok és gyakorlatok
módosítása a digitális anyagokra való kiterjesztés céljából, de nem alakult ki
egységes nézet az EU tagállamaiban arról, hogy pontosan milyen anyagok is
tartoznak ide, és mit is kell csinálni ezekkel. A digitalizálásról és a
digitális megőrzésről szóló 2011-es bizottsági ajánlás[29] konkrét területeket jelöl meg,
ahol intézkedésekre van szükség.
6.
Európai szintű intézkedések
6.1.
Mit tett eddig a Bizottság?
6.1.1.
A szakpolitika kidolgozása
Ahhoz, hogy Európa ki tudja használni a
tudományos kutatási eredményekhez való szélesebb körű hozzáférés
előnyeit, világos szakpolitikai intézkedésekre van szükség – nemzeti és
európai szinten egyaránt. A digitális kor tudományos információról szóló 2007-es
tanácsi következtetések egy sor tagállami intézkedést és céldátumot vázolnak
fel, de az előrehaladás nem egyenletes[30]. A
tudományos információkhoz való hozzáférés és az információk megőrzése
tekintetében tehát intézkedések újabb sorozatát kell a tagállamok részére
ajánlani.
6.1.2.
A nyílt hozzáférés megvalósítása a közösségi
kutatásfinanszírozásban
Meghatározó kutatásfinanszírozó szervezetként
a kutatási támogatások kedvezményezettjeivel szemben támasztott bizonyos
feltételekkel a Bizottság példát állított. A digitális kor tudományos
információiról szóló 2007-es közleményét követően a Bizottság elindított
egy kísérleti rendszert a hetedik keretprogram (FP7) projektjeiből
származó publikációkhoz való nyílt hozzáférés biztosítására[31]. A 2008-ban elindított rendszer a hetedik keretprogram
költségvetésének 20%-át fedi le több tématerületet érintően. A támogatások
kedvezményezettjeinek szerzői archiválást kell végezniük, és mindent meg
kell tenniük azért, hogy – tudományterülettől függően hat vagy
tizenkét hónappal a publikálást követően – biztosítva legyen a cikkekhez
való nyílt hozzáférés. Ez a követelmény a cikkekre vonatkozik, az azokat
alátámasztó adatokra nem[32]. A kísérleti rendszerre vonatkozóan 2011
májusában elvégzett felmérés[33] azt mutatta, hogy a szerzői archiválást a válaszadók legtöbbje
egyszerűnek vagy nagyon egyszerűnek találta a munkaerő- és
időráfordítás tekintetében. A válaszadók háromnegyede egyetértett vagy
nagyon egyetértett a nyílt hozzáférésre vonatkozó követelménnyel a saját
kutatási területén, feltéve, hogy minden kapcsolódó szempont (pl. etikai
kérdések, titoktartás, szellemitulajdon-jogok) figyelembevételre kerül és
megfelelően rendezett.
6.1.3.
Az Európai Unió egészére kiterjedő
interoperabilitás biztosítása
A Bizottság néhány éve támogatja a tudományt
szolgáló elektronikus infrastruktúrák, például tudományos adat-infrastruktúrák
fejlesztését, továbbá a nemzeti infrastruktúrák interoperabilitását javító
intézkedéseket, valamint az ESRFI[34] által
kidolgozott útitervben meghatározott, fenntartható tematikus európai
adat-infrastruktúrák létrehozásának előkészületi fázisait. A hetedik
keretprogam elindítása óta a Bizottság több mint 150 millió EUR-t
fordított az infrastruktúrákhoz kapcsolódó kezdeményezésekre. E tekintetben
központi jelentőséggel bír az OpenAIRE[35] projekt,
amely az uniós finanszírozású projektekből származó lektorált cikkek és
adatsorok tárolását és hozzáférést biztosító elektronikus infrastruktúra.
6.2.
Melyek a következő lépések?
6.2.1.
Együttműködés a tagállamokkal
E közleménnyel egyidejűleg a Bizottság a
tudományos információkhoz való hozzáférésről és az információk
megőrzéséről szóló, a tagállamokhoz címzett ajánlást is elfogadott. A
Bizottság az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti referenciapontokkal
együttműködve közös elvek és standardok meghatározásán fog dolgozni.
6.2.2.
Jó példával az élen járni: nyílt hozzáférés a
„Horizont 2020” keretprogramban
A „Horizont 2020” keretprogramban a nyílt
hozzáférés megvalósítására mind a „zöld út”, mind az „arany út” elfogadható
megoldásként szerepel. A publikációk elektronikus példányait (a végleges
változatot vagy lektorált kéziratot) a projektek mindegyikének géppel olvasható
formátumban azonnal adattárban kell elhelyeznie. Ehhez választható az „arany
út” (a közzétett változathoz azonnal nyílt hozzáférést biztosítva), vagy a
„zöld út”. Utóbbi esetben a Bizottság legfeljebb hat hónapos
embargóidőszakot engedélyez, kivéve a társadalomtudományok és
bölcsészettudományok területéhez tartozó publikációkat, ahol az
embargóidőszak hossza tizenkét hónap lehet (tekintettel a publikációk
hosszabb „felezési idejére”)[36]. Az „arany utas” publikálás költségeinek
támogathatósága a „Horizont 2020” keretében is fennmarad. A Bizottság meg fogja
vizsgálni azt is, hogy nyílt hozzáféréses publikálás költségei a támogatási
megállapodás lejártát követően támogathatók lehetnek-e, és ha igen, milyen
feltételek alapján. A Bizottság arra biztatja a szerzőket,
hogy – a tagállamok alkalmazandó joga szerint – ragaszkodjanak szerzői
jogaikhoz, és ez alapján adjanak felhasználási engedélyeket a kiadóknak. A Bizottság továbbá el fog indítani egy
kísérleti rendszert a „Horizont 2020” egyes meghatározott területeihez tartozó
projektek által generált kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréssel és ezen
adatok újrafelhasználásával kapcsolatban. A Bizottság – adott esetben –
ösztönözni fogja az adatok előállításához vagy feldolgozásához használt
szoftverek forráskódjának publikálását is. A kísérleti rendszer megtervezése és
megvalósítása során a Bizottság figyelembe fogja venni a kutatási adatokhoz
biztosított nyílt hozzáféréssel összefüggésben felmerülő esetleges
aggályokat, amelyek a titoktartás, a nemzetbiztonság vagy az adatvédelem
területeit, illetve a projektbe inputként bevitt know-how-t és tudást
érinthetik. Általános elvként a kísérleti rendszer nem vonatkozik majd azon
projektekre, amelyek esetében a kutatási adatok hozzáférhetővé tétele
ellentmondana a projekt elsődleges céljának. Az OpeanAIRE infrastruktúrára és ahhoz tartozó
nyílt hozzáférést biztosító tagállami fiókokra (National Open Access Desks) építve
tovább javul az uniós finanszírozású projektekből származó tudományos
információkhoz való online hozzáférés. A kutatók és a tudományos intézetek útmutatást
kapnak majd ahhoz, miként tudnak eleget tenni a nyílt hozzáférés biztosítására
vonatkozó kötelezettségnek. A nyílt adatokról szóló közleményben
meghatározottaknak megfelelően a Bizottság megkezdi egy olyan elektronikus
infrastruktúra működtetését, amely a Bizottság saját publikációit, illetve
az európai intézmények és ügynökségek publikációit teszi könnyen
hozzáférhetővé és felhasználhatóvá. Ezzel párhuzamosan beazonosításra
kerülnek majd az újrahasznosításra leginkább alkalmas metaadat-meghatározások,
melyek használata ösztönzést fog kapni.
6.2.3.
Együttműködés az érdekelt felekkel
Az Európai Bizottság folytatni fogja a
párbeszédet mindazon érdekeltekkel, illetve nyomon követi a nyílt hozzáféréssel
kapcsolatos politikájának mindazon érdekeltekre gyakorolt hatását, akik
érintettek a publikációkhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférés, valamint a
digitális megőrzés tekintetében. Ezen érdekelt felek közé tartoznak a
tudományos intézmények, a kutatási központok és könyvtáraik, a tudományos
kiadók, a vállalkozások – ideértve a kkv-kat –, a kutatók , a szakpolitikai
döntéshozók és a kormányok, az állampolgárok szervezetei és a nem kormányzati
szervezetek.
6.2.4.
A felelős kutatást és innovációt szolgáló
infrastruktúrák és ehhez kapcsolódó projektek finanszírozása
Az Európai Bizottság folytatni fogja a nyílt
hozzáféréshez kapcsolódó projektek támogatását. 2012 és 2013 folyamán a
Bizottság 45 millió EUR-t fordít adat-infrastruktúrákra[37] és a digitális megőrzéssel kapcsolatos kutatásra. A finanszírozás
a „Horizont 2020” keretében is fennmarad[38]. Ugyanezen időszak alatt a Bizottság
támogatni fogja a tudományos információk kezelésének új módszereivel (pl. új
lektorálási módszerekkel és a cikkek hatásának mérési módszereivel) kapcsolatos
kutatásokat.
6.2.5.
Az uniós kereteken túlmutató koordináció
Az uniós kereteken felül, a nyílt hozzáférés
előmozdítása érdekében a Bizottság folytatni fogja az együttműködést
a nemzetközi partnereivel és a tudományos közösségekkel. A nyílt hozzáférés
érdekében tett uniós intézkedések harmadik országokat és harmadik országok
érdekelt feleit is saját szakpolitika kidolgozására ösztönözheti. Az Európai
Bizottság által kidolgozott politika az interoperabilitás és az
adat-infrastruktúrák fenntarthatósága terén a világ tudományos közössége
egészének javát is fogja szolgálni[39].
7.
Következtetés
A közfinanszírozású tudományos információkhoz
való széles körű, fenntartható és egyszerű hozzáférés, illetve az
információk újrafelhasználás céljából való megőrzése jelentős
mértékben hozzájárulhat Európa gazdasági növekedéséhez és a 21. század
társadalmi kihívásainak kezeléséhez. A Bizottság által ebben a közleményben
felvázolt intézkedések biztosítják azt, hogy közfinanszírozású európai
kutatások eredményei teljes mértékben hozzáférhetők legyenek a kutatók,
vállalkozások és az állampolgárok számára. A szóban forgó intézkedések egy
részét a tagállamoknak, másik részét a Bizottságnak kell végrehajtania. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és
a Tanácsot, hogy a szükséges szakpolitikák elfogadásában való
szerepvállalásukkal, illetve a tervezett projektek és infrastruktúrák
támogatásával járuljanak hozzá a tudományos információkhoz való nyílt
hozzáférés céljainak megvalósításához. A tudományos információkhoz való hozzáférés és az információk
megőrzése: legfontosabb intézkedések Szakpolitikai
intézkedések –
A tudományos információkhoz való hozzáférésről
és az információk megőrzéséről szóló ajánlás a tagállamok részére
(2012). –
Együttműködés a tagállamok által kijelölt
nemzeti referenciapontokkal a közös elvek és standardok kidolgozása érdekében
(2013-tól). –
Együttműködés a nemzeti referenciapontokkal a
hozzáférés és a terjesztés tekintetében elért előrehaladás strukturálása
és nyomon követése érdekében (2013-tól). Nyílt
hozzáférés az uniós finanszírozású kutatásokhoz –
A tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés
általános elvként való megjelenítése a „Horizont 2020” keretprogramban, és az
optimális megfelelés feltételeinek kidolgozása (2014-től). –
A nyílt hozzáférésű publikálással
összefüggésben felmerülő költségek támogathatóságának fenntartása a
„Horizont 2020” keretprogramban (2014-től). –
A kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés keretének
biztosítása, illetve a nyílt hozzáférés ösztönzése a „Horizont 2020” program
keretében, tekintettel a szellemitulajdon-jogok és a jogos üzleti érdekek
védelme érdekében szükséges esetleges korlátozásokra is (2014-től). Az
infrastruktúrák és projektek finanszírozása –
A „Horizont 2020” ide kapcsolódó projektjeinek
folytatólagos támogatása (2014-től). –
A tudományos cikkekhez és adatokhoz való nyílt
hozzáférést szolgáló infrastruktúrák, valamint a digitális megőrzéshez
kapcsolódó kutatások támogatása 45 millió EUR-val (2012–2013). Az uniós
kereteken túlmutató koordináció –
A nyílt hozzáférésre irányuló politikák és az
adat-infrastruktúrák interoperabilitásának előmozdítása a nemzetközi
partnerekkel együttműködésben. Célok: –
2014-re: a tudományos cikkekhez és adatokhoz való
nyílt hozzáférés politikája a tagállamok mindegyikében valamennyi szinten
álljon rendelkezésre. –
2016-ra: a nyílt hozzáférés keretében elérhető
közfinanszírozású tudományos cikkek aránya 20%-ról emelkedjen 60%-ra. –
A „Horizont 2020” keretprogramból származó
tudományos publikációk 100%-a legyen nyílt hozzáféréssel elérhető [1] COM(2010) 245
végleges/2. [2] Lásd
a „nyílt hozzáférésre” vonatkozóan 2011. december 12-én elfogadott
csomagot, COM(2011) 882. [3] COM(2010) 546 végleges. [4] COM(2007) 56 végleges. [5] COM(2009) 108 végleges. [6] Az
Európai Tanács 2008. május 20-i következtetései, dokumentum hivatkozási száma:
7652/1/08. [7] http://www.fi.dk/publikationer/2011/adgang-til-forskningsresultater-og-teknisk-information-i-danmark. [8] Lásd:
Sutcliffe, „A report on Responsible Research and Innovation” (Jelentés a
felelős kutatásról és innovációról). [9] Lásd:
„Riding the Wave: How Europe can gain from the rising tide of scientific data”,
(A hullám meglovagolása: hogyan hasznosíthatja Európa a tudományos adatok egyre
növekvő áradatát?”), a tudományos adatokkal foglalkozó magas szintű
munkacsoport jelentése, 2010. október. [10] A
Bizottság közleménye: Információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra
az elektronikus tudomány szolgálatában, COM(2009) 108 végleges,
2009. március 5. [11] A
szabadalmaztatás a tudás nyilvános hozzáférésű megosztásának egyik
hatékony módszere. [12] http://www.arl.org/bm~doc/arlstat09.pdf. [13] Ez
a modell különböző variációkban is létezik. Változhat az
embargóidőszak hossza és a különböző pillanatokban archiválható
változat is – például a kiadók és a szerzők között kötött megállapodások
függvényében. Az elektronikus repozitóriumokat vagy tudományos intézmények vagy
finanszírozó szervezetek kezelik, adott esetben pedig specifikus témák lefedése
céljának megfelelően szervezik meg ezeket. [14] Lásd:
a ROARMAP nyilvántartást: http://roarmap.eprints.org/. [15] A
kiadók alapértelmezésben az esetek 57%-ában teszik lehetővé az elfogadott
kézirat szerzői archiválását, lásd: http://www.sherpa.ac.uk/romeo. [16] Björk
et al., Open Access to Scientific Journal Literature: Situation 2009 (Nyílt
hozzáférés a tudományos szakfolyóiratok tartalmához – a 2009-es helyzetkép),
elérhető az alábbi internetes címen: www.plosone.org/article/info:doi/10.1371/journal.pone.0011273. [17] „Permanent
access to the records of science” (Állandó hozzáférés a tudományos adatokhoz)
projekt, amelyet az EU az FP7 keretében társfinanszíroz, www.parse-insight.eu. [18] http://ie-repository.jisc.ac.uk/279/2/JISC_data_sharing_finalreport.pdf. [19] A
kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről,
valamint a digitális megőrzésről szóló bizottsági közleményt
kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum, SEC(2011) 1274
végleges. [20] http://roarmap.eprints.org/. [21] http://cordis.europa.eu/fp7/ict/e-infrastructure/docs/allea_declaration.pdf. [22] http://www.oecd.org/dataoecd/9/61/38500813.pdf. http://unesdoc.unesco.org/images/0021/002158/215863e.pdf. [23] Lásd
a COPE alapot, http://www.oacompact.org/. [24] Lásd:
„Sponsoring consortium for open access publishing in particle physics”
(Konzorciumi támogatás a nyílt hozzáférésű publikálásért a részecskefizika
területén), www.scoap3.org. [25] Lásd
az alábbi jelentést: „PEER Behavioural Research: Authors and Users vis-à-vis
Journals and Repositories, final report” (PEER magatartáskutatás: szerzők
és felhasználók kapcsolata a folyóiratokkal és repozitóriumokkal -
zárójelentés) 51. o., elérhető az alábbi címen: www.peerproject.eu. [26] Lásd
az említett PEER jelentést, VI. o. [27] „To
share or not to share: Publication and Quality Assurance of Research Data
Outputs” (Megosztani, vagy nem megosztani: kutatási adatok publikálása és
minőségbiztosítása), elérhető az alábbi címen: http://eprints.ecs.soton.ac.uk. [28] Néhány
kezdeményezés ugyanakkor kibontakozóban van. Lásd például: www.datacite.org. [29] A
2011. október 27-i ajánlás, C(2011) 7579 végleges. [30] Lásd
a „National Open Access and Preservation policies in Europe, 2011” (A nyílt
hozzáférésre és az adatok megőrzésére alkalmazott nemzeti politikák
Európában, 2011) c. jelentést, elérhető az alábbi címen: http://ec.europa.eu/research/science-society/document_library/pdf_06/open-access-report-2011_en.pdf. [31] Nyílt
hozzáférés kísérleti projektje a hetedik keretprogramban: http://ec.europa.eu/research/science-society/index.cfm?fuseaction=public.topic&id=1300&lang=1. [32] Az
Európai Kutatási Tanács (EKT) azonban rendkívül fontosnak véli azt, hogy a
lektorált publikációkat alátámasztó adatokat a publikáció közzétételét
követően azonnal, de legkésőbb a publikálás után 6 hónappal helyezzék
el adattárakban. (Az Európai Kutatási Tanács nyílt hozzáférésre vonatkozó
nyilatkozata). [33] Felmérés
a nyílt hozzáférésről a hetedik keretprogramban, elérhető az alábbi
címen: http://ec.europa.eu/research/science-society/document_library/pdf_06/survey-on-open-access-in-fp7_en.pdf. [34] Kutatási
Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma
http://ec.europa.eu/research/infrastructures/index_en.cfm?pg=esfri [35] A
hetedik keretprogram által finanszírozott projekt részletei az alábbi
internetes címen érhetők el: http://www.openaire.eu/. [36] A „Horizont 2020” programra vonatkozó maximális embargóidőszakok
a támogatási megállapodásokban kerülnek meghatározásra. Végrehajtásukat a
Bizottság a nyílt hozzáférés átfogó politikájának részeként fogja nyomon
követni és értékelni, az ezeket érintő problémák esetén – különösen
tekintettel a társadalomtudományokra és a bölcsészettudományokra – pedig
felülvizsgálja az embargóidőszakokat. [37] Közfinanszírozású infrastruktúrákról van szó, amelyek
kizárólag olyan nem gazdasági jellegű tevékenységeket szolgálnak, mint a
tudás terjesztése. [38] Lásd
az Európai Bizottság javaslatát a „Horizont 2020” kutatási és innovációs
keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról (COM(2011)811
végleges). A javaslat a „Horizont 2020” jogi alapja elfogadásának függvénye, és
nem sérti a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretre vonatkozó végső
döntést. [39] Lásd
még „Az Európa által a kutatás és innováció terén folytatott nemzetközi
együttműködés fejlesztése és fókuszálása stratégiai megközelítésben”
címmel rövidesen megjelenő közleményt.