Az Európai Unió balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiájának bevezetéséről szóló 2011-es jelentés

1. Bevezetés

Az Unió balti-tengeri régiójában élő 85 millió lakos (az EU lakosságának 17 %-a) aktívan kihasználja azokat az uniós integrációt és a regionális összetartozást erősítő lehetőségeket, amelyek a bővítés miatt keletkeztek. Ennek következményeként egyre tudatosabban viszonyulnak a régiók a közös természeti erőforrásokhoz, és tisztában vannak azok természeti törékenységével. A nemrégiben lezajló gazdasági válság is tovább erősítette, hogy együtt kell működni, így a régió országai hatékony módon reagáltak.

Az Európai Uniónak a balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiája, amelyet az Európai Tanács 2009. június 1-én fogadott el[1], és az Európai Tanács 2009 októberében hagyott jóvá[2], kivette ebből a részét. A stratégia ennek az óriási régiónak, méghozzá az EU teljes területének kb. egyharmadának az alapvető kihívásait és a kiaknázatlan lehetőségeit kezeli. Integrált keretet biztosít a sekély, zárt tenger környezeti feltételeinek fejlesztéséhez és a közlekedési akadályok és az energiahálózatok összekapcsolásának kezeléséhez. Megkönnyíti a határokon átnyúló piacok, valamint a közös kutatási, innovációs és vállalkozói hálózatok fejlesztését. Ezekkel a konkrét lépésekkel a stratégia olyan nagy uniós politikákhoz is jelentősen hozzájárul, mint például az Európa 2020 és az integrált tengerpolitika, valamint erősíti a régió uniós integrációját a bővítést követően.

A stratégia bizonyítja, hogy közös cselevések segítségével eredményesen ösztönözhető a fenntartható környezet, fokozható a régió jóléte, javítható az elérhetősége és vonzereje és biztosítható a védelem és a biztonság. Támogatja a közös uniós célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseket és a területi és ágazati politikák közös kihívásokon alapuló jobb együttműködését. Az Európai Unió, Oroszország, Norvégia és Izland egyik közös politikája, az Északi Dimenzió a külső együttműködéshez teremti meg az alapot.

A megvalósítási szakasz során már most látható az új irányú együttműködés értéke. Szemlélteti a partnerek nemzeti, regionális és civil társadalmi szintű kötelezettségvállalásait, amely főleg az Európai Parlament és a nyílt konzultációs szakaszban a széleskörű helyi szintű szereplők munkájára épül.[3] Bár a megvalósítási folyamatban még vannak további megoldásra váró kérdések, például a finanszírozás jobb összehangolása és a megerősített szerkezeti struktúra nehézségei, de a Bizottság értékelése szerint a stratégia máris pozitívan járul hozzá a régió szorosabb együttműködéséhez.

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy „legkésőbb 2011 júniusáig tegyen jelentést az előrehaladásról és az elért eredményekről”.[4] Az alábbi jelentés a 2010-es időközi felülvizsgálatot követően készült, amelyet a 2010. október 14–15-én Tallinban zajló éves fórum keretében az érintettek széles körével megtárgyaltak. Mivel a stratégia időben alakuló, dinamikusan fejlődő folyamat, ez a jelentés a következő évekre nyújt ajánlásokat a fejlesztéshez. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájához és egyéb lehetséges jövőbeni kezdeményezésekhez is ötleteket szolgáltat, például a hasonló vagy nagyobb méretű tengerek stratégiáihoz.

2. Főbb eredmények

A stratégia a források sokkal racionalizáltabb felhasználását eredményező konkrét intézkedéshez vezetett. Új munkamódszerek és hálózatok jöttek létre és számos kezdeményezés elindult. Ezek a következők:

2.1. Új projektek

Számos projektet dolgoztak ki és finanszíroztak[5] azoknak a céloknak a megvalósítására, amelyeket a stratégiával együtt meghatározott cselekvési tervben a 15 kiemelt területre kitűztek. Ezek a következők:

- Baltic Deal , amely a régió mezőgazdasági termelőivel működik együtt a tápanyagok leeresztésének, így az eutrofizációnak a csökkentésére.

- CleanShip , amely jelentősen csökkenti a hajók környezetszennyezését, és a „Clean Baltic Sea Shipping” (Tiszta balti-tengeri hajózás) zászlót lehet kiérdemelni.

- Az „LNG megvalósíthatósági tanulmány” , amely a fenntartható rövid távú tengeri hajózást fejleszti.

- BaltAdapt , amely az éghajlatváltozáshoz való regionális alkalmazkodást készíti elő.

- BSR Stars , amely egy innovációs programot támogat, amelyben a szektorcsoportok és a KKV-hálózatok a régió közös innovációs képességét növelik, jelentősen kibővítik a meglévő hálózatokat és szektorcsoportokat, és innovációs szakemberekből, vállalatokból, kutató és fejlesztő szervezetekből és politikai döntéshozókból új hálózatokat hoznak létre.

- ScanBalt Health Port , amely a Balti-tenger partvidékén globálisan vezető és virágzó „egészséges régió” megvalósulását ösztönzi.

- Baltic Transport Outlook , amely az áru- és utasforgalom elemzésére épülő, strukturált tervezéssel támogatja a közlekedési infrastruktúrát a régióban.

A felsorolt projektek csak néhány példát képviselnek a cselekvési terv keretén belül bevezetett több mint 80 kiemelt projektből. A többi projekt a régióban felmerülő kihívások teljes spektrumára reagál, például védett tengeri területeket hoznak létre, (amellyel a Balti-tenger az első olyan tengeri régió a világon, amely területének minimum 10 %-át védetté nyilváníthatja a biológiai sokféleségre vonatkozó megállapodás célkitűzésének megfelelően). A további projektek pedig a balti-tengeri együttműködés különböző témáival foglalkoznak, például a veszélyes anyagok ellenőrzésével, az egységes piac korlátainak eltávolításával és a kb. 200 régióbeli egyetem közötti együttműködés serkentésével.

A már elindult kezdeményezések mintát szolgáltatnak a többi projekttámogató számára.

2.2. Új lendület a meglévő projekteknek

A stratégia a múltbeli együttműködés és a létező projektek tapasztalataira épít. Jobb elérhetőséget, bővebb hálózatokat és a nemzeti és európai irányelvek megalkotásához egyértelműbb közvetlen kapcsolatot biztosít. Például:

- A balti energiapiacok összekapcsolási tervének segítségével megvalósulni látszik a három balti állam integrációja az európai energiapiacon, a stratégiában meghatározott makro-regionális kiemelt energetikai területeknek megfelelően.

- A Baltic Master II projekt segítségével jobb technológiákat fejlesztettek ki, például az „iszaphordó vagont” és az „olajos víz szállítót”, amelyekkel a hajók sokkal könnyebben a partra szállítják a hulladékaikat. Ebben a projektben jelenleg a régió kb. 15 kikötője vesz részt.

A stratégia jobb összpontosítást és nagyságrendi megtakarításokat is biztosít. Ezt például a hasonló témájú projektek csoportosításával teszik:

- Létrehozták a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó projekteket: a szakpolitikai kérdések tájékoztatási központja a Baltic Compass , a tenger fő környezetszennyező forrásával, az állati hulladékkal foglalkozik a Baltic Manure és a mezőgazdasági termelők szaktanácsadó projektje a Baltic Deal .

- A TransBaltic , a East West Transport Corridor II és a Scandria , három közlekedési projekt közös tevékenységekben, munkamegosztási és harmonizációs intézkedésekben egyeztek meg a zöldfolyosók megvalósítása érdekében.

Sok egyéb működő projektnek is javára vált a kapcsolatfejlesztő, jobb stratégiai keretrendszer, így azok hatása is növekedett.

2.3. Új és bővülő hálózatok

A stratégia támogatja az új, inkluzív hálózatok kialakítását, továbbá a fokozott együttműködést és a meglévő hálózatok jobb munkamegosztását. Számos szervezet számára nyújt közös referenciapontot a balti-tengeri régióban. A lakosság és a szervezetek is egyre nagyobb mértékben vonják be munkáikba a cselekvési tervben megadott kiemelt területeket.

A stratégia az alábbiakat biztosítja például:

- A tengeri közösség új keretrendszere. A Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság (a HELCOM) közeli kapcsolatban áll a környezetvédelmi feladatokkal. Több kiemelt területen is kiemelt projektet vezet, a balti-tengeri cselekvési terv (BSAP) a stratégiával közösen szeretné elérni a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben megkívánt jó környezeti állapotot. A regionális szervezetek, például a Balti-tengeri Államok Tanácsa (CBSS), a Balti-tengeri Parlamenti Konferencia és a Balti-tengeri Államok Szubregionális Konferenciája közötti együttműködés fokozódott, és jobb lett a tengeri kérdésekre vonatkozó irányítás is.

- A fenntarthatósági kérdéseket érintő kapcsolatokat hoztak létre a CBSS Baltic 21-es szakértői csoportjával.

- A stratégia eredményeként a Miniszterek Északi Tanácsa kiterjesztette hálózatait a teljes balti-tengeri régióra.

- A szervezett bűnözés ellen tevékenykedő balti-tengeri munkacsoport új módszereket alkalmazott a már meglévő struktúráiban, így tovább csökkentette a határokon átnyúló bűnözés miatt keletkező károkat, ami különösen nagy jelentőségű, hiszen a helyi és regionális szintű kormányzatok feladatai intenzívebben bővülnek, mint ahogy azok döntéshozói vagy költségvetési jogkörei emelkednek.

- A régió közlekedési minisztériumai összehangolt infrastrukturális beruházásokat terveznek.

- Az Északi Dimenzió keretében a közegészségügyi és szociális jóléti partnerség (az egészségügyi kiemelt terület vezető partnere) új partnerekhez csatlakozott, például az e-Health for Regions hálózathoz.

- A stratégiával összefüggésben fejlődött ki a BONUS közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program, amelyet az uniós jogszabályok szerint egy 2010. szeptemberi döntést követően 100 millió eurós költségvetéssel fogadtak el. Célja a közös programok, valamint az olyan célzott kutatások támogatása, amelyekkel a Balti-tengernél felmerülő legfontosabb problémák kezelhetők. A teljes megvalósítási szakasza 2011 novemberében kezdődik.

Valójában ez a balti-tengeri régió problémáival összekapcsolt új koncepció az egyik legfontosabb előrelépés. Számos további példát is említhetünk, ahol új hálózatok jöttek létre, például amely a zöld közbeszerzést támogatására, a belső piac teljes megvalósítására, a kutatás és az innováció ösztönzésére, sőt még az olyan hagyományosan versenyben álló területeken is, mint a turizmus. Figyelembe véve, hogy maga a tenger döntő jelentőségű, új hálózatot hoztak létre a tengeri képzésre, amelyben a regionális kompetenciaközpontokat kapcsolják össze.

2.4. Politikai fejlődés és koherencia

A stratégia nem csak a projektekről szól. Az integrált munkamódszer a politikák jobb kidolgozását és igazodását, valamint a meglévő koncepciók sokkal hatékonyabb megvalósítását ösztönzi. Biztosítja, hogy az ágazati politikák – beleértve a közlekedésre, az oktatásra, az energiára és az éghajlatra, a környezetvédelemre, a halászatra, az iparra, az innovációra, az egészségügyre és a mezőgazdaságra vonatkozó szakpolitikákat – következetesek legyenek és igazodjanak a balti-tengeri régió, mint egész szükségleteihez. A politikai megfontolásokba minden szinten bele kell venni a környezeti szempontokat, beleértve a helyi és civil társadalmi megbeszéléseket, hogy a valódi környezetvédelmi hatás biztosítható legyen.

További példák:

- „A foszfátok mosó- és tisztítószerekben való használatának fokozatos megszüntetése” kiemelt projekt arról tájékoztatja a döntéshozókat, hogy a nemzeti törvényekben korlátozni kellene a foszfát használatát a háztartási mosószerekben és a mosogatógépekben használt szerekben.

- A Balti-tengeri munkaerő hálózat projekt munkaerő piaci stratégiára vonatkozó ajánlásokat tesz a fenntartható mobilitás elérése érdekében.

- A MARSUNO projekt a tengerfelügyeleti rendszerek integrációját támogatja azzal, hogy modellt biztosít a politikai döntéshozók számára az egész Unióra kiterjedően.

- A BaltFish Fórum a régióban és az EU-ban biztosít nagy lehetőséget a halászati gazdálkodás újabb, regionálisabb koncepciójának kialakításához és teszteléséhez.[6]

Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának regionális bevezetése a stratégia jelentős tengeri eleme[7]. A tengeri területrendezésre vonatkozó átfogó intézkedés segítségével fejleszthető a döntéshozatal, és ezzel egyensúlyban tartja a tengeri területekért folytatott versenyben lévő szektorbeli érdekeltségeket a tengeri területek fenntartható használatával. A tengerfelügyeleti rendszerek integrációjával a különböző politikák jobban igazodnak egymáshoz, és lehetővé teszi, hogy a szereplők a hatékonyabb válaszadási képesség érdekében megosszák az információkat. Továbbá a tiszta és optimális üzemanyag-felhasználású hajókra vonatkozó balti-tengeri kezdeményezések és az új technológiák, például a parti szélenergia új munka- és gazdasági lehetőségeket teremtenek.

2.5. A támogatások és egyéb pénzügyi kezdeményezések felsorolása

A megvalósítási folyamat sikerének kulcsa a rendelkezésre álló pénzösszegek összehangolása a stratégiával. Az egyik nagy feladat, hogy a kohéziós politika törekvéseire kell összpontosítani, mivel egyedül ez kb. 50 milliárd eurót biztosít a balti-tengeri régiónak a főbb uniós és nemzeti pénzforrások mellett. Jelentős előrelépések:

- Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) több programja, például a svéd versenyképességi programok új kiválasztási kritériumokat dolgoztak ki. A balti-tengeri régióra vonatkozó nemzetközi program 88 millió euróval járult hozzá a kiemelt projektekhez, és a negyedik pályázati felhívása specifikusan a stratégiát támogatta. Az átfogó kooperációs programok a pályázókat a stratégia koncepciójának támogatására ösztönzik. Létrehoztak olyan listákat, amelyek bemutatják, hogy a meglévő kohéziós politikai projektek hol és hogyan járulnak hozzá a stratégiához, és ezeket a programmal foglalkozó különböző hatóságoknál elérhetővé teszik.

- Az Európai Halászati Alap (EHA) támogatásával az irányító hatóságok és a helyi halászati akciócsoportok újonnan megalapított balti-tengeri hálózata a balti-tengeri régió halászati térségeiben segíti a fenntartható fejlődést megcélzó nemzetközi kooperációt. A kooperáció célja, hogy olyan közös projekteket valósítsanak meg, amelyek az Európai Unió balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiájának bevezetését elősegítik. Továbbá a tagállamok a 2010-es éves végrehajtási beszámolókba egy olyan speciális fejezetet csatoltak, amelyben felvázolják, hogyan járulnak hozzá a programjaik a stratégia megvalósításához.

- Bizonyos országok az Európai Szociális Alap (ESZA) programjait is előmozdították. Például az ESZA svéd irányító hatósága számos projektre vonatkozó ajánlattételi felhívásában a nemzetközi tevékenységeket kifejezetten fontos követelményként határozta meg. Az ESZA projektekben Dánia és Észtország is kiemelte a nemzetközi közreműködést. Ennek alapján a svéd irányító hatóság a többi balti országban lévő felekkel a 2011–12 során egy speciális projektben kidolgozásra és egységesítésre kerülő, még nem hivatalos

„ESZA balti-tengeri hálózat” keretében működik együtt.

- A többi uniós támogatási program folyamatosan átveszi a munkájában a „stratégiai koncepciót”. A „Fenntartható vidékfejlesztés” kiemelt projektet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által támogatott vidékfejlesztési programok nemzetközi projektjeként támogatták.

- A kutatás és fejlesztéssel kapcsolatban a BONUS szorosabbá fűzte kapcsolatait a stratégiával. Lépések történtek az innovációfinanszírozó ügynökségek bevonására, valamint pontosabban a „BSR Stars” stratégiai kiemelt projekt még teljesebb körű kiaknázására.

- Az Európai Parlament kezdeményezésére 2,5 millió eurót irányoztak elő az EU 2011-es költségvetésében a kiemelt területek koordinátorainak a munkájához.

- Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Északi Beruházási Bank (ÉBB) kölcsönöket is adott számos kiemelt projekthez. Két példa: a Wroclaw-i ivóvízzel és szennyvízzel foglalkozó projekt (projektköltség 158 millió euró) és a lettországi Rail Baltica szakaszok (projektköltség 80 millió euró), mindkettőt az EBB támogatta kölcsön formájában.

A Bizottság és az EBB felmérik egy közös megvalósítási hitelkeret lehetőségét. Ez megkönnyítené a támogatást és kölcsönt is felhasználó, valamint a hatékony projektmegvalósulást ellenőrző és ösztönző „megtérülést ígérő projektek” előkészítését.

Egyéb szervezetek is támogatják. Például a Miniszterek Északi Tanácsa és a Svéd Fejlesztési Ügynökség induló összeget biztosított. Nemzeti, regionális, helyi és magánszektorból származó finanszírozásokat is mozgósítanak.

2.6. Együttműködés a balti-tengeri régió nem uniós államaival

Az uniós kezdeményezés alapján a stratégia nem kötelezi el a nem uniós államokat. De a három leginkább érintett ország, Oroszország, Norvégia és Fehéroroszország jelezték támogatásukat. Oroszország nem elhanyagolható partner a balti-tengeri régióban, több szinten is történik együttműködés:

- Az Északi Dimenzió keretrendszere megkönnyíti a tárgyalásokat és a közös cselekvéseket. A szállítmányozási és logisztikai partnersége például a régió földrajzi adottságai miatt fellépő problémákkal foglalkozik, ideértve az óriási távolságokat és a strukturális akadályokat is.

- A meglévő testületek és partnerségek, például a CBSS és a HELCOM támogatják, hogy a tervezés a régió összes partnerével közösen történjen.

- Az Európai Bizottság és az Orosz Föderáció szorosabbra fűzte az együttműködést bizonyos esetekben, különösen a közös érdekű projektekben, amire jó példa a 2010 júniusában elindított modernizációs partnerség az Unió és Oroszország között.

- A régiókban kétoldalú megállapodások formájában is kidolgoztak néhány kezdeményezést és projektet.

A 2010-es uniós költségvetésben 20 millió euróval támogatták a stratégia keretén belül történő együttműködéseket a nem uniós államokkal, ez is az Európai Parlament kezdeményezése volt. Főleg a környezeti projekteket érinti, az Északi Dimenzió Környezeti Partnerség és a HELCOM segítségével.

3. Szervezeti felépítés

Az irányítás fokozatosan maximalizálta a stratégiában érintett számos szereplő és szervezet együttműködését. Az érintettek széles körét vonták be, ezek a következők: uniós szervek, nemzetközi pénzintézetek, politikai intézetek és szervezetek, a különböző szakpolitikai területeken specializálódott makro-regionális szervezetek, regionális és nem kormányzati szervezetek, az egyes régiók és városok. Az ekkora mennyiségű szakismeret kihasználásához az egyedüli praktikus megoldás a többszintű irányítás. Tehát:

- Szubnacionális szinten az egyes euró-régiók, a régiók, az országok és a városok erősen elkötelezettek, többen a kiemelt területek, a horizontális cselekvések, ill. a kiemelt projektek vezetői. Mobilizálták a helyi és szakértői partnereket.

- A stratégia arra épül, hogy bevonják a kiemelt területeken a cselekvési terv egy-egy fő területéért felelős koordinátorait (általában a hazai minisztériumokat, ügynökségeket vagy régiókat).

- A régió nyolc uniós tagállama a legmagasabb szinten kötelezte el magát a politikák mellett, és nemzeti kapcsolattartók biztosítják az egyes igazgatásokon belül a különböző szereplők közötti kapcsolatot. A nemzeti kapcsolattartó szerepe döntő fontosságú az erős és összehangolt nemzeti kötelezettségvállalás biztosításában, különösen a releváns szakminisztériumokban.

- A balti-tengeri régiós szintet többek között a Balti Fejlesztési Fórum, a HELCOM és a VASAB képviseli, amelyek közvetlenül felelősek a cselekvési tervben felsorolt különböző projektek és cselekvések végrehajtásáért. A Miniszterek Északi Tanácsának, a Miniszterek Balti Tanácsának és a CBSS-nek a szakpolitikai napirendjén kiemelt szerepet játszik a stratégia, valamint közös eseményeket szerveznek és támogatják a kiemelt projekteket.

- Európai szinten az uniós intézményekkel és a tanácsadó szervekkel kiépített folyamatos kapcsolat, különösen az egyes tagállamok által kinevezett és a stratégiával foglalkozó magas szintű szaktanácsadói csoport biztosítja. Az Európai Bizottság a független, az egész Unióra kiterjedő szakértelmével támogatja.

- A nyilvános jellege döntő fontosságú. Ebben az összefüggésben nagyon értékes a balti képviselőcsoportok közötti csoportosulásnak (Balti Intergroup) és az Európai Parlament Regionális Politikai Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a hozzájárulása.

- Bebizonyosodott, hogy a cselekvési terv nagymértékben megkönnyítette a munka szervezését. A szakpolitikák kiemelt területeire koncentrál, konkrétan meghatározza az elvégzendő feladatot és elsőbbséget biztosít a jó tervezésnek. Könnyen érthetővé tette a stratégia koncepcióját és megkönnyítette a kommunikációt. „Gördülő” jellege nagyon fontos a munka szempontjából, és rendszeresen frissíteni kellene.

Szakmai szempontból a törökországi EU INTERACT programiroda segítsége nagyon lényeges. A stratégia egyéb meglévő szervezeteket is felhasznál pragmatikus módon. Hasznosnak bizonyul, ha a mesterséges földrajzi korlátok meghatározása nélkül foglalkoznak a problémákkal ott, ahol a regionális határok valamennyire rugalmasak.

4. Tapasztalatok

Meg kell szilárdítani azokat az eredményeket, amit a stratégia elért a régió együttműködése érdekében. A következő pontokra kell hangsúlyt fektetni:

- A politikai lendület megtartása

A politikai szándék továbbra is nélkülözhetetlen a sikerhez. Hogy a lendület megtartható legyen, minden releváns ülésen és csúcstalálkozón a stratégiát referenciapontként kell felhasználni. A Miniszterek Tanácsának napirendjére is rendszeresen fel kell tenni, és az európai és a nemzeti parlamenti viták kiindulópontjává kell kinevezni. A jövőben minden politikai programnál tekintetbe kell venni minden szinten. Ennek elősegítésére még világosabbá kell tenni, hogyan kezeli a stratégia a régió sürgető problémáit, például az egyértelmű célok meghatározásával.

- Kötelezettségvállalás

A politikát sokkal jobban be kell építeni a politikai és az igazgatási szervezetekbe. Felépítése a szervezeti változások vagy a politikai kiemelt területek változásai miatt még nagyon sérülékeny. A hosszú távú fenntarthatósághoz stabil intézményekre van szükség, megfelelő mennyiségű munkaerőforrással (regionális, nemzeti és európai szinten is). A célok érdekében nagyon fontos, hogy a kiemelt területek koordinátorai, de az egyéb résztvevő tagállamokban azok egyenértékű munkatársai is teljes mértékben érintettek legyenek. A szakminisztériumoknak ezért sokkal aktívabb szerepet kell vállalniuk, valamint megfelelő személyzetet és támogatást kell biztosítaniuk.

- Célok és értékelés

A folyamat értékelése nélkülözhetetlen, mivel a stratégia a politikák kidolgozásában és végrehajtásában fontos szerepet vállal. A stratégia kezdetben nem tartalmazott specifikus célkitűzéseket. Ezért a Bizottságnak és az egyéb érdekelteknek a meglévő és a kidolgozás alatt álló megfelelő célokra most meg kell határozni azokat a mennyiségi és a minőségi célkitűzéseket és mutatókat, amelyek ellenőrizhetővé teszik a stratégiát. Néhány kiemelt területre, például a vízzel és a tengeri környezettel foglalkozó munkákhoz ezek már léteznek (víz-keretirányelv, HELCOM balti-tengeri cselekvési terve, a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv) és jól használhatók lennének. A javasolt célkitűzéseket és mutatókat széles körben meg kell tárgyalni.

- Kommunikáció és tulajdonjog

A stratégia és eredményeinek az ismerete nagyon lényeges. Még láthatóbbá kell tenni a stratégiát. A helyi és a regionális hatóságok, a nem kormányzati szervezetek és a magánszektor főbb csoportjait be kell vonni. Az Unió balti-tengeri csoportjának nem hivatalos regionális irodái vagy a Balti Fejlesztési Fórum kapcsolatai a régió nagyobb vállalkozásaival már létező példák arra, amit még továbbra is ösztönözni kell.

- Átfogó kapcsolatok

Az ágazatközi együttműködés támogatásából sok megnövekedett érték származik. A Bizottság és a többiek is segítik a munkaértekezleteket és az új hálózatokat. A 2010-es éves fórumon specifikusan a még nagyobb integráltságú szemléletmódok előnyeit vizsgálták meg.

Ennek eredményeként nemrégiben betettek a cselekvési tervbe egy többszintű irányítást erősítő, új, horizontális intézkedést. A vízgazdálkodási és a területrendezési projekt jól ábrázolja, hogyan történik jelenleg a régióban az együttműködés irányítása, és a stratégia hogyan tudja minden szinten javítani a kapcsolatokat. A továbbiakban is ezt kell támogatni.

- A politika kialakítása

A releváns (pl. a közlekedési, innovációs, tengeri és környezetvédelmi) politika felülvizsgálata során figyelembe kell venni azok makro-regionális hatását is. A balti-tengeri régióban különösen mérlegelni kell a tisztán helyi vagy regionális adottságokra alapozott területi kohézió fontosságát. Az egyes projekteket úgy kell tekinteni, amelyek segítik a stratégiát, és az általános szemléletmód jó példái. Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani az Európa 2020 és valójában a többi stratégiával és szakpolitikával is, például a belső biztonsági stratégiával, a közös agrárpolitikával és a közös halászati politikával.

Ezzel hangsúlyt kap a stratégiának az a lehetősége, hogy az európai általános prioritások végrehajtására használható. A makro-régiók általánosságban az uniós politika építőelemei lehetnek. A Tanács felhívta a figyelmet, hogy szükség van az átlátható balti-tengeri és dunai kapcsolatokra[8]. Ennek alapján a politikák kidolgozásával kapcsolatos makro-regionális tapasztalatokat be kell vonni a Tanács uniós szintű megbeszéléseibe. A szektori tanácsoknak is hasznos lenne, ha a makro-regionális megbeszéléseket napirendre tűznék.

- További támogatások és a technikai segítségnyújtás

A 2013-as időszakot követő közös szabályozási keret segítségével jobb koordinációt kell elérni annak biztosítására, hogy a makro-regionális prioritások megjelenjenek a jövőbeli uniós programokban. Ez nagyon fontos. A stratégia olyan úttörő koncepció, amely az összes támogatási eszközt racionalizálva új pénzügyi és programozási perspektívát készít elő. Nem csak az uniós tagállamok között működik: a nem uniós tagországokkal folytatott kétoldalú együttműködési programok stratégiai összehangolását uniós, nemzeti és regionális szinten is fejleszteni kell. Továbbá azoknak a transznacionális együttműködési programoknak a támogatása is nyilvánvaló, amelyek a makro-regionális stratégiával megegyező földrajzi területet fedik le. Az ilyen programokat kell erősíteni és még szorosabban ehhez a munkához kell kapcsolni.

A kiemelt területek koordinátorai és az uniós programokat irányító hatóságok között is átláthatóbb kapcsolatot kell kiépíteni. A régió nemzeti és a nemzetközi támogatási forrásainak is figyelembe kell vennie a stratégiát. Szívesen látjuk az egyéb partnerektől, például a Miniszterek Északi Tanácsától és a Svéd Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségtől érkező hozzájárulásokat. Elő kell mozdítani a támogatásokkal kapcsolatos innovatív megközelítéseket. Az Európai Beruházási Bank előkészítő szakaszban nyújtott megvalósítási hitelkerete jó példa lenne. Számos nemzeti uniós programnak kellene támogatnia a közös projekteket, amit az intézményekben is meg kellene könnyíteni.

Fontos az üzemeltetési költségeket finanszírozó szervezeti támogatás. Az uniós költségvetés 2,5 millió eurót biztosít 2011-ben. Mivel ez a jövőben nem garantált, egyéb technikai segédeszközöket kell keresni, különösen a meglévő és jövőbeli programok révén.

Akár általános stratégiai szinten, akár a kiemelt területeken, a cselekvési vagy a kiemelt projektekben is hasznosak lehetnének egyéb együttműködési módszerek is, mint például az európai területi együttműködési csoportosulás. Ennek jelentős hatása lenne arra, hogy az együttműködési szervezeteket még szilárdabbá és hosszabb távon fenntarthatóvá tenné, és ezzel egyidőben megakadályozná a meglévő szervezetek párhuzamos munkavégzését.

5. Ajánlások

Általánosságban egyértelműnek mondható, hogy a stratégia újszerű módon egyesíti a partnereket és a szakpolitika területeit, és így sokkal jobb eredményt ér el, mint amit egyedül képes lenne elérni. Ennek részeként, az itt említett tapasztalatok alapján a Bizottság a következőket ajánlja:

- javítani kell a stratégia integrációját, jobban össze kell hangolni az Európa 2020 stratégia témáival és kiemeltival.

- biztosítani kell a stratégia európai jellegét, ezért rendszeresen kell megbeszéléseket tartani a stratégiáról a szakpolitikák tanácsaiban,

- előnyben kell részesíteni a célkitűzések meghatározásáért folytatott munkát, hogy a stratégia még jobban koncentráljon a céljaira és azokat még jobban konkretizálja.

- maximalizálni kell a kohéziós politika és a régió egyéb támogatói forrásainak összehangolását a stratégia célkitűzéseivel.

- pénzügyileg és személyzetben is meg kell erősíteni a végrehajtási szervezeteket (különösen a kiemelt területek koordinátorait és azok irányítócsoportjait). Nemzeti együttműködési bizottságokat kell felállítani, és minden kiemelt területre külön meg kell határozni a nemzeti kapcsolattartókat. A minisztériumokba, ill. egyéb releváns szervezetekbe teljes mértékben be kell építeni a strukturális szervezeteket.

- fejleszteni kell a „kommunikációs kezdeményezéseket”, hogy még többen vegyenek részt a stratégiában, valamint hogy a vívmányairól még többen értesüljenek.

Ezenfelül a Bizottság tovább dolgozik azon, hogy azonosítsa ennek az új makro-regionális megközelítésnek a megnövekedett értékét, ezt a stratégia hatásának külső értékelésére alapozhatja. A tapasztalatok lehető legjobb elemzéséből levont következtetéseket a makro-regionális stratégiai koncepcióról szóló jelentés fogja összefoglalni, amit a Tanács 2013 júniusára kért.

Ezek az ajánlások minden érintett fél még magasabb szintű részvételét igénylik. A Bizottság úgy gondolja, hogy a stratégia eddigi eredményei és értékelése indokolja a további erőfeszítéseket.

[1] COM(2009) 248, 2009.6.10.

[2] Az Európai Tanács 2009. október 29-30-án jegyezte be az Európai Unió balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiáját, és felkért minden érintett szereplőt, hogy gyors ütemben biztosítsa a teljes megvalósulását.

[3] A stratégia honlapján elérhető a magyarázatokkal ellátott cselekvési terv: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/baltic/index_en.htm

[4] Általános Ügyek Tanácsának következtetései, 2009. október 26.

[5] A projektekre vonatkozóan további információk találhatók a stratégia weboldalán.

[6] „Zöld könyv – a közös halászati politika reformja”– COM(2009) 163 végleges, 2009.4.22.

[7] „Az Európai Unió integrált tengerpolitikája” – COM(2007) 575 végleges, 2007.10.10. és SEC(2007) 1278, 2007.10.10.; 16616/1/07 REV 1.

[8] Az Általános Ügyek Tanácsának következtetései a dunai stratégiára vonatkozóan: (2011. április).