[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 1.2.2010

COM(2010) 6 végleges/2

CORRIGENDUM:Annule et remplace le document COM(2010) 6 final du 29.1.2010Concerne toutes les versions (correction de la référence croisée 2009 remplacée par 2010)

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára a 2004–2006 közötti időszakban biztosított ösztönzőkről {SEC(2010)59}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára a 2004–2006 közötti időszakban biztosított ösztönzőkről

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Külső ösztönzők típusai 4

2.1. Szabályozásbeli rugalmasság 4

2.2. A nagyobb részvételi arányt előmozdító ösztönzők 5

2.2.1. Tájékoztatási támogatás 6

2.2.2. Pénzügyi támogatás 6

2.2.3. Technikai támogatás 8

2.2.4. Közbeszerzés 9

3. A mutatók egyes csoportjaival kapcsolatos megállapítások összefoglalása 9

3.1. Szabályozásbeli rugalmasság 9

3.2. A nagyobb részvételi arányt előmozdító ösztönzők 10

3.2.1. Tájékoztatási támogatás 10

3.2.2. Pénzügyi támogatás 11

3.2.3. Technikai támogatás 12

3.2.4. Közbeszerzés 13

4. Következtetések 13

1. BEVEZETÉS

A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] olyan rendszert hoz létre, melynek keretében a szervezetek értékelik, irányítják és folyamatosan javítják környezeti teljesítményüket.

Az EMAS-ban való részvétel sokféle előnyt biztosít a szervezetek számára. A források jobban fenntartható használata például pénzügyi előnyöket, a nyilvánosságban róluk kialakult kedvezőbb képet, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogi előírások be nem tartásának kisebb kockázatát, a környezetvédelmi szabályozást irányító hatóságokkal és egyéb érintettekkel való jobb kapcsolatot és megfelelő kockázatkezelést eredményez; ezek mindegyike viszont előnyösebb pénzügyi feltételek felkínálására ösztönözheti a hitelezőket és a biztosítókat.

A rendelet 10. cikkének (2) bekezdése felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogy az EMAS-ba történő nyilvántartásba vételt hogyan lehet figyelembe venni a környezetvédelmi szabályozás végrehajtásában és érvényesítésében a szervezetek és a megbízott hatóságok erőfeszítéseinek felesleges párhuzamosságai elkerülése érdekében.

A rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy ösztönözzék a szervezetek részvételét az EMAS-ban, és különösen vizsgálják meg az EMAS-ban való nyilvántartás figyelembevételének lehetőségét közbeszerzési politikájuk kritériumainak megállapításakor.

Az EMAS-rendelet 11. cikkének (3) bekezdése kötelezi az Európai Bizottságot, hogy a tagállamoktól a fenti ösztönző tevékenységekkel kapcsolatban kapott tájékoztatást továbbítsa az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

Ez a jelentés eleget tesz ennek a kötelezettségnek. Ismerteti a különböző tagállamokban alkalmazott ösztönző intézkedés-típusokat, és összefoglalja a mutatók egyes csoportjaira vonatkozó megállapításokat.

Az ehhez a közleményhez csatolt munkadokumentum a tagállamok által e jelentésben meghatározott ösztönző intézkedésekkel és mutatókkal kapcsolatban nyújt részletes tájékoztatást, valamint tartalmazza a mutatókra vonatkozó statisztikákat és, ahol a tagállamok ekként határozták meg, bizonyos ösztönző intézkedések kedvező eredményei alapján bevált gyakorlatokat.

E jelentés fő célja, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint, hogy felhívja az egyes nemzeti hatóságok figyelmét a különféle nemzeti gyakorlatokra.

2. KÜLSő ÖSZTÖNZőK TÍPUSAI

A nemzeti hatóságok által biztosított külső ösztönzők különböznek, attól függően, hogy milyen célokat kívánnak velük elérni.

A két leglényegesebb csoport a következő:

1. szabályozásbeli rugalmasság

2. a nagyobb részvételi arányt a következőkön keresztül elősegítő ösztönzők:

3. közbeszerzés

4. pénzügyi támogatás

5. technikai támogatás

6. tájékoztatási támogatás

2.1 . Szabályozásbeli rugalmasság

E jelentés alkalmazásában a szabályozásbeli rugalmasság kifejezés alá tartoznak a következők:

- szabályozásbeli könnyítés, amely a jogi követelmények helyettesítése a környezetvédelmi jogszabályok megváltoztatása nélkül;

- dereguláció, amely a jogszabály megváltoztatását jelenti.

A szabályozásbeli rugalmasság célja:

- redundancia esetén a keretszabályok egyszerűsítése és számuk csökkentése;

- eljárásokat hátráltató akadályok elhárítása;

- annak mérséklése, hogy szükségtelen és ismétlődő dokumentumokat kelljen a környezetvédelmi szabályozást irányító hatóságokhoz beadni;

- piaci szereplők felelősségteljes magatartásának elősegítése.

A rendelet 10. cikkének (2) bekezdése jogalapot szolgáltat a tagállamok számára ahhoz, hogy megvizsgálják, miképp vehető figyelembe az EMAS-részvétel a környezetvédelmi szabályozás végrehajtásában és érvényesítésében.

Az EMAS-rendelet szigorú követelményeket állít fel a környezetvédelmi jogszabályok betartásával kapcsolatban, mivel a független és külső hitelesítőktől azt várja el, hogy ellenőrizzék, vajon a szervezet maradéktalanul betartja-e a jogszabályokat. Viszonzásul néhány tagállam szabályozásbeli rugalmasságot engedélyezett az EMAS-ban nyilvántartásba vett szervezetek részére, így csökkentvén a szabályzati nyomás terhét és egyszerűsítvén saját forrásaik felhasználását.

A szabályozásbeli rugalmasság alkalmazásának felmérését elősegítendő a következő mutatók meghatározására került sor.

Az 1. mutató az engedélyek megszerzéséhez szükséges információkkal és a kérelmek egyszerűsítésével kapcsolatos, és azt jelzi, hogy az adott tagállamban hány olyan hatályos jogszabály, megállapodás vagy egyéb dokumentum van érvényben, amelyek az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára egyszerűbbé teszik az engedélymegszerzési-eljárást. Ennek az ösztönzőnek az alkalmazását az indokolja, hogy az engedélyek megszerzéséhez szükséges információk közül többet az EMAS-rendszeren keresztül már összegyűjtöttek, amely megbízható, naprakész és felhasználható információkat szolgáltat.

A 2. mutató: a jelentési és ellenőrzési követelmények csökkentésével vagy összevonásával kapcsolatos, és azt jelzi, hogy az adott tagállamban hány olyan hatályos jogszabály, megállapodás vagy egyéb dokumentum van érvényben, amelyek lehetővé teszik a jelentési és ellenőrzési követelmények csökkentését/összevonását. Ennek az ösztönzőnek az alkalmazását az indokolja, hogy a környezetvédelmi nyilatkozat jelentési és/vagy ellenőrzési célokra felhasználható adatokkal és információkkal látja el az illetékes hatóságokat, így a feladatok párhuzamosságai elkerülhetők.

A 3. mutató a vizsgálatok számának csökkentésével kapcsolatos, és azt jelzi, hogy az adott tagállamban hány olyan hatályos jogszabály, megállapodás vagy egyéb dokumentum van érvényben, amelyek elősegítik a vizsgálatok számának csökkentését. Ennek az ösztönzőnek az alkalmazását az indokolja, hogy a nemzeti szintű vizsgálatok rendelkezésére álló források nem elégségesek. Mivel az EMAS bevezetése megkönnyíti a környezetvédelmi jogszabályoknak történő megfelelést, lehetőség van rá, hogy a nyilvántartásba vett szervezetek kevesebb vagy szűkebb hatókörű vizsgálatokon essenek át.

2.2. A nagyobb részvételi arányt előmozdító ösztönzők

A rendelet 11. cikkének (1) bekezdése követelményeket állít fel a szervezetek EMAS-ban történő részvétele előmozdításának biztosítása érdekében. E cikk külön kitér az EMAS-részvételnek a kis- és középvállalkozások (kkv) körében a tájékoztatás, a támogatási alapok, az ésszerű nyilvántartásba vételi díjak biztosítása, a közintézményekhez és a közbeszerzésekhez való hozzáférés megkönnyítése és technikai segítségnyújtási intézkedések révén történő népszerűsítésére.

A rendelet 11. cikkének (2) bekezdése előírja a közbeszerzési gyakorlatokon keresztül történő, az EMAS-ban való széles körű részvételt előmozdító ösztönzés alapjait. Felszólítja a hatóságokat, hogy vizsgálják meg az EMAS-ban való nyilvántartás figyelembevételének lehetőségét közbeszerzési politikájuk kritériumainak megállapításakor.

A nagyobb részvételi arányt előmozdító ösztönzők biztosítására a következő főbb területeken kerülhet sor:

- tájékoztatási támogatás

- pénzügyi támogatás

- technikai támogatás

- közbeszerzés.

2.2.1 . Tájékoztatási támogatás

A tagállamokban nyújtott tájékoztatási támogatás főbb típusai:

- specifikus tájékoztatási programok, a gazdasági szereplők, kisebb gyárak és kézműiparosok, szakszervezetek, hatóságok és a nagyközönség igényeinek figyelembe vételével.

- meghatározott érdekcsoportokra és a nagyközönségre irányuló információs kampányok, melyek lehetnek televíziós kampányok, szakkiadványokban és helyi újságokban megjelenő cikkek, reklámkampányok vagy egyéb más, az általános megismertetést célul kitűző eszközök.

- az aktív közreműködést és a tapasztalatok, illetve a legjobb gyakorlatok kicserélését támogató konferenciák és munkaértekezletek.

A tájékoztatási támogatás ösztönzőként való alkalmazásának elemzéséhez a következő mutatókat állapították meg:

1. mutató: az EMAS iránti tudatosság növelését és az EMAS-ról szóló tájékoztatást célzó különböző dokumentumok (brosúrák, tájékoztató anyagok, szórólapok stb.) száma.

2. mutató: a különböző kiadványok (cikkek, hírlevelek, újságok, szakmai folyóiratok, hirdetési kampányok, az EMAS embléma terjesztése stb.) száma, amely jelzi, milyen módjai vannak az EMAS-szal kapcsolatos információk terjesztésének.

3. mutató: az EMAS-szal kapcsolatos tájékoztatás érdekében szervezett találkozók (konferenciák, munkaértekezletek, kampányok, önkéntes tevékenységek, szemináriumok, díjátadó ünnepségek, kiállítások, fórumok, vásárok stb.) száma.

4. mutató: az EMAS-szal kapcsolatos információkat tartalmazó webhelyek száma (több illetékes testület esetén).

5. mutató: a tagállamok által irányított, a szabályozást, az ellenőrzést és az EMAS-nyilvántartásba vételt stb. lehetővé tevő eszközök száma (több illetékes testület esetén).

6. mutató: az EMAS-nyilvántartásban még nem szereplő szervezetekkel az EMAS-szal kapcsolatos tájékoztatás céljából létesített kapcsolati formák (levelezés, e-mail stb.) száma, amely a szervezetekkel való kapcsolatfelvétel különböző módjait jelzi.

7. mutató: Az EMAS-ban nyilvántartott szervezetekkel az EMAS-szal kapcsolatos információk átadása céljából létesített kapcsolati formák (levelezés, e-mail stb.) száma, amely a szervezetekkel való kapcsolatfelvétel különböző módjait jelzi.

2.2.2 . Pénzügyi támogatás

A tagállamban nyújtott pénzügyi támogatás főbb típusai:

- támogatások kiutalása az EMAS-ba újonnan nyilvántartásba vett szervezetek részére; a támogatás lehet átalányösszeg, vagy az összes felmerülő költség adott százaléka;

- a környezeti teljesítmény javítása érdekében történő vásárlásokra adott adóengedmények, ami a pénzeszközök biztosításának egy indirekt módja;

- rendkívüli pénzeszközök kiutalása alkalmazottak képzésére, technikai segítség és külső tanácsadó cégek igénybe vételére;

- csökkentett nyilvántartásba vételi díjak.

Végül, bankokkal és biztosítókkal történt megállapodás értelmében kedvező feltételek az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek részére.

A pénzügyi támogatás ösztönzőként való alkalmazásának értékeléséhez a következő mutatókat határozták meg:

Az 1. mutató az adott tagállamban az EMAS támogatásával kapcsolatos jogszabályok, megállapodások vagy egyéb dokumentumok számát jelzi.

A 2. mutató az EMAS bevezetésének finanszírozására elkülönített költségvetés összegét jelzi (ideértve a személyzet fizetését is).

A 3. mutató az EMAS-ba újonnan nyilvántartásba vett szervezetek pénzügyi támogatásával kapcsolatos, és a kiutalt támogatási összegnek az új szervezetek EMAS-nyilvántartásba vételére szánt össztámogatáshoz viszonyított százalékos arányát jelzi.

A 4. mutató az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek részére nyújtott segélyekkel és pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos, és a kiutalt támogatási összegnek az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek részére szánt össztámogatáshoz viszonyított százalékos arányát jelzi.

Az 5. mutató a környezeti teljesítmény javítása érdekében történő vásárlásokra adott adóengedményekkel kapcsolatos, és a környezeti teljesítményhez kapcsolódó vásárlásokban részt vevő szervezetek részére nyújtott támogatás mértékét jelzi.

A 6. mutató a kísérleti projektekhez, promóciós programokhoz, környezetvédelmi megállapodásokhoz stb. nyújtott rendkívüli támogatásokkal kapcsolatos, és a szervezetek részére nyújtott pénzügyi támogatások egyéb módjait jelzi.

A 7. mutató a szervezetek által fizetendő nyilvántartásba vételi díj csökkentésének mértékét jelzi.

A 8. mutató az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára biztosított előnyökkel kapcsolatos, és az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára kedvezményeket (az EMAS végrehajtásához felhasználható kedvezményes kölcsönök stb.) kínáló bankok számát jelzi.

A 9. mutató az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára kedvezményeket kínáló biztosítók számát jelzi, nyilvánvalóvá téve, hogy biztosítási szempontból milyen előnyökkel járhat a szervezetek számára az EMAS-ban történő részvétel.

2.2.3. Technikai támogatás

A tagállamban nyújtott technikai támogatás főbb típusai:

- Megfelelő társaságok közreműködésével (ipari és kereskedelmi kamarákkal, illetve a nemzeti EMAS-szerv ellenőrzésének keretén belül) létrehozott oktatási programok.

- Az EMAS bevezetését segítő többlépcsős, kifejezetten a kkv-kat megcélzó programok. E programok a kkv-k környezeti kiválóságát hivatottak elősegíteni, egyéni szükségleteik függvényében, különböző szinten.

- A környezetvédelmi vezetési rendszerek valamennyi szereplőjét, például munkacsoportokat, társulásokat, szakértői felülvizsgálásokat és személyre szabott tanácsadásokat (coaching) mozgósító együttműködések.

- A hatóságok által létrehozott rövid és hosszú távú, szakemberek részére irányuló speciális oktatási és képzési programok.

- Egyes szektorok részére iránymutatások és eszköztárak.

A technikai támogatás ösztönzőként való alkalmazásának értékeléséhez a következő mutatókat határozták meg:

1. mutató: segítségnyújtás céljából létrehozott, illetve az EMAS bevezetése során követendő eljárást bemutató dokumentumok (használati utasítások, útmutatók, eszköztárak, javaslatok, iránymutatások, kézikönyvek, interaktív CD-k, tanulmányok stb.) száma.

2. mutató : az EMAS fokozatos bevezetését lehetővé tevő programok száma, amelyeket azzal a kifejezett céllal hoztak létre, hogy egyéni szükségleteik függvényében különböző szinteken elősegítsék a szervezetek által megvalósított megfelelőbb környezetgazdálkodást.

3. mutató : a szervezetek részére nyújtott technikai támogatás biztosítását célzó oktatási programok (képzések, tanfolyamok, foglalkozások stb.).

4. mutató : a környezetvédelmi vezetési rendszerek valamennyi szereplőjét, például munkacsoportokat, társulásokat, szakértői felülvizsgálásokat, személyre szabott tanácsadásokat (coaching) , hálózatokat, információs klubokat stb. mozgósító együttműködések. Ez a mutató azt jelzi, milyen különböző módjai vannak az EMAS-szal kapcsolatos információk szervezetek közötti cseréjének.

5. mutató : a szervezetek részére az EMAS bevezetéséhez nyújtott technikai támogatás biztosítását célzó projektek és egyéb (kísérleti) programok száma.

6. mutató : az EMAS bevezetését elősegítő konkrét jogszabályok (szabványok) száma.

2.2.4 . Közbeszerzés

A közbeszerzésre vonatkozó irányelvek hatálya alá tartozó állami felvásárlók és más szervezetek a fogyasztók egy tekintélyes csoportját alkotják. A közbeszerzések értéke eléri a mintegy 1 000 milliárd eurót, vagyis az Unió GDP-jének körülbelül 16%-át. A környezetvédelmi szempontoknak a közbeszerzéssel történő integrálása lényegesen hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez. Ha az állami felvásárlók ajánlati felhívásaik alkalmával, amikor csak lehetséges, az EMAS-ra hivatkoznának, ezzel a rendszert népszerűsítenék, és a rendszerhez való csatlakozásra ösztönöznék a vállalkozókat.

A rendelet 11. cikkének (2) bekezdése meghatározza a közbeszerzési gyakorlatokon keresztül történő, az EMAS-ban való széles körű részvételt előmozdító ösztönzés alapjait. Felszólítja a hatóságokat, hogy vizsgálják meg az EMAS-ban való nyilvántartás figyelembevételének lehetőségét közbeszerzési politikájuk kritériumainak megállapításakor.

A közbeszerzésekről szóló irányelvek[2] lehetővé teszik azon követelmény alkalmazását, amelynek értelmében az ajánlattevőknek bizonyos munkálatok, illetve szolgáltatási szerződések kivitelezése – például egy híd természetvédelmi területen történő építése – során környezetvédelmi vezetési intézkedéseket kell alkalmazniuk, mivel ilyen esetben a szerződés maga után vonja a folyamatos környezetvédelmi vezetés és a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét a munkálatok során. Ezekben az esetekben az EMAS vagy más, azzal egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszer a környezetvédelmi vezetési intézkedések elfogadásáról szóló követelmények betartásának bizonyítékaként szolgálhat.

Az 1. mutató a közbeszerzésnek, mint ösztönzőnek az egyes tagállamokban történő használatát tükrözi, és az adott tagállamban érvényben lévő, a közbeszerzések alkalmazásával kapcsolatos hatályos dokumentumok számát jelzi.

3 . A MUTATÓK EGYES CSOPORTJAIVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

3.1 . Szabályozásbeli rugalmasság

A szabályozásbeli rugalmasság kismértékű növekedése volt megfigyelhető. Ugyanakkor csupán négy tagállam (az Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország és Szlovákia) alkalmaz mind a három meghatározott mutatóhoz kapcsolódó ösztönzőket, míg 12 tagállam egyáltalán nem biztosít ilyen ösztönzőket.

A legtöbb jogszabályt e területen Németország dolgozta ki. Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia szintén megszövegezett különböző dokumentumokat.

Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország és Litvánia már megkezdte a különböző szövegek kidolgozását annak érdekében, hogy az EMAS-ban nyilvántartott szervezeteknek szabályozásbeli kedvezményeket biztosíthassanak.

Az engedélyek iránti kérelmek, valamint a csökkentett jelentési és ellenőrzési követelmények tekintetében egyes tagállamok meghatároznak néhány olyan konkrét és korlátozott helyzetet, amikor az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek előnyt élvezhetnek. A legtöbb esetben a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése (IPPC), a hulladékkezelés, a hulladéklerakókkal kapcsolatos engedélyek, a vízgazdálkodás és a kibocsátások terén csökkentek a jelentési kötelezettségek, illetve egyszerűsödtek az engedélykérelmezési eljárások. Megfigyelhető a környezetszennyezés integrált megelőzésével és csökkentésével kapcsolatos ösztönzők dominanciája (Ciprus, Egyesült Királyság, Litvánia, Spanyolország és Szlovákia). Jóllehet az üzleti közösség nagyra értékeli az ösztönzőknek e típusát, az nem alkalmazható minden iparágban, hatása ezért korlátozott.

Más tagállamok az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára minden olyan esetben szélesebb körű jelentéstételi mentességeket biztosítanak, amikor a szervezetek eleget tesznek az általuk előírt általános kötelezettségeknek, és nem határoztak meg konkrét helyzeteket. Az ilyen átfogó jellegű kedvezmény a leghatékonyabb, mivel lehetővé teszi, hogy az előnyöket az egyes szervezetek egyedi igényeinek megfelelően alakítsák. A jogbiztonság, valamint az említett ösztönzők gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése érdekében azonban hasznos lehet ezeket konkrét engedélykérelmi eljárásokkal, illetve ellenőrzési vagy jelentési kötelezettségekkel összekapcsolni. A vizsgálatok tekintetében a kedvezmény a vizsgálatok számának, illetve a vizsgálatokért fizetendő díjnak a csökkentése révén valósulhat meg. Bizonyos esetekben a díjcsökkenés nem közvetlenül az EMAS-ba való nyilvántartásba vételkor jelentkezik, hanem annak köszönhető, hogy a későbbi vizsgálatok általában kevesebb időt és erőfeszítést igényelnek majd a hatóságok részéről.

3.2 . A nagyobb részvételi arányt előmozdító ösztönzők

3.2.1 . Tájékoztatási támogatás

A 2004–2006 közötti időszakban nőtt a tájékoztatási támogatás mértéke. A támogatás sokféle formában valósult meg a brosúrák, szórólapok, újság- és folyóiratcikkek kiadásától kezdve egészen a konferenciák, munkaértekezletek és egyéb események szervezéséig. Minden tagállam rendelkezik legalább egy, az EMAS-szal kapcsolatos tájékoztatást szolgáló webhellyel.

Általában minden tájékoztató anyag kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy tájékoztatást nyújtson az EMAS-szal kapcsolatban, és népszerűsítse a rendszert. A szervezett rendezvények többsége az EMAS-ról szólt, előfordult azonban, hogy egy átfogóbb témakör, például a környezeti fenntarthatóság vagy egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerek részeként hivatkoztak rá (a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia).

A megrendezett konferenciák és az ott kiosztott tájékoztató anyagok nagy része általános információkkal szolgált a rendszerről, valamint arról, milyen lépéseket kell tenniük a szervezeteknek az EMAS-ba való nyilvántartásba vételhez. Egy adott tevékenységi ágazattal kapcsolatos konferenciát, illetve tájékoztató anyagokat Görögország, Lettország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia szervezett, illetve dolgozott ki. Jóllehet az általános tájékoztatásra minden esetben szükség van, a meghatározott ágazatokat célzó támogatás különösen hasznos és előnyös lehet a szervezetek számára, és elősegítheti a rendszerben való részvételi kedv növelését.

Ausztriában, Cipruson, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Hollandiában, Németországban, Romániában és Spanyolországban egy-egy adott témakörben rendszeres (általában éves) EMAS-ülésekre került sor. A szervezett tevékenységek általában rendszeres jelleggel folytak, az egyszeri események nem voltak jellemzők.

A támogatás kevésbé gyakori formáit képviselték az EMAS díjátadó rendezvények, a rövid televíziós reklámfilmek (Lengyelország és Portugália), valamint az EMAS-szal kapcsolatos reklámtárgyak gyártása (Lengyelország).

Az EMAS-szal kapcsolatos tájékoztatási támogatási intézkedések többnyire az EMAS-ban nyilvántartott szervezetekre irányulnak, ezzel együtt azonban érvényben vannak kifejezetten az EMAS-ban még nyilvántartott szervezeteket célzó intézkedések is (Ciprus, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Norvégia, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia). Emellett a nyilvántartásba vett szervezetekkel fenntartott kapcsolat is igen élénknek volt mondható.

Bár a tájékoztatási támogatási ösztönzőket minden szervezet, köztük a kkv-k is igénybe vehetik, néhány tagállam kifejezetten a kkv-kat célzó ösztönzőket is biztosít (Ciprus, Litvánia, Spanyolország, Szlovákia).

Az EMAS-szal kapcsolatos tájékoztatási támogatás biztosítására elkülönített források tekintetében számos tagállamban (Németország, Görögország, Lengyelország, Spanyolország, Észtország, Franciaország, Lettország és Románia) a támogatási összegek növekedése figyelhető meg).

3.2.2. Pénzügyi támogatás

Az EMAS támogatásával foglalkozó szövegek száma kis mértékben emelkedett. A Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában megvalósuló EMAS-támogatásról több dokumentum is készült.

Az EMAS finanszírozására elkülönített források összege rendkívüli mértékben, közel 400%-kal nőtt. Különösen figyelemre méltó a Spanyolország által az EMAS-célokra fordított jelentős összeg.

Az EMAS céljára elkülönített költségvetést túlnyomó részben konferenciák, szemináriumok és egyéb rendezvények szervezésére, valamint különböző kiadványok (például útmutatók, brosúrák stb.) elkészítésére fordították. Bizonyos esetekben a költségvetésből finanszírozták az illetékes testület költségeit is.

Az új jelentkezők EMAS-ba való nyilvántartásba vételére fordított pénzügyi támogatás összege nem jelentős. Ilyen támogatást az Egyesült Királyság, Görögország, Németország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia nyújt.

Az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek részére nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében is hasonló a helyzet; itt a következő tagállamok biztosítottak támogatást: Szlovákia, Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság.

Egyik tagállam sem biztosított adókedvezményeket a környezeti teljesítmény javítását célzó vásárlásokra.

A kísérleti projektekhez, promóciós programokhoz, környezetvédelmi megállapodásokhoz stb. nyújtott különleges pénzügyi támogatás mértéke nőtt, ilyen jellegű támogatást azonban csak néhány tagállam biztosít (Finnország, Spanyolország, Ausztria, a Cseh Köztársaság, Írország, Lettország és Portugália).

Nőtt az EMAS-ba való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ösztönzőknek a nyilvántartásba vételi díjak csökkentése vagy elengedése révén történő támogatása. Belgiumban, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Lettországban, Magyarországon, Olaszországban (hatóságok esetén) és Spanyolországban (kivéve Murcia autonóm tartományban) a nyilvántartásba vétel ingyenes; Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban és Romániában pedig csökkentett nyilvántartásba vételi díjat kell fizetni.

Olaszország – ahol egyes bankok és számos biztosítótársaság nyújt kedvezményeket az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára –, valamint Szlovákia kivételével (itt egy bank nyújt ilyen kedvezményeket), a bankok és a biztosítótársaságok az általános gyakorlat szerint nem biztosítanak kedvezményeket az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára.

A kkv-k részére nyújtott támogatás tekintetében a díjak elengedése kétségtelenül olyan ösztönzési forma, amelynek a kkv-k, illetve egyéb szervezetek a kedvezményezettjei. Az Egyesült Királyság, Finnország és Románia a díjcsökkentés mértékének meghatározásakor figyelembe veszi az érintett szervezet méretét, vagy a díjcsökkentést kizárólag a kkv-k számára biztosítja. A díjakon kívül kifejezetten a kkv-kat célzó pénzügyi támogatás kérhető a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában.

3.2.3. Technikai támogatás

A technikai támogatás mértéke a 2004–2006 közötti időszakban nőtt.

A legtöbb tagállamban (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia) születtek a technikai segítségnyújtást lehetővé tevő dokumentumok (például használati útmutatók, iránymutatások, kézikönyvek stb.), valamint a környezetvédelmi vezetési rendszerek valamennyi szereplőjét mozgósító együttműködésekkel kapcsolatos dokumentumok.

Jóllehet e dokumentumok és programok többsége valamennyi iparág számára készült, néhány tagállamban ágazatspecifikus leírásokat és útmutatókat is létrehoztak a következők szerint: kórházak, sportlétesítmények és sportesemények (Görögország); közszolgáltatások (Belgium); élelmiszer-, gyógyszer-, villamosenergia-/elektronikai és vegyipar, valamint egyéb ágazatok (Spanyolország); élelmiszer- és italgyártás, bútoripar (Egyesült Királyság). A helyi hatóságok számára specifikus iránymutatásokat dolgoztak ki az Egyesült Királyságban, Észtországban, Görögországban, Lengyelországban, Lettországban, Magyarországon, Spanyolországban és Szlovéniában.

Az ilyen célzott megközelítés hatékonyan előmozdíthatja a rendszerben való részvételi kedv növelését.

Az EMAS-rendszer kkv-kban történő bevezetésének elősegítését célzó dokumentumok és programok száma jelentősen nőtt; a következő államokban születtek ilyenek: Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Lengyelország, Németország, Portugália és Szlovákia.

A legtöbb tagállamban (Belgium, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) megvalósult valamilyen oktatási program és a környezetvédelmi vezetési rendszerek valamennyi szereplőjét mozgósító együttműködés. E programok és együttműködések keretén belül gyakran nyílik lehetőség az EMAS bevezetésének gyakorlására a különböző érdekeltek, az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek vagy a helyi hatóságok hálózatainak részvételével zajló munkacsoportokban és a megbeszélések során. E programok gyakori meghatározó eleme a környezetvédelmi hitelesítők, ellenőrök és a helyi hatóságok képzése.

3.2.4. Közbeszerzés

A közbeszerzésekkel kapcsolatos dokumentumok száma jelentős mértékben emelkedett, és a legtöbb tagállamban kidolgoztak dokumentumokat.

Közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok születtek Ausztriában, Cipruson, a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában, valamint nagyszámú iránymutatást és egyéb dokumentumokat fogadtak el a Cseh Köztársaságban, Dániában, Finnországban, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában és Olaszországban.

A tagállam jelentésében szereplő dokumentumok általában a közbeszerzési eljárások környezetbarátabbá tételére vonatkoznak, és a dokumentumok számában tapasztalható jelentős mértékű növekedés ellenére nem minden esetben jelentenek közvetlen vagy egyértelmű előnyt az EMAS-ban nyilvántartott szervezetek számára. Csak a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Litvánia, Románia, Spanyolország és Szlovákia hivatkozott konkrétan az EMAS-ra, illetve arra, hogyan alkalmazható a rendszer a közbeszerzések során.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

A nemzeti hatóságok által biztosított, és különösen a célirányos politikákon és programokon alapuló külső ösztönzők kedvezően befolyásolhatják az EMAS-ban való részvétel arányát.

Minden tagállamban érvényben vannak olyan intézkedések, amelyek külső ösztönzőket biztosítanak az EMAS-ban nyilvántartásba vett szervezetek számára. Az a tény, hogy az üzleti közösség továbbra is kifogásolja a lényeges intézkedések hiányát, arra mutat rá, hogy fejlődés még lehetséges.

Az ösztönzők célja a legtöbb esetben a magánszervezetek támogatása. Az EMAS mindazonáltal a közszervezetek számára is elérhető, és bár e szervezetek működését alapvetően nem gazdasági megfontolások irányítják, fontos, hogy a tagállamok ebben a szektorban is biztosítsanak ösztönzőket, elsősorban a helyi hatóságok számára, amelyek így jó példával járhatnak elöl, és arra ösztönözhetik a többi hatóságot, hogy ők is hasonlóan cselekedjenek.

A második EMAS-rendelet 2007 és 2009 között történő felülvizsgálata fordulópontot jelent a rendszer életében. A felülvizsgálat egyik célja az, hogy a rendelet szigorítása nyomán nagyobb hangsúlyt kapjanak az ösztönzők, valamint erősödjön a tagállamoknak az ösztönzők biztosítására irányuló motivációja. A környezetvédelmi teljesítményt és a szervezeti megfelelést biztosító mechanizmust érintő jelentéstételi rendszer szigorításának köszönhetően a szabályozó hatóságok várhatóan nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a jelenleginél több ösztönzőt biztosítsanak hatékony módon.

A tagállamoknak ösztönzőkre vonatkozó politikákat, valamint hosszú távú ösztönző programokat kell kidolgozniuk a példaértékű gyakorlatok előmozdítása érdekében. A Bizottság továbbra is biztosítani fogja a szükséges technikai és tájékoztatási támogatást az EMAS köz- és magánszervezetekben történő bevezetéséhez.

[1] HL L 114., 2001.4.24., 1. o.

[2] Az 2004/17/EK irányelv és a 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelv.