52008PC0345

Javaslat: az Európai parlament és a Tanács rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) {SEC(2008)1994} {SEC(2008)1995} /* COM/2008/0345 végleges - COD 2008/0110 */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.6.2008

COM(2008) 345 végleges

2008/0110 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet)

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008)1994}{SEC(2008)1995}

INDOKOLÁS

1. ELőZMÉNYEK

Az emberi és állati egészségre veszélyt jelentő állati eredetű termékekkel kapcsolatos krízishelyzetekre (TSE, dioxin, száj- és körömfájás) adott válaszul a Bizottság átfogó jogszabályi keretet vezetett be a „termelőtől a felhasználóig” tartó teljes előállítási és értékesítési lánc magas szintű biztonságának fenntartása érdekében. Ennek biztosítására elfogadásra került a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK rendelet[1] (a továbbiakban: rendelet). A rendelet egységes szerkezetbe foglalta és átdolgozta az állati melléktermékekre mindaddig érvényben lévő szabályokat. Ezen felül szigorúbb szabályokat vezetett be az állati melléktermékek kezelését végző üzemek engedélyeztetésére, bizonyos termékek továbbítására és nyomon követhetőségére, valamint a takarmányozási vagy műszaki célra történő felhasználásra szánt állati melléktermékekből előállított termékek biztonságát garantáló feldolgozási szabványok végrehajtására. A rendeletet 2003. május 1-jétől alkalmazták

2. A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A rendelet 35. cikke értelmében a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azon intézkedésekről, amelyeket a rendeletnek való megfelelés biztosítására hoztak. A kapott tájékoztatás alapján a Bizottság 2005. október 24-én jelentést[2] nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 25 tagállam jogszabály-alkalmazási gyakorlatáról.

Ezenfelül a Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatala (ÉÁH) 2004 és 2005 folyamán mind a 25 tagállamban számos vizsgálatot végzett annak értékelésére, hogy megfelelően alkalmazzák-e az egyes tagállamok a jogszabályt.

A tagállamok által szolgáltatott információ és az ÉÁH ténymegállapításai alapján a bizottsági jelentés azt a következtetést vonja le, hogy valamennyi tagállam és gazdasági szereplő számára kihívást jelentett a rendelet előírásainak való megfelelés biztosítása. Mindezek ellenére elmondható, hogy a tagállamok általánosságban megfeleltek a rendelet előírásainak. A hatósági ellenőrzések az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok legtöbbjénél messzemenőkig kielégítő eredményt hoztak. Ugyanakkor több erőfeszítésre lenne szükséges ahhoz, hogy biztosítani lehessen az állati melléktermékeken alapuló anyagok különböző termelési láncokon átívelő nyomon követhetőségét. A jelentés számos olyan intézkedést javasolt, amelyek javíthatnák az egységes jogalkalmazást és a hatósági ellenőrzések hatékonyságát. Ezentúl alapjául is szolgált annak a vitának, amelyet a tagállamok és az állati melléktermékek szabályozásban érdekelt felek széleskörű bevonásával folytattak.

3. FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK

A jelentésről tartott konzultációkon az alábbi, további megfontolás tárgyául szolgáló témák merültek fel:

► Az állati melléktermékekre vonatkozó biztonsági intézkedések alapvető kerete változatlanul fennmarad.

► Az állati melléktermékekre vonatkozó szabályozás hatályát ki kell igazítani.

► Tisztázni kell az állati melléktermékekre vonatkozó szabályok és más közösségi jogszabályok között fennálló kapcsolatot.

► Az állati melléktermékek kategóriáinak megállapítására és ellenőrzésére egyre erőteljesebben kockázatalapú megközelítést kell bevezetni.

Ezen fontos intézkedések meghozatalára olyan eszközöket kell választani, melyek biztosítják, hogy nem sérül a Közösségben a köz-, illetve állat-egészségügyi kockázatokkal szembeni magas szintű védelem. Az üzemeltetők és az illetékes hatóságok felelőssége marad továbbra is annak biztosítása, hogy az állati melléktermékek szállítmányai kizárólag hatóságilag engedélyezett értékesítési helyekre kerülhessenek. A szabályok kiigazítására abban az esetben kerülhet csak sor, ha azt a tudományos és technológiai előrehaladás indokolja.

4. KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

4.1. Konzultáció az érdekelt felekkel

4.1.1. A konzultáció formája és az érintett területek

Amikor 2005 végén a Bizottság benyújtotta a jelentést a Tanácsnak, a tagállamok széleskörű konszenzusra jutottak annak terén, hogy melyek azok a legfontosabb területek, amelyeket felül kell vizsgálni. A megbeszélések során a Bizottság figyelmét további műszaki kérdésekre is felhívták, amelyeket e rendeletjavaslat megalkotásánál figyelembe is vettek.

A rendeletjavaslat elkészítése során a Bizottság az érdekelt felek széles körének (érintett felek, szakértők, valamint tagállami illetékes hatóságok és kereskedelmi partnerek) véleményét is kikérte. Az élelmiszerlánc, valamint a köz- és állat-egészségügy területén működő európai szervezetek (állati melléktermékek előállítói, feldolgozók, kereskedők és felhasználók, valamint fogyasztói szervezetek) közül több mint 36 élhetett azzal a lehetőséggel, hogy véleményét kétoldalú tárgyalások vagy nyílt konzultáció keretében több alkalommal is kifejtse.

Az állati melléktermékekre vonatkozó szabályok és egyéb közösségi jogszabályok közötti összefüggések miatt a Bizottság felállított egy szolgálatközi irányítócsoportot, amely 2006 februárja és szeptembere között kétszer ülésezett.

A főbb áttekintésre váró kérdések megbeszélése céljából 2006. júliusa és 2006. decembere között hat, tagállami szakértőkből álló munkacsoporti ülésre került sor.

A konzultáció két lépésből állt:

- Első lépésként egy általános konzultáció keretében meghatározásra kerültek a kérdések és lehetséges megoldási lehetőségeik.

- A lehetséges megoldási lehetőségek felvázolása után második lépésként az érintett felek kifejthették a meghatározott politikai lehetőségek kedvezőtlen hatásával kapcsolatos véleményüket.

4.1.2. Visszajelzések és az azt követő intézkedések

Az érdekelt felek általánosságban egyetértenek abban, hogy a konzultáció során megnevezett kérdések jól tükrözik, mely kérdéskörök képezik további megfontolások tárgyát. Ezenfelül a nyílt konzultáció résztvevőinek többsége támogatja azt az álláspontot, hogy a szabályok szükséges kiigazítása érdekében módosítani kell a rendeletet.

4.2. A szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

4.2.1. Tudományos szakvélemények

A rendelet alkalmazása óta a közösségi tudományos tanácsadó testület (a 2002-től az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által felváltott Tudományos Operatív Bizottság) az állati melléktermékekkel kapcsolatban számos véleményt fogadott el. Ezek a tudományos szakvélemények rámutattak arra a lehetőségre, hogy a kezelésre vonatkozó szabványokkal csökkenthető a kockázat. A beérkezett véleményekből nagy általánosságban az olvasható ki, hogy továbbra is fenn kell tartani a rendelet kulcsfontosságú elvét, miszerint az emberi fogyasztásra alkalmatlan állatokból származó állati melléktermékeket ki kell zárni az élelmiszerláncból.

A következtetésekből az is látszik, hogy egyes nem biztonságos melléktermékeket szigorúan meghatározott egészségügyi feltételek mellett biztonságosan lehetne hasznosítani, például műszaki vagy ipari termékek előállításánál.

4.2.2. Alkalmazott módszerek

A következő két fő módszert használták fel:

(1) a 25 tagállam illetékes hatóságaitól érkezett adatok kiértékelése, és

(2) a Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatala által 2004 és 2005 folyamán gyűjtött adatok kiértékelése.

A beérkezett és felhasznált adatok terjedelme és változatossága nem teszi lehetővé azok összefoglaló bemutatását e dokumentum kereteiben.

A Bizottság jelentéseibe az alábbi weboldalak biztosítanak betekintést:

http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/animalbyproducts/index_en.htm

http://ec.europa.eu/food/fvo/index_en.htm

4.3. Hatásvizsgálat

A Bizottság a 2006. évi munkaprogramjának megfelelően belső hatásvizsgálatot végzett. Az értékelő jelentés ([SANCO/2006/10496]) a következő weboldalról érhető el:

http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/animalbyproducts/index_en.htm

A hatásvizsgálat három választási lehetőséget nevezett meg:

a) Intézkedés elmaradása

b) Önszabályozás, iránymutatás vagy együttszabályozás

c) Jogszabályi felülvizsgálat.

A hatásvizsgálat végkövetkeztetése szerint az intézkedés elmaradása a kereskedelem fennakadásához vezethet, és a vállalkozókat negatív következményként magas szociális és gazdasági költségeknek teheti ki. Az önszabályozás, az iránymutatás vagy az együttszabályozás nem fogja feloldani azon akadályokat, melyek a kötelező hatályú jogi szövegekben meglévő aránytalan rendelkezésekből származnak.

A hatásvizsgálat ténymegállapításai szerint a létező problémákra a legjobb megoldást a c) opcióban megfogalmazott jogszabályi felülvizsgálat jelenti.

5. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

5.1. A javasolt intézkedés(ek) összefoglalása

A javaslat figyelembe veszi a rendelet felülvizsgálatának eredményeit, és egységes szövegbe emeli a felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket valamint a rendelkező rész fennmaradó rendelkezéseit. A rendelet mellékletében felsorolt rendelkezések, valamint a rendelet végrehajtására vagy az attól való eltérésre vonatkozó egyéb különálló közösségi jogszabályokban, többek között a 811/2003/EK, 79/2005/EK, 92/2005/EK és 181/2006/EK rendeletekben előírt rendelkezéseket ismételten elrendelik egy komitológiai eljárás keretében megvalósuló végrehajtó rendelet formájában. E rendelet kidolgozása a jelen javaslattal párhuzamosan zajlik, így időben egybe fog esni hatálybalépésük.

5.2. Jogalap

A rendelet elsődleges célja az állat-egészségügy és a közegészségügy védelme. Ezért a rendelet és a javaslat jogalapját is a Szerződés 152. cikke (4) bekezdésének b) pontja képezi.

5.3. A szubszidiaritás elve

Mivel a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően, a szubszidiaritás elve érvényesül.

A javaslat célkitűzéseit az egyes tagállamok nem képesek kielégítő mértékben megvalósítani.

Az állati melléktermékek jelentette kockázat komolyan veszélyeztetheti az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságát, valamint a közösségi állatállomány egészségét. Az elmúlt években a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE), a száj-és körömfájással (FMD), a klasszikus sertéspestissel (CSF) és a dioxinnal kapcsolatban szerzett tapasztalok azt mutatták, hogy a jelentős egészségügyi veszélyek orvoslására önmagában a tagállami szintű válasz nem elegendő, többek között azért sem, mivel a közös piac egészére nézve szoros kapcsolat áll fenn a gazdasági ágazatok között.

Ehhez járul az is, hogy állati melléktermékeket és állati melléktermékekből előállított termékeket harmadik országból is importálnak a Közösségbe. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy ezek az importszállítmányok is eleget tegyenek a Közösségben érvénybe lévőkkel legalább egyenértékű állat-egészségügyi szabványoknak.

A javaslat célkitűzései közösségi szinten jobban megvalósíthatók.

A Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek listája tartalmazza az állati melléktermékeket is. Forgalomba hozataluk a gazdálkodásból élők és bizonyos állati melléktermékek feldolgozására szakosodott ágazatok számára is komoly bevételi forrás. Az ágazat ésszerű fejlődésének biztosítása, termelékenységének növelése és versenyképességének előmozdítása érdekében az érintett termékekre közösségi szintű állat-egészségügyi és közegészségügyi szabályokat kell megállapítani.

5.4. Arányosság és egyszerűsítés

A javaslat tovább egyszerűsíti a jogszabályokat, amennyiben csökkenti az illetékes (uniós, nemzeti és harmadik országbeli) hatóságokat és a gazdasági szereplőket érintő adminisztratív terheket, egyúttal továbbra is biztosítja a köz- és állat-egészségügy magas szintű védelmét.

Célja, hogy egységes szerkezetbe foglalja a rendelet alkalmazása óta elfogadott valamennyi végrehajtó intézkedést és a rendelettől való eltérést (jelenleg összesen 14 jogszabály).

A javaslat az állati melléktermékekre és az egyéb közösségi ágazatokra (élelmiszeripar, takarmányipar, hulladékgazdálkodás, kozmetikai termékek, gyógyszerek és orvosi műszerek) vonatkozó szabályok közötti kapcsolatot is tisztázza. Amennyiben a megfelelő szintű védelem lehetővé teszi, úgy kerülni kell a kettős szabályozást az ellenőrzésre és a továbbításra vonatkozó követelmények tekintetében.

A javaslat elfogadása a jelenleg hatályos rendelet hatályon kívül helyezését eredményezi.

6. A JAVASLAT HATÁLYA

A gyakorlati és tudományos tapasztalatok, valamint a konzultáció eredménye alapján a javaslat legfőbb célja az élelmiszer- és takarmánybiztonság és a fogyasztóvédelem magas szintű védelmének fenntartása és a következők biztosítása:

i. Átláthatóság

Be kell vezetni egy az állati melléktermékek életciklusának végét jelző adatot, amely meghatározza az előállítási lánc azon pontját, amelytől az állati melléktermékekre nem vonatkoznak a rendeletben megállapított követelmények. A felhasznált állati melléktermékek fajtája, a kezelési eljárás jellemzői vagy az állati melléktermékekből előállított termék tervezett végfelhasználása függvényében ez a pont a folyamat különböző szakaszaiban jelentkezhet.

Mivel a vadon élő állatokból származó állati melléktermékekre vonatkozó szabályok hatályával kapcsolatban gyakori a jogbizonytalanság , az egészségügyi előírásokban mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére az élelmiszer-higiéniai jogszabályok analógiájára e téren is előírások kerülnek bevezetésre.

Ami az egyéb közösségi jogszabályokkal való kapcsolatot illeti, a létesítmények engedélyezésével és a hatósági ellenőrzésekkel elkerülhető a követelmények kettős szabályozása, amennyiben úgy tekinthető, hogy az egyik jogi keret által kijelölt célkitűzésekre egy másik jogi keret megfelelő módon vonatkozik.

ii. Fokozottan kockázatalapú megközelítés

Előtérbe kell helyezni az üzemeltetők elsődleges felelősségét, miszerint biztosítják a rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést az élelmiszer- és takarmányhigiéniai közösségi jogszabályokban elfogadott megközelítéssel összhangban. Ezáltal az illetékes hatóságok arra tudják összpontosítani erőforrásaikat, hogy megvizsgálják, az üzemeltetők teljesítik-e ezen kötelezettségüket.

Az üzemeltetőknek fokozott felelőssége van azon (nem haszonállatok takarmányozására vagy szerves trágyának szánt) állati melléktermékeken alapuló termékek biztonságos forgalomba hozatalával kapcsolatban, melyek nincsenek közvetlen hatással az (élelmiszer-) és takarmánylánc biztonságára . Az állati melléktermékek bármely kategóriáját fel lehet használni, amennyiben a gyártásnál használt nyersanyagok biztonságosak, a kifejlesztett előállítási eljárás biztonságos, vagy az állati melléktermékeket olyan célra használják, amely összességében biztonságos. Az erre a lehetőségre vonatkozó további részleteket végrehajtási szabályok formájában lehet meghatározni.

Azokat az új termékeket, amelyekről beigazolódott, hogy csak korlátozott mértékben jelentenek kockázatot, fel kell venni az állati melléktermékek egyik kategóriájába . Egyúttal továbbra is meg kell tartani azt az elővigyázatossági elvet, miszerint azok az állati melléktermékek, melyek nincsenek egyértelműen besorolva egy kategóriába sem, továbbra is a 2. kategóriába tartoznak, és nem használhatók haszonállatok takarmányozására.

A betegség kitörése esetén kivételesen a telephelyen történő elföldelés és elégetés vonatkozásában egyértelművé kell tenni az érvényben lévő eltéréseket, és ki kell terjeszteni őket azokra a helyzetekre is, amikor a rendeletben meghozott általános szabályokkal összhangban megvalósított felderítési műveletek gyakorlati megvalósítása komoly nehézségbe ütközik.

7. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

7.1. Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban áll a többi közösségi szakpolitikával, különösképpen a környezetvédelmi és az egészségügyi politikával, az állati melléktermékek takarmányban, kozmetikai termékekben, gyógyszerkészítményekben és orvostechnikai eszközökben való felhasználásával kapcsolatban.

7.2. Költségvetési vonzat

A javaslatnak nincs a Közösség költségvetését érintő vonzata.

7.3. Egyéb

A javaslat összhangban áll a Bizottságnak a lisszaboni stratégia keretében vállalt kötelezettségvállalásával, melynek értelmében javítani fogja a közösségi vívmányokat, amennyiben az esetleges egészségügyi kockázatokat megfelelő intézkedésekkel csökkenti, és ezzel egyidejűleg növeli a versenyképességet. Ezenfelül összhangban áll a Bizottság által meghirdetetett „jobb szabályozási programmal” is[3].

2008/0110 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek köz- és állat-egészségügyi kockázattal járhatnak. A száj- és körömfájás járvány kitörése, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, mint például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) terjedése, vagy a takarmányokban előforduló dioxin miatt előforduló válsághelyzetek megmutatták, hogy milyen következményekkel jár a köz- és az állat-egészségügyre, valamint az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságára és a fogyasztói bizalomra nézve, ha bizonyos állati melléktermékeket szakszerűtlenül használnak fel. Ezenfelül ezek a válsághelyzetek messzemenőkig kedvezőtlen hatással lehetnek a társadalom egészére, mivel hatással vannak a gazdálkodók és az érintett gazdasági ágazatok gazdasági-társadalmi helyzetére, valamint az állati eredetű termékek iránti fogyasztói bizalomra. A járványkitörések negatív környezeti következményekkel járhatnak mind az ártalmatlanítással kapcsolatban felmerülő problémák miatt, mind pedig a biodiverzitás tekintetében.

(2) Állati melléktermékek főként az emberi fogyasztásra szánt állatok levágásakor keletkeznek, valamint az elhullott állatok ártalmatlanítása és a járványvédelmi intézkedések következtében. Forrásuktól függetlenül kockázatot jelenthetnek az emberi és az állati egészségre és a környezetre. Ezt a kockázatot ennek megfelelően csökkenteni kell azáltal, hogy ezeket a termékeket biztonságos módon ártalmatlanítják vagy használják fel további célokra, méghozzá szigorú feltételek mellett, melyek mérséklik az ezzel járó egészségügyi kockázatokat.

(3) Az összes állati melléktermék ártalmatlanítása nem reális választási lehetőség, mivel fenntarthatatlan költségekhez és környezeti károkhoz vezetne. Ezzel szemben valamennyi állampolgárnak határozott érdeke, hogy a különböző állati melléktermékeket biztonságos módon és sokféle célra használják fel, amennyiben csökkenthető az ezzel járó egészségügyi kockázat. Az állati melléktermékek több fajtáját is gyakran felhasználják olyan fontos termelőágazatok, mint a gyógyszer-, a takarmány- vagy a bőripar.

(4) Az új technológiáknak köszönhetően jelentősen bővült az állati melléktermékek termelői ágazatokban történő lehetséges felhasználása. Ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni azokat az esetleges egészségügyi kockázatokat, amelyek az új technológiák használatából adódhatnak.

(5) A állati melléktermék gyűjtésével, kezelésével, feldolgozásával, ártalmatlanításával és felhasználásával kapcsolatos közösségi egészségügyi szabályokat következetes és átfogó keretben kell meghatározni.

(6) Ezeknek az általános szabályoknak arányban kell állniuk azokkal a köz- vagy állat-egészségügyi kockázatokkal, amelyek az állati melléktermékek kezelése során a feldolgozási lánc különböző szakaszaiban az összegyűjtéstől a felhasználásig vagy ártalmatlanításig fennállnak. A szabályok meghozatalakor tekintetbe kell venni az ezen műveletek végrehajtása alatt fennálló környezeti kockázatokat is. A közösségi jogi keretnek adott esetben tartalmaznia kell az állati melléktermékek forgalomba hozatalára, Közösségen belüli kereskedelemére és kivitelére vonatkozó egészségügyi szabályokat is.

(7) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] meghatározza az állati melléktermékekre vonatkozó közösségi szabályokat. Az említett rendelet tudományos szakvélemények alapján számos szabályt vezetett be az élelmiszer- és a takarmánylánc biztonságának védelmére, melyek kiegészítik az élelmiszer- és takarmányláncra vonatkozó közösségi jogszabályokat. Ezeknek a szabályoknak köszönhetően jelentős mértékben javult a Közösségen belül az állati melléktermékek jelentette kockázatokkal szembeni védelem.

(8) Az 1774/2002/EK rendelet három kategóriába sorolta az állati melléktermékeket, a hozzájuk köthető kockázat szerint. Az üzemeltetőknek a rendelet értelmében egymástól elkülönítve kell tartaniuk a különböző kategóriájú állati melléktermékeket, amennyiben olyan állati melléktermékeket kívánnak felhasználni, amelyek nem járnak jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal, kiváltképpen, ha ezen termékek alapját emberi fogyasztásra alkalmas anyagok képezik. Az említett rendelet bevezeti azt az alapelvet is, hogy különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok nem használhatók haszonállatok takarmányozására, valamint egy állatfajnak sem adható olyan tápanyag, amely vele azonos fajba tartozó állatokból származik. Az említett rendelet értelmében csak olyan állati eredetű anyagok kerülhetnek a takarmányláncba, melyeket állat-egészségügyi vizsgálatnak vetettek alá. Ezenfelül a rendelet feldolgozási szabályokat is megállapít, amelyek biztosítják a kockázat csökkentését.

(9) Az 1774/2002/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azokról az intézkedésekről, melyeket a tagállamok a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hoztak. A jelentéshez a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol. A jelentést[8] 2005 októberében nyújtotta be a Bizottság, és abban hangsúlyozta, hogy az 1774/2002/EK rendeletben megfogalmazott alapelveket továbbra is fenn kell tartani. Továbbá kiemelte azokat a területeket, ahol szükségesnek tekintették a rendelet módosítását; ez elsősorban a késztermékekre vonatkozó szabályok alkalmazásának pontosítását, az egyéb közösségi jogszabályokkal való kapcsolatot, valamint bizonyos anyagok besorolását érinti. A Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatala (a továbbiakban: ÉÁH) a tagállamokban 2004 és 2005 folyamán végzett tényfeltáró vizsgálatokban számos megállapítással is alátámasztja ezt a végkövetkeztetést. Az ÉÁH szerint javítani kell az állati melléktermékek nyomon követhetőségét, valamint a hatósági ellenőrzések hatékonyságát és összehangoltságát.

(10) A Tudományos Operatív Bizottság, melyet 2002-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) váltott fel, számos véleményt adott ki az állati melléktermékekkel kapcsolatban. Ezek a vélemények azt igazolják, hogy továbbra is meg kell tartani az 1774/2002/EK rendeletben előírt főbb alapelveket, különös tekintettel arra az alapelvre, miszerint azok az állati melléktermékek, melyekről az egészségügyi vizsgálat kimutatta, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan állatokból származnak, nem kerülhetnek be a takarmányláncba. Ugyanakkor ezeket az állati melléktermékeket bizonyos egészségügyi feltételek betartása mellett hasznosítani lehet, és műszaki vagy ipari termékek előállítására lehet használni.

(11) A 2005 decemberében elfogadott, a bizottsági jelentéssel kapcsolatban megfogalmazott tanácsi elnökségi következtetések, valamint a Bizottság által azt követően lebonyolított konzultációk is kiemelték, hogy javítani kell az 1774/2002/EK rendeletben előírt szabályokon. Világosan meg kell fogalmazni az állati melléktermékekre vonatkozó szabályok fő célkitűzéseit, nevezetesen a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését, valamint az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságának védelmét. E rendelet rendelkezéseinek az a célja, hogy elősegítsék e célok megvalósítását.

(12) Az ebben a rendeletben meghatározott állati melléktermékekre vonatkozó szabályok olyan termékekre vonatkoznak, melyeket a közösségi jogszabályok értelmében nem lehet emberi fogyasztásra használni, különösen abban az esetben, ha nem felelnek meg az élelmiszerhigiéniai jogszabályoknak (állati melléktermékek jogszabályi értelemben). Mindazonáltal ezeknek a szabályoknak vonatkozniuk kell azokra is termékekre is, amelyek a lehetséges emberi fogyasztás tekintetében megfelelnek bizonyos szabályoknak, még ha alapvetően más célra szánják is azokat (a továbbiakban: állati melléktermékek választott felhasználásra).

(13) Ezenfelül az e rendeletben meghatározott szabályok hatálya alá kell tartozniuk azoknak a vadon élő állatoknak, valamint az azokból származó hasított állati testeknek vagy testrészeknek is, amelyeknél felmerül annak a gyanúja, hogy fertőző betegséget hordoznak. Mindebből nem következik, hogy vadon élő állatok esetében kötelező gyűjteni és ártalmatlanítani a természetes élőhelyükön elhullott vagy elejtett állatok testét. Helyes vadászati gyakorlat esetén a vadon élő állatok belét és egyéb testrészeit biztonságosan lehet ártalmatlanítani a helyszínen. Az elejtett vadból származó állati melléktermékekre csak abban az esetben vonatkoznak e rendelet előírásai, amennyiben az adott vadon élő állat forgalomba hozatala élelmiszerhigiéniai jogszabályok hatálya alá tartozik, és ezek előírják, hogy milyen műveleteket kell elvégezni a vadfeldolgozó létesítményekben.

(14) Az ebben a rendeletben megfogalmazott előírásokat kell alkalmazni azokra a vízi állatokból származó állati melléktermékekre, amelyek nem a közösségi élelmiszerhigiéniai jogszabályoknak megfelelően üzemeltetett hajókról származnak, az olyan anyagok kivételével, amelyek egyértelműen megbetegedés veszélyét rejtik magukban.

(15) Világosan meg kell határozni ezért ebben a rendeletben, hogy mely állatok sorolandók a kedvtelésből tartott állatok közé, hogy az ezen állatokból származó állati melléktermékek ne kerülhessenek haszonállatok takarmányába. A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szóló, 2003. május 26-i 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] I. mellékletében felsorolt fajokat is kedvtelésből tartott állatoknak kell tekinteni.

(16) A közösségi jogszabályok egységessége érdekében ebben a rendeletben az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletben[10] alkalmazott meghatározásokat kell alkalmazni. Egyértelműen meg kell továbbá határozni a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelvre[11] való hivatkozást.

(17) A közösségi jogszabályok egységessége érdekében e rendeletben a víziállatokra, a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK irányelv[12] 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti meghatározást kell alkalmazni.

(18) A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv[13] meghatározza a hulladéklerakásra kiadott engedélyekre vonatkozó feltételeket. Ez a rendelet rendelkezik az állati melléktermékeknek arra engedéllyel rendelkező hulladéklerakókban történő ártalmatlanításáról.

(19) Elsősorban továbbra is az üzemeltető felelőssége, hogy ezen műveleteket a rendelettel összhangban végezzék el. Ezzel egyidejűleg a köz- és állat-egészségügyi kockázatot jelentő tényezők megelőzésével kapcsolatban a közérdek azt kívánja, hogy egy működő gyűjtő- és ártalmatlanító rendszer biztosítsa azoknak az állati melléktermékeknek a biztonságos ártalmatlanítását, amelyek nem kerülhetnek, vagy gazdasági okokból nem kerülnek felhasználásra. A tagállamok rendelkezésre bocsátják e célra a megfelelő infrastruktúrához szükséges forrásokat, és biztosítják a rendszer zökkenőmentes működését. A gyűjtésre és ártalmatlanításra alkalmas rendszer nagyságát az adott tagállamban lévő állati melléktermék mennyiségéhez mérten kell kialakítani. A rendszernek ugyanakkor elővigyázatossági okokból képesnek kell lennie arra is, hogy egy nagyobb fertőző betegség okozta járványkitörés vagy az ártalmatlanításra kialakított meglévő rendszer ideiglenes műszaki zavara esetén kielégítse a megnövekedett kapacitásszükségletet. A tagállamok együttműködhetnek egymással vagy harmadik országokkal, amennyiben e rendelet célkitűzései teljesülnek.

(20) A köz- és az állati egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a tagállamok továbbra is meghozzák azokat az intézkedéseket, melyek annak megelőzésére szükségesek, hogy az állati melléktermékeket a korlátozás alá vont területekről vagy létesítményekből elszállítsák, különösen olyan betegség kitörése esetében, amelyet az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv[14] felsorol.

(21) Azokat az állati melléktermékekkel kapcsolatos műveleteket, melyek jelentős mértékben növelik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat, csak olyan létesítményekben lehet elvégezni, amelyeket azt megelőzően az illetékes hatóság engedélyezett az adott művelet elvégzésére. Ez a feltétel fokozottan érvényes a kezeletlen állati melléktermékek kezelését és feldolgozását végző hulladékfeldolgozó és egyéb üzemekre. Engedélyezni kell, hogy egy létesítmény többféle kategóriába tartozó állati mellékterméket is kezeljen, feltéve hogy kizárt a keresztfertőződés lehetősége. Engedélyezni kell továbbá ezen feltételek módosítását abban az esetben, ha egy nagyobb járványkitörés következtében nagyobb anyagmennyiséget kell ártalmatlanítani, illetve feldolgozni, feltéve hogy az ideiglenes használat a módosított feltételek mellett nem vezet a betegség jelentette kockázat növekedéséhez.

(22) Ilyen engedélyezésre ugyanakkor nincs szükség olyan üzemek vagy létesítmények esetében, melyek biztonságos anyagokat állítanak elő vagy kezelnek, például olyan termékeket, amelyeket olyan módon dolgoznak fel, hogy azok a továbbiakban nem jelentenek köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot. Nyilvántartásba kell venni ezeket az üzemeket és létesítményeket, hogy a hatósági ellenőrzések során nyomon lehessen követni ezeknek az anyagoknak az útját. Azon üzemek esetében, melyeket a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 185/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[15] engedélyezett vagy vett nyilvántartásba, elégséges, ha nyilvántartásba vételükről ez a rendelet rendelkezik.

(23) Az üzemek és a létesítmények azt követően kaphatnak engedélyt, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátották az arra vonatkozó igazoló adatokat, hogy e rendelettel összhangban teljesítik az üzemmel vagy létesítménnyel szemben megkövetelt infrastrukturális vagy működésbeli követelményeket, ezáltal képesek arra, hogy megfelelően kezeljék a működésükből adódó köz- és állat-egészségügyi kockázatokat. Az illetékes hatóság ellenőrzések keretében megvizsgálja, hogy a létesítmények megfelelnek-e ezen követelményeknek.

(24) Azokra az üzemekre és létesítményekre, melyek működését már engedélyezték a közösségi élelmiszer- és takarmányhigiéniai jogszabályokkal összhangban, nem érvényes az e rendeletben előírt engedélyezési kötelezettség, mivel az említett közösségi jogszabályokban értelmében történt engedélyezés során már figyelembe vették e rendelet célkitűzéseit is.

(25) Az állati melléktermékeket kockázatértékelés alapján három kategóriába kell sorolni, ami tükrözi az említett állati melléktermék jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázatok mértékét. A magas kockázattal járó anyagokat csak az élelmiszerláncon kívüli célokra lehet használni, míg a kisebb kockázattal járó anyagok használata biztonságos feltételek mellett megengedett.

(26) A tudományos és technológiai előrehaladás olyan fejlesztéseket eredményezhet az eljárásokban, amelyek csökkenthetik vagy minimalizálhatják a köz-és állat-egészségügyi kockázatokat. Az ebben a rendeletben meghatározott anyagok listáit egy efféle előrehaladásra tekintettel módosítani lehet. Bármilyen ilyen jellegű módosítás előtt, valamint a köz- és állat-egészségügy magas szintű védelmének biztosítására létrejött közösségi jogszabályok alapelveivel összhangban a kockázatelemzést az arra megfelelő tudományos intézmény, így az EFSA, az Európai Gyógyszerügynökség vagy a Fogyasztási Cikkek Tudományos Bizottsága végzi el, a kockázati elemzésnek alávetett anyag típusától függően. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy amennyiben különböző kategóriába tartozó anyagokat vegyítenek, a keveréket az abban szereplő legmagasabb kockázattal járó összetevőre vonatkozó szabványnak megfelelően kell kezelni.

(27) A magas közegészségügyi kockázat miatt a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kockázatával járó anyagokat kiváltképp nem szabad takarmányban felhasználni. Ez a korlátozás vonatkozik azon vadon élő állatokra, amelyek fertőző betegséget terjeszthetnek. A TSE-vel való fertőzöttség kockázatát hordozó anyagok takarmányban való felhasználására vonatkozó korlátozás nem érinti a 999/2001/EK rendeletben meghatározott takarmányozási szabályokat.

(28) Az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelet[16] és az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv[17] értelmében bizonyos anyagok és termékek használata nem engedélyezett. Ezenfelül az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv[18] további szabályokat határoz meg bizonyos anyagok és azok maradékainak élőállatokban és állati eredetű termékekben való ellenőrzésére. A 96/23/EK irányelv előírja azokat a szabályokat is, amelyek akkor alkalmazandók, ha megállapításra került, hogy engedélyezett anyagok vagy szennyeződések bizonyos megengedett szintet meghaladó mértékben vannak jelen. A közösségi jogszabályok közötti egységesség biztosítása érdekében azokat az állati eredetű termékeket, amelyekben olyan anyagot mutatnak ki, melyről megállapítják, hogy megsérti a 2377/90/EGK rendelet rendelkezéseit, valamint a 96/22/EK és a 96/23/EK irányelvekkel, az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagok közé kell sorolni attól függően, milyen mértékű kockázatot jelentenek az élelmiszer-és takarmányláncra nézve.

(29) A trágyát és az emésztőtraktus-tartalmat nem kell ártalmatlanítani, feltéve hogy megfelelő kezelés biztosítja, hogy a talajon való alkalmazásuk során nem kerül sor betegség átvitelére. A gazdaságban elpusztult, valamint – a TSE kivételével – valamely betegség felszámolása céljából leölt állatokból származó melléktermékek nem használhatók fel az élelmiszerláncban. Ez a korlátozás azokra a Közösség területére engedéllyel behozható importált állati melléktermékekre is vonatkozik, amelyekről a közösségi határállomásokon elvégzett vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy nem tesznek eleget a közösségi jogszabályoknak, valamint azon termékekre, amelyekről a Közösségen belül elvégzett ellenőrzésekben kimutatják, hogy nem tesznek eleget a vonatkozó követelményeknek.

(30) Az 1774/2002/EK rendelet hatálybalépése óta egyes állati melléktermékeket automatikusan a 2. kategóriába tartozó anyagok közé sorolnak; ez jelentősen korlátozza felhasználási lehetőségüket, ami nem feltétlenül áll arányban az általuk esetlegesen kifejtett kockázattal. Ennek megfelelően ezeket az állati melléktermékeket a 3. kategóriába tartozó anyagok közé kell sorolni, és egyes takarmányozási célokra engedélyezni kell felhasználásukat. A három kategória egyikében sem szereplő állati melléktermék esetén elővigyázatosságból továbbra is meg kell tartani a 2. kategóriába történő automatikus besorolást, különösképpen azon alapvető elv fokozott biztosítása érdekében, hogy ezen anyagok nem kerülhetnek be a haszonállatoknak szánt takarmányláncba.

(31) Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[19] elfogadását követően hatályba lépő más jogszabályok, nevezetesen az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[20], valamint az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[21] értelmében, amelyeket kiegészít az 1774/2002/EK rendelet, a köz- és állategészségügy védelmére meghozott közösségi jogszabályok betartása elsősorban az élelmiszeripari vállalkozók feladata. Az említett jogszabályoknak megfelelően az ezen rendelet hatálya alá tartózó tevékenységeket végrehajtó vállalkozó felelős elsősorban azért, hogy e rendelet előírásait betartsák. E tekintetben pontosan meg kell állapítani és ki kell fejteni az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős vállalkozók alapvető kötelezettségét azon eszközök tekintetében, amelyekkel biztosítható a nyomon követhetőség, mint például az elkülönített gyűjtés és az állati melléktermékek továbbítása.

(32) Saját ellenőrző rendszert kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy az üzemen vagy a létesítményen belül a rendelet követelményeinek megfelelően járjanak el. A megfelelő saját ellenőrzés fontos kiindulási alapul szolgál az illetékes hatóság által elvégzendő ellenőrzésekhez is. A saját ellenőrzéseket a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok („HACCP”) elve szerint kell elvégezni az állati melléktermékeket előállító üzemekben, így például a hulladékfeldolgozó üzemekben, az állati melléktermékeket biogázzá átalakító vagy komposztáló üzemekben, valamint azon üzemekben, amely többféle kategóriába sorolt állati mellékterméket kezelnek, mint például a két különböző kategóriába sorolt nyersanyagot tároló üzemek. Nem kötelező mintát venni a közösségi jogszabályoknak, így például a mikrobiológiai kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére azon termékek esetében, amelyeket helyszíni égetésre, együttégetésre vagy hulladékként való elégetésre szánnak, mivel a lehetséges kockázati tényezők ki vannak zárva a termék formalomba hozatalának hiányában.

(33) Állati melléktermékeket csak akkor szabad felhasználni, ha az állati melléktermékekből készült termékek feldolgozása és forgalomba hozatala során a minimálisra csökkentik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat. Amennyiben erre nincs lehetőség, az állati melléktermékeket biztonságos körülmények között ártalmatlanítani kell. A meglévő közösségi jogszabályokkal összhangban világosan meg kell határozni, mely esetekben van lehetőség a különböző kategóriába tartozó állati melléktermékek felhasználására.

(34) Az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek ártalmatlanítását a hulladéklerakásra és a hulladékégetésre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. A jogszabályok közti egységesség biztosítása érdekében hulladékégetés során a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] szerint kell eljárni. A hulladékok együttégetésére, akár hasznosításról, akár ártalmatlanításról legyen is szó, hasonló engedélyezési és hulladékégetésre vonatkozó feltételek érvényesek, kiváltképp a károsanyag-kibocsátására vonatkozó érték, szennyvíz és maradékanyagok elvezetése, az ellenőrzés és a felügyelet, valamint az intézkedésekre vonatkozó követelmények tekintetében. Ezért engedélyezni kell mind a három kategóriába tartozó anyag esetében az előzetes feldolgozás nélküli, közvetlen együttégetést.

(35) Az állati melléktermékeknek vagy az azokból származó termékeknek az égetés során fűtőanyagként való használata engedélyezett, és nem számít hulladékártalmatlanítási műveletnek. Mindazonáltal az ilyen jellegű felhasználást olyan körülmények mellett kell végezni, amelyek biztosítják a köz- és az állati egészség védelmét, valamint a megfelelő környezetvédelmi szabványok betartását.

(36) A közösségi jogszabályok közötti egységesség megköveteli, hogy a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[23] megfelelően detoxikálási eljárásra továbbított anyagot is fel lehessen használni takarmányozási célokra.

(37) Ez a rendelet előírja, hogy meg lehet határozni az állati melléktermékek feldolgozási módszereinek időre, hőmérsékletre és nyomásra vonatkozó paramétereit, különösen az 1774/2002/EK rendeletben jelenleg a 2−7. módszerek közé felvett módszerek esetében.

(38) A mészhéjú állatok puha szövettől vagy hústól megfosztott héja nem tartozik e rendelet hatálya alá. Mivel különböző módszerek vannak a Közösségen belül a puha szövet vagy hús héjakból történő eltávolítására, lehetőség van olyan héjak használatára is, amelyekből nem távolították el teljesen a puha szövetet vagy a húst, amennyiben ezek használata nem jár növekvő köz- és állat-egészségügyi kockázattal. A közösségi vagy nemzeti szinten működő helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások segítséget nyújthatnak az arra vonatkozó ismeretek átadásában, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az ilyen jellegű felhasználás.

(39) Tekintettel arra, hogy a biodinamikus termékek elhanyagolható köz- és állat-egészségügyi kockázattal járnak, az illetékes hatóság a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendeletnek[24] megfelelően engedélyezheti, hogy a 2. és a 3 kategóriába tartozó anyagokból ilyen készítményeket állítsanak elő, és azokat a talajon alkalmazzák.

(40) Fejlesztés alatt állnak olyan új technológiák, melyek előnyös lehetőségeket kínálnak arra, hogy állati melléktermékekből energiát lehessen előállítani, vagy ezen termékeket biztonságosan lehessen ártalmatlanítani. Az e téren megvalósuló tudományos és technikai előrehaladás figyelembe vétele érdekében az egész Közösségen belül engedélyezni kell ezeket a technológiákat, mint az állati melléktermékek ártalmatlanításának és felhasználásnak alternatív módszereit. Egyénileg kifejlesztett technológia esetében az engedély kiadását megelőzően az EFSA-nak felül kell vizsgálnia az illetékes hatóság által ellenőrzött kérelmet, ezzel is biztosítva, hogy sor kerül az eljárás kockázatcsökkentő hatásának elemezésére.

(41) Az élelmiszer- és takarmánylánc védelmének biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni a takarmányozási célra szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek, valamint a szerves trágyák és talajjavítók forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeket. Takarmányozási célra csak a 3. kategóriába tartozó anyagokat lehet felhasználni. Az állati melléktermékekből előállított szerves trágya kedvezőtlenül befolyásolhatja az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságát. Amennyiben fehérjeszerű anyagból állítják elő őket, egy szervetlen vagy emészthetetlen anyagösszetevőt kell hozzáadni annak megakadályozására, hogy közvetlenül fel lehessen használni őket takarmányozási célra.

(42) A macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló, 2007. december 11-i 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[25] általános tilalmat vezet be a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalára, behozatalára és kivitelére.

(43) Ugyanakkor ez a tilalom nem érinti az e rendeletben megállapított kötelezettséget, melynek értelmében a macskákból vagy kutyákból származó állati melléktermékeket, beleértve a prémet is, ártalmatlanítani kell.

(44) Tudományos célra és a kutatásfejlesztéséhez mindegyik kategóriába tartozó állati mellékterméket felhasználásra kerül, esetenként akár a kereskedelmi forgalomba hozottnál kisebb mennyiségekben is. Ezen anyagok behozatalának és felhasználásának megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy esetről esetre meghatározza az ilyen jellegű műveletre vonatkozó feltételeket. A közösségi intézkedésekre harmonizált feltételeket kell meghatározni.

(45) Az 1774/2002/EK rendelet olyan részletes előírásokat tartalmaz, amelyek eltérésként lehetővé teszik bizonyos állatok, például állatkerti állatok esetében a 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagok takarmányként való felhasználását. E rendeletben hasonló rendelkezéseket kell előírni, kiegészítve azzal, hogy a lehetséges a köz- és állategészségügyi kockázat ellenőrzése érdekében lehetőséget kell biztosítani részletes szabályok meghatározására is.

(46) Az 1774/2002/EK rendelet természetes élőhelyükön élő, veszélyeztetett dögevő madárfajok esetében engedélyezi, hogy 1. kategóriába tartozó anyagokkal etessék őket. E fajok megfelelő védelmének biztosítás érdekében e rendeletben továbbra is engedélyezni kell az eddigi etetési gyakorlatot, összhangban a betegségek elterjedésének megelőzésére vonatkozó feltételekkel.

(47) A feldolgozatlan állati melléktermékek elföldelése vagy elégetése bizonyos esetekben, különösen elhullott állatok esetében indokolt lehet; fokozottan is érvényes mindez a távoli területekre vagy azokban az esetekben, amikor súlyos fertőző betegség elleni sürgősségi védintézkedésként le kell ölni az állatokat. Ellenkező esetben az adott régióban vagy tagállamban rendelkezésre álló feldolgozási vagy égetési kapacitás elégtelensége korlátozhatná a betegség megfékezését. A feldolgozatlan állati melléktermékek elföldelésére és elégetésére vonatkozó jelenlegi eltérést ki kell terjeszteni azokra a területekre, amelyeken nincs lehetőség a hozzáférésre, vagy ahol az kockázatot jelent az összegyűjtést végző személyzet egészségére és biztonságára nézve. Az 1774/2002/EK rendelet alkalmazásakor szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívüli körülmények között indokolt lehet a helyszíni elföldelés vagy elégetés, amennyiben ez biztosítja az állatok gyors ártalmatlanítását és a betegség elterjedéséből adódó kockázatok elkerülését. A távoli területek teljes területét tagállamonként korlátozni kell azon általános kötelezettség érvényesítése érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelő ártalmatlanító rendszer álljon rendelkezésre.

(48) A köz- és állategészségügyi kockázatot nem jelentő állati melléktermékeket kis mennyiségben kezelő létesítmények számára engedélyezni kell, hogy az ilyen melléktermékeket hivatalos felügyelet mellett az e rendeletben meghatározott ártalmatlanítási módszertől eltérő módon is ártalmatlaníthassák.

(49) A jogbiztonság érdekében meg kell határozni, hogy milyen intézkedéseket hozhat az illetékes hatóság a hivatalos ellenőrzések során, különösen a létesítmény tevékenységének felfüggesztésére vagy állandó jellegű szüneteltetésére nézve.

(50) A tagállamok arra irányuló kötelezettségéhez, hogy megfelelő infrastruktúrát biztosítsanak az ártalmatlanítására, pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalások is kapcsolódnak. Annak biztosítására, hogy a tagállamok ellenőrizni tudják a területükre ártalmatlanítás céljából behozott anyagok mennyiségét, ezen anyagoknak az adott ország területére történő behozatalát az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell.

(51) A lehetséges kockázat csökkentése érdekében nyomással történő sterilizálást és kiegészítő szállítási feltételeket lehet meghatározni. A nyomon követhetőség és az anyagok továbbítását ellenőrző tagállami illetékes hatóságok közötti együttműködés biztosítása érdekében a Traces rendszer bevezetéséről szóló, 2004. március 30-i 2004/292/EK bizottsági határozatnak[26] megfelelően a TRACES rendszeren keresztül kell biztosítani az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok és az azokból hulladékfeldolgozással kapott termékek szállítására, valamint a 3. kategóriába tartozó feldolgozott állati fehérje szállítására vonatkozó információkat.

(52) A legalább két tagállammal határos harmadik országokon keresztül történő szállítmányozás megkönnyítése érdekében külön szabályozást kell bevezetni az egyik tagállamból egy másik tagállamba egy harmadik ország területén keresztül történő szállítmányozásra, amely biztosítja, hogy a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i tanácsi irányelvnek[27] megfelelően, különösen a Közösség területére újból belépő szállítmányok esetében, elvégezzék az állat-egészségügyi ellenőrzést.

(53) A közösségi jogszabályok közötti egységesség biztosítására egyértelműen meg kell határozni az e rendeletben meghatározott szabályok és a hulladékra vonatkozó közösségi jogszabályok között fennálló kapcsolatot. Különösen a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[28] meghatározott hulladékkiviteli tilalommal való összhangot kell biztosítani. Az esetleges káros környezeti hatások megelőzése érdekében az égetés vagy hulladéklerakás formájában ártalmatlanítandó állati melléktermékek és a belőlük származó termékek kivitelét meg kell tiltani. Meg kell előzni továbbá, hogy az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek olyan harmadik ország biogáz- vagy komposztáló üzemében kerüljenek felhasználásra, amely nem tagja az OECD-nek, megelőzve ezzel a lehetséges káros környezeti hatásokat és a esetleges köz- és állategészségügyi kockázatokat. A 37. cikkben meghatározott kiviteli tilalomtól eltérő rendelkezések alkalmazásakor a Bizottságnak teljes mértékben tekintetbe kell vennie határozatában a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt, és a részes felek konferenciájának ezen egyezményt módosító III/1 határozatát, amelyet az Európai Közösség a 93/98/EGK[29] és a 97/640/EK[30] tanácsi határozatokkal ratifikált, és az 1013/2006/EK rendelettel hajtott végre.

(54) Ezenfelül biztosítani kell, hogy a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozatban[31] felsorolt veszélyes hulladékokkal szennyezett vagy vegyített állati melléktermékek tagállamok között történő be- illetve kivitelét, valamint szállítását az 1013/2006/EK rendelettel összhangban végezzék. Meg kell határozni azt is, hogy milyen szabályok vonatkoznak ezen anyagoknak a tagállamok között történő szállítására.

(55) A Bizottságnak lehetősége kell hogy legyen arra, hogy a tagállamokban ellenőrzéseket végezzen. A harmadik országokban elvégzett közösségi ellenőrzéseket a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[32] összhangban kell elvégezni.

(56) Az állati melléktermékeknek és a belőlük származó termékeknek a Közösség területére történő behozatalára vagy a Közösség területén történő áthaladására a Közösségben alkalmazandó szabályokkal legalább egyformán szigorú szabályokat kell alkalmazni. Alternatív megoldásként egyenértékűnek lehet tekintetni a harmadik országokban az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre alkalmazandó szabályokat a közösségi jogszabályokban előírt szabályokkal. Az élelmiszerláncon kívüli felhasználásra szánt termékekre az azokkal járó esetleges kockázatok miatt egyszerűsített behozatali szabályokat kell alkalmazni.

(57) A kozmetikai termékként, állatgyógyászati készítményként vagy orvostechnikai eszközként történő felhasználásra előállított származékos termékekre vonatkozó alábbi közösségi jogszabályok átfogó keretben szabályozzák ezen termékek forgalomba hozatalát: a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelv[33], az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[34], az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[35], az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv[36], az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv[37], valamint az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[38] (a továbbiakban: a meghatározott irányelvek). Mindazonáltal a kozmetikai termékekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó meghatározott irányelvek nem rendelkeznek az állati egészséget fenyegető kockázattal szembeni védekezésről. Ezekben az esetekben a kockázatok tekintetében ezt a rendeletet kell alkalmazni, és a védintézkedéseket a 178/2002/EK rendelettel összhangban kell meghozni.

(58) Azok az állati melléktermékek és belőlük származó termékek, melyeket nyersanyagként vagy állati melléktermékekből származó termékek előállításához szükséges összetevőként szállítanak, szintén a meghatározott irányelvek hatálya alá tartoznak, amennyiben azok köz-és állategészségügyi kockázatok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat határoznak meg. A meghatározott irányelvek már jelenleg is tartalmaznak olyan állati eredetű kiindulási anyagokra vonatkozó szabályozást, melyek felhasználhatók az előbbiekben ismertetett, állati melléktermékekből származó termékek előállítására, és meghatároznak bizonyos feltételeket, melyekkel biztosítható a köz-és állat-egészségügyi kockázatokkal szembeni védelem. Különösen a 76/768/EGK tanácsi irányelv rendelkezik arról, hogy az 1. kategóriába tartozó anyagokat és 2. kategóriába tartozó anyagokat nem lehet felhasználni kozmetikai termékek összetevőiként, és kötelezi a gyártókat arra, hogy a helyes előállítási gyakorlatot kövessék. A 2003. április 23-i 2003/32/EK bizottsági irányelv[39] részletes előírásokat tartalmaz az állati eredetű szövetek felhasználásával készült orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban.

(59) Ugyanakkor, amennyiben a meghatározott irányelvek még nem rendelkeznek ezekről a feltételekről, és azokban az esetekben, amelyekben nem szabályozzák az egyes köz-és állat-egészségügyi kockázattal járó helyzeteket, ezt a rendeletet kell alkalmazni.

(60) A nyomon követhetőség biztosítása érdekében az üzemeltetőknek jelenteniük kell az illetékes hatóságnak, ha egy folyamat során állati eredetű nyersanyagot használnak, hogy a köz- és állat-egészségügy védelméért felelős hatóságoknak módjukban álljon közbelépni abban az esetben, ha egy művelet nem felel meg az e rendeletben meghatározott szabályoknak.

(61) Bizonyos állati melléktermékekből származó termékek nem kerülnek be a takarmányláncba, és nem alkalmazzák őket olyan talajon, ahol haszonállatokat legeltetnek, vagy amelyen a füvet zöld takarmány céljára vágják. Ezen állati melléktermékekből származó termékek közé tartoznak a műszaki célra történő felhasználásra szánt állati termékek, mint a bőriparban használt kezelt nyersbőrök, a textiliparban felhasználandó feldolgozott gyapjú, a ragasztóanyagok készítéséhez használt csonttermékek, és a kedvtelésből tartott állatok eledeléhez felhasználandó anyagok. Az üzemeltetőknek lehetőségük van arra, hogy forgalomba hozzák ezeket a termékeket, amennyiben ezek olyan nyersanyagokból származnak, melyek nem kívánnak kezelést, vagy a kezelt anyag kezelése vagy végfelhasználása biztosítja, hogy a kockázat a megfelelő határok között maradjon.

(62) A közösségi szabályok indokolt esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy nem állapítanak meg külön követelményeket ezen termékek forgalomba hozatalára, amennyiben azok nem járnak kockázattal, különösen akkor, ha az előállítási láncban megállapítható egy olyan végpont, amelyet követően az előállított termék már nem hordoz jelentősebb kockázatot.

(63) Az 1774/2002/EK rendelet értelmében nem vonatkoznak a rendelet követelményei egyes termékekre, nevezetesen madárürülékre, olyan nyersbőrökre, amelyeket különleges kezelésnek, például cserzésnek vetettek alá, és bizonyos vadásztrófeákra. Hasonló kivételeket kell előírni a végrehajtó intézkedésekre is, többek között az olajkémiai termékekre. Ugyanakkor a takarmánylánc megfelelő szintű védelmének fenntartása érdekében azoknak az üzemeltetőknek, akik kedvtelésből tartott állatok eledelének gyártásánál felhasznált, 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokat kezelnek, továbbra is engedéllyel kell rendelkezniük.

(64) A rendelet szabályozása által érintett gazdasági ágazat hozzá tud járulni a közösségi és nemzeti szinten alkalmazott helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatás terjesztéséhez és használatához; ez hatásos eszköz lehet az ismeretek elmélyítése és az e rendelet alkalmazására szolgáló megfelelő gyakorlati eszközök kifejlesztése terén.

(65) Megállapították, hogy egyes tagállamokban az 1774/2002/EK rendeletben előírt szabályokat nem minden esetben tartották be. Ezért e szabályok következetes végrehajtása mellett büntetőjogi vagy egyéb szankciók szükségesek azokkal az üzemeltetőkkel szemben, akik nem tartják be ezeket a szabályokat. Ennek megfelelően a tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó büntetéseket.

(66) Mivel a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(67) A jogbiztonság erősítése érdekében, valamint a Bizottságnak a Közösségi jogszabályok egyszerűsítésére irányuló általános célkitűzése tükrében e rendeletnek létre kell hoznia egy átfogó szabályozási keretet, figyelembe véve az 1774/2002/EK rendelet által előírt szabályokat, valamint az említett rendelet hatályba lépése óta megszerzett tapasztalatokat és végbement tudományos haladást. Ezért az 1774/2002/EK rendelet hatályát veszti, és helyébe ez a rendelet lép.

(68) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[40] összhangban kell elfogadni. A közösségi jogszabályok közötti egységesség és egyértelműség javítása érdekében az állati melléktermékek feldolgozására vonatkozó egyes műveletek elvégzésének műszaki szabályait, amelyeket jelenleg az 1774/2002/EK rendelet mellékletei határoznak meg, valamint az említett rendelet alapján elfogadott végrehajtó intézkedéseket[41] külön végrehajtási jogszabályokban kell meghatározni. A fogyasztók és a szakmai társadalmi körök bevonásával konzultációt kell folytatni, tájékoztatva őket az e rendelettel kapcsolatos kérdésekről, az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoport létrehozásáról szóló, 2004. augusztus 6-i 2004/613/EK bizottsági határozattal[42] összhangban.

(69) A Bizottságot különösen a következők tekintetében kell felhatalmazni arra, hogy szabályokat fogadjon el: az állati melléktermékeket kezelő üzemek és létesítmények helyszínei és berendezései, az állati melléktermékek kezelése, az anyagok köz- és állat-egészségügyi kockázat alapján történő kategorizálása, az állati melléktermékek nyomon követhetőségét biztosító intézkedések, az állati melléktermékek használatára és ártalmatlanítására vonatkozó eltérések, az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek, bizonyos állati melléktermékek és a belőlük származó termékek tagállamok közötti továbbítására vonatkozó feltételek, valamint az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek kivitelére és szállítására vonatkozó feltételek. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető elemeinek módosítására és nem alapvető elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására szolgálnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

(70) A korlátozás alá vont gazdaságokból, üzemekből vagy körzetekből származó állati melléktermékek továbbítását érintő intézkedéseknél a hatékonyság érdekében le kell rövidíteni az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidőket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz:tárgy, a rendelet hatálya, fogalommeghatározások, infrastruktúra

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet köz- és állat-egészségügyi szabályokat állapít meg az állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre a következő célok elérése érdekében:

a) az ezekhez a termékekhez kapcsolódó köz-és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és minimális mértékűre csökkentése; valamint

b) az élelmiszer- és takarmánylánc védelme és biztonsága.

2. cikk A rendelet hatálya

1. Ez a rendelet azokra az állati melléktermékekre és belőlük származó termékekre vonatkozik,

a) amelyek a közösségi jogszabályok értelmében nem használhatók fel emberi fogyasztásra; vagy

b) amelyek a közösségi jogszabályok értelmében alkalmasak ugyan emberi fogyasztásra, de az üzemeltető döntése értelmében az emberi fogyasztástól eltérő célra szánják őket.

2. Ez a rendelet nem vonatkozik a következő állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre:

a) olyan vadon élő állatok teste vagy testrésze:

i. amelyeknél kizárt, hogy emberre vagy állatra átvihető betegséggel fertőzöttek, kivéve a kereskedelmi célra kihalászott vízi állatokat,

ii. olyan vadon élő szárazföldi állatokra, amelyeket a helyes vadászati gyakorlattal összhangban nem gyűjtöttek be elejtés után,

b) a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott vadakból és vadhúsból származó állati melléktermékek,

c) tenyésztési célokra szánt petesejtek, embriók és sperma,

d) a származási gazdaságban nyert, tartott, ártalmatlanított vagy felhasznált folyékony tej vagy kolosztrum, és az ezekből származó termékek,

e) mészhéjú állatok héja, melyekből eltávolították a puha szövetet vagy húst,

f) élelmiszer-hulladék, kivéve ha

i. nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származik,

ii. takarmányozási célra szánják,

iii. biogáz üzemben való felhasználásra, komposztálásra, vagy az állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánják, amelyek célja a 22. cikk a) pontjában meghatározott alternatív módszerekkel való felhasználás, and

g) a közösségi környezetvédelmi jogszabályok sérelme nélkül a tengerben ártalmatlanított anyag, amely a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet előírásainak megfelelő halászhajókon halászati tevékenység közben keletkezett, kivéve a betegségre utaló jeleket mutató halak zsigerelésből a hajó fedélzetén maradt anyagokat, beleértve a parazitákat is.

3. E rendelet nem vonatkozik a következő, állati melléktermékekből származó termékekre, amelyekre a VI. fejezetben előírt különleges szabályozás vonatkozik :

a) a 76/768/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kozmetikai termékek,

b) a 90/385/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aktív beültethető orvostechnikai eszközök,

c) a 93/42/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvostechnikai eszközök,

d) a 98/79/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök,

e) a 2001/82/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott állatgyógyászati készítmények,

f) a 2001/83/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott gyógyszerek.

4. Ez a rendelet nem érinti az állatbetegségek ellenőrzését és felszámolását célzó közösségi állat-egészségügyi jogszabályokat.

3. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

(1) „állati melléktermékek”: elhullott állatok egész teste vagy testrésze, vagy állati eredetű termékek, beleértve a petesejteket, embriókat és a spermát is, a 11., 12. és 13. cikk értelmében;

(2) „állat”: valamennyi gerinces vagy gerinctelen állat (a halakat, hüllőket és kétéltűeket is beleértve);

(3) "haszonállat":

a) az ember által tartott, hizlalt vagy tenyésztett és élelmiszer, gyapjú, prém, toll, irha, bőr, vagy bármilyen más állati eredetű termék előállítására vagy egyéb mezőgazdasági célra használt állat,

b) lófélék (equidae),

(4) „vadon élő állat”: minden nem ember által tartott állat;

(5) „kedvtelésből tartott állat”: ember által táplált és tartott, nem mezőgazdasági célra szánt, a 998/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt állatfajok;

(6) „vízi állatok”: a 2006/88/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott vízi állatok;

(7) „illetékes hatóság”: az e rendelet előírásainak való megfelelést biztosító tagállami központi hatóság, illetve bármely, ezen hatáskörrel felruházott hatóság; adott esetben ide tartoznak a megfelelő harmadik országbeli hatóságok is;

(8) „forgalomba hozatal”: bármely olyan tevékenység, amelynek célja állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek harmadik félnek történő értékesítése a Közösségben, vagy harmadik félnek – fizetés ellenében vagy díjmentesen – történő bárminemű szállítás, vagy egy harmadik félnek történő későbbi szállítás céljából történő raktározás;

(9) „átszállítás”: egy harmadik ország területéről egy harmadik ország területére a Közösség területén történő áthaladás, a tengeri és a légi utakat kivéve;

(10) „kivitel”: a Közösségből egy harmadik országba történő árumozgás;

(11) „előállító”: bármely olyan személy, aki állati mellékterméket vagy abból származó terméket állít elő;

(12) „üzemeltető”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki állati melléktermék vagy abból származó termék tényleges felügyeletét végzi, beleértve az előállítót is;

(13) „fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE)”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bárminemű fertőző szivacsos agyvelőbántalom;

(14) „különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

(15) „származékos termékek”: állati melléktermékek egy- vagy többlépéses kezelésével, átalakításával vagy feldolgozásával kapott termékek;

(16) „nyomással történő sterilizálás”: állati melléktermékek feldolgozása legalább 20 percen keresztül folyamatosan több mint 133°C-os maghőmérséklet és legalább 3 bar abszolút nyomás mellett, legfeljebb 50 mm nagyságú részekre történő bontásukat követően;

(17) „állati eredetű termékek”: állatokból és belőlük származó termékekből kapott termékek, beleértve az élő állatokat is, amennyiben azokat ilyen használatra előkészítették;

(18) „trágya”: haszonállatok ürüléke és/vagy vizelete, alommal vagy anélkül, valamint nem mineralizált madárürülék;

(19) „engedélyezett hulladéklerakó”: az 1999/31/EK irányelvvel összhangban engedélyezett hulladéklerakó;

(20) „engedélyezett üzem”: az e rendelettel összhangban bizonyos tevékenységekre, többek között állati melléktermékek kezelésére engedélyezett üzem, kivéve a halászhajókat;

(21) „létesítmény”: olyan hely, ahol más közösségi jogszabályokkal szabályozott származékos termékeket állítanak elő;

(22) „szerves trágyák” és „talajjavító szerek”: a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására − akár külön-külön, akár együttesen − felhasznált állati eredetű anyagok; a trágyát, az emésztőtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve;

(23) „távoli területek”: azon területek, amelyeken az állatpopuláció olyan kicsi, és a létesítmények olyan távol vannak egymástól, hogy az állati melléktermékek összegyűjtéshez és szállításhoz szükséges intézkedések a helyszíni ártalmatlanításhoz képest aránytalanul nagy terhet jelentenének;

(24) „élelmiszer”: a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

(25) „takarmány”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott takarmány.

4. cikk Az állati melléktermékek begyűjtésére és ártalmatlanítására szolgáló nemzeti infrastruktúrák és rendszerek

1. A tagállamok területén megfelelő infrastruktúra működik, amely az állati melléktermékek vonatkozásában biztosítja az alábbiakat:

a) az állati melléktermékeket indokolatlan késedelem nélkül gyűjtik össze, azonosítják és szállítják,

b) az állati melléktermékeket e rendelettel összhangban ártalmatlanítják.

2. A tagállamok:

a) az állati melléktermékek összegyűjtésére és ártalmatlanítására szolgáló hatékonyan működő rendszert hoznak létre, amelyet az illetékes hatóság folyamatosan ellenőriz,

b) e rendszer működtetésére megfelelő forrásokat különítenek el.

3. A tagállamok az e cikk szerinti kötelezettségeiknek más tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködve is eleget tehetnek.

2. SZAKASZ: ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KORLÁTOZÁSOK

5. cikk Általános állat-egészségügyi korlátozások

1. A 2. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az állati melléktermékek és az azokból származó termékek nem szállíthatók el olyan gazdaságokból, üzemekből vagy körzetekből, amelyekre korlátozás vonatkozik

a) a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok értelmében, vagy

b) súlyos fertőző betegség jelenléte következtében,

i. amely szerepel a 92/119/EGK irányelv I. mellékletében, vagy

ii. amely szerepel a Bizottság által összeállított jegyzékben.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek a b) pont ii. alpontjában meghatározott, kiegészítéssel történő módosítására irányuló szükséges rendelkezéseket, a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket olyan feltételek mellett szállítják, melyeket a fertőzés emberre vagy állatra történő átvitelének megakadályozása céljából a Bizottságnak el kell fogadnia.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. SZAKASZ: AZ ÜZEMEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE

6. cikk Azon üzemek és létesítmények, melyek számára engedély szükséges

1. Az állati mellékterméket és az azokból származó termékeket kezelő üzemeket és létesítményeket az illetékes hatóság engedélyezi.

Az engedély meghatározza, hogy az alábbiak közül melyik műveletre vonatkozik:

a) állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelése, tárolása vagy feldolgozása,

b) állati melléktermékek biogázzá vagy komposzttá történő átalakítása,

c) állati melléktermékek elégetése,

d) a hulladéknak minősülő állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek ártalmatlanítása vagy hasznosítása hulladék-együttégető műben,

e) állati melléktermékek és azokból származó termékek hulladékként történő elégetése,

f) a 45. cikk (3) albekezdésében említett, a kedvtelésből tartott állatok eledelének kezelése vagy előállítása.

2. Az (1) bekezdésben említett engedélynek meg kell határoznia, hogy az üzem vagy létesítmény rendelkezik-e engedéllyel az alábbi állati melléktermékkel vagy azokból származó termékekkel folytatott műveletekre:

a) a 11., 12. vagy 13. cikkben említett meghatározott különleges kategória, vagy

b) a 11., 12. vagy 13. cikkben említett egynél több kategória, feltüntetve, ha az ilyen műveletek végrehajtása:

i. folyamatos, szigorú elkülönítési feltételek mellett, amelyek megelőzik a közegészségügyi vagy állategészségügyi kockázatokat, vagy

ii. ideiglenes, olyan feltételek mellett, amelyek megakadályozzák a fertőzést, annak érdekében, hogy kompenzálják az alábbiak következtében fellépő, az ilyen termékkel kapcsolatos kapacitáshiányt:

- járványos állatbetegség nagy területre kiterjedő, járványos állatbetegség kitörése, vagy

- más rendkívüli és előre nem látható körülmények.

7. cikk Mentesség az engedélyezés követelménye alól

1. A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve nem szükséges engedélyezés a következő esetekben:

a) olyan műveletek, amelyek a következő jogszabályokkal összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemek vagy létesítmények engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele hatálya alá tartoznak:

i. a 853/2004/EK rendelet; vagy

ii. a 183/2005/EK rendelet;

b) olyan hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek, amelyek működését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték,

c) olyan biogáz üzemek és komposztáló üzemek, amelyekben az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket a 9. cikk c) pontjában előírt paraméterek szerint alakítják át,

d) a VI. fejezet sérelme nélkül a 2. cikk (3) bekezdésében említett, állati melléktermékekből származó termékeket előállító létesítmények,

e) a VI. fejezet sérelme nélkül olyan üzemeltetők, akik állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalával, összegyűjtésével vagy szállításával foglalkoznak, kizárólag a 2. cikk (3) bekezdésében említett, állati melléktermékből származó termékek előállítása céljából,

f) a VI. fejezet 2. szakaszának hatálya alá tartozó üzemek és létesítmények, kivéve a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett üzemek.

2. Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjával összhangban az engedélyezés alóli mentességben részesülő üzemeket és létesítményeket az illetékes hatóság az üzemeltető kérelmére nyilvántartásba veszi.

A kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a felhasznált állati melléktermékek kategóriája,

b) az állati melléktermék vagy abból származó termékek mint a felhasználás céljából kiindulási anyagok felhasználásával végzett, az engedélyezés tárgyát képező műveletek jellege.

3. A (2) bekezdésben előírt intézkedések részletes végrehajtási szabályait a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

8. cikk Az üzemek engedélyezése

1. Az illetékes hatóság akkor engedélyez egy üzemet, ha az üzemeltető, kérelmével együtt benyújtja a következőket alátámasztó bizonyítékokat:

a) az üzemet e rendelettel összhangban tervezték és építették, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzésére megfelelő ellenőrzés működik, amely megfelel a (3) bekezdéssel összhangban a helyszínre és berendezésre vonatkozó intézkedéseknek, különösen a szűrés során a telepen keletkező szennyvíz kezelése tekintetében;

b) a 9. cikkel összhangban meghatározott higiéniai követelmények szerint kezeli az állati melléktermékeket, és amennyiben e rendelet vagy az e rendelettel összhangban elfogadott szabályok előírják, az azokból származó termékeket,

c) ha a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedések előírják, az üzemeltető végrehajtotta az üzemben alkalmazandó folyamatok ellenőrzését, hogy meggyőződjön arról, képes-e a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzésére, valamint

d) az üzemeltető az üzemben létrehozta a saját ellenőrzéseknek a 17. cikkben említett rendszerét.

2. Az üzem csak az illetékes hatóság helyszíni látogatását követően engedélyezhető.

Az illetékes hatóság feltételes engedélyt adhat, ha az üzem láthatólag teljesíti az (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt követelményeket.

Az illetékes hatóság a teljes körű engedélyt kizárólag akkor adja meg, ha a feltételes engedély megadásától számított három hónapon belül elvégzett újabb hatósági vizsgálat alkalmával úgy tűnik, hogy a létesítmény eleget tesz a többi vonatkozó követelménynek.

Ha egyértelmű előrelépés történt, de az üzem továbbra sem felel meg valamennyi alkalmazandó követelménynek, az illetékes hatóság meghosszabbíthatja a feltételes engedélyt. A feltételes engedély hatályának teljes időtartama azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

3. Az (1) bekezdés c) pontja értelmében az üzemeltető által elvégzendő ellenőrzések végrehajtásához a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedések határozhatók meg.

9. cikk Végrehajtási intézkedések

E szakasz végrehajtásához a Bizottság intézkedéseket határozhat meg az alábbiak vonatkozásában:

a) az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek a 6. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett égetésére, együttégetésére és hulladékként történő elégetésére vonatkozó követelmények,

b) az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek ugyanazon üzemben vagy létesítményben történő kezelésére, feldolgozására vagy tárolására vonatkozó feltételek:

i. ha az ilyen műveleteket elkülönítve végzik,

ii. ha az ilyen műveleteket ideiglenesen végzik,

c) a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett biogáz- és komposztáló üzemekre vonatkozó szabvány paraméterek,

d) azon üzemek helye és felszerelése, amelyek esetében a következő szempontokból szükséges engedély:

i. az engedélyezett üzemekben és létesítményekben alkalmazandó általános higiéniai követelmények,

ii. az engedélyezett üzemeken és létesítményeken belül az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kezelésére, megmunkálására, átalakítására vagy feldolgozására vonatkozó műszaki feltételek,

iii. a szűrés során a telepen keletkező szennyvíz kezelésére vonatkozó szabványok, beleértve a szűrő pórusméretét és az olyan szűrő használatának követelményét, amely képes ténylegesen eltávolítani bizonyos kórokozókat a szennyvízből.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. SZAKASZ: KATEGORIZÁLÁS

10. cikk Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kategorizálása

1. Az állati melléktermékeket a 11., 12., és 13. cikkben meghatározott listákkal összhangban specifikus kategóriákba kell csoportosítani, amelyek tükrözik az említett állati melléktermék jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázatok mértékét.

2. Ha e rendelet vagy a Bizottság által e rendelet végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések másképp nem rendelkeznek, az állati melléktermékekből származó termékek azon állati melléktermékek specifikus kategóriájára vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak, amelyekből származnak.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk Az 1. kategóriába tartozó anyagok

Az 1. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek vagy ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) a következő állatok egész teste és valamennyi testrésze, beleértve a nyersbőrt és irhát is:

i. a 999/2001/EK rendelettel összhangban TSE-fertőzésre gyanús állatok vagy olyan állatok, amelyeknél a TSE jelenléte hivatalos megerősítést nyert,

ii. a TSE-felszámolási intézkedések keretében leölt állatok,

iii. nem haszonállatnak vagy vadon élő állatnak minősülő állatok, beleértve különösen a kedvtelésből tartott állatokat, az állatkerti állatokat és a cirkuszi állatokat,

iv. a 86/609/EGK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében kísérletek céljára felhasznált állatok,

v. vadon élő állatok, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy azok az emberre vagy állatra átvihető betegségekkel fertőzöttek;

b) az alábbi anyagok:

i. különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag,

ii. elhullott állatok egész teste vagy annak részei, melyek az ártalmatlanítás idején különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmaznak,

c) állatokból nyert állati melléktermékek, amelyeket a 96/22/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 96/23/EK irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében illegális kezelésnek vetettek alá,

d) olyan állati eredetű anyag, amelyet 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt szennyvízszűrés során gyűjtöttek be, vagy amely kapcsolatba került 1. kategóriába tartozó anyagokkal,

e) a nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származó élelmiszer-hulladék;

f) az 1. kategóriába tartozó anyag keverékei 2. kategóriába tartozó anyaggal, vagy 3. kategóriába tartozó anyaggal, esetleg mindkettővel.

12. cikk A 2. kategóriába tartozó anyagok

A 2. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek vagy az ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) trágya és emésztőtraktus-tartalom;

b) olyan állati eredetű anyag, amelyet a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt szennyvízszűrés során gyűjtöttek, vagy amely kapcsolatba került 2. kategóriába tartozó anyagokkal,

c) olyan állati eredetű termékek, amelyekben az engedélyezett anyagok vagy szennyezőanyagok maradékanyag-tartalma meghaladja a 96/23/EK irányelv 15. cikke (3) bekezdésében említett engedélyezett szintet,

d) olyan állati eredetű termékek, amelyeket az említett termékekben esetlegesen jelen levő fizikai maradékanyagok miatt emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítettek.

e) az 1. kategóriától eltérő állati eredetű termékek, amelyekre teljesülnek a következők:

i. harmadik országból importálták vagy harmadik országból léptették be, és nem felelnek meg a Közösségbe történő behozatalukra vagy beléptetésükre vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályok követelményeinek, kivéve abban az esetben, ha a közösségi jogszabályok lehetővé teszik meghatározott korlátozások melletti behozatalukat vagy beléptetésüket, vagy a harmadik országba történő visszaküldésüket, vagy

ii. egy másik tagállamba küldték őket, és nem felelnek meg a közösségi jogszabályokban meghatározott vagy azokban engedélyezett feltételeknek, kivéve abban az esetben, ha a származás helye szerinti üzemért vagy létesítményért felelős hatóság engedélyével visszaküldik őket.

f) a 11. vagy 13. cikkben említettek kivételével azon állatok vagy állatok testrészei, amelyek nem emberi fogyasztás céljára történt levágás során hullottak el, vagy vadon élő állatok esetében nem emberi fogyasztás céljára öltek le, beleértve a betegség elleni védekezés céljából leölt állatokat, kérődzők és sertések magzatát és embrióit, valamint a tojásban elpusztult csirkéket,

g) a 2. kategóriába tartozó anyagok keveréke a 3. kategóriába tartozó anyagokkal,

h) a nem az 1. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok közé tartozó állati melléktermékek.

13. cikk A 3. kategóriába tartozó anyagok

A 3. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek vagy az ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) levágott, vadon élő állatok esetében leölt, tenyésztett halak esetében lehalászott állatok teteme vagy testrészei, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra alkalmasak, de amelyeket kereskedelmi okokból nem emberi fogyasztásra szánnak,

b) a vágóhídon levágott és a levágás előtti vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt állatokból, vagy a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljából elejtett vadon élő állatból származó következő részek:

i. olyan állatok teteme vagy testrészei, amelyeket a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmatlanként visszautasítottak, de amelyek nem mutatták emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét,

ii. baromfifej,

iii. nyersbőr és irha, beleértve az abból származó vágási melléktermékeket és hasított bőrt,

iv. az alábbi állatok lába, beleértve az ujjperceket és a hátsó lábtőcsontot, valamint a lábközépcsontot:

- minden állat, kivéve a kérődzőket,

- azok a kérődzők, amelyek esetében nem szükséges TSE-vizsgálat,

- azok a kérődzők, amelyek vizsgálata negatív eredményt mutatott a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében,

v. szarvak,

vi. sertéssörte,

vii. tollak,

c) olyan állatok vére, amelyek emberre vagy állatra vérrel átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták, és a következőkből nyerik őket:

i. olyan állatok, a kérődzők kivételével, valamint olyan, TSE-vizsgálatot nem igénylő kérődzők, amelyeket vágóhídon levágtak és a közösségi jogszabályokkal összhangban a levágás előtti vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmasnak ítéltek, vagy

ii. azok a kérődzők, amelyek vizsgálata negatív eredményt mutatott a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében,

d) az emberi fogyasztásra szánt termékek előállításából származó állati melléktermékek, a zsírtalanított csontokat és töpörtyűt is beleértve;

e) állati eredetű termékek az élelmiszer-hulladék kivételével, amelyeket – emberi fogyasztás vagy állatok élelmezése céljából történő forgalomba hozatalukat követően – kereskedelmi okok, előállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állat-egészségügyi kockázatot nem jelentő problémák következtében nem tekintenek emberi fogyasztás vagy állati élelmezés céljára alkalmasnak,

f) olyan vér, placenta, gyapjú, toll, szőr, szarvak, paták és tej, amelyek olyan élő állatból származnak, melyeket nem szánnak közvetlenül levágásra és amelyek e terméken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét nem mutatták,

g) vízi állatok és azok részei, a tengeri emlősök kivételével, amelyek emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét nem mutatták,

h) emberi fogyasztásra szánt haltermékeket gyártó üzemekből vagy létesítményekből származó, vízi állatokból nyert friss állati melléktermékek,

i) az olyan állatoktól származó alábbi anyagok, amelyek emberre vagy állatra e termékeken keresztül átvihető betegség tünetét nem mutatták;

i. a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említettől eltérő héjak,

ii. a szárazföldi állatokból származó alábbi anyagok:

- keltetési melléktermékek,

- tojás,

- tojás-melléktermékek,

iii. naposcsibék.

j) szárazföldi gerinctelenek, az emberekre vagy állatokra patogén fajok kivételével,

k) a Rodentia (rágcsálók) és a Lagomorpha (nyúlalakúak) rendbe tartozó elhullott állatok és azok testrészei, kivéve a 12. cikk a)–g) pontjában említett, az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokat.

l) nyersbőr és irha, pata, toll, gyapjú, szarv, szőr és prém, amelyek olyan, a c) pontban meghatározottaktól eltérő elhullott állatokból származnak, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség tüneteit nem mutatták;

m) a 11. cikk e) pontjában említettől eltérő élelmiszer-hulladék.

14. cikk A kategóriák megváltoztatása

A Bizottság módosíthatja a 11., 12. és 13. cikket annak érdekében, hogy figyelembe vegye a tudományos haladást a kockázati szint értékelésének terén, amennyiben a megfelelő tudományos intézet által végzett kockázatelemzés alapján megállapítható a tudományos haladás ténye. Az említett cikkekben felsorolt állati melléktermékek azonban nem törölhetők a listáról, és kizárólag ezen termékek kategóriába sorolása változtatható meg, vagy további állati melléktermék vehető fel a listákra.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET: AZ ÜZEMELTETŐK KÖTELEZETSTÉGEI, AZ ÜZEMEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MŰKÖDÉSE

1. SZAKASZ: AZ ÜZEMELTETőK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI

15. cikk Összegyűjtés, kategóriába sorolás szempontjából történő azonosítás és szállítás

1. Az üzemeltetők az állati melléktermékeket indokolatlan késedelem nélkül, a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat megelőző feltételek mellett összegyűjtik, azonosítják és szállítják.

2. Az üzemeltetők biztosítják, hogy az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket a szállítás során kereskedelmi okmány és – amennyiben e rendelet vagy az (5) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedés előírja – egészségügyi bizonyítvány kísérje.

Az első albekezdéstől eltérve az illetékes hatóság kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány kísérete nélkül is engedélyezheti trágya szállítását azonos gazdaságban található két helyszín, vagy ugyanazon tagállam gazdaságai vagy felhasználói között.

3. Az állati mellékterméket vagy az abból származó terméket kísérő kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány információkat tartalmaz az ilyen termék mennyiségéről, továbbá leírást ad az állati melléktermékről vagy az abból származó termékről és jelöléséről, amennyiben a jelölést e rendelet előírja.

4. Az alábbi intézkedések megállapítása lehetséges a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a) az állati mellékterméket a szállítás során kísérő kereskedelmi okmányok és egészségügyi bizonyítványok mintái,

b) egészségügyi bizonyítványminták és azon feltételek, amelyek alapján a bizonyítványnak a szállítás során kísérnie kell az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket.

5. A Bizottság e cikk végrehajtásához a következő esetekre határozhat meg intézkedéseket:

a) azon esetek, amikor egészségügyi bizonyítvány szükséges, tekintettel egyes, állati melléktermékből származó termékek jelentette köz- és állategészségügyi kockázat mértékére,

b) azon esetek, amelyeknél a (2) bekezdéstől eltérve és tekintettel az egyes, állati melléktermékből származó termékek jelentette köz- és állategészségügyi kockázat alacsony szintjére, az állati melléktermékből származó termékek szállítása történhet az érintett bekezdésben említett okmányok és bizonyítványok nélkül,

c) az állati melléktermékek azonosítására, beleértve a címkézést, valamint szállítás során való elkülönítésére vonatkozó követelmények,

d) azon feltételek, amelyek megelőzik az állati melléktermékek összegyűjtése és szállítása során fellépő köz- és állat-egészségügyi kockázatokat, beleértve a termékek biztonságos szállítását a tárolóeszközök, szállítóeszközök és csomagolóanyag tekintetében.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

16. cikk Nyilvántartások

1. Az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket feladó, szállító vagy fogadó személyek nyilvántartást vezetnek a szállítmányokról és az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi okmányokról vagy egészségügyi bizonyítványokról.

Az első albekezdést azonban nem kell alkalmazni akkor, ha a trágya szállítását a 15. cikk (2) bekezdésével összhangban engedélyezték.

2. Az e cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, különösen a következők tekintetében:

a) a vezetendő nyilvántartás formája,

b) azon időtartam, ameddig a nyilvántartást meg kell őrizni.

2. SZAKASZ: AZ ÜZEMEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MűKÖDÉSE

17. cikk Üzemek és létesítmények saját ellenőrzése

1. Az üzemeltetők e rendelet betartásának ellenőrzése céljából saját, állandó ellenőrzési eljárást vezetnek be, hajtanak végre és tartanak fenn.

2. Az üzemeltetők biztosítják, hogy amennyiben egy anyagról gyanítható vagy beigazolódott, hogy nem felel meg e rendelet követelményeinek, nem hagyhatja el az üzemet mindaddig, míg azt az illetékes hatóság felügyelete alatt újra fel nem dolgozzák, és hatóságilag ismételt mintavételt nem végeznek a 882/2004/EK rendelet 11. és 12. cikkével összhangban, kivéve abban az esetben, ha az anyagot ártalmatlanításra szánják.

3. Az állati melléktermékeket feldolgozó, az állati melléktermékeket biogázzá és komposzttá átalakító üzemek, valamint az egynél több állatimelléktermék-kategóriát kezelő üzemek a veszélyelemzés és a kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) rendszerének alapelveivel összhangban kialakítják az (1) bekezdésben említett eljárást.

Az ilyen üzemek üzemeltetői elvégzik elsősorban a következőket:

a) azonosítják és ellenőrzik a kritikus ellenőrzési pontokat az üzemekben;

b) kidolgozzák és végrehajtják a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket;

c) ha az eljárásból származó terméket nem közvetlenül ugyanazon a helyszínen ártalmatlanítják égetés, együttégetés, hulladékként való elégetés vagy a 22. cikk a) pontjában engedélyezett más ártalmatlanítási módszer útján, reprezentatív ellenőrzést végeznek az alábbiak betartásának ellenőrzése céljából:

i. minden egyes feldolgozott tétel megfelel-e azon szabványoknak, különösen a feldolgozási módszerek és a végtermék mikrobiológiai biztonsága tekintetében, amelyeket az e cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott intézkedésekben határoztak meg,

ii. a közösségi jogszabályokban a fizikai és kémiai szermaradványokra vonatkozóan megállapított maximálisan engedélyezett értékeket betartották-e;

d) nyilvántartják-e az adott esetben a b) és c) pontban említett ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit és azokat legalább két évig megőrzik-e az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából;

e) olyan rendszert vezetnek-e be, amellyel biztosítható minden elszállított tétel nyomon követhetősége.

4. Ha a (3) bekezdés c) pontjával összhangban a mintákon végzett vizsgálat eredményei az alkalmazandó biztonsági követelmények megsértését mutatják, az üzem üzemeltetője a (2) bekezdésben meghatározott követelmények mellett:

a) azonnal értesíti az illetékes hatóságot, beszámolva a minta jellegének minden részletéről, valamint a tételről, amelyből a minta származik,

b) megállapítja a követelmények be nem tartásának okait,

c) növeli a gyártás során végzett mintavételek és vizsgálatok gyakoriságát;

d) megfelelő fertőtlenítési és tisztítási eljárásokat kezdeményez az üzemben.

5. Azokat a tételeket, amelyek a (3) bekezdés c) pontjával összhangban végzett ellenőrzések alapján nem felelnek meg a megfelelő biztonsági követelményeknek, újra fel kell dolgozni vagy ártalmatlanítani kell az illetékes hatóság felügyelete mellett.

6. A Bizottság e cikk végrehajtásához a következő esetekre fogadhat el intézkedéseket:

a) saját ellenőrzések és a HACCP-rendszer fenntartása,

b) az üzemeltető által a (2) és (3) bekezdéssel összhangban meghozandó fellépések módszereit meghatározó követelmények, különösen a mikrobiológiai elemzések mintavételi és referenciamódszerei tekintetében.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. FEJEZET: AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK ÁRTALMATLANÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA

1. SZAKASZ: A FELHASZNÁLÁS KORLÁTOZÁSA

18. cikk A felhasználás korlátozása

1. Az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket tilos az alábbi célokra felhasználni:

a) szárazföldi állatok takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével,

b) haszonállatok – a prémes állatok kivételével – takarmányozása élelmiszer-hulladékkal vagy élelmiszer-hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmánnyal,

c) haszonállatok legeltetetés vagy közvetlen takarmányozás útján zöld takarmánnyal való ellátása olyan területről, amelyeken a trágya kivételével szerves trágyát és talajjavító szereket alkalmaztak,

d) tenyésztett hal takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó tenyésztett hal testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével.

2. A Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott tilalmak egységes alkalmazásának biztosítása érdekében végrehajtási szabályokat határozhat meg, valamint az alábbiakat engedélyező intézkedéseket:

a) az (1) bekezdés a) pontjától eltérve prémes állatok esetében takarmányozás az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével, valamint

b) az (1) bekezdés c) pontjától eltérve haszonállatok takarmányozása olyan legelőkön, amelyeken szerves műtrágyát és talajjavító szereket alkalmaztak, feltéve, hogy a legeltetés vagy a zöld takarmány levágása várakozási idő letelte után történik, ami biztosítja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megfelelő ellenőrzését.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. SZAKASZ: ÁRTALMATLANÍTÁS ÉS FELHASZNÁLÁS

19. cikk Az 1. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

Az 1. kategóriába tartozó anyagokat

a) hulladékként kell ártalmatlanítani engedélyezett vagy nyilvántartásba vett égetőműben:

i. közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül vagy

ii. engedélyezett üzemben történő feldolgozást követően, ha az illetékes hatóság előírja, nyomással történő sterilizálással és a keletkező anyag el nem távolítható jelölésével,

b) abban az esetben, ha az 1. kategóriába tartozó anyag hulladék, azt engedélyezett vagy nyilvántartásba vett együttégető műben ártalmatlanítják vagy hasznosítják,

i. közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül vagy

ii. engedélyezett üzemben történő feldolgozást követően, ha az illetékes hatóság előírja, nyomással történő sterilizálással és a keletkező anyag el nem távolítható jelölésével,

c) abban az esetben, ha az 1. kategóriába tartozó anyag nem a 11. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyag, engedélyezett üzemben nyomással történő sterilizálással való feldolgozás során ártalmatlanítják, el nem távolíthatóan megjelölve a keletkező anyagot, engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve,

d) a 11. cikk c) pontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyag esetében a 2002/32/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott méregtelenítési eljárásnak vetik alá, és a 21. cikk c), d) és e) pontja szerint használják fel,

e) a 11. cikk e) pontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok esetében engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják,

f) éghető tüzelőanyagként használják fel, vagy

g) a VI. fejezetben említett, állati melléktermékből származó termékek előállítására használják fel és hozzák forgalomba az említett fejezetben meghatározott különleges szabályozásnak megfelelően.

20. cikk A 2. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

A 2. kategóriába tartozó anyagokat:

a) hulladékként kell ártalmatlanítani engedélyezett vagy nyilvántartásba vett égetőműben

i. közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül, vagy

ii. engedélyezett üzemben történő feldolgozást követően, ha az illetékes hatóság előírja, nyomással történő sterilizálással, és a keletkező anyag el nem távolítható jelölésével,

b) abban az esetben, ha a 2. kategóriába tartozó anyag hulladék, amelyet engedélyezett vagy nyilvántartásba vett együttégető műben ártalmatlanítanak vagy hasznosítanak,

i. közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül, vagy

ii. engedélyezett üzemben történő feldolgozást követően, ha az illetékes hatóság előírja, nyomással történő sterilizálással, és a keletkező anyag el nem távolítható jelölésével,

c) engedélyezett üzemben nyomással történő sterilizálással való feldolgozás során ártalmatlanítják, el nem távolíthatóan megjelölve a keletkező anyagot, majd engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják,

d) engedélyezett üzemben való feldolgozást követően el nem távolítható jelöléssel látják el:

i. ha a kapott anyag fehérjeszerű anyag, nyomással történő sterilizálással, majd szerves trágyaként vagy talajjavító szerként használják fel, vagy

ii. kiolvasztott zsírok esetében nyomással történő sterilizálással, ha az illetékes hatóság úgy írja elő, majd engedélyezett üzemben zsírszármazékká dolgozzák fel szerves trágyában vagy talajjavító szerben történő felhasználásra,

e) engedélyezett biogáz üzemben vagy komposztáló üzemben alakítják át:

i. nyomással történő sterilizálással történő feldolgozással és a kapott anyag el nem távolítható megjelölésével, vagy

ii. trágya, az emésztőtraktustól elkülönített emésztőtraktus-tartalom, tej, tejalapú termékek és kolosztrum esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint, előzetes feldolgozást követően vagy anélkül, nem jelentik semmilyen súlyos fertőző betegség terjesztésének kockázatát,

f) feldolgozás nélkül a talajra juttatva, trágya, az emésztőtraktustól elkülönített emésztőtraktus-tartalom, tej, tejalapú termékek és kolosztrum esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint nem jelentik kockázatot semmilyen súlyos fertőző betegség terjesztésének kockázatát,

g) vízi állatokból származó anyagok esetében engedélyezett üzemben silózva vagy komposztálva,

h) éghető tüzelőanyagként használják fel, vagy

i) a VI. fejezetben említett, állati melléktermékekből származó termékek előállítására használják fel és hozzák forgalomba, az említett fejezetben meghatározott különleges szabályozásnak megfelelően.

21. cikk A 3. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

A 3. kategóriába tartozó anyagokat:

a) hulladékként kell ártalmatlanítani engedélyezett vagy nyilvántartásba vett égetőműben, előzetes feldolgozással vagy anélkül,

b) abban az esetben, ha a 3. kategóriába tartozó anyag hulladék, engedélyezett vagy nyilvántartásba vett együttégető műben kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani, előzetes feldolgozással vagy anélkül,

c) engedélyezett üzemben kell feldolgozni, kivéve olyan anyagok esetében, amelyek bomlás, szennyeződés vagy állagromlás következtében elfogadhatatlan köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentenek, az alábbiakra felhasználva:

i. haszonállatok takarmányaként vagy a prémes állatok kivételével haszonállatok takarmányozására, a 24. cikkel összhangban forgalomba hozva, kivéve a 13. cikk l) és m) pontjában említett anyagok esetében,

(ii) prémes állatok takarmányozására, vagy

iii. szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállítására, amelyeket a 25. cikkel összhangban hoznak forgalomba.

d) engedélyezett biogáz üzemben vagy komposztáló üzemben alakítják át,

e) vízi állatokból származó anyagok esetében engedélyezett üzemben silózzák vagy komposztálják,

f) a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett héjak kivételével a héjakra olyan feltételek mellett használják, amelyek megelőzik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat,

g) éghető tüzelőanyagként használják fel, vagy

h) a VI. fejezetben említett, állati melléktermékekből származó termékek előállítására használják fel és hozzák forgalomba, az említett fejezetben meghatározott különleges szabályozásnak megfelelően.

22. cikk Eltérések

A 19., 20. és 21. cikktől eltérve az állati melléktermékeket:

a) a 29. cikk (1)–(9) bekezdésében foglaltakkal összhangban engedélyezett alternatív módszerek szerint engedélyezett üzemben lehet ártalmatlanítani vagy felhasználni,

b) fel lehet használni kutatás és más specifikus célokra a 26. cikkel összhangban,

c) a 27. cikkben említett állati melléktermékek esetében az említett cikkel összhangban fel lehet használni különleges takarmányozási célokra,

d) a 28. cikkben említett állati melléktermékek esetében az említett cikkel összhangban lehet ártalmatlanítani,

e) a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében és az illetékes hatóság engedélyével:

i. fel lehet használni biodinamikus készítmények előállításához és talajban való alkalmazásukhoz a 2092/91/EK rendelet I. melléklete A. részének 2.3. pontjában említetteknek megfelelően,

ii. fel lehet használni kedvtelésből tartott állatok etetésére,

f) a 13. cikk f) pontjában említett, a 3. kategóriába tartozó anyagok és más állati melléktermékek esetében, amelyeket élő állatokból távolítanak el sebészeti beavatkozás során, az illetékes hatóság engedélye esetén a gazdaságban lehet ártalmatlanítani.

23. cikk Végrehajtási intézkedések

1. E szakasz végrehajtásához a Bizottság az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határozhat meg:

a) az állati melléktermékeket feldolgozó módszerek a nyomással történő sterilizálás kivételével, különösen az említett feldolgozási módszerinek időre, hőmérsékletre és nyomásra vonatkozó paraméterei tekintetében,

b) állati melléktermékek biogázzá vagy komposzttá történő átalakításának paraméterei,

c) vízi állatokból származó anyagok silózása,

d) állati melléktermékek el nem távolítható megjelölése,

e) bizonyos állati melléktermékek, szerves trágyák és talajjavító szerek talajban való alkalmazása,

f) bizonyos állati melléktermékek takarmányanyagként való felhasználása haszonállatoknál vagy haszonállatok takarmányozására,

g) a 21. cikk c) pontja értelmében elfogadhatatlannak tekintett anyagok tekintetében a köz- vagy állat-egészségügyi kockázatok szintje,

Az ezen szakasz nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. Az (1) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában foglaltakkal összhangban lévő szabályok elfogadásáig a tagállamok a 13. cikk m) pontjában említett állati melléktermékek átalakítására és a vízi állatokból származó anyagok silózására vonatkozó nemzeti szabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn.

3. SZAKASZ: FORGALOMBA HOZATAL.

24. cikk Állati melléktermékek forgalomba hozatala takarmányozási célból

1. Azok az állati melléktermékek, amelyeket haszonállatok takarmányozására szánnak, illetve az állati melléktermékekből származó azon anyagok, amelyeket haszonállatok takarmányanyagaként való felhasználásra szánnak, kizárólag az alábbi feltételek teljesülésével hozhatók forgalomba:

a) kizárólag a 3. kategóriába tartozó anyagok közé tartoznak, vagy azokból nyerik azokat; a prémes állatok kivételével haszonállatok takarmányozására szánt állati melléktermékek esetében azonban a 3. kategóriába tartozó azon anyagok közé tartoznak, vagy ezen anyagok közül azokból nyerik azokat, amelyek nem a 13. cikk l) és m) pontjában említett anyagok,

b) a 2. szakaszban foglaltakkal és az e cikk (2) bekezdése szerint meghatározott intézkedésekkel összhangban a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében a nyomással történő sterilizálás feltételeinek vagy más feltételeknek megfelelően gyűjtötték össze, dolgozták fel vagy adott esetben alakították át azokat,

c) az állati melléktermék vagy az abból származó termék tekintetében engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemből vagy létesítményből származnak.

2. A Bizottság e cikk végrehajtásához a következő esetekre határozhat meg intézkedéseket:

a) az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek összegyűjtésére, feldolgozására és átalakítására vonatkozó köz- és állat-egészségügyi feltételek,

b) a nyomon követhetőséget és a keresztfertőződés elkerülését biztosító feltételek, amelyek az emberi fogyasztásra alkalmas, takarmányozási célú vagy takarmányanyagként való felhasználásra szánt anyag rendeltetésére vonatkoznak,

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

25. cikk Szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozatala és felhasználása

1. Szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben:

a) a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból nyerik azokat;

b) a 2. szakaszban foglaltakkal és a (2) bekezdés szerint meghatározott intézkedésekkel összhangban a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében a nyomással történő sterilizálás feltételeinek vagy más feltételeknek megfelelően állították elő,

c) fehérjeszerű anyagból nyert szerves trágyák és talajjavító szerek esetében azokat olyan összevetővel keverték össze, amely kizárja, hogy a keveréket ezt követően takarmányozási célokra használják fel, valamint

d) adott esetben engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemekből vagy létesítményekből származnak.

A tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek kiegészítő feltételeket állapítanak meg a szerves trágyák és talajjavító szerek használata terén, vagy korlátozzák azt, amennyiben e szabályokat köz- és állat-egészségügyi védelmi szempontok indokolják.

2. E cikk végrehajtásához a Bizottság az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határozhat meg:

a) a szerves trágyák és talajjavító szerek előállítására és használatára vonatkozó köz- és állat-egészségügyi feltételek,

b) a szerves trágyák vagy talajjavító szerek jelölésére szolgáló összevetők,

c) szerves trágyákkal vagy talajjavító szerekkel összekeverendő összevetők,

d) kiegészítő feltételek, például a jelölésre felhasznált anyagok vagy módszerek, valamint a keverék elkészítésekor betartandó minimális adagok annak érdekében, hogy e szerves trágyákat vagy talajjavító szereket ne lehessen takarmányozási célra felhasználni.

Az ezen szakasz nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. SZAKASZ: AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁRA ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELTÉRÉSEK

26. cikk Az állati melléktermékek kutatási és más specifikus célú felhasználására vonatkozó eltérések

1. Az illetékes hatóság az 1. és 2. szakasztól eltérve engedélyezheti az állati melléktermékek és az azokból származó termékek felhasználását kiállítás céljából, valamint diagnosztikai, oktatási vagy kutatási célból a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését biztosító feltételek mellett.

E feltételek közé tartozik:

a) az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek ezt követően bármilyen más célra való felhasználásának megtiltása,

b) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket biztonságos módon ártalmatlanítsák vagy szállítsák vissza származási helyükre.

2. Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok tekintetében műveleteket végző üzemek és létesítmények üzemeltetőit, valamint az (1) bekezdéssel összhangban ilyen műveleteket végző felhasználókat az illetékes hatóság nyilvántartásba veszi az alábbi információk benyújtása alapján:

a) a felhasznált állati melléktermékek kategóriája,

b) a kiindulási anyagként állati mellékterméket vagy abból származó terméket használó műveletek jellege, amelyekre a nyilvántartásba vétel iránti kérelem vonatkozik.

3. Az e cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni az információszolgáltatás vonatkozásában, egy szabványformát is beleértve.

4. Olyan köz- és állat-egészségügy kockázat esetében, amely a Közösség egész területére érvényes intézkedések elfogadását teszi szükségessé, különösen az újabban felmerülő kockázatok esetében, a Bizottság az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalára és felhasználására harmonizált feltételeket fogadhat el. Az ilyen feltételek közé tartozhatnak a tárolásra, csomagolásra, azonosításra, szállításra és ártalmatlanításra vonatkozó követelmények.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

27. cikk Az állati melléktermékek speciális takarmányozási célú összegyűjtésére és felhasználására vonatkozó eltérések

1. Az illetékes hatóság az 1. és a 2. szakasztól eltérve a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését biztosító feltételek mellett engedélyezheti az alábbiak összegyűjtését és felhasználását:

a) 2. kategóriába tartozó anyagok, feltéve, ha azok nem valamilyen, emberre vagy állatra átvihető betegség megléte vagy meglétének gyanúja miatt elejtett vagy elpusztult állatokból származnak,

b) 3. kategóriába tartozó anyag a következők etetésére:

i. állatkerti állatok,

ii. cirkuszi állatok,

iii. hüllők és ragadozó madarak, kivéve az állatkerti és a cirkuszi állatokat,

iv. prémes állatok,

v. vadon élő állatok, amelyek húsát nem emberi fogyasztásra szánták,

vi. elismert kennelekből vagy vadászfalkákból származó kutyák,

vii. horgászcsalinak használt kukacok.

2. Az illetékes hatóság az 1. és 2. szakasztól eltérve és e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott feltételek szerint engedélyezheti a 11. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok felhasználását állatkerti állatok és természetes környezetükben élő veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok etetésére.

3. E cikk végrehajtásához a Bizottság az alábbi feltételekre vonatkozó intézkedéseket fogadhat el:

a) az (1) bekezdésben említett összegyűjtés és felhasználás engedélyezhető a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok továbbítása, tárolása és felhasználása tekintetében takarmányozásra, újabban felmerülő kockázatok esetében is,

b) a (2) bekezdésben említett, a 1. kategóriába tartozó anyagok takarmányként való felhasználása engedélyezhető, beleértve az alábbiakat:

i. egyes tagállamokban található dögevő madárfajok, amelyeket etethetnek ilyen anyagokkal,

ii. azok az intézkedések, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy a takarmányként felhasznált anyaghoz más fajok nem férjenek hozzá.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

28. cikk Az állati melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozó eltérések

1. Az illetékes hatóság az 1. és 2. szakasztól eltérve engedélyezheti az ártalmatlanítást:

a) kedvtelésből tartott elhullott állatok eltemetésével,

b) a 11. cikk a) pontjának v. alpontjában és a 11. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében a távoli területeken helyszínen történő elégetéssel vagy elföldeléssel vagy hatósági felügyelet mellett más módszerrel, amely megakadályozza a köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését,

c) olyan területeken, amelyekhez gyakorlatilag nem lehetséges hozzáférni, vagy amelyhez csak olyan – földrajzi vagy éghajlati okokkal vagy természeti katasztrófával összefüggő – körülmények között lehet hozzáférni, amely kockázatos a gyűjtést végző személyekre nézve, vagy ahol a hozzáférés érdekében aránytalan mértékű erőfeszítés lenne szükséges, a 11. cikk a) pontjának v. alpontjában és a 11. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében helyszíni elégetéssel, elföldeléssel vagy hatósági felügyelet mellett alkalmazott más módszerrel, amely megakadályozza a köz- és állat-egészségügyi kockázatok kialakulását,

d) azon 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében, amelyek nem jelentenek köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot, és amelyek olyan üzemeltetők telephelyén keletkeznek, amelyek hetente meghatározott mennyiségű ilyen állati mellékterméket kezelnek, helyszíni elégetéstől vagy elföldeléstől eltérő, hatósági felügyelet mellett alkalmazott módszerrel; e mennyiséget a (4) bekezdés első albekezdésének c) pontja szerint kell meghatározni az elvégzett tevékenységek jellegével, valamint azon fajokkal összefüggésben, amelyekből az érintett állati melléktermékek származnak.

e) a (4) bekezdés első albekezdésének d) pontjában felsorolt, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kitörése esetén a 11. cikk a) pontjának i) alpontjában említett, nem 1. kategóriába tartozó állati melléktermékeken kívüli anyagok esetében helyszíni elégetéssel vagy elföldeléssel, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételek mellett, ha az állati melléktermékek feldolgozására engedélyezett legközelebbi üzembe történő szállítás fokozná az egészségügyi kockázatokat, vagy járványos állatbetegség széles körű kitörése esetén az ilyen üzemben kapacitáshiány lépne fel.

2. az (1) bekezdés b) pontjában említett, valamely tagállamban található távoli terület nagysága méreteiben nem haladhatja meg a tagállam szárazföldi területének egy százalékát.

3. A tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz a következő információkat:

a) az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az általuk távoli területként besorolt területekről és a besorolás indokairól, valamint az e besorolást illető bármely változásról,

b) az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontjában előírt engedélyek igénybevételének módjáról.

4. E cikk végrehajtásához a Bizottság az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket fogadhat el:

a) a helyszíni elégetésre és elföldelésre vonatkozó feltételek, melyek célja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzésének biztosítása,

b) a területek maximális százalékos aránya a (2) bekezdés szerint;

c) az állati melléktermékeknek az (1) bekezdés d) pontjában említett volumene a tevékenységek jellege és azon állatfajok tekintetében, amelyekből az anyag származik,

d) az (1) bekezdés e) pontjában említett betegségek listája.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. SZAKASZ: AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁRA ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ ALTERNATÍV MÓDSZEREK

29. cikk A felhasználásra vagy ártalmatlanításra szolgáló alternatív módszer engedélyezése

1. Az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek használatára vagy ártalmatlanítására szolgáló alternatív módszer engedélyezésére irányuló eljárást kezdeményezheti a Bizottság, illetve kezdeményezhető tagállam vagy – akár számos érdekelt felet is képviselő – érdekelt fél kérelmének benyújtását követően.

2. Az érdekelt felek kérelmüket továbbítják azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben az alternatív módszert használni kívánják.

3. Az illetékes hatóság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül értékeli azt, megállapítva, hogy a kérelem megfelel-e a (10) bekezdésben említett, a kérelmekre előírt formai követelményeknek.

Az illetékes hatóság továbbítja a tagállamoktól és érdekelt felektől származó kérelmeket, valamint a saját értékeléséről szóló beszámolót az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: hatóság) és a Bizottságnak.

4. A Bizottság a kérelmeket, valamint a saját értékeléséről szóló beszámolót továbbítja a hatóságnak.

5. A hatóság a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül felméri, hogy a benyújtott módszer biztosítja-e a köz- és állat-egészségügyi kockázatok olyan szintre való csökkentését, amely legalább egyenértékű a 23. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feldolgozási eljárásokkal, és kinyilvánítja véleményét a benyújtott kérelemmel kapcsolatban.

6. Azokban a megfelelően indokolt esetekben, amikor a hatóság kiegészítő információkat kér a kérelmezőtől, az (5) bekezdésében említett határidő meghosszabbítható.

A kérelmezővel folytatott konzultációt követően a hatóság meghatározza az ezen információk biztosításának határidejét, és tájékoztatja a Bizottságot a szükséges határidő-hosszabbításról.

7. Amikor a kérelmező saját kezdeményezésére nyújt be kiegészítő információkat, azokat eljuttatja a hatóságnak.

Ebben az esetben az (5) bekezdésben előírt határidő nem hosszabbítható meg.

8. A hatóság továbbítja véleményét a Bizottságnak, a kérelmezőnek és az érintett tagállam illetékes hatóságának.

9. A hatóság véleményének kézhezvételétől számított három hónapon belül és e véleményt figyelembe véve a Bizottság a (11) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a kérelmezőt a javasolt intézkedésről.

10. Az alternatív módszer iránti kérelemre vonatkozó szabvány formát a 48. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. A Bizottság az alábbi intézkedéseket fogadhatja el:

a) az állati melléktermék vagy az abból származó termék felhasználásra vagy ártalmatlanításra szolgáló alternatív módszert engedélyező intézkedések ,

b) az alternatív módszer engedélyezését elutasító intézkedések.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV. FEJEZET: HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK

30. cikk Hatósági ellenőrzések

1. Az illetékes hatóság rendszeres időközönként hatósági ellenőrzéseket és felügyeletet végez az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemekben és létesítményekben, valamint olyan telepeken, amelyekre vonatkozóan a 40. cikk (3) bekezdésével összhangban információkat szolgáltattak.

2. Az illetékes hatóság a hatósági ellenőrzések során figyelembe veszi a helyes gyakorlatra vonatkozó közösségi és nemzeti iránymutatásokat.

31. cikk Műveletek felfüggesztése, visszavonása vagy tilalma

1. Amennyiben az illetékes hatóság által végzett hatósági ellenőrzés és vizsgálat során kiderül, hogy e rendelet követelményeinek valamelyikét nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket.

Az illetékes hatóság:

a) felfüggeszti az e rendelettel összhangban engedélyezett üzemek és létesítmények engedélyét, amennyiben:

i. az üzem vagy létesítmény engedélyezésére vagy működésére vonatkozó feltételek már nem teljesülnek,

ii. valószínű, hogy az üzemeltető ésszerű határidőn belül kiigazítja a hiányosságokat,

iii. a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatok nem teszik szükségessé a b) ponttal összhangban meghozandó intézkedéseket,

b) visszavonja az e rendelettel összhangban engedélyezett üzemek és létesítmények engedélyét, amennyiben:

i. az üzem vagy létesítmény engedélyezésére vagy működésére vonatkozó feltételek már nem teljesülnek,

ii. nem valószínű, hogy az üzemeltető ésszerű határidőn belül kiigazítja a hiányosságokat,

- az üzem infrastruktúrájával kapcsolatos okok miatt,

- az üzemeltető vagy a felügyelete alatt álló személyi állomány személyes kapacitásával összefüggő okok miatt, vagy

- súlyos köz- és állat-egészségügyi kockázat miatt, amely következtében jelentős kiigazításra van szükség az üzem vagy létesítmény működésében, mielőtt az üzemeltető újból engedélyt kérelmezhet.

2. Az illetékes hatóság adott esetben ideiglenesen vagy tartósan eltilthatja azt a nyilvántartásba vett üzemet, létesítményt, felhasználót vagy telep üzemeltetőjét, amellyel kapcsolatban a 40. cikk (3) bekezdésével összhangban információkat bocsátottak rendelkezésre az e rendelet szerint végzett műveletek végzésétől az alábbiakra utaló információk alapján:

a) a közösségi jogszabályok követelményei nem teljesülnek, vagy

b) az ilyen műveletek potenciálisan köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal járhatnak.

32. cikk Az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemek, létesítmények és felhasználók listája

1. Minden egyes tagállam összeállít egy listát a területén lévő azon üzemekről, létesítményekről és felhasználókról, amelyeket e rendelettel összhangban engedélyeztek vagy nyilvántartásba vettek, valamint azokról a létesítményekről, amelyekről a 40. cikk (3) bekezdésével összhangban információt szolgáltattak.

A tagállam az egyes engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemhez, létesítményhez, felhasználóhoz vagy üzemeltetőhöz, amelyekről vagy akikről a 40. cikk (3) bekezdésével összhangban információt bocsátottak rendelkezésére, hatósági számot rendel hozzá, amely tevékenységének jellege alapján azonosítja az üzemet, létesítményt, felhasználót vagy üzemeltetőt.

A tagállamok adott esetben feltüntetik azt a hatósági számot, amelyet az üzemhez, létesítményhez, felhasználóhoz vagy üzemeltetőhöz egy másik közösségi jogszabály értelmében rendeltek.

A tagállamok a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemek és létesítmények listáit.

A tagállamok az engedélyezett üzemek vagy nyilvántartásba vett létesítmények listáit, valamint azon üzemeltetők listáit, amelyekről információt szolgáltattak, aktualizálják és a többi tagállam és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

2. Az e cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni, különösen az alábbiak tekintetében:

a) az (1) bekezdésben említett listák formája,

b) az (1) bekezdésben említett listák hozzáférhetővé tételére irányuló eljárás.

33. cikk Az állati melléktermékek más tagállamba történő szállításának ellenőrzése

1. Ha az üzemeltető az 1. kategóriába vagy a 2. kategóriába tartozó anyagot, vagy pedig az 1. kategóriába tartozó valamely anyagból nyert húst, csontlisztet vagy állati zsiradékot kíván egy másik tagállamba szállítani, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága az üzemeltető kérelmének beérkezésekor dönt a következőkről:

a) a szállítmány fogadásának elutasítása,

b) a szállítmány feltétel nélküli fogadása, vagy

c) a szállítmány fogadása az alábbi feltételek mellett:

i. ha az anyagot vagy az abból származó terméket nem vetették alá nyomással történő sterilizálásnak, alá kell vetni e kezelésnek, vagy

ii. az anyagnak vagy az abból származó terméknek meg kell felelnie a szállítmány szállítására vonatkozó minden olyan feltételnek, amely indokolt az állat- és közegészségügy védelme érdekében annak biztosítása céljából, hogy az anyagot és az abból származó termékeket e rendelettel összhangban kezelik.

Az üzemeltetők a szállítmány tervezett indítását megelőzően értesítik a származási hely szerinti ország illetékes hatóságát.

2. A származási hely szerinti illetékes hatóság a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot a 2004/292/EK határozattal összhangban a TRACES rendszeren keresztül értesíti a más tagállamokba küldött egyes szállítmányok szállításáról az alábbiak tekintetében:

a) az (1) bekezdésben említett anyag vagy abból származó termékek,

b) a 2. kategóriába tartozó anyagból származó hús, csontliszt és állati zsiradék,

c) a 3. kategóriába tartozó anyagból származó feldolgozott állati fehérje.

A szállításról való tájékoztatásakor a rendeltetés helye szerinti illetékes hatóság a TRACES rendszeren keresztül tájékoztatja a származás helye szerinti illetékes hatóságot minden egyes szállítmány megérkezéséről.

3. Az e cikk (1) bekezdésében említett állati melléktermékeket, húst, csontlisztet és állati zsiradékot közvetlenül a rendeltetés helye szerinti üzembe kell szállítani, amelyet a 6., 7. és 8. cikkel összhangban engedélyeztek vagy vettek nyilvántartásba, trágya esetében pedig abba a gazdaságba, ahol a talajon való alkalmazás történik, az illetékes hatóság által kibocsátott engedéllyel összhangban.

4. Ha az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket harmadik országok területén keresztül szállítják más tagállamokba, a termékeket a származás helye szerinti tagállamban lezárt szállítóeszközben kell szállítani egészségügyi bizonyítvány kíséretében.

A szállítmányok a Közösség területére kizárólag állat-egészségügyi határállomáson keresztül léphetnek be újra, a 89/662/EGK irányelv 6. cikkével összhangban.

5. Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve azokat az említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal keveredtek vagy szennyeződtek, csak az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett küldhetők más tagállamokba.

6. E cikk végrehajtásához a Bizottság az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket fogadhat el:

a) a (3) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy azokból származó termékek szállítására vonatkozó kiegészítő feltételek,

b) a (4) bekezdéssel összhangban a szállítmányokat kísérő egészségügyi bizonyítvány mintái.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. A Bizottság eltérést biztosíthat az (1)–(4) bekezdéstől az ugyanazon gazdaság két pontja között, valamint a közös határral rendelkező, a tagállamok határ menti területein található gazdaságok között szállított trágya esetében.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

34. cikk Közösségi ellenőrzések a tagállamokban

1. A Bizottság szakértői – a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve – helyszíni ellenőrzéseket tarthatnak, amennyiben ez e rendelet egységes alkalmazása érdekében szükséges.

Az ellenőrzések helye szerinti tagállam minden szükséges segítséget megad a szakértőknek munkájuk elvégzéséhez.

A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

2. Az e cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, különösen a nemzeti hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó eljárás vonatkozásában.

V. FEJEZET: BEHOZATAL, ÁTSZÁLLÍTÁS ÉS KIVITEL

35. cikk Állati melléktermékek behozatala és átszállítása

1. Az állati melléktermékeknek vagy az azokból származó termékeknek a Közösségbe történő behozatala vagy a Közösségen keresztül történő átszállítása az alábbi feltételekkel valósulhat meg:

a) e rendelet vonatkozó követelményei az adott állati melléktermék vagy az abból származó termék tekintetében, melyek legalább annyira szigorúak, mint az ilyen állati melléktermékek Közösségen belüli előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozók,

b) azok a feltételek, amelyeket a Bizottság legalább egyenértékűnek ismer el a közösségi jogszabályok szerint előállított és forgalomba hozott ilyen állati melléktermékekre vagy azokból származó termékekre vonatkozó követelményekkel, vagy

c) a VI. fejezetben említett, az állati melléktermékekből származó termékek vagy az előállításukhoz használt anyagok esetében az említett fejezetben meghatározott különleges szabályozásnak megfelelően.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló, a b) pontban előírt intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve a behozatal és átszállítás:

a) a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok esetében kizárólag a 999/2001/EK rendelettel összhangban történik,

b) azon állati melléktermékek vagy belőlük származó termékek esetében, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal keveredtek vagy szennyeződtek, kizárólag a 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett mehet végbe,

c) azok az 1. kategóriába és a 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az ezekből származó olyan termékek esetében, amelyeket nem a VI. fejezetben említett, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánnak, csak abban az esetben mehet végbe, ha a behozatalukra vonatkozó szabályokat a 36. cikk a) pontjával összhangban elfogadták,

d) a 26. cikk (1) bekezdésében említett célokra szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek esetében azon nemzeti intézkedésekkel összhangban mehet végbe, amelyek biztosítják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését, a 26. cikk (4) bekezdésben említett harmonizált feltételek elfogadásáig.

3. A 3. kategóriába tartozó anyagok és az azokból származó termékek behozatala és átszállítása esetében az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett vonatkozó követelményeket a Bizottság fogadja el.

Az említett követelmények meghatározhatják, hogy a szállítmányok:

a) a (4) bekezdéssel összhangban felsorolt harmadik országból vagy annak területéről származnak,

b) a származási hely szerinti harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemből vagy létesítményből származnak, amely szerepel az említett hatóság által e célra összeállított listán,

c) szállításuk során a Közösségbe történő belépéskor – ahol az egészségügyi vizsgálatot elvégzik – kereskedelmi okmány, valamint nyilatkozat vagy egészségügyi bizonyítvány kíséri őket, amely megfelel a 36. cikk d) pontjában meghatározott mintának.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A második albekezdés a) és c) pontjában említett követelményeknek a Bizottság általi elfogadásáig a tagállamok nemzeti intézkedés keretében határozzák meg e követelményeket.

4. Azon harmadik országokat vagy azok területeit tartalmazó listákat, amelyekből állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket lehet behozni a Közösségbe vagy átszállítani a Közösség területén, a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell összeállítani, figyelembe véve különösen:

a) a harmadik ország jogszabályait;

b) a harmadik ország illetékes hatósága és annak ellenőrzést végző szolgálatainak szervezeti felépítését, e szolgálatok hatáskörét és a rájuk irányuló felügyeletet, valamint a jogszabályok alkalmazásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében e szolgálatok hatáskörébe tartozó jogosítványokat;

c) a Közösségbe szánt állati eredetű termékek előállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és elszállítására vonatkozó, jelenlegi egészségügyi feltételeket;

d) az érintett harmadik ország által a vonatkozó egészségügyi feltételek betartása tekintetében nyújtható biztosítékokat;

e) a harmadik országból származó termék forgalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat és az elvégzett behozatali ellenőrzések eredményeit;

f) a harmadik országban végzett esetleges közösségi ellenőrzések eredményét;

g) az érintett állatállomány valamint a harmadik országban található egyéb háziasított állatok és vadon élő állatok egészségügyi állapotát, különös tekintettel az egzotikus állatbetegségekre és az ország általános egészségügyi helyzetének azon vonatkozásaira, amelyek a Közösségben veszélyeztethetik a köz- vagy állategészséget;

h) azt, hogy a harmadik ország milyen gyakorisággal és gyorsan szolgáltat információt a területén jelentkező ragályos vagy fertőző betegségekről, különösen az Állategészségügyi Világszervezet Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében és a Víziállat-egészségügyi Kódexében felsorolt betegségek tekintetében.

i) a fertőző vagy járványos állatbetegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozóan a harmadik országban érvényes szabályok és azok végrehajtása, beleértve a más harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó szabályokat is.

A (3) bekezdésben említett üzemek és létesítmények listáját aktualizálni kell, továbbítani kell a Bizottság és a tagállamok számára, és hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

36. cikk Végrehajtási intézkedések

A 35. cikk végrehajtásához a Bizottság az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket fogadhat el:

a) az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az azokból származó anyagok behozatalára és átszállítására vonatkozó feltételek,

b) az importált, 3. kategóriába tartozó anyagokra vagy az azokból származó anyagokra vonatkozó köz- vagy állat-egészségügyi korlátozások, amelyek

i. meghatározhatók a harmadik országokra vagy azok területeire vonatkozó, a 35. cikk (4) bekezdésével összhangban összeállított közösségi listákra való hivatkozással vagy más köz- és állat-egészségügyi szemponttal összhangban,

ii. a közegészségügy vagy az állategészségügy védelme érdekében nem engedélyezik egyes állati melléktermékek vagy azokból származó termékek esetében a behozatalt vagy átszállítást,

c) az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek harmadik országokban lévő üzemekben vagy létesítményekben történő előállítására vonatkozó feltételek; ezek a feltételek tartalmazhatják az érintett illetékes hatóság által az ilyen üzemekben vagy létesítményekben végzett ellenőrzések módját, és mentességet adhatnak egyes, állati mellékterméket vagy azokból származó termékeket kezelő üzemnek vagy létesítménynek a 35. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre vonatkozó előírás alól,

d) a szállítmányokat kísérő azon egészségügyi bizonyítványok mintái, melyek igazolják, hogy az érintett állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket e rendelettel összhangban gyűjtötték össze és állították elő.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

37. cikk Kivitel

1. Az égetésre vagy hulladéklerakóba szánt állati melléktermékek vagy azokból származó termékek kivitele tilos.

2. Tilos az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek olyan harmadik országokban található biogáz- vagy komposztáló üzemekbe való kivitele, amelyek nem tagjai az OECD-nek.

3. Az 1. kategóriába és a 2. kategóriába tartozó anyagokat és az azokból származó termékeket csak az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő célokra lehet exportálni, amennyiben a kivitelükre vonatkozó szabályokat a Bizottság elfogadta.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. A Közösségből exportált élelmiszerre és takarmányra vonatkozó 178/2002/EK rendelet 12. cikke alkalmazandó a 3. kategóriába tartozó anyagok vagy az azokból származó termékek kivitelére, e rendelettel összhangban.

5. Az (3) és (4) bekezdéstől eltérve a behozatal:

a) a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok esetében kizárólag a 999/2001/EK rendelettel összhangban történik,

b) azon állati melléktermékek vagy belőlük származó termékek esetében, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal keveredtek vagy szennyeződtek, kizárólag a 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett történik.

38. cikk A 882/2004/EK rendelet alkalmazása bizonyos ellenőrzések céljából

1. A 882/2004/EK rendelet 46. cikke alkalmazandó értelemszerűen az e rendelet betartását vizsgáló, harmadik országokban végzett közösségi ellenőrzésekre.

2. A 882/2004/EK rendelet 50. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó értelemszerűen az e rendelet 35. cikke (3) bekezdésében foglalt követelmények szakaszos bevezetésére.

3. A 882/2004/EK rendelet 52. cikke alkalmazandó értelemszerűen az e rendelet szerinti műveletekkel kapcsolatos, a tagállamokban végzett ellenőrzésekre.

VI. FEJEZET KÜLÖNLEGES SZABÁLYOZÁS

1. SZAKASZ: MÁS KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOKKAL SZABÁLYOZOTT, ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEKBőL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK

39. cikk Más közösségi jogszabályokkal szabályozott, állati melléktermékekből származó termékek forgalomba hozatala

1. A 2. cikk (3) bekezdésében említett, állati melléktermékekből származó termékek forgalomba hozatala nem a II., III. és IV. fejezet hatálya alá tartozik.

Azon állati melléktermékekből származó terméke esetében azonban,

a) melyeket a 2. cikk (3) bekezdésének a), b), c) és d) pontja említ, az említett fejezeteket kell alkalmazni, ha a 2. cikk (3) bekezdésében említett közösségi jogszabály nem rendelkezik a potenciális állat-egészségügyi kockázatokat ellenőrző feltételekről e rendelet célkitűzéseivel összhangban,

b) melyeket a 2. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontja említ, az említett fejezeteket kell alkalmazni, ha a 2. cikk (3) bekezdésében említett közösségi jogszabály nem rendelkezik a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatokat ellenőrző feltételekről e rendelet célkitűzéseivel összhangban,

2. A 178/2002/EK rendeletnek a sürgősségi intézkedések vonatkozásában a 53. és 54. cikket kell alkalmazni értelemszerűen

a) az e rendelet 2. cikke (3) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában említett, állati melléktermékekből származó termékekre állat-egészségügyi kockázat esetén,

b) az e rendelet 2. cikke (3) bekezdésének e) és f) pontjában említett, állati melléktermékekből származó termékekre köz- és állat-egészségügyi kockázat esetén,

40. cikk A más közösségi jogszabályokkal szabályozott, állati melléktermékekből származó termékek előállítása

1. A 2. cikk (3) bekezdésében említett, állati melléktermékekből származó termékeket előállító létesítményekbe szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalát, összegyűjtését és továbbítását, valamint a azokból származó termékek előállítását a szóban forgó bekezdésben említett közösségi jogszabállyal összhangban kell elvégezni.

Az ilyen létesítményekből származó, fel nem használt anyagokat az említett jogszabállyal összhangban kell ártalmatlanítani.

2. E rendeletet kell azonban alkalmazni, ha a 2. cikk (3) bekezdésében említett közösségi jogszabály nem rendelkezik a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzésére vonatkozó feltételekről e rendelet célkitűzéseivel összhangban.

3. A 7. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett üzemeltetők a hatósági ellenőrzések e rendelettel összhangban történő elvégzéséért felelős illetékes hatóság számára megadják a következő információkat:

a) a felhasznált állati melléktermékek és azokból származó termékek kategóriája,

b) a kiindulási anyagként állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket felhasználó műveletek, amelyeket a létesítményben végeznek.

4. Az e cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni az e cikk (3) bekezdésében említett információk átadására vonatkozóan.

2. SZAKASZ: ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEKBőL SZÁRMAZÓ EGYÉB TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALA

41. cikk Állati melléktermékekből származó egyéb termékeknek a takarmányláncon kívüli forgalomba hozatala

1. Az üzemeltetők forgalomba hozhatnak a 2. cikk (3) bekezdésétől eltérő, állati melléktermékekből származó termékeket, amennyiben:

a) a szóban forgó termékeket

i. nem szánják takarmányanyagként való felhasználásra haszonállatok takarmányozása céljából, vagy pedig olyan talajon való alkalmazásra, amelyen az ilyen állatok legelnek,

ii. prémes állatok takarmányozására szánják, valamint

b) a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését az alábbiakkal biztosítják:

i. a 42. cikkel összhangban biztonságos forrásból való beszerzés,

ii. a 43. cikkel összhangban biztonságos kezelés, amennyiben a biztonságos forrásból való beszerzés nem garantál elégséges ellenőrzést, vagy

iii. annak ellenőrzése, hogy a termékeket a 44. cikkel összhangban kizárólag biztonságos végfelhasználásra alkalmazzák, amennyiben a biztonságos kezelés nem garantálja a megfelelő ellenőrzést.

2. A piaci szereplők az (1) bekezdésben említett, állati melléktermékekből származó terméket korlátozás nélkül forgalomba hozhatják, amennyiben a Bizottság a 46. cikk (2) bekezdésének a) pontjában olyan végpontot határoz meg a előállítási láncban, amelyet követően e termékek már nem jelentenek jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot.

42. cikk Biztonságos forrásból való beszerzés

1. A biztonságos forrásból való beszerzés a következő anyagok felhasználását foglalja magában:

a) amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan mértékű köz- és állat-egészségügyi kockázatot,

b) amelyeket olyan feltételek mellett gyűjtöttek össze, továbbá az összegyűjtés helyszínétől az előállító létesítményig olyan feltételek mellett továbbítottak, melyek kizárják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok jelentkezését, vagy

c) amelyeket olyan feltételek mellett importáltak a Közösségbe, továbbá a Közösségbe való első belépés helyszínétől az előállító létesítményig olyan feltételek mellett továbbítottak, melyek kizárják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok jelentkezését.

2. A biztonságos forrásból való beszerzés érdekében az üzemeltetőknek dokumentációt kell benyújtaniuk az (1) bekezdés követelményei tekintetében, beleértve szükség esetén az annak érdekében hozott biológiai védelmi intézkedéseket, hogy a kiindulási anyag ne jelentsen köz- és állat-egészségügyi kockázatot.

A dokumentációt kérés esetén az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

Az üzemeltető emellett az összegyűjtés helyszínéről az előállító létesítménybe vagy – amennyiben az összegyűjtés helyszíne harmadik országban található – a Közösségbe való első belépés helyszínére szállítja az anyagot.

A szállítmányokat a 46. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

43. cikk Biztonságos kezelés

A biztonságos kezelés azt jelenti, hogy a felhasznált anyagra olyan gyártási eljárást alkalmaznak, amely elfogadható szintűre csökkenti a felhasznált anyag és a gyártási eljárás során keletkező más anyagok hatására jelentkező köz- és állat-egészségügyi kockázatokat.

Biztosítani kell – elsősorban a végtermék vizsgálatával –, hogy a felhasznált termék nem jelent elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatot.

44. cikk Biztonságos végfelhasználás

A biztonságos végfelhasználás a állati melléktermékekből származó termékek alábbi felhasználási módját jelenti:

a) olyan feltételek melletti felhasználás, amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan mértékű köz- és állat-egészségügyi kockázatot, vagy

b) különleges célból történő, olyan feltételek melletti felhasználás, amely köz- és állategészségügyi kockázatot jelent, amennyiben e felhasználást közösségi jogszabályban meghatározott célkitűzések, különösen a köz- és állategészségügy védelme, indokolják.

45. cikk Üzemeltetők nyilvántartásba vétele

Az üzemeltetőket ott veszi nyilvántartásba az illetékes hatóság, ahol azok:

a) a 41. cikk (1) bekezdésével és a 42. cikkel összhangban az anyagot kezelik ,

b) a 41. cikk (1) bekezdésével és a 43. cikkel összhangban az anyagot megmunkálják , vagy

c) az állati melléktermékekből származó termékeket a 41. cikk (1) bekezdésével és a 44. cikk b) pontjával összhangban forgalomba hozzák.

A nyilvántartásba vételt a 7. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok kézhezvételét követően végzik el.

Azokat az üzemeltetőket azonban, akik a 3. kategóriába tartozó anyagoktól eltérő állati melléktermékkel vagy abból származó termékkel foglalkoznak kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítása céljából, a 6., 7. és 8. cikkel összhangban kell nyilvántartásba venni.

46. cikk Végrehajtási intézkedések

1. A 42. és 45. cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni a következők tekintetében:

a) azon egészségügyi bizonyítványok mintái, amelyeknek a 42. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében kell kísérnie a szállítmányt,

b) a 45. cikkben említett nyilvántartásba vétel érdekében az információ-továbbítás harmonizált formája.

2. E szakasz végrehajtásához a Bizottság az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket fogadhat el:

a) azon feltételek, amelyek meghatározzák a előállítási lánc azon végpontját, amelyet követően a forgalomba hozatalra nem vonatkoznak köz- és állat-egészségügyi követelmények,

b) a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat kizáró feltételek mellett használandó anyagok biztonságos forrásból való beszerzésére és továbbítására vonatkozó feltételek,

c) a 42. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett dokumentáció,

d) a 43. cikk első albekezdésében említett gyártási folyamat paraméterei, különösen a felhasznált anyagok fizikai és kémiai kezelésének alkalmazását illetően,

e) a végtermékre vonatkozó vizsgálati követelmények,

f) állati melléktermékekből származó, köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentő termékek biztonságos használatára vonatkozó feltételek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 48. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

VII. FEJEZET ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. cikk Nemzeti jogszabályok

A tagállamok közlik a Bizottsággal azon nemzeti jogszabályaik szövegét, amelyet a hatáskörükbe tartozó területekre vonatkozóan elfogadnak, ha az közvetlenül érinti e rendelet megfelelő végrehajtását.

48. cikk A bizottság

1. A Bizottság tevékenységét a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

Ez az irányelv az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszakot három hónapban állapítja meg.

4. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

5. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidő két hónap, egy hónap, illetve két hónap.

49. cikk Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megteszik az összes szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb [YYYY.MM.DD]-ig értesítik a Bizottságot ezen intézkedésekről, és haladéktalanul tájékoztatják az azokat érintő bármely későbbi módosításról.

50. cikk Hatályvesztés

Az 1774/2002/EK rendelet [e rendelet alkalmazásának időpontjától] hatályát veszti.

Az 1774/2002/EK rendeletre történő hivatkozások e rendeletre vonatkozó hivatkozásoknak tekintendők, és a mellékletben található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni őket.

51. cikk Átmeneti intézkedések

A [e rendelet alkalmazásának időpontja] előtt az 1774/2002/EK rendelettel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemeket, létesítményeket és felhasználókat úgy kell tekintetni, mint amelyek e rendelettel összhangban lettek engedélyezve vagy nyilvántartásba véve.

52. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet [a hatályba lépését követő tizenötödik hónap első napján] lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 1774/2002/EK rendelet | Ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk, 2. cikk |

2. cikk | 3. cikk |

3. cikk (1) bekezdése | ./. |

3. cikk (2) bekezdése | 35. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése |

3. cikk (3) bekezdése | 4. cikk |

4. cikk (1) bekezdése | 11. cikk |

4. cikk (2) bekezdése | 19. cikk, 22. cikk, 23. cikk |

4. cikk (3) bekezdése | 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja |

4. cikk (4) bekezdése | 35. cikk (2) bekezdésének c) pontja, 37. cikk (3) bekezdése, 37. cikk (5) bekezdésének a) pontja |

5. cikk (1) bekezdése | 12. cikk |

5. cikk (2) bekezdése | 20. cikk, 22. cikk, 23. cikk |

5. cikk (3) bekezdése | 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja |

5. cikk (4) bekezdése | 35. cikk (2) bekezdésének c) pontja, 37. cikk (3) bekezdése |

6. cikk (1) bekezdése | 13. cikk |

6. cikk (2) bekezdése | 21. cikk, 22. cikk, 23. cikk |

6. cikk (3) bekezdése | 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja |

7. cikk | 15. cikk |

8. cikk | 33. cikk |

9. cikk | 16. cikk |

10., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 18. cikk | 6., 7., 8., 9. cikk |

16. cikk | 5. cikk |

19. cikk | 24. cikk |

20. cikk (1) bekezdése | 41. cikk |

20. cikk (2) bekezdése | 25. cikk |

20. cikk (3) bekezdése | 41. cikk |

21. cikk | ./. |

22. cikk | 18. cikk |

23. cikk | 26. cikk, 27. cikk |

24. cikk | 28. cikk |

25. cikk | 17. cikk |

26. cikk | 30. cikk, 31. cikk, 32. cikk |

27. cikk | 34. cikk |

28. cikk | 35. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja |

29. cikk | 35. cikk, 36. cikk |

30. cikk | 35. cikk (1) bekezdésének b) pontja |

31. cikk | 38. cikk (1) bekezdése |

32. cikk | ./. |

33. cikk | 48. cikk |

34. cikk | ./. |

35. cikk | 47. cikk, és a 23. cikk (2) bekezdése |

36. cikk | ./. |

37. cikk | 50. cikk |

38. cikk | 52. cikk |

[1] HL L 273., 2002.10.10., 1. o.

[2] COM(2005) 521 végleges.

[3] COM(2006) 689 végleges.

[4] HL C […]., [ …]., […]. o.

[5] HL C […]., [ …]., […]. o.

[6] HL C […]., [ …]., […]. o.

[7] HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb az 1432/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 320., 2007.12.6., 13. o.) módosított rendelet.

[8] COM(2005) 521 végleges.

[9] HL L 146., 2003.6.13., 1. o. A legutóbb a 245/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 73., 2007.3.13., 9. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1275/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 284., 2007.10.30., 8. o.) módosított rendelet.

[11] HL L 358., 1986.12.18., 1. o. A 2003/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 230., 2003.9.16., 32. o.) módosított irányelv.

[12] HL L 328., 2006.11.24., 14. o.

[13] HL L 182., 1999.7.16., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[14] HL L 62., 1993.3.15., 69. o. A legutóbb a 2007/729/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv (HL L 294., 2007.11.13., 26. o.).

[15] HL L 35., 2005.2.8., 1. o.

[16] HL L 224., 1990.8.28., 1. o. A legutóbb az 1353/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 303., 2007.11.21., 6. o.) módosított rendelet.

[17] HL L 125., 1996.5.23., 3. o. A legutóbb a 2003/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 262., 2003.10.14., 17. o.) módosított irányelv.

[18] HL L 125., 1996.5.23., 10. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 352. o.) módosított irányelv.

[19] HL L 31., 2002.2.1., 1. o. Az 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet.

[20] HL L 139., 2004.4.30., 1. o. helyesbített változat HL L 226., 2004.6.25., 3. o.

[21] HL L 139., 2004.4.30., 26. o. helyesbített változat HL L 226., 2004.6.25., 22. o. A legutóbb az 1243/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 2007.10.25., 8. o.) módosított rendelet.

[22] HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

[23] HL L 140., 2002.5.30., 10. o. A legutóbb a 2006/77/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv (HL L 271., 2006.9.30., 53. o.).

[24] HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb az 1319/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 293., 2007.11.10., 3. o.) módosított rendelet.

[25] HL L 343., 2007.12.27., 1. o.

[26] HL L 94., 2004.3.31., 63. o. A legutóbb a 2005/515/EK határozattal (HL L 187., 2005.7.19., 29. o.) módosított határozat.

[27] HL L 395., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított irányelv; helyesbített változat: HL L 195., 2004.6.2., 12. o.)

[28] HL L 190., 2006.7.12., 1. o.

[29] HL L 39., 1993.2.16., 1. o. Helyesbített változat: HL L 74., 1994.3.17., 52. o.

[30] HL L 272., 1997.10.4., 45. o.

[31] HL L 226., 2000.9.6., 3. o. A legutóbb a 2001/573/EK tanácsi határozattal (HL L 203., 2001.7.28., 18. o.) módosított irányelv.

[32] HL L 365., 2004.4.30.; helyesbített változat: HL L 191., 2004.5.28., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

[33] HL L 162., 1976.9.27., 169. o. A legutóbb a 2007/67/EK bizottsági irányelvvel (HL L 305., 2007.11.23., 22. o.) módosított irányelv.

[34] HL L 311., 2001.11.28., 67. o. A legutóbb az 1394/2007/EK rendelettel (HL L 324., 2007.12.10., 121.o.) módosított irányelv.

[35] HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.

[36] HL L 189., 1990.7.20., 17. o. A legutóbb a 2007/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 247., 2007.9.21., 21. o.) módosított irányelv.

[37] HL L 169., 1993.7.12., 1. o. A legutóbb a 2007/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 247., 2007.9.21., 21. o.) módosított irányelv.

[38] HL L 331., 1998.12.7., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1.o.) módosított irányelv.

[39] HL L 105., 2003.4.26., 18. o.

[40] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK tanácsi határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[41] A fajon belüli újrahasznosításra vonatkozó 811/2003/EK rendelet (HL L 117., 2003.5.13., 14.o.). A dögevő madarak etetésére vonatkozó 2003/322/EK határozat (HL L 117., 2003.5.13., 32. o.). A legutóbb a 2005/830/EK határozattal (HL L 311., 2005.11.26., 40. o.) módosított határozat. A prémes állatokra vonatkozó fajon belüli újrahasznosításról szóló 2003/324/EK határozat (HL L 117, 2003.5.13., 37.o., a 2004/434/EK határozattal elfogadott határozat, HL L 189, 2004.5.27., 43.o.). Az ártalmatlanítás és felhasználás alternatív módszerére vonatkozó 92/2005/EK rendelet (HL L 19, 2005.1.21., 27.o.); A legutóbb az 1576/2007/EK rendelettel (HL L 340., 2007.12.22., 89. o.) módosított rendelet. A trágyától eltérő szerves trágyákra és talajjavító szerekre vonatkozó 181/2006/EK rendelet (HL L 29, 2006.2.2., 31.o). Az engedélyezett üzemek jegyzékére vonatkozó 1192/2006/EK rendelet (HL L 215, 2006.8.5., 10.o.). A 3. kategóriába tartozó anyagból nyert köztes termékekre vonatkozó 2007/2006/EK rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 98. o.).

[42] HL L 275., 2004.8.25., 17. o.