[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 23.1.2008

COM(2008) 17 végleges

2008/0014 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről

(előterjesztő: a Bizottság) {COM(2008) 30 végleges}{SEC(2008) 85}

INDOKOLÁS

BEVEZETÉS

Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye, amelyet az Európai Közösség az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének megkötéséről szóló, 1993. december 15-i 94/69/EK tanácsi határozattal[1] hagyott jóvá, végső célul az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációinak olyan szinten történő stabilizálását tűzte ki, amely megakadályozza az éghajlat rendszerébe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást.

A Közösség több ízben hangsúlyozta, hogy e célkitűzés elérése érdekében az átfogó globális éves felszíni átlaghőmérséklet-növekedés nem haladhatja meg 2 °C-nál többel az iparosodás előtti mértéket, ami az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának a 1990-es szinthez képest legalább 50%-os csökkentését jelenti. A kibocsátások ilyen mértékű csökkentése a gazdaság összes ágazatának részvállalását igényli. A fejlett országoknak a jövőben is ezen kezdeményezések élére kell állniuk, vállalva, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékét az 1990-es szinthez képest együttesen 30 %-kal csökkentik 2020-ig.

A fentiekre tekintettel az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz hozzájárulva támogatta az üvegházhatású gázok 1990-es szinthez viszonyított kibocsátásának 30%-os csökkentését 2020-ig előirányzó Európai Uniós célkitűzést azzal a feltétellel, hogy más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátáscsökkentésre vállalnak kötelezettséget, illetve ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok is kötelezettségeik és képességeik szerint, megfelelő mértékben hozzájárulnak.

Az Európai Tanács emellett kiemelte azt az uniós törekvést, hogy Európa gazdasága nagy energiahatékonysággal, ugyanakkor alacsony szintű üvegházhatásúgáz-kibocsátás mellett működjön, és úgy határozott, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodás létrejöttéig, valamint a nemzetközi tárgyalásokon kialakított álláspont fenntartásával az EU határozottan és egyoldalúan vállalja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2020-ig az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal csökkenti.

Egy ilyen mértékű csökkentés költséghatékony megvalósításához további szakpolitikai követelmények és intézkedések érvényesítésére van szükség annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS)[2] nem szereplő források üvegházhatásúgáz-kibocsátását az ezen határozat mellékletében rögzített szintre csökkentsék.

Az EU ETS hatálya alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási források gázkibocsátásának a 2020-ra előirányzott közösségi vállalásoknak megfelelő korlátozásával kapcsolatban az egyes tagállamok vállalásainak mértékét az üvegházhatású gázok 2005-ös kibocsátási szintje alapján kell meghatározni, amely a legutolsó rendelkezésre álló, hiteles adat az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan.

HATÁLY: AZ EU ETS HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ ÁGAZATOK ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZKIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE AZ EU ÁTFOGÓ CÉLKITűZÉSEINEK TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

Ez a határozat tagállami szerepvállalást ír elő a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó (azaz az EU ETS-ben nem részletezett) üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásokkal kapcsolatban a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítésében. Rendelkezik a határozatban foglaltak megvalósítása nyomán elért kibocsátáscsökkentés értékeléséről. Elősegíti a célkitűzések rugalmas teljesítését azáltal, hogy módot nyújt a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikkében ismertetett tiszta fejlesztési mechanizmusokon alapuló projektek, valamint harmadik országok ilyen irányú törekvései nyomán végzett kibocsátáscsökkentő tevékenységekből eredő hiteles kibocsátáscsökkentés alkalmazására.

Az EU ETS hatálya alá nem tartozó területeken megfogalmazott uniós szintű intézkedések végrehajtásával a tagállamok hozzájárulnak a célkitűzések tagállami szintű teljesítéséhez.

A TERHEK KÖZÖS VÁLLALÁSA ÉS IGAZSÁGOS MEGOSZTÁSA A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

A tagállamok kibocsátáscsökkentési vállalásait a szolidaritás elve és a Közösség egészén belüli fenntartható gazdasági növekedés kívánalma alapján kell meghatározni, figyelembe véve az egyes tagállamok egy főre jutó relatív GDP-jét. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP és ezért nagyarányú GDP-növekedéssel számolnak, az üvegházhatást okozó gázok 2005. évi kibocsátási szintjéhez képest engedélyezett a kibocsátás mértékének növelése. A célkitűzések ugyanakkor számukra is korlátozó erejűek, így arra kötelezik ezeket a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a kibocsátás csökkentése érdekében. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag magas az egy főre jutó GDP, csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005. évi kibocsátás szintjéhez képest.

Szintén a tagállami vállalások igazságos megosztását és ezáltal az üvegházhatású gázok 1990-es szinthez viszonyított kibocsátásának legalább 20%-os csökkentésére irányuló egyoldalú közösségi kötelezettségvállalás 2020-ra előirányzott teljesítését szolgálja, hogy egyetlen tagállammal szemben sem támasztható olyan elvárás, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben csökkentse kibocsátásainak mértékét, ugyanakkor egyetlen tagállam számára sem engedélyezett, hogy 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben növelje a kibocsátást.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2013 és 2020 közötti időszakban kell csökkenteni. A javaslat szerint a tagállamok egy adott évben előre beszámíthatják az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban meghatározott kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget. A tagállamoknak szintén lehetőségük nyílik az adott évben fel nem használt kibocsátáscsökkentési egységek átvezetésére a következő évre.

HARMADIK ORSZÁGOK PROJEKTJEIBŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK HASZNÁLATA

A kötelezettségek rugalmas tagállami szintű teljesítése és a fenntartható fejlődés, különösen a fejlődő országok fejlődésének elősegítése, valamint a befektetői biztonság növelése érdekében a Közösség továbbra is elismeri a harmadik országok üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését szolgáló projektekből származó kibocsátási egységeket mindaddig, amíg az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás meg nem születik. A kibocsátási egységeket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az üvegházhatású gázok jelentős mértékű unión belüli csökkentése révén elérni kívánt vezető szerepre vonatkozó uniós célkitűzéssel, valamint a termelt energia 20%-ának megújuló energiaforrásokból való előállításának 2020-ra kitűzött céljával összehangoltan kell felhasználni, elősegítve az energiabiztonságot, az innovációt és a versenyképességet az Európai Unióban.

A tagállamok így fel tudják majd használni a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) projektek eredményeképpen szerzett üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységeket, amelyekben a 2008–2012-es időszakban végrehajtott csökkentésekért részesültek, és amelyek ebben az időszakban a tagállamok mindegyike által elfogadott projekttípusokból származnak. A tagállamok szintén fel tudják használni az említett időszakot követően végzett tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) projektekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységeket, amelyeket a 2008–2012-es időszakban bejegyeztek és végrehajtottak, és amelyek ebben az időszakban a tagállamok mindegyike által jóváhagyott projekttípusokból származnak.

Rendkívül kevés tiszta fejlesztési mechanizmussal kapcsolatos projekt valósult meg a legkevésbé fejlett országokban (LDC-országok). A Közösség a CDM-projektek igazságos elosztását támogatja, többek között az éghajlatváltozás elleni globális szövetség[3] keretén belül is. Ennek megfelelően a legkevésbé fejlett országokban a 2008–2012-es időszak után indított projektekből származó kibocsátási egységek elfogadását is indokolt garantálni azon projekttípusok esetében, amelyeket a 2008–2012-es időszakban az összes tagállam jóváhagyott. Az elfogadás gyakorlatával egészen 2020-ig, illetve ha ennél korábban megszületik, egy esetleges közösségi megállapodás megkötéséig kell élni.

A fejlődő országok ez irányú rugalmasságának növelése és fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében számolni kell a Közösség és a harmadik országok között létrejött megállapodás nyomán végrehajtott magas szintű projektekből származó további kibocsátási egységek tagállami felhasználásával. A megállapodások adott esetben több országra is vonatkozhatnak. Ha a jövőben nem születik nemzetközi megállapodás, amely meghatározza az egyes fejlett országokhoz rendelt egységek számát, a vállalások közös végrehajtását (JI) célzó projektek 2012 után már nem folytathatók. Az ilyen projektekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységeket azonban a jövőben is elismerik a harmadik országokkal kötött megállapodások alapján.

Fontos, hogy a tagállamok a későbbiekben is fel tudják használni a CDM-egységeket, mert így 2012 után is biztosítható ezek piaca. A piac működése és az üvegházhatású gázok Európai Unión belüli kibocsátásának további csökkentése, s ezáltal a Közösség megújuló energiaforrásokkal, energiabiztonsággal, innovációval és versenyképességgel kapcsolatban megfogalmazott céljainak teljesítése érdekében javasoljuk, hogy a tagállamok számára mindaddig legyen engedélyezett a harmadik országokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek kibocsátási egységeinek éves beszámítása az egyes tagországokban az ETS hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított értékének 3%-áig, ameddig nem születik nemzetközi megállapodás az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ez a mennyiség a 2020-ra előirányzott csökkentési vállalás harmadának felel meg. Az egyes tagországok kvótáik fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra.

MILYEN VÁLTOZÁSOKAT EREDMÉNYEZHET EGY NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS?

Ebben a tekintetben az Európai Tanács a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz hozzájárulva támogatta az üvegházhatású gázok 1990-es szinthez viszonyított kibocsátásának 30%-os csökkentését 2020-ig előirányzó Európai Uniós célkitűzést, azzal a feltétellel, hogy más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátáscsökkentés mellett kötelezik el magukat, illetve abból a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok is kötelezettségeik és képességeik szerint, megfelelő mértékben kiveszik a részüket.

Az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodás megkötését követően módosítani kell a tagállamok üvegházatásúgáz-kibocsátási határértékeit a megállapodásban foglalt új közösségi vállalásokhoz igazodva. Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó ambiciózusabb vállalások teljesítéséhez szükséges további csökkentések összes mennyisége megoszlik az EU ETS hatálya alá tartozó és az azon kívüli források között, mégpedig úgy, hogy az EU ETS hatálya alá nem tartozó forrásoknak ugyanolyan mértékben kell hozzájárulniuk a kibocsátások csökkentéséhez, mint amilyen mértékben a Közösség 2020-ra vállalt 20%-os kibocsátáscsökkentéséhez hozzájárultak.

Az EU ETS hatálya alá nem tartozó források további kibocsátáscsökkentésére vonatkozó tagállami vállalások igazságos megosztása érdekében az egyes tagállamok az ilyen irányú kibocsátások közösségi összkibocsátáshoz viszonyított arányának megfelelően járulnak hozzá a Közösségnek az EU ETS hatálya alá nem tartozó forrásokkal kapcsolatban 2020-ra előirányzott, 20%-os egyoldalú kibocsátáscsökkentési vállalásaihoz.

Növelni kell továbbá a harmadik országokban végzett projektekből származó kibocsátási egységek felhasználási kvótáit. A növekedés a nemzetközi megállapodásból fakadó további kibocsátáscsökkentési vállalások felével legyen egyenértékű. Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttét követően a tagállamok – a közös állásfoglalásra is figyelemmel – kizárólag azon országok kibocsátási egységeit fogadhatják el, amelyek a megállapodást ratifikálták.

AZ EU ETS HATÁLYÁT ÉRINTő ESETLEGES VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI

Az EU ETS hatályát érintő mindennemű változtatáskor módosítani kell az e határozatban szabályozott források kibocsátásának maximális mennyiségét is a változtatásnak megfelelően.

NYOMON KÖVETÉS, JELENTÉSTÉTEL, HITELESÍTÉS

A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben kötelesek beszámolni a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, valamint a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról. A tagállamok ezenkívül 2016. július 1-je előtt jelentésben tájékoztatnak a tervezett haladásról.

A Bizottság a 280/2004/EK határozat 5. cikke (1) bekezdésének értelmében benyújtott jelentésében értékeli, hogy a haladás elégségesnek bizonyul-e az ebben a határozatban foglalt kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

Az értékelés figyelembe veszi a közösségi szakpolitikákban és intézkedésekben bekövetkezett változásokat és a tagállamok által a 280/2004/EK határozat 3. és 5. cikkének megfelelően közölt adatokat.

A 2013 után benyújtott értékeléseknek kétévente előrejelzést is kell tartalmazniuk arról, hogy milyen mértékű haladás várható a Közösségen belül és a tagállamokban az e határozat alapján fennálló kötelezettségek teljesítésének terén.

A Bizottság jelentésben értékeli az ebben a határozatban foglaltak végrehajtását. A Bizottság fenti jelentését adott esetben a megfelelő javaslatokkal együtt 2016. október 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2008/0014 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[7],

mivel:

1. Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye, amelyet az Európai Közösség az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének megkötéséről szóló, 1993. december 15-i 94/69/EK tanácsi határozattal[8] hagyott jóvá, végső célul az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációinak olyan szinten történő stabilizálását tűzte ki, amely megakadályozza az éghajlat rendszerébe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást.

2. A Közösség álláspontja szerint, melynek legutóbb a Környezetvédelmi Tanács 2007. november 7-i, brüsszeli ülésén adott hangot, e célkitűzés elérése érdekében az átfogó globális éves felszíni átlaghőmérséklet-növekedés nem haladhatja meg 2 °C-nál többel az iparosodás előtti mértéket, ami az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának a 1990-es szinthez képest legalább 50%-os csökkentését jelenti. A kibocsátások ilyen mértékű csökkentése a gazdaság összes ágazatának részvállalását igényli. A fejlett országoknak a jövőben is ezen kezdeményezések élére kell állniuk, vállalva, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékét az 1990-es szinthez képest együttesen 30 %-kal csökkentik 2020-ig.

3. E célkitűzés teljesítése érdekében az Európai Tanács 2007. március 8–9-én tartott brüsszeli ülésén a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz hozzájárulva támogatta az üvegházhatású gázok 1990-es szinthez viszonyított kibocsátásának 30%-os csökkentését 2020-ig előirányzó közösségi célkitűzést, azzal a feltétellel, hogy más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátáscsökkentésre vállalnak kötelezettséget, illetve ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok is felelősségeik és képességeik szerint, megfelelő mértékben hozzájárulnak.

4. Az Európai Tanács hangsúlyozta a Közösség arra irányuló törekvését, hogy Európa gazdasága nagy energiahatékonysággal, ugyanakkor alacsony szintű üvegházhatásúgáz-kibocsátás mellett működjön, és úgy határozott, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodás létrejöttéig, valamint a nemzetközi tárgyalásokon kialakított álláspont fenntartásával a Közösség határozottan és egyoldalúan vállalja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2020-ig az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal csökkenti.

5. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[9] létrehozta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerét, amely a gazdaság bizonyos ágazatait érinti. Az üvegházhatást okozó gázok 1990-es kibocsátási szintjéhez viszonyított 20%-os csökkentésének 2020-ra előirányzott költséghatékony megvalósítása a gazdaság összes ágazatának részvállalását igényli. A tagállamoknak ezért további szakpolitikai követelményeket és intézkedéseket kell érvényesíteniük annak érdekében, hogy a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó források üvegházhatásúgáz-kibocsátását tovább korlátozzák.

6. Az egyes tagállamok vállalásainak mértékét az üvegházhatású gázok 2005-ös kibocsátási szintje alapján kell meghatározni, amely a legutolsó rendelkezésre álló, hiteles adat az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan.

7. A tagállamok kibocsátáscsökkentési vállalásait a szolidaritás elve és a Közösség egészén belüli fenntartható gazdasági növekedés kívánalma alapján kell meghatározni, figyelembe véve az egyes tagállamok egy főre jutó relatív GDP-jét. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP és ezért nagyarányú GDP-növekedéssel számolnak, az üvegházhatást okozó gázok 2005. évi kibocsátásának szintjéhez képest engedélyezni kell a kibocsátás mértékének növelését, ám a növekedésnek a Közösség átfogó csökkentési kötelezettségvállalásának keretén belül kell maradnia. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag magas az egy főre jutó GDP, csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005. évi kibocsátás szintjéhez képest.

8. A Közösség egyoldalú kötelezettségvállalásának teljesítése irányában tett tagállami vállalások igazságos megosztása érdekében egyetlen tagállammal szemben sem támasztható olyan elvárás, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben csökkentse kibocsátásainak mértékét, ugyanakkor egyetlen tagállam számára sem engedélyezett, hogy 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben növelje a kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2013 és 2020 közötti időszakban kell csökkenteni. A tagállamok egy adott évben előre beszámíthatják az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban meghatározott kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget, illetve átvezethetik az adott évben fel nem használt kibocsátási kvótáikat a következő évre.

9. A kötelezettségek rugalmas tagállami szintű teljesítése és a fenntartható fejlődés, különösen a fejlődő országok fejlődésének elősegítése, valamint a befektetői biztonság növelése érdekében a Közösség bizonyos mértékig továbbra is elismeri a harmadik országok üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését szolgáló projektekből származó kibocsátási egységeket mindaddig, amíg az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás meg nem születik. A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék, és nagymértékben hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeni nemzetközi megállapodás létrejöttéhez.

10. A tagállamok így fel tudják majd használni a 2008–2012-es időszakban végrehajtott csökkentésekért kiadott üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységeket, amelyek a tagállamok mindegyike által az ebben az időszakban elfogadott projekttípusokból származnak. A tagállamok szintén fel tudják használni az említett időszakot követően végzett projektekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységeket, amelyeket a 2008–2012-es időszakban bejegyeztek és végrehajtottak, és amelyek ebben az időszakban a tagállamok mindegyike által jóváhagyott projekttípusokból (projektkategóriából) származnak.

11. Rendkívül kevés tiszta fejlesztési mechanizmussal (CDM) kapcsolatos projekt valósult meg a legkevésbé fejlett országokban (LDC-országok). Tekintettel arra, hogy a Közösség a CDM-projektek igazságos elosztását támogatja, többek között az éghajlatváltozás elleni globális szövetség[10] keretén belül is, indokolt garantálni a legkevésbé fejlett országokban a 2008–2012-es időszak után indított projektekből származó kibocsátási egységek elfogadását azon projekttípusok esetében, amelyeket a 2008–2012-es időszakban az összes tagállam jóváhagyott. Az elfogadás gyakorlatával egészen 2020-ig, illetve ha ennél korábban megszületik, egy esetleges közösségi megállapodás megkötéséig kell élni.

12. A fejlődő országok ez irányú rugalmasságának növelése és fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében a tagállamoknak biztosítani kell a Közösség és a harmadik országok között létrejött megállapodások nyomán végrehajtott projektekből származó további kibocsátási egységek felhasználhatóságát. A vállalások közös végrehajtását (JI) célzó projektek az egyes fejlett országokhoz rendelt egységek számát meghatározó nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás hiányában 2012 után nem folytathatók. Az ilyen projektekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységeket azonban a jövőben is el kell ismerni a harmadik országokkal kötött megállapodások alapján.

13. Fontos, hogy a tagállamok a későbbiekben is fel tudják használni a CDM-egységeket, mert így 2012 után is biztosítható ezek piaca. A piac működése és az üvegházhatású gázok Közösségen belüli kibocsátásának további csökkentése, s ezáltal a Közösség megújuló energiaforrásokkal, energiabiztonsággal, innovációval és versenyképességgel kapcsolatban megfogalmazott céljainak teljesítése érdekében javasoljuk, hogy a tagállamok számára mindaddig legyen engedélyezett a harmadik országokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek kibocsátási egységeinek éves beszámítása az egyes tagországokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított értékének 3%-áig, ameddig nem születik nemzetközi megállapodás az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ez a mennyiség a 2020-ra előirányzott csökkentési vállalás harmadának felel meg. A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra.

14. Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás megkötését követően a tagállamok – a közös állásfoglalásra is figyelemmel – kizárólag azon országok kibocsátási egységeit fogadhatják el, amelyek a megállapodást ratifikálták.

15. Az ebben a határozatban foglaltak teljesítésének menetét évente értékelni kell az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[11] értelmében benyújtott jelentések alapján. Kétévente fel kell mérni a tervezett haladást, 2016-ban pedig teljes körűen értékelni kell a határozatban foglalt kötelezettségek végrehajtásának eredményeit.

16. A 2003/87/EK irányelv hatályát érintő mindennemű változtatáskor módosítani kell az irányelvben nem szabályozott források kibocsátásának maximális mennyiségét is a változtatásnak megfelelően.

17. Az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodás létrejöttét követően módosítani kell a tagállamok üvegházatásúgáz-kibocsátási határértékeit a megállapodásban foglalt új közösségi vállalások alapján, figyelembe véve a tagállamok közötti szolidaritás és a Közösség egészén belüli fenntartható növekedés kívánalmát. A harmadik országokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek nyomán szerzett kibocsátási egységek tagállamok által felhasználható mennyiségét a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó további kibocsátáscsökkentések legfeljebb 50%-ával kell növelni.

18. A 280/2004/EK határozatban rögzített kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék használatával és a 2003/87/EK irányelv szerint kijelölt központi tisztviselő alkalmazásával gondoskodni kell az e határozat végrehajtásával kapcsolatos minden ügylet pontos feldolgozásáról és könyveléséről.

19. Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak[12] megfelelően kell elfogadni. A Bizottságra különösen azokat a hatásköröket kell átruházni, amelyek a nemzetközi megállapodás aláírását követően felhatalmazzák a tagállamok kibocsátási határértékeinek módosítására vonatkozó intézkedések, a megállapodásnak megfelelő további projekttípusok használatára vonatkozó intézkedések, valamint az ezzel a határozattal összefüggésben végrehajtott ügyletek ellenőrzéséhez szükséges intézkedések elfogadására. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és céljuk ezen határozat nem lényegi elemeinek módosítása, illetve ezen határozatnak új, nem lényegi elemekkel történő kiegészítése vagy módosítása útján történő bővítése, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

20. Mivel ezen határozat célkitűzéseit tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és mivel azok nagyságrendjükre és hatásaikra tekintettel közösségi szinten könnyebben megvalósíthatók, a Közösség a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk Tárgy

Ez a határozat a tagállami szerepvállalás meghatározásának szabályait rögzíti a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásokkal kapcsolatban a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítésének vonatkozásában.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2003/87/EK irányelv 3. cikkében megállapított fogalommeghatározások érvényesek.

Ezen túlmenően „üvegházhatású gázok kibocsátása” alatt a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-szénhidrogének (PFC) és a kén-hexafluorid (SF6) szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátása értendő, a 2003/87/EK irányelv szerint meghatározott forrásokból.

3. cikk A 2013–2020 közötti időszakra vonatkozó kibocsátási szintek

21. A kibocsátások ebben a cikkben előírt szintjének további csökkentését eredményező nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás létrejöttéig az egyes tagállamok 2020-ig az ezen határozat mellékletében a 2005-ös kibocsátások alapján számukra megállapított arányban csökkentik a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását.

22. A (3) bekezdés és a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy a területükön 2013-ban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége ne haladja meg az ugyanezen forrásokból származó, és a 2003/87/EK irányelv és a 280/2004/EK határozat szerint bejelentett és hitelesített kibocsátások 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben mért éves átlagos szintjét.

A (3) bekezdés és a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően az egyes tagállamok évről évre lineárisan csökkentik az említett üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy ezen kibocsátások szintje az adott tagállamban 2020-ban ne haladja meg a mellékletben rögzített határértékeket.

23. A 2013 és 2019 közötti időszakban a tagállamok egy adott évben előrehozhatják a következő évről az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget. Amennyiben egy adott tagállam nem használja fel éves kibocsátási kvótáját, a fennmaradó mennyiséget átviheti a következő évre.

4. cikk A projekttevékenységekből származó kibocsátási egységek felhasználása

24. Az éghajlatváltozásról szóló jövőbeni nemzetközi megállapodás hatályba lépéséig a tagállamok a 3. cikkben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban meghatározott kötelezettségeik teljesítéséhez az alábbi kibocsátási egységeket használhatják fel:

a) A hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER) és a kibocsátáscsökkentési egységek (ERU), amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamok mindegyike által jóváhagyott projekttípusokból származó és 2012. december 31-ig végrehajtott kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban adtak ki;

b) A 2013. január 1-jétől végrehajtott kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban kiadott hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER), amelyeket 2008 és 2012 között jegyeztek be azon projekttípusok vonatkozásában, amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamok mindegyike jóváhagyott;

c) A legkevésbé fejlett országokban végrehajtott kibocsátáscsökkentő projektekből eredő kibocsátáscsökkentés nyomán kiadott hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER) azon projekttípusok vonatkozásában, amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamok mindegyike jóváhagyott. Mindezek 2020-ig, illetve ha ennél az időpontnál korábban létrejön, a Közösséggel kötött megállapodás ratifikálásáig használhatók fel;

A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék és hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttéhez.

25. Az (1) bekezdésben foglaltakon túl és amennyiben az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejötte késedelmet szenvedne, a tagállamok a 3. cikkben foglalt kötelezettségeik teljesítése érdekében további kibocsátási egységeket használhatnak fel a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodásoknak megfelelő egyéb kibocsátáscsökkentő tevékenységekből vagy projektekből származó kibocsátási egységekből.

26. Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttét követően a tagállamok kizárólag a megállapodást ratifikáló harmadik országok hitelesített kibocsátáscsökkentőit (CER) használhatják fel.

27. Az egyes tagállamokban a kibocsátási egységek (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelő felhasználása éves szinten nem haladja meg az egyes tagállamokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított mennyiségének 3%-át.

A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra.

5. cikk A kötelezettségvállalások teljesítésében elért előrehaladás értékelése

28. A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben beszámolnak a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, valamint a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról.

29. A Bizottság a 280/2004/EK határozat 5. cikke (1) bekezdésének értelmében benyújtott jelentésében értékeli, hogy a haladás elégségesnek bizonyul-e az ebben a határozatban foglalt kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

A 2013. évre vonatkozó kibocsátási jelentésektől kezdődően az értékeléseknek kétévente előrejelzést is kell tartalmazniuk arról, hogy milyen mértékű előrehaladás várható a Közösségen belül és a tagállamokban az e határozat alapján fennálló kötelezettségek teljesítésének terén. A tagállamok 2016. július 1-je előtt jelentésben tájékoztatnak a várható haladásról.

6. cikk Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttekor életbe lépő módosítások

30. A Közösség éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodásának létrejöttekör, amely a 3. cikkben foglaltaknál nagyobb mértékű kötelező csökkentést eredményez, a (2), (3) és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.

31. Az (1) bekezdésben említett megállapodás létrejöttét követő évtől kezdődően a 3. cikk (1) bekezdése értelmében tovább kell csökkenteni a Közösségen belül a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. A csökkentés mértéke megfelel az összes forrásból származó kibocsátás további összes csökkentésére vonatkozóan a Közösség számára a nemzetközi megállapodásban előírt kötelezettségvállalás, valamint az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátáscsökkentésével kapcsolatban 2020-ra előirányzott közösségi részvállalás szorzatának, mely utóbbihoz a tagállamok a 3. cikk értelmében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével járulnak hozzá.

32. Az egyes tagállamok a Közösség további csökkentési vállalásaihoz a 3. cikk értelmében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokkal kapcsolatban 2020-ra előirányzott közösségi összkibocsátás csökkentésében teljesített vállalásaik arányában járulnak hozzá.

A Bizottság a melléklet kibocsátási határértékeit az első albekezdésben foglaltaknak megfelelően módosítja. Az ezen határozat nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedést a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

33. A tagállamok növelhetik azoknak a 4. cikk (4) bekezdésében említett kibocsátáscsökkentési egységeknek a felhasználását, amelyek az (1) bekezdésben említett és az (5) bekezdés szerinti megállapodást ratifikáló harmadik országokból származnak a (2) bekezdésnek megfelelően végrehajtott további csökkentés legfeljebb 50%-ának erejéig.

A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra.

34. A Bizottság a projektegységek további típusainak tagállami felhasználásáról, illetve a nemzetközi megállapodás értelmében létrejött egyéb mechanizmusok tagállami felhasználásáról rendelkező intézkedéseket fogad el.

Az ezen határozat nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk A 2003/87/EK irányelv hatályának kiterjesztése

A határozat 3. cikkében meghatározott kibocsátás maximális mennyiségét a 2003/87/EK irányelv 11. cikke értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban kiadott kvótának megfelelően kell módosítani, amely a 2003/87/EK irányelvnek megfelelően a 2008–2012-es időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervek végső bizottsági jóváhagyását követően az irányelvben meghatározott források terjedelmének módosításából ered.

A Bizottság közzéteszi a módosított mennyiségi adatokat.

8. cikk A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a központi tisztviselő

35. A tagállamoknak a 280/2004/EK határozat 6. cikke értelmében létrehozott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékei az ebben a határozatban foglalt ügyletek pontos nyilvántartását biztosítják. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

36. A 2003/87/EK irányelv 20. cikke szerint kijelölt központi tisztviselőnek az e határozatnak megfelelően lebonyolított minden egyes ügyletet automatikusan ellenőriznie kell a független ügyleti jegyzőkönyv használatával, és amennyiben szükséges, a szabálytalanságok kizárása érdekében le kell állítania bizonyos ügyleteket. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

37. A Bizottság elfogadja az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

9. cikk Bizottság

38. A Bizottság munkáját a 280/2004/EK határozat 9. cikkével létrehozott éghajlatváltozási bizottság segíti.

39. Az e bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikkére is.

10. cikk Jelentéstétel

A Bizottságnak jelentésben kell értékelnie az ebben a határozatban foglaltak végrehajtását. A Bizottság a jelentését a megfelelő javaslatokkal együtt 2016. október 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

11. cikk Hatályba lépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

12. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről A Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA AZ EGYES TAGÁLLAMOKBAN, A 3. CIKKNEK MEGFELELŐEN

Az egyes tagállamokban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra előirányzott határértékei a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó források 2005-ös kibocsátási szintjeihez viszonyítva | A 3. cikk alkalmazása nyomán 2020-ban megvalósuló kibocsátás az egyes tagállamokban (a CO2 egyenérték tonnájában kifejezve) |

Belgium | -15% | 70954356 |

Bulgária | 20% | 35161279 |

Cseh Köztársaság | 9% | 68739717 |

Dánia | -20% | 29868050 |

Németország | -14% | 438917769 |

Észtország | 11% | 8886125 |

Írország | -20% | 37916451 |

Görögország | -4% | 64052250 |

Spanyolország | -10% | 219018864 |

Franciaország | -14% | 354448112 |

Olaszország | -13% | 305319498 |

Ciprus | -5% | 4633210 |

Lettország | 17% | 9386920 |

Litvánia | 15% | 18429024 |

Luxembourg | -20% | 8522041 |

Magyarország | 10% | 58024562 |

Málta | 5% | 1532621 |

Hollandia | -16% | 107302767 |

Ausztria | -16% | 49842602 |

Lengyelország | 14% | 216592037 |

Portugália | 1% | 48417146 |

Románia | 19% | 98477458 |

Szlovénia | 4% | 12135860 |

Szlovákia | 13% | 23553300 |

Finnország | -16% | 29742510 |

Svédország | -17% | 37266379 |

Egyesült Királyság | -16% | 310387829 |

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Az érintett szakpolitikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység(ek):

Szakpolitikai terület: 07 Környezet

0703 tevékenységalapú költségvetés-tervezési tevékenységi kód: A Közösség környezeti politikájának és jogszabályainak végrehajtása

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)) beleértve a következő megnevezéseket:

07 03 07 cikk – LIFE+ (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz — 2007–2013)

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

A 2009–2013 közötti időszakra a szükséges előirányzatokat a LIFE+ programra vonatkozóan már előirányzott forrásokból finanszírozzák. Mivel az átdolgozott rendelkezések csak 2013 után lépnek hatályba és nincs meghatározva a fellépés lezárásának napja, a javaslat a későbbiekben is hatással lesz az EU költségvetésére, legalábbis a tagállami kötelezettségvállalások (5. cikk) nyomon követésének és értékelésének, valamint a független ügyleti jegyzőkönyv (8. cikk) rendszeres frissítésének és vezetésének vonatkozásában.

A 10. cikkben előírt kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges minden további forrást az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően kell biztosítani.

A javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban szereplő pénzügyi hatáselemzés figyelembe veszi a független ügyleti jegyzőkönyvnek a 8. cikkben vázolt feladatok végrehajtásához szükséges módosításaival járó hatásokat, valamint későbbi frissítésének és vezetésének pénzügyi vonatkozásait.

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető):

4. A FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014-ben és később | Összesen |

Működési kiadások[13] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 0,750 | 0,750 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0,225 | 0,525 | 0,750 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[14] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0,000 | 0,750 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,750 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 0,000 | 0,225 | 0,000 | 0,525 | 0,000 | 0,000 | 0,750 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[15] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,351 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások (NDE) | 8.2.6. | e | 0,100 | 0,100 | 0,100 | 0,300 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 0,059 | 0,809 | 0,059 | 0,159 | 0,159 | 0,159 | 1,401 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 0,059 | 0,284 | 0,059 | 0,684 | 0,159 | 0,159 | 1,401 |

A társfinanszírozás részletezése

Amennyiben a javaslat tartalmazza a tagállamok vagy más szervek által (kérjük, nevezze meg) biztosított társfinanszírozást, a társfinanszírozás becsült szintjét a lent szereplő táblázatban meg kell jelölni (további sorok hozzáadása lehetséges, ha a társfinanszírozás biztosítására különböző szerveket irányoztak elő):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen |

…………………… | f | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[16] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre.

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

Megjegyzés: a bevételekre gyakorolt hatás számítási módszerére vonatkozó minden pontosításnak és észrevételnek külön mellékletben kell szerepelnie.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1 év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 0,5 A*/AD | 0,5 A*/AD | 0,5 A*/AD | 0,5 A*/AD | 0,5 A*/AD | 0,5 A*/AD |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A határozatjavaslat a 8. cikkben arról rendelkezik, hogy a 2003/87/EK irányelv 20. cikke szerint kijelölt központi tisztviselőnek az e határozatnak megfelelően lebonyolított minden egyes ügyletet automatikusan ellenőriznie kell a független ügyleti jegyzőkönyv használatával, és amennyiben szükséges, a szabálytalanságok kizárása érdekében leállítani bizonyos ügyleteket. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

A Közösség jelenlegi független ügyleti jegyzőkönyve ellenőrzi, hogy a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék ügyletei összhangban vannak-e a Közösségi szabályozással. A kiotói kritériumok teljesítését az Egyesült Nemzetek független ügyleti jegyzőkönyve ellenőrzi. A 2012 utáni időszakra szóló nemzetközi megállapodás hiányában a Közösség független ügyleti jegyzőkönyvének ellenőrizni kell tudnia az ügyletek megfelelőségét az ebben a határozatban rögzített összes közösségi kritériumnak, és azokat össze kell tudnia egyeztetni egy esetleges nemzetközi megállapodás létrejötte után életbe lépő kritériumokkal is.

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

EU-szinten olyan rendszer biztosítása, amely a határozatjavaslatban foglalt kritériumokkal összevet minden ügyletet és kiszűri a szabálytalanságokat. A határozatjavaslat többek között rugalmasságra nyújt módot a harmadik országokban végrehajtott projekttevékenységekből származó kibocsátási egységek tagállamok közötti ügyletein keresztül.

Működési kiadásról a közvetlen központi irányítástól függően a LIFE+ költségvetésének keretében rendelkeznek.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

CÉL

A célként megfogalmazott elvárás az, hogy a Közösség kiszűrje a határozatjavaslat szerint végrehajtott összes ügylet szabálytalanságait annak érdekében, hogy biztosítsa azok megfelelőségét a határozatban rögzített kritériumokkal és az új nemzetközi megállapodás létrejöttekor életbe lépő kritériumokkal egyaránt.

VÁRT EREDMÉNYEK

A 2003/87/EK irányelv 20. cikke szerint kijelölt központi tisztviselő által vezetett független közösségi ügyleti jegyzőkönyv frissítése annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen az e határozatjavaslatnak, illetve az új nemzetközi éghajlatváltozási megállapodásban rögzített egyéb kritériumoknak megfelelően lebonyolított minden egyes ügylet szabályossága.

Ennek teljesen automatizáltnak kell lennie, egyben biztosítania kell a vonatkozó adatok nyilvános hozzáférhetőségét.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A Bizottság által a határozat végrehajtása céljából aláírt szerződéseknek rendelkezniük kell a Bizottság (vagy egy általa jóváhagyott képviselő) által végzett felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, illetve a Számvevőszék által – szükség esetén a helyszínen – végzett ellenőrzésről.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Lásd az e javaslatot kísérő hatásvizsgálatot. A javasolt intézkedés gazdasági, társadalmi, egészségügyi és környezeti hatásait értékelték.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A független ügyleti jegyzőkönyv javasolt módosításai építenek a rendszer 2005–2007 közötti működésének tapasztalataira.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

A javaslatban foglaltak végrehajtásának menetét és a rendelkezésre bocsátott források indokoltságát az igazgatási tervhez kapcsolódóan évente értékelni kell.

7. csalás elleni intézkedések

A belső ellenőrzésre vonatkozó 14., 15., 16., 18., 19., 20., és 21., kötelező rendelkezések és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott elvek teljes körűen alkalmazásra kerülnek.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig) készpénzfizetésre érvényes ár

2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014+ |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[18] (XX 01 01.) | A*/ AD | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

B*,C*/AST | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[19] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[20] |

ÖSSZESEN | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

- Az EU ETS hatálya alá nem tartozó kibocsátások vonatkozásában a Közösség egészére kiterjedő kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásának és vezetésének felügyelete független ügyleti jegyzőkönyvben a 2003/87/EK irányelv 20. cikkében előírtaknak megfelelően.

8.2.3. A – jogszabályban meghatározott – személyi állomány eredete

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

X A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott állások

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014-ben és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

belső |

külső |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (adja meg a költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 | 0,059 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

A 8.2.1. pontban említett 1A*/AD tisztviselő szokásos bére 0,117 millió EUR. |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

Nincs |

8.2.6. A referenciaösszegbe nem tartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 és később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[22] |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2 Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11) |

3 Egyéb igazgatási jellegű kiadások XX.010301 (Az adatközpont berendezései, az adatközpont szolgáltatásai és működési kiadásai) | 0,100 | 0,100 | 0,100 | 0,300 |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli (a referenciaösszegbe NEM tartozó) igazgatási kiadások összesen | 0,100 | 0,100 | 0,100 | 0,300 |

Számítás – A referenciaösszegbe nem tartozó egyéb igazgatási kiadások |

Tárhelyszolgáltatás az IT-rendszer számára az adatközpontban: évente 100 000 EUR 2012-től kezdődően. Az ide tartozó költségek magukban foglalják a közösségi független ügyleti jegyzék (CITL), illetve a Közösségi jegyzék bizottsági üzemeltetését, valamint a rendszer teljes működtetéséhez szükséges informatikai és kommunikációs eszközök beszerzését és karbantartását. A rendszer fejlesztésére és karbantartására vonatkozó költségek a 07 03 07 (LIFE +) költségvetési tételsor alá tartoznak – vö. 8.1. rész |

A szükséges emberi és adminisztratív erőforrásokat az irányítást végző főigazgatóságnak az éves kiosztási eljárás keretében nyújtott erőforrásokból biztosítják.

[1] HL L 33., 1994.2.7., 11. o.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 275., 2003.10.25, 32. o. A 2004/101/EK irányelvvel (HL L 338., 2004.11.13., 18. o.) módosított irányelv.

[3] A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény fejlődő országok között, COM(2007) 540 végleges, 2007.9.18.

[4] HL C […]., […]., […]. o.

[5] HL C […]., […]., […]. o.

[6] HL C […]., […]., […]. o.

[7] HL C […]., […]., […]. o.

[8] HL L 33., 1994.2.7., 11. o.

[9] HL L 275., 2003.10.25., 32. o. A 2004/101/EK irányelvvel (HL L 338., 2004.11.13., 18. o.) módosított irányelv.

[10] A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény fejlődő országok között, COM(2007) 540 végleges, 2007.9.18.

[11] HL L 49., 2004.2.19., 1. o.

[12] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[13] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[14] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[15] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[16] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[17] Szükség esetén, ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, további oszlopokkal bővíthető.

[18] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[19] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[20] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[21] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok)ra vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[22] Adja meg a bizottság típusát, valamint azt a csoportot, amelyhez tartozik.

52008PC0017