[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 25.1.2008 COM(2008) 9 végleges 2008/0018 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a játékok biztonságáról (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008)38}{SEC(2008)39} INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Általános háttér A játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 1988. május 3-i 88/378/EGK irányelv[1] (a továbbiakban: a játékok biztonságáról szóló irányelv) felülvizsgálatát a közösségi vívmányok korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről szóló, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény hirdette meg.[2] A 88/378/EGK irányelvet a belső piac megteremtése érdekében fogadták el. A tagállamokban érvényes különböző biztonsági előírások akadályozták a kereskedelmet és a forgalmazást. Ez együtt járt azzal a felismeréssel, hogy az EU-ban létező eltérő nemzeti biztonsági rendszerek nem feltétlenül biztosították az EU-ban a fogyasztók, különösen a gyermekek hatékony védelmét a játékokkal kapcsolatos veszélyekkel szemben. Ez az irányelv volt az első olyan EK–irányelv, amely az 1985-ben bevezetett új megközelítés módszerét tömegpiaci fogyasztási cikkekre alkalmazta. A kulcsfontosságú új megközelítés módszere abban állt, hogy az alapvető biztonsági követelményeket jogszabályokban lefektették, a legfontosabb követelményeknek megfelelő termékek technikai sajátosságait pedig összehangolt szabványokkal határozták meg. 1988 óta az irányelvet csak egyszer, a CE-jelöléssel kapcsolatban módosították[3]. Általában véve a játékok biztonságáról szóló irányelv sikeresnek bizonyult abban a tekintetben, hogy eredményeként biztonságos termékeket gyártottak, a tagállamok között pedig megszűntek a kereskedelmi akadályok, ugyanakkor időközben számos hiányosságra is fény derült, amely következtében szükségessé vált a jelenlegi jogi keret átértékelése. A játékok biztonságáról szóló irányelv alapos felülvizsgálata az alábbi célok elérése érdekében indokolt: - a jelenlegi rendelkezések korszerűsítése és kiegészítése olyan biztonsági kérdések kezelése érdekében, amelyek a játékok biztonságáról szóló irányelv elfogadásakor még ismeretlenek voltak, - a játékok biztonságáról szóló irányelv végrehajtásának és alkalmazásának javítása az Európai Unióban, - az irányelv alkalmazási körének és fogalmainak tisztázása, - összhang biztosítása az áruk forgalmazására vonatkozó általános jogi keretben előterjesztett általános intézkedésekkel,[4] valamint ezek alkalmazási körének és fogalmainak tisztázása. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A javaslat fontos szerepet játszik abban, hogy az Európai Unióban megvalósuljon a játékok szabad mozgása, és a fogyasztók védelméhez is hozzájárul azzal, hogy egyben az EU egész területén azonos szintet állapít meg a játékok biztonságára vonatkozóan. A rendelet felülvizsgálatának célkitűzései összhangban vannak az EU munkahelyteremtésre és gazdasági növekedésre irányuló stratégiájával, és beleillenek a Közösség jobb szabályozásra és egyszerűsítésre törekvő politikájába. Az általános cél az, hogy a játékok biztonságával kapcsolatos szabályozások jobb minőségűek és hatékonyabbak legyenek, a gazdasági szereplők és piacfelügyeleti hatóságokat érintő jelenlegi jogi szabályozás pedig egyszerűbbé váljon. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT Konzultáció az érdekelt felekkel Az irányelv felülvizsgálata már 2003 óta tervben van, és széles körű konzultáció előzte meg; erre a játékok biztonságával foglalkozó szakértői csoport keretében került sor, amelybe a tagállamok hatóságai mellett egyéb érdekelt feleket, mint például az iparág képviselőit, fogyasztóvédelmi és szabványügyi hivatalokat is bevontak. 2007 májusában nyilvános konzultációt szerveztek, hogy az összes érdekelt fél ismertethesse észrevételeit azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekről a szakértői csoport megbeszélései során úgy vélték, hogy változtatások tárgyai lehetnek. A nyilvános konzultáció eredményei ezen a weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/enterprise/toys/public_consultation.htm . A konzultáció során több mint 1500 észrevétel érkezett. A válaszadók 91 százaléka magánszemélyként nyilatkozott, míg 9 százalékuk szervezet, intézmény vagy vállalkozás nevében. A nyilvános konzultáció megerősítette az irányelv felülvizsgálatának szükségességét, különösen alkalmazásának és végrehajtásának javítását, továbbá alkalmazási körének és fogalmainak tisztázását. Megegyezés született arról is, hogy korszerűsíteni kell a bizonyos veszélyforrásokkal kapcsolatos alapvető biztonsági követelményeket. Habár az észrevételek túlnyomó többsége magát magánszemélyként meghatározó válaszadóktól érkezett, az észrevételek jellegéből és lényegéből feltételezhető, hogy a válaszok egy része olyan magánszemélytől érkezett, akik valamilyen mértékben érintettek a játékiparban (forgalmazók, kiskereskedők, vállalatvezetők stb.) Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Független tanácsadók három tanulmányt készítettek az irányelv felülvizsgálatának céljából: egy általános hatástanulmányt, egy egyedi hatástanulmányt a vegyi anyagokkal kapcsolatos követelmények felülvizsgálatáról, egy másik egyedi hatástanulmányt pedig a játékokban használt bizonyos vegyi anyagokról, amely tanulmány az irányelv vegyi anyagokkal kapcsolatos követelményeinek felülvizsgálatának részét képezi. A tanulmányok a következő weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu.enterprise/toys/index_en.htm. Hatásvizsgálat Az irányelv felülvizsgálatának öt lehetőségét fogalmazták meg: - a 88/378/EGK irányelv hatályon kívül helyezése, - nincs bizottsági fellépés, azaz a status quo fenntartása, - nem szabályozás alapú megközelítés, útmutató dokumentumok, ajánlások, - „régi megközelítésen” alapuló új irányelv, - szükséges mértékben felülvizsgált irányelv, amely biztosítja, hogy az EU belső piacán biztonságos játékok mozognak. Az ötödik lehetőséget részesítették előnyben, mivel megfelelőnek és arányosnak tűnik ahhoz, hogy anélkül oldja meg az azonosított problémákat, hogy a már működőképesnek bizonyult rendszeren alapvető változtatásokat tenne szükségessé. Az ötödik javaslat megfelelő egyensúlyt biztosít az érintett iparág új (megfelelési és adminisztratív) költségei és a gyermekek biztonsága és egészségügyi állapotának javítása között. Az irányelv szükséges mértékű változtatásának lehetőségén belül számos eltérő szigorúságú lehetőséget fogalmaztak meg és értékeltek részletesen: - A játékokra vonatkozó biztonsági követelmények szigorítása - Új javaslatok a vegyi anyagokkal kapcsolatos követelményekre vonatkozóan, - szigorúbb követelmények a játékokra vonatkozó figyelmeztetésekkel kapcsolatban - a fulladásveszély megakadályozására vonatkozó követelmények megváltoztatása, - a fulladásveszély jelentésének tisztázása, - az alapvető biztonsági követelmények kritériumainak tisztázása, - speciális követelmények az élelmiszerekben található játékokra vonatkozó speciális követelmények. - Az irányelv végrehajtásának és hatékonyságának javítása - A vegyi anyagokkal kapcsolatos információk megváltoztatása a műszaki dokumentációban, - a CE-jelöléssel és a nyomonkövetéssel kapcsolatos információk megváltoztatása, - a megfelelőség-értékelési eljárások megváltoztatása. A Bizottság részletes hatásvizsgálatot készített, amely szerepel a munkaprogramban. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A felülvizsgálat főbb elemei 3.1. Szigorúbb biztonsági követelmények 3.1.1. A játékokban felhasznált vegyi anyagok A felülvizsgálat a játékokra vonatkozó szigorúbb biztonsági követelményekre összpontosít, nevezetesen a játékokban felhasznált vegyi anyagokra. Az irányelv felülvizsgálatának az is célja, hogy korszerűsítse az elektromos, fizikai és mechanikus tulajdonságokkal kapcsolatos követelményeket, valamint a légutak elzáródásának a veszélyére vagy a fulladásveszélyre vonatkozó előírásokat. A játékokban található vegyi anyagokat illetően az irányelv szerint a játékoknak meg kell felelniük a Közösség vegyi anyagokra vonatkozó általános jogszabályainak, beleértve az 1907/2006/EK rendeletet (REACH) is. A felülvizsgálat legnagyobb újdonsága, hogy speciális szabályokat vezet be a játékokban található CMR-anyagokkal (rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus anyagokkal) kapcsolatban. A javaslat előírja, hogy a játékok, valamint a játékok gyermekek számára hozzáférhető részei vagy mikrostrukturálisan elkülönülő részei nem tartalmazhatnak 1., 2., és 3. kategóriájú CMR-anyagokat[5]. A tilalom az 0,1 %-nál magasabb koncentrációjú CMR-anyagokra vonatkozik azon néhány CMR-anyag kivételével, amelyekkel kapcsolatban a jelenlegi jogszabályok alacsonyabb koncentrációs szintet írnak elő. A javaslat ugyanakkor lehetőséget biztosít a tilalom alóli mentességre, amennyiben az illetékes tudományos bizottság értékelte az anyagot, és játékokban történő felhasználását elfogadhatónak találta, ugyanakkor az 1. és 2. kategóriájú CMR-anyagok semmilyen más alternatív anyaggal nem helyettesíthetők. Fontos megjegyezni, hogy a REACH előírja a vegyi anyagokat, különösen az 1. és a 2. kategóriájú CMR-anyagokat tartalmazó termékek beszállítóinak, hogy a termék biztonságos használata érdekében elegendő információt közöljenek. Ezeket a rendelkezéseket nem érinti a játékok biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálata, ezért továbbra is alkalmazzák őket a játékokra. Az irányelv tiltja bizonyos allergén anyagok és illatanyagok használatát, vagy előírja a címkén való feltüntetésüket. Ez a megközelítés a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK irányelv szabályozását is követi. A tudomány új eredményeinek figyelembe vétele érdekében az irányelv a játékokban használt bizonyos vegyi anyagokkal kapcsolatos információ frissítéséről és az ezekre az anyagokra vonatkozó szintérték felemeléséről is rendelkezik. A javaslat a biológiai elérhetőség (azaz az oldható kivonatmennyiség toxikológiai szempontból jelentős) helyett a EN 71-3 szabvánnyal összhangban a „migrációra” utal. 3.1.2. Figyelmeztetések A jelenlegi irányelv értelmében a játékokat a használatukból fakadó veszélyek csökkentése érdekében jól olvasható figyelmeztetésekkel kell ellátni. A felülvizsgálat úgy rendelkezik, hogy ezeket a rendelkezéseket azzal a követelménnyel kell kiegészíteni, hogy ahol a biztonságos használat szempontjából szükséges, a figyelmeztetések pontosan határozzák meg a játék használóira vonatkozó következő korlátozásokat: a játék használóinak minimális és maximális életkora, a játék használóinak képességei, a játék használóinak minimális és maximális testsúlya, a játék használata közben szükséges-e felnőtt felügyelete. Továbbá olyan javaslat is született, hogy a játék vásárlása helyén figyelmeztetni kell a játék felhasználóinak minimális és maximális életkorára. Az új intézkedések célja, hogy növeljék a balesetmegelőzés hatékonyságát.A figyelmeztetésekre vonatkozó további részletes gyakorlati utasításokat olyan útmutató dokumentum tartalmazza majd, amelyet a különböző érdekelt felek és a tagállamok hatóságai a tudományos és műszaki ismeretek fejlődését figyelembe véve készítenek. 3.1.3. A fulladás és a légutak elzáródásának veszélye A fulladásveszélyt, amely a játékok kis részeinek beszippantását jelenti, jelenleg a 3 évnél fiatalabb gyermekeknek készült játékok esetében szabályozzák. A felülvizsgált irányelv előírja, hogy a rendelkezést ki kell terjeszteni a szájba vehető játékokra is, például a játékhangszerekre, még akkor is, ha azokat 3 évesnél idősebb gyermekek számára tervezték. A jelenlegi irányelv már foglalkozik a légutak elzáródásának veszélyével, amelyet a külső légutak, azaz a száj és orr elzáródásaként határoz meg. A javasolt új intézkedések a szóban forgó meghatározást kiterjesztik a belső légutak elzáródására is, hogy az új, például tapadókoronggal ellátott játékokból származó veszélyekre is vonatkozzanak. A légutak elzáródására vonatkozó veszéllyel minden játék esetében, nem pedig csak a 3 évnél fiatalabb gyermekeknek szánt játékok esetében kell foglalkozni. 3.1.4. Élelmiszerekben található játékok A jelenlegi irányelv nem tartalmaz külön az élelmiszerekben található játékokra vonatkozó rendelkezéseket. Ezeknek a termékeknek meg kell felelniük az irányelv kis játékrészekre vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a figyelmeztetéseknek. Az elővigyázatosság elve alapján helyénvaló az élelmiszerekben található játékok által okozható veszély felmérése[6].Az irányelv a következő új követelmények bevezetését írja elő: i. a játékokat olyan csomagolásban kell forgalomba hozni, amely a hozzájuk kapcsolt élelmiszertől elválasztja őket; ii. a csomagolás nem jelenthet fulladásveszélyt (azaz megfelel a „kis alkatrészek vizsgálóhenger tesztjén”); iii. olyan játékok betiltása, amelyhez úgy kapcsolódik közvetlenül az élelmiszer, hogy annak elfogyasztása nélkül nem lehet a játékhoz hozzáférni. 3.1.5. Az általános biztonsági követelmények meghatározása A jelenlegi biztonsági követelmények különösen azért okoztak értelmezési problémákat, mert a „gyermekek elvárható viselkedését” alapul véve az általános biztonsági követelmények a játékok „belátható” használatával kapcsolatos kockázatokra hívják fel a figyelmet, amely így csak a biztonsági kérdések szűk körét veszi figyelembe. Az általános biztonsági követelmények tisztázása azért különösen fontos, mert ez az egyetlen jogi alapja a veszélyes játékok piacról történő kivonásának azokban az esetekben, amikor egy olyan, korábban ismeretlen új veszélyforrást fedeznek fel, amelyre nem vonatkoznak speciális szabványok. A bizonyos erős mágnesek okozta veszélyforrás jó példa a korábban nem ismert, szabványok által nem említett újonnan felfedezett veszélyforrásra. Annak érdekében, hogy a játékok tervezésénél a gyermekek sokszor kiszámíthatatlan viselkedését is figyelembe vegyék, és a játékok biztonságosabbak legyenek, az általános biztonsági előírásokban hivatkozni kell a gyermekek „viselkedésére”. 3.2. Az irányelv hatékonyabb és koherensebb érvényesítése 3.2.1. A tagállami piacfelügyeleti intézkedések megerősítése A javaslat a negyedik fejezetben az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv alapján megerősíti a tagállamok felügyeleti kötelezettségeit azzal, hogy bizonyos speciális jogokkal ruházza fel a piacfelügyeleti hatóságokat (jogosultság a gazdasági szereplők telephelyére való bejutásra, a bejelentett szervezetektől való információkérés joga, a bejelentett szervezetek informálásának joga, a tagállamoktól kapott kölcsönös segítség joga). Továbbá azt is előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell az együttműködést piacfelügyeleti hatóságaik, más tagállamok piacfelügyeleti hatóságai, saját hatóságaik, valamint a Bizottság és a releváns közösségi ügynökségek között. 3.2.2. A műszaki dokumentációban feltüntetett vegyi anyagokkal kapcsolatos információ A javaslat azt a dokumentációt is aktualizálja, amelyet a játékgyártóknak és importőröknek a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk. Megvizsgálták azt is, hogy a műszaki dokumentációban a játék tervezésének és gyártásának részletes leírása mellett mely információkat kell feltüntetni. Az a javaslat született, hogy a műszaki dokumentációnak a játék összetevőire és anyagára vonatkozó információkat is tartalmaznia kell. 3.2.3. A CE-jelölés és elhelyezése Az irányelv figyelembe veszi az általános jogi keretben található, CE-jelölésre vonatkozó részletes szabályokat. Ezenkívül a felülvizsgálat megtartja a jelenlegi irányelv azon előírását, hogy a CE-jelölést a játékon, a játék csomagolásán vagy kis méretű játékok esetében az azokhoz mellékelt tájékoztatón tüntessék fel. Ebben egy újdonság van: ha a játékon található jelölés a csomagoláson keresztül nem látható, a CE-jelölést mindig a csomagoláson kell feltüntetni. A CE-jelölés láthatóbbá tételére vonatkozó rendelkezés a piacfelügyeletet hivatott elősegíteni. 3.2.4. Biztonsági felmérés Egy új kötelezettség értelmében elemezni kell a játék lehetséges veszélyeit, az elemzést pedig a műszaki dokumentáció részeként vizsgálat céljából a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. Ennek az új rendelkezésnek az a célja, hogy megbízható és módszeres alapot nyújtson a kockázatelemzésre, amelyet az iparág az új termékek tervezési és forgalmazási folyamatának részeként már most elvégez, hogy megvizsgálják a játékok épségét, és biztosítsák, hogy a játékok megfelelnek az alapvető biztonsági követelményeknek. 3.3. A termékek forgalomba hozatalára vonatkozó általános jogi kerethez történő illeszkedés 2007. február 14-én az áruk forgalomba hozataláról a Bizottság elfogadta tanácsi és európai parlamenti rendelet- és határozatjavaslatait[7].. A rendeletjavaslat meghatározza az áruk forgalomba hozatalához kapcsolódó akkreditációs és piacfelügyeleti követelményeket. Az áruk forgalomba hozatalának közös keretéről szóló határozatjavaslat meghatározza a későbbi új megközelítés szerinti irányelvekben használatos irányadó cikkeket. A Bizottság javaslata szerint a rendelet akkreditációs és megfelelőségértékelési testületekre vonatkozó követelményei, valamint a piacfelügyeletet érintő szabályok a játékiparban elvégzett akkreditációra és a játékok külső határoknál történő piacfelügyeletére is vonatkoznak. A más ágazatok termékeire vonatkozó jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében a felülvizsgált irányelv a fent említett határozat alábbi horizontális rendelkezéseit tartalmazza: fogalommeghatározások, a gazdasági szereplők általános kötelezettségei, feltételezett megfelelés, a harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás, a CE-jelölésre vonatkozó szabályok, a megfelelőségértékelési szervekkel szembeni, valamint az értesítési eljárásokat érintő követelmények, illetve a kockázatot jelentő termékekkel foglalkozó eljárásokról szóló rendelkezésekre vonatkozó követelmények. A gyártó számára elérhető megfelelőségértékelési eljárásokat a javasolt horizontális határozatra történő hivatkozással is meghatározzák. A tapasztalat szerint a 88/378/EGK irányelv alapján alkalmazható két eljárás (belső gyártásellenőrzés és típusmegfelelési eljárással összekapcsolt EK-típusvizsgálat) és használatuk feltételei a játékipar számára megfelelők, ezért azokat meg kell tartani. 3.4. Az irányelv alkalmazási körének és fogalmainak tisztázása Annak érdekében, hogy a gyártók és a nemzeti hatóságok számára könnyebb legyen az irányelv alkalmazása, az irányelv alkalmazási körét egy olyan lista elkészítésével tisztázták, amely az irányelv alkalmazási körébe nem tartozó termékeket tartalmazza, különös tekintettel az olyan új termékekre, mint például a videojátékok és a perifériák. A javasolt irányadó cikkekben meghatározott harmonizált meghatározások elfogadása mellett a játékiparra jellemző egyes új fogalommeghatározás bevezetésére is szükség van: funkcionális játék, játékeszköz, gumiasztal, veszély, kockázat, kár, légutak elzáródása és tervezési sebesség. A javaslatnak az is célja, hogy tisztázza a játékok biztonságáról szóló irányelv és az általános termékbiztonságról szóló irányelv közti kapcsolatot. Az általános termékbiztonságról szóló irányelv 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően az irányelv a játékokra is vonatkozik, amennyiben a játékok biztonságáról szóló irányelv nem tartalmaz hasonló célú rendelkezéseket. Az érthetőség és a jogi biztonság érdekében a játékokról szóló javaslat felsorolja a 2001/95/EK irányelv játékokra alkalmazandó cikkeit. Jogalap A javaslat alapja az EK–Szerződés 95. cikke. A szubszidiaritás elve A 88/378/EGK irányelv az EK-Szerződés 95. cikke alapján elfogadott teljes harmonizációs irányelv, amelynek célja, hogy megteremtse a játékok belső piacát, és biztosítsa működését. A nemzeti jogszabályok nem hozhatnak olyan további rendelkezéseket a játékok biztonságára vonatkozóan, amelyek szükségessé tennék a termék módosítását, vagy hatással lennének forgalomba hozatalának feltételeire. Ezért a játékokra vonatkozó biztonsági követelményeket és forgalomba hozataluk feltételeit illetően a 88/378/EGK irányelv rendelkezéseinek felülvizsgálata a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elvének alkalmazása az EK-Szerződés 5. cikkének (2) bekezdése értelmében nem merül fel. Fontos megjegyezni, hogy a felülvizsgálatnak nem az a célja, hogy kiterjessze vagy megváltoztassa az irányelv alkalmazási körét, hanem hogy tisztázza, hogy mely termékek tartoznak oda. Ezért a subszidiaritás elvének alkalmazása az EK-Szerződés 5. cikkének (2) bekezdése értelmében ebben a tekintetben sem merül fel. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása ezért csak az irányelv más területeinek felülvizsgálatával, nevezetesen az érvényesítés hatékonyságának növelésével kapcsolatban szükséges. A tapasztalat szerint a koherens és hatékony érvényesítést és piacfelügyeletet a tagállamok egyedül nem képesek megfelelően biztosítani. Ennek következtében felmerül néhány közös, kötelező minimális feltétel meghatározásának kérdése. A javaslat eredményeként ez a tevékenység továbbra is a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozna, de az egyenlő bánásmód és a gazdasági szereplők számára azonos feltételek biztosítása, valamint minden tagállam polgárainak hasonló szintű védelme érdekében bevezetnének néhány általános EU-követelményt. Arányosság Az arányosság elvével összhangban a javasolt módosítások nem lépik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. Az egységes piac előnyeinek a játékipari ágazatban történő biztosítása érdekében a jelenlegi irányelvvel kapcsolatos bármilyen változtatást közösségi szinten kell megvalósítani. Ha a tagállamok önállóan cselekednének, annyi biztonsági követelmény születne, hogy akadályozná az egységes piac működését, aláásná eredményeit, és nagy valószínűséggel a fogyasztókat és a gyártókat is összezavarná. Ez magasabb fogyasztói árakat vonna maga után, mivel a gyártóknak újból a tagállamok speciális követelményeinek kellene megfelelniük, és nem lehetne megállapítani egyértelműen, hogy egy másik tagállamban vásárolt játék mennyire biztonságos. Az irányelv nem minden változtatása jelent szükségtelen terhet és költséget az iparág számára, különösen ami a kis- és középvállalkozásokat vagy a közigazgatásokat illeti. Több változtatási lehetőség a jelenlegi irányelv egyértelműbbé tételére vonatkozik anélkül, hogy olyan jelentős új követelményeket vezetne be, amelyeknek költségvonzata lenne. Amennyiben a változtatásoknak nagyobb a hatása, a megoldás hatása elemzésének az a célja, hogy a felismert problémára a legarányosabb megoldást kínálja. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A javaslat szabályozási bizottság létrehozását írja elő. A költségvetési vonzatok e javaslat mellékletében, a tervezetet kísérő pénzügyi kimutatásban találhatók. 5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadásának eredményeként a játékok biztonságáról szóló 88/378/EGK irányelv hatályát veszti. Európai Gazdasági Térség A javaslat EGT-vonatkozású, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. 2008/0018 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a játékok biztonságáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára[8], tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[9], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[10], a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[11], mivel: (1) A játékok biztonságával kapcsolatos tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelvet[12] azért fogadták el, hogy harmonizálják a tagállamokban a játékok biztonságát annak érdekében, hogy létrejöjjön a belső piac, és megszünjenek a játékok tagállamok közti kereskedelmének akadályai. (2) A 88/378/EGK irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban meghatározott új megközelítési elveken alapul. Ezért az irányelv csak a játékokra vonatkozó alapvető biztonsági követelményeket tartalmazza, a technikai részleteket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) fogadja el a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban.[13] Az így megállapított harmonizált szabványokkal való összhang, amelyek hivatkozási számát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik, feltételezi a 88/378/EGK rendelet követelményeinek történő megfelelést. Tapasztalatok szerint ezek az alapelvek jól működtek a játékipari ágazatban, ezért meg kell őket tartani. (3) A játékok piacán végbement technológiai fejlődés ugyanakkor új kérdéseket vetett fel a játékok biztonságával kapcsolatban, és megnövekedett fogyasztói aggodalomra adott okot. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni ezeket a fejleményeket, és tisztázni lehessen azt a keretet, amelyen belül a játékok forgalmazhatók, a 88/378/EGK irányelv bizonyos részeit felül kell vizsgálni, tovább kell fejleszteni, és az egyértelműség érdekében új irányelvet kell alkotni. (4) A játékokra,az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14] is vonatkozik, amely kiegészítő jelleggel speciális ágazati jogszabályokra alkalmazandó, és különös tekintettel az ebben az irányelvben előírt Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) is alkalmazandó a játékokra. (5) A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, […]-i […] európai parlamenti és tanácsi határozat[15] az új megközelítési elveken alapuló jogszabályok alkalmazásában közös elveket és referenciarendelkezéseket határoz meg. A más ágazatok termékeivel való összhang biztosítása érdekében szükség van arra, hogy ennek az irányelvnek bizonyos rendelkezései összhangban legyenek a fenti határozattal, amennyiben az ágazati sajátosságok nem tesznek szükségessé más megoldást. Ezért bizonyos fogalommeghatározásokat, a gazdasági szereplők általános kötelezettségeit, a feltételezett megfelelést, a harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogást, a CE-jelölésre vonatkozó szabályokat, a megfelelőségértékelési szervekkel szembeni, valamint az értesítési eljárásokat érintő követelményeket, illetve a kockázatot jelentő termékekkel foglalkozó eljárásokról szóló rendelkezésekre vonatkozó követelményeket össze kell hangolni a fenti határozattal. (6) Annak érdekében, hogy a gyártók és nemzeti hatóságok számára könnyebb legyen ezen irányelv alkalmazása, alkalmazási körét egy olyan lista elkészítésével kell tisztázni, amely az irányelv alkalmazási körébe nem tartozó termékeket tartalmazza, különös tekintettel az olyan új termékekre, mint például a videojátékok és a perifériák. (7) Helyénvaló bizonyos új, a játékipari ágazatra vonatkozó meghatározások megfogalmazása, hogy könnyebb legyen az irányelv megértése és egységes alkalmazása. (8) Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan játékokat tegyen hozzáférhetővé a piacon, amelyek megfelelnek az alkalmazandó jogszabálynak. Ez az irányelv egyértelműen és arányosan osztja meg a kötelezettségeket, amelyek hozzárendelhetők a szállítási és forgalmazási folyamatban részt vevő minden egyes gazdasági szereplő megfelelő szerepéhez. (9) Mivel egyes feladatokat csak a gyártó tud elvégezni, világosan különbséget kell tenni a gyártó és az értékesítési lánc további szereplői között. Ezenkívül világosan meg kell különböztetni az importőrt és a forgalmazót, mivel harmadik országokból az importőr vezeti be a játékot a közösségi piacra. Így neki kell biztosítania, hogy ezek a játékok megfeleljenek az alkalmazandó közösségi követelményeknek. (10) Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a játékokkal kapcsolatos teljes megfelelőségértékelési eljárást. Az importőrök és forgalmazók kereskedelmi funkciót töltenek be, és nem befolyásolják a gyártási folyamatot. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia. (11) Mivel az importőrök és forgalmazók az ellátási lánc későbbi szereplői, rendes körülmények között nem kötelezhetők arra, hogy maguk biztosítsák, hogy a játék tervezése és gyártása megfeleljen az alkalmazandó követelményeknek. A játék megfelelőségével kapcsolatos kötelezettségeik csak bizonyos ellenőrzési intézkedésekre korlátozódnak, amelyek keretében megállapítják, hogy a gyártó teljesítette-e kötelezettségeit, például annak ellenőrzését, hogy a játékon elhelyezték-e az előírt megfelelőségi jelölést, és mellékleték-e a szükséges dokumentációt. Azonban mind az importőrtől, mind pedig a forgalmazótól elvárható, hogy a termékek forgalomba hozatalakor, vagy amikor a piacon hozzáférhetővé teszik, kellő gondossággal járjanak el az alkalmazandó követelmények tekintetében. (12) Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy játékot, illetve olyan módon módosítja, amely befolyásolja a játék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, gyártónak kell tekinteni. (13) Mivel közel vannak a piachoz, a forgalmazókat és importőröket be kell vonni a nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készülniük az aktív részvételre azzal, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett játékra vonatkozó összes szükséges információt. (14) A játék nyomon követhetőségének biztosítása a teljes ellátási láncban egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a piacfelügyeletet. A hatékony piacfelügyeleti rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő játékok szállításáért felelős gazdasági szereplő nyomon követésében. (15) A 88/378/EGK irányelvben meghatározott bizonyos alapvető biztonsági követelményeket az irányelv elfogadása óta végbement technikai fejlődés figyelembe vételének érdekében újra kell fogalmazni. Különösen az elektromos tulajdonságok területén végbement technikai fejlődésnek köszönhetően a 88/378/EGK irányelvben megengedett 24 voltos szintet meg lehet emelni, miközben az adott játék biztonságos használata továbbra is garantált. (16) Annak érdekében, hogy a gyermekek a nemrég felfedezett kockázatoktól védve legyenek, szükség van új alapvető biztonsági követelmények elfogadására is. Különösen a játékokban felhasznált vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezések kiegészítése és újrafogalmazása szükséges. Ezek a rendelkezések meghatározzák, hogy a játékoknak meg kell felelniük a vegyi anyagokról szóló általános jogszabályokban foglaltaknak, különösen a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[16]. Ezeket a rendelkezéseket azonban hozzá kell igazítani a gyermekek különleges igényeihez, akik kiszolgáltatott fogyasztói csoportot alkotnak. Ezért a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK irányelv [17] szerint a játékokban található rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus (CMR) anyagokat az alapján kell közzétenni, hogy ezek az anyagok milyen veszélyt jelentenek az emberi egészségre. Bizonyos anyagokra vonatkozóan a 88/378/EGK irányelvben megállapított egyedi szintértékeket a tudomány fejlődését figyelembe véve meg kell változtatni. (17) A vegyi anyagokra vonatkozóan ebben az irányelvben meghatározott általános és speciális követelmények célja a gyermekek egészségének védelme a játékokban található veszélyes anyagokkal szemben, míg a játékokhoz kapcsolódó környezetvédelmi aggályokkal a játékokra is vonatkozó horizontális környezetvédelmi jogszabályok foglalkoznak, különösen a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[18], az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19], az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20], a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] és az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és –akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22]. (18) Az élelmiszerekben található játékokkal kapcsolatos veszélyforrásokra vonatkozó speciális biztonsági követelmények meghatározása is helyénvaló, mivel a játék és az élelmiszer összekapcsolása olyan fulladásveszélyt jelenthet, amellyel semmilyen közösségi szintű speciális intézkedés nem foglalkozik, mivel eltér azoktól a veszélyektől, amelyeket a játék önmagában okozhat. (19) Mivel létezhetnek olyan játékok, vagy kifejleszthetnek olyan játékokat, amelyek olyan veszélyt jelenthetnek, amellyel nem foglalkoznak az ebben az irányelvben található adott biztonsági követelmények, az ilyen játékok elleni fellépés jogi alapjának megteremtése érdekében általános biztonsági követelmények meghatározására van szükség. Erre vonatkozóan a játékok biztonságát a termék rendeltetésére vonatkozóan kell meghatározni, figyelembe véve előrelátható felhasználását és a gyermekek viselkedését, akik nem olyan körültekintők, mint az átlagos felnőtt felhasználó. (20) A játékok még biztonságosabb használatának elősegítése érdekében a játékot kísérő figyelmeztetésekre vonatkozó rendelkezések kiegészítésére is szükség van. (21) A játék megfelelőségét megtestesítő CE-jelölés a szélesebb értelemben vett megfelelőségértékelésből álló eljárás egészének eredménye. Ezért a CE-jelölés használatára és játékokon való feltüntetésére vonatkozó általános elveket ebben az irányelvben meg kell határozni. (22) Alapvető fontosságú világossá tenni a gyártók és a felhasználók számára, hogy a CE-jelölés játékon való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a játék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal. (23) Helyénvaló a CE-jelöléssel kapcsolatos olyan szabályok meghatározása is, amelyek biztosítják a jelölés megfelelő láthatóságát, hogy könnyebb legyen a játékok piacfelügyeleti ellenőrzése. (24) Annak biztosítása érdekében, hogy az alapvető követelményeket betartsák, szükség van a gyártók által követendő megfelelőségértékelési eljárások meghatározására. A gyártókra vonatkozó, a játékok biztonságával kapcsolatos jogi kötelezettségek teljesítése érdekében ez az irányelv egyértelműen előírja, hogy meg kell vizsgálni, milyen veszélyeket okozhat a játék vagy a játéknak való potenciális kitettség, a biztonsági vizsgálat eredményét pedig a gyártóknak a műszaki dokumentációban meg kell jelentetniük, hogy a piacfelügyeleti hatóságok hatékonyan végezhessék feladatukat. A gyártó megfelelőségértékelésre vonatkozó saját felelősségén alapuló belső gyártási ellenőrzés megfelelőnek bizonyult azokban az esetekben, amikor a gyártó követte a harmonizált szabványokat, amelyek referenciaszámát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, és amelyek a játékhoz kapcsolódó összes biztonsági előírást tartalmazzák. Olyan esetekben, amikor ilyen harmonizált szabványok nem léteznek, a játékot egy harmadik félnek kell ellenőriznie (EK-típusvizsgálat). Ugyanez érvényes akkor is, ha az ilyen szabványokat vagy ezen szabványok valamelyikét az Európai Unió Hivatalos Lapjában korlátozással tették közzé, vagy a gyártó csak részben követte a szabványokat. Amennyiben a gyártó úgy véli, hogy a játékok természete, tervezése, kivitelezése vagy célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést, kérnie kell a játék EK-típusvizsgálatát. (25) Mivel szükséges, hogy a Közösség egész területén a játékokkal kapcsolatos megfelelőségértékelési eljárást végző szervek azonos színvonalú munkát végezzenek, és mivel az összes ilyen intézménynek a tisztességes verseny feltételei mellett megegyező szinten kell végeznie a munkáját, az ezen irányelv alkalmazásában értesített megfelelőségértékelési eljárást végző intézmények számára követelményeket kell meghatározni. Az ilyen intézmények megfelelő információszolgáltatására és a szervezetek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket is meg kell alkotni. (26) A játékok megfelelésértékelési ellenőrzésének egységes színvonalának biztosítása érdekében olyan követelményekre vonatkozó rendelkezésekre is szükség van, amelyek azokat a hatóságokat érintik, amelyek feladata a megfelelésértékelést végző szervek bejelentése a Bizottság és a többi tagállam számára. (27) A tagállamokban a játékok piacfelügyeletére a 2001/95/EK irányelv rendelkezései vonatkoznak. Annak érdekében, hogy a megfelelő szintű piacfelügyelet az összes tagállamban biztosított legyen, a 2001/95/EK irányelvben meghatározott piacfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseket tovább kell fejleszteni, és a jelenlegi kötelezettségeket és hatásköröket továbbiakkal kell kiegészíteni. (28) A 88/378/EGK irányelv már tartalmaz egy olyan védintézkedési eljárást, amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy megvizsgálja azoknak az intézkedéseknek a jogosságát, amelyeket egy tagállam véleménye szerint a szabályoknak nem megfelelő játékokkal szemben hoz. Az átláthatóság javítása és a feldolgozási idő csökkentése érdekében a hatályos védintézkedési eljáráson javítani kell azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, és igénybe vegyék a tagállamok szakértelmét. (29) A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy tájékozódjanak az olyan játékok tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más kérdései szempontjából kockázatosak. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően korábban is felléphessenek. (30) Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés megalapozottságát illetően, a Bizottság további bevonása nem szükséges. (31) Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni[23]. (32) Különösen a Bizottság hatáskörét kell kibővíteni, hogy néhány jól meghatározott esetben összehangolja a vegyi anyagokkal kapcsolatos követelményeket, és bizonyos esetekben mentességet biztosítson a CMR-anyagok betiltása alól, és megváltoztassa az egyes játékkategóriákra vonatkozó egyedi figyelmezetések szövegét. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és céljuk ezen irányelv nem lényegi elemeinek módosítása, illetve/vagy ennek az irányelvnek a kiegészítése új, nem lényegi elemekkel, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (33) A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. (34) Mivel a tervezett intézkedés céljait, nevezetesen a játékok magas szintű biztonságának biztosítását és a belső piac működésének a játékokra vonatkozó harmonizált biztonsági követelményekkel és a piacfelügyeletre vonatkozó minimális követelményekkel történő garantálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az e cikkben meghatározott arányosság elvével összhangben ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy és hatály 1. Ez az irányelv meghatározza a nem feltétlenül kizárólag 14 év alatti gyermekek részére játék közbeni használatra szánt vagy tervezett termékekre (a továbbiakban: játékok) vonatkozó biztonsági előírásokat és az ilyen termékek Közösség területén történő szabad mozgására vonatkozó szabályokat. Az I. mellékletben felsorolt termékek ezen irányelv értelmében nem tekintendők játéknak. 2. Az irányelv nem alkalmazható a következőkre: 3. nyilvános használatra szánt játszótéri felszerelés, 4. nyilvános használatra szánt, pénzérmékkel vagy azok nélkül működő automata játékgépek, 5. belső égésű motorral működő játékjárművek, 6. játék gőzgépek, 7. parittyák és csúzlik. 2. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 8. „piaci hozzáférhetőség biztosítása”: kereskedelmi tevékenység során a játékok szállítása a közösségi piacon forgalmazás, fogyasztás vagy felhasználás céljából, függetlenül attól, hogy ez fizetés ellenében vagy térítésmentesen történik-e, 9. „forgalomba hozatal”: a játék első hozzáférhetővé tétele a közösségi piacon, 10. „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki saját nevében vagy védjegye alatt játékot tervez és gyárt, illetve ilyen játékot terveztet vagy gyárttat, 11. „forgalmazó”: az a természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki a piacon hozzáférhetővé teszi a játékot, 12. „importőr”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó játékot a közösségi piacon forgalomba hoz, 13. „gazdasági szereplő”: a gyártó, az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő, 14. „harmonizált szabvány”: a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi szervezet által a 98/34/EK irányelv 6. cikkével összhangban elfogadott szabvány, 15. „akkreditáció”: a termékek forgalmazásával kapcsolatos akkreditációval és piacfelügyelettel kapcsolatos követelményeket meghatározó […]-i […]/EK számú európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottakat jelenti[24], 16. „visszavonás”: olyan intézkedés, amely arra irányul, hogy az ellátási láncban megakadályozzák egy adott játék hozzáférhetővé tételét a piacon, 17. „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a gazdasági szereplők által a végfelhasználók számára hozzáférhetővé tett játék kivonása a piacról, 18. „játékeszköz”: otthoni használatra szánt, a motoros üléses járművek kivételével az egy vagy két gyermek testsúlyát elbíró, olyan játékokat jelenti, amelyekben vagy amelyeken a gyermek játszhat, mint például a hinta, körhinta, mászóka, gumiasztal, lubickolómedence és a nem vízi, felfújható játékok, 19. „légutak elzáródása”: a légutak külső, szájnál és orrnál történő vagy belső elzáródása, amikor a levegő szájüreg és orr felőli áramlását a szájüregben, a garatban vagy az alsó légutak nyílásánál megakadt tárgyak akadályozzák. 20. „sérülés”: fizikai sérülés vagy egészségkárosodás, 21. „veszély”: potenciális sérülésforrás, 22. „kockázat”: a sérülést okozó veszély előfordulásának valószínű mértéke és a sérülés súlyosságának valószínű foka. II. FEJEZET A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI 3. cikk A gyártók kötelezettségei 1. A gyártók biztosítják, hogy az általuk gyártott játékok tervezése és előállítása a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményekkel összhangban történik. 2. A gyártók a 20. cikknek megfelelően műszaki dokumentációt készítenek, és a 18. cikknek megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzik. Amennyiben ilyen eljárás keretében igazolták, hogy a játék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik a 14. cikkben említett EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelőségi jelölést. 3. A gyártók a játék forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig megőrzik. 4. A gyártók biztosítják, hogy a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartásának biztosítása érdekében eljárásokat működtetnek. A termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok változásait, amelyek alapján a játék megfelelőségét megállapították, kellőképpen figyelembe kell venni . A gyártók adott esetben elvégzik a forgalmazott játékok mintavizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek róluk, és erről az ellenőrzésről folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót. 5. A gyártók biztosítják, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot vagy más ilyen elemet helyeznek el, illetve ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a kért információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján feltüntetik. 6. A gyártók megadják a játékon nevüket, és azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni, illetve ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, az információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján feltüntetik. 7. Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott játék nem felel meg az alkalmazandó közösségi jogszabálynak, meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a játék megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy visszavonják a piacról, és adott esetben visszahívják a végfelhasználóktól. Erről azonnal tájékoztatják annak a tagállamnak a nemzeti hatóságait, amelynek piacán hozzáférhetővé tették a játékot, és megadják különösen az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedéseket. 8. A gyártók az illetékes hatóságok kérésére átadják a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt. Az illetékes hatóságok kérésére együttműködnek az általuk forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok elkerülése érdekében tett intézkedésekben. 4. cikk Meghatalmazott képviselők 1. A gyártók írásos megbízással kinevezhetnek egy Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személyt (a továbbiakban: meghatalmazott képviselő), hogy a gyártók ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeivel kapcsolatos meghatározott feladatokban eljárjanak. 2. A 3. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezheti a meghatalmazott képviselő megbízásának részét. 3. Ha a gyártó meghatalmazott képviselőt nevezett ki, ez utóbbi legalább a következő feladatokat látja el: 23. 10 évig a nemzeti felügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt, 24. kérésre átadja az illetékes hatóságoknak a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, 25. az illetékes hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó játékkal járó kockázatok elkerülése érdekében tett intézkedésekben. 5. cikk Az importőrök kötelezettségei 1. A termék forgalomba hozatalakor az importőrök kellő gondossággal járnak el az alkalmazandó követelményekkel kapcsolatban. 2. A játék forgalomba hozatala előtt az importőrök ellenőrzik, hogy a gyártó elvégezte-e a szükséges megfelelőségértékelési eljárást. Ellenőrzik, hogy a gyártó elkészítette-e a műszaki dokumentációt, a játékon elhelyezték-e a szükséges megfelelőségi jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint betartották-e a 3. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket. Ha az importőr észreveszi, hogy a játék nem felel meg a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek, a játékot csak akkor hozhatja forgalomba, ha már megfelel az említett a követelményeknek. 3. Az importőrök megadják a játékon nevüket és azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni, illetve ha a játék mérete vagy jellege nem teszi lehetővé ezt, az információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján kell megadni. 4. Az importőrök biztosítják, hogy amíg ők felelnek egy játékért, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztethetik a játéknak a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. 5. Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott játék nem felel meg az alkalmazandó közösségi jogszabálynak, meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e játék megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy visszavonják a piacról, és adott esetben visszahívják a végfelhasználóktól. Erről tájékoztatják annak a tagállamnak a nemzeti hatóságait, amelynek piacán hozzáférhetővé tették a játékot, és megadják különösen az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedéseket. 6. Az importőrök 10 évig a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszik az EK-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen. 7. Az importőrök az illetékes hatóságok kérésére átadják a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt. Az illetékes hatóságok kérésére együttműködnek velük az általuk forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok elkerülése érdekében tett intézkedésekben. 6. cikk A forgalmazók kötelezettségei 1. A játék piaci hozzáférhetőségének biztosításakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az alkalmazandó követelményekkel kapcsolatban. 2. A játék piaci hozzáférhetőségének biztosítása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a játékon elhelyezték-e a szükséges megfelelőségi jelölés(eke)t, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a gyártók betartották-e a 3. cikk (5) és (6) bekezdésében, az importőrök pedig az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket. Ha a forgalmazó észreveszi, hogy egy játék nem felel meg a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek, a játék piaci hozzáférhetőségét csak akkor biztosíthatja, ha már megfelel az említett a követelményeknek. A forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót és az importőrt. 3. A forgalmazó biztosítja, hogy amíg ő felel egy játékért, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztethetik a játéknak a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. 4. Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az a játék, amelynek piaci hozzáférhetőségét biztosították, nem felel meg az alkalmazandó közösségi jogszabálynak, meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a játék megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy visszavonják a piacról, és adott esetben visszahívják a végfelhasználóktól. Erről azonnal tájékoztatják annak a tagállamnak a nemzeti hatóságait, amelynek piacán hozzáférhetővé tették a játékot, és megadják különösen az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedéseket. 5. A forgalmazók az illetékes hatóságok kérésére átadják a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt. Az illetékes hatóságok kérésére együttműködnek velük a piacon hozzáférhetővé tett játékokkal járó kockázatok elkerülése érdekében tett intézkedésekben. 7. cikk Azon esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek az importőrökre és a forgalmazókra vonatkoznak Arra az importőrre vagy forgalmazóra, amely saját nevében vagy védjegye alatt hozza forgalomba a játékot, a gyártó 3. cikk szerinti kötelezettségei vonatkoznak. Arra az importőrre vagy forgalmazóra, amely úgy alakítja át vagy módosítja a játékot, hogy befolyásolja a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelőséget, e módosítások tekintetében a gyártó 3. cikk szerinti kötelezettségei vonatkoznak. 8. cikk A gazdasági szereplők azonosítása A gazdasági szereplőknek képesnek kell lenniük azonosítani 26. bármely gazdasági szereplőt, amely nekik a játékot szállította, 27. bármely gazdasági szereplőt, amelynek játékot szállítottak. Megfelelő rendszereket és eljárásokat kell fenntartaniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeket az információkat 10 évig a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok kérésére rendelkezésére bocsássák. III. FEJEZET A JÁTÉKOK MEGFELELÉSE 9. cikk Alapvető biztonsági követelmények 1. A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a játékokat csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha az alapvető biztonsági követelmények tekintetében megfelelnek a (2) bekezdésben foglaltaknak, a különleges biztonsági követelmények tekintetében pedig a II. mellékletben meghatározottaknak. 2. A játékok nem veszélyeztethetik a használók vagy harmadik személyek biztonságát vagy egészségét, ha a játékot a gyermekek viselkedését szem előtt tartva rendeltetésszerűen vagy előre látható módon használják.Különösen olyan játékok esetében, amelyeket funkciójuk, kiterjedésük és tulajdonságaik alapján 3 év alatti gyermekeknek terveztek, a játékhasználók és adott esetben a felügyelő személyek képességét is figyelembe kell venni. A játékon vagy a csomagoláson található feliratoknak és a mellékelt használati utasításnak fel kell hívnia a használók vagy a felügyelő személyek figyelmét a játékok használata során esetlegesen felmerülő veszélyekre, a sérülések kockázatára és ezek elkerülésének módjaira. 3. A forgalomba hozott játékoknak az előre látható és szokásos használati idejük alatt meg kell felelniük az alapvető biztonsági követelményeknek. 10. cikk Figyelmeztetések 1. Ha a biztonságos használat szempontjából szükséges, a 9. cikk (2) bekezdése alkalmazásában megfogalmazott figyelmeztetéseknek az V. melléklet A. részének megfelelően pontosan meg kell határozniuk a használati korlátozásokat. Az V. melléklet B. részében felsorolt játékkategóriákat illetően az ott feltüntetett figyelmeztetéseket kell használni. 2. A gyártónak a játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket a játékon feltüntetett címkén, a csomagoláson, szükség esetén pedig a játékhoz mellékelt használati utasításon láthatóan, jól olvahatóan és pontosan fel kell tüntetnie. A csomagolás nélkül értékesített játékok esetében a megfelelő figyelmeztetéseket a játékokon kell elhelyezni. A használók minimális és maximális életkorát meghatározó figyelmeztetéseket az értékesítés helyén minden használó számára láthatóan, olvashatóan és észrevehetően kell elhelyezni. 3. A tagállamok követelhetik, hogy ha a játékokat országuk területén hozzák forgalomba, a figyelmeztetéseket és a biztonsági utasításokat vagy azok némelyikét saját hivatalos nyelvükön vagy nyelveiken tegyék közzé. 11. cikk Szabad mozgás A tagállamok nem akadályozzák meg területükön olyan játékok piaci hozzáférhetőségének biztosítását, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelnek. 12. cikk A megfelelőség vélelmezése Azokról a játékokról, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában , azt kell feltételezni, hogy megfelelnek a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak. 13. cikk A harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás 1. Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a jogszabályi követelményeknek, amelyekre vonatkozik, és amelyek a 9. cikkben és a II. mellékletben vannak meghatározva, a Bizottság vagy az érintett tagállam a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) elé terjeszti az ügyet, indoklással ellátva. A bizottság haladéktalanul véleményt nyilvánít. 2. Figyelemmel a bizottság véleményére, a Bizottság dönt arról, hogy a harmonizált szabvány hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi-e vagy nem teszi közzé, korlátozással teszi-e közzé, fenntartja, korlátozással tartja-e fenn vagy visszavonja-e. 3. A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatát kéri. 14. cikk EK-megfelelőségi nyilatkozat 1. Az EK-megfelelőségi nyilatkozat megállapítja, hogy a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelmények teljesültek. 2. Az EK-megfelelőségi nyilatkozat legalább a III. mellékletben meghatározott részeket tartalmazza, és ezeket folyamatosan frissítik. Az EK-megfelelőségi nyilatkozat szerkezete megfelel a III. mellékletben meghatározott mintának. 3. Az EK-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésekor a gyártó vállalja a felelősséget a játék megfelelőségéért. 15. cikk A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek 1. A piacon hozzáférhetővé tett játékokat CE-jelöléssel kell ellátni. 2. A CE-jelölést csak a gyártó vagy meghatalmazott képviselője helyezheti el. 3. A CE-jelölés elhelyezésével vagy elhelyeztetésével a gyártó vállalja, hogy a játék megfelel az ebben az irányelvben meghatározott követelményeknek. 4. A tagállamok vélelmezik, hogy a CE-jelöléssel ellátott játékok megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek. 5. A CE-jelölés az egyetlen jelölés, amely tanúsítja, hogy a játék megfelel az alkalmazandó követelményeknek. 6. A tagállamok tartózkodnak attól, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek teljesítésével összefüggésben a CE-jelöléstől eltérő megfelelőségi jelölést vezessenek be nemzeti jogszabályaikba, illetve az ilyen hivatkozásokat vissza kell vonniuk. 7. A játékokra tilos az olyan jelölések, jelek és feliratok elhelyezése, amelyek a harmadik feleket félrevezethetik a CE-jelölés jelentése vagy formája vagy mindkettő tekintetében. Minden más jelölés elhelyezhető a játékon, feltéve hogy nem érinti hátrányosan a CE-jelölés láthatóságát, olvashatóságát és jelentését. 8. Azok a játékok, amelyek nincsenek ellátva CE-jelöléssel, és nem felelnek meg ezen irányelv rendelkezéseinek, azzal a feltétellel vehetnek részt kereskedelmi vásárokon és kiállításokon, hogy olyan jellel látják el őket, amely nyilvánalóvá teszi, hogy a játékok nem felelnek meg ezen irányelv követelményeinek, és a játékokat nem lehet árusítani vagy ingyen szétosztani. 16. cikk A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek 1. A CE-jelölés a „CE” rövidítésből áll, mely az alábbi formában jelenik meg a terméken: [pic] 2. Ha a CE-jelölés méretét csökkentik vagy növelik, be kell tartani az (1) bekezdés négyzethálós rajzán megadott arányokat. 3. Ha egy adott jogszabály nem ír elő konkrét méreteket, a CE-jelölésnek legalább 5 mm magasnak kell lennie. 4. A CE-jelölést láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni a játékon, a játékot kísérő címkén vagy a csomagoláson. 5. Kis méretű és kis méretű részekből álló játékok esetében a CE-jelölést címkén vagy a játékhoz tartozó tájékoztatón is fel lehet tüntetni. Ha ez az ablakos dobozban árusított játékok esetében technikailag nem oldható meg, az információt a dobozon kell feltüntetni. 6. Ha a CE-jelölés a csomagoláson keresztül nem látható, legalább a csomagoláson fel kell tüntetni. 7. A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni. A CE-jelölést különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő piktogram vagy bármilyen egyéb jelölés követheti. IV. FEJEZET MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS 17. cikk Biztonsági felmérés A gyártók a játék forgalomba hozatala előtt elemzést végeznek a játékkal kapcsolatos vegyi, fizikai, mechanikai, elektromos, gyúlékonysági, higiénikus és radioaktivitási veszélyekről, és felmérik az ezeknek való potenciális kitettség mértékét. 18. cikk Az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások 1. A játékok forgalomba hozatala előtt a gyártóknak el kell végezni a (2) és (3) bekezdésben meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy bebizonyítsák, hogy a játékok megfelelnek a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek. 2. A játékon a következő esetekben kell elvégezni a 19. cikkben említett EK-típusvizsgálatot és a […] határozat I. mellékletének C. moduljában meghatározott típusmegfelelési eljárást: 28. ha nem léteznek olyan harmonizált szabványok, amelyek hivatkozási számát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, és amelyek a játékkal kapcsolatos összes releváns biztonsági követelményre vonatkoznak, 29. ha léteznek az a) pontban említett szabványok, de a gyártó nem, vagy csak részben alkalmazta őket, 30. ha az a) pontban említett szabványokat vagy azok valamelyikét korlátozással tették közzé, 31. ha a gyártó úgy véli, hogy a játék természete, kialakítása, felépítése vagy célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést. 19. cikk EK-típusvizsgálat 1. Az EK-típusvizsgálat alkalmazását, elvégzését és az EK-típusvizsgálati bizonyítvány kiadását a […] határozat I. mellékletének B. moduljában meghatározott eljárásoknak megfelelően kell elvégezni. Az EK-típusvizsgálatot a B. modul (a gyártási típus és a tervezési típus kombinációja) (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott módon kell elvégezni.E rendelkezések mellett e cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott követelmények is alkalmazandók. 2. Az EK-típusvizsgálatra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a játék leírását, és fel kell tüntetnie a gyártás helyét és címét. 3. Amikor a 21. cikk alapján bejelentett megfelelőségértékelési szervezet (a továbbiakban: bejelentett szervezet) elvégzi az EK-típusvizsgálatot, szükség esetén a gyártóval együtt értékelnie kell a játékkal járó veszélyekről szóló jelentést is, amelyet a gyártó a 17. cikknek megfelelően készített el. 4. Az EK-típusvizsgálati bizonyítványnak utalnia kell erre az irányelvre, ezenkívül tartalmaznia kell a játékról készült színes fényképet, a játék részletes leírását méreteit is beleértve, illetve fel kell sorolnia az elvégzett vizsgálatokat a releváns vizsgálatok jelentéseinek hivatkozásával. A bizonyítványt ötévente felülvizsgálják, azonban szükség esetén, különösen a gyártási folyamatok módosítása, illetve a játék nyersanyagainak vagy összetevőinek megváltozása esetén erre bármikor sor kerülhet. Amennyiben a játék nem felel meg a 9. cikkben és a III. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek, a bizonyítványt vissza kell vonni.A tagállamok biztosítják, hogy bejelentett szervezeteik nem állítanak ki EK-típusvizsgálati bizonyítványt olyan játékok számára, amelynek megtagadták a bizonyítvány kiadását, vagy visszavonták azt. 5. Az EK-típusvizsgálati eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvei egyikén készítik, ahol a bejelentett szervezet található, vagy e szervezet számára elfogadható nyelven. 20. cikk A műszaki dokumentáció 1. A 3. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció az összes olyan eszközre vonatkozó releváns adatot vagy részletet tartalmazza, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa, hogy a játékok megfeleljenek a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott releváns alapvető biztonsági követelményeknek, és különösen a IV. mellékletben felsorolt dokumentumokat is tartalmazza. 2. A műszaki dokumentációt a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni a 19. cikk (5) bekezdésében meghatározott előírás szerint. 3. Bármely tagállam piacfelügyeleti hatóságának megalapozott kérését követően a gyártónak a műszaki dokumentáció releváns részeiről fordítást kell készíttetnie a kérést benyújtó tagállam nyelvére. A műszaki dokumentáció vagy annak egy részének gyártótól történő kérelmezésekor a piacfelügyeleti hatóság 30 napos határidőt szabhat meg, hacsak valamilyen komoly és közvetlen kockázat miatt nem indokolt a rövidebb határidő. 4. Ha a gyártó nem tartja be az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettségeket, a piacfelügyeleti hatóság kötelezheti arra, hogy meghatározott időn belül a harmonizált szabványok és az alapvető biztonsági követelmények betartásának ellenőrzése érdekében saját költségen vizsgálatot végeztessen a bejelentett szervezettel. V. FEJEZET A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉST VÉGZŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE 21. cikk Bejelentés A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezetek, amelyek engedéllyel rendelkeznek az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására. A 88/378/EGK irányelvnek megfelelően bejelentett szervezeteket ezen irányelv alkalmazásában is bejelentettnek kell tekinteni. 22. cikk Bejelentő hatóságok 1. A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely ezen irányelv alkalmazásában felelős a megfelelőségértékelési szervezetek értékeléséhez és értesítéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezet figyelemmel kíséréséért, ideértve a 27. cikk rendelkezéseinek való megfelelésért is. 2. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és figyelemmel kísérést a …/…/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditációs szervezet végzi el annak rendelkezéseivel összhangban. 3. Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, értesítést vagy figyelemmel kísérést átruházza, alvállalkozásnak adja vagy más módon olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor a megbízott, alvállalkozó vagy más módon megbízott szervezetnek nyilvántartásba vett jogi személynek kell lennie, és a tevékenységeiből eredő felelősségekre kiterjedő előírásokkal kell rendelkeznie. 23. cikk A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények 32. A bejelentő hatóság teljesíti a (2)–(7) bekezdésben meghatározott követelményeket. 33. A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelési szervezetekkel. 34. A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassa tevékenységeinek objektivitását és pártatlanságát. 35. A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelési szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hozzon meg. 36. A bejelentő hatóság nem kínál vagy végez semmilyen olyan tevékenységet vagy szaktanácsadást, amelyet a megfelelőségértékelési szervezetek végeznek. 37. A bejelentő hatóság megfelelő rendelkezéseket hoz a kapott információ bizalmas jellegének biztosításához. 38. A bejelentő hatóság kellő létszámban rendelkezik hozzáértő személyzettel ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait. 24. cikk A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot azokról a nemzeti eljárásokról, amelyeket megfelelőségértékelési szervezetek értékelése és értesítése, valamint a bejelentett szervezet figyelemmel kísérése érdekében hoztak létre, továbbá ezen információk bármilyen változásáról. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat. 25. cikk A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények 1. Az ebben az irányelvben meghatározott értesítés céljából a megfelelőségértékelési szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket. 2. A megfelelőségértékelési szervezet a nemzeti jogszabályok szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik. 3. A megfelelőségértékelési szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy terméktől. 4. A megfelelőségértékelési szervezet, ennek felső szintű vezetése és dolgozója nem lehet annak a terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem. Nem vehetnek részt közvetlenül e termékek tervezésében, gyártásában/kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem nyújthatnak tanácsadást az olyan megfelelőségértékelési tevékenységekhez kapcsolódóan, amelyek a kijelölésük értelmében rájuk hárulnak, továbbá az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyeket a közösségi piacon kívánnak forgalomba hozni. Ez nem zárja ki műszaki információk cseréjének a lehetőségét a gyártó és a megfelelőségértékelési szervezet között, továbbá olyan értékelt termékek felhasználását sem, amelyek a megfelelőségértékelési szervezet működéséhez szükségesek. A megfelelőségértékelési szervezet biztosítja, hogy a leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeinek bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát. 5. A megfelelőségértékelési szervezet és személyzete a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzi el, és függetlennek kell lennie minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntését vagy megfelelőségértékelési tevékenységei eredményeit. 6. A megfelelőségértékelési szervezetnek alkalmasnak kell lennie az ilyen szervezet számára a 19. cikk rendelkezései által elrendelt valamennyi megfelelőségértékelési feladat elvégzésére – amelyek elvégzésére kijelölték – függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelési szervezet maga végzi-e el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik-e el. A megfelelőségértékelési szervezetnek – minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelési eljárás és minden olyan termékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyhez kijelölték – rendelkeznie kell a szükséges személyzettel, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez. Rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel is, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel. 7. A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek a következőkkel kell rendelkeznie: 39. alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan hatályú megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a szervezetet kijelölték, 40. megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről és megfelelő szakértelem az ilyen műveletek elvégzése terén, 41. az alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint a vonatkozó közösségi jogszabályok és végrehajtási szabályok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése, 42. az értékelések elvégzését igazoló bizonyítványok, jegyzőkönyvek és beszámolók kidolgozásához szükséges képesség. 8. Biztosítani kell a megfelelőségértékelési szervezetnek, a szervezet felső szintű vezetésének és az értékelő személyzetnek a pártatlanságát. A szervezet felső szintű vezetése és az értékelő személyzet javadalmazása nem függ az elvégzett értékelések számától vagy az értékelések eredményétől. 9. A megfelelőségértékelő szervezet felelősségbiztosítást köt, kivéve ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha a tagállam maga felel a megfelelőségértékelésért. 10. A megfelelőségértékelési szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a 19. cikk vagy az azt átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes közigazgatási hatóságait, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell. 11. A megfelelőségértékelési szervezet részt vesz a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint a 36. cikk alapján létrehozott bejelentett szervezet koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve gondoskodik arról, hogy értékelő személyzete tájékoztatva legyen ezekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazza az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat. 26. cikk A megfelelőség vélelmezése Amennyiben a megfelelőségértékelési szervezet igazolni tudja, hogy teljesíti az olyan harmonizált szabványokban rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában , akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel a 25. cikkben meghatározott követelményeknek. 27. cikk A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai 1. Amennyiben a megfelelőségértékelési szervezet a megfelelőség értékelésével kapcsolatos bizonyos feladatokat alvállalkozásnak adja, vagy egy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfelel a 25. cikkben meghatározott követelményeknek. 2. A megfelelőségértékelési szervezet teljes felelősséget vállal az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért függetlenül attól, hogy hol van székhelyük. 3. A tevékenységeket alvállalkozásnak adni vagy leányvállalattal elvégeztetni csak az ügyfél beleegyezésével lehet. 4. A megfelelőségértékelési szervezet a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésére és az alvállalkozó vagy a leányvállalat által a 19. cikk szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat. 28. cikk Bejelentés iránti kérelem 1. Ezen irányelv szerint a megfelelőségértékelési szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához. 2. A kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenység, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon termék vagy termékek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a …/…/EK rendelet szerinti, megfelelő szakértői értékeléssel rendelkező nemzeti akkreditációs testület által kiállított akkreditációs igazolást, mely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelési szervezet teljesíti a 25. cikkben rögzített követelményeket. 3. Amennyiben a megfelelőségértékelési szervezet nem nyújt be akkreditációs igazolást, be kell nyújtania a bejelentő hatóságnak az annak ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres figyelemmel kíséréséhez szükséges összes igazoló okmányt, hogy teljesíti a 25. cikkben rögzített követelményeket. 29. cikk Bejelentési eljárás 1. A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelési szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 25. cikkben rögzített követelményeket. 2. A tagállamok a Bizottságot és a többi tagállamot a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel értesítik. 3. A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modult vagy modulokat, az érintett terméket vagy termékeket, valamint a vonatkozó szakmai alkalmassági igazolást. 4. Amennyiben a bejelentés nem a 28. cikk (2) bekezdésében említett akkreditációs igazoláson alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelési szervezet szakmai alkalmasságának ellenőrzéséhez szükséges összes igazoló okmányt. 5. Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam a bejelentést követő két hónapon belül nem emelt kifogást.Ezen irányelv alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek. 6. A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentés bármely későbbi változásáról. 30. cikk Azonosító számok és a bejelentett szervezetek listája 1. A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki, még akkor is, ha a szervezetet több közösségi jogi aktus szerint is bejelentik. 2. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek listáját, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.A Bizottság biztosítja, hogy a listát folyamatosan aktualizálják. 31. cikk A bejelentés változásai 1. Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a bejelentett szervezet már nem teljesíti a 25. cikkben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. 2. Amennyiben a bejelentést visszavonják, korlátozzák vagy felfüggesztik, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, az érintett bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentációkat vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszik. 32. cikk A bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása 1. A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol számára kétség merül fel a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan teljesíti-e a rá háruló követelményeket és kötelezettségeket, illetve ha erre felhívják a figyelmét. 2. A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt. 3. A Bizottság biztosítja, hogy a vizsgálata során kapott információkat bizalmasan kezeli. 4. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó bejelentés követelményeit, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felkéri a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, beleértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is. 33. cikk A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei 1. A bejelentett szervezeteknek a megfelelésértékelést a megfelelésértékelési eljárásról szóló 19. cikkel összhangban kell elvégezniük. 2. A megfelőségértékelést az arányosság elvével összhangban a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el, mérlegelve különösen a vállalat méretét és a játékokban alkalmazott technológia viszonylagos összetettségét. 3. Amennyiben a bejelentett szervezet úgy találja, hogy a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek a gyártó nem felelt meg, arra kell kötelezni a gyártót, hogy tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket, a 19. cikk (4) bekezdésében említett EK-típusvizsgálati bizonyítványt pedig nem lehet kiállítani számára. 4. Amennyiben a bizonyítvány kiadása után a megfelelőség figyelemmel kísérése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy játék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja az bizonyítványt. 5. Amennyiben a korrekciós intézkedéseket nem hajtják végre, vagy nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bizonyítványokat. 34. cikk A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége 1. A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről: 43. az EK-típusvizsgálati bizonyítványok bármilyen elutasításáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról, 44. azokról a körülményekről, amelyek a bejelentés hatályát vagy feltételeit érinthetik, 45. a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott tájékoztatási felkérésekről, 46. kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységekről, valamint minden más elvégzett tevékenységről, többek között a határokon átnyúló tevékenységekről és a tevékenységek alvállalkozásnak adásáról. 2. A bejelentett szervezetek az előírások megsértésének figyelemmel kísérésével kapcsolatban megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a termékekkel foglakozó más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről. 35. cikk Tapasztalatcsere A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről. 36. cikk A bejelentett szervezetek koordinálása A Bizottság biztosítja, hogy a bejelentett szervezetek ágazati csoportonkénti formájában az ezen irányelv alapján bejelentett szervezetek között a szükséges koordináció és együttműködés megvalósuljon és megfelelően működjön.A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek részt vesznek a csoport munkájában. VI. FEJEZETPIACFELÜGYELET 37. cikk A piacfelügyelet megszervezéséhez kapcsolódó általános kötelezettségek A tagállamok a 2001/95/EK irányelv 6., 8. és 9. cikkének megfelelően megszervezik és elvégzik a forgalomba hozott játékok piacfelügyeletét. E rendelkezéseken kívül az említett irányelv 38., 39. és 40. cikkét is alkalmazni kell. 38. cikk A piacfelügyeleti hatóságok hatáskörei 1. A piacfelügyeleti hatóságok az érintett gazdasági szereplőktől a hatékony piacfelügyelethez szükséges bármilyen információra számot tarthatnak, beleértve a 20. cikkben említett technikai dokumentációt is. 2. A piacfelügyeleti hatóságok kérhetik a bejelentett szervezeteket, hogy szolgáltassanak információt a szervezet által kiadott vagy visszavont bármely EK-típusvizsgálati bizonyítványról, vagy arról, hogy miért tagadták meg az ilyen bizonyítvány kiállítását, beleértve a vizsgálati jelentéseket és a műszaki dokumentációt is. 3. A piacfelügyeleti hatóságnak joga van belépnie az érintett gazdasági szereplők telephelyére, amennyiben a játékok piacfelügyeletének 37. cikknek megfelelően történő elvégzéséhez szükséges. 39. cikk Utasítások a bejelentett szervezet számára 1. Ha a piacfelügyeleti hatóság úgy találja, hogy egy adott játék nem felel meg a 9. cikkben és a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek, szükség esetén utasíthatja a bejelentett szervezetet, hogy az ilyen termékek esetében vonja vissza az EK-típusvizsgálati bizonyítványt. 2. Amennyiben szükséges és különösen a 19. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott esetekben, a piacfelügyeleti hatóság utasítja a bejelentett szervezetet az EK-típusvizsgálati bizonyítvány felülvizsgálatára. 40. cikk Piacfelügyeleti együttműdés 1. A tagállamok minden kockázatot jelentő játékhoz kapcsolódóan biztosítják az együttműködést és információcserét piacfelügyeleti hatóságaik, más tagállamok piacfelügyeleti hatóságai, saját hatóságaik, a Bizottság és a releváns ügynökségek között. 2. Az (1) bekezdés alkalmazásában egy adott tagállam piacfelügyeleti hatósága kérésre segítséget nyújtanak más tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak információ vagy dokumentumok szolgáltatásával, a megfelelő vizsgálatok elvégzésével, bármilyen megfelelő intézkedés megvalósításával vagy más tagállamokban kezdeményezett vizsgálatokban történő részvétellel. VII. FEJEZET VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁSOK 41. cikk Védzáradék A kockázatot jelentő játékokkal foglalkozó eljárás nemzeti szinten 1. Amennyiben az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 2001/95/EK irányelv 12. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ebben az irányelvben szabályozott játék kockázatot jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, akkor a megfelelő gazdasági szereplőkkel együtt elvégzik az érintett játék értékelését, amely az ebben az irányelvben meghatározott összes követelményre kiterjed. Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a játék nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor felszólítják az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, hogy a játék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – az előírásuktól függően és a kockázat jellegével arányosan – ésszerű határidőn belül visszavonják a játékot a piacról vagy visszahívják. 2. Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a jogsértés nem csak a nemzeti felségterületre terjed ki, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították. 3. A gazdasági szereplők biztosítják, hogy az esetleges korrekciós intézkedéseket az összes olyan érintett játék tekintetében meghozzák, amelyeket a közösségi piacon hozzáférhetővé tettek. 4. Amennyiben az érintett gazdasági szereplő az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést a játék nemzeti piaci hozzáférhetőségének megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot. 5. A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő játék azonosításához szükséges adatokat, a játék származási helyét, a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy az előírások megsértése a következők egyike miatt következett-e be: 47. meg nem felelés a személyek egészségével vagy biztonságával kapcsolatos követelményeknek, 48. az 12. cikk (1) bekezdésében említett, a megfelelőség vélelmezését megalapozó szabványok hiányosságai. 6. Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a játék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre áll, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról. 7. Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást az egyik tagállam által az érintett játékkal kapcsolatban hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedés megalapozottnak tekinthető. 42. cikk Közösségi védintézkedési eljárás 1. Amennyiben a 41. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik nemzeti intézkedésével szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes a közösségi jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel, és megkezdi a nemzeti intézkedés értékelését. Ezen értékelés alapján határozatot hoz arról, hogy az intézkedés indokolt-e. A Bizottság valamennyi tagállamnak megküldi határozatát, és haladéktalanul közli velük és a megfelelő gazdasági szereplőkkel. 2. Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik meg, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő játékot kivonják piacaikról. A tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot. Amennyiben a nemzeti intézkedést megalapozatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést. 3. Amennyiben a nemzeti intézkedést megalapozottnak ítélik, és a játék megfelelőségének hiánya a 41. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak tudható be, akkor a Bizottság vagy a tagállam a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti az ügyet. 43. cikk RAPEX–jelentések Ha a 41. cikk (4) bekezdésében említett intézkedés olyan intézkedés, amelyet a 2001/95/EK irányelv 12. cikke szerint a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszeren (RAPEX) keresztül jelenteni kell, nem szükséges az ezen irányelv 41. cikkének (4) bekezdésében meghatározott külön jelentést elkészíteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek: 49. a RAPEX-jelentésben szerepel, hogy ez az irányelv is előírja az intézkedés jelentését, 50. a 41. cikk (5) bekezdésében említett alátámasztó bizonyítékot mellékelik a RAPEX-jelentéshez. 44. cikk Az előírások formai megsértése 1. A 41. cikk sérelme nélkül ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget az előírások említett megsértésének: 51. a megfelelőségi jelölést a 16. vagy 17. cikket megsértve helyezték el, 52. a megfelelőségi jelölést nem helyezték el, 53. az EK megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el, 54. az EK megfelelőségi nyilatkozatot nem helyesen készítették el. 2. Amennyiben az (1) bekezdésben említett módon továbbra is megsértik az előírásokat, a tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a játék piaci hozzáférhetőségének korlátozása vagy megtiltása, illetve annak érdekében, hogy visszahívják vagy visszavonják a piacról. VIII. FEJEZETBIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK 45. cikk Módosítások és végrehajtási intézkedések 1. A Bizottság az alábbi részeket megváltoztathatja annak érdekében, hogy a technikai és tudományos fejlődéshez igazítsa őket: 55. II. melléklet III. részének 7. és 8. pontja, 56. V. melléklet. Az ilyen intézkedések elfogadása, amelyek célja, hogy módosítsa ennek az irányelvnek a nem alapvető fontosságú elemeit, a 46. cikk (2) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással történik. 2. A 67/548/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott 1., 2., és 3. kategóriájú rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus anyagok vagy készítmények játékokban történő használatáról a Bizottság dönthet. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 46. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 46. cikk A bizottság 1. A Bizottságot egy bizottság segíti. 2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. IX. FEJEZETKÜLÖNLEGES IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK 47. cikk Jelentéstétel Három évvel az irányelv alkalmazását követően, majd azután ötévente az 53. cikk (2) bekezdésében említett módon a tagállamok jelentést küldenek a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell a játékok biztonságával kapcsolatos helyzet értékelését, az ennek az irányelvnek a hatékonyságáról készített értékelést, valamint a tagállamok által végzett piacfelügyeleti tevékenységek bemutatását. A Bizottság ezekről a nemzeti jelentésekről összefoglalót készít és ezt közzéteszi. 48. cikk Átláthatóság és az információk bizalmas kezelése Amikor a tagállami hatóságok és a Bizottság ezen irányelv keretében intézkedéseket fogad el, az átláthatóságra és az információk bizalmas kezelésére a 2001/95/EK irányelv 16. cikkében meghatározott követelmények vonatkoznak. 49. cikk Az intézkedések indoklása Ezen irányelv szerint hozott bármely olyan intézkedésnek, amely egy játék forgalomba hozatalát megtiltja vagy korlátozza, vagy a játékot a piacról visszavonja vagy visszahívja, meg kell határoznia az intézkedés pontos okait. Az ilyen intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, akit egyidejűleg az adott tagállamban hatályos jogszabályok szerint rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről és ezek benyújtásának határidejéről is tájékoztatni kell. 50. cikk Szankciók A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, amelyek súlyos jogsértés esetén büntetőjogi szankciókat is maguk után vonhatnak, és megteszik a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb az 53. cikkben meghatározott időpontig értesítik a Bizottságot, és késedelem nélkül értesítik az ezeket érintő minden későbbi módosításról. X. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 51. cikk A 85/374/EGK és a 2001/95/EK irányelv alkalmazása 1. Ez az irányelv nem sérti a 85/374/EGK irányelv alkalmazását. 2. A 2001/95/EK irányelv az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban a játékokra is vonatkozik. A 2001/95/EK irányelv alkalmazandó cikkei az 37., 43. és 48. cikkben felsoroltak, valamint a 2001/95/EK irányelv 10., 11. és 13. cikke. 52. cikk Átmeneti időszak A tagállamok nem akadályozhatják meg az olyan játékok forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek a 88/378/EK irányelvnek, és amelyeket ennek az irányelvnek a hatályba lépését megelőzően, vagy a hatályba lépést követő legfeljebb 2 éven belül hoztak forgalomba. 53. cikk Átültetés a nemzeti jogba A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [...]-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. E rendelkezéseket […]-tól/től kell alkalmazni. A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 54. cikk Hatályon kívül helyezés A 88/378/EGK irányelv az 53. cikkben meghatározott időpontban hatályát veszti. A hatályát vesztett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. 55. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 56. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én. Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök I. MELLÉKLET AZON TERMÉKEK LISTÁJA, AMELYEK ENNEK AZ IRÁNYELVNEK AZ ÉRTELMÉBEN (2. CIKK (1) BEKEZDÉSE) NEM MINŐSÜLNEK JÁTÉKNAK 1. Ünnepségeken és rendezvényeken használatos dísztárgyak, 2. felnőtt gyűjtők számára készült termékek, feltéve hogy a terméken vagy a csomagolásán látható és olvasható jelzés található arra vonatkozóan, hogy a termék 14 évnél idősebb gyűjtőknek készült. Ebbe a kategóriába tartoznak például: 57. méretarányos modellek, 58. a méretarányos modellek összeszereléséhez szükséges eszközök, 59. népművészeti babák, díszbabák és más hasonló árucikkek felnőtt gyűjtők számára, 60. játékok történelmi másolatai, 61. valódi lőfegyverek másolatai, 3. sportfelszerelés, beleértve a 20 kg-nál nehezebb gyermekek számára tervezett görkorcsolyát, egysoros görkorcsolyát és gördeszkát, 4. kerékpárok, robogók és egyéb olyan sportolásra tervezett közlekedési eszközök, amelyeket közúton vagy járdán való használatra szántak, 5. közúton, járdán való használatra tervezett, elektromosan hajtott járművek. 6. mélyvízi használatra szánt vízi felszerelések, gyerekeknek tervezett úszásoktató eszközök, mint például gyerekúsztató és vízi segédeszközök, 7. több mint 500 darabból álló puzzle, 8. sűrített gázzal működő puskák és pisztolyok, kivéve a vízipisztolyokat, valamint a 120 cm-nél hosszabb íjakat, 9. tűzijátékok, beleértve a nem kifejezetten játékokhoz tervezett gyújtókupakokat, 10. hegyes végű fegyvereket tartalmazó eszközök és játékok, mint például a fémhegyű darts készlet, 11. funkcionális oktatóeszközök, például elektromos sütők, vasalók vagy egyéb olyan, 24 V-ot meghaladó nominális feszültségen üzemelő funkcionális eszközök, amelyeket kizárólag felnőtt felügyelete alatt használandó oktatási célra árusítanak. „Funkcionális eszköz”: a felnőttek általi használatra tervezett eszközökkel, berendezésekkel, termékekkel megegyező módon használatos eszközök, amelyek ezek kicsinyített másai is lehetnek. 12. Az iskolákban, illetve egyéb oktatási környezetben felnőtt felügyelete mellett oktatási célra használt eszközök, mint például tudományos felszerelések, 13. elektronikus berendezések, mint például az interaktív szoftverek eléréséhez használt személyi számítógépek és játékkonzolok, valamint a hozzájuk kapcsolódó perifériák, ha az elektronikus berendezést és a hozzá kapcsolódó perifériákat nem kifejezetten és célirányosan gyermekeknek tervezték, és önmagukban is játéknak tekinthetők, mint például a speciálisan tervezett személyi számítógépek, billentyűzetek, joystickok vagy kormánykerekek, 14. szabadidős és szórakozási célra szánt interaktív szoftverek, mint például számítógépes játékok és adathordozói, mint például CD-k, 15. csecsemők részére készült cumi, 16. gyermekek figyelmét lekötő világítótestek, 17. játékok elektromos transzformátorai. II. MELLÉKLETKÜLÖNLEGES BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK I. FIZIKAI ÉS MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK 1. A játékoknak és részeiknek, illetve helyhez kötött játékok esetén rögzítésüknek megfelelő mechanikai szilárdságúnak és ahol szükséges, megfelelően stabilnak kell lenniük, hogy kiállják a használatukkal járó megterhelést anélkül, hogy eltörjenek vagy olyan módon deformálódjanak, hogy fizikai sérülés veszélyével járjon. 2. A játékok hozzáférhető éleit, kiálló részeit, zsinórjait, vezetékeit és rögzítőszerkezeteit úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a velük való érintkezésből származó fizikai sérülés veszélye a lehető legkisebb legyen. 3. A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a részeik mozgatásából származó fizikai sérülés veszélye a lehető legkisebb legyen. 4. A játékok és részeik nem jelenthetnek fulladásveszélyt, amelyet fojtogatás vagy légcsőelzáródás okoz. A csomagolás, amelyben a játékokat a kereskedelmi értékesítés során tárolják, nem okozhat a száj és az orr kívülről történő elzáródásából fakadó fulladásveszélyt. Azoknak a játékoknak, alkotórészeiknek és azoknak a leválasztható részeknek, amelyek egyértelműen olyan játékok részei, amelyeket nyilvánvalóan 3 évnél fiatalabb gyermekek számára szántak, olyan méretűeknek kell lenniük, hogy a gyermek ne nyelhesse le és/vagy lélegezhesse be. Ez vonatkozik más szájba vehető játékokra, valamint azok alkotórészeire és leválasztható részeire is. Az élelmiszerekben vagy az élelmiszerek között található játékokat külön csomagolásban kell elhelyezni. Ennek a csomagolásnak a forgalomba kerüléskor olyan méretűnek kell lennie, hogy ne lehessen lenyelni. Be kell tiltani az olyan játékokat, amelyek úgy kapcsolódnak az élelmiszerhez, hogy a játékhoz való közvetlen hozzáféréshez először el kell fogyasztani az élelmiszert. 5. Azokat a játékokat, amelyek sekély vízben használatosak, és alkalmasak arra, hogy egy gyereket elbírjanak vagy fenntartsanak a víz felszínén, úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lehető legkisebb legyen annak a veszélye, hogy a játék javasolt használatát figyelembe véve a játék elveszíti lebegési képességét, illetve nem tudja fenntartani a gyermeket a vízen. 6. Azoknak a játékoknak, amelyeknek a belsejébe be lehet jutni, és amelyek így a bent lévő személy számára zárt teret képeznek, olyan kijárattal kell rendelkezniük, amely belülről könnyen nyitható. 7. A közlekedésre használt játékoknak, amennyire lehetséges, olyan fékrendszerrel kell rendelkezniük, amely a játék típusának megfelelő, és arányban áll az általa kifejtett kinetikus energiával. Ennek a rendszernek a használó számára könnyen kezelhetőnek kell lennie a kiesés, illetve a használók vagy harmadik személyek fizikai sérülésének veszélye nélkül.Az elektronikusan hajtott játékjárművek tervezett maximális sebességét a sérülésveszély minimalizálása érdekében korlátozni kell.„Tervezett sebesség”: a fizikai jellemzők kivitelezése és kölcsönhatása által meghatározott lehetséges működési sebesség. 8. A lövedékek alakjának, összetételének és az erre a célra tervezett játékból való kilövésük során keletkező kinetikus energiának olyannak kell lennie, hogy a játék jellegét figyelembe véve ne okozzon túlzott fizikai sérülésveszélyt a használónak vagy harmadik személyeknek. 9. A játékokat úgy kell kivitelezni, hogy 62. a hozzáférhető felületek maximális és minimális hőmérséklete ne érje el azt a pontot, hogy megérintésük esetén sérülést okozzanak, 63. a játékban található folyadékok, gőzök vagy gázok ne érjenek el olyan hőmérsékletet vagy nyomást, hogy ezek az anyagok a játékból kijutva – kivéve, ha az anyag játékból történő kijutása a játék előírásszerű működéséhez szükséges – égési sérülést vagy egyéb fizikai sérülést okozzanak. 10. A hangok kiadására tervezett játékokat úgy kell megtervezni és összeszerelni, hogy az általuk kibocsátott hang ne okozhasson halláskárosodást a gyermekeknek. 11. A játékeszközöket úgy kell összeállítani, hogy amennyire csak lehet, csökkentsék a testrészek törésének és becsípődésének veszélyét, a ruházat beakadásának, valamint az esések és a külső behatások veszélyét. II. GYÚLÉKONYSÁG 1. A játékok nem lehetnek veszélyes gyúlékony tárgyak a gyermek környezetében. Ezért olyan anyagokból kell őket elkészíteni, amelyek az alábbiak közül megfelelnek egy vagy több feltételnek: 64. nem égnek, ha lánggal, szikrával vagy egyéb tűzforrással közvetlen kapcsolatba kerülnek, 65. nehezen gyulladnak meg (a láng kialszik, amint a tűzforrás megszűnik), 66. ha mégis meggyulladnak, lassan égnek, és a tűz lassan terjed rajtuk, 67. a játék kémiai összetételétől függetlenül olyan mechanikus kezelést végeznek el rajtuk, amely az égési folyamatot késlelteti. 68. Az ilyen éghető anyagok nem jelenthetnek gyulladásveszélyt a játékban található egyéb anyagok számára. 2. Azok a játékok, amelyek működésükhöz elengedhetetlen veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmaznak a 67/548/EGK tanácsi irányelv értelmében, különösen kémiai kísérletekhez, modellezéshez, műanyag- vagy agyagformázáshoz, zománcozáshoz, fényképezéshez vagy hasonló tevékenységekhez szükséges anyagokat és felszerelést, nem tartalmazhatnak olyan anyagokat vagy készítményeket, amelyek nem gyúlékony komponenseik elpárolgása miatt gyúlékonnyá válhatnak. 3. A játék gyújtókupakok kivételével a játékok nem lehetnek robbanékonyak, illetve nem tartalmazhatnak olyan részeket vagy anyagokat, amelyek az irányelv 9. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított módon történő használatkor felrobbanhatnak. 4. A játékok, és különösen a kémiai jellegű játékok nem tartalmazhatnak olyan anyagokat és készítményeket: 69. amelyek oxidáló anyagokkal való keveredéskor kémiai reakció vagy melegítés hatására felrobbanhatnak, 70. amelyek a levegőben gyúlékonnyá váló illékony komponenseket tartalmaznak, amelyek gyúlékony vagy robbanékony gőzt/levegőkeveréket alkothatnak. III. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK 1. A játékokat úgy kell megtervezni és összeállítani, hogy ha a játékot a 9. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott módon használják, az őket alkotó vagy bennük megtalálható vegyi anyagoknak vagy készítményeknek való kitettségnek ne legyen káros hatása az emberi egészségre. 2. A játékoknak meg kell felelniük a bizonyos termékkategóriákkal, valamint a bizonyos veszélyes anyagok és készítmények tiltásával kapcsolatos vonatkozó közösségi jogszabályoknak.Az önmagukban anyagnak vagy készítménynek tekinthető játékoknak is meg kell felelniük a veszélyes készítmények és anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó 67/548/EGK és 1999/45/EK[25] irányelvnek. 3. A 2. pont első mondatában meghatározott korlátozások alkalmazásának sérelme nélkül a 67/548/EGK irányelvvel összhangban rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok (CMR-anyagok) játékokban történő felhasználása tilos, ha egyenkénti koncentrációjuk legalább az 1999/45/EK irányelvvel összhangban az ezeket az anyagokat tartalmazó termékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintje, kivéve ha az anyagok a játékok gyermekek számára fizikailag hozzáférhetetlen összetevőiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben találhatók. 4. A 67/548/EGK irányelvvel összhangban az 1. vagy 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott anyagokat vagy készítményeket az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet a játékokban felhasználni: 5. az illetékes tudományos bizottság megvizsgálta és biztonságosnak találta az anyagot, különösen az annak való kitettség tekintetében, és meghozták a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatot, 5.1. az alternatív anyagokról készült elemzés alapján nem állnak rendelkezésre más, megfelelő alternatív anyagok, 5.2. fogyasztói cikkekben való használatukat az 1907/2006/EK rendelet (REACH) nem tiltja. A Bizottság megbízza az illetékes tudományos bizottságot, hogy amint biztonsági aggályok merülnek fel, végezze el újra az ezekkel az anyagokkal vagy készítményekkel kapcsolatos vizsgálatokat, illetve erre legkésőbb a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban megszületett határozat meghozatalának időpontja után 5 évvel, majd azt követően minden ötödik évben kerüljön sor. 6. A 67/548/EGK irányelv szerinti 3. kategóriájú CMR-anyagoknak minősülő anyagok vagy készítmények akkor használhatók fel a játékokban, ha az illetékes tudományos bizottság az anyagot kiértékelte, és használatát különös tekintettel az annak való kitettség szempontjából biztonságosnak találta, megszületett a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozat, és fogyasztói cikkekben való használatukat az 1907/2006/EK (REACH) rendelet nem tiltja. 7. A kozmetikai játékoknak, mint például a babák számára készült játékkozmetikumoknak, meg kell felelniük a 76/768/EGK irányelvben meghatározott összetételre és címkézésre vonatkozó követelményeknek. 8. A játékok nem tartalmazhatják az alábbi allergén illatanyagokat: 71. örvénygyökér (Inula helenium) 72. allil-izocianát 73. benzil-cianid 74. 4 terc-butilfenol 75. mirhafűolaj 76. ciklámen-alkohol 77. dietil-maleát 78. dihidrokumarin 79. 2,4-dihidroxi-3-metilbenzaldehid 80. 3,7-dimetil-2-okten-1-ol (6,7-dihidro-geraniol) 81. 4,6-dimetil-8-tert-butilkumarin 82. dimetil-citrakonát 83. 7,11-dimetil-4,6,10-dodekatrien-3-on 84. 6,10-dimetil-3,5,9-undekatrien-2-on 85. difenil-amin 86. etil-akrilát 87. friss fügefalevél és az azokból készült készítmények 88. transz-2-heptenal 89. transz-2-hexenal dietil-acetál 90. transz-2-hexenal dimetil-acetál 91. hidroabietil-alkohol 92. 4-etoxi-fenol 93. 6-izopropil-2-dekahidronaptalenol 94. 7-metoxikumarin 95. 4-metoxifenol 96. 4-(p-metoxifenil)-3-butén-2-on 97. 1-(p-metoxifenil)-1-pentán-1-on 98. metil-transz-2-butenoát 99. 6-metilkumarin 100. 7-metilkumarin 101. 5-metil-2,3-hexanedion 102. costusgyökér (Saussurea lappa Clarke) 103. 7-etoxi-4-metilkumarin 104. hexahidrokumarin 105. perui balzsam (Myroxylonpereirae Klotzsch) 106. 2-pentilidén-ciklohexanon 107. 3,6,10-trimetil-3,5,9-undekatrien-2-on 108. verbana olaj (Lippia citriodora Kunth) A fenti az anyagok nyomokban való jelenléte engedélyezett, amennyiben a helyes gyártási gyakorlat során technikailag elkerülhetetlen. Ezenkívül azt is fel kell tüntetni, ha a játékok az alábbi allergén illatanyagokat a tömegük 0,01 %-át meghaladó koncentrációban tartalmazzák: 109. amil cinnamal 110. amilcinnamil-alkohol 111. anizil-alkohol 112. benzil-alkohol 113. benzil-benzoát 114. benzil-cinnamát 115. benzil-szalicilát 116. cinnamál 117. cinnamil-alkohol 118. citrál 119. citronellol 120. kumarin 121. eugenol 122. farnezol 123. geraniol 124. hexil-cinnamaldehid 125. hidroxi-citronellál 126. hidroxi-metilpentilciklohexenekarboxaldehid 127. izoeugenol 128. liliom (a kozmetikumokról szóló irányelv 83. bejegyzésében: 2-(4-tert-butilbenzil) propionaldehid 129. d-Limonén 130. linalool 131. metil-heptin-karbonát 132. 3-metil-4-(2,6,6-trimetil-2-ciklohexén-1-il)-3-butén-2-on 133. tölgyfamoha kivonatok 134. famoha kivonatok A 9. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott használat során az anyagok játékokból, valamint a játékok gyermekek számára hozzáférhető részeiből történő kioldódáskor nem haladhatják meg az alábbi kioldódási értékeket: Elem | mg/kg száraz, törékeny, porszerű vagy hajlékony játékanyagokban | mg/kg folyékony vagy ragadós játékanyagokban | Alumínium | 5625 | 1406 | Antimon | 45 | 11,3 | Arzén | 7,5 | 1,9 | Bárium | 4500 | 1125 | Bór | 1200 | 300 | Kadmium | 3,8 | 0,9 | Króm (III) | 37,5 | 9,4 | Króm (VI) | 0,04 | 0,01 | Kobalt | 10,5 | 2,6 | Réz | 622,5 | 156 | Ólom | 27 | 6,8 | Mangán | 1200 | 300 | Higany | 15 | 3,8 | Nikkel | 75 | 18,8 | Szelén | 37,5 | 9,4 | Stroncium | 4500 | 1125 | Ón | 15000 | 3750 | Szerves ón | 1,9 | 0,5 | Cink | 3750 | 938 | Ezek a határértékek nem vonatkoznak azokra a játékokra, amelyek hozzáférhetőségük, funkciójuk, térfogatuk vagy tömegük miatt egyértelműen kizárnak minden olyan veszélyt, amely a játék beszippantásához, nyalásához, lenyeléshez vagy a bőrrel való hosszabb érintkezésből fakad, hogy ha a 9. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározottak szerint használják. IV. ELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK 1. A játékokat nem működtetheti 24 V-nál nagyobb feszültségű áram, és a játékok hozzáférhető részei sem lehetnek 24 V-nál magasabb a feszültségűek. A belső feszültség nem haladhatja meg a 24 V-ot, hacsak nincs biztosítva, hogy a feszültség és a generált áram nem jelenti súlyos áramütés kockázatát, még akkor sem, ha a játék törött. 2. A játékok olyan részeit, amelyek áramütést előidézni képes áramforrással kapcsolatba kerülnek vagy kerülhetnek, valamint a kábeleket vagy egyéb vezetékeket, amelyeken keresztül az áram ezekbe a részegységekbe eljut, megfelelően szigetelni és mechanikusan védeni kell, hogy az áramütés veszélye megakadályozható legyen. 3. Az elektromos játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy minden közvetlenül hozzáférhető felület érintése a legmagasabb hőmérséklet elérése esetén se okozzon égési sérüléseket. 4. Előre látható meghibásodás esetén a játékoknak védelmet kell nyújtaniuk az áramforrásból fakadó elektromos veszélyekkel szemben. 5. Az elektromos játékoknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a tűzveszéllyel szemben. 6. Az elektromos játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a berendezés által generált elektromos, mágneses és elektromágneses mezők és egyéb sugárzások a működéshez szükséges mértékűre korlátozódjanak, és biztonságosan működjenek a tudomány általánosan elfogadott jelenlegi állásának megfelelően, és figyelembe vegyék a speciális közösségi intézkedéseket. 7. Az elektromos irányítórendszerrel rendelkező játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a játék akkor is biztonságosan működjön, ha az elektromos rendszer rendszerhiba vagy valamilyen külső tényező miatt rosszul működik vagy elromlik. 8. A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lézerek és a fénykibocsátó diódák (LED) vagy egyéb más típusú sugárzás a szemre vagy bőrre semmilyen veszélyt vagy kockázatot ne jelentsen. 9. A játékokhoz készült elektromos transzformátor nem a játék szerves része. V. HIGIÉNIA 1. A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy megfeleljenek a higiéniai és tisztasági követelményeknek, hogy elkerülhető legyen a fertőzés, betegség és a szennyeződés veszélye. 2. A 3 évnél fiatalabb gyermekeknek tervezett plüssjátékoknak moshatónak kell lenniük, és a biztonsági követelményeknek mosás után is meg kell felelniük. VI. RADIOAKTIVITÁS A játékoknak meg kell felelniük az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés III. fejezetében elfogadott vonatkozó rendelkezéseknek. III. MELLÉKLETEK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT 1. Xxxxxx sz. (a játék(ok) egyedi azonosítója) 2. A gyártó (meghatalmazott képviselőjének) neve és címe: 3. Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelőssége mellett adják ki: 4. A nyilatkozat tárgya (a nyomon követést lehetővé tevő játék azonosítója): 5. A fent ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó …….. közösségi harmonizációs jogszabálynak. 6. Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek: 7. A (név, szám)…. bejelentett szervezet elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése) …, és a következő bizonyítványt adta ki: …. 8. További információk: …………………………. nevében aláírva (a kiállítás helye és ideje) (név, beosztás) (aláírás) IV. MELLÉKLETMŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ A 20. cikkben említett műszaki dokumentációnak, amennyiben az értékelés szempontjából releváns, különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a tervezés és gyártás részletes leírása, beleértve a játékokban használt alkatrészeket és anyagokat, valamint a vegyi anyagok szállítóitól kapott, vegyi anyagokról szóló biztonsági adatlapot, a 17. cikkel összhangban elvégzett biztonságértékelés(eke)t, az azt követő megfelelésértékelési eljárás leírását, az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát, a gyártás és a raktározás helyének címét, azoknak a dokumentumoknak a másolatait, amelyeket a gyártó a bejelentett szervezeteknek eljuttatott, vizsgálatokról készült jelentéseket, valamint azoknak az eszközöknek a leírását, amellyel a gyártó biztosítja a harmonizált szabványoknak történő megfelelést, amennyiben a gyártó követte a 18. cikk (2) bekezdésében említett belső gyártásellenőrzést. az EK-típusvizsgálati bizonyítvány egy másolatát, azoknak az eszközöknek a leírását, amellyel a gyártó biztosítja, hogy az EK-típusvizsgálati bizonyítványban leírtak szerint a gyártás megfelel a terméktípusnak, valamint azoknak a dokumentumoknak a másolatait, amelyet a gyártó benyújtott a bejelentett szervezetnek, amennyiben a gyártó követte az EK-típusvizsgálatot és a 18. cikk (3) bekezdésében említett megfelelési nyilatkozatot. a játék színét.V. MELLÉKLETFIGYELMEZTETÉSEK(10. cikk) A. RÉSZ - ÁLTALÁNOS FIGYELMEZTETÉSEK A 10. cikk (1) bekezdésében említett felhasználókra vonatkozó korlátozásoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: a játékot használó minimális és maximális életkorát, ahol szükséges, a játék használóinak képességére vonatkozó információt, a felhasználók minimális és maximális súlyát, valamint azt, hogy biztosítani kell, hogy a játékot kizárólag felnőtt felügyelete alatt használják. B. RÉSZ – BIZONYOS TÍPUSÚ JÁTÉKOK HASZNÁLATA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ, VESZÉLYRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETÉSEK ÉS HASZNÁLATI UTASÍTÁSOK 1. A 3 évesnél fiatalabb gyermekeknek nem ajánlott játékok. Az olyan játékokat, amelyek 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára veszélyt jelenthetnek, például a következő figyelmeztetéssel kell ellátni: „Figyelem! Csak 36 hónapnál idősebb gyermekek számára.” vagy „Figyelem: Csak három évnél idősebb gyermekek számára.” vagy a „Figyelem!” szó a következő piktogrammal együtt: Piktogram Ezeket a figyelmeztetéseket a korlátozást szükségessé tevő speciális veszélyről szóló rövid magyarázattal kell ellátni, amelyet a használati útmutatóban lehet elhelyezni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a játékokra, amelyek funkciójukból, méretükből, jellemzőikből, tulajdonságaikból vagy egyéb okból kifolyólag nyilvánvalóan nem alkalmasak a 3 évesnél fiatalabb gyermek számára. 2. Állványra szerelt csúszda, felfüggesztett hinta, gyűrű, trapéz, kötél és egyéb hasonló, keresztgerendához kapcsolódó játék Az ilyen játékokat a következő jelzéssel kell ellátni: „Figyelem! Csak otthoni használatra!” Az ilyen játékokhoz használati utasítást kell mellékelni, amelyben felhívják a figyelmet a fő elemek (felfüggesztés, kötőelemek, a talajhoz történő rögzítések stb.) rendszeres ellenőrzésére és karbantartására, figyelmeztetve arra, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek az elmulasztása esetén a játék leeshet vagy felborulhat. A játék helyes összeszerelésére vonatkozóan is utasításokat kell adni, megjelölve azokat a részeket, amelyek nem megfelelő összeszerelés esetén veszélyt jelenthetnek. Külön információt kell közölni arról, hogy a játékot milyen terepen lehet használni. 3. Funkcionális játékok „Funkcionális játék”: a felnőttek általi használatra tervezett eszközökkel, berendezésekkel, termékekkel megegyező módon használatos játékok, amelyek azok kicsínyített másai is lehetnek. A funkcionális játékokat vagy csomagolásukat a következő címkével kell ellátni: „Figyelem! Csak felnőtt felügyelete mellett használható!” Ezekhez a játékokhoz használati utasítást kell mellékelni, amely tartalmazza az üzemeltetésre vonatkozó útmutatást, továbbá a használó által betartandó óvintézkedéseket, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ezeknek a – részletesen meghatározandó – óvintézkedéseknek az elmulasztása a felhasználót olyan veszélyeknek teszi ki, mint az a készülék vagy termék, amelynek a játék a méretarányos modellje vagy utánzata. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játékot kisgyermekek számára hozzáférhetetlen helyen kell tartani. 4. Veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmazó játékok. Kémiai játékok A veszélyes anyagok és készítmények osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló közösségi irányelvekben leírt rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmazó játékok használati utasítása figyelmeztet ezeknek az anyagoknak vagy készítményeknek a veszélyes jellegére és azokra az óvintézkedésekre, amelyek segítségével a felhasználó elkerülheti ezek káros hatásait, amelyeket a játék típusa szerint röviden összefoglalnak. Leírják továbbá, hogy az ilyen típusú játék használatakor bekövetkező súlyos baleset esetén milyen elsősegélyt kell nyújtani. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játékot kisgyermekek számára hozzáférhetetetlen helyen kell tartani. Az előző albekezdésben leírtakon túl a kémiai játékok csomagolásán a következő figyelmeztetést kell feltüntetni:„Figyelmeztetés: Csak (¹) évnél idősebb gyermekek számára. Felnőtt felügyelete mellett használható!” Különösen a következő játékok minősülnek kémiai játékoknak: kémiai kísérletekhez való készletek, műanyagöntő készletek, miniatűr fazekas-, zománcozó- vagy fényképészkészletek és hasonló játékok. 5. Korcsolyák, görkörcsolyák, egysoros görkorcsolyák, gördeszkák, robogók és gyermekek számára készült játékbiciklik Ha ezek a játékok játékként kerülnek kereskedelmi forgalomba, a következő jelzéssel kell ellátni őket: „Figyelem! Védőfelszereléssel használandó! Forgalomban nem használandó.” Továbbá a használati utasításnak emlékeztetnie kell arra, hogy a játékot óvatosan kell használni, mivel nagy ügyességet igényel, hogy így elkerülhetők legyenek az esések, ütközések, amelyek a felhasználónak vagy harmadik személyeknek sérülést okozhatnak. Az ajánlott védőfelszerelésre (sisak, kesztyű, térd- és könyökvédő stb.) vonatkozóan is útmutatást kell adni. 6. Vízben való használatra szánt játékok A II. melléklet 1. szakaszának (5) bekezdésében vízben való használatra szánt játékokként meghatározott játékoknak a következő figyelmeztetést kell tartalmazniuk: „Figyelem! Csak sekély vízben és felnőtt felügyelete mellett szabad használni.” (¹) Az életkort a gyártó határozza meg. 7. Élelmiszerekben található játékok. Az élelmiszerekben található vagy az élelmiszerrel összekevert játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni: „Felnőtt felügyelete mellett ajánlott”. PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT CÍME: Az Európai Parlament és a Tanács irányelvjavaslata a játékok biztonságáról 2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET Az érintett szakpolitikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység(ek): A meglévő jogszabályok egyszerűsítése. Szakpolitikai terület: 02 „Vállalkozáspolitika” Tevékenység: „A vállalkozáspolitikai terület adminisztratív kiadásai” 3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK 3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek), beleértve a következő megnevezéseket: 3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama: 2009–2013 3.3. Költségvetési jellemzők: Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete | diff/ nem diff | diff.[26] nem diff[27] | IGEN /NEM | IGEN /NEM | IGEN/NEM | szám | kötelező/ nem kötelező | diff/ nem diff | IGEN /NEM | IGEN /NEM | IGEN/NEM | szám | 4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE 4.1. Pénzügyi források 4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése Nem alkalmazandó millió EUR (három tizedesjegyig) Kiadás típusa | Szakasz száma | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen | Működési kiadások[28] | Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | Kifizetési előirányzatok | b | A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[29] | Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c | TELJES REFERENCIAÖSSZEG | Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | Kifizetési előirányzatok | b+c | A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[30] a javaslat eredményeként további személyi kiadások nincsenek tervbe véve Nem alkalmazandó | Személyi és kapcsolódó kiadások | 8.2.5. | d | A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6. | e | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,600 | A fellépés indikatív összköltsége | TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,600 | TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | A társfinanszírozás részletezése Ha a javaslat tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) általi társfinanszírozást ír elő, az alábbi táblázatban adja meg a társfinanszírozás becsült szintjét (a táblázat további sorokkal bővíthető, ha a társfinanszírozást várhatóan több szerv nyújtja): A jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatának keretében nem terveznek társfinanszírozást. millió EUR (három tizedesjegyig) Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen | …………………… | f | TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f | 4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással. ( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges. ( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[31] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására). 4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre ( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő: millió EUR (egy tizedesjegyig) A fellépést megelőző [n–1. év] | A fellépés után | A személyi állomány teljes létszáma | 5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK 5.1. A rövid, illetve hosszú távon kielégítendő igény A jogszabály megfelelő időkeretben és módon történő felülvizsgálata érdekében a javaslat csak a „komitológiai” bizottság létrehozásáról szól. 5.2. A közösségi beavatkozás által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája Nem releváns 5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében ? 5.4. Végrehajtási módszer (indikatív) ( Központosított irányítás X közvetlenül a Bizottság által ( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: ( végrehajtó hivatalok ( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek ( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek ( Megosztott vagy decentralizált irányítás ( a tagállamokkal ( harmadik országokkal ( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg) Megjegyzés: Nincs. 6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS 6.1. Felügyeleti rendszer A felügyeletet a játékok biztonságával foglalkozó szakértői csoport végzi (már a javaslat célját képező felülvizsgálat előtt megalakult), a visszajelzést pedig a nemzeti hatóságok szolgáltatják a hatályban lévő jogszabályokra vonatkozó intézkedésekkel összhangban. 6.2. Értékelés 6.2.1. Előzetes értékelés Számos tanulmány és a javaslathoz csatolt átfogó hatásvizsgálat alapján megtörtént a javaslat részletes értékelése. 6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága) Nem releváns 6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága Öt évvel a hatályba lépést követően. 7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK 8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE 8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei Nem releváns (a javaslat pénzügyi terheinek korlátozott hatályára vonatkozó információ fentebb található) Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió euróban (három tizedesjegyig) n. év | n+1 év | n+2. év | n+3 év | n+4 év | n+5 év | Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[34] (XX 01 01.) | A*/adminisztrátor | B*, C*/asszisztens | A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[35] | A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[36] | ÖSSZESEN | 8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása Lásd az indokolást. 8.2.3. A (személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány) eredethelye: X A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek: 1 adminisztrátor ( Az n-edik évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek ( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárása keretében igénylendő álláshelyek ( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés) ( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek 8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások) Nem releváns millió EUR (három tizedesjegyig) Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1 év | n+2. év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | ÖSSZESEN | Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | belső | külső | Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek: millió EUR (három tizedesjegyig) A személyi állomány fajtája | n. év | n+1 év | n+2. év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (adja meg a költségvetési tételt) | Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen | Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak Lásd fent, 8.2.1. Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány 2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások [Fel kell itt tüntetni a „komitológiai” bizottság költségeit?] millió EUR (három tizedesjegyig) | n. év | n+1 év | n+2. év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | ÖSSZESEN | XX 01 02 11 01 – Kiküldetések | XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | XX 01 02 11 03 – Bizottságok[38] | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,600 | XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk | XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek | 2 Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) | 3 Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) | A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen | Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások Nincs. [1] HL L 187., 1988.7.16., 1. o. [2] COM (2003) 0071 végleges [3] A Tanács 93/68/EGK irányelve (1993. július 22.), HL L 220., 1993.8.30., 1. o. [4] Az akkreditációról és piacfelügyeletről szóló rendeletjavaslat; COM (2007) 37 végleges, 2007.2.14. A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló határozatjavaslat; COM (2007) 53 végleges, 2007.2.14. [5] A CMR-anyagokat rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus tulajdonságaik mértéke szerint három kategóriába sorolják. 1. kategória: olyan anyagok, amelyek emberekre gyakorolt rákkeltő hatása ismert. 2. kategória: olyan anyagok, amelyeket úgy kell tekinteni, mintha az emberre nézve rákkeltő hatásúak lennének. 3. kategória: olyan anyagok, amelyek az embereknél esetleges rákkeltő hatásuk miatt aggodalomra adhatnak okot, de amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk nem elegendők a kielégítő értékelés elvégzéséhez. [6] Bizottsági közlemény COM (2000) 1, 2000.2.1. [7] Lásd a 4. lábjegyzetet. [8] HL C […]., […]., […]. o. [9] HL C […]., […]., […]. o. [10] HL C […]., […]., […]. o. [11] HL C […]., […]., […]. o. [12] HL L 187., 1994.12.31., 1. o. A 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.) módosított irányelv. [13] HL L 204., 1998.7.21., 37. o. [14] HL L 11., 2002.1.15., 4. o. [15] HL L […]., […]., […]. o. [16] HL L 396., 2006.12.30., 1. o. Az 1354/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 304., 2007.11.22., 1. o.) módosított rendelet. [17] HL 196., 1967.8.16., 1. o. A 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 396., 2006.12.30., 850.o.) módosított irányelv. [18] HL L 114., 2006.4.27 9. o. [19] HL L 114., 2006.4.27., 19. o. [20] HL L 37., 2003.2.13., 24. o. [21] HL L 365., 1994.12.31., 10. o. [22] HL L 266., 2006.9.26., 1. o. [23] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat. [24] HL L […]., […]., […]. o. [25] HL L 200., 1999.7.30., 1–68. o. [26] Differenciált előirányzatok [27] Nem differenciált előirányzatok, a továbbiakban: NDE. [28] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá. [29] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások. [30] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások. [31] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [32] Szükség esetén, például ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető. [33] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint. [34] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg. [35] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg. [36] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg. [37] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok)ra vonatkozó pénzügyi kimutatásra. [38] Adja meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyikhez tartozik.