21.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/13

A Tanács következtetései (2007. május 25.) az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről

(2007/C 311/10)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

TEKINTETTEL:

a 2000. évi tavaszi lisszaboni Európai Tanács felhívására, mely szerint a tudásalapú gazdaság igényeire, valamint az Uniót a globalizált világban egyre nagyobb mértékben érintő társadalmi-gazdasági és demográfiai kihívásokra adandó válaszként korszerűsíteni kell Európa oktatási és képzési rendszereit (1);

a 2002. márciusi barcelonai Európai Tanács következtetéseire, amely azt az átfogó célt tűzte ki, mely szerint az európai oktatási és képzési rendszereknek „2010-re minőségreferenciává kell válniuk az egész világ számára”, és amely e célt szem előtt tartva jóváhagyott egy közös célkitűzés-csomagot e rendszerek fejlesztésére vonatkozóan (2);

az e közös célkitűzések nyomon követésére irányuló – és általánosan „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramként ismert – részletes munkaprogramra, amely többek között magában foglalta a tizenhárom konkrét célkitűzésnek a koordináció nyílt módszerén keresztüli végrehajtásában elért előrehaladás mérésére szolgáló mutatók indikatív jegyzékét is;

a Tanács 2003. május 5-i következtetéseire, amely referenciaszint-csomagot állapított meg az európai oktatási és képzési átlagteljesítményre vonatkozóan (teljesítménymérő referenciaértékek), „a részletes munkaprogram végrehajtásának nyomon követésére szolgáló eszközök egyike”-ként való felhasználás céljára (3);

a koppenhágai folyamat részeként 2004. december 14-én elfogadott maastrichti közleményre, amely prioritásként határozta meg a szakoktatási és -képzési (VET) statisztikák alkalmazási körének, pontosságának és megbízhatóságának javítását, azzal érvelve, hogy a helyes adatok és mutatók kulcsszereppel bírnak a VET-tel kapcsolatos fejlemények megértésében, valamint, hogy minden résztvevő fél részéről további beavatkozásokra és döntéshozatalra van szükség (4);

6.	a bolognai folyamat részeként 2005. május 19–20-án elfogadott bergeni közleményre, amely a jövőbeni számbavétel céljára összehasonlítható adatok gyűjtésére szólított fel az alkalmazottak és diákok mobilitásáról, valamint a résztvevő országok diákjainak szociális és gazdasági helyzetéről (5);

a 2005. május 24-i tanácsi következtetésekre, amelyben a Bizottság felkérést kapott arra, hogy tegyen jelentést a Tanácsnak „az oktatás és képzés területére vonatkozó lisszaboni célkitűzések megvalósításának ellenőrzésére irányuló mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek koherens keretének létrehozásában elért előrehaladásról” (6);

8.	a Tanács 2006. május 19-i következtetéseire, amelyben a Bizottság felkérést kapott, hogy tegyen jelentést a Tanácsnak az Európai Nyelvi Kompetenciamutató kifejlesztésében elért eredményekről (7);

9.	a 2006. november 13-i tanácsi következtetésekre, amely felszólította a Bizottságot, hogy fordítson figyelmet „a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerében (…) a VET-összetevő fejlesztésére”;

10.

a 2007. tavaszi Európai Tanács részére a Tanács által az oktatás és képzés területén megfogalmazott kulcsfontosságú üzenetekre, amelyekben kiemelte, hogy „az oktatási politikákat és gyakorlatokat szilárdabb alapokra kell helyezni”, továbbá, hogy „értékelési kultúrát kell kidolgozni és elő kell mozdítani a további kutatást” (8);

11.

a Bizottságnak„Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere” címet viselő, 2007. február 22-i közleményére, amelyben a Bizottság – az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram szakpolitikai célkitűzéseivel megítélése szerint összhangban álló – 20 alapmutatót javasol (9).

TUDOMÁSUL VESZI:

a Bizottság 2007. április 13-i„Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere” (10) című közleményében felvázolt Európai Nyelvi Kompetenciamutató kifejlesztésének eredményeiről készült jelentést, beleértve a Bizottság annak biztosítására vonatkozó szándékát, hogy a felmérés a tesztek következő fordulói előtt az Európai Unióban tanított valamennyi hivatalos európai nyelvre kiterjedjen.

ÚGY ÍTÉLI MEG, HOGY:

az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram alkotja a Tanács munkájának stratégiai keretét az oktatás és képzés területén;

az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram eredményeit illető jövőbeni politikai irányvonalakkal kapcsolatos egyeztetés most vette kezdetét, és a következő évek során várhatóan intenzívebbé válik;

a mutatók koherens keretrendszerének kialakítása, meghatározása és bevezetése folyamatosan zajló tevékenység, amelyet össze kell hangolni a 2010-es munkaprogram, valamint annak esetleges utódprogramja által biztosított stratégiai kerettel.

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, HOGY:

az új mutatók kifejlesztésének teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az oktatási rendszerük kialakításával kapcsolatos felelősségét, és nem szabad indokolatlan adminisztratív vagy pénzügyi terheket rónia az érintett szervezetekre és intézményekre;

a teljesítmény és az előrehaladás mutatók és referenciaértékek segítségével való rendszeres nyomon követése a lisszaboni folyamat alapvető része, amely lehetővé teszi az erősségek és gyengeségek meghatározását az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramhoz való stratégiai jellegű iránymutatás céljából;

a Tanács által 2003 májusában elfogadott öt referenciaérték folyamatos relevanciával bír a 2010. évi munkaprogram keretében hozott politikai intézkedések irányvonalának meghatározásában;

szükség van az Európai Statisztikai Rendszer által előállított adatok minőségének további javítására, különösen az érvényes, nemzetközileg összehasonlítható, valamint adott esetben nemhez kötött adatok biztosítása érdekében;

ezzel párhuzamosan folytatni kell az e területtel foglalkozó egyéb nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozását az adatok nemzetközi koherenciájának és összehasonlíthatóságának javítása, az átfedések kiküszöbölése, valamint az EU olyan adatszükségleteinek kielégítése érdekében, amelyeket az Európai Statisztikai Rendszeren (ESS) belül nem lehet ellátni.

ELISMERI:

a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerének a tagállamokkal és a Bizottsággal szoros együttműködésben történő kialakítására irányuló összehangolt és folyamatos erőfeszítések fontosságát;

„Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere” címet viselő bizottsági közlemény, mint az e keretrendszer kialakításának irányába tett lépés fontosságát;

azt a tényt, hogy a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerének meghatározása folyamatos és konzultatív tevékenység, mind az új mutatók kiválasztása, mind az egyes konkrét mutatók meghatározása szempontjából.

Ennek megfelelően FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT:

—

hogy a javasolt alapmutatók közül tizenhatot az alább vázoltak szerint használjon fel vagy fejlesszen tovább:

azon mutatókra vonatkozóan, amelyek nagyrészt meglévő adatokra alapozhatók, és amelyek fogalmának meghatározására már nagy vonalakban sor került:

—

teljes mértékben használja fel az alábbi mutatókat:

—	iskoláskor előtti oktatásban való részvétel,

—	korai iskolaelhagyók,

—	olvasási készség, kompetencia a matematika és a természettudományok terén,

—	a középfokú végzettség megszerzésének aránya a fiatalok körében,

—	diplomások,

—	felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban,

—	a felsőoktatásban résztvevő hallgatók országok közötti mobilitása

—	a lakosság iskolázottsága,

—	és jelentősebb új fejlemények esetén tegyen jelentést a Tanácsnak;

azon mutatókra vonatkozóan, amelyek nagyrészt meglévő adatokra alapozhatók, és amelyek fogalommeghatározásában még további pontosításra van szükség:

további vizsgálat céljából tájékoztassa a Tanácsot a következő mutatók meghatározásával kapcsolatban:

—	különleges szükségletekre irányuló oktatás,

—	IKT-készségek,

—	beruházás az oktatásba és képzésbe,

beleértve az azok alkotóelemeire, adatforrásaira, költségeire és egyéb releváns technikai jellemzésére vonatkozó információkat is;

azon mutatók vonatkozásában, amelyek más nemzetközi szervezetekkel együttműködésben történő kialakítása még folyamatban van:

—

folytassa az alábbiakkal kapcsolatos mutatók kidolgozását:

—	állampolgári kompetencia,

—	felnőttek készségei,

—	a tanárok és oktatók szakmai fejlődése,

—	és a megfelelő időben tegyen jelentést a Tanácsnak az EU tagállamainak részvételéről, valamint az EU adatszükségleteinek kielégítéséről;

azon mutatók vonatkozásában, amelyek kidolgozása még folyamatban van, és amelyek új uniós felméréseken alapulnának:

—

vizsgálja tovább az alábbiakkal kapcsolatos mutatók kidolgozását:

—	nyelvi készségek,

—	a tanulás megtanulásának képessége,

—	és az eredményekről a megfelelő időben tegyen jelentést a Tanácsnak.

A fenti c) és d) pontban említett mutatókkal kapcsolatos új felmérések elvégzését/tovább folytatását megelőzően a Bizottságnak mérlegelés céljából be kell nyújtania a Tanácsnak a vonatkozó jelentéseket. E jelentéseknek – szükség szerint – az alábbi szempontokra kell kitérniük:

—	a mutatók politikai relevanciája,

—	az esetleg javasolt új felmérések részletes technikai jellemzése,

—	a nemzeti szinten már meglévő adatok elérhetősége és megfelelősége,

—	az adatok összehasonlíthatósága,

—	az elvégzendő fejlesztési munka ütemterve,

—	az ilyen fejlesztési munkának és az azt követő adatgyűjtésnek – az adott tagállamokat és a Bizottságot érintő – valószínűsíthető költségeire és a szükséges infrastruktúrára vonatkozó becslés,

—	a megfelelő irányítási és támogatási struktúrák, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy részt vegyenek a módszertani és fejlesztési munkában,

—

hogy folytassa a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerének kidolgozásával kapcsolatos munkáját – igénybe véve a mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoport, az Európai Nyelvi Kompetenciamutatók Tanácsadó Bizottsága, valamint a nemzeti képviselők megfelelő szakértőcsoportjai körében rendelkezésre álló szakismereteket –, és rendszeresen számoljon be arról a Tanácsnak.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT AZ ALÁBBIAKRA:

—	folytassanak szoros együttműködést a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerének kidolgozásában és bevezetésében, ideértve a statisztikai alap fejlesztését is,

—	törekedjenek azon célkitűzés teljesítésére, hogy a keretrendszer mutatói kiterjedjenek minden tagállamra.

(1) Elnökségi következtetések, Lisszabon, 2000. március 23–24. (SN 100/00, 2. bekezdés).

(2) Elnökségi következtetések, Barcelona, 2002. március 15–16. (SN 100/02, 43. bekezdés).

(3) A Tanács következtetései az európai oktatási és képzési átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (teljesítménymérő referenciaértékek), HL C 134., 2003.6.7., 3. o.

(4) A szakoktatásért és szakképzésért felelős európai miniszterek konferenciájának a szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól szóló közleménye (koppenhágai folyamat), Maastricht, 2004. december 14.

(5) A felsőoktatásért felelős európai miniszterek konferenciájának „Az európai felsőoktatási térség – a célok elérése” című közleménye (bolognai folyamat), Bergen, 2005. május 19–20.

(6) A Tanács 2005. május 24-i következtetései az oktatás és képzés új mutatóiról (HL C 141., 2005.6.10., 7. o.).

(7) A Tanács következtetései az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóról (HL C 172., 2006.7.25., 1. o.).

(8) A Tanács hozzájárulása (az oktatás területén) az Európai Tanács tavaszi üléséhez (5625/07, 3. o.).

(9) 1. Iskoláskor előtti oktatásban való részvétel; 2. Különleges szükségletekre irányuló oktatás; 3. Korai iskolaelhagyók; 4. Olvasási készség, kompetencia a matematika és a természettudományok terén; 5. Nyelvi készségek; 6. IKT-készségek; 7. Állampolgári kompetencia; 8. A tanulás megtanulásának képessége; 9. A középfokú végzettség megszerzésének aránya a fiatalok körében; 10. Iskolai vezetés; 11. Az iskolák mint többcélú helyi oktatási központok; 12. A tanárok és oktatók szakmai fejlődése; 13. Az oktatási és képzési rendszerek rétegzése; 14. Diplomások; 15. A felsőoktatásban résztvevő hallgatók országok közötti mobilitása; 16. Felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban; 17. A felnőttek készségei; 18. A lakosság iskolázottsága; 19. Beruházás az oktatásba és képzésbe; 20. Az oktatás és képzés megtérülése.

(10) 8387/07 – COM(2007) 184 végleges.