[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.11.2007

COM(2007) 698 végleges

2007/0248 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság){SEC(2007) 1472}{SEC(2007) 1473}

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat alapja és célkitűzései

Az új innovatív szolgáltatások és alkalmazások harmonikus fejlődését és széleskörű elterjedését lehetővé tevő, minden felhasználó előtt nyitott információs társadalom egyik létfontosságú eleme a fogyasztók és felhasználók jogai magas szintű védelmének biztosítása, beleértve a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyes adatok védelméhez való jogot is az elektronikus hírközlés területén.. Az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó uniós keretszabályozás arra az elvre épül, hogy a nyílt versenypiaci környezet az innováció és a felhasználó választási lehetőségei előmozdításának legjobb eszköze. Felismerve azonban azt, hogy a verseny önmagában nem feltétlenül elegendő valamennyi polgár igényeinek kielégítéséhez és a felhasználói jogok védelméhez, a keretszabályozás versenyalapú megközelítését az egyetemes szolgáltatás és a felhasználói jogok megóvására, valamint a személyes adatok védelmére irányuló külön rendelkezések egészítik ki.

Ez a javaslat a hatályos keretszabályozás módosítására irányuló három jogalkotási reformjavaslat egyikeként az egyetemes szolgáltatási irányelv[1] és az elektronikus hírközlésben a magánélet védelméről szóló irányelv[2] módosításaira terjed ki. Egy második jogalkotási reformjavaslat[3] tartalmazza a másik három irányelv módosításait. Ezt egészíti ki egy harmadik, az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság (a továbbiakban: „a Hatóság”) létrehozásáról szóló harmadik jogalkotási javaslat[4]. A három jogalkotási javaslatot hatásvizsgálat[5] és egy, a főbb politikai irányvonalakat meghatározó és a nyilvános konzultációról beszámoló közlemény[6] kíséri.

E jogalkotási reformjavaslat célja a keretszabályozás kiigazítása a fogyasztók és a felhasználók egyes jogainak megerősítése révén (különösen a hozzáférhetőség javítása és a mindenki előtt nyitott információs társadalom előmozdítása céljából), valamint gondoskodva arról, hogy az elektronikus hírközlés megbízható és biztonságos legyen és biztosítsa a magánélet és a személyes adatok magas szintű védelmét. A javaslat nem módosítja az egyetemes szolgáltatás az EU-ban meglévő jelenlegi hatályát vagy fogalmát; ezek 2008-ban külön konzultáció tárgyát fogják képezni. A javaslat összhangban van a Bizottság jobb szabályozásra irányuló programjával, amelynek célja annak biztosítása, hogy a jogalkotás mindenkor arányos legyen a kitűzött politikai célokkal, és amely a belső piac megerősítésére és bővítésére irányuló átfogó bizottsági stratégia részét képezi.

E javaslat ezen belül a következő két célkitűzésre irányul:

1. a fogyasztóvédelem és a felhasználói jogok megerősítése és javítása az elektronikus hírközlési ágazatban, többek között bővebb információt nyújtva a fogyasztóknak az árakról és a szolgáltatási feltételekről, és megkönnyítve az elektronikus hírközléshez való hozzáférést és annak használatát, a segélyhívó szolgáltatásokat is beleértve, a fogyatékkal élő felhasználók számára; és

2. a magánélet és személyes adatai védelmének növelése az elektronikus hírközlési ágazatban, különösen a biztonsággal kapcsolatos rendelkezések megerősítése és a végrehajtási mechanizmusok javítása révén.

- Általános összefüggések

A gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult lisszaboni stratégia részeként a Bizottság 2005 júniusában új stratégiára tett javaslatot „i2010 kezdeményezés: Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” címmel, amely széles hatókörű politikai irányvonalakat tartalmaz a nyílt és versenyképes digitális gazdaság előmozdítására. Az i2010 kezdeményezés egyik alappillére az egységes európai információs tér, amelynek létrehozásához alapvetően fontos a keretszabályozás reformja. Az i2010 kezdeményezés továbbá különös hangsúlyt fektet a biztonságra, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmére. Ezen túlmenően az egyetemes szolgáltatásnyújtás megfelelő szintjének garantálása kulcsfontosságú a mindenki előtt nyitott információs társadalom eléréséhez.

A jobb szabályozás elveivel összhangban a keretszabályozás időszakos felülvizsgálatot ír elő annak biztosítása céljából, hogy a szabályozás lépést tartson a technológiai változással és a piaci fejleményekkel. 2006 június 29-én a Bizottság jelentést[7] nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások keretszabályozásának működéséről. A jelentés megállapította, hogy a keretszabályozás jelentős előnyöket hozott a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára a jobb választási lehetőségek, az alacsonyabb árak és az innováció tekintetében, azonban a fogyasztóvédelem és a biztonság területén van még javítani való annak biztosítása érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel, és a következő évtizedben is hatékonyak legyenek.

- A javaslat területén meglévő rendelkezések

E javaslat célja két irányelv: az egyetemes szolgáltatási irányelv és a elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv módosítása.

- Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

Az egyetemes szolgáltatási irányelv olyan ágazatspecifikus intézkedéseket állapít meg, amelyek kiegészítik a fogyasztóvédelem területén meglévő uniós jogot. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó különös rendelkezések bevezetésével egészíti ki a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvet.

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekeltekkel

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

A Bizottság szervei 2005 végén két szakaszból álló konzultációt indítottak. Az első szakasz lényegében igényfelmérést tartalmazott, amelynek keretében több mint 440 résztvevő közmeghallgatáson vett részt 2006 januárjában, és az érdekeltek mintegy 160 írásos észrevételt tettek. A felhívás arra kérte az érdekelteket, hogy fejtsék ki álláspontjukat az elektronikus hírközlés szabályozásával kapcsolatos általános témákban. A beérkező észrevételeket a Bizottság figyelembe vette a felülvizsgálatról 2006. június 29-én elfogadott közlemény[8], valamint a kapcsolódó munkadokumentum és hatásvizsgálat elkészítése során. E dokumentumok közzététele indította útjára a nyilvános konzultáció második szakaszát, amely 2006 októberéig tartott. 2006 októberében nyilvános műhelytalálkozóra került sor, ahol az érdekeltek kifejthették véleményüket a konzultációs dokumentumokról. Az Európai Unión belülről és kívülről 224 hozzászólás érkezett a különböző érdekeltektől. 52 ipari szövetség, 12 szakmai szövetség és munkavállalói egyesület, valamint 15 felhasználói szövetség nyújtott be írásos észrevételeket, és 18 tagállam és az Európai Szabályozási Csoport (ERG) is írásban fejtette ki álláspontját. .

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A fogyasztói szervezetek, az ERG, valamint a legtöbb tagállam általában véve támogatta az egyetemes szolgáltatás terén tett javaslatokat. A szolgáltatók ellenben az ön- és társszabályozási megközelítések mellett foglaltak állást, különösen a díjak átláthatóságának javításával kapcsolatosan, valamint a fogyatékkal élő felhasználók számára az elektronikus hírközlési szolgáltatások és berendezések használatának megkönnyítése és a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésük tekintetében.

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv biztonsági rendelkezéseinek javítására irányuló javaslatok vonatkozásában a beadványok az általános célkitűzések széles körű támogatottságáról tanúskodtak, ám a célkitűzések elérése érdekében javasolt eszközökkel kapcsolatban kifejtett vélemények már árnyaltabbak voltak. Általában véve a tagállamok óvatos támogatásukat fejezték ki , a fogyasztói szervezetek véleménye is kedvező volt, az adatvédelmi hatóságok viszont úgy vélték, hogy a Bizottság javaslatai nem mindig mentek kellően messzire. Az ipar képviselői inkább a szabályozási beavatkozással nem járó alternatívákat támogatnák. A nyilvános konzultáció eredményeit ez a javaslat figyelembe veszi.

- Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudományos/ szakértői területek

A következő tanulmány: Preparing the next steps in regulation of electronic communications – a contribution to the review of the electronic communications regulatory framework („A következő lépések előkészítése az elektronikus hírközlés szabályozásában: hozzájárulás az elektronikus hírközlés keretszabályozásának felülvizsgálatához”), a Hogan & Hartson elemzése, 2006.

A beérkezett és a felhasznált tanácsok összefoglalása

Az említett tanulmány megerősítette, hogy a keretszabályozás és annak célkitűzései, valamint az általános megközelítés helyes. Rámutatott ugyanakkor, hogy szükség lenne néhány kiigazításra.

A tanulmány megvizsgálta a felhasználói jogokat védő intézkedéseket, valamint az on-line kommunikáció titkosságát, biztonságát és bizalmasságát. Számos ajánlást fogalmazott meg változtatásokra, többek között a végfelhasználók számára nyújtott információk átláthatóságának javítását és közzétételét, és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv keretében a biztonság megsértésére vonatkozó értesítés bevezetését illetően, valamint hangsúlyozva a nemzeti hatóságok kifejezett jogát arra, hogy biztonsági iránymutatásokat fogadjanak el.

A szakértői vélemény nyilvánosságra hozatalának eszközei

A tanulmány a következő honlapon érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/library/ext_studies/index_en.htm#2006

- Hatásvizsgálat

A 2006. júniusi hatásvizsgálati jelentés számos, tágabb értelemben vett politikai lehetőség kezdeti elemzését tartalmazta. A nyilvános konzultációt követően részletesebb elemzésre nyílt mód. Az e javaslat kíséretében közzétett második hatásvizsgálat a legnagyobb horderejű javaslatokra adódó konkrétabb lehetőségekre összpontosít.

A javasolt módosítások által leginkább érintett csoportok: a vállalkozások, a közigazgatási szervek, a polgárok és az egész európai társadalom, akik valamennyien az elektronikus hírközlés felhasználói. Nem homogén csoportról van szó: tagjainak érdekei gyakran egymással ellentétesek. A kulcsfontosságú szereplők közül ez a javaslat elsősorban a nemzeti szabályozó hatóságokat, az elektronikus hírközlési szolgáltatókat és a műsorszolgáltatókat érinti.

A hatásvizsgálat a következő honlapon érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/library/public_consult/index_en.htm#communication_review

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt intézkedés összefoglalása

A javaslat célja a hatályos egyetemes szolgáltatási irányelv és elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv módosítása.

Az egyetemes szolgáltatási irányelv főbb javasolt módosításai a következők:

- a végfelhasználók számára nyújtott információk átláthatóságának és közzétételének javítása;

- a fogyatékkal élő felhasználók számára az elektronikus hírközlés használatának és az ahhoz való hozzáférésnek a megkönnyítése;

- annak megkönnyítése, hogy a fogyasztók szolgáltatót válthassanak, többek között a számhordozhatóságra vonatkozó rendelkezések megerősítésén keresztül;

- a segélyhívó szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek javítása;

- az alapvető összekapcsolhatóság és a szolgáltatás minőségének biztosítása; és

- az irányelv egyes rendelkezéseinek korszerűsítése annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a technológiai és a piaci fejleményekkel, beleértve számos elavult vagy felesleges rendelkezés törlését.

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv tekintetében a főbb javaslatok a következők:

- kötelező értesítés bevezetése a biztonság megsértésére vonatkozóan, amennyiben az a felhasználók személyes adatainak elvesztését vagy veszélyeztetését eredményezi;

- a hálózati és informatikai biztonsággal kapcsolatos, a Hatósággal konzultálva elfogadandó végrehajtási rendelkezések megerősítése;

- a végrehajtási és érvényesítési rendelkezések megerősítése annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamoknak saját szintjükön elégséges intézkedések állnak rendelkezésére a kéretlen elektronikus levelek (spam) elleni küzdelemhez;

- annak egyértelművé tétele, hogy az irányelv kiterjed az adatgyűjtő és azonosító eszközöket támogató nyilvános hírközlő hálózatokra is (beleértve az olyan vezeték nélküli eszközöket, mint például a rádiófrekvenciás személyfelismerők) ;

- a rendelkezések korszerűsítése, beleértve egyes elavult vagy felesleges rendelkezések törlését.

- Jogalap

Az EK-Szerződés 95. cikke..320

- A szubszidiaritás elve

A javasolt intézkedés a hatályos európai uniós keretszabályozás módosításával jár, ennélfogva olyan területet érint, amely már eddig is a Közösség hatáskörébe tartozott. A javaslat tehát megfelel az EK-Szerződés 5. cikkében előírt szubszidiaritás elvének. Ezen túlmenően a keretszabályozás modellje a decentralizált tagállami szabályozás elvén alapul, amely a piacok felülvizsgálatát a nemzeti hatóságok feladatkörébe utalja közös elvek és eljárások szerint.

- Az arányosság elve

Ez a javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel csak minimális szintű harmonizációt javasol, a végrehajtási intézkedések meghatározását pedig a tagállamokra vagy a nemzeti szabályozó hatóságokra hagyja. Amennyiben magasabb szintű harmonizációra lenne szükség, a rendelkezések értelmében a Bizottság részletes műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az előzetes szabályozás kellő rugalmassággal reagáljon az ágazatban végbemenő folyamatos technológiai és piaci változásokra, ugyanakkor pedig tiszteletben tartsa a jogalkotó által meghatározott célkitűzéseket és elveket.

A javasolt módosítások nem terjednek túl az ágazat jobb szabályozásának és a felhasználói jogok magas szintű védelmének eléréséhez szükséges mértéken. A módosítások tehát megfelelnek az EK-Szerződés 5. cikkében előírt arányosság elvének.

- Az eszköz megválasztása

Javasolt eszköz: irányelv.

Más eszköz nem lenne megfelelő, mivel e javaslat célja két hatályos irányelv módosítása.

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A javaslatnak nincs kihatása a közösségi költségvetésre.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

- Egyszerűsítés

E javaslat egyszerűsíteni fogja a közigazgatási eljárásokat az állami hatóságok számára, mivel hatályon kívül helyez néhány elavult rendelkezést, mint például a bérelt vonalak minimális készletének meghatározására vonatkozó kötelezettséget és a korábbi keretszabályozás szerinti egyéb kötelezettségeket (kiskereskedelmi díjak, közvetítőválasztás és közvetítő-előválasztás). A nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó egyszerűsítések eredményeképpen e hatóságok nem lesznek kötelesek információkat nyújtani az az érintett vállalkozások által alkalmazott kiskereskedelmi szabályozó intézkedésekről és költségszámítási rendszerekről.

A Bizottság emellett javasolja néhány elavult rendelkezés, így különösen az 1998. évi „régi” és a 2002. évi keretszabályozás közötti átmenetet szabályozó átmeneti intézkedések hatályon kívül helyezését.

A javaslat szerepel mind a közösségi joganyag korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló, folyamatosan aktualizált bizottsági programban, mind a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában (hivatkozási szám: 2007/INFSO/001)..

- Hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása következtében az összehangolt jellemzőkkel és a kapcsolódó szabványokkal együtt a bérelt vonalaknak a 2002/22/EK egyetemes szolgáltatási irányelv 18. cikkében említett minimális készletéről szóló, 2003. július 24-i 2003/548/EK bizottsági határozat[9] hatályát veszti.

- Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék

A módosítandó irányelvek már tartalmaznak rendszeres felülvizsgálati rendelkezést.

- Megfelelési táblázat

A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szövegét, valamint táblázatos formában az átültető rendelkezések és ezen irányelv közötti megfeleléseket.

- Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus EGT vonatkozású, ezért hatályának a teljes EGT-re ki kell terjednie.

- A javaslat részletes magyarázata

1. cikk: az egyetemes szolgáltatási irányelv módosításai

A javasolt módosítások céljai a következők:

A felhasználók rendelkezésére bocsátott információk átláthatóságának és közzétételének javítása

A 21. cikk (2)–(6) bekezdésében: a cél az árak átláthatóságának növelése a fogyasztók érdekében, arra kötelezve a szolgáltatókat, hogy tegyenek közzé összehasonlítható, megfelelő és naprakész információkat könnyen hozzáférhető formátumban ((2) bekezdés), valamint lehetővé téve harmadik felek számára, hogy nyilvánosan hozzáférhető díjakat használjanak (pl. interaktív útmutatók értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása céljából) és a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy az ilyen útmutatókat hozzáférhetővé tegyék ((3) bekezdés), amennyiben a piacon azok nem hozzáférhetők. A nemzeti szabályozó hatóságokat hatáskörrel ruházzák fel arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatóktól a díjak jobb átláthatóságát ((4) bekezdés), valamint a valamennyi tartalom- és alkalmazástípushoz való hozzáférés esetleges korlátozásaira vonatkozóan egyértelmű információkat ((5) bekezdés) követeljék meg. A Bizottság számára a végrehajtási intézkedések megtételére adott lehetőség célja, hogy e területen szükség esetén biztosítsa a minimális szintű harmonizációt ((6) bekezdés).

Az elektronikus hírközlés használatának és az ahhoz való hozzáférésnek a megkönnyítése a fogyatékkal élő felhasználók számára

A 7. cikkben: ez a módosítás kifejezett kötelezettséggel váltja fel a tagállamok azon lehetőségét, hogy külön intézkedéseket hozzanak a fogyatékkal élő felhasználók számára.

A 22. cikkben: ez a módosítás kiterjeszti a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörét, hogy a szolgáltatóktól megköveteljék, hogy a végfelhasználók számára szolgáltatásaik minőségéről olyan információkat tegyenek közzé, amelyek a fogyatékkal élő végfelhasználók számára biztosított egyenértékű hozzáférésre is kiterjednek.

A 26. cikk (4) bekezdésében: ez a módosítás kötelezettséget ró a tagállamokra, hogy a mindenre kiterjedő elektronikus hírközlés elérése érdekében a fogyatékkal élő végfelhasználók számára hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgáltatásokhoz. .

A 33. cikk: ez a módosítás az e-hozzáférhetőségi kérdések megoldására irányuló közösségi mechanizmust ír elő annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékkal élő felhasználók a többi végfelhasználóval egyenértékű módon férjenek hozzá az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz ((4) bekezdés). A (3) bekezdés megköveteli a tagállamoktól, hogy nyújtsanak a Hatóság számára információkat a megtett intézkedésekről és az előrehaladásról az e-hozzáférhetőség biztosítása felé..

A a segélyhívó szolgáltatásokkal kapcsolatosan a hívó helyére vonatkozó kötelezettségek javítása

A 26. cikkben: ez a módosítás – a piaci és technológiai fejlemények figyelembe vétele céljából – korszerűsíti az irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy a kimenő hívásokat kínáló szolgáltatás felhasználói hozzáférhessenek a segélyhívó szolgáltatásokhoz ((2) bekezdés), valamint hogy a sürgősségi szolgálatok tájékoztatására irányuló kötelezettség fokozottabb legyen ((5) bekezdés). A Bizottság számára a végrehajtási intézkedések megtételére adott lehetőség célja, hogy e területen szükség esetén biztosítsa a minimális szintű harmonizációt ((7).

Alaphozzáférés és a szolgáltatás minősége („hálózatsemlegesség és szabadságok”)

A 20. cikk (5) bekezdésében: e módosítás átláthatósági mechanizmust ír elő a végfelhasználóknak a jogszerű tartalommal és alkalmazásokkal kapcsolatos választását érintő esetleges korlátozásokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozottan választhassák meg a szolgáltatásokat és így teljes mértékben élvezhessék az információs társadalom technológiai fejlődésének előnyeit.

A 22. cikkben: ez a módosítás hatáskörrel ruházza fel a nemzeti szabályozó hatóságokat a szolgáltatás minőségi romlásának megakadályozására a végfelhasználóknak nyújtott hálózati átviteli szolgáltatásokra vonatkozó minimális minőségi szintek meghatározása révén. A Bizottság számára a végrehajtási intézkedések megtételére adott lehetőség célja, hogy e területen szükség esetén biztosítsa a minimális szintű harmonizációt ((3) bekezdés).

Egyéb fogyasztói és felhasználói jogok

A 9. cikkben: ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrizzék a kiskereskedelmi díjakat, ha egyetlen vállalkozást sem jelöltek ki egyetemes szolgáltatóként, továbbá tisztázza a különleges díjszabási lehetőségek alkalmazási körét. A (3) bekezdés kiegészült a fogyatékosság kritériumával.

A 20. cikk (2) bekezdésének h) pontjában: ez a módosítás garantálja, hogy a fogyasztói szerződések nyújtsanak minimális információt az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságáról.

A 20. cikk (4) bekezdésében: ez a módosítás biztosítja, hogy a fogyasztókat elektronikus hírközlési szolgáltatójuk megfelelően tájékoztatja arról, hogy biztosítja-e vagy sem a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

A 20. cikk (6) bekezdésében: ez a módosítás biztosítja, hogy a végfelhasználókat már a szerződéskötés előtt (majd ezt követően rendszeresen) egyértelműen tájékoztatják a szerzői jog és a szomszédos jogok betartásával kapcsolatos kötelezettségeikről, valamint a leggyakoribb jogsértésekről és azok jogkövetkezményeiről. Ez a módosítás az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv[10] rendelkezéseit nem érinti.

A 27. cikk (2) és (3) bekezdésében: e módosítás célja az európai telefonszámozási tartomány (ETNS) kialakításának elősegítése, amely lehetőséget kínál a páneurópai szolgáltatások kifejlesztésére.

A 28. cikk (1) és (2) bekezdésében: e módosítás elősegíti a határokon átnyúló szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hozzájárulva ezzel a belső piac kiteljesedéséhez a polgárok és a vállalkozások javára.

A 30. cikkben: annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók teljes mértékben élvezhessék a számhordozhatóság nyújtotta előnyöket, a számhordozhatósági jog most már nemcsak a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokra korlátozódik, hanem a nemzeti számozási tervben szereplő valamennyi számra érvényes.. A számok tényleges átvitelének maximális határidejét továbbá egy munkanapban rögzítik. A (4) bekezdés eljárást vezet be a jövőbeli technológiai fejlődéshez való igazítások lehetővé tétele érdekében. Ezt az I. melléklet C. részéhez fűzött módosítások egészítik ki. A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a fogyasztókat nem gátolják a szolgáltató-váltásban, amikor ez az érdekük.

A 31. cikkben: annak biztosítása érdekében, hogy a kötelező terjesztésre vonatkozó („must carry”) szabályok arányosak legyenek és igazodjanak a piaci és technológiai fejleményekhez, e módosítás megerősíti a tagállamoknak az azok felülvizsgálatára és indokolására irányuló kötelezettségét.

A 33. cikkben: az új albekezdés célja annak biztosítása, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok döntéshozatali folyamatában a fogyasztók érdekeit megfelelően figyelembe vegyék.

Technikai kiigazítások az irányelv szövegében

Az 1. cikk (1) bekezdésében: ez a módosítás azt tükrözi, hogy a végberendezés egyes aspektusai a keretszabályozás hatálya alá tartoznak. Ez összhangban van a fogyatékkal élő felhasználók számára az elektronikus hírközléshez – beleértve a végberendezést – való hozzáférésre és annak használatára vonatkozó rendelkezésekkel .

A 2. cikk c) pontjában: ez a módosítás egyértelművé teszi a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás fogalmának meghatározását. Ez, összhangban van a 26. cikk módosításával, mivel a segélyhívó szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettség csak bizonyos szolgáltatókat terhel. Ezen túlmenően egyértelművé válik, hogy amennyiben vonatkozik utasítás a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, a felhasználók díjmentesen, bármely fizetési eszköz igénybevétele nélkül hívhatják a „112”-t.

A 4. cikkben: ez a módosítás technikailag igazítja ki az egyetemes szolgáltatás megfogalmazását azzal, hogy különválasztja az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférést azok nyújtásától. Ez nem érinti sem az egyetemes szolgáltatás körét, sem annak nyújtását a fogyasztók és a végfelhasználók részére.

A 8. cikk (3) bekezdésében: ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok értékeljék, milyen következményekkel jár, ha az egyetemnes szolgáltató valamely helyi hozzáférési hálózatot egy elkülönült jogalanynak kíván átadni.

A 23. cikkben: ez a módosítás összhangban van a biztonságról szóló külön fejezetnek a 2002/21/EK keretirányelvbe történő bevezetésével.

A 26. cikk (1) bekezdésében: ez a módosítás összhangban van a 2. cikk c) pontjának módosításával.

A 37. cikkben: a bizottsági eljárást a 1999/468/EK határozat módosításainak figyelembe vétele érdekében naprakésszé teszik.

A technológiai és piaci fejlemények tükrözése érdekében a következő rendelkezések módosulnak:

- a 20. cikk (2) és (3) bekezdése

- a 25. cikk

- a 27. cikk (1) és (2) bekezdése

- a 29. cikk

- a 34. cikk

- az I., II. és III. melléklet[11]

Elavult vagy okafogyott rendelkezések hatályon kívül helyezése

Az 1. cikk (2) bekezdésében: a bérelt vonalak kiskereskedelmi szolgáltatására történő hivatkozás elavult és ezért azt el kell hagyni (lásd alább a 18. cikk módosításait).

A 2. cikk b) pontjában: a fogalommeghatározás szükségtelenné vált, ezért hatályon kívül helyhető.

A 16. cikket el kell hagyni, mivel az a tagállamokra, az 1998-as szabályozási csomagról a 2002-es keretszabályozásra való áttérés elősegítése érdekében kirótt, de már elévült kötelezettségekre vonatkozik .

A 17. cikk (3) bekezdése felesleges, ezért el kell hagyni. Ezt az információt a nemzeti szabályozó hatóságok a „7. cikk szerinti eljárás” alapján nyújtják a Bizottságnak. A Bizottság továbbá a nemzeti szabályozó hatóságoknak benyújthat információra vonatkozó, indokolással ellátott kérést (a 2002/21/EK keretirányelv 5. cikkének (2) bekezdése).

A 18. cikket el kell hagyni, mivel már nem szükséges a bérelt vonalak minimális készletével kapcsolatos kötelezettség fenntartása. Ez a kötelezettség a 2002-es keretszabályozás hatályba lépésekor azért volt indokolt, mert a piac még nem volt eléggé versenyképes. Ez a módosítás a VII. melléklet elhagyását, valamint a 35. cikk kisebb kiigazítását is szükségessé teszi.

A 19. cikk felesleges, ezért el kell hagyni. Ez a cikk azért került bele az egyetemes szolgáltatási irányelvbe, hogy megkönnyítse a régi, 1998-as keretszabályozásról a 2002-es keretszabályozásra való áttérést. A közvetítőválasztás és a közvetítő-előválasztás azon kötelezettségek közé tartoznak, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak írhatnak elő. Az ilyen hozzáférési kötelezettségeket 2002/19/EK hozzáférési irányelvben megfelelőbben lehet kezelni.

2. cikk: az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv módosításai

A javasolt változtatások céljai a következők:

A hálózatüzemeltetők és internetszolgáltatók által a biztonság megsértésére vonatkozóan nyújtott tájékoztatás

A 4. cikk (3) bekezdésében: ez a módosítás biztosítja, hogy a végfelhasználókat tájékoztatják a biztonságnak a személyes adataik elvesztését vagy másként történő veszélyeztetését eredményező megsértéséről, továbbá olyan rendelkezésre álló, illetve javasolt óvintézkedésekről, amelyeket a biztonság e megsértéséből eredő esetleges gazdasági veszteség vagy társadalmi kár csökkentése érdekében megtehetnek.

A 4. cikk (4) bekezdésében: ez a módosítás a harmonizáció minimális szintjét biztosítja, mivel a Bizottságnak megadja a lehetőséget, hogy a Hatóság tanácsai alapján szükség esetén műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a biztonság és a megsértésére vonatkozó tájékoztatás területén.

A végrehajtási rendszer javítása

A 13. cikk (6) bekezdésében: ez a módosítás bevezeti azt a lehetőséget, különösen az internetszolgáltatók számára, hogy jogi eljárást indíthassanak a kéretlen elektronikus levelek küldőivel szemben. Ez az intézkedés a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatások elleni küzdelem fontos eszközévé válhat Európában.

A 15a. cikkben: ez a módosítás megerősíti a jelenleg hatályos végrehajtási és érvényesítési rendszereket annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok a jogsértésekkel szemben eredményesen és hatékonyan léphessenek fel. A határokon átnyúló adattovábbítást is magában foglaló szolgáltatások nyújtására vonatkozó harmonizált feltételek biztosítása érdekében a Bizottság e területen műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat majd el a Hatóság által nyújtott szaktanács alapján.

Technikai kiigazítások az irányelv szövegében

A 2. cikk e) pontjában: ez a módosítás a keretszabályozás egészének következetessége érdekében a „hívás” fogalommeghatározását igazítja ki.

A 3. cikk (1) bekezdésében: ez a módosítás egyértelművé teszi, hogy az irányelv az adatgyűjtést és az azonosító eszközöket támogató nyilvános hírközlő hálózatokra vonatkozik (beleértve az olyan vezeték nélküli eszközöket, mint például a rádiófrekvenciás azonosító rendszerek).

Az 5. cikk (3) bekezdésében: ez a módosítás biztosítja, hogy az európai közösségi jog értelmében továbbra is tilos kémszoftverek és egyéb rosszindulatú szoftverek alkalmazása, függetlenül a szállítására és a felhasználói berendezésre való telepítésére alkalmazott módszertől (az internetről történő letöltéseken vagy külső adattároló eszközökön – például CD-ROM-okon, USB-kulcsokon, flash drive-okon stb. – keresztül történő terjesztés) .

A 14a. cikkben: ez a módosítás egy bizottsági eljárásra vonatkozó szabványrendelkezést vezet be.

Elavult vagy okafogyott rendelkezések hatályon kívül helyezése

A 3. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni, mivel feleslegesek. A technológiai fejlődés miatt a műszaki megvalósíthatatlansággal vagy az aránytalan gazdasági erőfeszítéssel indokolt kivételek elavulttá válnak, mire e módosítások hatályba lépnek.

3. cikk: a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosítása

A fogyasztóknak a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás (kéretlen elektronikus levelek) elleni védelme tekintetében ez a rendelkezések megerősítik a határokon átnyúló együttműködést és jogalkalmazást, a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] („Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”) által létrehozott közösségi mechanizmussal összhangban.

2007/0248 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[13],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[14],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[15],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően[16],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [17],

mivel:

1. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások meglévő keretszabályozását alkotó öt irányelv – az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] („hozzáférési irányelv”), az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19] („engedélyezési irányelv”), az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20] („keretirányelv”), az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] („egyetemes szolgáltatási irányelv”), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] („elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) – működését a Bizottság köteles rendszeresen felülvizsgálni annak meghatározása céljából, hogy a technológiai változások és a piaci fejlemények tükrében igényelnek-e módosítást.

2. Ebben a tekintetben a Bizottság az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálatáról 2006. június 29-én elfogadott, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményében bemutatta előzetes megállapításait.

3. Az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás reformja – beleértve a fogyatékkal élő felhasználókra vonatkozó rendelkezések megerősítését – kulcsfontosságú lépés az egységes európai információs tér és a minden felhasználó előtt nyitott információs társadalom megvalósítása felé. E célkitűzések az információs társadalom kialakítására irányuló stratégia részét képezik, amelyet a Bizottság a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „i2010 – európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” című közleménye tartalmaz.

4. Az egyértelműség és az egyszerűség kedvéért ez a jogi aktus csak a 2002/22/EK és a 2002/58/EK irányelv módosításaival foglalkozik.

5. Egyes fogalommeghatározásokat ki kell igazítani, hogy azok megfeleljenek a technológiasemlegesség elvének és lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel. Különösen a szolgáltatás nyújtására vonatkozó feltételeket kell különválasztani a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás – vagyis a nemzeti, illetve nemzetközi telefonszámozási tervben szereplő szám vagy számok segítségével, belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából közvetlenül illetve közvetítőválasztáson vagy -előválasztáson vagy viszonteladáson keresztül közvetve a nagyközönség rendelkezésére álló szolgáltatás – fogalmát ténylegesen meghatározó elemektől. Az a szolgáltatás, amely nem felel meg e feltételeknek, nem tekinthető nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásnak.

6. Egyértelművé kell tenni bizonyos rendelkezések alkalmazását azoknak a helyzeteknek a figyelembevétele céljából, amikor egy szolgáltató egy másik vállalkozás által nyújtott, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokat ad el, esetleg más márkanév alatt.

7. A technológiai és piaci átalakulások eredményeként a hálózatok egyre inkább az internetprotokoll-alapú (IP) technológia felé mozdulnak el, a fogyasztók pedig az egymással versengő, hangszolgáltatást nyújtó szolgáltatók egyre szélesebb köréből választhatnak. A tagállamoknak ezért szét kell választaniuk a nyilvános hírközlő hálózathoz való helyhez kötött csatlakozás szolgáltatásával kapcsolatos egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket és a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (beleértve a „112” hívószámon keresztül elérhető segélyhívó szolgáltatások hívásának lehetőségét is) nyújtását. Ez a szétválasztás nem érintheti a közösségi szinten meghatározott és felülvizsgált egyetemes szolgáltatás kötelezettségek körét. A „112” mellett egyéb belföldi segélyhívószámokat is használó tagállamok az e segélyhívószámokhoz való hozzáférés tekintetében hasonló kötelezettségeket írhatnak elő.

8. A nemzeti szabályozó hatóságoknak nyomon kell követniük az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körébe tartozó szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabásának alakulását és szintjét még akkor is, ha egy tagállam még nem jelölt ki vállalkozást az egyetemes szolgáltatás nyújtására.

9. Az 1998. évi régi keretszabályozásról a 2002. évire való átmenet megkönnyítésére irányuló elavult kötelezettségeket – a 2002/21/EK irányelvben megállapított rendelkezéseket átfedő, tehát feleslegessé vált egyéb rendelkezésekkel együtt – hatályon kívül kell helyezni.

10. A minimális bérelt vonalkészlet biztosítására irányuló követelmény – amelyre a 2002. évi keretszabályozás hatálybalépésekor az 1998. évi keretszabályozás rendelkezéseinek a bérelt vonalkészlet területén történő folyamatos alkalmazásához volt szükség a még elégtelen versenyképesség miatt – ma már nem szükséges, és ezért hatályon kívül kell helyezni .

11. Veszélyeztetheti a technológiai előrehaladást az, ha a közvetítőválasztást és közvetítő-előválasztást továbbra is közvetlenül a közösségi jog írja elő. Ezeket a korrekciós intézkedéseket inkább a nemzeti szabályozó hatóságoknak kellene előírniuk a 2002/21/EK irányelvben szereplő eljárásokkal összhangban végzett piacelemzés nyomán.

12. Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak fogyasztóikat megfelelően tájékoztatniuk kell arról, hogy biztosítják-e vagy sem a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá egyértelmű és átlátható információkat kell nyújtaniuk számukra az első fogyasztói szerződésben, majd azt követően rendszeresen, például a fogyasztói számlázási információk keretében. A fogyasztókat azokról az esetleges intézkedésekről is megfelelően tájékoztatni kell, amelyeket az elektronikus hírközlési szolgáltató a biztonsági kockázatok elhárítása érdekében, illetve biztonsági vagy a rendszer integritását veszélyeztető eseményre adott válaszként hozhat, mivel ezen intézkedések közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak az ügyfelek adataira, magánéletére vagy a nyújtott szolgáltatás egyéb vonatkozásaira.

13. Az előfizetőknek a szerződésük hátrányos jogkövetkezmény nélküli felmondásához való joga a szerződéses feltételekben bekövetkezett olyan módosításokra vonatkozik, amelyeket az elektronikus hírközlő hálózatok és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatói írnak elő.

14. A versenyképes piacnak biztosítania kell, hogy a végfelhasználók – a 2002/21/EK irányelv 8. cikkében meghatározottak szerint – bármely, választásuk szerinti jogszerű tartalomhoz hozzá tudjanak férni és azt terjeszteni tudja, valamint hogy bármely jogszerű alkalmazást és/vagy szolgáltatást használni tudjanak. Az elektronikus hírközlés mind a fogyasztók, mind a vállalkozások körében egyre növekvő jelentősége folytán, a felhasználókat minden esetben teljes mértékben tájékoztatni kell az elektronikus hírközlési szolgáltatások terén a szolgáltató és/vagy a hálózatszolgáltató által bevezetett felhasználásbeli megszorításokról és/vagy korlátozásokról. Amennyiben nincs tényleges verseny, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 2002/19/EK irányelvben meghatározott korrekciós intézkedésekhez kell folyamodniuk annak biztosítására, hogy a felhasználók egyes tartalomtípusokhoz vagy alkalmazásokhoz való hozzáférését nem korlátozzák ésszerűtlenül.

15. Az átlátható, naprakész és összehasonlítható díjszabások megléte a több szolgáltató versenyén alapuló piacokon alapvetően fontos a fogyasztók számára. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások fogyasztóinak a díjszabásokra vonatkozó, hozzáférhető formában közzétett információk alapján könnyen össze kell tudniuk hasonlítani a piacon kínált különféle szolgáltatások árait. Annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyen össze tudják hasonlítani az árakat, a nemzeti szabályozó hatóságoknak jogkörrel kell rendelkezniük arra, hogy jobb átláthatóságot követeljenek meg az üzemeltetőktől, és annak biztosítására is, hogy harmadik feleknek joguk legyen díjmentesen használni az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által közzétett, nyilvánosan hozzáférhető díjszabást. Az árakra vonatkozó útmutatókat is elérhetővé kell tenniük, amennyiben a piac nem biztosítja azokat. Az üzemeltetők nem szedhetnek díjat a már közzétett és ezért nyilvánossá vált díjszabások ilyen jellegű felhasználásáért. A felhasználókat emellett már a szolgáltatás megvásárlása előtt megfelelően tájékoztatni kell a kínált szolgáltatás áráról illetve típusáról, különösen, ha egy díjmentes telefonszámra esetleg egyéb díjakat szabnak ki. A Bizottságot műszaki végrehajtási intézkedések elfogadásának jogkörével kell felruházni annak érdekében, hogy a végfelhasználók élvezhessék a díjak átláthatósága céljából alkalmazott következetes közösségi megközelítés előnyeit.

16. A versenyképes piacnak biztosítania kell, hogy a felhasználók az igényeiknek megfelelő minőségű szolgáltatáshoz jussanak, ám egyes esetekben – a szolgáltatások romlásának, a hozzáférés megakadályozásának vagy a hálózati forgalom lassulásának megelőzése érdekében – szükséges lehet annak biztosítása, hogy a nyilvános hírközlő hálózatok egy bizonyos minimális minőségi szintet elérjenek. A Bizottságot végrehajtási intézkedések elfogadására vonatkozó jogkörrel kell felruházni a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazandó minőségi szabványok meghatározása céljából.

17. A jövőbeli IP-hálózatokban – ahol a szolgáltatásnyújtás elválasztható lesz a hálózat szolgáltatásától – a tagállamoknak meg kell határozniuk a legmegfelelőbb intézkedéseket annak érdekében, hogy a nyilvános hírközlő hálózatok felhasználásával biztosított, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások rendelkezésre álljanak, továbbá katasztrofális hálózati hiba vagy vis maior esetén a segélyhívó szolgáltatásokhoz megszakítás nélkül hozzá lehessen férni.

18. A kezelői szolgálatok a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatások széles körét fedik le. Az ilyen szolgáltatások nyújtását – egyéb ügyfélszolgálatokhoz hasonlóan – a nyilvános hírközlő hálózatok nyújtói és a kezelői szolgálatok közötti kereskedelmi tárgyalásoknak kell meghatározniuk, és a továbbiakban e szolgáltatások nyújtásáról ezért már nem kell rendelkezni. Ezért az erre vonatkozó kötelezettséget hatályon kívül kell helyezni.

19. A végfelhasználóknak a biztosított segélyhívó szolgáltatásokat a belföldi vagy nemzetközi telefonszámozási tervekben szereplő számon vagy számokon, hanghívások kezdeményezésére képes bármely telefonszolgáltatás felhasználásával fel kell tudniuk hívni, és azokhoz hozzá kell férniük. A sürgősségi szolgálatoknak a „112” hívószámra érkező hívásokat legalább olyan gyorsan és hatékonyan kell kezelniük és megválaszolniuk, mint az egyéb belföldi segélyhívószámokra érkező hívásokat. Az Európai Unióban utazó polgárok védelmének és biztonságának javítása érdekében fontos a „112”-vel kapcsolatos tudatosság növelése. E célból a polgárok figyelmét nyomatékosan fel kell hívni arra, hogy a „112” egységes segélyhívószámként használható bármely tagállamban való utazásuk során, különösen a nemzetközi autóbusz- és vasútállomásokon, kikötőkben vagy repülőtereken, valamint telefonkönyvekben, telefonfülkékben, az előfizetői és számlázási dokumentációkban nyújtott információkon keresztül. A hívó helymeghatározására vonatkozó információk nyújtásának kötelezettségét meg kell erősíteni az Európai Unió polgárai védelmének növelése érdekében. Az üzemeltetőknek a hívó helymeghatározására vonatkozó információt automatikusan kell nyújtaniuk a segélyhívó szolgáltatások számára „push” üzemmódban. Annak érdekében, hogy reagálni lehessen a technológiai fejlődésre – beleértve a helymeghatározásra vonatkozó információ egyre növekvő pontosságát eredményező fejlődést is – a Bizottságot műszaki végrehajtási intézkedések elfogadásának jogkörével kell felruházni a „112” hívószám a Közösségben való hatékony működtetésének biztosítása érdekében az Unió polgárainak érdekében.

20. A tagállamoknak egyedi intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a segélyhívó szolgáltatások – beleértve a „112”-t – a fogyatékkal élő személyek, különösen a siket, halláskárosult, beszédsérült és siket–vak felhasználók számára is egyformán hozzáférhetők legyenek. Ez magában foglalhatja a halláskárosult felhasználók számára különleges végberendezések, szöveges szolgáltatások, vagy egyéb különleges berendezés biztosítását.

21. Azok az országok, amelyeknek a Nemzetközi Távközlési Unió a „3883”-as nemzetközi kódot osztotta ki, az európai telefonszámozási tartománnyal (ETNS) kapcsolatos igazgatási feladatkört a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) Elektronikus Hírközlési Bizottságára (ECC) ruházták. A technológiai és piaci fejlemények azt mutatják, hogy az ETNS lehetőséget jelent a páneurópai szolgáltatások kifejlődésére, de a benne rejlő lehetőségek megvalósulását jelenleg akadályozzák a túlzottan bürokratikus eljárási követelmények és a nemzeti igazgatások közötti koordináció hiánya. Az ETNS fejlődésének elősegítése érdekében annak igazgatását (amely magában foglalja a kiosztást, ellenőrzést és fejlesztést) a […]-i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[23] létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság) kell átadni. Azon tagállamok nevében, amelyeknek a „3883” kódot kiosztották, a Hatóságnak kell biztosítania a koordinációt azokkal az országokkal, amelyek a „3883” kódon osztoznak, de nem tagállamok.

22. Az egységes piac azt is jelenti, hogy a végfelhasználók hozzá tudnak férni a más tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő valamennyi számhoz, és hozzáférnek a szolgáltatásokhoz – beleértve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat is – a Közösségen belül nem földrajzi számok segítségével, beleértve többek között az ingyenes és az emelt díjas telefonszámokat is. A végfelhasználóknak hozzá kell férniük az európai telefonszámozási tartományból (ETNS) és az egyetemes nemzetközi ingyenes telefonszámok (UIFN) köréből származó számokhoz is. A számozási forrásokhoz és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatáshoz való, határokon átnyúló hozzáférést csak objektíven indokolt esetekben szabad akadályozni, például amikor ez a csalás vagy egyes emeltdíjas szolgáltatásokkal kapcsolatos visszaélések elleni küzdelemhez szükséges, vagy amikor a számot kizárólag belföldi hatályúként határozzák meg (pl. belföldi rövidkód). A felhasználókat előre és egyértelműen, teljes körűen tájékoztatni kell az ingyenes telefonszámokra alkalmazható bármely díjról, mint például a szabványos nemzetközi hívókódokon keresztül hozzáférhető számok esetében alkalmazott, nemzetközi hívási díjakról. Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók a Közösségben ténylegesen hozzáférjenek a számokhoz és szolgáltatásokhoz, a Bizottságnak végrehajtási intézkedések elfogadásához szükséges jogkörrel kell rendelkeznie.

23. A versenykörnyezet nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak és szolgáltatót váltahassanak, amikor ez az érdekük. Alapvető annak biztosítása, hogy ennek során nem ütköznek jogi, műszaki vagy gyakorlati akadályokba – beleértve a szerződéses feltételeket, eljárásokat, díjakat stb. Ez nem zárja ki az ésszerű szerződéses minimumidőszakok előírását a fogyasztói szerződésekben. A számhordozhatóság alapvetően fontos tényező a fogyasztók választása és a versenyképes elektronikus hírközlési piacokon a hatékony verseny megkönnyítése érdekében, és azt minimális határidőn belül kell megvalósítani. Annak érdekében, hogy a számhordozhatóságot – beleértve az előfizetők hálózatban tárolt személyes telefonkönyveinek és profilinformációinak esetleges hordozhatóságát – a piaci és technológiai fejlődéshez lehessen igazítani, a Bizottságnak e területen műszaki végrehajtási intézkedéseket kell tudnia elfogadni. Annak értékelése során, hogy a technológiai és piaci feltételek lehetővé teszik-e a helyhez kötött szolgáltatásokat biztosító hálózatok és a mobilhálózatok közötti számátvitelt, figyelembe kell venni különösen a felhasználók számára felszámított árakat, valamint a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó és a mobilhálózatokat szolgáltató vállalkozások vonatkozásában a váltással kapcsolatos költségeket.

24. A televíziós közvetítés az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2007. [….]-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás, amelyet médiaszolgáltató nyújt a műsorok egyidejű megtekintése céljából egy adott műsorrend alapján; egy médiaszolgáltató több audio- vagy audiovizuális műsorrendet is nyújthat (csatornák). Jogszabályban előírt továbbítási kötelezettségek alkalmazhatók, de csak meghatározott médiaszolgáltató által szolgáltatott meghatározott műsorcsatornák tekintetében. A tagállamoknak egyértelműen meg kell indokolniuk a nemzeti jogukban szereplő továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy e kötelezettségek átláthatók, arányosak és megfelelően meghatározottak legyenek. E tekintetben a továbbítási kötelezettségre vonatkozó szabályokat oly módon kell megfogalmazni, hogy azok elegendő ösztönzőt nyújtsanak az infrastruktúrába való hatékony befektetésre. A a továbbítási kötelezettségre vonatkozó szabályokat rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai és piaci fejlődéssel, és hogy továbbra is arányosak legyenek az elérni kívánt célkitűzésekkel. A technológiai és piaci feltételekben bekövetkező gyors változások miatt ezt a teljes körű felülvizsgálatot legalább három évenként el kell végezni, ami az összes érdekelttel folytatott nyilvános konzultációt tenne szükségessé. Egy vagy több műsorcsatorna kiegészülhet a fogyatékkal élő felhasználók hozzáférésének javítására irányuló szolgáltatásokkal, mint videószöveg-szolgáltatás, feliratozási szolgáltatás, audió kísérőszöveg vagy jelbeszéd.

25. A fogyasztókkal folytatott konzultációkkal és a polgárok érdekeinek megfelelő kezelésével kapcsolatos meglévő hiányosságok kiküszöbölése érdekében a tagállamoknak megfelelő konzultációs mechanizmust kell életbe léptetniük. Ez a mechanizmus olyan testület formáját ölthetné, amely – a nemzeti szabályozó hatóságtól, valamint a szolgáltatóktól függetlenül – kutatást végezne a fogyasztással kapcsolatos olyan kérdésekről, mint például a fogyasztói magatartás és a szolgáltatóváltási mechanizmusok, továbbá átlátható módon működne és hozzájárulna az érintettek konzultációja terén már meglévő mechanizmusokhoz. Azokra az esetekre, amikor meg kell könnyíteni a fogyatékkal élő felhasználók számára az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz és a végberendezésekhez való hozzáférést és azok használatát – a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[24] és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésének f) pontja értelmében a fogyatékkal élők általi használatra vonatkozó követelmények sérelme nélkül – a Bizottságot végrehajtási intézkedések elfogadásának jogkörével kell felruházni.

26. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekkel rendelkezőként kijelölt vállalkozásokra rótt kötelezettségekről értesíteni kell a Bizottságot.

27. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacainak liberalizálása és a gyors technológiai fejlődés együttesen a verseny és a gazdasági növekedés fokozásához vezetett, és a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül hozzáférhető végfelhasználói szolgáltatások gazdagságát és sokszínűségét eredményezték. Biztosítani kell, hogy egy-egy adott szolgáltatás nyújtásához használt technológiától függetlenül a fogyasztók és a felhasználók magánéletének és személyes adatainak védelme egyenlő mértékű legyen..

28. A technológiai fejlődés adatgyűjtő és azonosítóeszközökön alapuló új alkalmazások kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek lehetnek rádiófrekvenciákat használó, vezeték nélküli eszközök. A rádiófrekvenciás azonosítók (RFID) például rádiófrekvenciákat használnak az egyedileg azonosított címkékről történő adatszerzéshez, amely adatok azután a már meglévő hírközlő hálózatokon továbbíthatók. Az ilyen technológiák széleskörű használata jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel járhat, és így hathatósan járulhat hozzá a belső piachoz, ha alkalmazásuk elfogadható a polgárok számára. Ennek elérése érdekében biztosítani kell az egyének alapvető jogainak – különösen a magánélet és az adatvédelem tiszteletben tartásához való jognak – a védelmét. Amennyiben ezeket az eszközöket nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlő hálózatokhoz kapcsolják vagy azok alapvető infrastruktúraként elektronikus hírközlési szolgáltatásokat használnak, a 2002/58/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit – beleértve a biztonságra, a forgalommal és az helymeghatározással kapcsolatos adatokra, valamint a titkosságra vonatkozó rendelkezéseket is – kell alkalmazni.

29. A biztonság egyéni előfizetők személyes adatainak elveszítését vagy veszélyeztetését eredményező megsértése – ha nem foglalkoznak vele megfelelően és időben – jelentős gazdasági veszteséget és társadalmi kárt okozhat, a személyazonossággal való visszaélést is beleértve. Az ilyen biztonsági eseményekben érintett előfizetőket ezért haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni kell, hogy megtehessék a szükséges óvintézkedéseket. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szolgáltató által a biztonsági probléma orvoslása érdekében megtett intézkedésekről való tájékoztatást, valamint az érintett felhasználóknak szóló ajánlásokat.

30. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elő kell mozdítaniuk az Európai Unió polgárainak érdekeit, többek között azzal, hogy hozzájárulnak a személyes adatok és a magánélet magas szintű védelmének biztosításához. E célból rendelkezniük kell a feladataik elvégzéséhez szükséges eszközökkel, beleértve az egyének személyes adatainak veszélyeztetéséhez vezető valós biztonsági eseményekre vonatkozó átfogó és megbízható adatokat is.

31. Elő kell írni, hogy a végrehajtási intézkedések közös követelménykészletet állapítsanak meg a magánélet védelme, valamint a belső piacon az elektronikus hírközlő hálózatok felhasználásával továbbított vagy feldolgozott személyes adatok megfelelő szintű biztonságának megvalósítása érdekében.

32. A biztonság megsértéséről szóló értesítésre alkalmazandó formára és eljárásokra vonatkozó részletes szabályok megállapításakor megfelelő figyelmet kell fordítani a jogsértés körülményeire, beleértve azt is, hogy a személyes adatokat védték-e vagy sem adatvédelmi kódolással vagy más olyan eszközökkel, amelyek hatékonyan korlátozzák a személyazonossággal való visszaélés vagy a visszaélés más formái előfordulásának valószínűségét. E szabályoknak és eljárásoknak figyelembe kell venniük továbbá a bűnüldöző hatóságok jogos érdekeit olyan esetekben, amikor az idő előtti feltárás szükségtelenül veszélyeztethetné a jogsértés körülményeinek kivizsgálását.

33. A Hatóság többek között azzal járulhat hozzá a Közösségben a személyes adatok és a magánélet fokozottabb védelméhez, hogy rendelkezésre bocsátja szakértelmét és tanácsot ad, előmozdítja a kockázatkezeléssel fűződő legjobb gyakorlatok cseréjét, valamint megállapítja a kockázatértékelés közös módszereit. Hozzá kellene járulnia különösen a megfelelő műszaki és szervezeti jellegű biztonsági intézkedések harmonizálásához.

34. Az olyan szoftverek, amelyek titokban rögzítik a felhasználó tevékenységét és/vagy a felhasználó végberendezésének működtetését egy harmadik fél javára eltérítik (ún. „kémszoftverek”) súlyos fenyegetést jelentenek a felhasználók magánéletére nézve. Biztosítani kell minden felhasználó magánszférájának magas szintű és egyenlő védelmét, függetlenül attól, hogy a nem kívánt kémprogramokat elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül véletlenül töltik-e le, vagy azokat egyéb külső adattároló eszközökön – mint például CD-ken, CD-ROM-okon, USB-kulcsokon – terjesztett szoftvereken rejtve telepítik-e.

35. Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak jelentős befektetéseket kell tenniük a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás („kéretlen elektronikus levelek”) elleni küzdelem érdekében. Ők a végfelhasználóknál könnyebben juthatnak a kéretlen elektronikus levelek küldőinek felderítéséhez és azonosításához szükséges ismeretekhez és forrásokhoz is. Az e-mail- és egyéb szolgáltatások szolgáltatóinak ezért lehetőséget kell adni arra, hogy jogi eljárást kezdeményezzenek a kéretlen elektronikus levelek küldőivel szemben és így védjék fogyasztóik érdekeit, valamint saját jogos üzleti érdekeiket.

36. A magánélet, valamint a Közösségben az elektronikus hírközlő hálózatok felhasználásával továbbított és feldolgozott személyes adatok megfelelő szintű védelmének szükségessége hatékony végrehajtási és érvényesítési jogköröket kíván meg a szabályok betartására való kellő ösztönzés érdekében. A nemzeti szabályozó hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges jogkörökkel és forrásokkal a a szabálysértési esetek hatékony kivizsgálásához, beleértve a lehetőséget, hogy bármely olyan információt beszerezzenek, amelyre a panaszok elbírálásához és a szabálysértés esetén kiszabott szankciók megállapításához szükségük lehet.

37. A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[25] („rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”) módosításával meg kell erősíteni a határokon átnyúló együttműködést és jogalkalmazást azokkal a meglévő, határokon átnyúló közösségi végrehajtási mechanizmusokkal összhangban, amelyeket többek között az említett rendelet hozott létre.

38. Az „egyetemes szolgáltatási irányelv” és az „elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv” végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni.

39. A Bizottságot különösen fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a díjszabások átláthatósága, a szolgáltatás minőségével kapcsolatos minimumkövetelmények, a „112”-vel kapcsolatos szolgáltatások hatékony végrehajtása, a számokhoz és szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférés, a fogyatékkal élő végfelhasználók számára a hozzáférhetőség javítása, valamint a mellékleteknek a technikai fejlődéshez és a piaci keresletben bekövetkezett változásokhoz történő igazítása vonatkozásában. A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a tájékoztatási és értesítési követelményekre, valamint a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozóan végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Ezeket az általános hatályú intézkedéseket, amelyek célja az irányelv új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítése, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Olyan rendkívül sürgős esetekben, amikor az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra kiszabott rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, a határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást alkalmazza.

40. A 2002/22/EK és a 2002/58/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) módosításai

A 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Hatály és célok

(1) A 2002/21/EK irányelv (»keretirányelv«) keretén belül ez az irányelv az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások végfelhasználók számára történő szolgáltatásával foglalkozik. Célja, hogy a hatékony verseny és választás révén a Közösség egészében biztosítsa a jó minőségű, nyilvánosan elérhető szolgáltatások rendelkezésre állását, és szabályozza azokat az eseteket, amikor a végfelhasználók igényeit a piac nem elégíti ki megfelelően. Ez az irányelv a fogyasztók helyiségeiben található végberendezésekre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket.

(2) Ez az irányelv megállapítja a végfelhasználók jogait, és ezekkel összhangban a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kötelezettségeit. Az egyetemes szolgáltatásnyújtás nyílt versenypiaci környezetben történő biztosítása tekintetében ez az irányelv meghatározza azoknak a meghatározott minőségű szolgáltatásoknak a minimális készletét, amelyekhez az egyedi nemzeti feltételekhez igazodó, megfizethető áron minden végfelhasználónak hozzáférése van, a verseny torzítása nélkül. Ez az irányelv továbbá kötelezettségeket állapít meg bizonyos kötelező szolgáltatások nyújtására vonatkozóan.”

2. A 2. cikk a következőképpen módosul:

41. A b) pontot el kell hagyni.

42. A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) »nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás«: a nemzeti, illetve nemzetközi telefonszámozási tervben szereplő szám vagy számok segítségével, közvetítőválasztáson, közvetítő-előválasztáson vagy viszonteladáson keresztül közvetlenül vagy közvetve belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló szolgáltatás;”

3. 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Helyhez kötött hozzáférés biztosítása és telefonszolgáltatások nyújtása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózathoz történő helyhez kötött csatlakozás iránti minden ésszerű igényt legalább egy vállalkozás kielégítsen.

(2) A létrejött csatlakozásnak – a funkcionális internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességgel, figyelembe véve az előfizetők többsége által használt, leginkább elterjedt technológiákat és a technológiai megvalósíthatóságot – képesnek kell lennie a hanghívások, a telefaxhívások és más adatátviteli formák támogatására.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett hálózati csatlakozáson keresztül megvalósuló, belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását, valamint segélyhívó szolgáltatásoknak a »112« hívószámon keresztüli hívását lehetővé tévő telefonszolgáltatás nyújtása iránti minden ésszerű igényt legalább egy vállalkozás kielégítsen.”

4. Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti telefonkönyveknek – a 2002/58/EK irányelv 12. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel – tartalmazniuk kell a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások valamennyi előfizetőjét.”

5. A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Különleges intézkedések a fogyatékkal élő felhasználók javára

(1) A tagállamok egyedi intézkedéseket tesznek a fogyatékkal élő végfelhasználók javára annak érdekében, hogy biztosítsák a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások – így a segélyhívó szolgáltatások, a tudakozószolgálatok és a telefonkönyvek – hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, oly módon, hogy ez a hozzáférés a többi végfelhasználó számára biztosított hozzáféréssel egyenértékű legyen.

(2) A tagállamok egyedi intézkedéseket tesznek a nemzeti feltételeknek megfelelően annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók is élhessenek a végfelhasználók többségének rendelkezésére álló, vállalkozások és szolgáltatók közötti választási lehetőséggel.”

6. A 8. cikk a következő, (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben egy, az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt üzemeltető helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, erről előzetesen és időben értesíti a nemzeti szabályozó hatóságot annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak lehetősége legyen értékelni a tervezett ügylet hatását a 4. cikk szerinti helyhez kötött szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és telefonszolgáltatások nyújtására. A nemzeti szabályozó hatóság a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban feltételeket írhat elő.”

7. A 9. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a 4., 5., 6. és 7. cikkben az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körébe tartozóként meghatározott, a kijelölt vállalkozások által nyújtott – vagy ha ezekre a szolgáltatásokra nem jelöltek ki vállalkozást, a piacon másként rendelkezésre álló – szolgáltatások kiskereskedelmi díjainak alakulását és mértékét, különösen a nemzeti fogyasztói árakkal és jövedelmekkel összefüggésben.

(2) A nemzeti feltételek tükrében a tagállamok előírhatják, hogy a kijelölt vállalkozások olyan díjszabást vagy díjcsomagokat kínáljanak a fogyasztóknak, amelyek eltérnek a szokásos kereskedelmi feltételek szerint biztosítottaktól, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az alacsony jövedelmű, illetve a különleges szociális helyzetű fogyasztók is hozzáférjenek a 4. cikk (1) bekezdésében említett hálózatokhoz, illetőleg a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikkben, a 6. cikkben és a 7. cikkben az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körébe tartozóként meghatározott, a kijelölt vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokhoz, illetve használhassák azokat.

(3) Az olyan rendelkezések mellett, amelyek szerint a kijelölt vállalkozásoknak különleges díjszabást kell biztosítaniuk vagy maximálárakhoz, földrajzi átlagolási szabályokhoz vagy más hasonló mechanizmusokhoz kell igazodniuk, a tagállamok gondoskodhatnak arról, hogy az alacsony jövedelműként, a fogyatékkal élőként és a különleges szociális helyzetűként meghatározott fogyasztók támogatásban részesüljenek.”

8. A III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„BIZONYOS KISKERESKEDELMI PIACOKON JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÓ INTÉZKEDÉSEK ”

9. A 16. cikket el kell hagyni.

10. A 17. cikk a következőképpen módosul:

43. Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy azokra a vállalkozásokra, amelyek az adott kiskereskedelmi piacon a 2002/21/EK irányelv (»keretirányelv«) 14. cikkével összhangban jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülnek, a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő szabályozási kötelezettségeket rójanak, amennyiben:

a) a 16. cikk szerint elvégzett piacelemzés eredményeképpen valamely nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy egy adott, a 2002/21/EK irányelv (»keretirányelv«) 15. cikkével összhangban meghatározott kiskereskedelmi piac ténylegesen nem versenyképes, és

b) a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy a 2002/19/EK irányelv (»hozzáférési irányelv«) alapján előírt kötelezettségek nem eredményeznék a 2002/21/EK irányelv (»keretirányelv«) 8. cikkében meghatározott célok megvalósulását.”

44. A (3) bekezdést el kell hagyni.

11. A 18. és a 19. cikket el kell hagyni.

12. A 20. és a 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

Szerződések

(1) Ezt a cikket a fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi szabályok, különösen a 93/13/EK irányelv és a 97/7/EK irányelv, valamint a közösségi jognak megfelelő nemzeti szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók a nyilvános hírközlő hálózathoz és/vagy a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokhoz való csatlakozást biztosító szolgáltatásokra történő előfizetés esetén jogosultak legyenek az ilyen szolgáltatásokat és/vagy csatlakozást nyújtó vállalkozással vagy vállalkozásokkal szerződést kötni. A szerződésnek meg kell határoznia legalább a következőket:

a) a szolgáltató nevét és címét;

b) a nyújtott szolgáltatásokat, a kínált szolgáltatásminőségi szinteket, valamint az első csatlakozás időpontját;

c) a kínált karbantartási szolgáltatások fajtáit;

d) az árak és a díjszabás részleteit, valamint azt, hogy hogyan szerezhetők be naprakész információk az összes alkalmazandó igénybevételi és karbantartási díjról;

e) a szerződés időtartamát, a szolgáltatásnyújtás és a szerződés megújításának és megszüntetésének feltételeit, beleértve a számok és más azonosítók hordozhatóságával kapcsolatos közvetlen költségeket is;

f) a szerződéses szolgáltatásminőségi szintek el nem érése esetén alkalmazandó esetleges kompenzációt és a díjvisszatérítés módját;

g) a 34. cikkel összhangban a jogviták rendezésére vonatkozó eljárások kezdeményezésének módját;

h) a biztonságot és az integritást befolyásoló eseményekkel és fenyegetésekkel, valamint a sebezhető pontokkal kapcsolatban a csatlakozást szolgáltató és/vagy a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által megtehető intézkedéseket.

A tagállamok ezeket a kötelezettségeket más végfelhasználók javára is kiterjeszthetik.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat a fogyasztók és az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatók között létrejött szerződéseknek is tartalmazniuk kell, amelyek nem nyilvános hírközlő hálózathoz és/vagy nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokhoz szolgáltatnak csatlakozást. A tagállamok ezt a kötelezettséget más végfelhasználók javára is kiterjeszthetik.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az előfizetők és a hangalapú kommunikációt lehetővé tevő elektronikus hírközlési szolgáltatásokat biztosító vállalkozások között szerződés jön létre, az előfizetők egyértelmű tájékoztatást kapjanak, hogy hozzá fognak-e férni a segélyhívó szolgáltatásokhoz. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek biztosítani, hogy a fogyasztók – a szerződés megkötésekor és azt követően rendszeresen – egyértelmű tájékoztatást kapjanak abban az esetben, ha a segélyhívó szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az előfizetők és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozások között szerződés jön létre, az előfizetők – a szerződés megkötését megelőzően, majd ezt követően rendszeresen – egyértelmű tájékoztatást kapjanak a jogszerű tartalomhoz való tetszés szerinti hozzáféréssel és a jogszerű tartalom tetszés szerinti terjesztésével kapcsolatban, valamint az alkalmazások és a szolgáltatások tetszés szerinti jogszerű futtatásával kapcsolatban a szolgáltató által alkalmazott korlátozásokról.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az előfizetők és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozások között szerződés jön létre, az előfizetők – a szerződés megkötését megelőzően, majd ezt követően rendszeresen – egyértelmű tájékoztatást kapjanak a szerzői jog és a szomszédos jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettségeikről. Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül a vállalkozások kötelesek tájékoztatni az előfizetőket a leggyakoribb jogellenes cselekményekről és azok jogkövetkezményeiről.

(7) Ha az üzemeltető módosítja a javasolt szerződési feltételeket, akkor az előfizetők jogosultak hátrányos jogkövetkezmény nélkül felmondani a szerződést. Az előfizetőket e módosítások előtt legalább egy hónappal megfelelő formában értesíteni kell, és ezzel egy időben tájékoztatni kell őket arról, hogy amennyiben nem fogadják el az új feltételeket, jogosultak szerződésüket hátrányos jogkövetkezmény nélkül felmondani.

21. cikk

Az információk átláthatósága és közzététele

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a II. melléklet rendelkezéseivel összhangban a 4., 5., 6., és 7. cikkben meghatározott szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és az ilyen szolgáltatások igénybevételére alkalmazandó árakról és díjakról, valamint az általános szerződési feltételekről átlátható, összehasonlítható, megfelelő és naprakész információ álljon a végfelhasználók és a fogyasztók rendelkezésére.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és/vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások összehasonlítható, megfelelő és naprakész információkat tegyenek közzé a fogyasztók részére nyújtott szolgáltatásaikhoz való hozzáférésre és azok igénybevételére alkalmazandó árakról és díjakról. Ezeket az információkat könnyen hozzáférhető formában kell közzétenni.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok ösztönzik, hogy a végfelhasználók és a fogyasztók – interaktív útmutatók vagy hasonló technikák révén – információkhoz juthassanak az alternatív használati minták költségeinek értékeléséhez. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben ilyen útmutatókhoz, illetőleg technikákhoz a piacon nem lehet hozzáférni, a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezésre bocsássák őket. Ilyen interaktív útmutatók vagy hasonló technikák értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása céljából harmadik felek díjmentesen használhatják az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és/vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által közzétett díjakat.

(4) Annak érdekében, hogy a fogyasztók teljes körű tájékoztatást kaphassanak a díjszabási feltételekről, a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak módjukban álljon kötelezni az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat arra, hogy a fogyasztók számára a vásárlás időpontjában és helyén az alkalmazandó díjakra vonatkozóan tájékoztatást nyújtsanak.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak módjukban álljon kötelezni az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozásokat arra, hogy a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban megkövetelt tájékoztatást a fogyasztók számára egyértelmű, átfogó és könnyen hozzáférhető formában nyújtsák.

(6) Annak érdekében, hogy a végfelhasználók a díjak átláthatóságával és a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban a Közösségen belüli nyújtott tájékoztatással összefüggésben következetes rendszer előnyeit élvezhessék, a Bizottság – az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság) folytatott konzultációt követően – e területen megfelelő műszaki végrehajtási intézkedéseket hozhat, így különösen módszertant vagy eljárásokat határozhat meg. Ezek az intézkedések az irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 37. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 37. cikk (3) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.”

13. A 22. cikk a következőképpen módosul:

45. Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az érdekeltek álláspontjának figyelembevételét követően előírhassák a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára, hogy a szolgáltatásaik minőségével kapcsolatban összehasonlítható, megfelelő és naprakész információkat adjanak a végfelhasználóknak, ideértve a fogyatékkal élő végfelhasználók számára biztosított egyenértékű hozzáféréssel kapcsolatos tájékoztatást is. Ezeket az információkat – közzétételüket megelőzően – kérésre a nemzeti szabályozó hatósághoz is be kell nyújtani.”

46. A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szolgáltatásminőség romlásának és a hálózati adatforgalom lelassulásának megelőzése érdekében a Bizottság – a Hatósággal folytatott konzultációt követően – műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a szolgáltatás minőségével kapcsolatban milyen minimumkövetelmények betartására kötelezheti a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozásokat. Ezek az intézkedések az irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 37. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 37. cikk (3) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.”

14. A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

A szolgáltatások rendelkezésre állása

A tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokon keresztül nyújtott nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások katasztrofális hálózati hiba vagy vis maior esetében is rendelkezésre álljanak. A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások minden ésszerű lépést megtegyenek a segélyhívó szolgálatokhoz való zavartalan hozzáférés biztosítására.”

15. A 25. cikk a következőképpen módosul:

47. A cím helyébe a következő szöveg lép:

„ Telefonos tudakozószolgálatok ”

48. A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokat igénybe vevő minden végfelhasználó – az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően – hozzáférjen a tudakozószolgálatokhoz.”

49. Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdést a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó közösségi jogi aktusokban és különösen a 2002/58/EK irányelv 12. cikkében foglalt követelményekre is figyelemmel kell alkalmazni.”

16. A 26., a 27. és a 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Segélyhívó szolgáltatások és az egységes európai segélyhívószám

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások minden végfelhasználója, köztük a nyilvános telefonállomások valamennyi felhasználója is – a nemzeti szabályozó hatóságok által meghatározott minden egyéb nemzeti segélyhívószám mellett – a »112« egységes európai segélyhívószám segítségével is ingyenesen és mindennemű díjfizetési kötelezettség nélkül tudja hívni a segélyhívó szolgálatokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a belföldi vagy nemzetközi telefonszámozási tervben szereplő számon vagy számokon keresztül belföldi és/vagy nemzetközi hívások kezdeményezésével kapcsolatos szolgáltatást nyújtó vállalkozások hozzáférést biztosítanak a segélyhívó szolgáltatásokhoz.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a »112« egységes európai segélyhívószámra irányuló hívások fogadása megfelelő legyen, és e hívások továbbítása a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva történjen. Az ilyen hívások fogadásának legalább annyira gyorsnak és hatékonynak kell lennie, mint a belföldi segélyhívószámra vagy segélyhívószámokra irányuló hívásoké, amennyiben ezeket továbbra is használják.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzá tudjanak férni a segélyhívó szolgáltatásokhoz. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során is hozzá tudjanak férni a segélyhívó szolgáltatásokhoz, a megtett intézkedések körében megkövetelhető a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 17. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban közzétett irányadó szabványoknak vagy előírásoknak való megfelelés.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a »112« egységes európai segélyhívószámra érkező valamennyi hívás esetében a sürgősségi feladatot ellátó hatóságok díjmentesen hozzájussanak a hívó helyére vonatkozó információkhoz.

A tagállamok megkövetelik, hogy amint a segélyhívás a sürgősségi feladatot ellátó hatósághoz beérkezik, a hívó helyére vonatkozó információk továbbítása automatikusan megtörténjen.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság – különösen a kifejezetten a tagállamokban utazó személyeknek szánt kezdeményezéseken keresztül – megfelelő tájékoztatást kapjon a »112« egységes európai segélyhívószám létezéséről és használatáról. A tagállamok évente jelentésben számolnak be a Bizottságnak és a Hatóságnak az e tekintetben megtett intézkedésekről.

(7) A »112« hívószámon elérhető szolgáltatások hatékony tagállami megvalósítása érdekében, ideértve a más tagállamokban utazó fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférésének biztosítását is, a Bizottság – a Hatósággal folytatott konzultációt követően – műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el.

Ezek az intézkedések az irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 37. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 37. cikk (3) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.

27. cikk

Európai telefon-előtétszámok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szabványos nemzetközi telefon-előtétszám a »00« szám legyen. A tagállamok közötti határ mentén egymáshoz közel fekvő települések közötti hívásokra vonatkozóan különleges szabályok alakíthatók ki, illetve tarthatók fenn. Az érintett településeken a végfelhasználókat teljes körűen tájékoztatni kell az ilyen szabályokról.

(2) Azok a tagállamok, amelyek számára az ITU a »3883« nemzetközi kódot osztotta ki, az európai telefonszámozási tartomány kezelésével összefüggő feladatok kizárólagos ellátásával megbízzák a Hatóságot.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosan elérhető telefonhálózatokat üzemeltető valamennyi vállalkozás az európai telefonszámozási tartományba érkező és az abból kezdeményezett összes hívás továbbítására olyan árakat határozzon meg, amelyek nem haladják meg a többi tagállamba és a többi tagállamból kezdeményezett hívásokra általa alkalmazott legmagasabb árat.

28. cikk

A számokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok minden szükséges lépést megtegyenek a következők biztosítására:

a) a végfelhasználók hozzá tudjanak férni a Közösségen belül nyújtott szolgáltatásokhoz, beleértve az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatásokat is, és használni tudják azokat; és

b) a végfelhasználók hozzá tudjanak férni a Közösségen belül biztosított valamennyi számhoz, beleértve a tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő számokat, az európai telefonszámozási tartományban szereplő számokat és az ingyenesen hívható egyetemes nemzetközi telefonszámokat is.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak eseti alapon meg kell tudniuk gátolni a számokhoz, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amennyiben ezt csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi.

(2) Annak érdekében, hogy a végfelhasználók a számokhoz és a szolgáltatásokhoz a Közösségben ténylegesen hozzáférhessenek, a Bizottság – a Hatósággal folytatott konzultációt követően – műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el. Ezek az intézkedések az irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 37. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 37. cikk (3) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.

A piaci fejlemények és a technológiai változások figyelembevétele céljából ezek a műszaki végrehajtási intézkedések időszakosan felülvizsgálhatók.”

17. A 29. cikk a következőképpen módosul:

50. Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok minden, nyilvánosan elérhető telefonhálózatot üzemeltető és/vagy nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozás számára előírhassák, hogy az I. melléklet B. részében felsorolt eszközöket – a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra is figyelemmel – a végfelhasználók rendelkezésére bocsássák.”

51. A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 10. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok a lekapcsolásra vonatkozóan az I. melléklet A. részének e) pontjában említett kötelezettségeket a nyilvános hírközlő hálózatokhoz és/vagy nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító valamennyi vállalkozást terhelő általános követelménnyé tehetik.”

18. A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. cikk

A szolgáltatóváltás megkönnyítése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan előfizető, aki ezt kéri, hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül – az I. melléklet C. részében előírt rendelkezésekkel összhangban – megtarthassa.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy számhordozhatóság biztosítása tekintetében az üzemeltetők által egymás irányában alkalmazott árképzés költségalapú legyen, és hogy az előfizetők által fizetendő, esetlegesen felszámított közvetlen díjak ne hassanak visszatartólag az ilyen lehetőségek igénybevételére.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok a számhordozásra vonatkozó kiskereskedelmi díjszabást nem állapíthatják meg versenytorzító módon, így például egyedi vagy közös kiskereskedelmi díjszabások rögzítése révén.

(4) A számok átvitelét és ezt követő aktiválását a lehető legrövidebb időn belül, az előfizető eredeti kérelmétől számítva legkésőbb egy munkanapon belül el kell végezni.

(5) A Bizottság – a Hatósággal folytatott konzultációt követően, figyelembe véve a technológiai és a piaci feltételeket – a 37. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban módosíthatja az I. mellékletet.

Ebben a módosításban előírhatja különösen:

a) a vezetékes és a mobilhálózatok közötti számhordozhatóságot;

b) az előfizetői azonosítók és a kapcsolódó információk hordozhatóságát, amely esetben a (2), a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseit ezen azonosítókra is alkalmazni kell.

(6) Bármely minimális szerződéses időtartam sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a szerződés felmondására vonatkozó feltételek és eljárások ne tartsák vissza a fogyasztókat a szolgáltatóváltástól.”

19. A 31. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok meghatározott rádiós és televíziós műsorterjesztési és hozzáférhetőségi szolgáltatások továbbítására vonatkozóan ésszerű továbbítási kötelezettségeket írhatnak elő a joghatóságuk alá tartozó, a nyilvánosság számára rádió- vagy televízióműsorok szétosztására szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozások számára abban az esetben, ha az ilyen hálózatok végfelhasználóinak jelentős hányada ezeket a hálózatokat használja a rádió- és a televízióműsorok vételének fő eszközeként. Ilyen kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha a tagállamok által a nemzeti jogszabályaikban egyértelműen és kifejezetten meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

Az első albekezdésben említett kötelezettségeket a tagállamok <a módosító jogi aktus végrehajtásának határideje> után legkésőbb egy éven belül felülvizsgálják, kivéve akkor, ha ezt a felülvizsgálatot a megelőző két évben már elvégezték.

A tagállamok a továbbítási kötelezettségeket legalább háromévente felülvizsgálják.”

20. A 33. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják különösen, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan konzultációs mechanizmust hozzanak létre, amely biztosítja, hogy döntéshozatali folyamatuk megfelelően figyelembe vegye az elektronikus hírközlés terén jelentkező fogyasztói érdekeket.”

b) A cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tagállamok évente jelentésben számolnak be a Bizottságnak és a Hatóságnak az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a végberendezések fogyatékkal élő végfelhasználók általi felhasználása és az azokhoz való hozzáférése, valamint azok együttműködése javításában megtett intézkedésekről és az elért eredményekről.

(4) Az 1999/5/EK irányelv – és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésének f) pontjában a fogyatékkal élőkre vonatkozóan előírt követelmények – alkalmazásának sérelme nélkül, a fogyatékkal élő végfelhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz és berendezésekhez való hozzáférésének javítása érdekében a Bizottság – a Hatósággal folytatott konzultációt és nyilvános konzultációt követően – a (3) bekezdésben előírt jelentésben felvetett kérdések kezelésére megfelelő műszaki végrehajtási intézkedéseket tehet. Ezek az intézkedések az irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 37. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 37. cikk (3) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.”

21. A 34. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók és az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között az ilyen hálózatok szolgáltatása, illetve szolgáltatások nyújtása tárgyában létrejött szerződések szerződéses feltételeivel és/vagy teljesítésével kapcsolatos, rendezetlen jogviták rendezésére átlátható, egyszerű és költségkímélő nemperes eljárások álljanak rendelkezésre. A tagállamok intézkedéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az ilyen eljárások alkalmasak legyenek a jogviták méltányos és gyors rendezésére, és indokolt esetben díj-visszatérítési és/vagy kártérítési rendszert vezethetnek be. A tagállamok ezeket a kötelezettségeket más végfelhasználókat érintő jogvitákra is kiterjeszthetik.

A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogviták rendezését végző szervek a Bizottság és a Hatóság részére statisztikai célokra megfelelő információkat nyújtsanak.”

22. A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„35. cikk

A mellékletek kiigazítása

A Bizottság a 37. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban elfogadja az I., II., III. és VI. mellékletnek a technológiai fejlődéshez vagy a piaci igények változásaihoz történő hozzáigazítása érdekében szükséges módosításokat.”

23. A 36. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A nemzeti szabályozó hatóságok bejelentik a Bizottságnak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítésére kijelölt vállalkozásokra kirótt kötelezettségeket. A vállalkozások kötelezettségeit érintő minden változásról, valamiint az ezen irányelv rendelkezései által érintett vállalkozásokban bekövetkezett minden változásról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot.”

24. A 37. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„37. cikk

Szakbizottság

(1) A Bizottság munkáját a 2002/21/EK irányelv (»keretirányelv«) 22. cikke alapján létrehozott Hírközlési Bizottság segíti.

(2) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

25. Az I., II. és III. melléklet helyébe ezen irányelv I., II. és III. melléklete lép.

26. A VII. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

A 2002/58/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) módosításai

A 2002/58/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) »hívás«: nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás által létrehozott, kétirányú kommunikációt lehetővé tevő csatlakozás;”

2. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Az érintett szolgáltatások

Ezt az irányelvet a Közösségben a nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatások nyilvános hírközlő hálózaton – az adatgyűjtést és az azonosító eszközöket támogató nyilvános hírközlő hálózatokat is beleértve – történő nyújtásával összefüggő személyes adatok kezelésére kell alkalmazni.”

3. A 4. cikk a következőképpen módosul:

52. A cím helyébe a következő szöveg lép:

„ Az adatfeldolgozás biztonsága”

53. A cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A biztonság olyan megsértése esetén, amely a Közösségben nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben továbbított, tárolt vagy más módon feldolgozott személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elveszítését, módosítását, jogosulatlan felfedését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi, a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak a biztonság megsértéséről haladéktalanul értesítenie kell az érintett előfizetőt és a nemzeti szabályozó hatóságot. Az előfizetőhöz intézett értesítésnek tartalmaznia kell legalább a biztonság megsértésének jellegét és intézkedéseket kell ajánlania a jogsértés esetleges negatív hatásainak mérséklésére. A nemzeti szabályozó hatósághoz intézett értesítés ezen túlmenően leírja a biztonság megsértésének következményeit és az annak orvoslására a szolgáltató által megtett intézkedéseket.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett intézkedések következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság) és az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el többek között az e cikkben említett tájékoztatási és értesítési követelményekre alkalmazandó körülményekre, formátumra és eljárásokra vonatkozóan.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek – annak kiegészítésével történő – módosítására irányuló intézkedéseket a 14a. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 14a. cikk (3) bekezdésében említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

4. Az 5. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy előfizető vagy felhasználó végberendezésében történő adattárolás, illetve az ott tárolt adatokhoz való hozzáférés csak azzal a feltétellel legyen megengedett, ha az érintett előfizetőt vagy felhasználót a 95/46/EK irányelvvel összhangban egyértelműen és teljes körűen tájékoztatják – többek között – az adatkezelés céljairól, valamint ha az érintett előfizetőnek vagy felhasználónak joga van visszautasítani az adatkezelő által végzett ilyen adatkezelést. Ez a rendelkezés nem akadályozza az olyan műszaki tárolást, illetve műszaki hozzáférést, amelynek kizárólagos célja az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő közléstovábbítás vagy annak megkönnyítése, vagy amely az előfizető vagy felhasználó által kifejezetten kért, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához feltétlenül szükséges.”

5. A 13. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A jogszabályban – többek között a 15a. cikk (2) bekezdésében – esetlegesen előírt közigazgatási jogorvoslat sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése elleni küzdelemre irányuló jogos érdekkel rendelkező magánszemély vagy jogi személy – beleértve saját jogos üzleti érdekeit vagy a fogyasztói érdekeit védő elektronikus hírközlési szolgáltatót – bíróság előtt jogi eljárást indíthat az ilyen jogsértésekkel szemben.”

6. A szöveg a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

Szakbizottság

(1) A Bizottság munkáját a 2002/21/EK irányelv (»keretirányelv«) 22. cikke alapján létrehozott Hírközlési Bizottság segíti.

(2) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

7. A szöveg a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Végrehajtás és jogalkalmazás

(1) A tagállamok megállapítják az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésére alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat és megteszik az azok végrehajtásának biztosításához szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb <a módosító jogi aktus végrehajtásának határideje>-ig értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről és késedelem nélkül értesítik a Bizottságot azok bármely későbbi módosításáról.

(2) Bármely bírósági jogorvoslat sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóság rendelkezik az (1) bekezdésben említett jogsértés megszüntetésének elrendeléséhez szükséges jogkörrel.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezzenek az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések nyomon követéséhez és érvényesítéséhez szükséges valamennyi vizsgálati jogkörrel és forrással, beleértve a számukra esetlegesen szükséges vonatkozó információk megszerzésének lehetőségét is.

(4) Az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti jogszabályok végrehajtása során a hatékony, határokon átnyúló együttműködés biztosítása, valamint a határokon átnyúló adatáramlást is magában foglaló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó harmonizált feltételek megteremtése érdekében a Bizottság – a Hatósággal és a megfelelő szabályozási hatóságokkal folytatott konzultációt követően – műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek – annak kiegészítésével történő – módosítására irányuló intézkedéseket a 14a. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 14a. cikk (3) bekezdésében említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

3. cikk

A 2006/2004/EK rendelet módosítása

A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[26] („rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”) melléklete az alábbi ponttal egészül ki:

„17. A fogyasztók védelmére vonatkozóan az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.) 13. cikke.”

4. cikk Átültetés

1. A tagállamok legkésőbb […]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és az ezen irányelv közti megfelelési táblázatot.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket […]-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.

6. cikk Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az Elnök az Elnök

I. MELLÉKLET

A 10. CIKKBEN (A KIADÁSOK ELLENŐRZÉSE) ÉS A 29. CIKKBEN (TOVÁBBI ESZKÖZÖK) EMLÍTETT ESZKÖZÖK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ISMERTETÉSE

A. rész

A 10. cikkben említett lehetőségek és szolgáltatások:

a) Részletes számlázás

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – a személyes adatok és a magánélet védelméről szóló megfelelő jogszabályi előírásokra is figyelemmel – meghatározhassák a (8. cikk szerinti) kijelölt vállalkozások által a fogyasztóknak ingyenesen biztosítandó részletes számlák részletességének alapszintjét annak érdekében, hogy a fogyasztók:

i. nyomon követhessék és ellenőrizhessék a nyilvános hírközlő hálózat helyhez kötött használatának és/vagy a kapcsolódó, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások igénybevételének díjait, és

ii. megfelelően figyelemmel kísérhessék fogyasztásukat és kiadásaikat, és így ésszerű mértékű ellenőrzést gyakorolhassanak számláik felett.

Ésszerű díjszabás mellett vagy díjmentesen – szükség szerint – további részletezési szinteket lehet az előfizetőknek felajánlani.

A hívó előfizető számára ingyenes hívásokat, beleértve a segélyvonalakra kezdeményezett hívásokat, nem kell feltüntetni a hívó előfizető részletes számláján.

b) Szelektív hívásletiltás kimenő hívásokra, díjmentesen

Ez az a lehetőség, amelynek révén az előfizető – a telefonszolgáltatásokat nyújtó, kijelölt vállalkozáshoz intézett kérésre – díjmentesen letiltathat meghatározott fajtájú kimenő hívásokat, vagy meghatározott fajta szerinti számokra kezdeményezett kimenő hívásokat.

c) Előrefizetési rendszerek

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhessék a kijelölt vállalkozásoktól azt, hogy a fogyasztók számára a nyilvános hírközlő hálózathoz való hozzáférést, és a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások igénybevételét előrefizetési rendszerben tegyék lehetővé.

d) Csatlakozási díjak részletekben történő fizetése

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhessék a kijelölt vállalkozásoktól azt, hogy a fogyasztók számára a nyilvános hírközlő hálózathoz való csatlakozásért részletekben történő fizetést tegyék lehetővé.

e) Számlák meg nem fizetése

A tagállamok engedélyeznek bizonyos, a 8. cikkel összhangban kijelölt üzemeltetők számláinak meg nem fizetésével kapcsolatos intézkedéseket, amelyeknek arányos, megkülönböztetéstől mentes és közzétett intézkedéseknek kell lenniük. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az előfizető előzetesen megfelelő figyelmeztetést kapjon a szolgáltatásnak a nem fizetésből következő bármilyen megszakításáról vagy a hálózatról történő lekapcsolásról. Rendes esetben a szolgáltatás bármely megszakítása az érintett szolgáltatásra korlátozódik. Kivételesen – csalás, tartós késedelmes fizetés vagy nem fizetés esetén – a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok engedélyezhessék a hálózatról való lekapcsolást a hálózaton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó számlák meg nem fizetése miatt. A hálózatról a számlák nem fizetése miatt történő lekapcsolásra csak az előfizető megfelelő figyelmeztetését követően kerülhet sor. A tagállamok a teljes lekapcsolás előtt engedélyezhetnek korlátozott szolgáltatást bizonyos időtartamra, amely időtartam alatt csak az olyan hívások (pl. „112” hívása) megengedettek, amelyek az előfizető számára nem járnak díjfizetési kötelezettséggel.

B. rész

A 29. cikkben említett eszközök:

a) Hangfrekvenciás tárcsázás vagy DTMF (dual-tone multi-frequency, kéthangú többfrekvenciás üzemmód)

A nyilvános hírközlő hálózat mind a tagállamon belül, mind a tagállamok között támogatja a hálózaton a végponttól végpontig alkalmazott jelzésátvitel esetében az ETSI ETR 207 európai szabványban meghatározott DTMF jelzőhangok használatát.

b) Hívóvonal-azonosítás

A hívó fél hívószámát a hívás létrejötte előtt kijelzik a hívott félnek.

Ezt a lehetőséget a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó megfelelő jogszabályokkal, különösen a 2002/58/EK irányelvvel összhangban kell biztosítani.

Az üzemeltetőknek a műszakilag kivitelezhető mértékben adatokat és jelzéseket kell szolgáltatniuk annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hívóvonal-azonosítás és a hangfrekvenciás tárcsázás tagállami határokon keresztül történő felajánlását.

C. rész

A 30. cikkben említett számhordozhatóságra vonatkozó rendelkezések végrehajtása

Azt a követelményt, amelynek értelmében a nemzeti számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan előfizető, aki ezt kéri, hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül megtarthatja, a következők vonatkozásában kell alkalmazni:

a) földrajzi számok esetén egy konkrét helyen; és

b) nem földrajzi számok esetén bárhol.

Ezt a bekezdést a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó hálózatok és a mobilhálózatok közötti számhordozhatóságra nem kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

A 21. CIKKEL ÖSSZHANGBAN KÖZZÉTEENDŐ INFORMÁCIÓK (INFORMÁCIÓK ÁTLÁTHATÓSÁGA ÉS KÖZZÉTÉTELE)

A nemzeti szabályozó hatóság felel az e mellékletben szereplő információknak a 21. cikkel összhangban történő közzétételéért. A nemzeti szabályozó hatóság feladata eldönteni, hogy mely információkat kell a nyilvános hírközlő hálózatokat rendelkezésre bocsátó és/vagy nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak közzétenniük, és mely információkat kell magának a nemzeti szabályozó hatóságnak közzétennie annak érdekében, hogy a fogyasztók kellően tájékozottan tudjanak választani. Amennyiben az információt a nyilvános hírközlő hálózatokat rendelkezésre bocsátó és/vagy nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások teszik közzé, a nemzeti szabályozó hatóság – a fogyasztók teljes körű tájékoztatásának biztosítása érdekében – meghatározhatja az információ közzétételének módját.

1. A vállalkozás(ok) neve és címe

Azaz a nyilvános hírközlő hálózatokat rendelkezésre bocsátó, és/vagy nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások neve és székhelyük címe.

2. A kínált szolgáltatások ismertetése

2.1 A kínált szolgáltatások köre

2.2 Rendes díjak, annak megjelölésével, hogy az egyes díjszabási elemek mit foglalnak magukban (pl.: hozzáférési díjak, a használati díj különböző típusai, karbantartási díjak), beleértve az alkalmazott szokásos árengedményekről, valamint a különleges és célzott díjszabási rendszerekről szóló részletes tájékoztatást.

2.3 Kártérítési/visszatérítési politika, beleértve a kínált kártérítési/visszatérítési konstrukciók konkrét részleteit.

2.4 A kínált karbantartási szolgálatok fajtái.

2.5 Általános szerződési feltételek, beleértve a szerződés esetleges minimális időtartamát, a szerződés megszüntetését, a számok hordozhatóságával kapcsolatos eljárásokat és közvetlen díjakat, és szükség esetén más azonosítókat .

3. A jogviták rendezését szolgáló mechanizmusok, beleértve a vállalkozás által kialakított mechanizmusokat.

4. Az egyetemes szolgáltatások tekintetében fennálló jogokra vonatkozó tájékoztatás, beleértve az I. mellékletben említett lehetőségeket és szolgáltatásokat.

III. MELLÉKLET

SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉGI PARAMÉTEREK

A LÉTESÍTÉSI IDŐ ÉS A SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG 11. ÉS 22. CIKKBEN EMLÍTETT PARAMÉTEREI, MEGHATÁROZÁSAI ÉS MÉRÉSI MÓDSZEREI

A nyilvános hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosítására kijelölt vállalkozás esetében

PARAMÉTER (1. megjegyzés) | MEGHATÁROZÁS | MÉRÉSI MÓDSZER |

Első csatlakozás létesítési ideje | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

Hibaarány hozzáférési vonalanként | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

Hibajavítási idő | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

A nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás biztosítására kijelölt vállalkozás esetében

Hívásfelépítési idő (2. megjegyzés) | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

Kezelői szolgálatok válaszideje | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

Tudakozószolgálat válaszideje | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

Működőképes érmés és kártyás nyilvános telefonállomások aránya | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

Számlahelyességi panaszok | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

Sikertelen hívások aránya (2. megjegyzés) | ETSI EG 201 769-1 | ETSI EG 201 769-1 |

Az ETSI EG 201 769– 1 változatának száma 1.1.1 (2000. április)

1. megjegyzés

A paramétereknek lehetővé kell tenniük a teljesítmény regionális szintű (azaz az Eurostat által létrehozott Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúra (NUTS) legalább 2. szintű) elemzését.

2. megjegyzés

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem követelik meg e két paraméter teljesítésére vonatkozóan az információ frissítését, ha van bizonyíték arra, hogy e két területen kielégítő a teljesítmény.”

[1] Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i európai parlamenti és tanácsi 2002/22/EK irányelv (HL L 108., 2002.04.24)

[2] Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 201., 2002.07.31.)

[3] COM(2007) 697.

[4] COM(2007) 699.

[5] SEC(2007) 1472.

[6] COM(2007) 696..

[7] COM(2006)334 végleges.

[8] Ld. 7. lábjegyzet.

[9] HL L 186., 2003.07.25., 43.o.

[10] HL.L. 178., 2000.7.17., 1.o.

[11] Megvizsgálták a digitális fogyasztói berendezések együttműködési képességéről szóló VI. mellékletben szereplő rendelkezések folyamatos alkalmasságát is. A vizsgálat még mindig folyik, azonban a komitológiai hatáskörök megléte lehetővé teszi a Bizottság számára a rendelkezések gyorsabb módosítását (35. és 37. cikk).

[12] HL L 364., 2004.12.9., 1.o.

[13] HL C […], […], […].o.

[14] HL C […], […], […].o.

[15] HL C […], […], […].o.

[16] HL C […], […], […].o.

[17] HL C […], […], […].o.

[18] HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

[19] HL L 108., 2002.4.24., 21.o.

[20] HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

[21] HL L 108., 2002.4.24., 51.o.

[22] HL L 108., 2002.4.24., 37.o.

[23] HL C […], […], […].o.

[24] HL L 91., 1999.4.7., 10.o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1.o.) módosított irányelv.

[25] HL L 364., 2004.12.9., 1.o.

[26] HL L 364., 2004.12.9, 1. o.