A Bizottság jelentése - A Kohéziós Alapról szóló éves beszámoló (2006) /* COM/2007/0678 végleges */

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.11.2007

COM(2007) 678 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A KOHÉZIÓS ALAPRÓL SZÓLÓ ÉVES BESZÁMOLÓ (2006)

TARTALOMJEGYZÉK

A KOHÉZIÓS ALAPRÓL SZÓLÓ ÉVES BESZÁMOLÓ (2006) 3

1. Költségvetés-végrehajtás 3

2. Gazdasági környezet és feltételrendszer 10

3. A közlekedés- és környezetvédelmi szakpolitikákkal történő koordináció 11

3.1. Közlekedés 11

3.2. Környezetvédelem 12

4. Vizsgálatok 13

5. Szabálytalanságok és a támogatások felfüggesztése 13

6. Értékelés 14

7. Új szabályozási keret a 2007–2013 közötti időszakra 15

8. Tájékoztatás és nyilvánosság 16

A KOHÉZIÓS ALAPRÓL SZÓLÓ ÉVES BESZÁMOLÓ (2006)

Ez a beszámoló a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1164/1994/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban készült. A Kohéziós Alap 2006-os tevékenységeit mutatja be.

1. Költségvetés-végrehajtás

A Kohéziós Alap 2006-os kötelezettségvállalásaira (a jelenlegi árak szerint) 6 032 082 110 EUR összeget kitevő forrás állt a 13 kedvezményezett tagállam rendelkezésére. Ez az összeg már tartalmazza a technikai segítségnyújtási hiteleket (8 100 000 EUR). Meg kell említeni, hogy Írország – gazdasági növekedése miatt – 2004. január 1-jétől már nem jogosult a Kohéziós Alap támogatására. Mivel 2007. január 1-jén Románia és Bulgária csatlakozott az Európai Unióhoz, ettől az időponttól kezdve jogosultak a Kohéziós Alap támogatására (ám ez a jelentés a 2006-os évről szól, így még nem terjed ki a két országra).

A kötelezettségvállalási előirányzatokat teljes mértékben felhasználták, a teljes összegből semmit sem csoportosítottak át 2007-re.

1. táblázat A kötelezettségvállalások végrehajtása 2006-ban (euróban kifejezve)

2005-ről áthozott előirányzatok | - | - | - | - | - | - |

Újra rendelkezésre bocsátott előirányzatok | - | - | - | - | - | - |

Visszafizetések | - | - | - | - | - | - |

2005-ről áthozott előirányzatok | - | - | - | - | - | - |

Újra rendelkezésre bocsátott előirányzatok | 60 776 | - | - | - | - | 60 776 |

Visszafizetések | - | - | - | - | - | - |

Görögország | 191 616 437 | 38,8 % | 298 556 462 | 60,4 % | 4 026 467 | 494 199 366 | 8,4 % |

Portugália | 273 923 751 | 55,4 % | 218 291 973 | 44,2 % | 1 983 642 | 494 199 366 | 8,2 % |

Ciprus | 15 599 762 | 75,5 % | 5 058 456 | 24,5 % | - | 20 658 218 | 0,3 % |

Cseh Köztársaság | 169 425 877 | 46,6 % | 192 728 948 | 53,0 % | 1 343 504 | 363 498 329 | 6,0 % |

Észtország | 51 641 255 | 45,3 % | 59 936 657 | 52,5 % | 2 505 460 | 114 083 372 | 1,9 % |

Magyarország | 210 331 313 | 49,3 % | 209 390 382 | 49,1 % | 6 910 457 | 426 632 152 | 7,1 % |

Lettország | 84 648 355 | 50,3 % | 75 472 277 | 44,9 % | 8 112 593 | 168 233 225 | 2,8% |

Litvánia | 121 403 548 | 53,7 % | 99 888 363 | 44,2 % | 4 807 152 | 226 099 063 | 3,7 % |

Málta | 4 305 250 | 51,0 % | 4 075 480 | 48,3 % | 65 171 | 8 445 901 | 0,1 % |

Lengyelország | 751 359 517 | 46,9 % | 828 944 996 | 51,7 % | 21 905 810 | 1 602 210 323 | 26,5 % |

Szlovákia | 79 712 721 | 36,4 % | 138 255 724 | 63,2 % | 826 055 | 218 794 500 | 3,6 % |

Szlovénia | 27 925 173 | 38,6 % | 44 270 658 | 61,2 % | 165 000 | 72 360 831 | 1,2 % |

4. táblázat Kifizetési előirányzatok 2006-ban (euróban kifejezve) – beleértve a technikai segítségnyújtást

Az új tagállamokra vonatkozó adatok csak a 2004. május 1. utáni, a Kohéziós Alap értelmében elfogadott projektekre vonatkozó kifizetéseket tükrözik (tehát az ISPA-projektekre irányuló előcsatlakozási támogatást nem tartalmazzák). A csatlakozás előtt elfogadott ISPA-projektekkel kapcsolatos 2006-os kifizetéseket az 5. táblázat tartalmazza.

Görögország | 194 069 922 | 40,2 % | 289 132 091 | 59,8 % | - | 483 202 013 | 17,7 % |

Írország | 27 991 936 | 70,8 % | 11 521 393 | 29,2 % | - | 39 513 329 | 1,4 % |

Portugália | 148 750 484 | 73,1 % | 53 874 121 | 26,5 % | 899 853 | 203 524 458 | 7,5 % |

Ciprus | - | 0,0 % | 6 001 512 | 100,0 % | - | 6 001 512 | 0,2 % |

Cseh Köztársaság | 32 982 124 | 26,2 % | 92 544 105 | 73,6 % | 278 460 | 125 804 689 | 4,6 % |

Észtország | 6 769 474 | 17,0 % | 32 972 870 | 82,9 % | 23 322 | 39 765 666 | 1,5 % |

Magyarország | 82 157 579 | 70,9 % | 33 767 249 | 29,1 % | - | 115 924 828 | 4,2 % |

Lettország | 14 060 182 | 23,4 % | 42 930 570 | 71,5 % | 3 075 450 | 60 066 202 | 2,2 % |

Litvánia | 17 587 842 | 36,0 % | 31 243 260 | 64,0 % | - | 48 831 102 | 1,8 % |

Málta | - | 0,0 % | 2 591 637 | 100,0 % | - | 2 591 637 | 0,1 % |

Lengyelország | 15 601 766 | 6,1 % | 239 697 120 | 93,7 % | 589 292 | 255 888 178 | 9,4 % |

Szlovákia | 18 811 566 | 58,7 % | 13 218 768 | 41,3 % | - | 32 030 334 | 1,2 % |

Szlovénia | 7 502 018 | 24,1 % | 23 651 860 | 75,9 % | - | 31 153 878 | 1,1 % |

Meghatározatlan | - | 0,0 % | - | 0,0 % | 965 686 | 965 686 | 0,0 % |

5. táblázat Új tagállamok - A korábbi ISPA-projektekkel kapcsolatos 2006-os kifizetések

Észtország | 17 872 983 | 55,6 % | 13 213 810 | 41,1 % | 1 036 078 | 32 122 871 | 4,7 % |

Magyarország | 42 045 203 | 54,0 % | 34 943 145 | 44,9 % | 856 649 | 77 844 997 | 11,4 % |

Lettország | 12 195 774 | 24,8 % | 33 083 549 | 67,3 % | 3 890 083 | 49 169 406 | 7,2 % |

Litvánia | 21 227 151 | 55,0 % | 15 421 582 | 39,9 % | 1 955 102 | 38 603 835 | 5,7 % |

Lengyelország | 136 381 574 | 51,4 % | 126 946 209 | 47,9 % | 1 872 421 | 265 200 204 | 38,9 % |

Szlovákia | 33 197 820 | 43,6 % | 40 809 790 | 53,6 % | 2 120 189 | 76 127 799 | 11,2 % |

Szlovénia | 5 176 729 | 73,4 % | 1 875 000 | 26,6 % | 0 | 7 051 729 | 1,0 % |

Görögország | 3 307 420 974 | 435 532 521 | 467 400 382 | 335 157 938 | 529 459 151 | 535 843 689 | 438 083 755 | 494 199 366 | 3 235 676 802 |

Görögország | 2 815 806 760 | 1 236 273 691 | 1 579 533 069 |

Írország | 575 411 134 | 517 830 136 | 57 580 998 |

Portugália | 3 128 862 926 | 1 467 756 462 | 1 661 106 465 |

Spanyolország | 11 773 161 809 | 7 383 381 713 | 4 389 780 096 |

EU-4 ÖSSZESEN | 18 293 242 629 | 10 605 242 001 | 7 688 000 628 |

Ciprus | 54 014 695 | 11 059 968 | 42 954 727 |

Cseh Köztársaság | 748 976 735 | 141 131 405 | 607 845 330 |

Észtország | 242 449 651 | 39 765 666 | 202 683 985 |

Magyarország | 812 924 360 | 185 512 701 | 627 411 659 |

Lettország | 376 863 199 | 79 841 253 | 297 021 946 |

Litvánia | 517 642 688 | 97 697 349 | 419 945 339 |

Málta | 21 966 289 | 2 591 637 | 19 374 652 |

Lengyelország | 3 191 270 327 | 255 730 261 | 2 935 540 066 |

Szlovákia | 264 254 882 | 32030 334 | 232 224 548 |

Szlovénia | 172 654 702 | 39 651 472 | 133 003 230 |

EU-10 ÖSSZESEN | 6 403 017 528 | 885 012 045 | 5 518 005 483 |

ÖSSZESEN | 24 696 260 157 | 11 490 254 046 | 13 206 006 111 |

7.2. táblázat A korábbi ISPA-projektekre elfogadott összegek 2000–2006 között (beleértve a fennálló kötelezettségvállalásokat)

Ország | Nettó kötelezettségvállalás | Kifizetett | Fennálló kötelezettségvállalások |

Cseh Köztársaság | 479 117 990 | 351 044 435 | 128 073 555 |

Észtország | 185 251 384 | 121 573 113 | 63 678 271 |

Magyarország | 669 677 980 | 307 713 993 | 361 963 987 |

Lettország | 333 856 759 | 183 662 936 | 150 193 823 |

Litvánia | 307 765 169 | 161 019 456 | 146 745 712 |

Lengyelország | 2 444 163 012 | 1 093 425 990 | 1 349 686 751 |

Szlovákia | 501 995 906 | 263 375 354 | 238 620 552 |

Szlovénia | 83 499 178 | 45 820 204 | 37 678 974 |

ÖSSZESEN | 5 005 327 377 | 2 527 635 482 | 2 476 641 625 |

A költségvetés végrehajtása az 1993–99 közötti időszakban

Az 1993–1999 közötti időszakra elszámolandó előirányzatok 2006-os változásai az alábbiak:

8. táblázat Az 1993-99-es időszak kötelezettségvállalásainak elszámolása 2006-ban (euróban kifejezve)

Spanyolország | 204 299 149 | 17 163 676 | 99 864 092 | 87 271 381 |

Görögország | 82 165 494 | 52 585 827 | 3 476 269 | 26 103 398 |

Írország | 29 637 545 | 19 003 | 17 387 263 | 12 231 279 |

Portugália | 29 514 596 | 1 555 707 | 15 998 198 | 11 960 691 |

ÖSSZESEN | 345 616 784 | 71 324 213 | 136 725 822 | 137 566 749 |

A Kohéziós Alap kötelezettségvállalásai differenciált előirányzatok, azaz a kifizetések megfelelnek az eredeti kötelezettségvállalásoknak. Amennyiben a projekteket a határozatoknak megfelelően hajtják végre, automatikusan keletkezik elszámolandó összeg, ami a határozat és a záró kifizetés időpontja között eltelt idővel (általában 4-5 év) magyarázható.

Annak érdekében, hogy növeljék a korábbi kötelezettségvállalások kifizetési szintjét, folytatódtak a 2000 előtt megkezdett intézkedésekre vonatkozó fennálló előirányzatok kifizetésére tett erőfeszítések. Az év eleji fennálló előirányzatok kb. 40%-át fizették ki, vagy vonták vissza 2006-ban. 2006 végére a fennálló előirányzatok mértéke a Kohéziós Alap éves költségvetésének csupán 2,7%-át tette ki (2002 végén mintegy 50%-át, 2003 végén 39%-át, 2004 végén 15%-át, 2005 végén pedig 6,7%-át). A fennálló előirányzatok csökkentésére tett erőfeszítések 2007-ben is folytatódnak, együttműködve a projekt végrehajtásáért és a vonatkozó kifizetési kérelmekért felelős nemzeti hatóságokkal.

A tagállamok által 2006-ban elfogadott projektek felsorolása a mellékletben található.

2. Gazdasági környezet és feltételrendszer

A Kohéziós Alap létrehozásáról szóló tanácsi rendelet[2] meghatározza az Alap felhasználásának makrogazdasági feltételeit. A rendelet kodifikált szövege kimondja, hogy „abban az esetben, ha a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján minősített többséggel eljárva, megállapítja, hogy egy tagállam nem hajtotta végre [stabilitási vagy konvergenciaprogramját] oly módon, hogy a túlzott költségvetési hiányt elkerülje, nem lehet az adott tagállam számára új projektet, illetve jelentős projektek esetében új projektszakaszt az Alapból finanszírozni”. Ez a rendelkezés jelzi, hogyan képes a Kohéziós Alap nemzeti szinten költségvetési támogatási eszközként működni azáltal, hogy hozzájárul a tagállamok makrogazdasági fegyelmének megőrzéséhez.

A Kohéziós Alap támogatásában részesülő tagállamok közül négy (Ciprus, Lengyelország, Magyarország és Portugália) ellen a túlzott hiány esetén követendő eljárás (EDP) keretében további intézkedéseket fogadtak el. Ezen országok egyikének esetében sem volt szükség az Alapból történő támogatás felfüggesztésének mérlegelésére.

2006 júniusában a Tanács úgy határozott, hogy Ciprussal szemben megszünteti az eljárást, mivel az 2005-ben kiigazította túlzott hiányát. Portugália esetében a Bizottság 2006 júniusában közleményt adott ki, melyben kinyilvánította, hogy az ország jó úton van túlzott hiányának kiigazítása felé.

Magyarország esetében az EDP-eljárás 2004-es megindítása óta már kétszer – 2005 januárjában, majd 2005 novemberében – megállapították, hogy az ország nem tett hatékony intézkedéseket a Tanács ajánlásaira válaszul. A Bizottság azonban egyik alkalommal sem javasolta a Tanácsnak a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztését. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, esetében különleges eltérés van érvényben az EDP-eljárás további lépéseinek alkalmazása tekintetében. A 2006-os felülvizsgált konvergenciaprogram frissítésének 2006. szeptemberi benyújtása után ezért a Tanács további ajánlásokat csak a 104. cikk (7) bekezdésén[3] alapuló új határozat alapján címezhetett Magyarországnak. Amennyiben Magyarország nem tesz eleget az ajánlásnak, a 104. cikk (8) bekezdésének előírásai lesznek alkalmazandók, beleértve a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásai felfüggesztésének lehetőségét.

Lengyelország tekintetében 2006 novemberében a Tanács a 104. cikk (8) bekezdése szerinti határozatot hozott, melyben megállapította, hogy a Lengyelország által a 2004-es tanácsi ajánlásokkal összhangban a túlzott hiány kiigazítására hozott intézkedések elégtelennek bizonyultak. Ezt a határozatot továbbra is a konvergenciaprogram 2005-ös frissítésében kitűzött célok és a költségvetési adatok 2006. tavaszi bejelentése alapján hozták. A konvergenciaprogram legutóbbi, 2006-os frissítése szerint azonban Lengyelország 2007-ben kiigazítja túlzott hiányát, részben azért, mert alkalmazható lesz rá a megújult Stabilitási és Növekedési Paktum azon rendelkezése, amely szerint a nyugdíjreform költségeinek egy része levonható.

Görögország jó úton halad túlzott hiányának kiigazítása felé: a Tanács 104. cikk (9) bekezdés szerinti 2005. februári határozatával összhangban Görögország a 2006-os GDP 3%-a alá csökkentette hiányát. Három nemrégiben csatlakozott és 2004-ben túlzott hiánnyal küzdő tagállam – a Cseh Köztársaság, Málta és Szlovákia – esetében a költségvetési helyzet alakulása miatt nem volt szükség az EDP-eljárás további lépéseire, mivel a Bizottság 2004 decemberében arra a következtetésre jutott, hogy mindhárom ország hatékony intézkedéseket tett a tanácsi ajánlásokra válaszul. A túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetésére azonban nem került sor 2006-ban ezen országok esetében. A tanácsi ajánlásokkal összhangban Málta 2006-ra kiigazította túlzott hiányát. Szlovákia 2007-re a GDP 3%-a alá csökkenti hiányát, a Cseh Köztársaság pedig a tervek szerint 2010-re éri el ezt a célt.

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Kohéziós Alapról szóló rendelet[4] az alap feltételrendszerével kapcsolatos számos múltbeli bizonytalanságot tisztázott. Előírja, hogy a 104. cikk (8) bekezdése szerinti határozat lehetőséget biztosítson a Bizottság számára a Kohéziós Alapból származó támogatás felfüggesztésére. A Tanács viszont határozhat úgy, hogy a határozatot követő év január 1-jétől felfüggeszti a kötelezettségvállalások egészét vagy részeit. Amennyiben a Tanács az EDP-eljárás keretében később megállapítja, hogy a tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedéseket, az automatikusan a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásai felfüggesztésének megszüntetéséhez vezet. Megalkották a felfüggesztett kötelezettségvállalások későbbi költségvetésbe való átvitelének szabályait.

3. A közlekedési és környezetvédelmi szakpolitikákkal történő koordináció

3.1. Közlekedés

2006-ban a közlekedési ágazat a Kohéziós Alap összes kötelezettségvállalásainak majdnem felét (49,2%) tette ki. Mint korábban is, a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a vasúti projekteket. A tagállamok által 2006-ban támogatott projektek felsorolása e beszámoló mellékletében található.

A közlekedési ágazatra vonatkozó közösségi támogatást különféle eszközök összehangolása biztosítja: Kohéziós Alap, ISPA, ERFA, transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos programok és EBB-hitelek. Az említett eszközökből származó pénzügyi támogatást elsősorban közvetlenül a transzeurópai közlekedési hálózatokra (TEN-T) fordítják.

A legutóbb az 1264/1999/EK tanácsi rendelettel módosított 1164/94/EK tanácsi rendelet 3. cikke szerint a Kohéziós Alap a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatások keretén belül meghatározott, és a tagállamok által finanszírozott, közös érdekű közlekedési infrastrukturális projektekhez nyújthat támogatást.

A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokat a módosított 1692/96/EK határozat fekteti le. A határozat 30 kiemelt fontosságú európai érdekű projektet határoz meg, és felkéri a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben ezeket a projekteket. Az 1692/96/EK határozat 19a. cikke kimondja, hogy amennyiben az 1164/94/EK rendelet 10. cikkével összhangban projekteket javasolnak a Kohéziós Alapból történő támogatásra, a tagállamoknak megfelelően kiemelt szerepet kell biztosítaniuk az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

3.2. Környezetvédelem

2006-ban a környezetvédelmi ágazat a Kohéziós Alap összes kötelezettségvállalásainak kevéssel több mint a felét (50,8%) tette ki. Általánosságban véve megállapítható, hogy a Kohéziós Alap által támogatott projektek a környezetvédelem fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális célkitűzéseit szolgálták, különös tekintettel a hatodik cselekvési program kiemelt területeire (természetes erőforrásokkal való gazdálkodás, hulladékkezelés, az éghajlatváltozás hatásait csökkentő beruházások). A 2005-ben és 2006-ban a levegő, erőforrások, hulladék és újrafelhasználás, városi környezet, talaj, tenger és növényvédő szerek témakörében elfogadott hét tematikus stratégia összhangban van a Kohéziós Alap társfinanszírozási műveleteivel. A tagállamok által 2006-ban elfogadott projektek felsorolása a beszámoló mellékletében található.

A Kohéziós Alap 2006-ban folytatta a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának támogatását, nem csupán az infrastruktúrák közvetlen finanszírozásával érve el ezt, hanem az irányelvek alkalmazásának ösztönzésével is, azokat a támogatás odaítélésének előfeltételévé téve. Ez elsősorban az adott témának és részterületnek – pl. természetvédelem, hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, vagy környezeti hatásvizsgálat (KHV) – megfelelő segítségnyújtást foglalja magában.

Az új tagállamok csatlakozási szerződései közbülső célokat tűztek ki a környezetvédelmi vívmányokba való beruházások terén. Ezen országok kiadásaiban ennélfogva fontos prioritásként szerepelt a víztisztítás és a hulladékgazdálkodás. A legfontosabb vonatkozó irányelveknél az esetek többségében továbbra is fokozott igény van beruházásokra és infrastruktúrára a következő területeken: hulladékgazdálkodás és víztisztítás (különösen a települési szennyvíz kezelése), a levegőminőség javítása és az ipari szennyezés csökkentése (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése). Ezért a környezetvédelmi infrastruktúra Kohéziós Alapból történő támogatása kiemelten fontos az új tagállamok számára.

4. Vizsgálatok

Az eredetileg kedvezményezett négy tagállam esetében összesen hét ellenőrző látogatásra került sor, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban, melyek során ellenőrizték a cselekvési tervek végrehajtását, és elvégezték a 2004–2005-ben ellenőrzött projektek nyomon követését. 2006-ban ellenőrizték a Kohéziós Alapból támogatott projektek lezárásáért felelős szervek munkáját is.

2006-ban ezenfelül eljárásokat vezettek be a Regionális Politikai Főigazgatóságon belül a Kohéziós Alapból támogatott projektek lezárására annak biztosítása érdekében, hogy az irányító hatóságtól és a lezárásért felelős szervtől megfelelő információkat kapjanak a lezárási folyamat során, így garantálva a végső visszatérítési igény jogszerűségét és szabályosságát, amelynek hiányában pénzügyi kiigazításokat kell alkalmazni.

A 2004-ben csatlakozott tagállamok esetében a 2006-ban elvégzett ellenőrzések elsősorban a nyomon követésre összpontosultak, hogy ellenőrizzék a 2005-ös rendszerellenőrzések ajánlásainak hatékony végrehajtását, továbbá ellenőrizték a projektre fordítandó kiadásokat. Különös hangsúlyt helyeztek a nemzeti ellenőrző szervek munkájának felülvizsgálatára, beleértve a rendszerellenőrzések minőségét, a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket és az auditigazolás előkészítésével kapcsolatos más munkákat. Összesen 13 ellenőrző látogatásra került sor, beleértve az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) ellenőrzésére is kiterjedő látogatásokat.

A pályáztatási és szerződéskötési eljárások hatékony és eredményes végrehajtásának sajátos kockázataira tekintettel 2005-ben – megelőző és kiigazító célzattal – különleges tematikus vizsgálatot indítottak, amely az új tagállamok csatlakozása után az azokban odaítélt szerződésekre összpontosult. 2006-ban az ezen ellenőrzések alapján adott ajánlásokat nyomon követték ellenőrzésekkel.

A főigazgatóság 2006. évi tevékenységéről szóló jelentésben az irányítási és ellenőrzési rendszerek működéséről nem minősített véleményt adtak öt tagállam esetében (Ciprus, Észtország, Görögország, Málta és Szlovénia).

A többi tagállam (Cseh Köztársaság, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia) esetében minősített véleményt adtak, a rendszer lényegét érintő jelentős hiányosságok miatt. A tagállamok egyike sem kapott kedvezőtlen véleményt.

5. Szabálytalanságok és a támogatások felfüggesztése

Nyolc kedvezményezett tagállam tett jelentést – a Kohéziós Alap finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1831/94/EK rendelet[5] 3. cikkének megfelelően – 228 szabálytalanságról, melyek 186 604 797 EUR összegű közösségi hozzájárulást érintettek. Az említett ügyekre vonatkozóan közigazgatási vagy jogi ténymegállapítás áll rendelkezésre.

Érdemes megemlíteni, hogy az ügyek többségét (183) a négy eredetileg kedvezményezett tagállam jelentette, és közülük a görög ügyek voltak túlnyomó többségben (103), melyek 117 856 924 EUR összegű közösségi hozzájárulást érintettek, ebből csak 12 698 144 EUR összeget kell visszatéríteni, mivel a fennmaradó részt a végső kifizetésre irányuló, a Bizottsághoz benyújtott kérelmekből vonják le. Az év során előrehaladás történt a fent említett rendelet alkalmazásában Spanyolországban, ahol 82 esetet jelentettek, amelyek 44 472 847 EUR összegű közösségi hozzájárulást érintettek, melyből 30 179 534 EUR összeget kell visszatéríteni. A portugál hatóságok 18 esetet jelentettek, amelyek 23 747 904 EUR összegű közösségi hozzájárulást érintettek, melyből 14 850 306 EUR összeget kell visszatéríteni.

Az új tagállamok közül csak öt, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lettország és Litvánia jelentett ügyeket (10, 6, 6, 2 és 1 ügyről készítettek jelentést), ezek az ügyek kisebb összegű hozzájárulást érintettek, mint a fent említettek. Az érintett összegek egy részét a kifizetési kérelmek Bizottsághoz történő benyújtása előtt levonják.

A többi kedvezményezett tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem történtek szabálytalanságok a 2006-os évben. A nemzeti és/vagy közösségi ellenőrző látogatások során felderített bizonyos esetekről a vonatkozó rendelettel összhangban értesítésre van szükség.

Az esetek többségében a szabálytalanságok a közbeszerzési szabályozás alkalmazásával, a fennmaradó esetekben pedig a nem támogatható kiadásokra vonatkozó elszámolással voltak kapcsolatosak.

2006-ban hatályba lépett a 2007–2013 közötti új programozási időszakra vonatkozó 1828/2006/EK rendelet. A rendelet 4., „Szabálytalanságok” című szakasza szabályozza a szabálytalanságokról való értesítést, és ez alkalmazandó az új programozási időszakban elfogadott, Kohéziós Alapból támogatott projektekre is. Az 1164/94/EK rendelet hatálya alatt elfogadott határozatokra továbbra is az 1831/94/EK rendelet alkalmazandó.

2006-ban az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) három ügyben indított eljárást a Kohéziós Alappal kapcsolatosan rendelkezésére bocsátott információk alapján. Ezek közül egynek nyomán „monitoring ügyet”[6] kellett indítani, a két másik, értékelésre váró ügyet átvitték 2007-re. Nem került sor a 2185/96/EK rendeletnek[7] megfelelő ellenőrző látogatásra.

6. Értékelés

A felülvizsgált 1164/94/EK rendelet 13. cikkének értelmében a tagállamok és a Bizottság biztosítják a Kohéziós Alapból támogatott projektek végrehajtásának hatékony felügyeletét és értékelését. Ez olyan projektértékelési, ellenőrzési és értékelési intézkedések alkalmazását jelenti, melyek alapján a projektek szükség esetén kiigazíthatók.

A Bizottság és a tagállamok szükség esetén az Európai Beruházási Bankkal együttműködve értékelik valamennyi társfinanszírozással támogatott projektet.

Az Alap által finanszírozandó projekteket a kedvezményezett tagállammal egyetértésben a Bizottság fogadja el. A projektértékelésnél minden támogatás iránti kérelemhez csatolják a projekt költség-haszon elemzését (CBA). Az elemzésnek igazolnia kell, hogy a megvalósuló társadalmi-gazdasági haszon középtávon arányos a ráfordított pénzügyi támogatással. A Bizottság a költség-haszon elemzést a projektek költség-haszon elemzési útmutatója[8] alapelveinek megfelelően vizsgálja meg. A 2003-ban kiadott útmutatót jelenleg frissítik.

A Bizottság 2006-ban az említett dokumentum alapján fontos belső módszertani támogatást nyújtott a tagállamok számára, és segítette őket kapacitásaik növelésében, hogy a projektek előzetes pénzügyi és gazdasági elemzései konzisztensek legyenek. 2006-ban a Bizottság iránymutatási dokumentumot[9] fogadott el a CBA során alkalmazandó módszerekről. A munkadokumentumban a CBA egyes általános alapelvei mellett megtalálhatók a működési szabályok; a dokumentum arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzák ki saját CBA-iránymutatásaikat.

Ezenfelül a Bizottság szúrópróbaszerű utólagos értékeléseket hajt végre a Kohéziós Alapból társfinanszírozott projekteknél. A legutóbbi, 2005-ben közzétett értékelést 200, az 1993–2002-es időszakban végrehajtott projektből álló mintán végezték. A következő utólagos értékelésre várhatóan 2009-ben kerül sor.

7. Új szabályozási keret a 2007–2013 közötti időszakra

A Kohéziós Alapról szóló 1164/94/EK rendelet az Alap 2006. december 31-ig történő végrehajtásának szabályait állapítja meg. A következő (2007–2013-as) programozási időszak indulására tekintettel a Bizottság új rendeleteket dolgozott ki a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap végrehajtására.

E rendeleteket 2006-ban fogadták el. A Kohéziós Alap végrehajtására vonatkozó új rendeletek az alábbiak:

- A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

- A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

- A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról.

A 2007–2013 közötti időszakra alkalmazandó valamennyi rendelet megtalálható az INFOREGIO internetes oldalon, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/newregl0713_hu.htm

8. Tájékoztatás és nyilvánosság

A Bizottság a 25 tagállamnak két tájékoztató ülést tartott Brüsszelben június 22-én és december 20-án. Az első ülésen a Bizottság bemutatta az egyes tagállamok 2006-os végleges előirányzatait. Mivel 2006 a programozási időszak utolsó éve volt, kiemelték, hogy a még rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat december 31-ig fel kell használni. Más költségvetési tételből átirányítást nem terveztek. Bemutatták az európai régiók beruházásait támogató közös programot (JASPERS-kezdeményezés) is. A Bizottság és az EBB együttműködésével létrehozott projekt célja, hogy technikai segítséget nyújtson a tagállamoknak a Bizottsághoz benyújtandó jövőbeli nagy projektek értékelésében. A JASPERS 2007-től lesz hatályos. A decemberi ülésen a Bizottság bemutatta a Kohéziós Alapból támogatott projektek lezárására vonatkozó iránymutatás-tervezetét. A Bizottság hangsúlyozta a következőket: i) a lezárások tekintetében a kivitelezett projekteknek összhangban kell lenniük a vonatkozó határozatokkal; ii) a 2000–2006-os időszak projektjei támogathatóságának végleges időpontja továbbra is 2010 december 31.; iii) az egy módosítás elve alkalmazandó. Végezetül a Bizottság emlékeztetett arra, hogy ez volt az utolsó tájékoztató jellegű ülés az 1164/94/EK rendelet keretében. A Kohéziós Alappal kapcsolatos kérdésekkel 2007. január 1-jétől az új 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően az alapok koordinációs bizottsága foglalkozik.

A Bizottság 2006-ban két ülést szervezett az ERFA és a Kohéziós Alap kommunikációért felelős tisztviselőinek. Ezekre június 15-én és december 5-én került sor. Számos kommunikációval kapcsolatos kérdést megvitattak, kifejtették az új rendeletek végrehajtását, és bemutattak több esettanulmányt, illetve néhány projekteredményt. A tájékoztatásért felelős tisztviselők ülései 2007-ben folytatódnak.

[1] A kötelezettségvállalás a felhasználatlan összegek visszavonása és a lezárások miatt alacsonyabb, mint az előirányzat (ld. 6. táblázat).

[2] Az 1164/94/EK tanácsi rendelet 6. cikke szerint, a Bizottság által előterjesztett kodifikált szövegnek megfelelően.

[3] Az Európai Közösséget létrehozó szerződés a túlzott államháztartási hiányról szóló 104. cikke

[4] A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/1994/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

[5] HL L 191., 1994.7.27., 9. o., a legutóbb a 2168/2005/EK rendelettel (HL L 345. 2005.12.28., 15. o.) módosított rendelet.

[6] "Monitoring ügy”: olyan ügy, amelyben egy másik szerv vagy tagállami hatóság végzi saját külső vizsgálatát akkor is, ha ebben az OLAF is illetékes lenne.

[7] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[8] http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/guides/cost/guide02_en.pdf

[9] Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság: „A költség-haszon elemzés elvégzésének módszertani útmutatója” a 2007–2013-as időszakra – az értékelési csoport 4. sz. munkadokumentuma; az alábbi címen hozzáférhető: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/sf2000_en.htm

52007DC0678