[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 26.4.2007 COM(2007) 212 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Az európai űrpolitika {SEC(2007) 504}{SEC(2007) 505}{SEC(2007) 506} TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Az európai űrpolitika stratégiai küldetése 4 3. Alkalmazások 5 3.1. Műholdas navigáció 5 3.2. Földünk megfigyelése 6 3.3. Műholdas távközlés 7 3.4. Biztonság és védelem 7 4. Alapok 8 4.1. Tudomány és technológia 8 4.2. Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a naprendszer felderítése 9 4.3. A világűrbe jutás 10 5. A versenyképes európai űripar 10 5.1. Szabályozási keretek 10 5.2. Az űrtevékenység közfinanszírozása 11 6. Irányítás 12 6.1. Intézményi keretek 12 6.2. Koordinált európai űrprogram 13 6.3. Nemzetközi kapcsolatok 13 1. MELLÉKLET: Kulcsintézkedések 15 2. MELLÉKLET: Glosszárium 17 BEVEZETÉS „A XX. század közepén láttuk meg bolygónkat az űrből először. A történészek esetleg egyszer úgy fognak majd vélekedni, hogy ez a látvány nagyobb hatást gyakorolt a gondolkodásra, mint a XVI. századi kopernikuszi forradalom, ami azáltal, hogy felfedte, nem a Föld áll a világegyetem központjában, megváltoztatta az emberiség saját magáról alkotott képét. Az űrből egy kicsi és törékeny gömb látható, amelyet nem az emberi tevékenységek és építmények uralnak, hanem egy felhőkből, óceánokból, növényzetből és termőföldekből álló mintázat jellemez."[1] A világűr segítségével képet kaphatunk bolygórendszereink törékenységéről és egymással alkotott összetett viszonyukról. Emellett a XXI. század számos egyéb kihívásának megoldására is eszközöket kínál. Alapvető fontosságú és sürgős feladat, hogy ezen eszközöket több politika végrehajtásában is hatékonyan felhasználjuk. A világűrbe telepített rendszerek jobb időjárás-előrejelzést, megfelelőbb műholdas műsorsugárzást és hatékonyabb navigációs szolgáltatásokat tesznek lehetővé, valamint új lehetőségeket teremtenek a távoktatásban és a távgyógyításban. Igen jelentősek a gazdaság kulcsfontosságú területein: a távközlési rendszerek, a villamosenergia-hálózatok és a pénzügyi hálózatok összehangolása mind a műholdas időméréstől függ. A műholdas távközlés valamennyi polgár javát szolgálja, hiszen költséghatékony megoldásokat kínál a szolgáltatások számára (mint például a nagy felbontású televízió, a szélessávú vagy mobil televízió) különösen a távoli vagy a vidéki térségekben. Az űrtevékenység hozzájárul a tudásalapú társadalomhoz is, hiszen eszközökkel szolgál bolygónk jobb megismeréséhez, ideértve eredetét, környezetét, a naprendszert és a világegyetemet; emellett kedvező hatást gyakorol az európai kohézióra és identitásra, mivel valamennyi ország állampolgárait érinti. Az űrtevékenység értékes támogatással szolgálhat az európai külpolitikák számára, különösen a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési politikák terén. Az elmúlt 30 évben az európai űrprogramok az ESA keretén belül sikeresen fejlődtek. Manapság azonban, amikor olyan új nagyhatalmak jelennek meg, akik rendkívüli ambíciókkal és lehetőségekkel rendelkeznek az űrtevékenység terén, Európa nem engedheti meg magának, hogy elveszítse az űrtevékenységből származó, és az állampolgárok javát szolgáló gazdasági és stratégiai előnyöket. Európának további erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartsa és javítsa általános versenyképességét. Meg kell őriznie vezető szerepét a világűrbe telepített rendszerek terén, és így továbbra is olyan nélkülözhetetlen nemzetközi partnernek kell lennie, aki a globális kezdeményezésekhez elsőrangú hozzájárulást biztosít. Az új évezred eljövetelével az EU, az ESA és tagállamaik széles körben felismerték az e kihívásoknak megfelelő, átfogó európai űrpolitika kialakításának szükségességét, és ezt az EU állam és kormányfői is elfogadták, valamint megerősítette az Űrtanács 2005-ös 2. ülése. Az európai űrpolitikának lehetővé kell tennie, hogy az Európai Unió, az Európai Űrügynökség (ESA) és ezek tagállamai javítsák tevékenységeik és programjaik koordinációját, illetve kialakítsák a világűrrel kapcsolatos szerepkörök megosztását, egyben rugalmasabb keretet biztosítva az űrtevékenységek közösségi finanszírozásához. Ez igaz a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos űrprogramok terén, illetve az űrpolitikának az EU számos külkapcsolatába történő integrációjára is. Fontos lépések történtek az ESA és az EU közötti kapcsolat megerősítése terén: létrejött például az EK-ESA keretmegállapodás[2] és beindult a Galileo és a GMES[3] elnevezésű két vezető európai projekt. A Bizottság 2005 májusi közleményében[4] lefektette a világűr-politika előzetes elemeit. Az EU Versenyképességi Tanácsának és az ESA miniszteri tanácsának 2005 júniusában a keretmegállapodás alapján tartott ülésén (Űrtanács) válaszként útmutatót hoztak létre az európai űrpolitika tartalmáról és jellemzőiről, illetve az európai űrprogram kísérő előzetes elemeiről. Ennek a dokumentumnak az összeállítása következésképpen a két szervezet tagállamaival és egyéb érdekelt felekkel történő konzultáció alapján történt. Az első európai űrpolitika ezért az Európai Bizottság és az ESA főigazgatójának közös dokumentuma. Az európai űrpolitika stratégiai KÜLDETÉSE EGY valóban európai űrpolitika kialakítása stratégiai fontosságú döntés Európa számára, amennyiben nem akar jelentéktelenné válni. A világűrbe telepített rendszerek stratégiai fontosságú eszközök, amelyek a függetlenséget és a globális felelősségek felvállalásának képességét jelzik. Az eredetileg védelmi vagy tudományos projekteknek kifejlesztett eszközök ma már olyan kereskedelmi infrastruktúrákat biztosítanak, amelyektől a gazdaság fontos ágazatai függnek, és amelyek az állampolgárok mindennapi életében is jelen vannak. Az űrszektor ugyanakkor jelentős technológiai és pénzügyi kockázatoknak van kitéve, és stratégiai beruházási döntéseket igényel. Európának hatékony űrpolitikára van szüksége ahhoz, hogy egyes politikai területeken globális vezető szerepet gyakorolhasson az európai érdekekkel és értékekkel összhangban. Ehhez az EU egyre inkább a világűrből származó információkon és a világűrbe telepített információs és kommunikációs rendszereken alapuló önálló döntéshozatalra támaszkodik. Az űrbeli képességekhez történő független hozzáférés ezért stratégiai eszköz Európa számára. Az űrszektor a Partnerség a növekedésért és a foglalkoztatásért elnevezésű program fontos előmozdítója . Az űrtevékenység 90 milliárd eurós piac világszerte, amely évente 7 %-kal növekszik. Az európai vállalatok 40 %-os részesedéssel vannak jelen a műholdak gyártásának, pályára állításának és üzemeltetésének kereskedelmi piacán. A világűr kiemelkedő lehetőségeket tartogat bizonyos területeken a csúcstechnológiai innováció számára, így vezető piacok ( lead market ) kialakulását teszi lehetővé. A fent bemutatott kihívásokra adandó válaszként, az európai űrpolitika stratégiai küldetésének alapja a világűrnek valamennyi állam által történő békés kiaknázása lesz , az alábbi célokkal: - olyan űralkalmazások kifejlesztése és kiaknázása, amely az európai közpolitikák céljait szolgálják, valamint az európai vállalkozások és állampolgárok igényeit elégítik ki (ideértve a környezetvédelem, a fejlesztés és a globális éghajlatváltozás területét); - Európa biztonsági és -védelmi szükségleteinek kielégítése az űrtevékenység által kínált eszközökkel; - erős és versenyképes űripar létrehozása, amely előmozdítja az innovációt, a növekedést fenntartható, elsőrendű minőségű és költséghatékony szolgáltatások kifejlesztését és biztosítását; - az űrtudományba történő jelentős befektetés és a világűr nemzetközi felderítésében vállalt jelentős szerep által a tudásalapú társadalomhoz történő hozzájárulás; - az új és kritikus technológiákhoz, rendszerekhez és kapacitásokhoz történő korlátlan hozzáférés biztosítása a független európai űralkalmazások biztosítása céljából. E stratégiai küldetés teljesítése érdekében az Uniónak, az ESA-nak és ezek tagállamainak javítaniuk kell űrtevékenységeik teljesítményén és hatékonyságán azáltal, hogy jelentős új lépéseket tesznek, azaz: - létrehoznak egy európai űrprogramot és koordinálják a nemzeti és európai szintű űrtevékenységeket, a felhasználók igényeinek szem előtt tartásával; - növelik a védelmi és polgári célú űrprogramok és -technológiák közötti szinergiát , tekintettel a különböző intézmények kompetenciáira ; valamint - közös stratégiát fejlesztenek ki az űrtevékenységeket érintő nemzetközi kapcsolatok terén. ALKALMAZÁSOK Az űrtechnológiákba történő beruházásból fakadó maximális politikai, gazdasági és társadalmi előnyök biztosítása az olyan űralkalmazások kifejlesztésén és kiaknázásán alapul, amelyek megfelelnek az uniós politikák célkitűzéseinek, valamint az európai vállalatok és polgárok igényeinek. Az európai felhasználók igényeinek alakulása szükségessé teszi az olyan integrált űrrendszerek kialakítását, amelyek a stratégiai, gazdasági és társadalmi fontosságú területeken összekapcsolják egymással a műholdas és a földi távközlést, a helymeghatározást és megfigyelést. Műholdas navigáció Európa elkötelezi magát az EU ellenőrzése alatt fenntartható globális navigációs műholdrendszert létrehozása mellett. A műholdas navigációs rendszerek és szolgáltatások globális piaca a becslések szerint 2025-re eléri a 400 milliárd eurót. Az EGNOS[5] létrehozását követően az EU és az ESA közös fejlesztése a GALILEO. A GALILEO – mint stratégiai infrastruktúra[6] – irányítási struktúráiban tartalmazza a rendszer biztonságát garantáló eszközöket. Az irányítási struktúrákat úgy kell majd kialakítani, hogy a GALILEO a befektetett források optimális hasznosításával jöjjön létre és működjön, illetve hogy a köz-, és a magánszektorbeli partnerek részvétele a leghatékonyabb legyen. Több Unión kívüli ország is partnerként kíván részt venni a programban. Az együttműködés a megkülönböztetés-mentesség és a lojális kooperáció elvén fog alapulni. A GALILEO technológiai támogatását az alkalmazásokkal kapcsolatos kutatások és egy koherens rendszerevolúciós program biztosítja majd. A megbízható alkalmazások garantálása érdekében az igazolt szolgáltatásokra és termékekre, a globális szabványokra, és az interferencia nyomon követési kapacitásokra kiterjedő keretrendszert kell kialakítani. Fontos, hogy a GALILEO kiépítése ne szenvedjen további késéseket, és követelmény a biztonságos és korszerű megoldásokra való törekvés. A GALILEO biztosítani fogja a kifogástalan és megkülönböztetés-mentes hozzáférést, valamint a szolgáltatás kontinuitását és megbízhatóságát. | Földünk megfigyelése A környezettel, az éghajlatváltozással és a biztonsággal kapcsolatos információkhoz történő önálló hozzáférés stratégiai fontosságú Európa számára. A Föld megfigyeléséből leszűrt információk jobb hasznosításából jelentős gazdasági és társadalmi előnyök származnak. Az ilyen információk felhasználhatók a természetes erőforrások kiaknázásához illetve alkalmazhatók abból a célból is, hogy a hatóságok időben felkészülhessenek a súlyos időjárási körülmények és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentésére, illetve válságok kezelésére. A GMES javítani fogja a környezetvédelmi politikával kapcsolatos európai megfigyelési és értékelési kapacitást, illetve hozzá fog járulni a biztonsági igények kielégítéséhez . Valamennyi kormányzati szinten megalapozottabb döntéseket tesz lehetővé az EU-Szerződés mindhárom pilléréhez tartozó politikaterületeken A megfigyelés egyben az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú eleme. A GEOSS célja, hogy a Föld megfigyelésével kapcsolatban átfogó együttműködést hozzon létre, és ehhez a GMES jelenti a legfőbb európai hozzájárulást. A GMES és a GEOSS közötti kapcsolódások köre a GMES nemzetközi stratégia részét képezi. A Bizottság a Tanács megbízásával[7] összhangban stratégiát dolgozott ki a GMES[8] megvalósítására vonatkozóan. A GMES optimalizálni fogja a tervezett űrbéli és in situ európai infrastruktúrát és pótolja az abban feltárt hiányzó elemeket, a szolgáltatások felhasználói igényeinek kielégítése érdekében. Megszülettek az űrbéli komponens megvalósítását megindító döntések az ESA és az EU társfinanszírozása, illetve az ESA koordináló és végrehajtó szerepe mellett. Ezzel párhuzamosan Európa fejleszteni fogja meteorológiai infrastruktúráit és szolgáltatásait. Ahhoz, hogy a GMES teljes mértékben működőképessé váljon, a felhasználói szükségleteket kielégítő fenntartható szolgáltatások biztosítására az EU és a tagállamok megfelelő finanszírozási megállapodásokat, politikákat, működtető infrastruktúrát és irányítási rendszert fognak létrehozni. | Műholdas távközlés A műholdas távközlés – amit a magánszférából, főleg a műsorszolgáltatási és távközlési szektorból érkező beruházások táplálnak – az európai űrszektor folyó bevételeinek 40 %-át képviseli. A műholdas távközlés az „Információs és kommunikációs technológiák” terület szerves részét képezi, benne például az európai légiforgalom-irányítás modernizálására irányuló programmal. A költséghatékony távközlési rendszerek a műholdas és a földi távközlési hálózatok egymást kiegészítő ötvözetén alapulnak. Az operatív alkalmazásokat a piac vezérli. Az európai vállalatok a rögzített és mobil műholdas szolgáltatások világpiacán egyaránt sikeresek: ezt a piacot nagyhozzáadott-érték, erős termelékenység-növekedés és magas haszonkulcsok jellemzik. Az elkövetkezendő években számos új, a nagy kockázattal és a hosszú távú beruházással járó alkalmazás is napvilágot lát majd. Az európai politikák meg fogják könnyíteni az innovatív szolgáltatások bevezetését, beleértve a kereslet egyesítését távoli és vidéki térségekben annak érdekében, hogy a műholdas szolgáltatások ugyanolyan életképesek legyenek, mint a földi megoldások. Az űripar technikai kapacitásainak lépést kell tartaniuk a globális konkurenciával, amelynek nagy részét védelmi beruházásokból támogatják. Az EU technológiai fejlesztéseket finanszíroz a földi és a műholdas hálózati szektorok közötti konvergencia és interoperabilitás megvalósítása érdekében. Biztonság és védelem Az EU Biztonsági Stratégiája[9] kiemelte, hogy Európa folytonosan változó fenyegetésekkel néz szembe, amelyek egyre inkább különbözőek, de egyre kevésbé szembetűnők vagy kiszámíthatóak. A Bizottság munkaprogramjában az uniós polgárok biztonságát a három fő célkitűzés egyikeként nevezte meg. E folytonosan változó veszélyek elleni küzdelem polgári és katonai eszközök ötvözetét teszi szükségessé. A világűrbe telepített eszközök ehhez jelentős mértékben járulnak hozzá. A válságkezelés uniós megközelítése hangsúlyozza a polgári és katonai szereplők közötti szinergiát. A polgári és katonai válságkezelési műveletek megtervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges űrrendszerek között jelentős átfedések vannak. Számos polgári program több célra is felhasználható, és a tervbe vett rendszereknek, mint a GALILEO és a GMES, katonai felhasználhatói is lehetnek. A tagállamok a Tanács keretei között [10] azonosították a katonai műveletekhez szükséges űrrendszerekkel kapcsolatos generikus európai szükségleteket, és hangsúlyozták a polgári és katonai felhasználók közötti interoperabilitás fontosságát[11]. A katonai képességek továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Ez nem jelenti azt, hogy ne törekedhetnének a legmagasabb szintű képességek elérésére, a nemzeti szuverenitásuknak és alapvető biztonsági érdekeiknek megfelelő korlátokon belül. Az európai polgári és katonai űrprogramok erőforrásainak egymással való megosztása és összevonása, valamint a több célra felhasználható technológiákra és a közös szabványokra való támaszkodás költséghatékonyabb megoldásokat eredményezhet. Európa és polgárai gazdasága és biztonsága egyre inkább függ az űrbéli-képességektől amelyeket meg kell védeni a zavarokkal szemben. A meglévő uniós elvek és intézményi hatáskörök keretén belül Európa lényegesen javítani fogja a védelmi és polgári űrprogramjai közötti koordinációt, míg a finanszírozás továbbra is elsősorban a végfelhasználók felelőssége marad. | Alapok Tudomány és technológia Az Uniónak, az ESA-nak és ezek tagállamainak továbbra is jelentős forrásokat kell fordítaniuk arra, hogy fenntartsák az űrtudomány terén játszott vezető szerepüket. Eközben folyamatosan tágítani fogják a technológia határait, ami az alkalmazásokon keresztül érezteti majd hatását, és ami közvetlenül járul hozzá az ipari versenyképességhez. Az európai tudósok meghatározták jelenlegi prioritásaikat. A világűrrel kapcsolatos tudományos munka prioritásait az ESA Cosmic Vision elnevezésű programjában rögzítették: az életfeltételekre és a bolygók keletkezésére, valamint a világegyetem eredetére és alapvető törvényeire összpontosítanak. Az űrbeli tudományokat illetően e prioritások a folyadékok és hajtóművek fizikájának, az anyagtudományoknak és a humán fiziológiának az alap- és alkalmazott kutatásait foglalják magukba. Az ESA Living Planet elnevezésű programjában és a EU 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban (FP7) megállapodtak a földtudományok prioritásairól, amelyek magukban foglalják a sarkköri jégtakaró, a tenger-áramlatok és a Föld belső szerkezete fizikájának vizsgálatát. A tudomány gyakran igényel nemzetközi együttműködést , ami így a későbbiekben stratégiaibb kapcsolatokhoz vezet. Az űrtudomány és -technológia alapjainak megerősítése az EU 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában is szerepel. Az innováció, a kritikus technológiák azonosítása és ezek finanszírozásának biztosítása terén Európának nagyra törő tervei vannak . A technológiatranszfert biztonsági és kereskedelmi okokból egyaránt gondosan nyomon kell követni. A nem űrtechnológiákkal való szinergiákat maximálisan növelni kell, az új technológiák űrrel kapcsolatos felhasználására irányuló megfelelő támogatással. Az új technológiai fejlesztések jelentős niche lehetőségeket rejthetnek magukban az uniós tagállamok ipara számára, nevezetesen Közép- és Kelet-Európában. A technológiafejlesztési programok harmonizációs folyamata, amelyet az ESA irányít, Európa-szerte biztosítja a kutatások átláthatóságát, és előkészíti a terepet a hatékonyabb koordináció számára. Az EU 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramja során kiegészítő tevékenységeket indít el. Lényeges feladat a know-how fenntartása és fejlesztése az európai űriparban , amennyiben azt akarjuk, hogy a rendszereket az európai politikai követelmények alapján fejlesszék, és az ipar sikeresen helyt álljon a versenyben. Az űrtechnológia fejlődését elsősorban a közintézmények alakítják. A rohamléptekkel fejlődő gazdaságok, mint Kína és India gyorsan sajátítják el az űrtechnológiát és a kereskedelmi piacon komoly versenytársakká válnak. Az európai technológiafejlesztési stratégia célja, hogy fenntartható és koordinált beruházásokat biztosítson, miközben jobb egyensúlyt ér el a technológiai függetlenség, a stratégiai együttműködés és a piaci erőkre való támaszkodás között. Európában egyre kevesebb fiatal érdeklődik a műszaki- és természettudományos karrier iránt, és egyre kevesebben is választják ezeket a területeket élethivatásuknak. A műszaki- és természe tudományok terén tapasztalható megfelelő mennyiségű és minőségű humántőke hiánya veszélyeztetni fogja az európai tudásalapú gazdaságot. Az élenjáró űrprojektekhez kapcsolódó oktatási programok és kreatív tanulási környezet ösztönzi és bátorítja a diákokat, hogy a műszaki- és természettudományok, terén helyezkedjenek el[12]; e programok egyben alkalmasak a tudománynak a nyilvánossággal való megismertetésére is. Az űrtevékenységek sokszor egyet jelentenek a legkorszerűbb technológiákkal, és ezért felkelthetik az új generációk érdeklődését. A Bizottság fel kívánja kelteni a fiatalok érdeklődését a műszaki és természettudományok iránt. A tudományokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportban ezért ajánlások megfogalmazására került sor. Az ESA European Space Education Resource Office elnevezésű projektje (ESERO) már most is oktatási szakértőkkel dolgozik együtt több tagállamban annak érdekében, hogy biztosítsa az érintett régiók különleges oktatási igényeit, és hogy könnyű hozzáférést biztosítson a már meglévő nemzeti hálózatokhoz. Európa építeni kíván ezen kezdeményezésre és az űrtevékenységek és az oktatás egyéb kapcsolataira. A világszínvonalú tudományos tevékenységek fenntartása döntő fontosságú a tudásbázis kiszélesítéséhez, az új technológiák és alkalmazások kifejlesztéséhez és a fiatalok a tudomány és a technológia iránti érdeklődésének felkeltése iránt. | Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a naprendszer felderítése Az európai identitás vonatkozásában a világűr nemzetközi felderítésének jelentős politikai vonzereje van , mivel új tudásanyag létrehozásához járulhat hozzá, előmozdíthatja az innovációt, valamint új vállalatokat és kutatási szervezeteket állíthat rá a világűrrel kapcsolatos tevékenységekre. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország nagyra törő űrkutatási tervekkel jelentek meg. Európának ezek után sürgősen válaszolnia kellene a kihívásra. Az emberi űrrepülés és a felderítés az űrkutatás szimbolikus jelentőségű területe . Az ISS egyedülálló lehetőségeket biztosít az alap- és alkalmazott kutatások számára, űrfeltételek biztosítása mellett. Európa részvételének ( Columbus laboratórium, Automated Transfer Vehicle ), illetve az európai űrhajósok jelenlétének köszönhetően Európa látványos szerepet játszik ebben a vállalkozásban. A ISS kialakítása során nyert tapasztalatok és tudás a Földünkön élő emberek javát szolgáló innovatív alkalmazásokká nemesültek át (pl. új anyagok és terápiák kifejlesztése az orvostudományban, illetve jövőbeli bolygóközi missziók előkészítése). Európának optimálisan kell kihasználnia a Nemzetközi Űrállomást: fel kell készülnie egy átlátható, költséghatékony és szilárd űrkutatási programra, amely magában foglalja az innovatív technológiák és kapacitások kifejlesztését és alkalmazását, illetve a Mars robotikus felderítését, az élet jeleinek felkutatása és a bolygó lakhatóságának vizsgálata céljából. | A világűrbe jutás A világűrbe jutás szilárd politikai hátteret igényel a fenntartható európai hordozórakéta-program létrehozása érdekében , egyben biztosítva a kapcsolódó földi infrastruktúra meglétét. Finanszírozni kell a meglévő hordozórakéták fejlesztését és új hordozó-rendszerek létrehozását, a hosszú távú stratégiai együttműködési lehetőségek értékelésére alapozva. A világpiacokon elért sikerek alapvető fontossággal bírnak a hordozórakéta-programok finanszírozhatóságának biztosítása érdekében. Egy viszonylag kicsi és nyílt belső intézményi piac ugyanakkor kiteszi az európai hordozórakéta ágazatot a kereskedelmi piacot jellemző jelentős ingadozásoknak, ami komoly veszélyt jelent az ágazat számára. Európának következetesen előnyt kell kovácsolnia az ellenőrzése alatt álló hordozórakétákból . Fontos lépést jelentettek az ESA 2005-ös miniszteri tanácsa által hozott döntések az ESA-küldetések során alkalmazott pályára állítási szolgáltatások kapcsán. Az európai űrpolitika ösztönözni fogja a műholdas alkalmazások és hordozórakéta-szolgáltatások iránti keresletet. Egyetlen működtető által üzemeltetett hordozórakéták rugalmas skálája áll majd fokozatosan rendelkezésre: a Guyana Űrközpont európai űrrepülőtérről az Ariane-5 mellett az ESA által kifejlesztett Vega, és az orosz Szojuz hordozórakéta is indítható lesz. A független és költséghatékony világűrbe jutásnak továbbra is Európa stratégiai célkitűzésének kell lennie. Az európai programok kialakítása és végrehajtása során Európának először is saját hordozórakéta-erőforrásait kell számításba vennie, a költséghatékonyság a megbízhatóság és a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve. | A versenyképes európai űripar A versenyképes európai űripar kialakítása stratégiai fontosságú. Európának erős és globálisan versenyképes vállalatokra van szüksége az űrrendszerek kifejlesztéséhez és gyártásához, illetve a műholdkapacitás és az értéknövelt szolgáltatások biztosításához. E cél elérése érdekében az európai közpolitikai szereplőknek világosan körülhatárolt űrpolitikai célkitűzéseket kell meghatározniuk és késznek kell lenniük biztosítani a szükséges forrásokat ezen célok megvalósításához. Ez a közpénzből történő finanszírozás olyan kritikus tömeg létrehozását segítheti elő, ami további köz- és magánbefektetésekre ösztönöz. Egy koncentrált űripari politika a teljes értékláncon bátorítja a vállalatok közötti versenyt, illetve segíteni fogja az ipart a keresletnek az űrszektorra jellemző erős ciklikussága kezelésében, a technológiákba történő befektetésben és a kritikus kapacitások fenntartásának biztosításában. A hatékony iparpolitikának több tényezőre kell kiterjednie, ideértve a szabályozást, a közbeszerzést és a kutatás-fejlesztést. Szabályozási keretek Az űrszektorra vonatkozó szabályozási keretet számos kulcsfontosságú tényező határozza meg: - A szabványok átláthatóságot biztosítanak a jövőbeli piacok vonatkozásában, ami a beruházás alapja. Abban az esetben, ha a világűr legfőbb felhasználói a közhivatalok, nekik kell ösztönözniük a szabványok kidolgozását. - A tagállamok és Európa világűrbe telepített és földi rendszerei közötti teljes körű interoperabilitás sürgősen biztosítandó , ha Európa maximálisan ki szeretné használni e rendszereket. Az interoperabilitás és a szabványosítás egymással összefüggő témák. - Hozzáférési politikákat, különösen adathozzáférési politikákat kell kifejleszteni, az INSPIRE-irányelvvel is összhangban annak érdekében, hogy az adatok beszerzése és felhasználása a szolgáltatók és a felhasználók számára egyaránt könnyebb legyen, ugyanakkor világos szabályrendszer segítségével biztosítani kell az érzékeny információk terjedésének ellenőrzését.. - Az export- importellenőrzés fontos tényező ezen érzékeny szektorban, ugyanakkor nem szabad, hogy ez akaratlanul akadályozza a technológiák áramlását. - Szükség van a szolgáltatások, a frekvenciák és a tartalom páneurópai licenc-rendszerére, illetve egy rugalmasabb, piacorientált rendszerre a rádióspektrum kiosztása terén. Egy aktívabb tagországi megközelítés a nem megfelelően kihasznált és jelenleg a közszolgáltatások vagy a hadsereg által alkalmazott frekvenciák újraelosztására lehetővé tenné, hogy az űrbéli és a földi infrastruktúrák igényeit kiegyensúlyozottabban lehessen teljesíteni, illetve hogy a tudományos célokra használt frekvenciasávok fennmaradjanak[13]. A z űrtevékenység közfinanszírozása Az űrkutatás vezető piac ( lead market ), ahol a hatóságok megfelelő feltételeket teremthetnek az innováció magánszféra általi irányításához [14] . Alapvető fontosságú és sürgős feladat a közpolitikai szükségletek hatékony és költséghatékony egyesítése a potenciális gazdasági előnyök biztosítása és a jövőbeli köz- és magánbefektetések vonzása érdekében. A kormányközi és uniós finanszírozás egyaránt kulcsfontosságú, csakúgy mint a tagországi és többoldalú programok. Az űrtevékenységre fordított viszonylag korlátozott forrásokból adódóan Európának a egyre inkább el kell kerülnie a nem fenntartható duplikációt. Biztosítani kell emellett a közfinanszírozásban részesülő infrastruktúrához történő megkülönböztetés-mentes hozzáférést is. A kkv-k fontos szerepet játszanak az innovációban és az új piaci lehetőségek feltárásában , illetve az új alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztésében. Az EU és az ESA programjai egyaránt sikeresen bátorítják a kkv-k részvételét. Az EK növeli az űrkiadásait. 2007 és 2013 között 2,8 milliárd eurót költ űralkalmazásokra és -tevékenységekre. A közösségi forrásokat (ideértve az ESA-programok keretében felhasznált forrásokat), a nyílt versenyen alapuló EU Pénzügyi Szabályzat alapján kell felhasználni.. A tagállamok kicsit kevesebb, mint évi 3 milliárd eurót költenek az ESA keretében és hasonló összeget fordítanak nemzeti programokra. Az ESA-programokat az ESA-egyezményben meghatározott iparpolitikai alapelvek vezérlik, azaz kiaknázzák a versenypályázat lehetőségét, miközben az ipari szerződéseket az egyes tagállamoktól kapott finanszírozás arányában osztják ki („méltányos visszatérítés”). Ez az európai űrkutatási-fejlesztési programokba történő ráfordításokra ösztönzi a kormányokat, és hozzájárulhat az Európán belüli versenyhez , csökkentve a monopóliumok kialakulásának veszélyét. Ez lehetővé tette új források bevonását, az ipar versenyképessége javulását és a nemzeti prioritások közelítését. Korlátozta ugyanakkor a fővállalkozók racionalizációját és az alrendszerek szállítói közötti szakosodást. Az európai ipar hatékonyságának, szakosodásának és versenyképességének további javítását megcélozva és a legújabb reformok értékelése után az ESA-szabályok rugalmassá tételére vonatkozó folyamatnak továbbra is folytatódnia kell, figyelembe véve az ESA tervezett tag-bővítését is. Irányítás Intézményi keret ek Felhasználva a rendelkezésére álló eszközöket, az EU vezető szerepet fog elfoglalni a felhasználói szükségletek azonosításában és integrálásában , illetve megteremti az ezek, valamint az általános politikai célkitűzések megvalósításához szükséges kritikus politikai tömeget. Biztosítani fogja az uniós politikáikat támogató operatív szolgáltatások hozzáférhetőségét és folytonosságát. Hozzá fog járulni a megfelelő európai űrkutatási infrastruktúra kifejlesztéséhez, kiépítéséhez és működtetéséhez, miközben maximálisan kihasználja a már meglévő és tervbe vett európai eszközöket, ideértve az EUMETSAT[15]eszközeit is. A jövőben is folytatódnak a meglévő hatáskörök alapján megvalósított és a tagállami programokat kiegészítő közösségi beruházások.. Az EU új tagjai az űrkutatásból származó előnyöket társadalmuk és gazdaságuk javára kívánják fordítani; többen közülük kérelmezik a ESA-ba történő teljes körű felvételüket. Az ESA, illetve teljes jogú vagy együttműködő tagsággal rendelkező tagállamai fejlesztik a jövő űrtechnológiáit és –rendszereit, támogatva az innovációt és az általános versenyképességet. Tevékenységeik a világűr felderítésére és az alapvető eszközökre: a világűrbe jutásra, a tudományos ismeretekre és a technológiákra összpontosítanak majd. Törekednek a tudományos kiválóságra, és biztosítják a felhasználók, ideértve az uniós politikák szükségleteinek megfelelő űrrendszerek technológiai előkészítését és validálását. Ennek megfelelően, az EU az általa finanszírozott K+F programok űrbeli komponenseinek megvalósítása a során támaszkodni fog az egyéb vonatkozó ügynökségek és szervek koordinációjáért is felelős ESA igazgatási és technikai tapasztalataira. A megközelítések különfélesége, a különböző jogi folyamatok, valamint az a tény, hogy az EU és az ESA tagjai nem ugyanazok, nehézkes döntéshozatali folyamatokhoz vezethetnek , amint azt a GALILEO projekt példája is mutatja. A keretmegállapodás fontos előrelépést jelentett az EK és az ESA közötti munkakapcsolatban és a szakpolitika tagállamokkal együttműködésben végzett alakításában. A megállapodást igény esetén értékelik és javítják. A hatékony politika-kidolgozást és a program megvalósítását biztosító, világos keretrendszer megléte alapvető fontosságú a részt vevő kormányzati szervek, valamint a szektor befektetői és felhasználói számára. E keretrendszernek a jövőben is olyan tevékenységeket kell felölelnie, amelyekben a tagállamok egyrészt fakultatívan, kormányközi megállapodások alapján vehetnének részt, másrészt a további erőforrásokat a kutatási vagy adott esetben operatív közösségi költségkeretekből fedeznék. Szükséges egy, az összes EU és ESA tagállamot megfelelően integráló adminisztratív rendszer kialakítása. Meg kell vizsgálni az uniós kereteket, hogy azok ezt milyen módon tehetnék lehetővé. Az EK-ESA keretmegállapodás szilárd alapot biztosít a kormányközi és a közösségi intézkedések közötti koordinációs rendelkezések számára. Mivel az űrtevékenység fokozatosan uniós dimenziót ölt, az EU és az ESA számára továbbra is cél, hogy szorosabban és hatékonyabban működjenek együtt, különösen a világűrbe telepített rendszerek kifejlesztése és a vonatkozó uniós szektoriális politikákhoz kapcsolódó szolgáltatások fenntartása terén. | Koordinált Európai Űrprogram Az Európai Űrprogram a világűrrel kapcsolatos tevékenységek végrehajtásának közös, minden programot felölelő, és rugalmas program-lapja lesz. E folyamathoz az EUMETSAT és egyéb érintett intézmények is kapcsolódnak majd. A Program valamennyi projektje továbbra is az őket finanszírozó szerv jogi és pénzügyi keretei alapján működik majd. A magánszektornak a termékek és a szolgáltatások fejlesztésében betöltött szerepét maximálisan ki kell terjeszteni; ahol csak lehetséges, meg kell fontolni a kockázatmegosztó állami-magán partnerségek igénybevételének lehetőségét. A program előzetes elemeit az európai űrpolitikához csatolt dokumentum tartalmazza. Európának következetesen el kell érnie az összes űrprogram közötti maximális komplementaritást és átláthatóságot, miközben egyaránt el kell kerülnie a monopóliumok és a túlkínálat létrejöttét. A tagállamoknak nemzeti programjaikat továbbra is a közös európai célkitűzések szerint kell orientálniuk. A folyamat motorjának a felhasználóknak kell lenniük. | Nemzetközi kapcsolatok Európának továbbra is nélkülözhetetlen nemzetközi partnernek kell lennie, amely a globális kezdeményezésekhez elsőrangú hozzájárulást biztosít , valamint az európai érdekeknek és értékeknek megfelelően bizonyos területeken vezető szerepet játszik . Az együttműködés szellemét szem előtt tartva Európának el kell döntenie, mikor támaszkodik partnereire és mikor őrzi meg függetlenségét. Európa a következőknek megfelelően fogja megvizsgálni az együttműködés lehetőségeit: milyen hozzáférést biztosítanak a partnerek a kiegészítő képességekhez vagy piacokhoz; a feladatok, költségek és kockázatok méltányos megosztása a partnerek között, az uniós külpolitikához való hozzájárulás (tekintettel a fenntartható fejlődésre, a fejlett országokkal történő együttműködésükre, a stabilitásra és a humanitárius segítségnyújtásra, különös hangsúllyal Afrikára és az európai szomszédságpolitikára), illetve a program-prioritásokhoz való hozzájárulás. E célkitűzések megvalósítása során Európa elkötelezi magát az ENSZ-szerződések és –egyezmények tiszteletben tartása mellett. Az EU vezető szerepet vállal a politikáihoz kötődő alkalmazási programok (különösen a GALILEO-és a GMES) képviseletében, míg az ESA vezető szerepet vállal Európa képviseletében a tudományokkal, a hordozórakétákkal, a technológiával és az emberi űrrepüléssel kapcsolatos területeket érintő programok terén; ennek során mindkét szervezet konzultál egymással és a tagállamokkal, illetve adott esetben az érintett partnerekkel (pl. EUMETSAT). 1. MELLÉKLET 1: Kulcsintézkedések Az európai űrpolitika végrehajtása rövidtávon számos konkrét intézkedést tesz szükségessé. Az azonosított intézkedéseket az alábbi felsorolás mutatja be. 1. A Bizottság 2007 során cselekvési tervet fog kidolgozni a nyilvánosságnak a GALILEO alkalmazásairól szóló zöld könyvre adott válaszai alapján; emellett megfelelő jogi és irányítási keretet fog javasolni, figyelemmel a nemzetközi partnerek által támasztott követelményekre miközben az európai érdekek megőrzésére törekszik. 2. 2008-ig beindul az első három működőképes GMES -rendszer (amely a szárazföldi, a tengeri és a vészhelyzeti szolgáltatásokra terjed ki) FP7 által finanszírozott kísérleti szakasza. A Bizottság az érdekelt felekkel történő intenzív konzultációt követően 2009-ig javaslatokat tesz egy fenntartható GMES-rendszer program- és intézményi kereteire. Az ESA továbbra is koordinálja és felügyeli a GMES űrbeli infrastruktúrájának kifejlesztését, a szolgáltatás felhasználói azonosított szükségleteinek megfelelően, és 2008-ig az EUMETSAT szoros együttműködésével intézkedéseket is fog javasolni a harmadik generációs Meteosatra vonatkozóan. 3. I ntegrált űralkalmazások kapcsán az ESA és a Bizottság 2008 végéig új kutatási-fejlesztési projekteket fog javasolni, ideértve a földi rendszerekkel történő integrációra vonatkozó projekteket is. Az egységes európai égbolt légiközlekedés-irányító kutatási programja (SESAR) az integrált szolgáltatásokra vonatkozó strukturált keresletnek egy példája. 4. Az EU az FP7 forrásokon keresztül fejleszti az integrált műholdas távközlési hálózatokat és szolgáltatásokat azért, hogy új piaci lehetőségek érdekében biztosítsa a földi hálózatokkal való interoperabilitást. Az ESA távközléssel kapcsolatos kutatási-fejlesztési programja keretében új technológiákba, rendszertervezési kapacitásokba és innovatív szolgáltatásokba ruház be. 5. A biztonság és a védelem terén érintett különböző szereplők folytatják az EBVP és Űrtevékenység Menetrend[16] végrehajtását, információcserére vonatkozó, valamint a koordináció és a szinergia növelésének lehetőségeit azonosító mechanizmust hoznak létre. Az EU Tanácsa az EBVP keretek között 2007 végéig azonosítja a biztonsági felhasználóknak a GMES-szolgáltatások iránti igényeit. Az ESA közös biztonsági technológiák és infrastruktúrák kifejlesztésére vonatkozó programot fog javasolni. 6. Az űrtudomány és –technológia terén az ESA 2008-ig finanszírozási javaslatokat fog készíteni a Cosmic Vision program támogatására, és új űrtechnológiai kutatási-fejlesztési tevékenységeket fog javasolni, koordináltan az EK P7 programmal ideértve a nem európai szállítóktól származó kritikus technológiáktól való függőség csökkentését is. 7. Európa 2007-től folytatni fogja a Nemzetközi Űrállomás hatékony kiaknázását és használatát, az Automated Transfer Vehicle szolgáltatásaira és a Columbus laboratóriumra alapozva. Az ESA 2008-ig javaslatokat fog tenni Európa részvételére a világűr nemzetközi felderítésében (azon belül is a bolygóközi felderítésben), illetve az emberi űrrepülés fejlesztésében. 8. Az ESA 2008-ban forgatókönyveket fog kidolgozni és programokat fog kialakítani az új generációs hordozórakétákkal kapcsolatos technológiák kifejlesztésére, miközben támogatja a meglévő rendszerek kiaknázását. A Bizottság 2007-ben a főbb űrhatalmakkal való párbeszéden keresztül felméri az közintézményi megrendelések piacainak kölcsönös megnyitása lehetőségeit és előnyeit; 9. A Bizottság fel kívánja kérni az európai szabványügyi szervezeteket, hogy készítsenek rendszeres értékelést a szükséges jövőbeli szabványosításról, a szabályozási keret javítása érdekében. A Bizottság emellett tervei szerint fel fogja mérni a műholdakról származó adatok terjesztésének ellenőrzését, vagy más, jogharmonizációt megcélzó európai szintű jogalkotás iránti igényt, illetve ösztönzi a frekvenciakiosztási-rendszer rugalmassá és piacalapúvá tételét, valamint a frekvencia-használat páneurópai megközelítését. Ezenkívül a Bizottság tárgyalni kíván a tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel az exportellenőrzési szabályozás hatékonyabb egyszerűsítésének módjáról is. 10. A Bizottság és az ESA 2008-ig olyan koordinációs mechanizmust javasol a tagállamok számára, amely az összes programot felöleli és amelyet az EUMETSAT-tal és egyéb érintett intézményekkel koordinálva kell működtetni annak érdekében, hogy az Európai Űrprogram megszilárduljon és rendszeresen aktualizálódjon. 11. Az EK-ESA keretmegállapodás szükség szerint kiegészíthető az eddigi tapasztalatok értékelését követően. A Bizottság és az ESA emellett értékeli az európai űrtevékenységek optimális szervezésének és az EK-ESA viszony megfelelő adaptációjának főbb lehetséges költséghatékony forgatókönyveit , az Űrtanács 2005 júniusi második ülésén megfogalmazott kérésnek megfelelően. 12. Az EU, az ESA és tagállamaik 2007 végéig nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó koordinációs mechanizmust fognak létrehozni, megfelelő módon bevonva egyéb érintett intézményeket is, és 2008 végéig közös stratégiát fognak kifejleszteni a nemzetközi űr-kapcsolatokra vonatkozóan. 2. MELLÉKLET 2: Glosszárium Ariane | Európa legerősebb hordozórakétája. Több hordozórakéta-típus is létezett 1979 óta a mai Atiane-5-ig. | ATV | Automated Transfer Vehicle: az ESA fejlesztése alatt álló többfunkciós szállítóűrhajó, amelyet az Ariane-5-nek kell fellőnie a Nemzetközi Űrállomásra, szállítmány és üzemanyag biztosítása céljából. | KKBP | Az Európai Unióról szóló szerződés V. címében meghatározott és az e cím által irányított közös kül- és biztonságpolitika. | Columbus | Az Európai Űrügynökség többfunkciós laboratóriuma, amely a Nemzetközi Űrállomáshoz történő legjelentősebb hozzájárulása is. | Cosmic Vision | Az űrtudománnyal foglalkozó hosszú távú ESA-terv. | CSG | Guyana Űrközpont (Centre Spatial Guyanais): Európa űrrepülőtere, amelyet a Centre National d’Etudes Spatiales (CNES) egy ESA-megegyezés keretében működtet. Stratégiai eszköz, amelynek célja, hogy az európai geostacionárius kilövések során a világűrbe való jutás kedvező földrajzi feltételek mellett történjen meg. | EK-ESA keretmegállapodás | Az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség között létrejött keretmegállapodás, amelyet az EK részéről tanácsi határozattal (12858/03 RECH 152, 2003. október 7.) hagytak jóvá, és amely 2004 májusában lépett hatályba. | EGNOS | European Geostationary Navigation Overlay Service (Európai Geostacionárius Navigációs Átfedési Szolgáltatás); jelzésnövelési rendszer, amely az egyesült államokbeli globális helymeghatározó rendszer (GPS) és az Föld körüli pályán keringő globális navigációs műholdrendszer (GLONASS) orosz katonai navigációs műholdrendszerekkel működik együtt. | EBVP | Európai biztonsági és védelmi politika. | „Az EBVP és az űrkutatás” | A Tanács 11616/1/04 EBVP-i és űrkutatási menetrendje: „Első menetrend az európai űrpolitikában megjelölt lépések eléréséhez: EBVP és az űrkutatás” (9505/05, 2005.5.30.). | EUMETSAT | European Organisation for the Exploitation of Meteorological Satellites (Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete), egyezmény útján létrehozott nemzetközi szervezet. Jelenleg 20 tagból és 10 együttműködő országból áll. | Európai biztonsági stratégia | „Biztonságos Európa egy jobb világban – Európai biztonsági stratégia” (Az Európai Tanács 2003. december 12-én fogadta el). | FP7 | Az EU 7. kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramja (Framework Programme). | GALILEO | Európa globális rádiónavigációs műholdrendszere. Közös EU/ESA fejlesztés, amely 30 közepes távolságú, Föld körüli pályára helyezett műholdból áll. A GALILEO nagyon pontos hely- és időmeghatározási szolgáltatást nyújt a felhasználóknak. | GEOSS | A Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszere (Global Earth Observation System of Systems). A GEOSS célja átfogó, koordinált és fenntartható megfigyelések végzése a Föld rendszeréről annak érdekében, hogy javuljon a Föld állapotának nyomon követése, gazdagodjon a Földdel kapcsolatos folyamatokról szerzett tudásunk, valamint fokozódjon a Föld rendszerének viselkedésére vonatkozó előrejelzés. | GMES | Global Monitoring for Environment and Security (Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés), közös EU/ESA kezdeményezés, amely annak érdekében ötvözi az űrbázisú és a helyszíni megfigyelő rendszereket, hogy támogassa a fenntartható fejlődésre és a globális irányításra vonatkozó európai célkitűzéseket. (lásd a „GMES: a gondolat megszületésétől a megvalósításig” című közleményt – COM(2005) 565 végleges (2006.11.10.)). | GNSS | Globális navigációs műholdrendszer, a globális hely- és időmeghatározást biztosító műholdrendszerek általános gyűjtőneve. | GSA | A globális navigációs műholdrendszer felügyeleti hatósága, amelyet uniós tanácsi rendelet hozott létre a Galileo projekt közcélú menedzsment érdekében. | INSPIRE | Európai térinformatikai infrastruktúra (INfrastructure for SPatial InfoRmation in Europe), az Európai Bizottság irányelv-javaslata. | ISS | Nemzetközi Űrállomás (International Space Station): a Föld körüli pályára helyezett kutatólaboratórium, amelyet jelenleg nemzetközi partnerség keretében építenek. | Living Planet | A földtudománnyal foglalkozó, hosszú távú ESA-program. | Meteosat | METEOrological SATellite (Meteorológiai műhold), Európának az Európai Űrügynökség által kifejlesztett és most az EUMETSAT által működtetett geostacionárius meteorológiai műholdrendszere. | Partnerség a növekedés és a foglalkoztatás érdekében | Lásd a lisszaboni cselekvési programot a növekedésért és a foglalkoztatásért: „Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért: A lisszaboni stratégia új kezdete”, COM(2005) 24., 2005.2.2. | RSPG | A rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (Radio Spectrum Policy Group), lásd a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport létrehozásáról szóló, 2002. július 26-i 2002/622/EK bizottsági határozatot (Hivatalos Lap L 198., 2002.7.24.) | SESAR | Az egységes európai égbolt légiközlekedés-irányító kutatási programja (Single European Sky Air Traffic Management Research Programme) | Szojuz | Orosz hordozórakéta, amelyet a CNES, az orosz űrügynökség és az ESA között létrejött megállapodások értelmében a Guyana Űrközpont (CSG) is használ. | Űrtanács | Az EU Versenyképességi Tanácsának és az ESA miniszteri tanácsának az EK-ESA keretmegállapodás szerinti együttes ülése. | Vega | Jelenleg az ESA fejlesztése alatt álló kisméretű hordozórakéta, ahonnan 300–2 000 kg súlyú műholdat lehet majd alacsony föld körüli pályára állítani. | [1] Közös jövőnk: a Környezet és Fejlődés Világbizottsága jelentése, ENSZ, 1987 [2] A Tanács 2003. október 7-i határozata az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség között létrejött keretmegállapodás aláírásáról (12858/03 RECH 152) [3] Global monitoring for environment and security (Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) [4] Az európai világűr-politika alapjairól, COM(2005) 208 végleges, 2005.5.23. [5] Európai Geostacionárius Navigációs Átfedési Szolgáltatás [6] Európai Tanács, Laeken, 2001. december 14. [7] 2001/C 350/02 tanácsi állásfoglalás (2001. november 13.). [8] Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES): a gondolat születésétől a megvalósításig” – COM(2005) 565 [9] Biztonságos Európa egy jobb világban – Európai biztonsági stratégia [10] „Az EBVP és az űrtevékenységek” [11] A polgári válságkezeléssel foglalkozó európai tanácsi bizottság. [12] 'Pupils’ and Parents’ Views of the School Science Curriculum' (Diákok és szülők nyilatkoznak a természettudományok oktatásáról ), King's College London, 2000. január [13] A rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport 2006. október 25-i jelentése és véleménye. [14] „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” (COM(2006) 502) [15] Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete [16] „Első menetrend az európai űrpolitikában megjelölt lépések eléréséhez: EBVP és az űrtevékenység” (9505/05)