52007DC0060

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Egységes piac a polgárok számára - Időközi jelentés az Európai Tanács 2007-es tavaszi ülésére /* COM/2007/0060 végleges */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.2.2007

COM(2007) 60 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

EGYSÉGES PIAC A POLGÁROK SZÁMÁRA

Időközi jelentés az Európai Tanács 2007-es tavaszi ülésére

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Elképzelés a 21. századra 4

3. Az egységes piacról alkotott elképzelés megvalósítása 8

4. Következtetés 11

Melléklet: Az egységes piac eddig megvalósított eredményei 12

„Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni; konkrét megvalósításokra van szükség.” (Robert Schuman)

Bevezetés

Az egységes piac az Európai Unió egyik kézzelfogható eredménye. Az egyének számára azt jelenti, hogy egy másik uniós ország területén élhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak és tölthetik nyugdíjas éveiket. A fogyasztók tekintetében magasabb minőségi és biztonsági előírásokat, szélesebb termékválasztékot és alacsonyabb árú szolgáltatásokat jelent. Az üzleti életben közös működési szabályrendszer és 500 millió fogyasztó belső piacának megnyílása az eredménye. Az egységesülés Európa egészének szempontjából olyan nyitottabb társadalmat és versenyképesebb gazdaságot jelent, amelyben új lehetőségek nyílnak meg, a szociális jogokat tiszteletben tartják, valamint magas szintű egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírások vannak érvényben.

Azóta, hogy a Bizottság 1985-ben elindította a belsőpiaci kezdeményezést, az egységes piac elérte a Szerződésben foglalt négy szabadságot – a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Ez egységes fizetőeszköz megteremtését tette lehetővé és kézzel fogható eredményeket hozott az európai polgárok és az üzleti élet javára: a határellenőrzések megszüntetését, az egységes fizetőeszköz elterjedését, a versenyképesebb üzleti környezetet, a más tagállamban folytatható tanulmányokat vagy végezhető munkát, az olcsóbb légi közlekedést és mobilkommunikációt, csak hogy néhányat említsünk[1].

Az egységes piac jelentős előnyökkel járt az uniós gazdaság egésze szempontjából is: az 1992–2006-os időszakban az egységes piac becsült nyeresége az uniós GDP 2,2%-a volt és 2,75 millió új munkahelyet teremtett. Az egységes piaci kezdeményezés sokkal több volt, mint egyszerű gazdaságpolitikai döntés. A kezdetektől fogva az EU strukturális alapjai által támogatott szociális és regionális politikai ütemterv kísérte, amely a polgárok számára minden régióban lehetővé tette a hozzáférést a piacnyitáshoz és annak hasznosítását.

Az euróval együtt az egységes piac a világon mindenütt az EU-tagállamoknak a jogállam teljes mértékű tiszteletben tartása, valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom jegyében történő együttműködési szándékának szimbólumává vált. Ennek eredményeképpen az EU – gyakran globális szabványok felállításával – úttörő volt annak példázásában, hogy a versenyképes nyílt piacok együttélhetnek a magas szociális, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokkal.

Az egységes piac dinamikus, állandóan fejlődik és alkalmazkodik az új kihívásokhoz. Így soha nem lesz „befejezett” vagy „kész” mű. A legtöbb területen szilárd szabályozási keretet hoztak létre, bár továbbra is vannak hiányosságok, a szabályokat pedig nem mindig alkalmazzák és hajtják végre teljes mértékben. A piac fejlődésével újfajta akadályok merülnek fel. Meg kell őrizni az egységes piacnak a fogyasztók és kisvállalkozások számára nyújtott előnyeit, a nyereséget pedig teljes mértékben át kell nekik engedni. Új mobilitási formák jelennek meg, a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályokat pedig modernizálni kell.

Míg az egységes piaci gyakorlat kezdetben az üzleti élet előtt álló főbb határakadályok megszüntetése volt, a 21. század egységes piacát annak érdekében kell fejleszteni, hogy a piacok jobban működjenek és a kibővült Európában még több kézzel fogható hasznot hozzanak az európai polgárok, vállalkozók, munkavállalók és fogyasztók számára.

Ezek eléréséhez a 21. századi egységes piacnak a következő változásokkal kell szembenéznie:

- a számos lehetőséget nyújtó globalizáció ugyanakkor fokozta az európai üzleti életre nehezedő verseny nyomását és egyre inkább elmossa a belső és külső piacok közötti különbségeket;

- strukturális változások, köztük a tudásalapú gazdaság kiemelkedésével, a szolgáltatások egyre növekvő gazdasági szerepével, az erősödő energiafüggőséggel, az éghajlatváltozással és az elöregedő népességgel;

- szélesebb és sokszínűbb EU, amely a 12-ek Közösségéből a mai 27-ek Uniójává nőtte ki magát.

Az uniós egységes piac szilárd alapot nyújt az európaiak számára, mikor e változó realitásokhoz alkalmazkodni kívánnak. Ugyanakkor fejleszteni és igazítani kell annak érdekében, hogy megőrizze helytállóságát, valamint elősegítse a gazdasági növekedést és a társadalmi kohéziót. Úgy kell kialakítani, hogy a globális előírásokat formáló minőségi szabályok és szabványok fejlesztésének erősítése révén az európai polgárok és vállalkozások ki tudják használni a globalizáció nyújtotta előnyöket.

Ez az időközi jelentés a 21. századi egységes piacról kialakított elképzeléseket vázolja fel Ezt követően teljes mértékben felül fogják vizsgálni az egységes piacot, és további fellépéseket fognak javasolni 2007 őszén.

A jelentés nyilvános konzultáció, számos „Eurobarometer”-felmérés és egy nyilvános meghallgatás eredményeire[2], valamint a többi EU-intézménytől érkező hozzászólásokra[3] épül. Célja, hogy megadja a jelenleg folyó felülvizsgálat első irányait és a jövő egységes piacáról új elképzelést vázoljon fel.

Elképzelés a 21. századra

A 21. század Európája elválaszthatatlan a világgazdaságtól. Virágzása az akadályok felszámolásában és nyílt piacok létrehozásában gyökerezett, és ezentúl is annak eredménye lesz. Ezt a nyitottságot erős szabályozási keret tette lehetővé és segítette elő. Az egységes piaci elvek továbbra is szilárdak. A 21. század kihívása az, hogy ezen elvek alkalmazását a realitásokhoz kell igazítani: biztosítani kell a helyes szabályozási keretet és a piacok megfelelő működését, elő kell mozdítani a versenyképességet, valamint megfelelni annak a dinamizmusnak és változásnak, amely közvetlenül Európának a világgazdasághoz való kapcsolódásából ered. A 21. századi egységes piac célja, hogy a piacok még inkább az európai polgárok, a fogyasztók és az üzleti élet javait szolgálják, és hogy Európa versenyképesebb és léte fenntarthatóbb legyen. Az EU-nak biztosítania kell, hogy a piacok megnyitása és a verseny növekedése becsületes kereskedelmi gyakorlatok révén valósul meg a fogyasztók maximális jólétének érdekében, valamint hogy a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést továbbra is elősegíti. Az EU-nak meg kell találnia azon eszközöket, amelyek révén biztosíthatja a nyitott gazdasággal járó biztonsági, egészségügyi és védelmi kockázatok kezelését.

Ez a teljes mértékben működőképes, biztos, de rugalmas szabályozási kerettel és stabil fizetőeszközzel támogatott egységes piac több célt szolgál. Kulcsfontosságú az életminőség javításában, az innováció támogatásában, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésében, valamint az európai fogyasztók jólétének biztosításában. Az egységes piac révén kezelhetők és formálhatók a globalizációs erőviszonyok. Előmozdítja a külső versenyképességhez szükséges belső versenyt. Közös megközelítéseket ösztönöz a torzulásmentes egységes piachoz szükséges biztonsági, egészségügyi, munkahelyi és környezetvédelmi előírások területén, amelyeket világszerte minden partnernek be kell tartania, ha részesülni kíván az egységes piac nyújtotta lehetőségekből. Az EGT-n és egyre inkább az európai szomszédságpolitikán keresztül az egységes piac szabályai és előírásai túlnyúlnak az EU határain. A világ gyakran Európára tekint és átveszi az uniós szabványokat. Mindez kedvez azoknak, akik már készek e szabványok betartására, és várhatóan világszerte elősegíti az élet- és munkakörülmények javítását.

A 21. századi egységes piac a következőket fogja megvalósítani:

- Egységes piac a fogyasztók és a polgárok számára: az egységes piac a fogyasztók javát szolgálja azáltal, hogy szélesíti a választékot, csökkenti az árakat, valamint élelmiszer- és termékbiztonsági előírások, alapvető magánéleti jogok és a tisztességtelen verseny és kereskedelem elleni garanciák révén védi a fogyasztókat. Az egységes piac különösen hatékonyan csökkentette az árakat és növelte a választékot a légi közlekedés, a távközlés és a határokon átnyúló fizetések területén. Munkahelyeket teremtett, lehetővé tette a személyek szabadabb mozgását és megkönnyítette a felsőoktatási csereprogramokat.Mindazonáltal gazdasági tevékenységek révén további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy az elért eredmények kézzelfoghatóbbak legyenek, valamint a termék- és szolgáltatás minőségbe vetett bizalom növelése érdekében. Ez nem csupán a hazai termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik, hanem az importra is, valamint olyan fontos ágazatok kiemelésére is, mint az egészségügyi szolgáltatások.Ráadásul az e-kereskedelem és a határokon átnyúló vásárlás szerepének növekedése miatt különösen fontos, hogy a fogyasztók hatékonyan élhessenek jogaikkal és csökkenjen a fogyasztóvédelmi szabályok töredezettségét.

- Egységes piac az integrált gazdaság érdekében: jól működő, integráltabb egységes piac, valamint tisztességes és hatékony versenyjogi keret szükséges az EU vállalkozásai közötti egyenlő feltételű verseny biztosítása, valamint különösen a KKV-k határokon átnyúló tevékenységekben való részvételére történő ösztönzése érdekében. Az európai munkaerőpiac létrehozása során új mobilitási formák jelennek meg, a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályokat pedig modernizálni kell.Az euróhasználat terjedése, amely fokozatosan a legtöbb tagállam fizetőeszközévé fog válni, szintén alapvetően szükséges ahhoz, hogy az egységes piac előnyeit a lehető legnagyobb mértékben ki lehessen használni, és ezáltal működőképességét maximalizálják Az egységes fizetőeszköz átláthatóvá teszi az egységes piacot, hiszen a fogyasztók közvetlenül összehasonlíthatják a termékek és szolgáltatások árait, a cégek pedig könnyebben összevethetik a költségeket.

Azáltal, hogy mélyebb, rugalmasabb és sokszínűbb páneurópai pénzügyi piacok jönnek létre, az egységes piac és az egységes fizetőeszköz együtt javítja a pénzügyi feltételeket mind a magánemberek, mind az üzleti élet szereplői számára, valamint erősíti az Uniónak a külső pénzügyi csapásokkal szembeni ellenállóképességét. A transzeurópai hálózatokba történő beruházás növelése és a hálózati iparágak piacainak megnyitása is hozzájárul az EU gazdaságának további integrációjához.

- Egységes piac a tudásalapú társadalom érdekében: az egységes piacnak egyre inkább arra kell összpontosítania, hogy a tudás- és technológiaigényes termékek és szolgáltatások piaca jobban működjön, a gyorsan növekvő, dinamikus ágazatokat bátorítsa, valamint olyan piaci feltételeket teremtsen, amelyek a vezető piacok kiemelkedése révén ösztönzik az innovációt.A piacok túlságosan töredezettek a tudásalapú gazdaság olyan létfontosságú területein, mint például a távközlés. Jelentős akadályok állnak fel még mindig más szolgáltatási ágazatokban is. A szellemi tulajdonjogi rendszer költséghatékonyságának, minőségének és jogbiztonságának javítása, valamint az új informatikai és kommunikációs technológiák páneurópai alapon történő felhasználásának terjedése lényeges kutatási és innovációs lehetőségeink kihasználása érdekében.Ugyanakkor a szabályozási keretnek igazgatási szempontból lazának, rugalmasnak és előretekintőnek kell lennie, hogy megkönnyítse a változást, és egyben fel is készüljön rá.

- Egységes piac a jól szabályozott Európa érdekében: Az egységes piac sikere részben a következetes és hatékony szabályrendszer felállításától függött. Az egységes piac kialakítása egyszerűsítési gyakorlat volt, melynek során a nemzeti szabályok és szabályrendszerek helyébe több területen közösségi léptékű közös szabályrendszer lépett. Az akadályok felszámolása a nemzeti jog harmonizációja vagy kölcsönös elismerése révén új szabályok életbe léptetésével járt együtt, így a munkajogok elismerésével, valamint egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi törvények elfogadásával.A felhalmozott idő és tapasztalat elteltével időszerű megvizsgálni, hogyan hajtották végre ezeket a törvényeket, és vajon az eredetileg tervezett hatást váltották-e ki. Az egységes piac nem jelent valós hasznot, ha a szabályokat nem megfelelően alkalmazzák, ha a törvényeket nem hajtják végre, ha a kialakított jogokat nem tartják tiszteletben, ha a szabályozás alkalmazása túlságosan költségesnek bizonyul vagy ha a szabályokkal visszaélnek, például versenykorlátozó magatartással vagy illegális kereskedelem révén.A törvények végrehajtásának javítása érdekében folyamatos erőfeszítéseket kell tenni e területen. Szoros koordináció szükséges a nemzeti és az uniós szintek között, valamint meg kell erősíteni a tagállamok közötti igazgatási együttműködést, beleértve az információs technológia használatát is, olyan területeken, mint a pénzügyi szolgáltatások, a versenyjog és a fogyasztóvédelmi jog, az igazságszolgáltatás, az adózás, a vámügy és a rendfenntartás. Kritikai értékelést kell készíteni arról, hogyan lehet javítani a hatályos törvényeket ahhoz, hogy megállapítható legyen, mi működik és mi nem, hogyan lehet csökkenteni az igazgatási terheket, és a szükséges változtatásokat a szabályok egyszerűsítése és/vagy hatályon kívül helyezése révén életbe léptetni. Hatékonyabb végrehajtás és jogérvényesítés szükséges ahhoz, hogy megteremtsék az egységes piacon a fogyasztók és az üzleti szereplők által igényelt jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és stabilitást megteremtsék.

- Egységes piac a fenntartható Európa érdekében: az egységes piac a négy szabadsággal együtt a változás katalizátora, az innováció és a termelékenység növelésének motorja, amely megteremti a jólét és a jobb életminőség alapfeltételének számító munkahelyeket és fellendülést. Az elmúlt években azonban sok európai polgárban merültek fel aggodalmak a globalizáció érzékelt romboló hatásai miatt. A társadalmi igazságosság megköveteli, hogy a piacnyitás által közvetlenül érintett embereket és ágazatokat felkészítsék a változásokra és segítsék az alkalmazkodásban.Aggodalmak övezik a globalizációból eredően a természeti környezetre egyre inkább nehezedő nyomást, valamint a gyorsan növekvő gazdaságok felemelkedését világszerte. Biztosítani kell azt is, hogy az egységes piac magas szintű környezetvédelmet tart fenn és ösztönöz. A környezetvédelmi előírások olyan környezetvédelmi technológiák kifejlesztését és elterjedését vonták maguk után, amelyek az európai vállalkozók számára „lépéselőnyös” versenyképességet nyújtanak a globális piacokon.Az egységes piac szociális és környezetvédelmi vonatkozásainak elismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy elnyerjék a közvélemény az egységes piacba mint az életminőség javításának eszközébe vetett bizalmát. Mindkét esetben jövőbe mutató beruházásról van szó. Ezért a piacnyitással egyidőben olyan politikákat kell kidolgozni a regionális fejlesztés, a foglalkoztatás, az élethosszig tartó tanulás, a szociális intézkedések és a környezetvédelem területén, amelyek segítségével az emberek, az üzleti élet szereplői és a területek igazodni tudnak a változáshoz és részesülhetnek annak előnyeiből.

- A világra nyitott egységes piac , amely globálisan alkalmazott előírásokat fektet le. Az EU befelé tekintéssel nem biztosíthatja a fellendülést – ütőkártyáit ki kell használnia és a világgazdaságban ezekre kell építenie. Az egységes piac vonzóvá teszi Európát a világ befektetői és vállalatai számára.Az egységes piac olyan területeken ösztönözte a szabályok és előírások fejlesztését, mint a termékbiztonság, a környezetvédelem, az értékpapírok és a vállalatirányítás, amelyek globálisan alkalmazott szabványokat alakítanak ki. Az EU ezáltal beleszólhat a világban érvényes normák kialakításába és biztosíthatja, hogy a kereskedelemben és a beruházásokban világszerte tisztességes szabályokat alkalmaznak. Bármely nagyratörő globális ütemtervnek a jövő egységes piacából kell kiindulnia .

AZ EGYSÉGES PIACRÓL ALKOTOTT ELKÉPZELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Ha az akadályokat anélkül próbálják meg lebontani, hogy nem hoznak létre a közérdek védelme érdekében egy uniószerte érvényes szabályozási keretet, az nem vezethet tartós integrációhoz.

Az egységes piac kialakításához és fenntartásához számos eszközt használtak fel különböző politikai területeken (pl.: belső piac, verseny, adózás és vámügy). Ezeket az eszközöket hatékonyabban és következetesebben kell felhasználni. Folytatni kell a „hatékonyabb szabályozás” elveinek alkalmazására tett jelenlegi erőfeszítéseket, nevezetesen a hatásvizsgálatok elvégzése, az érintettek körében végzett konzultációk tartása, valamint a végrehajtási kérdések gyakorlati megoldásainak kutatása terén (például aktív megelőzési vagy problémamegoldási módszerek, olyan eszközök, mint a SOLVIT, valamint olyan segítségnyújtó hálózatok, mint az európai fogyasztóvédelmi központok hálózata). Az áruk számára létrehozott integrált piaci alapot tovább erősítik. A hatályban lévő törvényeket és szabályzásokat valamennyi ágazatban felülvizsgálják annak biztosítása érdekében, hogy a kívánt hatásokat érik el és alkalmazásuk nem jár szükségtelen igazgatási költségekkel vagy terhekkel.

Az egységes piac fejlődése miatt olyan új megközelítések szükségesek, amelyek:

- Hatás- és eredményorientáltabbak: Mivel az egységes piaci politika hagyományosan a határakadályoknak főként szabályozási eszközökkel történő felszámolására törekedett, a jövőben a hangsúlyt a piacok jobb működésének biztosítására kell fektetni az európai polgárok, a vállalkozók és a fogyasztók érdekében a célból, hogy olyan versenyképes üzleti környezetet mozdítsanak elő, amely tiszteletben tartja a fogyasztó választását, valamint szociálisan és környezetvédelmileg felelős. Az EU-nak be kell avatkoznia, ha a piacok nem hozzák meg a várt eredményeket, illetve olyan esetben, ha ezzel maximális hatást fejthet ki. Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy a strukturális kiigazítás elébe menjen és értékelni tudja a következményeit. Ehhez az alábbiak szükségesek:

- a polgárok, fogyasztók és az üzleti élet szükségleteinek jobb értékelése, nem csupán gazdasági szemszögből, hanem választék és elégedettség szempontjából is;

- a piac működésének és teljesítményének szigorúbb felügyelete, mind ágazati, mind makrogazdasági szinten, beleértve az ágazatspecifikus felméréseket;

- a további integráció és az ágazatoknak a verseny előtt történő megnyitása szociális hatásának, valamint a gazdasági integrációhoz kapcsolódó változásokra való felkészülést és átállást segítő nemzeti és uniós kohéziós programok elkészítési módjainak jobb értékelése.

- Hatékonyabbak: Az eszközök következetes és hatékony használata a 27-ek Európájában nem könnyű feladat. A Bizottság továbbra is kulcsfontosságú szerepet fog játszani a szerződések őreként, felhasználva minden rendelkezésére álló eszközt és garantálva a tagállamok között a bizalomra épülően kötött üzletet. E feladatainak elvégzése során figyelembe kell majd vennie a 27 tagállam alkotta Unió megnövekedett sokszínűségét, és módokat kell találnia arra, hogyan lehet a legjobb gyakorlatra építeni, valamint a kölcsönös elismerés rendszerének alapjául szolgáló bizalmat megerősíteni. A szabályozási környezetnek ugyanakkor elég rugalmasnak kell ahhoz lennie, hogy megfeleljen a változás egyre növekvő ütemének. Ezért sokszínű és rugalmas eszközcsomagot kell alkalmazni. Ez az alábbiakból áll:

- megtalálni a helyes egyensúlyt a szabályok harmonizációja és kölcsönös elismerése között, valamint az irányelvek és rendeletek használata között, az adott eszköznek a kívánt eredmény alapján történő kiválasztásával;

- a jogszabályokat kiegészítő eszközök fejlesztése, így az ügynökségek munkája, az iránymutatás, a legjobb gyakorlat megosztása, ön- és együttszabályozás;

- a hatályos szabályok egyszerűsítésére és modernizálására tett erőfeszítések fokozása, többek között a nemzeti jogszabályok és a szolgáltatásokról szóló irányelvben előírt együttműködési mechanizmusok rendszeres átvizsgálása;

- a versenyszabályok proaktív végrehajtása;

- az uniós jog helyesebb alkalmazása és végrehajtása, többek között a jogsértési eljárások hatékonyabb irányítása és a nem jogi problémamegoldó mechanizmusok előmozdítása.

- Decentralizáltabbak és hálózatalapúak: Az uniós intézmények önmagukban nem tudják hatékonyan megvalósítani az egységes piacot. Újra kell gondolnunk, hogyan vonjuk be az összes szereplőt és hogyan javítsuk a tagállamokban az egységes piaccal kapcsolatos szerepvállalást. Ez a következőket tartalmazhatja:

- a nemzeti szabályozó hatóságok szerepének erősítése, valamint a tagállamok igazgatási, igazságügyi és szabályozó hatóságai közötti együttműködés és hálózatkialakítás fejlesztése;

- az egységes piac különböző vonatkozásaiért felelős hatóságok közötti jobb koordináció előmozdítása nemzeti szinten, valamint a nemzeti és uniós szintek között.

- Érzékenyebbek a globális környezetre: Az EU-nak globális léptékben kell gondolkodnia – jól működő egységes piac szükséges ahhoz, hogy Európa a világpiacon fel tudja venni a versenyt és saját hasznára tudja fordítani a globalizációt. A világkereskedelmi rendszerekben történő változások hatásának enyhítésére a globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alapot hoztak létre. Az egységes piaci prioritásokat a globális ütemtervhez kell igazítani, beleértve a dohai kereskedelmi tárgyalásokat és a közelmúltban lefolytatott kétoldalú kereskedelmi tárgyalássorozatot. Emellett:

- a szomszédsági politikán keresztül ki kell terjeszteni az egységes piaci politika vonatkozásait;

- emelni kell a nem uniós országokban alkalmazott gyakorlatok elleni EU-szabályok küszöbeit;

- rendszeresebben nyomon kell követni az importot és a fogyasztói árakat annak ellenőrzése érdekében, vajon a globális piacokra való nyitottság előnyeiből a fogyasztók részesülnek-e;

- nagyobb fokú globális szabályozási konvergenciát kell nemzetközileg előmozdítani – adott esetben európai szabványok elfogadásával – nemzetközi szervezetek és kétoldalú megállapodások révén;

- támogatni kell az európai felügyeleti szerveket és a magánszektor szabályozó hatóságait nemzetközi együttműködésük elmélyítésében;

- meg kell erősíteni a kétoldalú szabályozási együttműködést az EU főbb kereskedelmi partnereivel.

- Elérhetőbbek és a közvélemény előtt ismertebbek a hatékonyabb tájékoztatásnak köszönhetően: Lehetővé kell tenni, hogy a polgárok, a vállalkozások, valamint a helyi és regionális hatóságok betekintést kapjanak és befektethessenek az egységes piac nyújtotta számos lehetőségbe. Kérdéseikre vagy problémáikra világos választ kell kapniuk. Sokat lehet annak érdekében tenni, hogy javuljon a kommunikáció és az integráltabb Európa nyújtotta lehetőségekről tájékoztassák a polgárokat. Ez a következőkből állhat:

- a tagállamok és a regionális/helyi hatóságok ösztönzése az információs tervek kidolgozására;

- az egységes piaci információs források ésszerűsítése és szerepük világosabb ismertetése;

- az egyablakos ügyintézés megkönnyítése a KKV-k számára;

- a fogyasztók számára kollektív jogorvoslat biztosítása arra az esetre, ha egyéni szinten nagyobbak a költségek, mint a haszon;

- nemzeti szinten a kulcspozícióban lévő tisztviselők célzott képzése;

- a Bizottság tagállamokban működő képviseleti irodái szerepének felülvizsgálata.

KÖVETKEZTETÉS

Az egységes piac szükséges ahhoz, hogy olyan lehetőségek nyíljanak meg, amelyek révén az európaiak szembenézhetnek a 21. század kihívásaival és teljes mértékben részesülhetnek a globalizáltabb világ nyújtotta előnyökből. A 21. századi egységes piacról alkotott elképzelések végrehajtására vonatkozó új megközelítéseket az elkövetkező hónapok során fogjuk részletesebben feltárni.

2007 őszén befejeződik a belső piac teljes felülvizsgálata. Ennek része az egységes piac eddig megvalósított eredményeinek értékelése, annak vizsgálata, hogy mi működött megfelelően, illetve mely területek és kérdések akadályozták meg azt hogy a polgárok számára teljes hasznot hozzon. A felülvizsgálat egy tekintélyes része arra fog összpontosítani, milyen változtatások vagy módosítások szükségesek annak biztosítására, hogy a jövőbeli egységes piaci politika célja az legyen, hogy a globalizációt az uniós polgárok javára fordítják és érdekükben befolyásolják. Ahol lehetséges, a felülvizsgálatot gyakorlati javaslatok, szükség esetén jogszabályi javaslatok egészítik ki. Amennyiben erre közvetlenül nincs lehetőség, a felülvizsgálat jelezni fogja a konkrét javaslatokhoz vezető lépéseket és az időzítést.

A felülvizsgálatot számos bizottsági tanulmány és elemzés fogja alátámasztani. Az előkészítési folyamat az egységes piac felépítéséhez eddig használt eszközök és munkamódszerek vizsgálatából áll majd hatékonyságuk értékelése és a jövőbeli változtatási lehetőségek megállapítása céljából. A piacfelügyelet javításának módjait alaposan meg fogják vizsgálni. Számos kezdeményezést indítottak el a fogyasztóvédelmi jog, az egészségügyi szolgáltatások, a termékpiacok, a szellemi tulajdonjogok és a szabványhivatalok területén is. Ezeket e felülvizsgálat részeként dolgozzák ki, és teljes mértékben meg fognak felelni az ezen időközi jelentésben kialakított elképzelésnek.

A javasolt időzítést úgy választották meg, hogy elegendő idő jusson a különböző tanácsi üléseken és az uniós intézmények között zajló alapos vitákra annak érdekében, hogy a 2008 tavaszi Európai Tanács során világos politikai következtetéseket lehessen levonni. A jelentés, valamint a társadalmi valóság feltérképezésének eredményei és javaslatai a növekedés és foglalkoztatás európai iránymutatásainak újbóli értékeléséhez is felhasználandók, összefüggésben a lisszaboni stratégiával.

Az egységes piac eszköz, nem maga a cél. Arra szolgál, hogy az EU-ban mindenki – polgárok, fogyasztók és üzleti szereplők – részesüljön a nyitottabb és integráltabb EU által nyújtott legtöbb lehetőségből. Eszköz arra, hogy az európai polgárok érdekeit a globalizáció korában előbbrevigyék azzal, hogy erősítik Európának a világban betöltött szerepét és befolyását. Eszköz arra, hogy irányítsák a gazdasági növekedést, valamint versenyképes és nyitott Európát hozzanak létre, a lendületes piacok és működőképes kereskedelmi kapcsolatok Európáját, amely szolidaritást, teljes foglalkoztatást, a közérdekű szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést, magas szociális és környezetvédelmi előírásokat, valamint magas szintű kutatási és oktatási beruházásokat valósít meg a jövőre való felkészülés érdekében. A Bizottság jelentése idén ősszel a 21. század egységes piacának kialakításáról szóló működési stratégiában fogja összegezni e célkitűzéseket.

MELLÉKLET: AZ EGYSÉGES PIAC EDDIG MEGVALÓSÍTOTT EREDMÉNYEI

Az Európai Közösség a kezdetek óta az egységes piac kialakításán dolgozik. Az első lépés a teljes vámunió létrehozása – a tagállamok közti valamennyi kereskedelmi vám eltörlése – volt 1968 júliusában.

E kezdeti eredményekre építve az egységes piac tervének megvalósítása ténylegesen a Bizottságnak a tagállamok által az 1986-os Egységes Európai Okmányban jóváhagyott 1985-ös tervezetével kezdődött el, amely 1992. december 31-ét jelölte ki céldátumként az EU belső határainak lebontására, amely révén a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon mozoghatnak az Unióban.

Tíz évvel később a Bizottság részletes értékelést készített, amely a határok 1993. január 1-jei megnyitása óta elért előrelépéseket vázolta fel, és összefoglalta az EU belső piacán az 1992–2002-es évtized során elért eredményeket (SEC(2002) 1417).

Az egységes piac gazdasági hatásának elemzését nemrég frissítette a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság által közzétett dokumentum (European Economy Economic Papers, 271. szám, 2007. január). Az uniós polgárok és üzleti szereplők véleményét és tapasztalatát emelték ki a nemrégiben elvégzett Eurobarometer-felmérések is.

Az alábbiakban az európai egységes piac létrehozásából származó eredményeket soroljuk fel.

1. Élet az európai egységes piacon – előnyök a polgárok számára

2. a jólétnek az egységes piac előtti állapotokhoz képest 2006-ig fejenkénti 480 euróval történő növekedése, amely a GDP 2,2%-os növekedését jelenti az 1992–2006-os időszakban.

3. külföldön folytatható tanulmányok, amit az uniós polgárok 84%-a tart pozitív eredménynek. Az Erasmus-program révén 1,2 millió fiatal végezte tanulmányainak egy részét valamely más tagállamban.

4. utazási lehetőségek más tagállamokban. A tagállamok polgárainak többsége (72%) úgy ítéli meg, hogy könnyebb ma az Unión belül utazni, mint tíz évvel ezelőtt, különösen a schengeni megállapodást aláíró országokban.

5. munkavállalási és letelepedési jog külföldön: bár még érvényben vannak ideiglenes megszorítások, a más tagállamban való munkavállalás lehetőségét az európai polgárok 70%-a tartja pozitív eredménynek. Több mint 15 millió uniós polgár költözött át más tagállamba, hogy ott dolgozzon vagy ott töltse nyugdíjas éveit. Lakóhelyükön szavazhatnak és jelöltethetik magukat. Az EU migráns munkavállalói egyenlő bánásmódhoz való joggal bírnak a foglalkoztatás, a bérek, más munkakörülmények, valamint a szociális és adókedvezmények tekintetében. Családtagjaik állampolgárságtól függetlenül velük tarthatnak. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya létrehozása megkönnyítette az ideiglenesen más tagállamban tartózkodók egészségügyi költségeinek megtérítését. Számos jogszabály és program könnyíti meg a kutatók mobilitását és garantálja sok szakma területén (építész, szülész, gyógyszerész, orvos, ápoló, fogorvos és állatorvos) a diplomák automatikus elismerését.

6. jó minőségű áruk és szolgáltatások szélesebb választéka: 4 európai polgárból 3 (75%) úgy gondolja, pozitív hatása volt annak, hogy ugyanolyan feltételekkel lehet forgalomba hozni más tagállamokból származó termékeket, mint a hazai termékeket. 73%-uk úgy ítéli meg, hogy az egységes piac pozitívan járult hozzá a kínált áruk és szolgáltatások választékához. Az euro bevezetésével az árak könnyebben összevethetők a különböző tagállamokban.

7. a nemzeti piacok megnyitása és az ebből következő erősebb verseny sok esetben az áruk és az élelmiszerek árának csökkenését eredményezte. az európai polgárok 67%-a pozitívumként ítéli meg a verseny erősödését a szállítás, a távközlés, a bankok és a biztosítási szolgáltatások területén. A távközlés területén a verseny fejlett, innovatív szolgáltatások kifejlesztését és szélessávú hálózatok kialakítását ösztönözte, amelyek ma már az EU népességének 85%-a számára elérhetőek. A régi nemzeti monopóliumokkal terhelt belföldi és nemzetközi telefonhívások díjai 2000 és 2006 között átlagosan több mint 40%-kal csökkentek.

8. a vásárlók teljes körű fogyasztóvédelmi joggal rendelkeznek országukon kívüli vásárlás esetén is. A polgárok többsége (53%) úgy ítéli meg, hogy a belső piaci szabályok erősítették az EU-ban a fogyasztóvédelmet. Meghatározott európai jogszabályok biztosítják a magas szintű termékbiztonsági követelményeket, előzik meg és büntetik a félrevezető reklámokat és a szerződések tisztességtelen feltételeit, határozzák meg a légiutasok jogait és teszik lehetővé a bankszámlanyitást más tagállamban.

9. a nyitottabb és versenyszerűbb közbeszerzési szabályok eredményeképpen a kormányok pénzt takarítanak meg, amit a kiemelt területekre, így az egészségügyre és az oktatásra fordíthatnak. A sínpályához kötött járművek ára például 40%-kal csökkent.

10. Működés az európai egységes piacon – előnyök az üzleti szereplők számára

11. közel 500 millió fogyasztó egységes piaca: ennek köszönhetően a nagyobb üzleti vállalkozások kihasználhatják a méretgazdaságosságból adódó előnyöket. Ezzel egyidőben új exportpiacok nyíltak meg a kis- és középvállalkozások előtt, amelyek ezelőtt a költségek és a problémák miatt nem foglalkoztak kivitellel.

12. könnyebb határokon átnyúló kereskedelem az EU-n belül: a határigazgatási bürokrácia megszünése és az euro terjedése csökkentette a szállítási időt és a költségeket. A határok megszüntetése előtt egyedül az adórendszer 60 millió vámelszámolási dokumentumot követelt évente: ezekre többé nincs szükség. A kölcsönös elismerés elvének használata azt is jelenti, hogy a legtöbb esetben, még ott is, ahol a műszaki előírásokat vagy más szabályokat nem hangolták össze, a vállalatoknak csupán egyszer kell engedélyeztetniük – származási tagállamukban – termékük vagy szolgáltatásuk Unióban történő forgalmazását. A problémamegoldási módszerek (pl.: a SOLVIT) a határokon átnyúló kereskedelemmel kapcsolatosan felmerülő kérdésekre adnak választ.

13. könnyebb üzleti vállalkozást indítani vagy vásárolni: az olyan hálózatok, mint az európai vállalkozástámogatási hálózatok segítséget nyújtanak az új vállalkozóknak saját üzletük Európában történő beindításához. Az EU regionális politikája közvetlen szerepet játszik a KKV-knak nyújtott üzlettámogatási szolgáltatások fejlesztésében a pénzügyekhez, a vezetéshez és a marketinghez való hozzáférés területén. Az EU versenyjogi törvényei egyenlő feltételű versenyt írnak elő az EU-ban az összefonódások és a felvásárlások szempontjából. A különböző uniós országokban nyilvántartott európai részvénytársaságok közötti összefonódás ma már egyszerűen megvalósítható – „európai részvénytársaság” létrehozásával.

14. az uniós szabványok és védjegyek elterjedése: a műszaki harmonizációra tett erőfeszítéseknek és a szabványhivatalok munkájának köszönhetően az előírásoknak megfelelő áruk szabadon mozoghatnak az egységes piacon belül. Ezáltal a vállalatok uniós léptékű piachoz jutnak, az eljárások egyszerűsödnek, a költségek csökkennek, valamint biztosítható a műszaki interoperabilitás és a magas szintű biztonság.

15. új szerződés- és finanszírozásforrások: a társaságok a közbeszerzés megnyitásának köszönhetően ma már más tagállamok közhivatalaiban is tehetnek ajánlatot áru- és szolgáltatásellátásról szóló szerződésekre.

16. mind a kiskereskedelmi felhasználók, mind a nagyobb üzleti vállalkozások részesültek a távközlési és áramköltségek csökkenéséből azokban a tagállamokban, ahol az ezekben az ágazatokban megindult a verseny.

17. az üzletek számára további előny fog származni a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv elkészítéséből, amely minden üzleti vállalkozás számára olcsóbb pénzügyi szolgáltatásokat fog biztosítani, és megszünteti a tőzsdén jegyzett társaságok azon kötelezettségét, hogy 27 különböző fajta nemzeti szabályrendszert kelljen betartaniuk, ha forgatni kívánják a pénzüket.

[1] A melléklet további, eddig megvalósult egységes piaci eredményeket tartalmaz.

[2] A dokumentumok és az eredmények itt érhetők el: http://ec.europa.eu/internal_market/strategy/index_en.htm

[3] Lásd a Gazdasági és Szociális Bizottságnak az egységes piac felülvizsgálatáról szóló, 2007. január 17-i INT/332 – CESE 89/2007 EN/o véleményét.