[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2006.7.12.

COM(2006) 373 végleges

2006/0132 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2006) 894} {SEC(2006) 914}

INDOKLÁS

1. A javaslat háttere

- A javaslat indoklása és célkitűzései

A növényvédő szerek olyan hatóanyagok és készítmények, amelyek az élő szervezetek alapvető folyamataira hatnak, és ezáltal képesek elpusztítani az olyan káros szervezeteket, mint a kártevők, vagy védelmet nyújtani ellenük. Következésképpen ezek a termékek nemkívánatos káros hatást gyakorolhatnak a nem célszervezetekre, az emberi egészségre és a környezetre. A növényvédő szerek felhasználását (különösen növényvédelmi célokra) sajátos körülményei – azaz a környezetbe történő szándékos kibocsátás – miatt a tagállamokban és a Közösségben szabályozzák. Az évek során jól kidolgozott rendszert fejlesztettek ki az emberi szervezetet és a környezetet érintő kockázatok értékelésére.

A jelenlegi szabályozási keret ellenére a környezeti elemekben (különösen a talajban, a levegőben és a vízben) egyes növényvédő szerek még mindig nemkívánatos mértékben fordulnak elő, a mezőgazdasági termékekben pedig továbbra is találhatók a szabályozási határértéket meghaladó szermaradékok. Új és kialakulóban lévő tudományos megállapítások – mint például az, hogy egyes vegyi anyagok, köztük a növényvédő szerek, még kis koncentráció esetén is képesek zavarni az endokrin rendszer működését – hangsúlyozzák az ilyen anyagok használatában az emberek és a környezet számára rejlő veszélyeket.

A hatodik környezetvédelmi cselekvési program (6. EAP) elfogadásáról szóló határozattal az Európai Parlament és a Tanács elismerte, hogy a peszticideknek, különösen a növényvédő szereknek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatását tovább kell csökkenteni. Kihangsúlyozták a növényvédő szerek fenntarthatóbb használatának szükségességét, valamint körvonalaztak egy kettős irányvonal mentén haladó megközelítést:

- a vonatkozó jogi keret teljes körű végrehajtása és megfelelő felülvizsgálata,

- a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia kidolgozása.

A Bizottság a „Tematikus stratégia a növényvédő szerek fenntartható használatáról” című (COM(2006) 372) közleményében ismerteti a különböző olyan intézkedéseket, amelyek a stratégia részét képezhetnék. Ezek lehetőség szerint a jelenlegi jogi eszközök és politikák rendszerébe integráltak. A csatolt irányelvtervezet célkitűzése, hogy végrehajtsa a tematikus stratégia azon részeit, amelyek új jogszabályokat tesznek szükségessé.

Habár a ‘peszticidek’ kifejezés szerepel a tematikus stratégiát alkotó minden dokumentumban, ez a jelenlegi javaslat egyelőre a növényvédő szerekre koncentrál. E korlátozásnak számos oka van, többek között az, hogy a növényvédő szerek alkotják a peszticidek legfontosabb csoportját, amelynek jogi szabályozása a legrégebbre nyúlik vissza. A biocid termékek forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat csak nemrég vezette be a 98/8/EK irányelv, és a Bizottság, illetve a tagállamok tapasztalata még nem elegendő ahhoz, hogy további intézkedéseket javasoljanak. Továbbá a 6. EAP elfogadásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat alapján nyilvánvaló, hogy bár a ‘peszticid’ kifejezést használják, a legfőbb aggályok a növényvédő szerekkel kapcsolatosak. Ezt hangsúlyozza a 7. cikk (1) bekezdésének ötödik francia bekezdése, amely felszólít a peszticidek használatának és a vele járó kockázatoknak az általános csökkentésére úgy, hogy az összhangban legyen a szükséges növényvédelemmel, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja, amely a tematikus stratégiával kiegészítendő 91/414/EGK irányelvet határozza meg alkalmazandó jogi keretként. Következésképpen ez a javaslat egyelőre a növényvédő szerek használatára összpontosít. Ha a jövőben azonban a biocid anyagokra vonatkozóan hasonló intézkedéseket ítélnek szükségesnek, ezeket ennek megfelelően beépítik a tematikus stratégiába.

- Általános összefüggések

A peszticidekhez kapcsolódó, az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatok ellenére, ezek használata számos – többnyire gazdasági – előnnyel jár, különösen a mezőgazdasági termelők számára. A peszticidek maximalizálják a mezőgazdasági terméshozamot és a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint minimalizálják a munkaerő-ráfordítást. Lehetővé téve a csökkentett talajműveléses termesztést hozzájárulhatnak a talajerózió csökkentéséhez, és segítenek biztosítani az elérhető árú mezőgazdasági termények széles körű és megbízható kínálatát. A növényvédő szereknek fontos szerep jut a növény-egészségügyi követelmények teljesítésében is, és lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmét. Ezek a legfőbb okai a peszticidek széles körű használatának a mezőgazdaságban. A peszticideket a mezőgazdasági szektoron kívül is sok mindenre használják, a faanyag- és szövetvédelemtől a közegészségügyi védelemig.

A meglévő politikákat és jogszabályokat közösségi szinten először 1979-ben vezették be, ezek az évek folyamán jelentős fejlődésen mentek keresztül, ami a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK irányelv és a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv elfogadásában teljesedett ki. E két irányelv előírja, hogy minden növényvédő szert és biocid terméket értékelni és engedélyezni kell a forgalomba hozatalt megelőzően. Az e folyamattal járó növekvő költségek és a forgalmazott hatóanyagok csökkenő száma ellenére a tényleges peszticidfogyasztás és -használat nem csökkent az Európai Unióban az elmúlt tíz évben. Ugyanakkor a felső szabályozási határértéket meghaladó peszticid-maradékot tartalmazó élelmiszer- és takarmányminták aránya nem csökken, 5% körüli marad. Ezenkívül egyes peszticidek rendszeresen a szabályozási határértéknél jóval magasabb koncentrációban fordulnak elő vízi környezetben, a csökkenésnek pedig semmi jele. Az utóbbi tizenöt év során a peszticidek használatában jelentős, ám egyenetlen változások voltak megfigyelhetőek a tagállamok között. Míg néhány tagállamban a peszticidek használata csökken, más országokban gyors növekedést figyeltek meg. Az ilyen eltérő tendenciák, amelyek a tagállamok politikáinak különbségeit jelzik, indokolják a közösségi szintű cselekvést, különösen az emberi egészség és a környezet védelme szintjének harmonizálása érdekében.

A 6. EAP meghatározásáról szóló 1600/2002/EK határozat 7. cikkének (1) bekezdése szerint a tematikus stratégia átfogó célkitűzése, hogy csökkentse a peszticidek emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását, valamint általánosabban, hogy megvalósítsa a peszticidek fenntarthatóbb használatát, és átfogóan csökkentse a peszticidek használatát és a vele járó kockázatokat úgy, hogy az összhangban legyen a kártevők elleni védekezés szükséges szintjével.

Az 1600/2002/EK határozat 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint a tematikus stratégia sajátos célkitűzései a következők:

- a peszticidek használatából adódó, az egészségre és a környezetre jelentett veszélyek és kockázatok minimalizálása,

- a peszticidek használata és forgalmazása szabályozásának javítása,

- a káros hatóanyagok szintjének csökkentése, többek között a legveszélyesebbek biztonságosabb (többek között nem vegyi) alternatívákkal történő helyettesítésével,

- a kis ráfordítású vagy peszticid-mentes növénytermesztés alkalmazásának ösztönzése, különösen a felhasználók környezettudatosságának erősítésével, a helyes gyakorlat kódexének és a pénzügyi eszközök lehetséges alkalmazása megfontolásának elősegítésével;

- a stratégia célkitűzéseinek megvalósításában elért haladásra irányuló, átlátható jelentési és felügyeleti rendszer létrehozása, beleértve a megfelelő indikátorok kidolgozását.

A tematikus stratégiák új eszközök, amelyek egy adott témát holisztikus elképzelés alapján kezelnek. A stratégia intézkedéseinek beillesztése a meglévő politikákba és jogszabályokba kulcsfontosságú elem. Ezért a megfelelő intézkedéseket lehetőleg e politikák keretében kell megtenni. E tekintetben a kis ráfordítású gazdálkodást előmozdító sajátos intézkedéseket már a közös agrárpolitikában (KAP) megállapítják, különösen a vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005 rendeletben. A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről (MRL-ek) szóló, nemrég elfogadott 396/2005 új rendelet előírja az éves megfigyelési programok fokozását. A peszticidek környezeti megfigyelése többek között része lesz a vízügyi keretirányelvben előírt megfigyelési tevékenységeknek.

A tematikus stratégia, különösen a konzultációs folyamat és a hatásvizsgálat előkészítése során azonban kiderült, hogy néhány tervezett intézkedést nem lehet a meglévő jogszabályokba és politikákba beilleszteni. Számos esetben rámutattak arra, hogy a jogalkotási javaslatok a végrehajtás leghatékonyabb eszközei. A csatolt irányelv-tervezet minden olyan intézkedést tartalmaz, amelyhez új jogszabályokat ítéltek szükségesnek, két kivétellel:

- a növényvédő szerek forgalomba hozatalával és használatával kapcsolatos statisztikák összegyűjtése és jelentése, amelyre a Bizottság külön rendeletet javasol,

- a forgalomban lévő, peszticid kijuttatásához használt berendezések hitelesítése, erre a Bizottság külön irányelvet javasol, amely vélhetőleg a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás) szóló 2006/42/EK irányelvet[1] fogja módosítani.

E három javaslaton kívül a Bizottság javasolni fogja a 91/414/EGK irányelv átfogó felülvizsgálatát, amely többek között a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégia öt célkitűzése közül kettőt fog végrehajtani: a növényvédő szerek piaci és felhasználói szintű használatával kapcsolatos összes feltételnek való megfelelés hatósági vizsgálatára vonatkozó rendelkezések megerősítése; valamint az összehasonlító értékelés és a helyettesítési elvnek a növényvédő szerek engedélyezésében való alkalmazására vonatkozó rendelkezések.

- A javaslat által érintett területen meglévő rendelkezések

A peszticidekre vonatkozó közösségi keretszabályok különösen az ilyen termékek életciklusának kezdetére és végére összpontosítanak. A leginkább vonatkozó jogszabályok a következők:

1. 91/414/EGK irányelv a növényvédő szerek forgalomba hozataláról,

2. 396/2005/EK rendelet a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről.

A 91/414/EGK és a 98/8/EK irányelvek célja a forrásnál megelőzni a kockázatokat az összes hatóanyag és az ilyen anyagot tartalmazó termékek igen átfogó kockázatértékelése révén, mielőtt ezek forgalomba hozatalát és használatát engedélyeznék. A 396/2005/EK rendelet meghatározza mezőgazdasági terményekben megengedett hatóanyag-maradékok határértékét (MRL-ek), és így hozzájárul az élelmiszerlánc végén elhelyezkedő fogyasztót érintő kockázatok korlátozásához. Az MRL-ek betartásának felügyelete továbbá fontos eszköz annak felmérésére, hogy az uniós mezőgazdasági termelők megfelelően alkalmazták-e a növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatos utasításokat és korlátozásokat.

A jogi keret egyik hiányossága, hogy nem foglalkozik megfelelő módon a tényleges használati szakasszal, amely kulcsfontosságú a peszticidek általános kockázatainak meghatározásában. A jelenlegi jogi eszközök alkalmazási körük miatt a felülvizsgálatot követően sem tudják majd megvalósítani a 6. EAP-ban körvonalazott összes célkitűzést. Ezért a tematikus stratégia, és különösen ezen irányelv-tervezet intézkedései megpróbálják pótolni ezt a hiányosságot.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat teljes összhangban áll a hatodik környezetvédelmi cselekvési program olyan célkitűzéseivel és céljaival, mint a természet, a biológiai sokféleség, a környezet, az egészség és az életminőség védelme. Szintén összhangban áll a lisszaboni stratégiával, az Európai Unió fenntartható fejlődést célzó stratégiájával, más tematikus stratégiákkal (különösen a talaj és tengeri környezet védelmére vonatkozó stratégiák), az EU vízvédelmi, élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi politikájával.

2. Az érdekelt felek konzultációja és hatásvizsgálat

- Konzultáció az érdekelt felekkel

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

A hatodik környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban a tematikus stratégiákat két lépcsős eljárás keretében kell kidolgozni az összes érdekelt fél bevonásával. A Bizottság "Towards a Thematic Strategy on the Sustainable Use of Pesticides” (A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégia felé) című közleményével[2] széleskörű konzultációs gyakorlatot indított el.

A közlemény emlékeztetett a jelenlegi keretszabályoknak a növényvédő szerek életciklusának használati szakaszával kapcsolatos hiányosságaira. Részletes háttér-információt tartalmazott a peszticidek használatának előnyeiről és kockázatairól, és felsorolta a kezelendő lényeges kérdéseket. A közlemény tárgyalta a negatív tendenciák visszafordítására, valamint közelebbről a használati szakaszra irányuló lehetséges intézkedéseket.

A konzultációban részt vett az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a nyilvánosság (az interneten keresztül). Több mint 150 hozzászólás érkezett. Ezenkívül 2002 novemberében a Bizottság konferenciát szervezett az érdekelt felek számára több mint 200 résztvevővel az érintet érdekelt csoportokból, mint például a peszticid-iparág, a mezőgazdasági termelők szervezetei, hatóságok, valamint a fogyasztó- és környezetvédelmi szervezetek.

További konzultáció történt a Bizottság számos olyan külső rendezésű konferencián való részvétele révén, ahol különböző sajátos kérdésekkel foglalkoztak (pl. összehasonlító értékelés/helyettesítés, növényvédő szer kijuttatásához használt berendezések, integrált kártevő-szabályozás fogalma), valamint a Bizottság által szervezett külön üléseken (pl. a légi permetezésről). A konzultáció végső lépéseként a Bizottság további internetes konzultációt indított a „Your voice in Europe” portálon keresztül a csatolt irányelvtervezetbe bekerülő intézkedésekről.

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A célkitűzéseket és számos lehetséges intézkedést – a 2002. évi közlemény VI. fejezetében körvonalazott módon – széles körben támogatták a megkérdezett érdekelt felek és intézmények. Az észrevételek megtekinthetők a:http://europa.eu.int/comm/environment/ppps/1st_step_consul.htm internetcímen.

Az érdekelt felek konzultációjának dokumentumai és jelentései megtekinthetők a: http://europa.eu.int/comm/environment/ppps/1st_step_conf.htm internetcímen.

A konzultációs folyamat részletesebb összefoglalása és eredménye megtalálható a hatásvizsgálatban, amelyet ezen irányelvtervezettel nyújtanak be. Minden hozzászólást teljes mértékben figyelembe vettek a tematikus stratégia különböző elemeinek előkészítése során, beleértve a csatolt irányelvet és a hatásvizsgálatot.

2005. március 17. és 2005.május 12. között nyílt internetes konzultáció zajlott le. A Bizottság közel 1800 hozzászólást kapott. Az eredmények megtekinthetők a http://europa.eu.int/comm/environment/ppps/pdf/stats_consult.pdf oldalon..

- Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Az érintett tudományos- vagy szakterületek

Mezőgazdaság, növényvédelem, gépek és gépészet (növényvédő szer kijuttatásához használt berendezések, különösen a permetezők és kapcsolódó berendezések), légi permetezés, gazdasági, társadalmi és környezeti hatások elemzése.

Alkalmazott módszer

Az érdekelt felekkel folytatott kétoldalú konzultációk, ülések szervezése, konferenciákon való részvétel, szakértői vizsgálat.

A fontosabb szervezetek/szakértők, akikkel konzultáltak

A tagállamok hatóságai, peszticid-iparág, mezőgazdasági termelők szervezetei, tudományos körök, Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), környezetvédelmi szervezetek.

A kapott és felhasznált vélemények összegzése

A kapott tanácsok megerősítették, hogy további intézkedések szükségesek a légi permetezést, a növényvédő szer kijuttatásához használt berendezések szabványosítását és rendszeres ellenőrzését, az indikátorok, valamint az üres csomagolás összegyűjtését és ártalmatlanítását illetően, továbbá ilyen követelményeket építették be az irányelvtervezetbe.

A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása

Minden más konzultációs hozzászóláshoz hasonlóan a szakértői tanácsokat is hozzáférhetővé tették a Bizottság weboldalán:http://europa.eu.int/comm/environment/ppps/2nd_step_tech.htm.

- Hatásvizsgálat

Az irányelvtervezetben javasolt minden egyes intézkedés esetében három–öt, az önkéntes alapútól a kötelező erejűig terjedő lehetőséget vizsgáltak meg, tekintettel az érdekelt felekre és hatóságokra gyakorolt gazdasági, társadalmi és környezeti hatásukra.

Továbbá fontolóra vettek egy választási lehetőség nélküli forgatókönyvet, amelyre hivatkozva a javasolt intézkedésektől várható költségek és hasznok megbecsülhetők.

A Bizottság hatásvizsgálatot végzett, amelyre vonatkozóan a jelentést e javaslattal párhuzamosan nyújtják be bizottsági személyzeti munkadokumentumként. A jelentés ugyancsak hozzáférhető a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/environment/ppps/2nd_step_study.htm .

3. A javaslat jogi elemei

- A javasolt cselekvés összefoglalása

Az Európai Parlament és a Tanács irányelvjavaslata a tematikus stratégia azon rendelkezéseit fogja végrehajtani, amelyek nem válhatnak a meglévő eszközök és politikák részévé , kivéve a növényvédő szerek forgalomba hozatalával és használatával kapcsolatos statisztikai információgyűjtést. A javasolt irányelv a következőkre vonatkozó szabályokat tartalmaz:

- A növényvédelem veszélyeinek, kockázatainak és a vegyianyag-szabályozástól való függésének csökkentésére irányuló célkitűzéseket megállapító nemzeti cselekvési tervek (NAP-ok) kidolgozása, amelyek az ahhoz szükséges rugalmasságot teszik lehetővé, hogy az intézkedéseket a tagállamok sajátos helyzetükhöz igazíthassák.

- Az érdekelt felek bevonása a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásába, végrehajtásába és kiigazításába.

- Képzési és tudatosítási rendszer létrehozása a peszticidek minden üzleti felhasználója és forgalmazója számára annak biztosítására, hogy teljes mértékben tudatában legyenek a lehetséges kockázatoknak. A nyilvánosság jobb tájékoztatása tudatosítási kampányokon, a kiskereskedők révén eljuttatott információkon, és egyéb megfelelő intézkedéseken keresztül.

- A növényvédő szer kijuttatásához használt berendezések rendszeres ellenőrzése a peszticideknek a kijuttatás folyamán az emberi egészségre (különösen a kezelői kitettség tekintetében) és a környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentésére.

- A légi permetezés tilalma az ettől való eltérés lehetőségével, különösen a permetsodródásból adódóan az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentősen káros hatások kockázatainak korlátozására.

- A vízi környezet peszticid-szennyezéssel szembeni védelmét célzó egyedi intézkedések.

- A jelentősen csökkentett vagy zérus peszticid-felhasználású területek kijelölése más jogszabályok szerinti vagy az érzékeny csoportok védelmére irányuló intézkedésekkel összhangban (pl. vízügyi keretirányelv, madár irányelv, élőhely irányelv, stb.).

- Peszticidek, csomagolásuk és maradékaik kezelése és tárolása.

- Az integrált kártevő-szabályozás (IPM) közösségi szintű szabványainak kidolgozása, valamint az IPM végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése.

- A kockázatcsökkentésben elért fejlődés mérése megfelelő harmonizált indikátorok segítségével.

- Információcsere-rendszer létrehozása a megfelelő iránymutatás, legjobb gyakorlatok és ajánlások folyamatos fejlesztésére és javítására.

- Jogalap

Az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése a megfelelő jogalap.

- A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve akkor alkalmazandó, ha a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe.

A javaslat célkitűzései a tagállamok által nem érhetők el kielégítő mértékben a következő okok miatt.

Jelenleg néhány tagállam már elfogadott olyan intézkedéseket, amelyek (részben vagy egészen) lefedik az irányelvben javasoltakat. Más tagállamok még nem tettek ilyen intézkedéseket. Ez olyan helyzetet teremt, amelyben a feltételek nem azonosak a mezőgazdasági termelők és a peszticid-ipar számára, ami a különböző tagállamok gazdasági szereplői közötti tisztességtelen versenyhez vezethet. Továbbá az emberi egészség- és környezetvédelem szintje a Közösségben különböző, és a tagállamok eltérő tendenciákat mutatnak a peszticid-használatban.

A közösségi fellépés hatékonyabban eléri a javaslat célkitűzéseit a következő okok miatt.

Csak a közösségi fellépés képes javítani a tagállamokban jelenleg fennálló egyenlőtlen helyzeten, harmonizált követelmények és az emberi egészség- és környezetvédelem azonos szintjének megteremtésével, valamint a növényvédő szer kijuttatásához használt berendezések belső piacának kiteljesítésével.

A peszticidek forgalomba hozatalát a közösségi jogszabályok már harmonizálták. Ezért a peszticid-politika egyéb aspektusai esetében is ezt kell alkalmazni. A tagállamok jelenleg különböző irányokban fejlesztik nemzeti politikáikat, eltérő mértékű szigorral és törekvéssel.

Az összes tagállamban elérendő egységes követelményeket és célkitűzéseket csak a Közösség állíthat fel. Egyébként továbbra is marad a jelenlegi helyzet, amely eltérő kötelezettségeket jelent a piaci szereplők számára. A javaslatban előírt, a tagállamok és a Bizottság közötti folyamatos információcsere lehetővé teszi a megfelelő iránymutatások, legjobb gyakorlatok és ajánlások a tudományos és technikai haladás figyelembevételével történő kidolgozását. További információkat gyűjtenek a tematikus stratégia által érintett irányelvekben és rendeletekben meghatározott megfigyelési és ellenőrző programokon keresztül. Ezt a tagállamok nem tudják önállóan elérni.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

- Az arányosság elve

A javaslat eleget tesz az arányosság elvének, a következők miatt:

A javasolt irányelv megteremti a jogi keretet az alapvető követelményekkel és célkitűzésekkel. Jelentős mértékű rugalmasság marad a tagállamok számára az egyedi földrajzi, mezőgazdasági és éghajlati helyzetüknek megfelelő szükséges végrehajtó intézkedések részleteinek meghatározásához. A Bizottságnak szándékában áll létrehozni egy szakértői csoportot a tagállamok és az összes többi érintett érdekelt fél képviselőiből, hogy rendszeresen értékelje a bejelentett információkat és adatokat a megfelelő iránymutatás és ajánlások kidolgozása érdekében. Ezt a „a peszticidek fenntartható használatának tematikus stratégiájával foglalkozó szakértői csoportot” (a továbbiakban: szakértői csoport) hivatalosan egy későbbi bizottsági határozat hozza létre. Ha szükséges, a Bizottság módosításokat fogad el az irányelv-javaslat mellékleteihez, a 178/2002/EK rendelet 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében történő szabályozási bizottsági eljárást követően.

Az összes intézkedés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól (ideértve az adminisztratív terheket is) végzett részletes vizsgálat lehetővé tette a Bizottság számára, hogy meghatározza azokat a lehetőségeket, amelyek a legkisebb költséget jelentik az érdekelt felek számára, és ezek a költségek összesen alacsonyabbak, mint a várható becsült haszon.

- A jogi eszközök kiválasztása

Keretirányelv javasolt.

Más megoldás a következők miatt nem lenne megfelelő.

Egy fokozottan előíró jellegű rendelet vagy irányelv nem lett volna megfelelő, mivel a tagállamok által az egyes kérdésekben felvett kiindulási pontok nagyon különböznek egymástól, pl. a mezőgazdasági szektor szerkezete, az éghajlati és földrajzi viszonyok, illetve a meglévő nemzeti jogszabályok és programok tekintetében. Másrészről az egyszerű ajánlások sem lennének hatékonyak a kitűzött célok elérésében, mert ezeknek nem lehet érvényt szerezni. Ahol ezt megvalósíthatónak ítélik (pl. az üres csomagolás összegyűjtése esetében), az irányelv meghagyja az önszabályozás lehetőségét az érintett érdekelt felek számára.

4. Költségvetési vonzat

Javasolt egy állandó bizottsági tisztség létrehozása a stratégia ügyvitelére és koordinálására, valamint a szakértői csoport üléseinek megszervezésére az iránymutatás és további intézkedések kidolgozása, illetve az indikátorok kiszámítása és az azokról készített jelentés céljából. Az ezen irányelv alapján végzett tevékenységekkel kapcsolatos további költségeket a környezetvédelmi pénzügyi eszközből fedezik (LIFE+ a 2007–2013 időszakra). Kiegészítő összegre nincs szükség.

5. További információk

- Szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak

A javaslatnak nincs átmeneti időszaka.

- Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék

A javaslat tartalmaz felülvizsgálati záradékot.

- Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért ki kell terjednie az Európai Gazdasági Térségre.

- A javaslat részletes magyarázata

Az 1. cikk az irányelv tárgyát körvonalazza.

A 2. cikk az irányelv hatályát körvonalazza.

A 3. cikk tartalmazza az irányelv alkalmazásában szükségesnek ítélt fogalommeghatározásokat.

A 4. cikk megköveteli a tagállamoktól nemzeti cselekvési tervek (NAP) kidolgozását a prioritásként kezelendő, aggasztó kockázatot jelentő növények, tevékenységek vagy területek meghatározására, valamint a tervek eléréséhez szükséges célkitűzések és menetrend megállapítását. Számos tagállamban a tapasztalatok azt mutatták, hogy az ilyen koherens cselekvési tervek a legjobb eszközök a kívánt célkitűzések elérésére. A tagállamok rendkívül eltérő helyzete fényében és a szubszidiaritás elvével összhangban a nemzeti cselekvési terveket nemzeti és/vagy regionális szinten kell elfogadni. A nemzeti cselekvési tervek kidolgozása és módosítása során, a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló 2003/35/EK irányelv[3] szellemével összhangban, a nyilvánosságnak időben és ténylegesen lehetőséget kell biztosítani a folyamatban való részvételre. Ez fontos a sikeres és hatékony végrehajtás biztosítása érdekében. A tagállamoknak figyelmet kell fordítaniuk a koherencia megtartására a más vonatkozó tervekben szereplő, és a peszticidek használatát esetleg befolyásoló elemekkel, mint a vízgyűjtő-gazdálkodási és a vidékfejlesztési tervek.

Az 5. cikk megköveteli a tagállamoktól képzési rendszer létrehozását a peszticidek forgalmazói és üzleti felhasználói számára annak biztosítására, hogy teljes mértékben tudatában legyenek a lehetséges kockázatoknak. Képzéseken való, bizonyítvánnyal alátámasztott részvétel nem lehet előfeltétele a peszticidek üzleti felhasználói tevékenységének vagy foglalkoztatásának. Az eljárásokra és igazgatási rendelkezésekre vonatkozó részletek kidolgozása a tagállamok feladata, de az I. melléklet meghatározza a témákat, amelyekkel ezeknek a képzési programoknak foglalkozniuk kell.

A 6. cikk felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak legalább egy olyan, mérgező vagy nagyon mérgező peszticideket értékesítő forgalmazók által foglalkoztatott személyt, aki tájékoztatást tud nyújtani a fogyasztók számára, valamint hogy a peszticidekhez kizárólag a szükséges követelményeket teljesítő üzleti felhasználók férjenek hozzá. A tagállamok előírják, hogy a nem üzleti felhasználóknak csak külön engedélyezett termékeket kínáljanak eladásra, mivel ők kevésbé vannak tudatában a kockázatoknak, mint az üzleti felhasználók.

A 7. cikk kötelezi a tagállamokat, hogy ösztönözzék és segítsék elő a peszticidekre és alternatíváikra vonatkozó tudatosítási programokat és az információ hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára a nem üzleti felhasználók az összes vonatkozó kockázatról és óvintézkedésről való tájékoztatása érdekében.

A 8. cikk megköveteli a tagállamoktól, hogy a használatban lévő, növényvédő szer kijuttatását szolgáló berendezések rendszeres műszaki ellenőrzésére és karbantartására irányuló rendszert hozzanak létre. A karbantartott és megfelelően működő növényvédő szer kijuttatásához használt berendezés kulcsfontosságú az emberi egészség (különösen a kezelő vonatkozásában), és a környezet magas szintű védelmének folyamatos biztosításában a növényvédő szerek alkalmazásának során. Az egyforma mértékben szigorú műszaki ellenőrzések Közösségen belüli biztosítása érdekében közös, harmonizált szabványok használata szükséges, amelyek a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeken alapulnak. A szervezés kérdéseit (állami vagy magán ellenőrzési rendszerek, az érintett felügyeleti szervek minőség-ellenőrzése, az ellenőrzés gyakorisága, a finanszírozási kérdések, stb.) a tagállamok megítélésére bízza, akik jelentést tesznek a Bizottságnak.

A 9. cikk kötelezi a tagállamokat a légi permetezés betiltására, de lehetőséget nyújt az eltérésekre. A légi permetezés tilalmára annak magas permetsodródásból adódó, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatást kiváltó potenciálja miatt van szükség. Eltérés engedélyezhető ott, ahol a légi permetezés más permetezési eljárásokhoz képest egyértelmű előnnyel és környezetvédelmi haszonnal jár, vagy ahol nincs más megvalósítható alternatíva. Az eltérés részletes feltételeit, amelyekről jelentést kell tenni a Bizottságnak, a tagállamok szintjén lehet elfogadni.

A 10. cikk kötelezi a tagállamokat arra, hogy követeljék meg a mezőgazdasági termelőktől és egyéb üzleti peszticid felhasználóktól azt, hogy fordítsanak különös figyelmet a vízi környezet védelmére olyan intézkedésekkel, mint a vízfolyások melleti védelmi sávok és sövények, vagy más megfelelő, a sodródás korlátozását célzó intézkedésekkel.

A 11. cikk kötelezi a tagállamokat olyan területek kijelölésére, ahol a peszticidek erősen csökkentett vagy zérus felhasználása a más jogszabályok keretében hozott intézkedésekkel (mint a vízügyi keretirányelv, a madár irányelv, az élőhely irányelv stb.) összhangban megengedett. Ilyen területeket kell kijelölni a sebezhető csoportok, például a gyerekek sajátos védelmi szükségére vonatkozóan is. A tagállamok jelentést tesznek az iránymutatás, a területek kijelölési kritériumai, és a legjobb gyakorlatok fejlesztésének érdekében hozott intézkedésekről.

A 12. cikk kötelezi a tagállamokat a ”pontszerű szennyezőforrásból” történő kibocsátásra, különösen a vegyítésre, a betöltésre és a tisztításra vonatkozó intézkedések elfogadására. Ugyanakkor felkérik a tagállamokat, hogy hozzanak a nem üzleti felhasználók által végzett veszélyes kezelési műveletek elkerülését szolgáló intézkedéseket. A tagállamok közötti információcsere, a területen különösen aktív érdekelt felek bevonásával, a nemzeti kezdeményezéseikről és az elért haladásról szóló jelentéstételen keresztül valósul meg.

A 13. cikk felkéri a tagállamokat arra, hogy hozzák meg az integrált kártevő-szabályozás végrehajtásához elengedhetetlen feltételek létrehozásához szükséges intézkedéseket. Ki kell dolgozni az integrált kártevő-szabályozás általános szabványait, amelyek alkalmazása 2014-től kötelező. Továbbá ki kell dolgozni az egyes növényi kultúrákra vonatkozó integrált kártevő-szabályozás közösségi szintű egyedi szabványait, de ezek végrehajtása önkéntes marad. A tagállamok jelentést tesznek az integrált kártevő-szabályozás végrehajtásához szükséges feltételek létrehozása, az IPM általános szabványai végrehajtásának biztosítása, valamint az IPM növény-specifikus szabványai peszticid felhasználók általi végrehajtásának ösztönzése érdekében.

A 14. cikk kimondja, hogy a tagállamok kötelesek a peszticidek forgalomba hozataláról és felhasználásáról statisztikai információt gyűjteni, és jelentést tenni – a részletekre vonatkozóan a növényvédelmi termékek statisztikájáról szóló rendelet tesz javaslatot. Ezen információ alapján kiszámítják a megfelelő kockázati indikátorokat, amelyek a peszticidek használatából adódó általános kockázatok csökkentésében elért haladás felügyeletéhez szükségesek. A harmonizált kockázati indikátorok kidolgozása folyamatban van. A véglegesítést követően a Bizottság és a tagállamok végül megállapodnak a közös kockázati indikátorokról. Addig a tagállamok továbbra is használhatják jelenlegi indikátoraikat. Ezen irányelv és a tematikus stratégia egyéb intézkedései által az általános kockázatok csökkentésében elért hatás felmérésére a Bizottság jelentéseket készít, amelyek elemzik a tagállamok által az indikátorok kidolgozásában megfigyelt tendenciákat.

A 15. cikk előírja a Bizottságnak, hogy rendszeresen jelentést készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára a tagállamok által az e keretirányelv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott intézkedésekről benyújtott jelentések alapján.

A 16–22. cikkek szabványos rendelkezéseket tartalmaznak a komitológiára, a szabványosításra, a szankciókra és a hatálybalépésre vonatkozóan.

Mellékletek

A mellékletek részleteket tartalmaznak azon különböző intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elfogadniuk az irányelv cikkeivel összhangban. A mellékletek a 18. cikkel összhangban módosíthatóak, az információcsere-rendszerből és a szakértői csoport tárgyalásai során meghatározott tapasztalatok és szükségletek fényében.

Az I. melléklet felsorolja a képzési programokban megemlítendő elemeket.

A II. melléklet tartalmazza a használatban lévő, növényvédő szer kijuttatásához használt berendezések vizsgálatára és karbantartási vizsgálatokra vonatkozó alapvető követelményeket.

2006/0132 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel

(1) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[7] 2. és 7. cikkével összhangban, egy, a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közös jogi keretet kell létrehozni.

(2) Az ebben az irányelvben előírt intézkedések kiegészítik és nem sértik az egyéb, vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott intézkedéseket, különösen a növényvédő szerekről szóló …/…/EK rendeletet[8], a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[9]; a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.[10].

(3) A tagállamok a peszticid-használat veszélyeinek és kockázatainak, illetve az ettől való függés csökkentésének célkitűzéseit megállapító, továbbá a nem vegyi növényvédelem ösztönzését célzó nemzeti cselekvési terveket alkalmaznak, hogy elősegítsék ezen irányelv végrehajtását. A nemzeti cselekvési tervek egyéb vonatkozó közösségi jogszabály keretében kidolgozott végrehajtási tervekkel is összehangolhatóak, valamint a peszticidekkel kapcsolatos közösségi jogszabályok értelmében elérendő célkitűzések csoportosítására is használhatóak.

(4) A tagállamok által a nemzeti cselekvési terveikben meghatározott célkitűzésekre és cselekvésekre vonatkozó információk cseréje nagyon fontos szerepet játszik ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósításában. Ezért helyénvaló felkérni a tagállamokat arra, hogy rendszeresen tegyenek jelentést a Bizottságnak és a többi tagállamnak, különösen nemzeti cselekvési terveik végrehajtásáról és eredményeiről, valamint tapasztalataikról.

(5) A nemzeti cselekvési tervek előkészítése és módosítása céljából helyénvaló rendelkezni a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] alkalmazásáról.

(6) Kívánatos, hogy a tagállamok képzési rendszereket hozzanak létre a peszticidek forgalmazói, tanácsadói és üzleti felhasználói számára, ami lehetővé teszi a jelenlegi és jövőbeni peszticid-felhasználóknak, hogy teljes mértékben tudatában legyenek az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatoknak, illetve az azokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentő megfelelő intézkedéseknek. A üzleti felhasználók képzési tevékenységei összehangolhatók az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet[12] keretében megszervezett tevékenységekkel.

(7) Figyelembe véve a peszticidek használatából származó lehetséges kockázatokat, a nyilvánosságot jobban kell tájékoztatni a peszticid-használat kockázatairól tudatosító kampányok, a kiskereskedők által nyújtott információk és más megfelelő intézkedések révén.

(8) Amennyiben a peszticidek kezelése és kijuttatása a munkahelyen a dolgozók ilyen szereknek való kitettségéből eredő kockázatokra vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimum követelmények, valamint általános és egyedi megelőző intézkedések meghatározását teszi szükségessé, az ilyen intézkedésekre a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv[13] és a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK irányelv[14] vonatkozik.

(9) Mivel a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás) szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] a peszticidek kijuttatását szolgáló berendezések forgalomba hozatalára vonatkozó, a környezetvédelmi követelmények teljesítését biztosító szabályokról rendelkezik, az ilyen berendezésekből származó, peszticidek által okozott káros hatások további csökkentése érdekében helyénvaló a már használatban lévő, peszticidek kijuttatását szolgáló berendezésekre vonatkozó rendszeres műszaki vizsgálati rendszer előírása.

(10) A peszticidek légi permetezése, különösen a permetsodródásból adódóan, jelentős mértékű káros hatást gyakorolhat az egészségre és a környezetre. Ezért a légi permetezést általánosan tiltani kell az ettől való eltérés lehetőségével, ahol ennek egyértelmű előnye és környezetvédelmi haszna van más permetezési eljárásokkal összehasonlítva, vagy ahol nincs más megvalósítható alternatíva.

(11) A vízi környezet különösen érzékeny a növényvédő szerekre. Ezért szükséges különös figyelmet fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére a megfelelő intézkedések megtételével, például a víztömegek permetsodródásnak való kitettségét csökkentő, vízfolyások melletti ütköző sávok vagy sövények kialakításával. A védőzónák mérete különösen a talaj sajátosságaitól, az éghajlattól, a vízfolyás nagyságától és az érintett terület mezőgazdasági jellemzőitől függ. A peszticidek használata az ivóvízkivételre szánt területeken, közlekedési útvonalakon, például vasúti vágányokon, vagy azok mentén, zárt vagy különösen áteresztő felületeken a vízi környezet szennyezésének magasabb kockázatához vezethet. Az ilyen területeken a peszticid-használatot ezért a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni, vagy adott esetben meg kell szüntetni.

(12) A peszticidek használata különösen veszélyes lehet nagyon érzékeny területeken, mint például a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv[16], valamint a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv[17] értelmében védett Natura 2000 területeken. Más helyeken, például közparkokban, sportpályákon, játszótereken, a lakosság peszticideknek való kitételéből származó kockázatok magasak. Az ilyen területeken a peszticid-használatot ezért a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni, vagy adott esetben meg kell szüntetni.

(13) A peszticidek kezelése, beleértve a vegyi anyagok hígítását és vegyítését, illetve a peszticid kijuttatásához használt berendezések használatot követő megtisztítását, a tartályban lévő felesleg kiöntése, az üres csomagolás és a felhasználatlan peszticidek különösen alkalmasak az emberek és a környezet nemkívánatos veszélyeztetésére. Ezért helyénvaló rendelkezni az említett tevékenységekre vonatkozó egyedi intézkedésekről, amelyek a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] 4. és 8. cikkének és a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i, 91/689/EGK tanácsi irányelv[19] 2. és 5. cikkének értelmében előírt intézkedéseket egészítik ki. Ezen intézkedéseknek a nem üzleti felhasználókat is figyelembe kell venniük, mivel az ismerethiány miatt bekövetkező helytelen kezelés a legnagyobb valószínűséggel ebben a felhasználói csoportban fordul elő.

(14) Az integrált kártevő-szabályozás általános szabványainak gazdálkodók általi alkalmazása a rendelkezésre álló, kártevőkre vonatkozó ellenőrző intézkedések célzottabb alkalmazásához vezet, ideértve a peszticideket is. Ezért a szabályozás hozzájárul az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok további csökkentéséhez. A tagállamoknak elő kell segíteniük a kis peszticid felhasználású gazdálkodást, különösen az integrált kártevő-szabályozást, valamint meg kell teremteniük az integrált kártevő-szabályozási technikák végrehajtásához szükséges feltételeket. Továbbá a tagállamok ösztönzik az integrált kártevő-szabályozás termény-specifikus szabványainak használatát.

(15) Fel kell mérni a peszticid-használat egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak és kockázatainak csökkentésében elért haladást. Erre a harmonizált kockázati indikátorok a megfelelő eszközök, amelyeket közösségi szinten kell kialakítani. A tagállamoknak az említett indikátorokat kell használniuk nemzeti szintű kockázatkezelésre és jelentéstételi célokra, amíg a Bizottság kiszámítja a közösségi szinten elért haladás értékeléséhez használandó indikátorokat. Amíg a közös indikátorok nem állnak rendelkezésre, a tagállamok jogosultak nemzeti indikátoraik használatára.

(16) A tagállamok az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat állapítanak meg, valamint biztosítják a rendelkezések végrehajtását. A szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek.

(17) Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, azaz az emberi egészség és a környezet peszticid-használattal összefüggő lehetséges kockázattól való megóvását a tagállamok önállóan nem tudják megfelelően elérni, és ezek közösségi szinten jobban elérhetőek, tekintve az intézkedés mértékét és hatásait, a Közösség elfogadhat intézkedéseket a szubszidiaritás elvével összhangban, a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerint. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(18) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Ez különösen a magas szintű közösségi környezetvédelmi politikákba történő integrációt próbálja elősegíteni az Európai Unió alapjogi chartájának 37. cikkében megállapított fenntartható fejlődésre vonatkozó alapelvvel összhangban.

(19) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[20] összhangban el kell fogadni.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. Fejezet Általános rendelkezések

1. cikkTárgy

Ez az irányelv a peszticidek fenntarthatóbb használatának elérését célzó keretet hoz létre a peszticidek az emberi egészségre és a környezetre kifejtett hatásának csökkentésével, úgy, hogy az összhangban legyen a szükséges növényvédelemmel.

2. cikkAlkalmazási kör

1. Ezt az irányelvet a növényvédő szerek formájában megjelenő peszticidekre kell alkalmazni, a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, […]/EK rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

2. Ezt az irányelvet minden egyéb vonatkozó közösségi jogszabály sérelme nélkül kell alkalmazni.

3. cikkFogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) ‘használat’: egy peszticiddel kapcsolatos valamennyi művelet, mint például a tárolás, a kezelés, a hígítás, a keverés és a kijuttatás,

b) ‘üzleti felhasználó’: valamennyi olyan természetes vagy jogi személy, aki peszticidek használatát szakmai tevékenysége keretében végzi, beleértve a kezelőket, technikusokat, alkalmazókat, önálló vállalkozókat a gazdálkodási és a nem gazdálkodási ágazatokban,

c) ‘forgalmazó’: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a peszticid forgalmazását végzi, ideértve a nagykereskedőket, kiskereskedőket, eladókat, szállítókat,

d) „tanácsadó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a peszticid használatára vonatkozó tanácsot ad, beleértve az önálló tanácsadó szolgálatokat, kereskedelmi ügynököket, élelmiszergyártókat vagy adott esetben kiskereskedőket,

e) „peszticid kijuttatásához használt berendezés”: kifejezetten a peszticidek vagy peszticideket tartalmazó termékek kijuttatására tervezett berendezés,

f) „peszticid kijuttatásához használt tartozékok”: olyan eszköz, amely a peszticid kijuttatásához használt berendezésre szerelhető, és amely alapvető azok megfelelő működéséhez, úgymint fúvókák, nyomásmérők, szűrők, sziták és a tartály tisztítási eszközei,

g) „légi permetezés”: peszticidek légi járművel vagy helikopterrel történő bármilyen kijuttatása,

h) „integrált kártevő-szabályozás”: integrált kártevő-szabályozás a(z) […]/EK rendeletben meghatározottaknak megfelelően,

i) „kockázati indikátor”: olyan paraméter, amely a peszticid-használat emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának értékelésére használható.

4. cikkNemzeti cselekvési tervek a peszticidek kockázatainak és az azoktól való függésnek a csökkentésére

1. A tagállamok nemzeti cselekvési terveket fogadnak el, amelyek célokat, intézkedéseket és menetrendeket állapítanak meg a peszticidek kockázatai – beleértve a veszélyeket is – és az azoktól való függés csökkentésére.

A nemzeti cselekvési tervek kidolgozása és felülvizsgálata során a tagállamok megfelelő figyelmet fordítanak a tervezett intézkedések társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaira.

2. A tagállamok ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül nemzeti cselekvési terveikről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

A nemzeti cselekvési terveket legalább öt évente felül kell vizsgálni, és az azokon végzett minden változtatást haladéktalanul jelenteni kell a Bizottságnak.

3. A Bizottság – adott esetben – a (2) bekezdéssel összhangban jelentett információt harmadik országok rendelkezésére bocsátja.

4. A 2003/35/EK irányelv 2. cikkében meghatározott, a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a nemzeti cselekvési tervek előkészítésére és módosítására.

II. FejezetKépzési, tudatosítási programok és peszticidek értékesítése

5. cikkKépzés

1. A tagállamok biztosítják, hogy minden üzleti felhasználó, forgalmazó és tanácsadó hozzájuthat a megfelelő képzéshez.

A képzést úgy kell felépíteni, hogy az biztosítsa az I. mellékletben felsorolt témákra vonatkozó elegendő ismeretek elsajátítását.

2. A 20. cikk (1) bekezdésében említett dátumtól számított két éven belül a tagállamok olyan tanúsítvány-rendszert hoznak létre, amely legalább az I. mellékletben felsorolt témákat tárgyaló teljes képzési szakaszon való részvételről szolgáltat bizonyítékot.

3. A 18. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban az I. mellékletet a Bizottság módosíthatja a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából.

6. cikk A peszticidek értékesítési követelményei

1. A tagállamok biztosítják, hogy az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] szerint mérgezőként vagy nagyon mérgezőként besorolt peszticideket értékesítő forgalmazók rendelkeznek legalább egy olyan alkalmazottal, aki az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványt kapott, és aki az értékesítés helyén jelen van és elérhető, hogy tájékoztatást nyújtson a fogyasztóknak a peszticid használatával kapcsolatban.

2. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem üzleti felhasználók számára nem engedélyezett peszticidek értékesítése kizárólag az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal rendelkező üzleti felhasználók számára történhessen meg.

3. A tagállamok megkövetelik, hogy a nem üzleti felhasználásra szánt peszticideket forgalmazók adják meg a peszticid-használat kockázataival kapcsolatos általános információkat, különösen azokat, amelyek a veszélyekre, az expozícióra, a megfelelő tárolásra, a kezelésre és a kijuttatásra, valamint az ártalmatlanításra vonatkoznak.

Az (1) és (2) bekezdésben előírt intézkedéseket a 20. cikk (1) bekezdésében említett dátumtól számított négy éven belül meg kell hozni.

7. cikkTudatosítási programok

A tagállamok ösztönzik és elősegítik a peszticidekre vonatkozó tudatosítási programokat és az információ hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára, különösen az egészségügyi és környezeti hatásaikat és nem vegyi alternatíváikat illetően.

III. FejezetPeszticid kijuttatásához használt berendezés

8. cikkA használatban lévő berendezés vizsgálata

1. A tagállamok biztosítják, hogy az üzleti használatban alkalmazott, a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat rendszeres időközönként megvizsgálják.

E célból a tagállamok a vizsgálatok ellenőrzését lehetővé tevő tanúsítvány-rendszert hoznak létre.

2. A vizsgálatok során ellenőrzik, hogy a peszticid kijuttatásához használt berendezések és tartozékok kielégítik a II. mellékletben felsorolt alapvető egészségügyi, biztonsági és környezeti követelményeket.

A 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kidolgozott harmonizált szabványoknak megfelelő, peszticid kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat az ilyen harmonizált szabványok által érintett alapvető egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőknek feltételezik.

3. A tagállamok biztosítják, hogy az üzleti használatra szánt, minden peszticid kijuttatásához használt berendezést és tartozékot a 20. cikk (1) bekezdésében említett dátumtól számított öt éven belül legalább egyszer megvizsgálnak, valamint azt, hogy kizárólag a vizsgálatot sikeresen teljesítő peszticid kijuttatásához használt berendezés és tartozék kerül üzleti használatba.

4. A tagállamok a vizsgálatok elvégzéséért felelős jóváhagyott szerveket jelölnek ki, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.

5. A 18. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság a II. mellékletet módosíthatja a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából.

IV. FejezetEgyedi gyakorlatok és használatok

9. cikkLégi permetezés

1. A tagállamok megtiltják a (2)–(6) bekezdések szerinti légi permetezést.

2. A tagállamok meghatározzák és nyilvánosságra hozzák azokat a növényi kultúrákat, területeket és a kijuttatás különös követelményeit, ahol az (1) bekezdéstől eltérve engedélyezett a légi permetezés.

3. A tagállamok kijelölik az eltéréseket odaítélő illetékes hatóságokat, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.

4. Eltérés csak az alábbi feltételek teljesülése esetén ítélhető oda:

3. nem lehet más megvalósítható alternatíva, vagy a peszticidek talajon történő alkalmazásával összehasonlítva lenniük kell egyértelmű előnyöknek az egészségre és a környezetre gyakorolt kisebb hatást illetően,

4. a használt peszticidnek kifejezetten légi permetezéshez engedélyezettnek kell lennie,

5. a légi permetezést végző kezelőnek rendelkeznie kell az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal.

Az engedélynek meg kell határoznia a lakosok, járókelők figyelmeztetéséhez és a permetezett terület közelében lévő környezet védelméhez szükséges intézkedéseket.

5. A peszticideket légi permetezéssel kijuttatni kívánó üzleti felhasználónak kérelmet kell benyújtania az illetékes hatóságokhoz olyan adatok kíséretében, amelyek alátámasztják a (4) bekezdésben említett feltételek teljesülését.

6. Az illetékes hatóságok az odaítélt eltérésekről nyilvántartást vezetnek.

10. cikkA vízi környezet védelmére vonatkozó egyedi intézkedések

1. A tagállamok biztosítják, hogy a peszticidek víztestek közelében való használata esetén előnyben részesítik a következőket:

(a) a vízi környezetre veszélytelen termékeket

(b) a leghatékonyabb technikákat, beleértve a növényvédő szer kijuttatásához használt alacsony fordulatszámú berendezést.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban megfelelő ütközési zónákat – ahol peszticidek kijuttatása és tárolása tilos – alakítanak ki a vízfolyásokkal, és különösen az ivóvíz kivételére használt védőövezetekkel szomszédos földeken.

A védőzónák méretét a szennyezés kockázata és az érintett terület mezőgazdasági jellemzőinek függvénye szerint határozzák meg.

3. A tagállamok biztosítják, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket a peszticidek légi sodródásának korlátozása érdekében legalább a vízfolyások közvetlen közelében található, függőlegesen növesztett növények esetében, beleértve a gyümölcsösöket, szőlő-, komlóültetvényeket.

4. A tagállamok biztosítják, hogy a peszticidek kijuttatását a lehető legkisebb mértékűre csökkentik, vagy adott esetben megszüntetik a felszíni vagy talajvizekhez közeli utakon, vasútvonalakon, különösen áteresztő felületeken vagy egyéb infrastruktúrákon, illetve ezek mentén, vagy zárt felszínen, ahol magas a felszíni vízbe vagy a szennyvízelvezető rendszerbe jutás kockázata.

11. cikkA peszticid-használat csökkentése az érzékeny területeken

A tagállamok – a szükséges higiéniai és közbiztonsági követelmények megfelelő figyelembe vételével – biztosítják, a következő intézkedések elfogadását:

(a) a tagállamok megtiltják vagy a szükséges minimumra korlátozzák a peszticidek használatát a nyilvánosság vagy az érzékeny lakosság által használt területeken, de legalább a parkokban, a nyilvános kertekben, a sportpályákon, az iskolák területén és a játszótereken.

(b) a tagállamok megtiltják vagy korlátozzák a peszticidek használatát különleges madárvédelmi területeken vagy más meghatározott területeken a szükséges védőintézkedések megtétele céljából a 79/409/EGK irányelv 3. és 4. cikkével, és a 92/43/EGK irányelv 6., 10., és 12. cikkével összhangban.

A b) pontban említett tilalom vagy korlátozás a vonatkozó kockázatértékelések eredményeire alapulhat.

12. cikkPeszticidek, csomagolásuk és maradékaik kezelése és tárolása.

1. A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a következő tevékenységek ne veszélyeztessék az emberi egészséget vagy biztonságot, és a környezetet:

(a) a peszticidek kijuttatás előtti tárolása, kezelése, hígítása és keverése,

(b) a peszticidek csomagolásának és maradékainak kezelése,

(c) a kijuttatás után maradó keverékek kezelése,

6. a kijuttatáshoz használt berendezés tisztítása.

2. A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a nem üzleti felhasználók számára engedélyezett peszticidekkel kapcsolatban a veszélyes kezelési műveletek elkerülése érdekében.

3. A tagállamok biztosítják, hogy tárolóterületet hoznak létre a peszticidek számára oly módon, hogy minden nemkívánt kibocsátás megelőzhető legyen.

13. cikkIntegrált kártevő-szabályozás

1. A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az alacsony peszticid-használatú gazdálkodás ösztönzésére, beleértve az integrált kártevő-szabályozást, illetve annak biztosítására, hogy a peszticidek üzleti felhasználói átállnak az összes rendelkezésre álló növényvédelmi intézkedés környezetbarátabb használatára, ahol lehetséges az alacsony kockázatú alternatívákat előnyben részesítve, és egyébként az ugyanazon kártevőprobléma szempontjából rendelkezésre álló termékek közül azokra, amelyek az emberi egészségre és a környezetre minimális hatást gyakorolnak.

2. A tagállamok létrehozzák vagy támogatják az integrált kártevő-szabályozás végrehajtásához szükséges minden feltétel megteremtését.

3. A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a gazdálkodók rendelkezésére állnak az integrált kártevő-szabályozásra vonatkozó kártevő-felügyeleti és döntéshozatali rendszerek – beleértve az 5. cikkel összhangban lévő képzést – és eszközök, valamint tanácsadói szolgáltatások.

4. A tagállamok 2013. június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a (2) és (3) bekezdés végrehajtásáról, és különösen arról, hogy az integrált kártevő-szabályozás végrehajtásához szükséges feltételek adottak-e.

5. A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb 2014. január 1-ig a peszticidek minden üzleti felhasználója alkalmazza az integrált kártevő-szabályozás általános szabványait.

6. A tagállamok megállapítanak minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a gazdálkodókat az integrált kártevő-szabályozás terményspecifikus szabványainak végrehajtására ösztönözzék.

7. Az integrált kártevő-szabályozás (5) bekezdésben említett általános szabványait a(z) […]/EK rendelet 52. cikkében meghatározott eljárással összhangban kell kidolgozni.

8. Az integrált kártevő-szabályozás (6) bekezdésben említett terményspecifikus szabványait a 98/34/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban lehet kidolgozni.

IV. FejezetIndikátorok, jelentéstétel és információcsere

14. cikkIndikátorok

1. A Bizottság harmonizált kockázati indikátorokat dolgoz ki a 18. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban. Ezek elfogadásáig a tagállamok továbbra is használhatják meglévő nemzeti indikátoraikat, vagy más megfelelő indikátorokat fogadhatnak el.

2. A tagállamok a(z) [ESTAT…]/EK rendelettel összhangban gyűjtött statisztikai adatokat a következő célokra használják:

a) a nemzeti szintű közös és harmonizált kockázati indikátorok kiszámítása,

b) az egyedi hatóanyagok felhasználási tendenciáinak meghatározása, különösen ha a használati korlátozásokról közösségi szinten határoztak a(z) […]/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban,

c) prioritást élvező hatóanyagok vagy növényi kultúrák, vagy különös figyelmet igénylő nem fenntartható gyakorlatok, illetve ezen irányelv a növényvédő szerek kockázatai és az azoktól való függés csökkentésére vonatkozó célkitűzéseinek az elérése tekintetében példaértékű bevált gyakorlatok meghatározása.

3. A tagállamok a (2) bekezdés szerint végrehajtott értékelések eredményeit továbbítják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz.

4. A Bizottság a(z) [ESTAT…]/EK rendelettel összhangban gyűjtött statisztikai adatokat, valamint a (3) bekezdésben említett információt használja a közösségi szintű kockázati indikátorok kiszámításához, a peszticidek használatából származó kockázatok tendenciáinak megbecslésére.

Az említett adatokat és információkat a Bizottság a peszticidek által az emberi és állati egészségre és a környezetre gyakorolt hatás csökkentésére irányuló egyéb közösségi politikák célkitűzései elérésének terén elért haladás értékelésére is felhasználja.

5. A (2) bekezdés a) pontjának és a (3) bekezdés alkalmazásában a kockázati indikátorokat a veszélyre és az expozícióra vonatkozó adatok, a peszticid-használati nyilvántartások, a peszticidek tulajdonságaira vonatkozó adatok, az időjárási adatok és a talajra vonatkozó adatok alapján számolják ki.

15. cikkJelentés

A Bizottság az ezen irányelv végrehajtásában elért haladásról szóló jelentését, adott esetben módosítási javaslatok kíséretében, rendszeresen benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

VI. FejezetZáró rendelkezések

16. cikkSzankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést meghoznak e rendelkezések végrehajtásának biztosítására. A kivetett szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok legkésőbb a 20. cikk (1) bekezdésében említett dátumtól számított 12 hónapon belül értesítik a Bizottságot az említett rendelkezésekről, és valamennyi későbbi, a rendelkezéseket érintő módosításról is késedelem nélkül értesítik.

17. cikkSzabványosítás

1. Az ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett szabványokat a 98/34/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdéssében meghatározott eljárással összhangban kell megállapítani.

Az említett szabványok kidolgozására való felkérés a 18. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal folytatott konzultációt követően jöhet létre.

2. A Bizottság a szabványokra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

3. Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy szabvány nem felel meg teljesen az általa fedett alapvető követelményeknek, a Bizottság vagy az érintett tagállam a megfelelő indoklással a 98/34/EK irányelvvel létrehozott bizottsághoz fordulhat. A bizottság késedelem nélkül véleményt nyilvánít.

A bizottság véleményének fényében a Bizottság eldönti, hogy kihirdeti, nem hirdeti ki, korlátozással kihirdeti, fenntartja, korlátozásokkal fenntartja, vagy visszavonja a hivatkozásokat az érintett harmonizált szabványra az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

18. cikkBizottságok

1. A Bizottságot a 178/2002 európai parlamenti és tanácsi rendelet[22] 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre tett hivatkozások során az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikke alkalmazandó, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

3. Az e bekezdésre tett hivatkozások során az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időszak három hónap.

19. cikkKiadások

A peszticidek fenntartható használatának területén harmonizált politika és rendszerek létrehozásának támogatása érdekében a Bizottság finanszírozhatja a következőket:

a) harmonizált rendszer kialakítása, amelynek része a peszticidek kockázati indikátoraira vonatkozó valamennyi információt összegyűjtő és tároló, valamint az ilyen információkat az illetékes hatóságok, más érdekelt felek és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátó megfelelő adatbázis,

b) a jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges tanulmányok elvégzése, ideértve ezen irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását is,

c) az ezen irányelv végrehajtását elősegítő iránymutatás és legjobb gyakorlatok kialakítása.

20. cikkÁtültetés

1. A tagállamok hatályba léptetik az irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket legkésőbb [a hatálybalépést követő két évvel]. A tagállamok haladéktalanul továbbítják a Bizottsághoz e rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A tagállamok döntik el a hivatkozás módját.

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által érintett területen fogadnak el.

21. cikkHatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő [...]. napon lép hatályba.

22. cikk

Jelen irányelv címzettjei a tagállamok.

Kelt Brüsszelben, […]-án/én

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET Képzési programok

A képzési programokat úgy kell felépíteni, hogy azok biztosítsák a következő témákra vonatkozó elegendő ismeretek elsajátítását:

1. a peszticidekkel és használatukkal kapcsolatos összes vonatkozó jogszabály,

2. a peszticidek használatának kockázatai és veszélyei, illetve ezek felismerése és szabályozása, különösen:

a) emberekre jelentett kockázatok (kezelők, lakosok, járókelők, a kezelt területekre belépők, a kezelt terményeket kezelők, elfogyasztók), és az ezeket súlyosbító tényezők, például a dohányzás,

b) a peszticid mérgezések tünetei, és az elsősegély-intézkedések,

c) a nem célzott növényekre, hasznos rovarokra, vadon élő állatokra és növényekre, a biológiai sokféleségre és általában a környezetre jelentett kockázatok,

3. az integrált kártevő-szabályozási stratégiák és technikák, integrált növényvédelmi stratégiák és technikák, és a biogazdálkodás elvi alapjai; az integrált kártevő-szabályozás általános és terményspecifikus szabványaira vonatkozó információ,

4. összehasonlító értékelésbe történő bevezetés felhasználói szinten, amely lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy az engedélyezett termékek közül a legmegfelelőbbet válasszák egy adott kártevőproblémára egy adott helyzetben,

5. az emberekre, a nem célszervezetekre és a környezetre jelentett kockázatok minimalizálására szolgáló intézkedések: biztonságos munkamódszerek a peszticidek tárolására, kezelésére, keverésére, az üres csomagolás, más szennyezett anyagok, felesleges koncentrált és hígított peszticidek (ideértve a tartályban keverteket is) ártalmatlanítására; a kezelői expozíció szabályozásának ajánlott módja (védőfelszerelés),

6. a növényvédő szer kijuttatásához használt berendezés előkészítésére – beleértve a kalibrálást –, és a felhasználókat, más embereket, a nem célzott állat- és növényfajokat, a biológiai sokféleséget és a környezetet veszélyeztető kockázatokat minimalizáló működtetésére vonatkozó eljárások,

7. a növényvédő szer kijuttatásához használt berendezés használata és karbantartása, és a különböző permetező technikák (pl. kis térfogatú permetezés, kis szóródású szórófej), továbbá a használatban lévő permetezők műszaki ellenőrzésének célkitűzései, valamint a permetezési minőség javításának módjai,

8. az emberi egészség és környezet védelmét biztosító szükséghelyzeti intézkedések, véletlenszerű kiömlés és szennyeződés esetén,

9. egészségügyi ellenőrzés és az eszközökhöz való hozzáférés bármilyen baleset, vagy meghibásodás jelentése érdekében,

10. nyilvántartás vezetése a peszticidek használatáról, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban.

II. MELLÉKLETA növényvédő szer kijuttatásához használt berendezés vizsgálatára vonatkozó egészségügyi, biztonsági, továbbá környezetvédelmi követelmények

A növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezések vizsgálata kiterjed az emberi egészség és a környezet magas biztonsági és védelmi szintjének, valamint a kijuttatási művelet teljes hatékonyságának eléréséhez szükséges összes szempontra a következő eszközök és – adott esetben – funkciók megfelelő teljesítményének biztosítása által:

(1) Erőátviteli alkatrészek

Az erőleadó hajtótengely védőburkolata és az energiaellátás csatlakozójának védőburkolata a helyén és jó állapotban van, továbbá funkciójukban nem érinti a védőberendezéseket és semmilyen mozgó vagy forgó erőátviteli alkatrészt, így biztosítva a kezelő védelmét.

(2) Szivattyú

A szivattyú kapacitásának meg kell felelnie a berendezés szükésgeleteinek, valamint a szivattyúnak megfelelően kell működnie a stabil és megbízható alkalmazási fokozat biztosítása érdekében. A szivattyú nem szivároghat.

7. Keverés

A keverő berendezéseknek biztosítaniuk kell a megfelelő újrakeringetést a tartályban lévő folyékony permet teljes mennyisége egyenletes koncentrációjának elérése érdekében.

8. Permetezőfolyadék tartály

A permetezőtartályok – beleértve a tartálytartalom kijelzőjét, a töltőeszközöket, a szitákat és szűrőket, tisztítási eszközöket és keverőeszközöket – úgy működnek, hogy minimalizálják a véletlenszerű kiömlést, az egyenetlen koncentrációeloszlást, kezelői expozíciót és a maradékanyag tartalmat.

9. Mérőrendszerek, ellenőrző és szabályozó rendszerek

Minden mérő-, ki- és bekapcsoló, nyomás- és/vagy áramlásifokozat-beállító berendezés megbízhatóan működik és nem szivárog. A nyomás szabályozása és a nyomásbeállító berendezések működtetése egyszerűen megvalósítható az alkalmazás során. A nyomásbeállító eszközök állandó üzemi nyomást biztosítanak a szivattyú állandó fordulatszáma mellett, a stabil mennyiség-kijuttatási fokozat érdekében.

10. Csövek és tömlők

A tömlők és a csövek jó állapotúak a folyadékáramlás zavarainak, vagy a meghibásodás esetén való véletlenszerű kiömlés elkerülése érdekében. A csövek és a tömlők nem szivárognak a legnagyobb elérhető rendszernyomás alkalmazása esetén sem.

11. Szűrők

Az egyenetlen permetszórás és a turbulencia elkerülése érdekében a szűrőknek jó állapotban kell lenniük és a szűrők szemnagyságának meg kell felelnie a permetezőre szerelt szórófej nagyságának. A szűrő eldugulását jelző rendszernek megfelelően kell működnie.

12. Szórórúd (olyan berendezéshez, amely a peszticideket egy vízszintesen a terményhez vagy a kezelendő anyaghoz közel elhelyezkedő szórórúd segítségével permetezi ki)

A szórórúd jó állapotú és minden irányban stabil. A rögzítő és szabályozó rendszerek, valamint a nem szándékolt mozgásokat enyhítő eszközök és a lejtéskiegyenlítés megbízhatóan működik.

13. Szórófejek

A szórófejek megfelelően működnek, így megakadályozva a permetezés leállása utáni csöpögést. A permetszórás egyenletességének biztosítása érdekében az egyes szórófejek áramlási fokozata nem térhet el 5%-nál nagyobb mértékben a gyártó által összeállított táblázatban feltüntetett értékektől.

14. Eloszlás

A permet átlós és függőleges (függőlegesen növesztett növények esetében) eloszlása, valamint a haladási irányba eső eloszlása egyenletes. A permet megfelelő mennyisége és eloszlatása a célterületen biztosított.

15. Fúvóberendezés (levegőpumpás permetezőknél)

A fúvóberendezés jó állapotban van és biztosítja a stabil és megbízható légáramot.

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Ez a dokumentum az indokolás mellékletéül és kiegészítéséül szolgál. A jogalkotási pénzügyi kimutatás kitöltésekor ezért - az értelmezhetőség sérelme nélkül - lehetőleg el kell kerülni az indokolásban szereplő információk ismétlődését. A sablon kitöltése előtt kérjük, nézze át az alábbi cikkek értelmezésére és a velük kapcsolatos iránymutatásra kidolgozott egyedi iránymutatást.

16. A JAVASLAT CÍME:

A növényvédő szerek fenntartható használatának elérése érdekében közösségi intézkedési keret meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

17. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység(ek):

Környezet (költségvetés-tervezési kód 0703: Közösségi környezetvédelmi politika és jogszabályok végrehajtása).

18. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

19. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (régi BA-tételek) beleértve a következő megnevezéseket:

Környezetvédelmi pénzügyi eszköz (LIFE+ a 2007–2013 időszakra) (07.03.07)

20. A cselekvés és a pénzügyi kihatás időtartama:

A 2007–2013 időszakra a kért előirányzatokat a LIFE+ programban már előírt forrásokból kell fedezni, további összeg nem szükséges.

21. Költségvetési jellemzők ( ha szükséges, sorok hozzáadásával ) :

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

07 03 07 | Nem megf. | Eltérő | NEM | NEM | NEM | Nem [2] |

22. FORRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

23. Pénzügyi források

24. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok összefoglalása

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 és később | Összes |

Működési kiadások[23] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | A | 0,227 | 0,161 | 0,161 | 0,134 | 0,134 | 0,107 | 0,924 |

Kifizetési előirányzatok | B | 0,151 | 0,153 | 0,170 | 0,143 | 0,129 | 0,109 | 0,855 |

Referenciaösszegbe tartozó igazgatási kiadások[24] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | C | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | A+c | 0,227 | 0,161 | 0,161 | 0,134 | 0,134 | 0,107 | 0,924 |

Kifizetési előirányzatok | B+c | 0,151 | 0,153 | 0,170 | 0,143 | 0,129 | 0,109 | 0,855 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[25] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5 | D | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,648 |

Referenciaösszegbe nem beletartozó a személyi és a kapcsolódó kiadásoktól eltérő igazgatási költségek (NDE) | 8.2.6 | E | 0,000 | 0,111 | 0,031 | 0,111 | 0,031 | 0,111 | 0,395 |

A beavatkozás indikatív összköltsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 0,335 | 0,380 | 0,300 | 0,353 | 0,273 | 0,326 | 1,967 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a humán erőforrások költségét | b+c+d+e | 0,259 | 0,372 | 0,309 | 0,362 | 0,268 | 0,328 | 1,898 |

A társfinanszírozás részletezése

Amennyiben a javaslat tartalmazza a tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) által biztosított társfinanszírozást, a társfinanszírozás becsült szintjét, a lent szereplő táblázatban meg kell jelölni (további sorok hozzáadása lehetséges, ha a társfinanszírozás biztosítására különböző szerveket irányoztak elő):

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 és később | Összes |

…………………… | f | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

TELJES kötelezettségvállalási előirányzat a társfinanszírozással | a+c+d+e+f | 0,335 | 0,380 | 0,300 | 0,353 | 0,273 | 0,326 | 1,967 |

25. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a meglévő pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat megkövetelheti az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását[26] (azaz rugalmassági eszköz alkalmazását vagy a pénzügyi terv módosítását).

26. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása - a bevételre gyakorolt hatása a következő:

NB: A bevételre gyakorolt hatás számítási módszerével kapcsolatos minden részletet és észrevételt külön mellékletben kell bemutatni.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

Az intézkedést megelőzően [2007] | A fellépés utánt |

A személyi állomány teljes létszáma | 1A*/ AD | 1A*/ AD | 1A*/ AD | 1A*/ AD | 1A*/ AD | 1A*/ AD |

27. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az indoklásban részletesen ismertetni kell a javaslat keretét. A pénzügyi kimutatás e szakaszának a következő kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

28. A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

Az emberi egészség és a környezet hatékonyabb védelme a növényvédő szerek káros hatásai ellen (lásd az indokolás „A javaslat alapjai és célkitűzései” című részét). E célból pénzügyi források szükségesek az alábbiakhoz:

- harmonizált rendszer kialakítása, ideértve a növényvédő szerek kockázati indikátoraira vonatkozó valamennyi információ összegyűjtésére és tárolására, továbbá az ilyen információnak a hatáskörrel rendelkező hatóságok, más érdekelt felek és a nagyközönség számára történő rendelkezésre bocsátására létrehozott megfelelő adatbázist;

- a jogszabályok előkészítéséhez és további alakításához szükséges vizsgálatok elvégzése, ideértve ezen irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez való igazítását is; és

- ezen irányelv végrehajtásának elősegítése céljából iránymutatás és bevált gyakorlatok kialakítása.

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK tanácsi rendelet elveit teljes mértékben tiszteletben tartják.

29. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A tagállamokban tapasztalható jelenlegi eltérések közösségi fellépés nélkül továbbra is fennállnak (lásd az indokolás 3. szakaszát).

A működési kiadásról a LIFE+ közvetlen központi irányítás alá tartozó költségvetésén belül rendelkeznek.

30. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A növényvédő szerek által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás csökkentése, általánosabban pedig a növényvédő szerek fenntarthatóbb használatának elérése, továbbá a növényvédő szerek kockázatainak és használatának a szükséges növényvédelemmel összeegyeztethető mértékben történő jelentős átfogó csökkentése. Különösen az egyedi célkitűzések:

(i) a növényvédő szerek használatával az egészségre és a környezetre ható veszélyek és kockázatok minimalizálása;

(ii) a növényvédő szerek felhasználásának és forgalmazásának hatékonyabb ellenőrzése;

(iii) a károsító hatóanyagok mértékének csökkentése a legveszélyesebbeknek a biztonságosabb (ideértve a nem vegyi) alternatívákkal történő helyettesítése révén;

(iv) alacsony növényvédőszer-felhasználású vagy növényvédőszer-mentes növénytermesztés alkalmazásának ösztönzése, különösen a felhasználói tudatosság fokozásával, a bevált gyakorlat szabályainak előmozdításával és pénzügyi eszközök esetleges alkalmazásának mérlegelésével;

(v) átlátható rendszer létrehozása a stratégia célkitűzéseinek elérésében tett előrehaladásra vonatkozó jelentéstétel és nyomon követés céljából, ideértve megfelelő indikátorok fejlesztését is.

Harmonizált indikátorokat későbbi szakaszban alakítanak ki és fogadnak el. Ezeket aztán a végrehajtás és a hatások nyomon követésére alkalmazzák.

31. Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[28].

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

ٱ közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

ٱ végrehajtó hivatalok

ٱ a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

ٱ tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

Megosztott vagy decentralizált irányítás

ٱ a tagállamokkal

ٱ harmadik országokkal

ٱ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

32. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

33. Felügyeleti rendszer

A tagállamoknak az irányelv végrehajtásaként elfogadott valamennyi cselekvésről és intézkedésről jelentést kell tenniük, továbbá a szükséges jogszabályok hatályba lépését követően a növényvédő szerek tényleges felhasználásáról is.

A Bizottság által az irányelv végrehajtása céljából aláírt szerződések rendelkeznek a Bizottság (vagy az általa felhatalmazott képviselők) általi felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, továbbá szükség esetén a Számvevőszék által végzett auditról.

34. Értékelés

35. Előzetes értékelés

Lásd az e javaslathoz bizottsági személyzeti munkadokumentumként csatolt hatásvizsgálatot. Valamennyi javasolt intézkedés hatását értékelték gazdasági, társadalmi, egészségügyi és környezeti szempontból.

36. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A keretirányelvben javasolt intézkedések alapja a helyzet értékelése és a tagállamok tapasztalatai. A hatásvizsgálat figyelembe vette ezen értékeléseket.

37. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

Az irányelv eredményességének rendszeres értékelése a „tematikus stratégiával foglalkozó szakértői csoporton” belül, mely ajánlásokat tesz a megfelelő irányításra és a bevált gyakorlatra, továbbá az irányelv és végrehajtása szükséges módosításaira vonatkozóan.

38. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A 14., 15., 16., 18., 19., 20., 21. belső ellenőrzési szabványok, továbbá az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 tanácsi rendelet teljes körű alkalmazása.

A Bizottság biztosítani fogja, hogy a jelenlegi program szerint finanszírozott intézkedések végrehajtását követően a Közösség pénzügyi érdekeit a csalás, a korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, eredményes ellenőrzésekkel, a nem megfelelően kifizetett összegek visszatérítésével és szabálytalanságok feltárása esetén eredményes, arányos és elrettentő büntetések kiszabásával védik, a 2988/95/EK, Euratom, továbbá a 2185/96/Euratom, Ek tanácsi rendeletekkel és a 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

39. FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

40. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió EUR-ban (3 tizedesjegyig)

42. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A tagállami végrehajtás ellenőrzése és az információcsere-rendszer megszervezése a javaslat 16. cikkével összhangban, az irányelv vagy mellékletei műszaki fejlődéshez történő megfelelő kiigazítását eredményező intézkedések érdekében.

43. A – jogszabályban meghatározott – állomány származási helye

(Több származási hely megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden származási helyre vonatkozóan megadni)

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

X Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

44. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási támogatás |

- belső |

- külső |

Teljes technikai és igazgatási támogatás | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

45. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (3 tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 |

A XX 01 02 cikk szerint finanszírozott személyzet (jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (tüntesse fel a költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó - a referenciaösszegbe NEM beletartozó - költségek összesen | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

Az 1A* /AD rendes bére a 8.2.1. pontban előírtak szerint 0,108 M€.

Számítás – A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

8.2.6 A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (3 tizedesjegyig) |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | 0,000 | 0,080 | 0,000 | 0,080 | 0,000 | 0,080 | 0,240 |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[33] | 0,000 | 0,027 | 0,027 | 0,027 | 0,027 | 0,027 | 0,135 |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

XX 01 02 11 05 - Információs rendszerek | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

2 Összes egyéb irányítási kiadás (XX 01 02 11) |

3 Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen | 0,000 | 0,111 | 0,031 | 0,111 | 0,031 | 0,111 | 0,395 |

Számítás - A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

2009 és 2013 között minden évben 4 kiküldetést írnak elő, egységenként 1000€ költséggel, melyek célja a tematikus stratégia célkitűzéseinek és intézkedéseinek kifejtése, továbbá végrehajtásuk segítése a tagállamokban.

2009 és 2013 között két évenként egy konferencia megszervezését írják elő (egységenkénti költség: 80 000€), az érdekelt felekkel és a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való konzultáció érdekében a tematikus stratégia intézkedéseinek végrehajtásáról.

A bizottság 2009-től minden évben ülésezik (egységenkénti költség: 27 000€), az információcsere érdekében, a tagállamok közötti további harmonizáció érdekében megfelelő iránymutatások és ajánlások elfogadása céljából.

Az emberi és igazgatási erőforrások iránti igényt az irányító főigazgatóságnak az éves előirányzati eljárás keretében juttatott összegből fedezik.

[1] HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

[2] COM(2002) 349.

[3] HL L 156., 2003.6.25., 17. o.

[4] HL C […]., […].,[…]. o.

[5] HL C […]., […].,[…]. o.

[6] HL C […]., […].,[…]. o.

[7] HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

[8] HL L […]., […]., […]. o.

[9] HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A legutóbb a 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

[10] HL L 70., 2005.3.16., 1. o. A 178/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2006.2.2., 3. o.) módosított rendelet.

[11] HL L 156., 2003.6.25., 17. o.

[12] HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

[13] HL L 131., 1998.5.5, 11. o. A 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[14] HL L 158., 2004.4.30., 50. o.

[15] HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

[16] HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.6., 36. o.) módosított irányelv.

[17] HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[18] HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

[19] HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A legutóbb a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.) módosított irányelv.

[20] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[21] HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

[22] HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

[23] Az érintett xx cím xx 01 fejezete alá nem tartozó kiadások.

[24] A xx cím xx 01 04 cikke szerinti kiadások.

[25] A xx 01 fejezet szerinti, a xx 01 04 vagy a xx 01 05 cikktől eltérő kiadások.

[26] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[27] Szükség esetén további oszlopokkal egészíthető ki, pl. ha az intézkedés időtartama meghaladja a 6 évet

[28] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket

[29] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[30] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[31] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[32] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok) egyedi jogalkotási pénzügyi kimutatására.

[33] Tüntesse fel a bizottság típusát és azt, hogy ez melyik csoporthoz tartozik.