[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 17.5.2006

COM(2006) 202 végleges

2006/0076 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis 2013 program)

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2006) 566}

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat okai és célkitűzései A Fiscalis 2003-2007-ről szóló határozat 15. cikke (4) bekezdése a) pontja értelmében a Bizottság közleményt nyújt be az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a Fiscalis program folytatásának lehetőségéről, amelyet szükség esetén megfelelő javaslat kísér. 2005. április 6-án a Bizottság közleményt[1] fogadott el, amely kifejezi két program, a Vám 2013 és a Fiscalis 2013[2] program létrehozásának szükségességét, amelyek a Vám 2007, illetve a Fiscalis 2003-2007 program örökébe lépnek. |

120 | Általános háttér Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az Európai Uniónak a következő években szembe kell néznie, a növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása, ahogyan azt a lisszaboni stratégia újraindítása[3] kifejti. A 2013-as program jelentősen hozzájárul az említett stratégia megvalósításához az adóhatóságok közötti együttműködés kialakításának folytatásával annak biztosítása érdekében, hogy az adózási rendszerek teljesítik a következő célkitűzéseket: a közösségi adójog közös alkalmazása; a nemzeti és közösségi pénzügyi érdekek védelme; a belső piac egyenletes működése az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem révén, beleértve annak nemzetközi dimenzióját; a verseny torzulásának elkerülése; valamint a közigazgatások és az adóalanyok megfelelési terheinek további csökkentése. |

130 | A javaslat tárgykörében meglévő rendelkezések A Fiscalis 2013 program a Fiscalis 2003-2007 program utóda. |

141 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazható. |

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció |

211 | A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása Valamennyi részt vevő ország szerepelt az időközi elektronikus felmérésben, öt országba pedig esettanulmányi látogatást tettek. E látogatások alkalmával mélyinterjúk készültek a program koordinátoraival, az informatikai rendszerek felhasználóival, az események résztvevőivel, az adóhatóságok hierarchiájával, valamint az adóalanyokkal. A program rendezvényein részt vevő személyektől a 2007-es program számára készülő beépített ellenőrzési rendszer részeként rendszeresen visszacsatolást kérnek. |

212 | A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja Az érdekelt felek szerint a Fiscalis program jól kapcsolódik a részt vevő országok igényeihez, és egyetértenek abban, hogy a program segít az igazgatások és a tisztviselők közötti hatékonyabb együttműködés és bizalomépítés kialakításában. A részt vevő országok elsősorban a program rugalmasságát értékelték nagyra, és azt szeretnék, hogy ez a későbbiekben is maradjon meg. Ezen kívül azt is hangsúlyozták, hogy a programnak kulcsfontosságú szerep jut abban, hogy támogassa a részt vevő országokat az egymástól tanulás folyamatában, így téve lehetővé a költséges tévedések elkerülését. Az időközi értékelés a képzés és az információterjesztés területén javasolja a tevékenységek élénkítését. Ezeket az ajánlásokat az új javaslat szövegezése során figyelembe vették. |

A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

229 | Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

230 | Hatásvizsgálat Az első szakpolitikai lehetőség, a Fiscalis program leállítása, azonnali és súlyos következményekkel járó hatást gyakorolna a belső piacra általában és az adózási rendszerek működésére különösen. A második szakpolitikai lehetőség, a 2013-as program kidolgozása a 2007-es program kiterjesztéseként, az új szakpolitikai kezdeményezések támogatását szolgáló és/vagy a megváltozott körülményekre választ adó további források nyújtása nélkül a jelenlegi helyzet fokozatos rosszabbodásához vezetne. Habár ez a lehetőség rövid távon vonzónak tűnhet, korlátai és nemkívánatos hatásai hamar megmutatkoznának, mivel nem biztosítana elegendő forrásokat az adóhatóságoknak arra, hogy az új kihívásokkal szembenézzenek. A harmadik szakpolitikai lehetőség szerint a 2013-as programot a 2007-es program kiterjesztéseként hoznák létre, további pénzügyi forrással megtámogatva, melyek segítségével egyrészt lehetségessé válik az új szakpolitikai kezdeményezések támogatása, másrészt pedig valamennyi más alcím költségvetésében kis mértékű emelést indítványoznak. Az új szakpolitikai kezdeményezések, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a teljes körű elektronikus adóhatóság kialakításához, igénylik az említett további források legnagyobb részét. A további költségvetési forrásokra a transzeurópai informatikai rendszerek korszerűsítése érdekében is szükség van, hogy megbirkózzanak az információcserében várhatóan bekövetkező emelkedéssel; a további források egy kisebb részét pedig az ismeretmegosztás elősegítését célzó kezdeményezések kialakítására fordítják majd az e-tanulás és az információterjesztés területén. |

231 | A Bizottság által végzett, a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatról szóló jelentés megtekinthető a következő hivatkozással: SEC(2006)566. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt intézkedés összefoglalása A belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program létrehozása (Fiscalis 2013 program). |

310 | Jogalap Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, különösen annak 95. cikke. |

320 | A szubszidiaritás elve Mivel a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően, figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani a következő ok(ok) miatt: |

321 | Mivel az e határozatban megállapított intézkedések célkitűzéseit a részt vevő országok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt azokat közösségi szinten jobban meg lehet valósítani, a Közösség – a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban – intézkedéseket fogadhat el. |

A javaslat célkitűzéseit közösségi fellépés segítségével hatékonyabban lehet majd megvalósítani a következő ok(ok) miatt. |

324 | Elsődlegesen a részt vevő országoké a felelősség e célok eléréséért, azonban a programban szereplő tevékenységek összehangolásához, valamint az infrastruktúra és a szükséges ösztönzés biztosításához közösségi fellépésre van szükség. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok(ok) miatt: |

331 | Az EK-Szerződés 5. cikkében foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. |

Eszközök kiválasztása |

341 | Javasolt jogi eszköz: egyéb (közösségi program). |

342 | Egyéb eszközök a következő ok(ok) miatt nem lenne(lennének) megfelelő(ek): Nem alkalmazható. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT |

401 | A Közösség által vállalt működési költségek két fő kategóriára oszthatók: együttes fellépésekre és informatikai tevékenységekre. Az együttes fellépésekhez tartoznak a szemináriumok, projektcsoportok, munkalátogatások, többoldalú ellenőrzések és az 1. cikk (2) bekezdése f) pontja alá tartozó bármilyen más tevékenység. Az informatikai tevékenységekhez tartozik a meglévő transzeurópai rendszerek működtetése és fejlesztése, valamint új rendszerek kialakítása. A közösségi költségvetésre háruló végösszeg ezért a 2008-2013 közötti időszakra 156,9 millió euro. A 2013-as program időtartama hat év, amely egybeesik a 2007-2013-as pénzügyi tervek időtartamával. A Bizottság fenntartja a lehetőséget, hogy megvizsgálja: ezen közösségi program egyes feladatainak végrehajtása átruházható-e végrehajtó hivatalra vagy szolgáltatókra technikai és igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó szerződések által. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

520 | A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása a meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi. |

570 | A javaslat részletes magyarázata 6. cikk: Kommunikáció és információcsere-rendszerek A transzeurópai kommunikációs és információcsere-rendszerek lényeges szerephez jutnak a közösségi adózási rendszerek működésének megszilárdításában, különösen hatékonyságuk és eredményességük biztosítása terén. A 2013-as program támogatja az adózással kapcsolatos rendszereket, amelyeket e határozat hatályba lépésekor alakítanak ki vagy amelyek ekkor lépnek működésbe, valamint a közösségi jogalkotás keretében létrehozott adózással kapcsolatos rendszerek kialakítását. Az EMCS rendszert 2009-től építik be a 2013-as programba. Az előző programok bebizonyították, hogy az érdekelt felek közötti átfogó koordináció rendkívül lényeges az említett transzeurópai informatikai rendszerek zökkenőmentes irányítása érdekében. Alapvetően fontos, hogy a Bizottság és a részt vevő országok saját feladatkörükben hasonló kötelezettséget vállaljanak a már létező rendszerek működésének biztosítása, valamint a jövőbeni transzeurópai alkalmazások kialakítása érdekében. A javaslat világosan megkülönbözteti a Bizottság és a részt vevő országok feladatkörét. A Bizottság határozhat úgy, hogy a kommunikációs és információcsere-rendszereket hozzáférhetővé teszi más közszolgáltatók számára adózási vagy más célokra, ha a program költségvetésébe pénzügyi hozzájárulást fizetnek. 7. cikk: Többoldalú ellenőrzések A határokon átnyúló adóellenőrzés szervezésének összetett igazságügyi sajátosságai vannak, amelyek szoros kapcsolattartást igényelnek az érintett ellenőrökkel. A Fiscalis többoldalú ellenőrzési intézkedés az ellenőröknek keretet biztosít az ellenőrzések megszervezésére. A 2007-es program első két éve folyamán az ellenőrök gyakran éltek a többoldalú ellenőrzéssel. Ezek a fellépések a határokon átnyúló csalás elleni küzdelem lényeges és hatékony eszközévé váltak. A 2013-as program továbbra is arra biztatja a tagállamokat, hogy éljenek a fellépés e típusával, növeljék számát és javítsanak minőségén. 8. cikk: Szemináriumok és projektcsoportok A szemináriumok fórumot biztosítanak egy speciális terület magasan képzett szakembereinek arra, hogy találkozzanak, és a Bizottsággal együtt megvitassák a közös problémákat, tapasztalatokat és lehetséges megoldásokat. A szemináriumok hasznosak a legjobb közigazgatási gyakorlatok kialakítása és terjesztése szempontjából, valamint az együttműködés ösztönzésére és kialakítására, illetve képzési eszközként is. A tagállamok a köztisztviselők kétoldalú kapcsolatait a szemináriumok keretében gyakran nevezik hasznosnak az együttműködés és a nemzeti adóhatóságok közötti bizalomépítés elősegítése tekintetében. Esetenként az üzleti élet vagy az adóalanyok képviselői, illetve egy adott terület szakemberei szintén meghívást kaptak e szemináriumokra. A közigazgatásokból érkezett résztvevők mindig nagyra értékelték e szakemberek jelenlétét. A 2007-es program keretében új eszközként projektcsoportokat és specifikus kérdéseket megbeszélő, kis létszámú értekezleteket hoztak létre. A 2007-es program időközi értékelésében a tagállamok és a Bizottság kifejezték elégedettségüket a projektcsoportok által végzett munkával. Ezek elsősorban hasznos alapot kínálnak az adóhatóságok által alkalmazott különböző megközelítések elemzéséhez, és javaslatokat tesznek a jó igazgatási gyakorlatra. A 2013-as program ezért tartalmazni fog projektcsoportokat az intézkedések új típusaként. 9. cikk: Munkalátogatások A munkalátogatások célja egy adott igazgatási gyakorlat tanulmányozása egy másik igazgatási környezetben, illetve megoldás keresése valamely stratégiai vagy gyakorlati jellegű problémára. A munkalátogatásokat az EU tagállamainak adóhatóságaival, valamint harmadik országok adóhatóságaival lehet szervezni. 10. cikk: Képzési tevékenységek A 2007-es program időközi értékelése megerősítette, hogy szükség van a közös képzés fejlesztésének folytatására. A 2007-es program első felében számos ad hoc képzési tevékenységet alakítottak ki. 1. cikk (2) bekezdés f) pontja: Egyéb tevékenységek A 2007-es program egyik különösképpen hasznos eleme az a lehetőség volt, hogy a szokásos intézkedések mellett bármilyen más tevékenység kialakítására is mód volt, amely segítségével valamilyen konkrét szükségletre vagy problémára „testreszabott" megoldást lehet felkínálni. A 2007-es programban ezzel az eljárással projektcsoportokat hoztak létre. Ezért ez a lehetőség a 2013-as programban is szerepelni fog. 3. cikk: A programban való részvétel A részt vevő országok az Európai Unió tagállamai, a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok, valamint az európai szomszédsági politikában részt vevő egyes partnerországok, amennyiben a szükséges megállapodások elfogadásra kerültek. 11. cikk: Részvétel a program keretében rendezett tevékenységekben A nemzetközi szervezetek képviselői, harmadik országok igazgatásai, az adóalanyok és szervezeteik részt vehetnek a program keretében szervezett tevékenységekben, amennyiben ez szükséges a program célkitűzéseinek megvalósításához. 12. cikk: Információcsere A 2007-es program időközi értékelése megerősítette annak szükségességét, hogy a közigazgatások között, illetve a közigazgatások és a Bizottság között az információ megosztását és a tudás kicserélését strukturáltabb módon szervezzék meg, valamint a program keretében szervezett események során összegyűjtött tudást egységesítsék. A 2013-as program ezért különös hangsúlyt helyez az információcserére és az ismeretek kezelésére. |

1. 2006/0076 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis 2013 program)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a következő években a növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása lesz, ahogy azt a lisszaboni partnerség újraindítása kifejti. A belső piac közvetett adózási rendszereinek javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis program) szóló, 1998. március 30-i 888/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[6] (a továbbiakban: a 2002-es program), valamint a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó program elfogadásáról (Fiscalis program 2003-2007) szóló, 2002. december 3-i 2235/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[7] (a továbbiakban: a 2007-es program) jelentős mértékben hozzájárult a fenti célkitűzések megvalósításához az 1998 és 2002, valamint 2003 és 2007 közötti időszakban. Ezért javasoljuk az említett programok égisze alatt elkezdett tevékenységek folytatását. Ezt a programot hat évre kell tervezni, hogy időtartama egybeessen a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti (YYYY.MM.DD.) [8] intézményközi megállapodásban foglalt többéves pénzügyi keretével.

(2) Az adózási rendszereknek a belső piacon történő működéséhez és a csalás elleni küzdelemhez kulcsfontosságú a jelenlegi és a lehetséges leendő tagállamok hatékony, eredményes és átfogó együttműködése egymással és a Bizottsággal. Mivel az adócsalók nem korlátozzák tevékenységüket az EU területére, a program lehetőséget kínál harmadik országokkal való együttműködés kialakítására, illetve harmadik országoknak történő segítségnyújtásra. Emellett segít azon jogi és közigazgatási gyakorlatok azonosításában, amelyek akadályozhatják az együttműködést, és javaslatot tehet az együttműködés akadályainak megszüntetésére.

(3) A tagjelölt országok csatlakozási folyamatának támogatása érdekében gyakorlati eszközöket kell biztosítani, amelyekkel az érintett országok adóhatóságai képesek csatlakozásuk időpontjától ellátni a közösségi jogalkotás által megkövetelt feladatok teljes körét. Ezért e programnak nyitva kell állnia a tagjelölt országok számára. Hasonló megközelítést kell alkalmazni a lehetséges tagjelölt országok esetében is.

(4) Az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok adóreformjainak támogatása érdekében javasolt, hogy – bizonyos feltételek mellett – lehetőséget biztosítsanak részvételükre a program meghatározott tevékenységeiben.

(5) A 2007-es program keretében finanszírozott transzeurópai biztonságos, számítógépes kommunikációs és információcsere-rendszerek lényeges szerepet töltenek be a Közösségen belüli adózási rendszerek megerősítésében, ezért finanszírozásukat folytatni kell. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a program további adózással kapcsolatos információcsere-rendszereket tartalmazzon, például a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK határozattal[9] létrehozott, a jövedéki árumozgást ellenőrző rendszert (EMCS), valamint bármely, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv[10] alkalmazásához szükséges rendszert.

(6) A 2002-es és 2007-es programokból leszűrt közösségi tapasztalat szerint a különböző nemzeti közigazgatási hátterű tisztviselők találkozása szakmai tevékenységek – munkalátogatások, szemináriumok, projektcsoportok és többoldalú ellenőrzések – alkalmával hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához. Ezért az említett tevékenységeket folytatni kell. Továbbra is lehetőség lesz új típusú fellépések kidolgozására, amelyek hatékonyabban válaszolnak a szükségletekre.

(7) A 2002-es és 2007-es programokból leszűrt tapasztalat megmutatta, hogy egy közös képzési program összehangolt kidolgozása és végrehajtása eredményesen járul hozzá e program célkitűzéseinek megvalósításához, különösen a közösségi jog egységesen magasabb szintű ismeretének elsajátítása által. Az elektronikus tanulási környezet lehetőségei mélyreható vizsgálatot igényelnek.

(8) Az adózás terén dolgozó, a programban részt venni szándékozó tisztviselőknek megfelelő szintű nyelvi ismeretekkel kell rendelkezniük. A részt vevő államok felelőssége, hogy tisztviselőik számára biztosítsák a megfelelő nyelvi képzést.

(9) Helyénvaló lehetőséget biztosítani egyes tevékenységek szervezésére harmadik országok igazgatása, nemzetközi szervezetek képviselői, illetve adóalanyok és szervezeteik részvételével.

(10) A 2007-es program időközi értékelése[11] megerősítette annak szükségességét, hogy a közigazgatások között, illetve a közigazgatások és a Bizottság között az információ megosztását és az ismeretek cseréjét strukturáltabb módon szervezzék meg, valamint a program keretében szervezett események során összegyűjtött tudást egységesítsék. Ezért különös figyelmet kell fordítani az információ megosztására és az ismeretek kezelésére.

(11) Bár elsődlegesen a részt vevő országoké a felelősség a 2013-as program céljainak eléréséért, az ilyen tevékenységek összehangolásához, valamint az infrastruktúra és a szükséges ösztönzés biztosításához közösségi fellépésre van szükség. Mivel az e határozatban megállapított intézkedések célkitűzéseit a részt vevő országok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt azokat közösségi szinten jobban meg lehet valósítani, a Közösség – a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban – intézkedéseket fogadhat el. A szintén ebben a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lép túl azon a mértéken, amely a célkitűzések eléréséhez szükséges.

(12) E határozat a program teljes időtartamára meghatározza a pénzügyi keretet, amelynek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás[12] 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára első számú hivatkozási pontként kell szolgálnia.

(13) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[13] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

A Fiscalis 2013 program

1. A 2008. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra egy többéves közösségi cselekvési program (Fiscalis 2013) – a továbbiakban: a program – jön létre a belső piac adózási rendszerei működésének javítására.

2. A program tevékenységei a következőkre terjednek ki:

a) kommunikációs és információcsere-rendszerek;

b) többoldalú ellenőrzések;

c) szemináriumok és projektcsoportok;

d) munkalátogatások;

e) képzési tevékenységek;

f) bármilyen más, a program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges tevékenység.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(1) "adózás": a programban részt vevő országokban alkalmazott következő adók:

a) hozzáadottérték-adó;

b) alkohol, dohánytermékek és energiatermékek jövedéki adója;

c) jövedelem- és tőkeadó a 77/799/EGK tanácsi rendelet[14] 1. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

d) biztosítási díjak adója, a 76/308/EGK tanácsi rendelet[15] 3. cikkében meghatározottak szerint;

(2) „közigazgatás” a programban részt vevő országok azon állami hatóságai és szervei, amelyek feladata az adózás és az adózással kapcsolatos tevékenységek igazgatása;

(3) „tisztviselő”: a közigazgatás tisztviselője.

3. cikk

A programban való részvétel

1. A részt vevő országok közé a tagországok és a (2) bekezdésben említett országok tartoznak.

2. A programban való részvétel nyitva áll a következő országok számára:

a) az előcsatlakozási stratégiákból részesülő tagjelölt országok, a megfelelő keretmegállapodás és a társulási tanácsi határozatok által az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban;

b) lehetséges tagjelölt országok, a közösségi programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások létrehozását követően az ezen országokkal meghatározandó rendelkezésekkel összhangban.

3. A program nyitva állhat az európai szomszédságpolitikai egyes partnerországai előtt is, ha ezek az országok megfelelő szinten összehangolták a vonatkozó jogszabályokat és igazgatási eljárásokat a közösségi jogszabályokkal és igazgatási eljárásokkal, az említett országokkal a közösségi programokban való részvételükről szóló keretmegállapodások létrejöttét követően meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.

4. A részt vevő országokat érintett közigazgatásuk munkatársai képviselik.

4. cikk

Célkitűzések

1. A program általános célja az adózási rendszerek belső piacon való szabályszerű működésének javítása azáltal, hogy fokozzák a részt vevő országok, azok közigazgatásai és egyéb szervei közötti együttműködést.

2. A program célkitűzései:

a) a hozzáadottérték-adó, a jövedéki adó, valamint a jövedelem-és tőkeadók tekintetében:

i. a hatékony, eredményes és átfogó információcsere és közigazgatási együttműködés biztosítása;

ii. annak lehetővé tétele a tisztviselők számára, hogy elsajátíthassák a közösségi jog és annak a tagállamokban történő végrehajtásának egységesen magas szintű ismeretét;

iii. a közigazgatási eljárások állandó tökéletesítésének biztosítása a jó közigazgatási gyakorlat kialakítása és elterjesztése révén, a közigazgatások és az adóalanyok szükségleteinek figyelembevétele céljából.

b) a biztosítási díjakra kivetett adók tekintetében az igazgatások közötti együttműködés erősítése, biztosítva a meglévő szabályok megfelelőbb alkalmazását;

c) a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok tekintetében ezen országok különleges szükségleteinek kielégítése az adójog és az igazgatási kapacitás területén;

d) harmadik országok, különösen az európai szomszédságpolitika partnerországai tekintetében az együttműködés erősítése ezen országok adóhatóságaival.

5. cikk

Munkaprogram

A Bizottság évente meghatározza a munkaprogramot a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

II. fejezet

Programtevékenységek

6. cikk

Kommunikáció és információcsere-rendszerek

1. A Bizottság és a részt vevő országok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott kommunikációs és információcsere-rendszerek működőképesek.

2. A kommunikációs és információcsere-rendszerek a következők:

a) Közös kommunikációs hálózat/közös rendszerinterfész (CNN/CSI);

b) HÉA-információcsere-rendszer (VIES);

c) jövedéki rendszerek;

d) jövedéki árumozgást ellenőrző rendszer (EMCS);

e) bármely új, adózással kapcsolatos kommunikációs és információcsere-rendszer, amely közösségi jogalkotással jött létre és amelyet az 5. cikkben említett munkaprogram biztosít.

3. A kommunikációs és információcsere-rendszer közösségi elemei azok a hardver, szoftver és hálózati kapcsolatok, amelyek minden részt vevő országban azonosak.

A Bizottság a Közösség nevében megköti a szükséges szerződéseket, hogy biztosítsa ezen elemek működőképességét.

4. A kommunikációs és információcsere-rendszerek nem közösségi elemei magukban foglalják az e rendszerek részét képező nemzeti adatbázisokat, a közösségi és a nem közösségi elemek közötti hálózati kapcsolatokat, valamint mindazon szoftvert és hardvert, amelyet az egyes részt vevő országok az e rendszerek teljes körű működéséhez egész közigazgatásukra kiterjedően szükségesnek tartanak.

A részt vevő országok biztosítják a nem közösségi elemek működőképességének üzemben tartását és az ezen elemeknek a közösségi elemekkel való interoperabilitását.

5. A Bizottság, a részt vevő országokkal együttműködve, koordinálja a rendszerek és infrastruktúra közösségi és nem közösségi elemei létrehozásának és működésének a (2) bekezdésben említett aspektusait, amelyek szükségesek azok működőképességének, összekapcsolhatóságának és folyamatos fejlesztésének biztosítása érdekében. Az e célból megállapított ütemterveket és határidőket a részt vevő országoknak be kell tartaniuk.

6. A Bizottság a kommunikációs és információcsere-rendszert hozzáférhetővé teheti más közszolgáltatók számára adózási vagy más célokra, ha a program költségvetésébe pénzügyi hozzájárulást fizetnek.

7. cikk

Többoldalú ellenőrzések

A tagállamok, valamint azok az országok, amelyek két-vagy többoldalú megállapodásokat kötöttek az igazgatási együttműködésről és az információcseréről egymással vagy az ilyen tevékenységet engedélyező tagállammal, összehangolt ellenőrzés formájában szervezhetnek és levezethetnek többoldalú ellenőrzéseket a különböző részt vevő országokban letelepedett adóalany(ok) adókötelezettségével kapcsolatban.

Az ilyen többoldalú ellenőrzésekben részt vevő országok érdekeltsége lehet közös vagy kiegészítő; az ellenőrzések eredményeiről a Bizottság számára jelentést tesznek.

8. cikk

Szemináriumok és projektcsoportok

A Bizottság és a részt vevő országok közösen szerveznek szemináriumokat és projektcsoportokat, és biztosítják ezek eredményeinek terjesztését.

9. cikk

Munkalátogatások

1. A részt vevő országok munkalátogatásokat szerveznek a tisztviselők számára. A munkalátogatások az egy hónapot nem haladhatják meg. Minden munkalátogatás egy konkrét szakmai tevékenységre irányul, és azt az érintett tisztviselők és közigazgatások kellőképpen előkészítik és utólag értékelik.

2. A részt vevő országok lehetővé teszik a tisztviselők számára, hogy hatékony szerepet játsszanak a fogadó közigazgatás tevékenységeiben. E cél érdekében a munkalátogatást végző tisztviselőket felhatalmazzák, hogy hajtsák végre azon kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket a fogadó közigazgatás a jogrendszerével összhangban rájuk bízott.

3. A munkalátogatás időtartamára a látogató tisztviselőre feladatai ellátása során ugyanazon polgári jogi felelősségről szóló szabályok vonatkoznak, mint amelyek a fogadó közigazgatás tisztviselőire érvényesek. A látogató tisztviselőkre ugyanazon szakmai titoktartási szabályok érvényesek, mint a fogadó ország tisztviselőire.

10. cikk

Képzési tevékenységek

1. A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve ösztönzi a nemzeti képzési testületek és a közigazgatásoknál az adózással kapcsolatos képzésért felelős tisztviselők közötti strukturált együttműködést, különösen a következő eszközökkel:

a) a meglévő képzési programok fejlesztése, és szükség esetén új programok kidolgozása, hogy ezzel a tisztviselők képzéséhez közös törzsanyagot hozzanak létre, és így lehetővé tegyék számukra a szükséges szakmai képességek és ismeretek egységes elsajátítását;

b) szükség esetén az adózással kapcsolatos képzés valamennyi részt vevő ország tisztviselői számára történő nyitottá tételének összehangolása, ha az ilyen képzéseket egy adott ország rendezi saját tisztviselői számára;

c) adott esetben a közös adózási képzéshez és adózási igazgatáshoz szükséges infrastruktúra és eszközök kialakítása.

2. A részt vevő országok biztosítják, hogy a közös képzési programok és a közös adózási képzés az (1) bekezdés c) pontjában említett infrastruktúrája teljes mértékben beépül a nemzeti képzési programokba.

A részt vevő országok gondoskodnak továbbá arról, hogy tisztviselőik megkapják azon alap- és továbbképzést, amely ahhoz szükséges, hogy egységes szakmai képességeket és ismereteket szerezzenek a képzési programokkal összhangban, és hogy e tisztviselők részesüljenek a programban való részvételt lehetővé tevő, kielégítő szintű nyelvtudás elsajátításához szükséges nyelvi képzésben.

11. cikk

Részvétel a program keretében rendezett tevékenységekben

A nemzetközi szervezetek képviselői, harmadik országok igazgatásai, az adóalanyok és szervezeteik részt vehetnek a program keretében szervezett tevékenységekben, amennyiben ez szükséges a 4. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.

12. cikk

Az információ megosztása

A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve kialakítja a program tevékenységeiből származó információ megosztásának szisztematikus és strukturált módját.

III. fejezet

Pénzügyi rendelkezések

13. cikk

Pénzügyi keret

1. A program végrehajtására a 2008. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra megállapított pénzügyi keret 156,9 millió euro.

2. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi tervek többéves rendszerének keretein belül engedélyezi.

14. cikk

Kiadások

1. A program végrehajtásához szükséges kiadásokat a Közösség és a részt vevő országok a (2)-(6) bekezdéssel összhangban osztják meg.

2. A Közösség a következő kiadásokat viseli:

a) a 6. cikk (3) bekezdésében ismertetett kommunikációs és információcsere-rendszerek közösségi elemei beszerzésének, fejlesztésének, felszerelésének, karbantartásának és napi üzemeltetésének a költségei;

b) a részt vevő országok tisztviselőinél a többoldalú ellenőrzésekkel, munkalátogatásokkal, szemináriumokkal, projektcsoportokkal kapcsolatosan felmerülő utazási és ellátási költségek;

c) a szemináriumokkal kapcsolatos szervezési költségek, valamint a 11. cikkben említett, külső szakértők részvételével kapcsolatos utazási és ellátási költségek;

d) a képzési rendszerek és modulok beszerzésének, fejlesztésének, felszerelésének, karbantartásának költsége, amennyiben ezek valamennyi részt vevő ország számára közösek;

e) az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyéb tevékenységek költségei.

3. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használják fel.

A Bizottság a költségvetési rendelettel összhangban meghatározza a költségek kifizetésének szabályait, és azokat közli a részt vevő országokkal.

4. A Bizottság a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghozza a program költségvetésének igazgatásához szükséges intézkedéseket.

5. A program keretösszege vonatkozik az előkészületi, felügyeleti, ellenőrző, számviteli ellenőrző és értékelő tevékenységeire, amelyek közvetlenül a program irányításához és a célkitűzések megvalósításához szükségesek, különösen a következők vonatkozásában: tanulmányok, ülések, tájékoztató és publikációs tevékenységek, az információcserére koncentráló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó költségek, továbbá minden más technikai és igazgatási segítségnyújtási költség, amelyet a Bizottság a program irányításához igénybe vehet.

6. A részt vevő országok a következő költségeket viselik:

a) a 6. cikk (4) bekezdésében ismertetett kommunikációs és információcsere-rendszerek nem közösségi elemei kifejlesztésének, beszerzésének, telepítésének, karbantartásának és napi üzemeltetésének a költségei;

b) az alap- és továbbképzéssel kapcsolatos költségek, beleértve a tisztviselőik nyelvi képzését.

15. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

Az ebből a határozatból eredő finanszírozási határozatok, illetve megállapodások vagy szerződések pénzügyi ellenőrzés és adott esetben a Bizottság – beleértve az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) – és a Számvevőszék által végzett helyszíni ellenőrzés tárgyát képezik. Az e határozat alapján nyújtott támogatások feltétele a kedvezményezettekkel kötött előzetes írásos megállapodás. Az ilyen megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a kedvezményezettek elfogadják a Számvevőszék részéről a megadott támogatás felhasználásának ellenőrzését.

IV. fejezet

Egyéb rendelkezések

16. cikk

A bizottság

1. A Bizottság tevékenységét a Fiscalis bizottság segíti (a továbbiakban: „bizottság”).

2. Amennyiben hivatkozás történik e bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 4. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni annak 7. és 8. cikkével összhangban.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megadott időszak három hónap.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

17. cikk

Nyomon követés

A programot a részt vevő országok és a Bizottság folyamatos közös ellenőrzése kíséri.

18. cikk

Időközi és záró értékelés

1. A program félidős és záró értékelését a Bizottság végzi, a (2) bekezdésben említett, a részt vevő országok által elkészített jelentések, illetve bármely egyéb, releváns információ felhasználásával. A programot a 4. cikkben ismertetett célkitűzések szempontjából értékelik.

Az időközi értékelés áttekinti a program időközi végrehajtásának eredményeit azok hatékonysága és eredményessége szempontjából, valamint megvizsgálja, hogy a program eredeti célkitűzései relevánsak maradtak-e, és milyen hatása volt a program tevékenységeinek. Az értékelés felméri a költségvetési eszközök felhasználását, valamint a nyomon követésben és a végrehajtásban elért előrehaladást is.

A záró értékelésben a programtevékenységek hatékonyságára és eredményességére összpontosítanak.

2. A részt vevő országok a következő jelentéseket nyújtják be a Bizottságnak:

a) legkésőbb 2011. március 31-ig időközi értékelés a program relevanciája tekintetében;

b) legkésőbb 2014. március 31-ig a program hatékonyságára és eredményességére koncentráló záró értékelés.

3. A (2) bekezdésben említett jelentések és bármilyen más információ alapján a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács számára a következő jelentéseket nyújtja be:

a) legkésőbb 2011. szeptember 30-ig időközi értékelő jelentés, valamint közlemény a program folytatásának lehetőségéről, amelyet szükség esetén egy megfelelő javaslat kísér;

b) legkésőbb 2014. szeptember 30-ig záró értékelési jelentés.

Ezeket a jelentéseket tájékoztatásul megküldik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2235/2002/EK határozat 2008. január 1-jétől hatályát veszti.

Az említett irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeket azonban befejezésükig az irányelv szabályozza.

20. cikk

Hatályba lépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

21. cikk

A címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME

Az Európai Parlament és a Tanács határozata a Fiscalis 2013 közösségi programról

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI / TEVÉKENYSÉGALAPÚ KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység/tevékenységek:

1005 Adópolitika

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)) beleértve a következő költségvetési megnevezéseket:

- 140504 Fiscalis 2013 program

- 140120404 Fiscalis 2013 program – Igazgatási kiadások

- A Fiscalis 2013 program végleges költségvetési szerkezetét egy későbbi szakaszban határozzák meg.

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

- A jogalap érvényességi ideje 2008.01.01 – 2013. 12. 31.

- A kifizetések 2013. december 31. után folytatódnak.

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető) :

Költségvetési tétel | A kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

140504 | nem kötelező | Diff.[16] | VAN | NINCS | VAN | 1a |

14010404 | nem kötelező | Nem diff.[17] | VAN | NINCS | VAN | 1a |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a humán erőforrást | A+c+d+e | 22.529 | 24.029 | 27.979 | 29.729 | 31.329 | 32.879 | 168.474 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a humán erőforrást | b+c+d+e | 10.159 | 19.346 | 25.086 | 28.142 | 29.942 | 32.059 | 23.740 | 168.474 |

A társfinanszírozás részletei

n.a.

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

x A javaslat összeegyeztethető a meglévő pénzügyi programozással.

Ez a határozat összeegyeztethető az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodáshoz csatolt többéves pénzügyi kerettel. A program az 1a alfejezetbe – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért – tartozik.

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

x A javaslatnak nincs közvetlen pénzügyi kihatása a bevételre, noha a pénzügyi igazgatás fejlesztése következtében a saját források (HÉA) beszedésének eredményesebbé és költséghatékonyabbá kell majd válnia.

4.2. Humán erőforrás teljes munkaidőre átszámítva (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső alkalmazottakat) – részletesen lásd a 8.2.1. pontban.

Éves szükségletek | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

A személyi állomány teljes létszáma | 16 | 16 | 16 | 16 | 16 | 16 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

A részletesebb elemzést lásd a Fiscalis 2013 program hatásvizsgálatának (4) bekezdésében.

A Fiscalis program célja, hogy választ adjon az adózás jelenlegi és jövőbeni kihívásaira. Ezért kap hangsúlyt az adóügyekkel kapcsolatos közösségi jog ismeretének erősítése, a csalás felkutatása és az ellene folyó harc elmélyítése az igazgatási együttműködés és az adóellenőrzések szervezésének tökéletesítése, az adóalanyok adminisztratív terheinek mérséklése, valamint az adózásnak a változó adózási környezethez történő hozzáigazítása által. A Fiscalis 2003-2007-as program középtávú értékelésében az érintett felek jelezték, hogy a program célkitűzéseit szükségleteik szempontjából igen relevánsnak tartják.

Rugalmassága révén a Fiscalis program fontos szerephez jutott az adócsalás elleni harcban, amelynek a HÉA-ra és jövedéki adóra jutó általános szintje a GNP közel 1%-a. A Fiscalis program közösségi kereskedelemre gyakorolt hatása jelentős mértékű, mivel mintegy 50 millió adóalany élvezi a HÉA információcsere-rendszer (VIES) előnyeit, amely az adóhatóság számítógépes transzeurópai infrastruktúrájának alapvető rendszere. A program egyenlő mértékben támogatja az adóalanyok megfelelési költségeinek csökkentésére irányuló kezdeményezéseket is. A vállalatok által szolgáltatott adatok szerint a megfelelési költségek lényegesen magasabbak, konkrétan a KKV-k esetében az adók 30,9%-a és az értékesítések 2,6%-a, nagyvállalatok esetében pedig 1,9%-a, illetve 0,02%-a. A program közvetlen szerepet tölt be az adóellenőrök munkájában, akik a VIES adataira támaszkodnak ellenőrzéseik során. A Fiscalis abban is jelentős segítséget nyújt, hogy az adóellenőröket emlékezteti munkájuk európai dimenziójára.

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslat egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A részletesebb elemzést lásd a Fiscalis 2013 program hatásvizsgálatának (6) bekezdésében.

Ha az adózás területén leállítanák a közösségi eszközök alkalmazását, ez valamennyi megelőző Fiscalis program már megvalósult hatásának megszűnését idézné elő. Ez azt jelentené például, hogy a 25 tagállam között nem létezne biztonságos hálózati és információcsere-rendszer, és ellehetetlenülne az informatikai rendszerek interoperabilitása és összekapcsolhatósága. A programok örökébe lépő Fiscalis program nélkül az igazgatási együttműködés az adóhatóságok közötti információcsere, ismeret-és tapasztalatátadás mértékének csökkenése hatására gyengülne. Ráadásul a közösségi program nélkül létrehozott igazgatási együttműködés költségesebb lenne mind költségvetési, mind a humán erőforrás szempontjából, gyengébb eredményt érhetne csak el, és mindenekelőtt szervezettsége jóval kevésbé lenne hatékony, hiszen minden egyes igazgatásnak meg kellene szerveznie nemzeti alapon. A tagjelölt országok, a Nyugat-Balkán országai és az európai szomszédságpolitika partnerországai sem részesülnének a támogatásból. Az időközi értékelés megmutatta, hogy a program érdekelt felei között egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy az adóhatóságok közötti együttműködés javítása érdekében elengedhetetlen a közösségi program. A hatásvizsgálat bemutatja a Fiscalis program teljes megszűnésével járó hatásokat.

A Fiscalis program az adóhivatalnokok közötti szervezett ismeret-és tapasztalatcserére szolgáló struktúrákat hozott létre. E struktúráknak köszönhetően a Fiscalis program referenciává vált az Európai Unió adózási rendszerei közötti együttműködés terén. A program beépített rugalmassága lehetővé teszi a tagállamok közigazgatásainak, hogy egy adott szükségletre testreszabott megoldást dolgozzanak ki. E cél érdekében minden igazgatásnak van egy Fiscalis kapcsolattartó pontja, amely segíti a Bizottságot a Fiscalis program végrehajtásában. A 2013-as program nélkül nem lesz lehetséges a valamennyi adóhatóság közötti, minden adópolitikai területre kiterjedő információ-és ismeretátadás szisztematikus megszervezése. Ha a Fiscalis programot leállítják, a létrehozott struktúrák és kapcsolatok az összekötő kapocs híján szétesnek és megszűnnek. Ennek hatására az adóhatóságok az ismeretátadás és az egymástól való tanulás elősegítése helyett elszigeteltté válhatnak.

5.3. A javaslat célkitűzései, várt eredményei és a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretének összefüggésében

Célkitűzések és várt eredmények

Amint a fentiekben említésre került, a Fiscalis 2013 általános célkitűzése a belső piac adózási rendszerei működésének javítása a részt vevő országok, igazgatásaik, tisztviselőik és egyéb szerveik közötti együttműködés fokozása által, és az olyan területek – például a jogalkotás és az igazgatási gyakorlatok – azonosítása és kezelése, amelyek megnehezítik az együttműködést. Ezt az általános célkitűzést közelebbről meghatározza a program fő elemeire vagy tevékenységi területére vonatkozó specifikus célok kitűzése, konkrétan:

a) a hozzáadottérték-adó, a jövedéki adó, valamint a jövedelem-és tőkeadók tekintetében:

i. a hatékony, eredményes és átfogó információcsere és közigazgatási együttműködés biztosítása;

ii. annak lehetővé tétele a tisztviselők számára, hogy elsajátíthassák a közösségi jog és annak a tagállamokban történő végrehajtásának egységesen magas szintű ismeretét;

iii. a közigazgatási eljárások állandó tökéletesítésének biztosítása a jó közigazgatási gyakorlat kialakítása és elterjesztése révén, a közigazgatások és az adóalanyok szükségleteinek figyelembevétele céljából.

b) a biztosítási díjak adója tekintetében:

a közigazgatások együttműködésének javítása, biztosítva a meglévő szabályok jobb alkalmazását;

c) a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok tekintetében:

az említett országok különleges szükségleteinek kielégítése az adójog és az igazgatási kapacitás területén.

d) harmadik országok, különösen az európai szomszédságpolitika partnerországai tekintetében:

az említett országok adóhatóságaival való együttműködés erősítése.

A Bizottság évenként meghatározza a munkaprogramot.

Mutatók

A mutatókat a 2013-as program kezdetét megelőzően dolgozzák ki.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

X Központosított irányítás

Közvetlenül a Bizottság által

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A mutatókat úgy dolgozzák ki, hogy az előrehaladás rendszeres ellenőrzése kivitelezhető legyen.

6.2. Értékelés

6.2.1. Hatásvizsgálat

Elkészült egy hatásvizsgálat, amelyet a javaslathoz csatolnak.

6.2.2. Előzetes értékelés

Az előzetes értékelést felváltja a hatásviszgálat.

6.2.3. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulságai)

6.2.4. A jövőbeli értékelések feltételei és gyakorisága

Az eredményesség és a hatékonyság vonatkozásában az időközi értékelési jelentés az első értékelésként szolgál a program időközi eredményeit illetően. A program eredeti célkitűzéseinek relevanciáját szintén értékelik, hogy ellenőrizzék, szükséges-e kijelölni a program végrehajtásának második szakaszában változtatásokat vagy kiigazításokat. Az időközi értékelési jelentés a részt vevő országok által benyújtott jelentésekre és minden egyéb rendelkezésre álló adatra épül. A jelentést a Bizottság készíti el.

A záró értékelés az időközi értékelési jelentésre, a részt vevő országok által benyújtott záró jelentésekre és minden egyéb rendelkezésre álló adatra épül. A jelentés a program célkitűzései és az elért eredmények összehasonlítása alapján záró értékelést nyújt a program eredményességéről és hatékonyságáról. Egyéb értékelési kritériumok is szóba kerülhetnek, mint például a hasznosság, illetve a fenntarthatóság.

1. A program időközi és záró értékelését a Bizottság felügyelete alatt hajtják végre, felhasználva a (2) bekezdésben említett, a részt vevő országok által készített jelentéseket és bármilyen más releváns információt. A programot a 3. cikkben ismertetett célkitűzések szempontjából értékelik.

- Az időközi értékelés áttekinti a program időközi végrehajtásának eredményeit azok hatékonysága és eredményessége szempontjából, valamint megvizsgálja, hogy a program eredeti célkitűzései relevánsak maradtak-e, és milyen hatása volt a program tevékenységeinek. Az értékelés felméri a költségvetési eszközök felhasználását, valamint a nyomon követésben és a végrehajtásban elért előrehaladást is.

- A záró értékelés középpontjában többek között a program tevékenységeinek hatékonysága és eredményessége áll.

2. A részt vevő országok továbbítják a Bizottságnak a következőket:

a) legkésőbb 2011. március 31-ig időközi értékelés a program relevanciája tekintetében;

b) legkésőbb 2014. március 31-ig a program hatékonyságára és eredményességére koncentráló záró értékelés.

3. A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtja a következőket:

a) legkésőbb 2011. szeptember 30-ig az (1) bekezdésben említett időközi értékelő jelentés, valamint közlemény a program folytatásának lehetőségéről, amelyet szükség esetén egy megfelelő javaslat kísér;

b) legkésőbb 2014. szeptember 30-ig az (1) bekezdésben említett záró értékelési jelentés.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A biztonságos transzeurópai számítógépes infrastruktúra kialakításának és a program keretében kifejlesztett egyéb tevékenységek költségeit szerződéses alapon hajtják végre, a Bizottság szolgálatai által végzett szokásos kifizetést megelőző ellenőrzési eljárást követően, figyelembe véve a szerződéses kötelezettségeket, valamint az eredményes pénzgazdálkodást és az általános irányítást. A csalás elleni intézkedésekről (ellenőrzések, jelentések stb.) a Bizottság és a kedvezményezettek között létrejött minden szerződés rendelkezik.

Az együttes fellépéseket (az „eszköztár” humán erőforrással kapcsolatos eszközeit) a Fiscalis 2013 program „együttes fellépésekre” vonatkozó költségvetése finanszírozza. A tisztviselők költségeit az alábbi módon kell visszatéríteni:

Minden egyes tagállam rendelkezik egy Fiscalis kapcsolattartó ponttal, amelyre eljuttatják a Fiscalis program tevékenységeiben részt vevő tisztviselők utazási és ellátási költségeire vonatkozó előleget, összhangban a program számára létrehozott pénzügyi szabályokkal. Az említett kapcsolattartó ponton keresztül visszatéríthetők a program pénzügyi útmutatójában egyértelműen meghatározott szervezési költségek is. A részt vevő országoknak jelentést kell tenni ezekről a költségekről a tevékenységet jelentő eszközön keresztül, az igazoló dokumentumokat pedig a felmerült költség költségvetési évét követő öt év során meg kell őrizni a helyi irattárban.

A harmadik országokból, nemzetközi szervezetektől vagy a magánszférából érkező résztvevők költségeit közvetlenül a Bizottság téríti meg a szokásos gyakorlat alapján.

A program igazgatására alkalmazandó pénzügyi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottság pénzügyi szolgálatai a tagállamokban ellenőrző látogatásokat tesznek.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó fejezeteket) | Teljesítés típusa | Átlagköltség | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013-as év | ÖSSZESEN |

2008-as év | 2009-es év | 2010-es év | 2011-es év | 2012-es év | 2013-as év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[22] (14 01 01) | A*/adminisztrátor | 7 | 7 | 7 | 7 | 7 | 7 |

B*,C*/asszisztens | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 |

A 14 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[23] | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

A 14 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[24] | p.m. | p.m | p.m | p.m | p.m | p.m |

ÖSSZESEN | 16 | 16 | 16 | 16 | 16 | 16 |

* A humán erőforrások a program és a program által finanszírozott informatikai rendszerek irányításáért felelős egységek személyi állományára vonatkoznak.

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

8.2.3. A (jogszabályban meghatározott) személyi állomány származási helye

(Több származási hely megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden származási helyre vonatkozóan megadni.)

X A program irányítására jelenleg kijelölt állások, amelyeket újra be kell tölteni vagy a szerződést meg kell hosszabbítani

( Az n. évi éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már odaítélt állások

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő állások

( Az irányító szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó állások (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az adott évi politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott állások

8.2.4. Egyéb, a referenciaösszegben szereplő igazgatási kiadások (14 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. |

- belső | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. |

- külső | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (14 01 01) | 1.620 | 1.620 | 1.620 | 1.620 | 1.620 | 1.620 | 9.720 |

A 14 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a vonatkozó költségvetési tételt) | 0.047 | 0.047 | 0.047 | 0.047 | 0.047 | 0.047 | 0.282 |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM tartozó – költségek összesen | 1.667 | 1.667 | 1.667 | 1.667 | 1.667 | 1.667 | 10.002 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

108 000 EUR/év tisztiselőnként/ideiglenes alkalmazottként

.

Számítás – A 14 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

47 000 EUR / év / 14 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

.

Számítás – A 14 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

167 000 EUR / év / 14 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

8.2.6. Egyéb, a referenicaösszegben nem szereplő igazgatási kiadás millió EUR (három tizedesjegyig) |

2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |

14 01 02 11 01 – Kiküldetések | 0.250 | 0.250 | 0.250 | 0.250 | 0.250 | 0.250 | 1.500 |

14 01 02 11 02 - Ülések és konferenciák | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. |

14 01 02 11 03 – Bizottságok[26] | 0.012 | 0.012 | 0.012 | 0.012 | 0.012 | 0.012 | 0.072 |

14 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. |

14 01 02 11 05 – Információs rendszerek | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. |

2 Egyéb irányítási kiadások összesen (14 01 02 11.) | 0.262 | 0.262 | 0.262 | 0.262 | 0.262 | 0.262 | 1.572 |

3 Egyéb igazgatási jellegű kiadások (nevezze meg, beleértve a költségvetési tételt is) | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen | 0.262 | 0.262 | 0.262 | 0.262 | 0.262 | 0.262 | 1.572 |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

1 000 EUR/kiküldteés, 250 kiküldetés/év

A bizottságok: Komitológiai bizottság: Fiscalis Bizottság, évi egy ülés, utazási költségek 27 szakértő számára

[1] COM(2005)111, 2005.04.06. (Hatásvizsgálat – SEC 2005/423)

[2] A „Fiscalis program” megfogalmazás magára a Fiscalis programra vonatkozik, függetlenül attól, hogy a Fiscalis, a Fiscalis 2003-2007 vagy a Fiscalis 2013 programot értik-e alatta. Amennyiben egy konkrét programra történik utalás, 2002-es programként, 2007-es programként, illetve 2013-as programként történik az említés.

[3] 2005. július 20-i COM(2005) 330 és 2005. május 2-i SEC (2005)622/3.

[4] HL C ..., ..., ... o.

[5] HL C ..., ..., ... o.

[6] HL L 126., 1998.4.28., 1. o.

[7] HL L 341., 2002.12.17., 1. o.

[8] A tárgyalások során beillesztendő.

[9] HL L 162., 2003.7.1., 5. o.

[10] HL L 157., 2003.5.26., 38. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.

[11] SEC(2005) 1045, 2005.7.29.

[12] HL L 172., 1999.6.18., 1. o. A legutóbb a 2003/429/EK irányelvvel (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.) módosított irányelv.

[13] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[14] HL L 336., 1977.12.27.

[15] HL L 73., 1976.3.19., 18. o.

[16] Differenciált előirányzatok.

[17] Nem differenciált előirányzatok.

[18] Az érintett 14. cím 14 01 alcíme alá nem tartozó kiadás.

[19] A 14. cím 14 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[20] Az igazgatási kiadások tétel számol a program keretében folytatott tevékenységek kiszervezésének lehetőségével. A költségvetési adatok csak a 2006-ban e tárgyban elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány befejezése után állnak majd rendelkezésre.

[21] A 1401. alcím alá tartozó, a 14 01 04. vagy a 14 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[22] Költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[23] Költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[24] Költségét tartalmazza a referenciaösszeg

[25] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok)ra vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[26] Nevezze meg a bizottság típusát, és azt a csoportot, amelyhez tartozik.